8 Órai Ujság, 1920. február (6. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
■ Népszavazást kérünk a vitás területeken♦ Fiaméra Magyarországnak van joga. A béketervezet határai tarthatatlanok. — Az ország földrajzi egységét csak nyers erőszak bonthatja meg. A magyar békedelegáció ellenjavaslata♦ y Steuilly, febr. 13. rríi Iroda kiküldőit pn'-ísf. sedelegáció r- hónap a msSvar békeszerződésrre vonatkozó ellenviaslatait. A Tialátokra vonatkozó SS féli vés nyomtatótt oldalra terjedő jegyzék kivonatos tartalma a következő: tartós és méltányos béka eszméje. Inelyet a szövetséges és társtól halottink államférfiai oly gyakran hangoztattak, csak Magyarország ezerére? és természeti határainak fenntartásával ve,ásítható ruca. Emellett szól a népek önrendelkezési réca is, mert mi tudjuk, hogy a magyar földön élő nemzetiségi kisebbségek nem akarnak elswskitlatni Marvarotszáttól, valamint a nemzetiségi elv is, amennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint amennyit a most létrejött különböző tékeszerződések számukra kikötnek és a jogok még jobban kiterjeszthetők anélkül, hogy Magyarország természetes határait meg kellene bontani. A békekonferenciát határozataiban gyakran vezette a történelmi jogok elismerése is. Ezen az alánon kapta meg Lengyelország a ruthén Keletgaliciát, tarthatta meg Németország a lengyel többségű Felsősziléziát és Csehország azon idegenlakta területeit, amelyeket különben minden nehézség nélkül lehetett volna elválasztani tőle, mint például Znaim vidékét. Ebből a szempontból Magyarország földjén senki sem ■érvényesíthetiocot, melynek föld- és vizrajzilag egységes területét több mint ezer éve birtokolja a nacsar nép s is, a legrégibi/ történelmi jogot szerezte meg hozzá / Népszavazást férfiak, ilppon ezért «z békeiiróság azt a kétest terexti cin. bor// a legfelső tanács az el.szaktanító terineteken rendelje el a nepszerzást. nioT' célból a fegyverszünet sz«■ zól 1 és Réve Ilnével ott tartózik oda csapslitkes küzigazgatási hatóságok visszavonandók s a népszavazás tisztasága a bugyit aálmák és semleges országok csapatai által biztosítandó népszavazásra azonban ne a mai lakosság, hanem az 1918. november 3-án élt lakóhellyel járók bocsájtassanak, miutátt a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való tekintettel ezermi marinait üldöztek ki onnan s hét vükbe fantestvéreiket televitették be. Mi magyarok bizton reméljük, hogy nem fognak 50.6% magyar vagy másnyelvű lakosság-ó, cseh, román vagy szerb impérium alá ulalni, az 54.5%-os magyar többségű Magyarország helyébe CGV 66.7 %-os román többségű Romániát,45.9% nyi cseh lakos ága Csehországot és egy 38.7 %-os szerb lakossági Szerbiát alkotni a földrajzi, történelmi, gazdasági tény figyelmen kívül hagyásával, a lakosság megkérdezése nélkül. Feltételezzük, hogy a békekonferencia megakadályozni és elsimítani igyekszik majd a Duna-medence népeinek nemzetiségi gyűlölködését és megszívleli Miss Newbigin-nek, a Halkan néprajzi viszonyai alapos ismerőjének a szóval Geograph Sódein egy ülésen mondottad: ,,Sem a faji rokonság, sem a vallás, sem a történelem és tradíció nem alkot nemzetet, hanem a földrajzi viszonyok által megszabott gazdasági életközösség. .A tényezők legfontossabbika egy sűrű népességű központi terület, amelyet mind kevesebb lakosnak megélhetést nyújtó zónák öveznek. A legkevesebb lakossal bíró legkülső öv