Ars Hungarica, 1992 (20. évfolyam, 1-2. szám)

2. szám - Tanulmányok - Lővei Pál: A tömött vörös mészkő - „vörös márvány” - a középkori magyarországi művészetben

Lővei Pál A TÖMÖTT VÖRÖS MÉSZKŐ - „VÖRÖS MÁRVÁNY" -A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGI MŰVÉSZETBEN* Thuróczy János elbeszélése szerint Kis Károly székesfehérvári koronázásakor Mária királynő és anyja, Erzsébet királyné Lajos király sírkápolnájában az elhunyt uralkodó sírkövét átölelve a vörös márványt könnyeik záporával árasztották el: „Dum mar­moream ... regis conscipiunt figurum, ... et rubentem imbribus lac­rymarum lapidem inundant."­ A székesfehérvári királyi bazilika Anjou-kápolnájának síremlékeihez szá­mos faragvány kapcsolható, köztük egy uralkodói szarkofágfedlap fej- és törzstöredéke is, ez valószínűleg Nagy Lajos ábrázolása." Ernuszt János szlavón bán halálának évében, 1476-ban kelt végrendeletében meg­hagyta, hogy a budai Nagyboldogasszony-templom temetőjében álló, általa alapított kápolnába temessék, és címeres síremlékét abból a márványlapból faragják ki, amely a templom temetőjében feküdt (a főúr nyilván már korábban megvásárolta és a helyszín­re szállíttatta a követ): ,, ... item lapis marmoreus qui in cimiterio incet A temp­lom helyreállítása során előkerült, felirattöredéke alapján egy szlavón bán síremlékéhez tartozó darabról joggal állítja a szakirodalom, hogy Ernuszt Jánosé lehet.4 Perneszi Pálné Szapolyai Orsolya (+1500) sírkövén a porvai templomban a körirat „Epithaphium ad marmorem..." kifejezéssel kezdődik.5 Szapolyai Imre (+1487) és Szapolyai István (+1499) nádorok szarkofágjainak 1510-ből való leírásában a „marmoreis in tumulis subtili arte" jelzős szerkezet szerepel.6 A két síremlék fedlapja a szepeshelyi (Spisská Kapitula, CS) prépostsági templomban ma is látható.7 Illésházi Mátyás gyulafehérvári prépost (+1510) 1509-ben kelt végrendeletében kér­te, hogy az illésházi (Eliasdice, CS) templomban temessék el, és téglából emelt sírjára márványkövet helyezzenek: „... ex lateribus construere seu fundare unum sepulcrum et de super fieri­um fabricari unum lapidem marmorensem ...".8 A sírkőlap teljes épség­ben fennmaradt az illésházi templomban.9 Azonosítani lehetett Esztergomban a vár Vitéz János-féle palotájának Dunára néző, egykor konzolokon nyugodott, zárt erkélyes függőfolyosójából a nagyméretű járdale­mezeket 10 — megfelel ez Bonfini 15. század végi leírásának, miszerint az érsek a palota előtt vörös márványból folyosót emeltetett: „... ante triclinium e rubro marmore ambulacrum cum duplici podio et superbissimum extruxit."11 Heltai Gáspárnál ez úgy jelentkezik, hogy a főpap ,,egy szép kerengőt tiszta piros márvány kövekből ..."épít­tetett.12 * Az 1990. június 7-én, Visegrádon rendezett, „A mérnökgeológia a műemléki, régészeti kőanya­gok kutatásában" című ülésszakon elhangzott előadás jelentősen bővített és jegyzetekkel ellá­tott változata. Köszönettel tartozom Marosi Ernőnek, Mikó Árpádnak és Takács Imrének, szá­mos hasznos tanácsukért. Rövidítések A = Ausztria R = Románia CR= Horvátország Y = Jugoszlávia CS = Csehszlovákia

Next