Természettudományi Közlöny 1917 (49. évfolyam, 665-688. füzet)
1917-12-01 – 12-15 / 687-688. füzet
kívánatos. 16 mm2 keresztmetszetű rézdrótnak 26 mm2-es aluminium felel meg 12 szálból. A 25—35—50 mm2-es rézdrótot 412—58—825 mm2-es aluminium pótolja 19 szálból. Még nagyobb keresztmetszetű sodrott vezetéket 32 szálból kell fonni. Az elektromos művek Trier-ben 1909-től 1914-ig 125000 kg alumíniumvezetéket szereltek föl. A 10 mm2-es réz helyett 16 mm2-es alumíniumot használnak, főleg ott, ahol kisebb telepek bekapcsolása végett a fővezetékről elágazásokat kell létesíteni. 1917. januárius és februárius hónapokban a nagy hidegben a 10 mm2-es rézvezeték négy helyen elszakadt, de az alumíniumvezeték sehol. 1914. januáriusban az aluminium a hó szokatlanul nagy megterhelését is kibírta. Szakadékok és mély völgyek fölött 350 m hosszú vezetéket feszítettek ki és ez is bevált. A tapasztalat szerint az alumíniumvezeték minden tekintetben pótolja a rezet. Az alumíniumba vetett nagy bizalom következtében 1909-ben kohótelep fölött 825 mm2-es alumíniumvezetéket feszítettek ki, ezen sem mutatkozik semmiféle változás. Még a költségeket kell összehasonlítani. HENNEY következő adatai 1 km hoszszú, teljesen fölszerelt vezeték árát mutatják márkában, ha 1 kg réz 1-50 M, 1 kg aluminium 2 M, az árbóczokra pedig az 1914. évi árak irányadók. Minden rézvezeték alatt azt az aluminiumkeresztmetszetet találjuk, amely a rezet pótolja. Éppen nagy keresztmetszetnél az aluminium technikai és gazdasági tekintetben egyaránt előnyösebb. Ha pedig egyenlő költségeket használunk fel, akkor az aluminium nagyobb vezetőképessége miatt a feszültséget csökkenteni lehet. Németország a háború alatt az aluminium előállítására nagymértékben berendezkedett, s már oly olcsón tudja az alumíniumot előállítani, hogy 1 kg aluminium márkába kerül. A háború után nem barnaszenet akarnak erre a czélra használni, hanem a vízi erőt, elsősorban a Rajnáét akarják értékesíteni. Újabban a Genfi-tó mellett levő Lutry község elektromos telepe is alumíniumvezetékkel kapcsolta össze a hegyekben szétszórtan fekvő házakat. 13 km távolságon át 51 km hosszú, 5—7 mm vastag alumíniumdrótot használtak fel. A vezetéket az elmúlt télen néhol 15 cm vastag hóréteg fedte. Néhány helyen a szigetelők a falból a kövekkel együtt kiszakadtak, de maga a vezeték sértetlen maradt. Itt is tapasztalták, mennyire fontos, hogy a szerelés gondos legyen. A megsérült részeket eltávolították, drótfogón kívül más szerszámot nem használtak, hanem minden munkát kézzel végeztek. Még egy téren sikerült a háborús pótlások közben maradandó eredményt, sőt elég jelentékeny haladást elérni, tudniillik VIDMAR2 a gyakorlatban beváló alumínium-transzformátort szerkesztett. Az első ilyen kísérlet ugyancsak a háború előtt az Oerlikon-gépgyártól ered, majd a Brown, Bovery & Cie gyár igyekezett ezt a feladatot megoldani, de szerkezeteik a gyakorlati igényeket nem elégítették ki. Az aluminium-transzformátor méretei nagyobbak, mint a réz-transzformátoré, mert az aluminium ellenállása 70%-kal nagyobb, mint a rézé, azért általában 30%-kal nagyobb keresztmetszetet kell használni. Az aluminium feldolgozása is drágább, mint a rézé. Mégis sikerült száraz aluminium-transzformátorokat készíteni. Ha a rézvezetéket fölcseréljük aluminiummal a nélkül, hogy a transzformátor szerkezete egyébként változnék, akkor keresztmetszet mm2-ben Árkülönbség Réz .. 35 2241-30) oQ4.on Aluminium 58 1847 J 894 JU Réz 50 2893-40) fiQ.fin Aluminium 82 2197-80 / 090 DU Réz 70 3724-30 1 aB. Aluminium ...... 116 283930 J 800— Réz 95 4801-70) ,or.7.on Aluminium 155 3444 40 J J du Réz 150 7063-70 ) ofm ,m Aluminium 248 5032-10 J .ou 1 Elektrotechnik u. Maschinenbau, 1917, 35. köt., Anzeiger, 240. lap. 2 Ugyanott, 321. lap.