Ars Hungarica, 1983 (11. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Tanulmányok - Engel Pál-Lővei Pál-Varga Lívia: Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről

többnyire magas színvonalú emlékek viszonylag pontosan keltezhetők is, támpontot adva ezzel a korszak más emlékeinek datálásához is. Ebből a szempontból elsősorban a fokozatosan ornamentális díszítménnyé váló si­saktakaró „fejlődése", és ezzel összefüggésben a sírkőábra felületkitöltő szerepének vál­tozása figyelemre méltó. A 14. század utolsó harmadának címeres-sisakos-sisakdíszes síremlékeit az összefogott, nagyvonalú formák, a háttér alapsíkjának jól érvényesülő, nagy, szabad felületei jellemzik. A sisaktakaró egyszerű, általában rojtozott, fogazott szélű kendő, amely az oldalnézetben ábrázolt sisak hátulsó részén, a peremen túlnyúlva kicsit felhajlik. A 15. század elején a sisaktakaró foszlányokra szakadozik, amelyek közül né­hány átnyúlik a sisak mögött az elé is. A foszlányok hamarosan növényi ornamentumok­hoz kezdenek hasonlítani, így hossztengelyükben megjelenik a levelek középeréhez ha­sonló, enyhén domború motívum. A fejlődés következő szakaszában a már határozot­tan levélszerű, indás, nemegyszer karéjosan végződő takaró felnyúlik a sisakdíszig. Az 1430-as években készült síremlékeken a sisaktakaró a heraldikai dísz által szabadon hagyott háttérfelületet már teljes egészében kitölti. A végpont a „horror vacus" felület­kitöltő elvének egyik legjellegzetesebb, középkori magyarországi jelentkezése, Perényi János tőketerebesi sírlapján.10 JEGYZETEK 1. ENGEL P.—LÖVEI P.-VARGA L.: Máriavölgyi és segesdi síremlékekről. Művészettörténeti Érte­sítő, XXX. (1981) 142-143.; 3. kép. ENGEL P.-LÖVEI P.-VARGA L.: A tornagörgői, egy bazini és egy ismeretlen helyről származó sírkőről. Művészettörténeti Értesítő, XXX. (1981) 255-256.; 1. kép. 2. Hunyadi-síremlékek, Gyulafehérvár (Fehér m., ma Alba Iulia, Románia). ENTZ G. : A gyulafehér­vári székesegyház. Bp., 1958. 138-140., 168., 179-185. kép. Szentgyörgyi és Bazini (II.) György (†1467), Pozsonyszentgyörgy (Pozsony m., ma Jur pri Bratislave, Csehszlovákia); WERNES-KRON­BERGER E.: Magyar középkori síremlékek. Bp., 1939. 45. 26. tábla; HOMOLKA, J.: Gotická plas­tika na Slovensku. Bratislava, 1972. 17., 390., 1. kép.; Ernuszt János szlavón bán (­1476), Buda; BALOGH J.: A művészet Mátyás király udvarában. Bp., 1966. I. 297., 699., 719.; II. 329. kép; Újlaki Miklós boszniai király(+1477),Újlak(Valkó m.,ma Ilok, Jugoszlávia).THALLÓCZY L.:Az Újlakyak síremlékei. Archaeologiai Értesítő, UII. IX. (1889) 2-5.,fényképpel;Perényi István tárnokmester (?, •1484/87),Terebes(Zemplén m.,ma Trebilov, Csehszlovákia). CSOMA J.-CSERGHEŐ G.: A Peré­nyiek középkori síremlékei. Archaeologiai Értesítő, UIJ­ VIII. (1888) 300-302; BALOGH J.: Késő re­naissance kőfaragó műhelyek I.Ars Hungarica 11.(1974) 36;Szapolyai Imre nádor (­1487), Szepeshely (Szepes m., ma Spieská Kapitula, Csehszlovákia). A magyarországi művészet története (Főszerk. Fülep L.). Bp., 1973­.198., 204.291. kép;Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Schallaburg, 1982.683.18. ábra;Tarczay Tamás (»1493), Héthárs (Sáros m.,ma Lipany,Csehszlovákia). Magyar had­történelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon (Szerk.Szendrei J.). Bp. 1896.93-95.Matthias ... i.m. 684. fényképpel; Bátori István vajda (*1493). Nyírbátor : ENTZ G.-SZALONTAI M.: Nyírbátor. Bp., 1978 . 33-34.; 2. kép; Kinizsi Pál (4494), Nagyvázsony: ÉRI I.: Nagyvázsony. Bp., 1959. 20., 25., 9. kép; Szapolyai István nádor (499), Szepeshely : CSOMA J.-CSERGHEŐ G.:Szapolyai Ist­ván és Csetneky István sírkövei. Archaeologiai Értesítő, UI. f. X. (1890) 133-136. Matthias... i.m. 683-684., 19. ábra. 3. Pl. sírkő 1325-ös halálozási évszámmal, Efferding, valamint Hans von Ybl (+1368) sírlapja, Ips: LIND, J.: Sammlung von Abbildungen mittelalterlicher Grabdenkmale ... I. Wien, 1892. XV/1, XIII/1. kép. 4. ENGEL-LÖVEI-VARGA: Máriavölgyi... i.m. 141-142., 2. kép.

Next