8 Órai Ujság, 1920. május (6. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-23 / 123. szám

'ÉÉ FöSÍ ií®M8S ÉH / MlnMfw aSiart, l /Jwimáp.1' t; / ' -j/Saját' tudósítónktól. — l*Mij/ITp a románok • közét 1,1 hónapig * V#»«5 m­egszállás után •Szi'bólcsván ne­­­gytei-vkiüli­tették, Mikéc­ á­l­lvülü-' a vár­megye alispánja hosszabb 'jfele­ntésben­' számolt be a­ törvényhatósági bizott­ságnak . Szabolcs mi egyes -helyzetidről­, tea ellenséges uralom alatt, lejelentésében­ egyebek között leírja azt a kálváriák­ ut­at, amelyet Nyíregyháza pol-gármes-­ terével, valamint a­ vármegye­­ főügyé­szével együtt a megszállás rémségen külöttpseji pedig a rablással -hatásos, rekvírálások enyhítése érdekében­ meg­­tettek,, Miután a debreceni, és a­ kolozsv­­ári román hatóságoknál sikerült bi­zonyos kisebb enyhítő­­-rendelkezések kibocsájtását elérni, utjuk -Nagy­ Sze­­beni­be vezetett, ahol -Maniu Gy.Tanát, az erdélyi kormányzótanács­ akkor rajég. teljhatalmú cipőkénél­­képiek audienz,­ciát, Áraniu ..elnök ..kijelentette. :a kis Rül,­. döttség előtt, hogy a gyenep . utasítások­kal., ném­. enyhítheti az esetleges vissza­éléseket, miután Szabotcsnaegye. kívül esik azon a területen, amely.., az .. i 1916-ilá párisi rezolució értelmében Ro­­snániát fogja megilletni, a­ bukaresti­­ kormánynál azonban interveniált a " rekvirálások mértékének, Ifeszájlitása érdekében. A rekvirálásról Maniu­ Gyula a­ politika terére lépett át és kérdést intézett az alispánhoz, hogy­­ véleménye szerint a magyar közvélemény mily hangulatul .fogadná Erdély ..elveszté­sét. Az alispán, válasza után,, piely. sze­rint az ország ilyetén módoa.. való, megcsonkításába egyetlen. Igaz magyar' ember sem fog belenyugodni, Er­dély diktátora anélkül, .hogy, a ".választ egyetlen megjegyzésre is péstattá nyál­­tna," újabb kérdéssel fordult, i)az alispán­hoz: miként fogadná az ország közön­sége oly. kormány... megalakídlását, amely ily területvesztő békeszerződést hajlandó volna­­aláírni. Meg sem vá­rva" azerflofm­ kérdésére a választ- Mária Gyula —­mint az 'al­ispán! .jelentés jellemzően' mondja —rt „bizonyos idegességgel** bár ál­lat­ni­­kezd­te ’Károlyi Gyula szegedi kor­­anyinyalakitási' vállalkozását, azt, mostcso­­ván, hogy e kom­ány összetétele miatt nem számíthat az ajstant elismerésére. Bírálata során leplezetlen nyiítság­gal falu el­enkormárni gondolatának igye­­­kezett megnyerni a három magyar vármecsei vezető férfiút, amely, kor­­marig román protektorátus alatt meg­alakulva, , a románoknak a kedvező­­bér­beszerződés aláírására késznek mutat­kozna, annyival is inkább, mert akkor az antant nem­­állana a kényszerűség előtt, hogy Jim Bélával tárgyaljon. Ez az érdekesen---m megSzerkeszte­tt történelmi dokumentum­, csak­ elégté­tellel tölthet el bennünket; jóért vil­á­­­­gosan láthatjuk ebből, hogy maguk a Témán Vezetőférfiak - ■ is­­ mennyire tisztában vannak azzal micsoda'?vu«A kánikus erők­ remegtetik