Vasárnapi Ujság – 1855
1855-12-30 / 52. szám - A nagy világ népei. Hegedűs (kép) 423. oldal / Tudományos rovat
Télen, nyáron tehát nyisd ki az ablakot, Hogy rosz levegőtől meneküljön lakod. De azt se engedd meg — mi soknál nagy hiba,Hogy szobában költsön a tyúk, ruha, liba. — Ki a nedves ruhát szobában szárítja, Sok betegség okát magára hárítja. Sokan egy szobában együtt ne haljatok, Kandallóban tüzet égve ne hagyjatok; Melegítés végett szenet behordatni, Annyi, mint magát az éltet koczkáztatni. Ugy is aki nagyon melegre fut estve, Annak elpuhult és gyönge lesz a teste. II. Raha: Ha ügyelni akarsz testednek javára, Szükséges vigyáznod tovább a ruhára. Ez se nagyon hideg, se meleg ne legyen , Hogy egyik, mint másik beteggé ne tegyen. Legyen minden ruha, csizma, kabát, nadrág, — Hogysem szorítana — inkább egy kicsit tág , A szűk akadályul szolgál a nedveknek, Mellytől minden részbe bizton nem mehetnek. Ártalmas továbbá a meleg fejfedő, Ettől lesz sok ember örökre szenvedő. Könnyen kell takarni fejet, nyakat, mellet. Máskép megárt nekik a legkisebb szellet. De hasa és lába jól legyen befedve, Kinek hasmenéshez s vérhashoz nincs kedve. Végre még tartsd meg jól : beteg után ruhát Ne ölts fel magadra, se inget, se csuhát. Mert van olly betegség, melly másra is ragad , Hogy tehát bele ne essél, őrizd magad. III. Eledel. Ételben , italban tarts szoros mértéket; A mértékletlenség már magában vétek , Az egészséget is könnyen megronthatja, A mértékletesség ellenben föntartja. Az ételt szerfölött ne zsírozd, fűszerezd, Ebből is származik sok nyavalya kereszt. Az éretlen gyümölcs hideglelést okoz; Forró kenyér, kalács más betegséget hoz; Minden forró étel a beleket rontja, Legyen mindenkinek hát erre is gondja, Káros még : savanyut rézedénybe tenni, Ugorkát rézpénzzel szép zöldre festeni, Mert a savanyuság a rézből huz mérget, Melly egész háznépet is könnyen megetet. Vigyázz, ha a kertben zeller, petrezselyem között bürök , vagy más mérges növény terem. Forró étel után hideg ital s viszont, Az illy változtatás minden fogat elront, És mivel illyenből nagy fájdalom ered , közbe mindig egyél egy falat kenyeret. Végre fogaiddal soha se törj diót, Szilva-, baraczkmagot, mandulát, mogyorót. Mert mindezek korán megrontják fogadat Fogfájástól pedig őrizd meg magadat. IV. 1 t al. Ha kedves életed, kedves egészséged, Italban is tartsd meg mindig a mértéket. Kivált arra vigyázz, ha fölmelegedtél, Erősen dolgoztál, ugráltál, siettél, Hogy akkor ne igyál hideg bort vagy vizet. Mert illy könnyelműség betegséggel fizet. Ennek eredménye a tüdőgyuladás. Sok kisebb baj között aszkór és sorvadás. Minden italok közt legjobb a tiszta viz, Ne tarts tőle, hogy ez valaha bajba visz; De azért a bort is ihatod módjával, Miért is ne élnénk Isten áldásával? A bortól, ha vele mint illik, ugy élek Erősödik a test, fölvidul a lélek. Kivált midőn szert jó vizre nem tehetünk, A pohárba bizvást félig bort tölthetünk. De ki a bort mérték fölött gyakran iszsza, Romlás örvényén áll, s nehezen tér vissza; Rut bűn a részegség, s a ki hódol neki, Boldogtalanságát czéljául tűzte ki; A pálinka-ivást különösen kerüld, Örökre veszve van, a ki ebbe merült. 