8 Órai Ujság, 1919. november (5. évfolyam, 100-125. szám)

1919-11-08 / 106. szám

----- " ' Cenzúráit Spi&a. Cenzusai: Spina» SsGrtifeaS, V. évfolyam 106. sz. üudassesf, 1919 novem­ber 8. Qydagest, ISIS ^greffl i [UNK]w £ mwm ■ni* ^'wim ii^ ELŐFIZETÉSI ARAK: __ _ __ Szerkesztüség és Kiadóhivatal * Egy hóra .. .. 15 Korona. | Félévre. „ 80 Korona. B^yes példányisásw­á?a W Sillér. Budapest, IV., Muzeum-Körut 3. sz. Negyedévre .. QrZ Korona. | Egész évre ICO Korona. r A fővezér megszólalt és amit mondott, arra boldogan és megkönnyebbülten dob­bant föl a főváros szive. Horthy Mik­lós, akinek vitézi alakja mithikus tengeri csaták örvénylő hullámtara­jából emelkedett ki s akinek tiszta kardja a szelíd Balaton mellől csil­­lámlik ide, biztatva és fényesen, három mondatban tömören és ne­mesen összefoglalta a magyar nem­zeti hadsereg eljövendő nagy hiva­tását. Alkotmányosság, engedelmes­ség, jogtisztelet: ez az, amiért be­csületével és szavával áll jót. Alkot­mányosság, mert kizárja a katonai diktatúrát, engedelmesség, mert alá­veti magát a magyar állam kormá­nya tekintélyének és jogtisztelet, mert a bolsevizmus kiirtása mellett sem tűr izgatást a polgári jogegyen­lőség ellen. Megkérdezték és ő ezt felelte: Ez a fontos és nem az, amit mások belemagyaráztak egyenes, katonás szavába. A fővezér megtalálta a politika ta­lizmánját, amely a magyar földet if­júvá teszi. Hetek óta dübörögtek a frázisok a politikai arénán, ahol ve­szekedett dühvel rohantak egymás­nak a pártok és vezetőik, anélkül, hogy bármelyik is győzhetett volna, de azzal a veszéllyel, hogy a nem­zet végkép belebukik ebbe az értel­metlen viadalba ... Ám most megje­lent az ország gáncs és félelem nél­küli lovagja az igazság hófehér pa­ripáján. Kibontotta tiszta zászlaját, amelynek láttára engesztelődés és áhitat szálljon a tülekedőkre, akik ne párttaktikai előnyökre, hanem a nemzet javára használják föl ez ígé­retét. Legyenek készek mind emögé sorakozni, hogy vigye, vezesse őket a béke, a rend, a munka új Magyar­­országába. Ha így lesz, a nemzeti hadsereg egy csöpp vér nélkül már learatta nagy diadalmát: legyőzte az ősi átkot, el­pusztította a visszavonás hétfejű,sár­kányát és messziről csillogó, szuro­nyai hegyén hozza felénk az olaj­­ágak erdejét. Ez a hadsereg, amely négyszáz éves magyar álom valóra válása, amely hirtelen és éretten úgy nőtt ki a drága magyar földből, mint az élet buzakalásza, nem elkülönülő rend, nem kiváltságos osztály, nem lázadó szerv az ország testében, ha­nem kemény őre a rendnek, védője az alkotmánynak, kardos ereje a jognak és büszke önérzetű­, de enge­delmes alázatu katonája az ősi ha­zának. Amikor a fővezér gyönyörű serege Budapestre ér majd, kitárul előtte az ország ujjongó szivet és vi­rág és babér koszorúja hull a daru­­tollas Bocskay-sapkák fölé. \ •.' y | l ^ •' Publicafiune. In urma hotararei Marci in cu arlier general roman si a avizului Comisi­­unei m­ilitare interaliate, Commanda­­mentul roman in dorinta de a inlesni reintoar­cerea cat mai grabnica la casele lor, va proceda in curand la predarea prizonerilor de nationali­­tatea ungara (originari din teritoriul ce revine Ungariei) Ministerului de razboiu ungar, care, din cel moment va deveni responsabil de scarat lor, sub controlul Misiunnei militare intera­­liate. Commar­damentul informeaza populatiunea pentru ca, pe viitor toate chestiunile referitoare la prizioneri sa fiu mai fie indreptate autoritatilor mi­­litare romane. Commandamentul Trupelor Din Transylvania General Kardarescu. Inalt Roman, Com­isar al Guvern­ului . . Aíinistru DirouandL hirdetmény. A román főparancsnokság, a román főhadiszállás határozata és a szövet­séges katonai tanács értesítése alapján elősegíteni kívánván a magyar nemze­tiségű (a Magyarországhoz tartozandó területekről valók) hadifoglyok mi­előbbi hazatérését, el fog járni mielőbb ezen foglyoknak a magyar hadügymi­nisztériumnak való átadása ügyében, amelyik ezen pillanattól kezdve fele­lős lesz a sorsukért a szövetséges ka­tonai küldöttség ellenőrzése alatt. A parancsnokság értesíti a közönsé­get, hogy a jövőben a hadifoglyokat érdeklő ügyek ne intéztessenek már a román katonai hatóságokhoz. Az erdélyi román csapatok parancsnoka: Mardarescji­ tábornok. A román korai­ legfelsőbb megbízottja: * Diamandl miniszter. fifsiiÉ generális Franciaország, Anglia és Ifmtország szünetségéről. E fifslisfak ísúltül nem is siet a kollegizrmust leérni. — Bécsi munkatársunk távirati jelentése. — Bécs, nov. 7. A Matin jelenti: A Matin berlini munkatársának alkalma volt Kluck generálissal Berlinben beszélgetni. A