meg és­­teszik bizonytalanná a meghóditott­ ország­rész földjét, amelyen oly­ ' kétségbe­esett erőfeszítéssel igyekeznek beren-' dezkedni. r ' V . . * AH9T9NIKOT1N cigarettfshüvely és papír • • •' Kapható mindenántól' Viszonteladók része/é­s i gyár 'egyedű Tasitól'v Weiszfeiler Sándor nagykemkedö,Wessselényi-u. 8 v • mm, Émmjmm ■ ■ ■■■■■■roi ■ ■<■■■■■— ZT? 1 : «Sí: •: Bűt. a a. etponto a legétterjedtebb és legreáboba. Gyártja: Tabarin­ vegyészeti külonlegességek gyára. K­özp. iroda VII., Wesselényi­ u. 7. Telei­, 3.96-02. . ,, ,. r j 'fxir&ti• **iks tt *?. f ■ •• t-Pofth­yMítiós Magyarorszá­g­­hatofias akciójáról j és a teón bővítéséről. A,kormányzó nyiIatfco£ata atfá kommunisták kivégzéséről,­­ / a Somogyí-ttgyr^es Hieiáctérsoa vádjairól. '•* - ■.! Hágja, .máj. 22. "(A ^Budapesti Ijjápthté 'táviratát'.N HoUdMsph Míái^bured­u, külön tudó­­sitójnXBmj^ístré, érkezett 'és me­gje-­ lent H­orthy Miklós kormányzónál, aki több' kérdésére szives volt kimerítően válaszain! ’ - , A levelezőnek arra a kérdésére, vaj- ! jón Magyarországon is helyre fog-e állattá a­­téjijylftgies béke,'1-a -korm'frtrtz#' * a következőket válaszolta: . " — 'A háborúból már több, min­­t elég~. volt; a legyőzött és a aiiőztes ' pépei; egyaránt békére, valódi b­ékére vagyd­akoznak. Ennek bekövetkezése azonban:' nem .tölünk függ- Ma jórészt a mi, sor­sunk is az antan't kezében van. A­ béke­szerződés formai me­gkötése­ nem jelent semmit, ha igazi kibékülés nem jön létre, amelynek nyomán­ megszűnik a merev, elzárkózás, bizalmatlanság és ellenséges-­ érzés, mely a javak­­kölcsö­nös kicserélését és a gazdasági, forga­lom­­fölvételét m­a mindenféleképp aka­dályozza, a termelésit megbénítja" és végeredményben­"egész "Európa­­gazda­,­sági csődje felé vezet. ..Ha van ország, úg­y Magyarország az­, amely átérzi, az igazi béke bekövetkezésének szükséges­­ségét,, hiszen nélkülözhetetlen cikkeink, fánk, vdsün­c, sónk ezidőszerint az­­or­szág területén,, nincsenéki. Valutánk­''le­romlott és inyersan­yagok v/h­iányában­.a. (elmeljés r.nem, tud n­egindolni. .h­igyje el. ilyen helyzetben csak a kétségbe­­esés adhatna fegyvert az ország kezébe. Nagy várakozással' n­ézün­k '' ehért -az egyre több. megértést tusínsiscó- táMtánt.. átlamok Jöyp, .politikája-- felé- -és 'Váztjak. a. fejleményeket, .A^mi^fel­l^,15.merelüink .ifyugodT. mert a világháború megindí­tásáért való felelősségrSl 'utalálT Ilnlét még vitának helye, egyet a'ZöhMn minl denesetre le k­ell szögeznem,­­hogy • a megköteledő békeszerződésért és a világ nyugalmának helyreállításáért a fele­lősség teljes egészében a békét diktáló ántantot terheli,, , , ■" Arra a kérdésre, várjon • Magyarors­­zág készül-e mindamilyen katonai­­ ak­cióra, a kormányzó a következőket mondo Vai- ■­­- ■ .