Ars Hungarica, 1988 (16. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Farbaky Péter: A budai középkori királyi palota díszudvara
145 Ars Hungarica 1988/2 délin és a nyugatin is jelöl árkádpilléreket. Az első a 17. sz. második feléből származó török alaprajz L. F. Marsigli hagyatékából (23. kép),29 amelynek talán a legnagyobb a hitelessége, hiszen a török uralom ideje alatt török rajzoló készítette, még a visszafoglalás okozta pusztítások előtt. A másik két alaprajz a visszafoglalás után született, a Johannes Dominicus Fontana — Elias Nessenthaler-féle3° (1686—87) (24. kép) és a British Museumban őrzött másik. Jacob Richards rajza 1686-ból? A török és a British Museumban őrzött rajz szerint a kápolna előtt is folytatódik az árkád és annak északi sarkánál ér véget. (A Fontana-Nessenthaler-féle metszet alaprajza is utal erre, de itt az árkádpillérek „ráragadnak" a kápolna homlokzatára). E három rajzzal szemben 32 a Joseph de Haüynek tulajdonított alaprajz (25. kép)33 és a de la Vigne-féle ábrázolás 34 csak a nyugati és déli oldalon jelöli az árkádot. Meg kell jegyeznünk, hogy a Haüg-féle rajz is mutat a kápolna előtt valamiféle előépítményt.35 Sajnos elveszett (bár elképzelhető, hogy egyszer még felbukkan a bécsi Kriegsarchivban) az, a valószínűleg legpontosabb felmérés, amelyet Hölbling János budai építőmester készített 1716-ban a középkori palotáról.36 Az ásatás a kápolnától délre, a keleti oldalon nem igazolta az árkád létezését,37 noha a kápolna melletti szakaszon annak támpilléreihez kapcsolódó két, egymással párhuzamos falat talált, amelyen egy pilléralapra utaló rétegkő Gerevich szerint arra mutat, hogy „a két alapfal pilléreken álló, később készült folyosót hordozott."38 A keleti és déli szárny szögleténél az ásatás során pilléralapozásra bukkantak, amelyet Gerevich egy korábbi pillércsarnok részeként próbál értelmezni. 39 Kérdés, nem lehetne-e ezt az udvari árkád egyik pilléreként felfogni, hiszen a két megtalált pillére semmilyen kapcsolatot nem tart egymással, és több pillér az ásatás során nem került elő. A nyugati oldal északi szakaszán a szárnnyal feltehetően egykorú, négy szabálytalan elhelyezésű pillért tártak fel,40 sajnos a nyugati oldal déli szakaszán és a déli oldalon a barokk palota déli szárnya miatt nem lehetett kutatni. Kérdés mármost, hogy lehet az ellentmondásokat feloldva a díszudvari árkádsor földszintjét értelmezni. A kétféle alaprajzi ábrázolás (tehát az árkád keleti oldalának kérdése) könnyűszerrel magyarázható lenne azzal, hogy időközben a keleti szárny elpusztult,41 de a török rajzon kívüli négy ábrázolás mindegyike nagyjából egyidőben, közvetlenül a visszafoglalás után keletkezett. így is valószínűnek tartjuk — éppen a leghitelesebb, legkorábbi török rajz alapján — hogy a díszudvar harmadik oldalán is volt árkád, csak legfeljebb kialakítása eltért a déli és nyugati oldalétól. Elképzelhető, hogy a keleti oldalon például csak a földszinten volt árkád, s esetleg a falfelületet nem végigfutó, hanem csak itt-ott jelentkező árkádnyílás tagolta, felette tömör falfelületű emelettel, s ezért jelölte pl. a Haüy és a de la Vigne-féle rajz árkád nélküli, megszakítatlan falként a keleti szárny kérdéses szakaszát. Hasonló megoldás ismert a budai polgári építészetből is: az Országház u. 2. számú ház földszinti, 14. sz. végi árkádsora felett az emelet csak ablakokkal áttört falfelület.42 Egy írott forrás is a három oldalon körbefutó földszinti árkád-elképzelést támogatja: Ambrosius Camaldulensis leírása 1457-ből, amelynek peripatum kifejezését a díszudvar körbefutó árkádjával lehet kapcsolatba hozni.43 Biztosan a díszudvarra vonatkozik legfontosabb forrásunk: Bonfini két leírásának megfelelő részlete. Az első az általa olaszról latinra fordított Filarete (Averulinus) traktátus előszavában szerepel: a földszintre vonatkozik az „... aream porticus laxa complectitur,..." szövegrész.44 A másik leírás a Rerum Ungaricarum decades-ben található: „in medio area veteri porticu circumventa."45 Ezekből kitűnik: az udvart porticus veszi körül, amelyről a szerző külön megjegyzi, hogy régi, tehát valószínűleg Mátyás koránál korábban épült. Tehát ez is a már meglévő körülfutó árkádot bizonyítja. Milyen volt ez a porticus? A nyugati oldalon megtalált négy pillér szabálytalan közeiből az következik, hogy csak csúcsíves vagy szeg-