Sportvilág 1894-1913

A kiegyezés után létrejött a kétközpontú Osztrák–Magyar Monarchia, mely során a hatalom gyakorlása megosztva osztrák és magyar tárcák irányítása alá került. A nemzeti függetlenségen ugyan jelentős csorba esett, de a kialakult politikai és gazdasági keretek viszonylag kedvező lehetőséget biztosítottak a magyar kapitalista fejlődés kibontakozásához, a polgárosodás folyamatának felgyorsulásához. A polgári-nemzeti torna- és sportmozgalom egyleti alapjainak lerakása az 1800-as évek utolsó évtizedeiben megtörtént: kiemelt fontosságú területté fejlődött a lósport, a természetjárás, a lövészet, a torna, az atlétika és a korcsolyázás. A kiegyezés korának társadalmi felvirágzása nyomán fellendült a népünnepélyek, az iskolai és tornaegyleti kirándulások iránti érdeklődés. Az angolszász gentleman testkultúra jellegzetes formái Magyarországon is kezdtek népszerűvé válni (pl. gróf Esterházy Miksa tevékenységének köszönhetően). A polgárok számára a testedzés, a sportolás egyre népszerűbb szabadidő-eltöltési mód lett, s vált részévé életminőségük javításában. 1875-ben a Londoni AAC mintájára megalakult a Magyar Atlétikai Club, mely jelentős konkurenciaharcot keltett a tornamozgalmat képviselők táborával. Az atlétika fogalma a birkózást, ökölvívást, kerékpározást, úszást, vívást, evezést, valamint az angol és a hazai népi játékok versenyszerű művelését jelentette. A modern társadalmi sport kibontakozását az egyleti és sportszövetségek hálózatának létrejötte jelképezte. Az egymással konkurenciaharcban álló MOTESZ (Magyarországi Torna Egyletek Szövetsége) és a MASZ (Magyar Atlétikai Szövetség) jelentették a hazai sport fellegvárait. De számtalan kisebb-nagyobb egylet, egyesület, sportklub alakult a századforduló környékén nemcsak a fővárosban, de szerte az országban (BTC, Újpesti TE, Ferencvárosi Torna Club stb.). A hazai sportélet kibontakozásának egyik szimbólumává vált az 1893-ban megalakult „Sportvilág” c. sportújság, Balogh Hugó minden sportot felölelő szaklapja.„A magyar sportközönség régóta érzi hiányát egy szaklapnak, mely hátramaradt sportügyünket felkarolná, a sportegyleteinkben előforduló mozgalmakat és az azokban nyilvánuló irányt éber figyelemmel kisérné, hogy így pártolhassa a jót és szükségest és rámutathasson a helytelenre. Átérezve mi is ennek szükségességét és bántva attól a tudattól, hogy nemcsak külföldi dolgokban vagyunk ráutalva az idegen sportirodalomra, de a hazánkban folyó sportéletet sem látjuk sehol megörökítve, elhatároztuk lapunk megindítását. Főczélul tüztük magunk elé a hazai sportanyag lehetőleg teljes feldolgozását és e mellett természetesen figyelemmel fogjuk kisérni a külföld nevezetes sportmozgalmait is, így igyekezvén ellensúlyozni a külföldi sportújságok jelenlegi nélkülözhetlenségét. Lapunk kiállításánál a sport szaklaphoz méltó komolyság lebegett szemeink előtt, belső felosztásánál pedig a czélszerüség. Az egyes sportirányokat külön választottuk, de ebben az elkülönítésben a rokondolgokat csoportosítottuk, hogy az olvasóközönség minden őt érdeklőt hamar megtalálhasson.Lapunk keretében feldolgozunk minden magyar sportirányt, nem adunk előnyt egyiknek sem a másik előtt, legfeljebb időnként terjedelmesebben és behatóbban fogunk egyes sportágakkal foglalkozni, melyek a közfigyelmet különösen magukra vonják.Rajta leszünk, hogy a magyar sportot minden irányban erőnktől telhetőleg fejleszszük és folyton hangoztatni fogjuk, hogy az egyes sportágak mívelői, ha külön egyletekben is, de mindig egy közös és hazafias irány felé törekedjenek.A mi czélunk örökké a magyar sportágak tökéletesítése marad, és hogy e nemes czélt elérhessük, számítunk a magyar sportközönség szellemi és anyagi támogatására, melyről különben is eleve meg vagyunk győződve. - A szerkesztőség”

Terjedelem: 9,156 oldal

Contents