423 V. Alvás. Régi példabeszéd : étel, ital, álom, Hogy az egészséghez szükséges e három. De az alvásra is vigyázni szükséges, Csak ugy lesz az hasznos, csak úgy egészséges. A mértékletesség itt is első dolog, Mellyen, mint a sarkon, minden ügyünk forog, Ha keveset alszol, az szintúgy ártalmas, Mintha az alvásod nagyon hosszadalmas Amaz a testedet nagyon elgyengíti, Emez elpuhítja, munkád nehezíti. Különösen puha, meleg ágyban hálni Ne szokjál, mert nem fog az hasznodra válni. Nap közben aludni csupán a munkásnak. Betegnek, öregnek szabad, de nem másnak. VI. Indulatok. Indulataidnak légy mindenkor ura, Soha ne fakadj hát végtelen bosszúra, Tudjad zabolázni, örömed, bánatod, Te tudj parancsolni, de ne indulatod, Mert ha az indulat rajtad erőt vészen Egészségednek ez is kárára lészen. Szoktál vágyaidat korán korlátozni, És mi fő, a mellett serényen dolgozni. Az okos munkásság megedzi a testet. Ezer baj, nyavalya kínozza a testet. A vas is, ha soká senki sem használja. Haszonvehetlen, mert a rozsda megszálja A víz is megrothad, ha sokáig tesped. Vigyázz, hogy henyélve úgy ne járjon tested. Végre, ha bármikép elvész egészséged Iparkodjál visszanyerni az épséget. Csak ne bízd magadat kuruzsló banyákra; Bűbájos szerekre, bűnös babonákra; De hivd el az orvost, ő annak mestere, (Ne kontárkodjék hát a tudatlan bele) Ő ismeri a test minden csingját bingját, ő képes oszlatni a nyavalya kínját; A füvek erejét szinte ő vizsgálja. Gyógyulását a bölcs csak ő tőle várja. A nagy világ népei. Néptani tanulmányok. Közli Dr. HEGEDŰS. VII. A csin földmivelés, selyemtenyésztés , porczellángyártás, sporczellántorony. A mezei gazdászat magas fokra fejlődött a csin birodalomban. — A földmivelő-osztály a csin nép második, közvetlenül a tudósok után jövő, rendét képezi s nagy kiváltságokkal bir, mert foglalkozása legszükségesebbnek s az álladalomra nézve nélkülözhetlennek tartatik. A csin paraszt sokat tart magára, mert tudja, hogy verejtékes munkája után él a birodalom valamennyi lakosa. A csin népet földmivelésre második császárja Shiu-hong tanitá, körülbelül háromezer évvel K. u. születése előtt, ezért nyerte a mennyei szántó melléknevét s emléke maiglan nagy tiszteletben áll. — A csin uralkodók a földmivelés emelkedésére, minden tőlük kitelhetőt elkövettek; igy Jaú császár saját gyermekei mellőzésével egy egyszerű földmivest az ekétől trónra emelt, öt utódjául rendelvén, Jú császár szinte a földmivelési körül tett érdemeinek köszönheté trónra jutását, ő volt az ki a vizlecsapolás mesterségét feltalálván, sok ezer eddig parlagon hevert mocsárt és nádast dúsan termő szántóföldre változtatott át, Kung-Wang tűzte ki a legelső határkövet, Wengti pedig a földmivelés tiszteletére saját ünnepet rendelt, mellyen maga is az egész nép láttára darab földet felszántott. Ez ünnep fenmaradt korunkig, s a csin császár évente egyszer, nagy fényes kísérlettel környezve, egy darab földet ezüst-ekével szokott felszántani, hogy ez által a földmivelés iránti kegyét tanusitsa s a földmiveseket foglalkozásuk kedvelésére s becsülésére serkentse.