Történeti szemle, 1914 (3. évfolyam)
Értekezések - KÁLLAI BÉNI kiadatlan emlékirata Bosznia annexiójáról. Kiadja: Wertheimer Ede
KÁLLAY BÉNI KIADATLAN EMLÉKIRATA BOSZNIA ANNEXIÓJÁRÓL. Az osztrák-magyar monarchiában alig volt államférfiú, ki a keletet jobban ismerte volna, mint néhai Kállay Béni, a volt közös pénzügyminiszter. Senki sem volt illetékesebb arra, hogy ítéljen a boszniai kérdésről. Gróf Andrássy Gyula Kállayt politikai éleslátása és a keleti viszonyokban való tájékozottsága miatt ajánlotta belgrádi főconsulnak és noha a consuli szolgálatban nem volt alkalmazva az előtt, 1868 január 27-én kinevezték főconsulnak. Belgrádban, nagyon természetesen Kállay figyelme Bosznia felé fordult. Ugyanekkor Bécsben is e provincia birtokát, a monarchia életbevágó érdekének tekintették. Kállay azonban egyetértve gróf Andrássyval, az akkori magyar miniszterelnökkel, Bosznia és Herczegovina egy részének más rendeltetést szánt: e tartományokat az orosz-szerb egyetértés felbontására alkalmas éknek tekintette. A két török tartomány egyes részeinek átengedésével a szerb fejedelemség és monarchiánk közt barátságos viszonyt akart teremteni. És így akarta a szomszédos Szerbiát az oroszoktól elválasztani.* Ma már nem kételkedhetünk abban, hogy e messzeágazó politikának valósulása végzetes hiba lett volna és megfosztotta volna monarchiánkat a Dalmatiára nézve oly szükséges szárazföldi kapcsolattól. Egyetértőleg Andrássyval Kállay is tanácsosnak vélte, hogy az egész dolog akkorra halasztassék, a mikor majd kedvezőbb viszonyok állanak be. Bizonyos, hogy többé soha sem tért arra vissza, hanem határozottan pártolta az annexio politikáját, mikor Törökország * L. Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete I. k. 558—9. II. Történeti Szemle. III.