Vasárnapi Ujság – 1904
1904-05-01 / 18. szám - A mi kis Khinánk (képekkel). Szuk Géza 292. oldal / Általános nép- és országisme
292 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 17. SZÁM. 1904. 51. ÉVFOLYAM. replőiről rokonszenvesen ír a magyarok barátja. Felhozza a„ könyvben Petőfin kívül Kossuth, gróf Batthyány, gróf Teleki, Táncsics, Klauzál, Bem, Klapka, Vasváry, Irányi, Mészáros működését és a magyar szabadságharcz gyászos kimenetelét. Szól még Jókai, "Vörösmarty, Kemény, Pákh, Obernyik, Lisznyay, Arany, Kerényi, Vahot, Egressy, Reményi és más jeleseinkről. Terjedelmesen közli Petőfi életrajzát, kiterjeszkedvén iskolai bizonyítványának érdemjegyeire is minden tantárgyból. Petőfi költeményeiből több fordítás is van ebben a nekünk magyaroknak különösen érdekes könyvbén, többi között a következő ismertebb cziműek: Két vándor. Tva vandrare. Disznótorban. Svindansen. A koldus sirja. Tiggarns graf. A bilincs. Baján. Az én Pegazusom. Min Pegasus. Az őrült. Den vansinnige. A rab oroszlán.Den fängna lijonet. [Etelkas graf. Czipruslombok Etelka sírjáról. Cyppresblad pa Nem ért engem a világ. Ej mig verlden kan [första. Most pedig lássuk Petőfi néhány költeményének az első versszakát magyar és svéd nyelven azon sorrendben, a mint a svéd szöveg Schöldström könyvében van: Befordultam a konyhára . . . Befordultam a konyhára, Rágyújtottam a pipára . . . Azaz rágyújtottam volna, Hogyha már nem égett volna, En titt in uti köket . . . Jag tittade in uti köket . . . Min pipa höll jag i handen. Förstäs, jag skulleden tända, Past redan präktigt nog brann den. Az alföld. Mit nekem te, zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek S képzetem hegyvölgyedet nem járja! Alföd. Er, I vildromantiska Karpater, med er barrskog ej mitt lijerta aktar! fír beundra kan jag, men ej älska; ej min häg till endra kjusor traktar. Nemzeti dal. Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok ? Ez a kérdés, válasszatok! Upp, magyarer. Upp, magyarer, upp till striden! Tveksamt nu ej längre biden ! Kampen gallér endra själar. Väljen: frie eller trälar? Ezt a «Nemzeti dalt» lehet még legjobban megérteni a német nyelv segélyével. Schöldströmnek köszönjük, hogy hideg sírjában nyugvó nagy költőnk, Petőfi, a Mälaren partján akkor is melegíti a sziveket, mikor az övé már régen kihűlt. keresztül, bizonyítja azt a követségek utczájában még megmaradt fal, a mely a khinaiak golyóitól össze-vissza van lyukasztva. Jelenleg egy jól megerősített, falakkal körülvett városrészben laknak a nagykövetségek s minden nagyhatalom, melynek diplomácziai képviselete van Ihinában, bőven gondoskodott követsége védelméről. A lázadást, mint tudjuk, leverték és a mi monarkhiánknak, amely szintén részt vett a hadjáratban, kijutott a része úgy a győzelemből, mint a hadisarczból. Az ostromnál elesett Thomann tengerészkapitányról Pekingben egy utczát neveztek el, melynek sarkán templom emelkedik az elesettek emlékezetére. A háború bevégezte után sokan helytelenítették itthon, hogy az osztrák-magyar monarkhia is földet foglalt Rhinában, Tientsinben ; ujabb tehernek, felesleges dolognak tartották. S HINAI UTCZAI FOLTOZÓ VARGA. A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TELEPÍTVÉNY KHINAI RENDŐRSÉGE. TIENTSINI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK PARANCSNOKA. UTCZAI BURGONYASÜTŐ KHINAIAK. KÉPEK A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TELEPÍTVÉNYRŐL. — Szak flcza eredeti felvételei. A MI KIS KHINÁNK * —A tientsini osztrák-magyar telepítvény.— Körülbelül négy esztendeje, hogy Khinában az úgynevezett boxer-lázadás kiütött s a szövetséges európai hadaknak és a japánoknak kellett rendet csinálni. A boxerek által ostromolt s kétségbeejtő helyzetbe jutott nagykövetségek Pekingben akkor egy meglehetősen elkülönített városrészben laktak már, s hogy mily kemény próbán mentek . Szúk Géza Ganz-gyári főmérnök 1903 július havától 1904 február haváig Khinában és Japánban tartózkodott az ottani közgazdasági, pénzügyi és műszaki állapotok tanulmányozása czéljából, az ő tollából közöljük e czikket, mivel azt hitték, hogy gyarmatosítani akarnék. Most, hogy alkalmam volt hosszabb ideig a helyszínen tartózkodni, a viszonyokat tanulmányozni és a mi kis klímánkkal alaposan foglalkozni, nem hiszem, hogy felesleges munkát végezek, ha egyet-mást elmondok róla. Mikor Európát elhagytam, azt hittem, hogy Tientsinben meglehetős kezdetleges állapotokat fogok találni, azonban alaposan csalódtam. Tientsin Khinának egyik legnépesebb városa, van körülbelül egy millió lakosa, tehát több, mint Pekingnek, a mennyei birodalom fővárosának. Tientsin két részből áll, az egyik a tulajdonképi khinai városrész, a másik az európai telepítés, vagy amint ott nevezik, settlement. A város a Pei-Ho folyó és a Császár-csatorna mellett fekszik, amely a birodalom számottevő vízi szállító útja. A Pei-Ho folyó Tientsintől kezdve a tengerig jól hajózható, kisebb tengeri hajók úgy 1200—1400 tonna hordképességgel járnak rajta, a forgalom élénk. A folyó mindkét