Az első magyar irodalomtörténeti folyóirat megalapítása Abafi (Aigner) Lajos (1840-1909) nevéhez fűződik, aki korának igen sokoldalú embere volt. Kiadói tevékenysége mellett a kritika és bibliográfia területén is munkálkodott. Nemcsak kiadója, hanem szerkesztője is volt több folyóiratnak. Ezek közül irodalomtörténeti szempontból, mint első szakfolyóirat, a "Figyelő" a legnagyobb jelentőségű.Abafi ilyen címmel már 1871. január 1-én indított egy szépirodalmi hetilapot, Szana Tamás, majd Ábrányi Emil szerkesztésében, amely lap 1876. június végéig élt. Abafi már előbb felvetette egy kizárólag irodalomtörténettel foglalkozó szakfolyóirat tervét, melyet nemcsak mint kiadó, hanem mint szerkesztő is saját maga valósított meg. A Figyelő c. szépirodalmi hetilap 1876 júniusában megszűnt s ugyanakkor jelent meg az első magyar irodalomtörténeti folyóirat, az új Figyelő első száma.A szerkesztő-kiadó a folyóirat első számában komoly programot hírdetett, amit azután fennállása során nagyrészt be is töltött. Ha értékelő tanulmányai mára nagy részben már el is avultak, adatközlései, életrajzi adalékai ma is kimeríthetetlen kincsesbányául szolgálnak az irodalomtörténészek számára. Abafi igyekezett korának legjelesebb irodalomtörténészeit folyóirata köré csoportosítani és nem rajta, nem is folyóirata szellemi színvonalán múlott, hogy az 1876 júniusában megindult folyóirat 1889 júniusában beszüntette megjelenését. A folyóirat Abafi, mint kiadó részére nem üzlet, hanem ráfizetés volt, Abafi mégis 13 évig vállalta az áldozatot és a szerkesztés tennivalói mellett maga is rengeteg adatközléssel, életrajzzal járult hozzá a folyóirat változatossá tételéhez. Folyóirata tudomány és sajtótörténeti jelentősége abban rejlik, hogy a Figyelő volt az első magyar irodalomtörténeti szakfolyóirat s mint ilyen, tizenöt évvel előzte meg a magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottságának folyóiratát, az Irodalomtörténeti Közleményeket és harminchat évvel előbb látott napvilágot, mint a Magyar Irodalomtörténeti társaság folyóirata, az Irodalomtörténet.A Figyelő nem jelent meg nagy példányszámban és így teljes sorozata ma már csak nagyobb könyvtárainkban található. A köteteiben rejlő gazdag anyag viszonylagosan nehéz hozzáférhetősége miatt nem nagyon ismert és sokszor még a komoly kutatóknak is elkerüli a figyelmét.