képezi a terület természetesentkát“. Ebből a szempontból Magyarország a legtökéletesebb egység, mely minden részében a magyar történelem, kultúra, teremtő szelem bélyegét hordja. Felsőmagyarország éppúgy, mint Erdély. A Bánát kérdése. A békeszerződés tevezetében kijelölt határok «em a néprajzi viszonyokat, sem a történelmi /ogm nem veszik tekintőbe. harpem/zyszerű stratégiai határok, rtrlyAlult Magyarrszágot védtelenül ki szolgáltat,fák szomszédai kényekednének és egyedid az önzőhódítóknak termékeny területek iráni mohér vágyát rúgjuk ki. A határok mentéii 58.000 négyzetkilométer olyan terület szakíttatik el Magyarország''61, melyen 3.825.000 szinmapivai lakos él. E terület, jóllehet az országnak csak 20,5 százalékát teszi, az ország tengeri termésének 27,5 százalékát, lengeti, zab és rozstermésének 20,3 százalékát szolgáltatja, azdoly terület isn elvész számukra, Magyarország nem hogy gabonában, de marhában, disznóban, zsírban és szárnyasban sem marad kiviteli feleslege. A románok az álbáni misszióknak memorandumot nyújtanak volt át, melyben a Henéti fölös itathatatlansága mellett érveltek. Földrajzilag: a románszerb határ az Alföldön húzódós imaginárius vonal, természees jellege, nincs. Néprajzilag, hogy 200.000 szerb Szerbiához csatol lassák, 380.000 idegen lakos kerül szerb imperium alá, valamint két német többségű város, stb. Gazdaságilag: a határ megbontja azt a gazdasági egységet, mely az Alföldet a hegyvidékkel összeköti, elvágja a Dunához és Tiszához vezető utat, a Temesvár-báziási vasútvonalat, meg lesz t/l szállítási vona hatól a nagy bányaműveket és gyártelepeket. Foikailag: 400.000 románt hajt fitera uralom alá, ami folytonosan zavarokat, irredontizmust fog szünni. 1^705.400 mtuszar kerül román uralom alá? Magyarosság hegyrajzi térképére vetevé egyetlen pillantás mindenkit meggyőzhet arról, hogy ami ellenvetést a románok a Bánát megoszlása ellen felhoztak, az az egész Magyarországra mind',in tekintetben alkalmazható. A cseh határ elvágja a folyókat torkolataiktól, vagy ahol ez nem történik meg, ott ennél még sokkal fontosabb érdekeket sírt. Azonkívül 10 magyar többségű várost és 20 magyar többségű járást szakit el az anyaországtól. A romjin határ mag sokkal észszerűtlenebb. 1.703.000 magyart és 700.000 más nemzetiséerü lakost szolgálál ki Romániánállő, három román város mellett 28 magyar többségű várost és ugyanannyi járásot. Ugyanez ált ., szerb határra is. Románia, mely csak gazdasági előnyökre vadászik, a gazdasági érveket állította előtérbe. Nekünk magyaroknak megvédendő kulturális érdekeink is vannak. Góth építészeti műemlékeink, a középkori magyar ötvösművészet remeked, értékes keramikai iparunk telepei mind Északmagyarországon, vagy Erdélyben fekszenek, ahová a török invázió elöl tietteltük volt őket. Ezeket a magyar tudomány tette eddig hozzáférhetővé a világ számára, amelyik ha elveszti őket, rengeteg erhűvösődéstöréneti adat pusztul el, örökre. Ezeknek védelméről szót sem esik a tervezetben. A cseh iitár a legdurvábban sérti a nemzetiségi elvet. A papsi határ ott, ahol természetes határt alkot, a legdurvábban sérti a nemzetiségi elvet. A Duna és Ipoly vonalán171.000 magyart kebelez be a cseh államba. Az ott lévő színmagyar városok pedig gazdasági érdekszférájuk lep elvágva, csakhamar elvesztik minden jelentőségüket. Pozsony Magyaromélg védőbástyája nyugat felé, földrajzi fekvésének