Description
A Magyar Nyelvőr folyóirat már 1881-ben felszólítást intézett a nyelvészekhez, hogy gyűjtsék össze a nyelvújítás szavait. Ez a felhívás azonban nem járt sikerrel, Nagyszigeti Kálmán 1896-os Nyelvőrbeli cikkében be is mutatta, hogy a legnagyobb gondot az emlékezetből való adatfelidézés jelentette, amely igen megbízhatatlannak mutatkozott. Simonyi Zsigmond 1890-ben írók és költők munkáinak a feldolgozását javasolta, összevetendő az NySz. adataival, ám ez az ötlet sem talált követőkre. Ugyan a Nyelvőr hasábjain folyamatosan jelentek meg nyelvújítási adatok, például Király Károly 1896-ban (i. m. 210–216) a folyóirat addigi 24 kötetében megjelent adatokat (pl. ábra, alvajárás, árny, csontváz, emeltyű, érzemény, górcső, gunyor, hadastyán, magány, nyomaték, szélhámos, téboly, viszony stb.) tette közzé betűrendben, azonban egészen 1902-ig kellett várni egy nyelvújítási szótár létrejöttére. Ekkor jelentette meg Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című művének az első kötetét. Ahogy a szerző az Előszóban (1902: V) fogalmaz: a nyelvújítás „a XVIII. század utolsó s a XIX. sz. első két negyedében forradalmi arányokat öltött; sok gyöngy mellett sok szemetet is dobott a fölszínre; sok jó dolgot művelt, de sok törvénytelenséget is követett el; sokat rombolt és pusztított, de sokat épített is. Sokan dicsérték és sokan gyalázták, mind a két részről szörnyű túlzással”. Szily a munkájában egyik oldal pártjára sem áll, s a szótárban sem ad áttekintést sem a nyelvújítás történetéről, sem az ideológiájáról. Helyette a nyelvújítás krónikáját betűrendbe sorolt szavak formájában adja meg. A szótárba a nyelvújítás alkotásai közül a meggyökeresedett szavakat vette fel, valamint azokat, amelyek ugyan nem terjedtek el, de történetileg valamilyen szempontból tanulságosak. A nyelvújítás szavain kívül a szótár függelékben tartalmazza még a nyelvújítás kedveltebb képzőinek (pl. -aszt,-eszt; -mányoz, -ványoz; -da, -de; -ászat, -észet; -ály, -ély; -nok, -nök) és képzésmódjainak (csonkítás, elvonás, igető főnévvé tétele) a jegyzékét is. Ezekből megtudhatjuk például azt is, hogy a minta, nemtő, sirám, vezekelni szavak sajtóhibából jöttek létre. Az 1902-es kötet megjelenése után a folyóiratok is elkezdtek újabb és újabb adatokat közölni a nyelvújítási szavakról. Szilyhez is többen fordultak azzal a kéréssel, hogy a NyÚSz.-nak legyen egy javított, második kiadása. Ő azonban egy külön kötetet jelentetett meg 1908-ban a kiegészítések, pótlások és javítások számára, s a szótár első részével való szoros kapcsolat jelzésére ezt folytatólagos lapszámozással indította útjára. Például a lábtyű szó mind az első, mind a második kötetben megtalálható. A több mint 10.000 szó közti eligazodást pedig a második kötet végén található Szómutató segíti. Mivel az NySz. a nyelvújításig tartalmazza a szavakat, Szily munkája igen hasznos a filológiával foglalkozóknak, különösen azért, mert azóta sem született a nyelvújítás korának szóanyagát feldolgozó szótár.
