Ars Hungarica, 2000 (28. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Adattár - Fatsar Kristóf: Anton Erhard Martinell 1720. évi tevékenysége Süttörön

192 adja meg a választ. A süttöri munkákra vonatkozó leírás tehát az építési munkák költségvetési tételeinek meghatározására szolgált, amelyeket Ihre Hochfü­rstl. Emi­nenz [a bíboros] versprochen zu bezahlen nach laub­ der ausmessung. Mindkét irat egyértelműen azonos kéztól származik, lejegyzőjük Leopold Giesslif bécsi kőművesmester, akinek nevével és kézírásával az építési naplóban többé nem találkozunk. Feltehetően a bíboros felkérésére végezte az építkezések műsza­ki és pénzügyi ellenőrzését. A süttöri szerződést két példányban készítették, annak alább közölt szövege minden valószínűség szerint az építész példányáról készült. Az 1724. évről készült költségkimutatást ugyanis Leopold Giessl neve alatt Martinelli is ellátta saját kézjegyével, tehát tudott süttöri szerződésének ilyen célú felhasználásáról. Szin­tén erre következtethetünk abból a tényből, hogy a szerződést csak Esterházy József - akkor még grófként — írta alá, ami az építész jogait biztosítja. Mindezeken túl sem az Esterházy család hercegi ágának levéltára, sem a Csáky család levéltá­rai nem tartalmaznak olyan dokumentumot, amely azt bizonyítaná, hogy a bíbo­ros, vagy meghatalmazottja Esterházy Józseffel, vagy a halála után felállított gyámtanáccsal bármilyen kapcsolatban lett volna. Az 1721 augusztusában kelt, Martinelli személyét érintő kifizetési megbízás­ újonnan készült épületet (zu dem ... пей angelegte Gebäude) említ. Az itt tárgyalt szerződés is bizonyítéka annak, hogy Martinelli - legalább részben - az alapoktól építkezett. Másfelől azt is tudjuk, hogy már a Nádasdyak birtoklásának idejében is volt Süttörön egy olyan kisebb majorház, amely a földesúrnak fenntartott szobát is tartalmazott.­ A szerződésben azonban nincs utalás arra, hogy az építkezés miképpen érinti a korábbi épületet. Mőcsényi Mihálynak az 1950-es évek végén a falazások módjáról végzett megfi­gyelései elgondolkodtatóak, megállapításaiban nincs okunk kételkedni.­ A korábbi vélekedésekkel szemben - amelyek szerint Martinelli előzmények nélküli kastélyt épített - arra az álláspontra helyezkedett, hogy az építész szerepe legfeljebb az ekkorra már minden bizonnyal nagyon elhanyagolt és romos állapotú épület tata­rozására, legfeljebb kisebb átalakítására szorítkozott. Megfigyelései szerint a Martinelli építkezésekor kialakult kastély alapfalai között kő, tégla és vegyes falazásúak is vannak, a kőfalazások helyben oltott mésszel készültek. A Martinelli-féle épület tehát magában foglal egy korábbi, szinte bizonyosan már a Nádasdyak korában is itt állt épületet, a gazdaságossági szempontok jel­lemző szem előtt tartása miatt feltehetően nemcsak építőanyag, hanem épületré­szek formájában is. Mőcsényi különböző téglatípusokat és falazási módokat is megfigyelt az épületen, amelyek alapján a korábban ismertnél jóval több építési fázis létét feltételezte. A különbségek egyrészt abból adódhatnak, hogy - ameny­nyiben a Nádasdyak majorházának egyes részeit valóban felhasználták a kastély­hoz - a már több mint száz éves épületet is többször javították és átalakították. Az eltéréseket másrészt az is magyarázhatja, hogy a valóban nagyon rövid időtarta­mú építkezés alatt a szerződés alapján legalább tíz kőműves is dolgozott az épüle­ten, az építőanyag több téglaégetőből is származhatott illetve másodlagosan is felhasznált lehetett, továbbá az építtetői elképzelés megváltozása illetve minőségi kifogások miatt visszabontásokra is sor kerülhetett. Mivel részletes adatok, illetve kutatási dokumentáció nem áll rendelkezésünkre a falazások technikájáról, a szerződés alapján a kastélyt Martinellinek kell tulajdonítanunk.10

Next