köszönheti fejlődését, amely a kis magyar Alföld, a Vág és Duna völgye, valamint a Dunántúl felé való közvetítő kereskedelemre tette hivatottá. A cseh-szlovák államban elveszti ezt a szerepét. Azáltal pedig, hogy vele szemben a Duna jobbpartján hídfőt kap a cseh állam, melyet a tilalom ellenére erőddé alakít, a Dunánnál egy tekintélyes része elzártatik a Dunához való kijárattól. Kassa (41.211 lakosából 32.350 magyar) a magyar Alföld gabonáját adta el Galíciának, Sziléziának, a Szepességnek s a Felföld fáját és földolgozott érceit az Alföldnek. A többi város is szinmagyar területen fekszik és hasonló módon veszti el gazdasági létfeltételeit. Felsőmagyarországgal külön jegyzék foglalkozik, de itt is felsoroltatik a magyar iparnak vesztesége (papír $8,8%, sas 80%, üveg 70%, vegyiipar 72%), melyben gyarapítja a cseh ipart, lévén ez smsonló iparágakban mindenképpen versenytársa Felsőmagyarországnak. A cseh határ 30 km.nyire közelíti meg Budapestet, amikor Nyugatmagyarországnak Ausztria számára való megítélésénél nagy szerepet játszott az a meggondolás, hogy ellenesetben Bér városa csak 40 kilométernyire lenne a magyar határtól. Csehország természetes déli határa a Kárpátok hegylánca. Feltéve azonban, hogy a tótok kedvéért történt a lenézett határ kitűzése, miért kellett 17.000 négyzetkilométert 850.000 szinmagyar lakossal leválasztani a magyar törzsről? De hogy ha a nyilvhatárokhoz igazodna is az országhatár, a Duna—Tisza medencének gazdasági egysége épp oly elfogadhatatlanná tenné, mint ahogyan ma a nemzetiségi elv szempontjául az. Kelet-Szlovákiának és a ruthén-földnek Csehországihoz való csatolása még nagyobb hiba, a földarabolt Nyugatszlovákiától lakatán hegytömb zárja el, melyet egyetlen vasútvonal (a Kassnederbergi) szeli át. Ez tehát az egyetlen összekötő kapocs a kék terület között. Kelet-Szlovákia népességének 45,8 százaléka magyar, 33,5 százaléka tót, 9,2 százaléka ruthén, akik szinte demográfiai vegyületet alkotnak összekevertségekben. A ruthénik lakta erdős hegység a legteljesebb gazdasági függésben van az Alföldtől A miliőnek lakta nyolc nagyobb völgy torkolatinál mind egyegy magyar város fekszik, melyek közül a jelentősebbek Ungvár 80.3 százalék és Munkács 73.5 százalék magyar lakossal. Ezeket a városokat szintén elszakítja a határ attól az egységes és magyar nyelvterülettől, melyhez tartozik. A leglehetetlenebb helyzetbe Sátoraljaújhelyt hozza a határvonal, amenynyiben a várost elszakítja pályaudvarétól, az utóbbit Csehországhoz csatolván, hogy biztosítsa részére a smírií városszigeti vasútvonalak Az imperialista politika a ruthén népet a cseh-orosz korridornak áldozza fel. Ha a mhón népnek módiában állana akaratát nyilvánítani, úgy évszázados magyar szimpátiái mellett az éhenhalots veszedelme is a Magyarország melletti ódlásfadsalásra késztetné, ami a lengyelés magyar népet szomszédokká tenné, s megerősítené mindkettőt a keddi romboló invázió elleni harcra, ami a múltban is történelmi hivatásuk volt. Irad-nagyvárad elpusztul. A Romániának ítélt terület 53,2 százaléka román, 325 százaléka magyar. Ulai százaléka német. A műveltségbőől a többi népnek mélyen alatta álló románok tehát alig valamivel vannak többségben. Ezek azonban általános adatok. Nyugaton és keleten a magyar elem uralkodik —80 százalékos többséggel, amelyiknek ép oly joga van Magyarországhoz tartozni, mint a délen és északon 