Városi Szemle – 24. évfolyam – 1938.

II. Közlemények - A folyami hajózás szerepe a városfejlődésben

130 Közlemények A berlini rendszertől eltérően, de szintén érdekes módon igyekszik ezt a szociális kérdést megoldani Heidelberg városa. Heidelberg volt polgármestere, Wetzel, részletes tervet dolgozott ki az aszociális családok elhelyezésére. Wetzel a város határában levő, összefüggő területen fekvő telep létesítését ajánlja, hogy ott kerttel ellátott szükség­lakásokban elhelyezzék a szóbajövő családokat. Azt tanácsolja, hogy ez a telep rendőr­hatósági rendelet alapján zárt intézet jellegével bírjon, ahol szigorú házirend kell, hogy uralkodjék. A telep vezetője, aki szintén ott lakik, gondoskodjék a rend fenntartásáról, szükség esetén kényszerintézkedések, büntetések, pl. kijárási tilalom 10 óra után, jelent­kezési kötelezettség stb. alkalmazásával. Nevelési rendszabályok s főleg ifjúsági gon­dozás egészítik ki a pusztán rendőri intézkedéseket. Heidelberg városa 1934/1935. évben létesítette, illetőleg rendezte be az aszociálisok telepét »Wichernsiedlung« elnevezés alatt, az említett tervezettől azonban főleg annyiban tért el, hogy a telep rendőri jellege helyett, inkább jóléti intézményi jellegét domborí­totta ki. Az őrizetbe veendő személyeket családostul helyezik el, ami jelentős eltérés a berlini rendszertől, illetőleg kísérlettől. A telep már készen adódott, csupán ki kellett telepíteni onnan azokat a családokat, akik kifogás alá nem estek. Kőből épített, alápincézett, egyemeletes házakban 20 nagyon egyszerű, kétszobás lakásban lakik ma Heidelbergben 20 olyan család, aki a társadalomnak csak kárára van. Ez a 20 család állandó megfigyelés alatt áll. Az erős akarattal dolgozó családok, akik javulásuknak bizonyságát adják, elkerülnek a telepről és a város jobb lakótelepén nyernek elhelyezést. Ha azonban minden nevelési szándék meghiúsul, a családot feloszlatják, a felnőtt család­tagokat egymástól elválasztják, a gyermekeket pedig gondozónevelésben részesítik vagy máshol helyezik el. A telepesek kisebb munkákra kötelezhetők. Ilyen pl. kavicsbánya feltöltése, játszótér létesítése a telep gyermekei részére, veteményeskert létesítése, nyúl­ketrecek készítése stb. A gyermekek jóléti gondozásban részesülnek és új berendezkedésként ifjúsági otthon létesült napközi otthonnal. A telep vezetője nem lakik ugyan a telepen, azonban minden nap kint tartózkodik és fogadóórákon intézi el a telepesek ügyes-bajos dolgait. Ő közvetít egyszersmind a jóléti hivatal és a telep között is. Gondozómunkáját a Nationalsozialistische Volkswohlfahrt (NSV) és a Nationalsozialistische Frauenschaft illetékes gondozónőjével és egy orvossal osztja meg. A telep vezetője intézi a szomszédos telepeken elhelyezett aszociális családok dolgait is. Az ismertetett kísérletek eredményeit még nem ismerjük. Mindenesetre a kezde­ményező városoknak nagy érdemük, hogy az új intézményekben nyert tapasztalataikkal a törvényhozás munkáját megkönnyítik és elősegítik azt, hogy a Németországban már nagyon várt törvény részben kitaposott utakon alkalmazott, kipróbált rendszereken épüljön fel. Cs. A folyami hajózás szerepe a városfejlődésben. Az ókori nagyvárosokat és a mai modern nagyvárosokat jórészt közlekedési helyzetük szülte. Egészen természetes, hogy a közlekedési helyzet alakulásában a folyami hajózásnak van a legdöntőbb jellege, mert a vasutak és közutak irányíthatók, de a folyókat és folyamokat kisebb-nagyobb korrekcióktól eltekintve nem lehet meg­változtatni. Nem kétséges, hogy nagyon sok európai, de más világrészben fekvő nagyváros is jelentőségét a folyami közlekedésnek köszönheti és különösen nálunk nem tűnik ez fel, mert hiszen Budapest is a Dunának köszönheti létét és nagyságát. És a modern város­fejlesztések során nem véletlen, hogy felfedezték azt, hogy a folyami közlekedés fejlesz­tésével és a kikötők segítségével lehet egy-egy várost még nagyobbá, még életképesebbé tenni. Ezek után természetesen nem meglepő már az sem, hogy a Deutscher Gemeindetag és

Next