Tarsadalmi Szemle – 1981.
4. szám - Könyvekről - Pozsgay Imre: Demokrácia és kultúra (Sylvester András)
KÖNYVEKRŐL Pozsgay Imre: Demokrácia és kultúra A kötet 1968 és 1980 között keletkezett tanulmányokat, cikkeket, interjúkat,beszédeket foglal egybe; a különféle műfajú, egymást időrendben követő megnyilatkozások mégis egységes, szervesen épülő gondolatmenetbe rendeződnek, körképet adva azokról a nagy horderejű vitákról is, amelyek az elmúlt évtizedben jellemezték politikai közéletünket. Hangvételük rokonszenvesen nyílt, a jelenségeket nevén nevező, egyszerre gyakorlatias és elméleti. Izgalmas időszerűségüket az adja, hogy olyan problémákat tárgyalnak, amelyek éppen az elmúllt évtized vitái, tapasztalatai alapján teljesedtek ki közéletünkben. A kötetbe szerkesztett írások sokoldalúan elemzik a párt politikájának történelmi tapasztalatait, az ötvenes évek első felében bekövetkezett torzulásokat, majd a szocialista demokrácia kibontakozásának folyamatát; azt az összefüggést, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítás reformja, illetve a szocialista demokrácia kiszélesítése egymástól elválaszthatatlan, egymást kölcsönösen feltételező folyamatok. "E tanulmányok történelmi összefüggésekibe ágyazottan bizonyítják, hogy a régi irányítási módszereket meghaladta az idő; megváltoztatásuk nélkül a társadalom aktivitásának kibontakoztatása, a szocialista társadalom humánus céljainak megvalósítása lehetetlen. Az irányítási rendszer reformja viszont szükségszerűen felszínre hoz újabb ellentmondásokat, amelyek élesebben állítják ugyan elénk a partikuláris érdekeket, de erősödnek a társadalmi aktivitás erőforrásai is. Ebből a változásból származik a politikai cselekvés fő kérdése is, amit változó szituációkban elemeznek a tanulmányok: hogyan, milyen módszerekkel képesek a társadalmat vezető erők, a párt, az állam intézményei az eltérő érdekeketfelszínre hozni, a partikuláris érdekeket rangsorolni, egyeztetni; más szóval: milyen mechanizmusok útján, milyen eszközökkel lehet a társadalmi érdeket érvényesíteni? Ebből a — látszólag elvontnak tűnő — kérdésfeltevésből kiindulva vizsgálja a szerző politikai életünk egyes kérdéseit: a pártszervek döntési módszereit, a párt és az állam, az állam és az állampolgár viszonyát, a mozgalom és alzervezetek, az intézmények összefüggését. Termékeny megközelítésmód hatja át a kultúrával, a közművelődéssel foglalkozó írásokat is. • Az egyes részletkérdések elemzése során, állandó vitában bontakozik ki előttünk az elmúlt évtized közéletének sokrétű jelenségvilága, a gazdaság és a politika változó konfliktusai, közéletünk tipikus magatartásformái, szervezeteink, intézményeink működési mechanizmusai. A szerző vitája a különféle nézetrendszerekkel permanens, következetes és soreirányú, a változó politikai szituációk jelen vannak a polémiákban. Vitatkozik azokkal a konzervatív nézetekkel, amelyek — emberileg érthető okokból, a politikai cselekvés szempontjából azonban elfogadhatatlanul — a változások történelmi szükségszerűségét képtelenek felfogni, amelyek a hagyományok, a megszokások következtében feledve a keserű történelmi leckét, egy leegyszerűsített világkép alapján korábbi viszonyainkat, irányítási módszereinket a szilárdság, a biztonság, a társadalmi igazságosság tulajdonságaival ruházzák fel. Vitatkozik azokkal a felfogásokkal, amelyek az időről időre kiéleződő ellentmondásokat, a működési mechanizmusainkból származó torzulásokat pusztán a korábbi hatalmi-adminisztratív eszközök visszatérésével, a