66—85 szá Sk alákól többsílban lévő románoknak . Romániához, — ha ezek egyáltalán akarnak, Erdély problémáját csak a Vili. jegyzékben foglalt autonómia tudja megoldani. A román határvonal mentén 30—90 kilométer széles sávban 158 szinmagyar község és 64 magyar többségű város szakítotik el Magyarországtól. Szatmárnémeti (94.9 százalék magyar lakossal), Nagyvárad (91.1 százalék magyar), Arad (75 százalék magyar), épp úgy tönkremennének, mint a határon belül fekvő Debrecen, miután létfeltételük mindannyiuknak az Erdély és az Alföld közötti áruközvetítés. Feltéve, hogy az antant nem akarja az általa hirdetett legnemesebb elvet, a népek renrendelkezésének elvét, alkalmazni, akkor a gazdasági tényezők tekintetbevételével kiegészített nemzetiségi elv alapján a Bihari hegység gerince, a régi erdélyhatár. térmé. az a vonal, amelyik egyedül alkalmas arra, hogy határul szolgáljon. A Bánátot illetőleg nem a románok, mint a szerbek és svábok kimutatták már annak szétválaszthatatlan egységét, amelyiktől Krassó-Szörény megyét sem lehet elkülöníteni. A Bánódból alig marad meg Magyarország számára néhány község Szeged közelében, melyek ugyancsak Szegedet nem mentik meg a gazdasági elhalástól. Szeged dolgozta fel a Rónát, a Bácska és a Marosszöle nyersanyagát, amelyektől most elesik. A határon túl eső nagyvárosok: Temesvár, Szabadka. Zombor gazdasági érdekszférái mind a Dunáig, északon Kecskemét—Budapestig terjednek, Szabadka elszakításaival és a szeged—bajai vasútvonal részleges elvesztésével pedig megszakadna Keletmagyarország összeköttetése a Dunántúllal és az Adriával. .A békeszerződés 208 cikke gabonaszállitásra kötelezi a magyar államot Ausztria számára. Ennek minden lehetősége elvesz a Bácska és Bánát elszakításával. Az egész föld malom* ipari telepeinek másodike: Budapest, mely éppen e területek gabonáját dolgozza fel. Magyarország jogot formál a fiumei kikötőre. .4 jugoszláv határ keresztezve a Tisát és Jjzunát, még véletlenül sem látmaszkánik természetes határvonalatHett Baranyában a Dárdaiszögletet elvágva Magyarországtól, elveszi tőlünk a dráva-dunai viziutat. Irracionális volta mellett éppen nem állítható, hogy legalább a nemzetiségi elvet venné tekintetbe. .4 Bánát, Bácska és Baranya Szerbiának ítélt 1.500.000 lakosának csupán 39,4 százaléka szerb vagy horvát. Horvátország és Magyarország között a Dráva a természetes és etbnográfiai határ, minden más határvonal önkényes és tarthatatlan. Fiume Magyarországnak köszöni fejlődését és jelentőségét, mely természetes Hinterlandja és vele kölcsönös egymásrautaltságban áll 1868-ban, mikor Fiume magyar uralom alá került, évi forgalma 23.000. 000 korona volt. 1913-ban 478.000. 000 korona. Sem Jugoszlávia, sem Olaszország nem tudják Fiume gazdasági helyzetét biztosítani, mindegyiknek több megfelelő gazdasági kikötő állván rendelkezésére. Magyarország úgy a maga, mint Fiume érdekében jogot formál a kikötőre. .4 Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott volt s gazdaságilag is az északi területekkel áll ki- 2 Szombat, 1920 február 14. Brilliánst, gyöngyöket, él.siert. aranyat, platinát, ozilatot HymasasabS COipn & «k***ró*1. VIX. ótban vési: rnkU M. Rákócal-nt 2. az. en& •! l •* sf___ a aranyat, platináit, . Mrillianst. Horribilis árban vettünk. I trUTUIHIi ékszprész.EuSóczint 34. LIDN i BIBHH Találón: 118—ia % ogaawHaai.Mt'iLiaiiPtggcaCTaoigsM^gaowwwwwgKmw—^