németek nagy katonája az orosz ese­ményekkel kapcsolatban a következő­ket mondotta: — A blokád cau ohran nagy kiterje­­désű területtel szemben, mint Oroszor­szág, célra nem vezethet. Sokkal in­kább ártana ez az orosz név egészé­nek, mint a bolsevikieknek, akik ön­kényes magyarázatokkal fedezni tud­nák magukat, úgy látszik, hogy a küz­delem a bolsevizmussal szemben ered­ménnyel csupán a szomszédos orszá­gokkal és tengeri haderőkkel vehető fel. — A bolsevizmus olyan veszedelem — ezt bizonyítja az ántant legutóbbi megnyilatkozása is. — ami az összes □ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]anDűODoacxiGOuULUüUnanDnaixicajaponanDc­aoaDnDno civilizált államokat egyaránt fenyegeti. Az ántánt egy és ugyanazon időben nem tud háborút vezetni Németország és a bolsevizmus ellen. Németország segítsége nélkülözhetetlen faktor ebben a küzdelemben. Nem biztos, hogy a balti kérdésbe való azonnali beavat­kozás végérvényes győzelmet hozna a bolsevikiek fölött. ■— Ha a nyugati államok, Franciaor­szág, Anglia és Németország egymás­­között a bolsevizmus leküzdésére egy pontosan megállapított katonai egyez­ményt és közös haditervet létesítené­nek, akkor ezzel biztos alapját fektet­nék le a sikeres harcoknak az Orosz­országban dúló bolsevizmussal szem­ben. Világos, hogy a német tisztek az­­ egykori ellenfeleik oldalán odaadóan harcolnának az egész világ ügyéért. Clark jelentése az angol kormányhoz, — Bécsi munkatársunk távirati jelentése. — Bécs, nov. 7. Párisból jelentik: Sir George Clark, aki a párisi konferencia határozatából különös megbízatással Bukarestbe és ahol jelenleg tartózkodik, Budapestre utazott, a londoni kormánynak kime­rítő jelentést küldött az ukrán helyzet­ről. C­lark jelentésében kiemeli, hogy ámbár Petljura hadseregében némi ke­­vésbbé fegyelmezett elem van, mégis ő lesz az ura egész Ukrájnának, mivel a lakosság a legcsekélyebb szimpátiát sem mutatja Dem­kinnel és azokkal a reakcionárius mágnásokkal szemben, akik környezetét képezik. Az általános nézet az, hogy abban a pillanatban, amikor az antant hadserege és elsősor­ban az angolok, elhagyják Denikint, ayesz hadserege fel fog bomlani. Az uk­rán területen, amelyet Denikin ez idő szerint megszállva tart, a lakosság fel­kelt ellene. Önkéntes csapatok alakul­ tak, amelyek több esetben egyedül ele­gendők voltak az ő oroszait elűzni és a vidéket Petljura számára biztosítani. ooo<«>oooc>ooooooí>oooooöoooo Makarenko a diktatúra és a cárizmus ellen Bécsi munkatársunk távirati jelentése, Bécs, nov. 7. A Lembergben megjelenő Wpercd jelenti: A kubai tanács gyűlésén egy tekintélyes számú képviselőkből álló csoport energikus tiltakozást jelentett be Den­kin katonai diktatúrája e­lem Ebből az alkalomból Makarenko, a többségi párt vezére, két óráig tartó beszédet­ mondott, melynek konklúzió­ját a tanácsauülés egyhangpban elfo­­gadta. — Világos — mondotta Makarenko — dacára a tiltakozásunknak, minket diktatúra nyom. A diktatúra mögött pedig a monarchia húzódik meg. Az korrekt álláspont volt, amikor ti itt a „Boze Carja chrani“ himnusz ének­lését betiltottátok, jóllehet ti nem fog­játok az újságokban olvasni, „ö pa­rancsoló felséget”, mégis én azt mondom nektek, hogy a királyság itt van! — Mit beszéltek még azokról, akik Skoropadskyt hetmannak és II. Vil­mos császárnak szolgálatot tettek, vagy akik a kiewi monarchista kon­gresszuson Vilmos császár 150 milliós rubeljével újra épített egységes és oszthatatlan Oroszországról beszéltek, s akik az önkéntes keleti hadsereget alakították? Mit beszéljek a gyárosok ligájáról? Ezek nálunk teljes kom­forttal rendezkedtek be. Kis útitáská­val jöttek hozzánk és nagy utazóim­­rendükkel távoztak. Jól öltözve ,sétál­nak boulevardjainkon, mialatt a mi asszonyaink és gyermekeink éjjeleket virrasztanak hiába és nyomor által mennek tönkre. A mi urunk éli a vilá­gát Nizzában és csupán a címeit kül­dözgeti, ahová a termés eredményét kell utána küldeni. Visszatérve az orosz diktatúrára­, Makarenko ünnepélyesen azt kérdezte a gyűléstől:­­— Elismerte itt valaki Koltschak hatalmát? Egyhangú volt a válasz, hogy nem. — Ha ez így van — mondotta Ma­karenko — akkor milyen jogcímen folytat tárgyalásokat Koltschak az an­tanttal egész Oroszország és az összes új államok nevében? Kapott-e erre a néptől bármilyen felhatalmazást is? Nem uraim, a diktátornak nincsen­ joga a nép nevében beszélni! Amint mi a legexponáltabb bolsevizmus alatt sem mentünk a bolsevikiekkel, azon­képpen nem megyünk most az ultra­­monarchismus alatt a monarchisták­­kal. Mi követeljük a népet önrendel­kezési jogát!

Next