­ •B­iz'tosíthatom'i " hogy' tídrésszi( katonai vaott politikai)akcióra Mámort országon .senki sem­­gondol. Pé­­ne fe-. léfljó le, milyen politikai, földrajzi-,és katonai h­elyzete Van ma ' Magyaror­­szágnak, amdvijek. határai teljesen nyiltak-.. .Nem lehet hadseregünket;' an­­­nyira r­ecsukállunk.. hogyz a belső :rend föntartá­sára is .alig legyen .gre'ggndp, amikor* szomszédaink 'milliós hadsere­­gekett tarthatnak fönn. Habáraink nem lehetnek • teljében rtédtélettek; inért szomszédé­iok ,abba a „kísértésbe eshet­­nék­ék, hogy rossz termés esetén át­látogassanak a. ir’7'',Vár Alföldre és in­nen pótolják hiányzó készleteiket. Meg­nyugvást csak az egyforma elbánás elve­ hozhat és ezért a leszerelésnek ál­talánosnak kell'lenni. ■ - A­ tudósító a hítgyrár 'Irda'-b­etöltése­­-„■rőt és a királyság; ü­g­yéről intézette­ kér­­­dést' Tsorsky Miklós kormányzóhoz, aki 'a'következőket válaszolta: .ad- M­agy­ar­országon mindenki m­ an­archista. Ezt tulzás nélkül mondha­tom. Azt'.'az ottbán, hogy máskor'kapjon az opszüs ismét','királyt, ma egyáltalán nem lehet még megmondani. Az irány­­­­elv az, hogy csak teljesen konszolidált, viszonyok között kezdheti meg a ki­rója az­ uralkodást^ !Ak -általános hely-' zet'pjég-.ma. samneg, nem ae.. hogy erre gondolni lehess’en.. . ... .­­ A level­ező'k­tegkérdezte, jegjjen Mar­gj­anországok'. "a'­ nyugati tírtalmakkal­­való barátság a. m­ongrobhá b.e.ly.fe­­ájlit­ása es_éím­'jV, .­ígénypsílfni fog-e, a i, . kormányzó Javkísveskéző-'vála'szí,'Wáfá­r . — Természet­es, hogy a‘ nyugati de­'-nakrMák Mxániásan acndoasn mér­. • iegdni.' fogjuk; hiszen legfőbb, törekvé­­lsünk, hogy mindest félreértést,..3pidy. i viszonyainkat 'megzavarhatná, kikftü­­­szöböljünk’ és távoltartsunk. !Me­g ■ va­­­­gyunk győződve... hogy ez feltétlenül sikerülni.-is .fog.: -A tudósitó-'.azon­ kérdéséra. A-ajjen, ab kerülni fog-e a közigazgatás újjászer­vezése, avagy kénytelen lesz az ország kivételes intézkedésekhez nyúlni,, ,­­a a kormány­zá a követlkezőket fejtette­ ki : — Az erős közigazgatás megterem­tésének" semmi sem áll az útjában. .Megfelelő­ középosztály hiányáról egy­általában nem panaszkodhatunk. A szakismeretekkel rendelkező közép­osztály hiányát másutt'és' pedig'a­ köz­­gazdasági terén' érezzük,, ahol valóban kevés.a képzett'Szakérőd­és, köziga­zga­­t­ás terén azonban a magyar középosz­tály­­nagy tradiciókkal és alapos kézp­­zettséggel'rendelke­zik.' .-5 ■n ,,. . • , j—r A két forradalom természetesen nagyon megviselte a 'közigazgatás épü­letei is és­­a közigazgatás'' rendszere korszerű reformokra ,egyébként is, rá­­szorul. ,A leszerelt tiseztek közigazga­tási állásokban eddigelé nagyobb számban' ’ elhelyezést nem 'nyertek. E pályák ma oly kevéssé jövedelmezők, hogy, a foglalkozást kereső tisztek in­kább a szabad keresteti pályák felé tö­­r­ekszenek.' A 'munkásosztály' körében nem észlelhet­ö: mozgalom, vagy­ élé­, védetlenség, mely a katonai vezetést bárhol' indokolttá tenné. :'Nyom­átéka­, sün 'háhgsin­yöróni, hogy­ "Magyaror­­szág m .semmiféle. kivételes hatalom i\n­K?fQítée hogy '­az­­.országban, .kiz^eó­­lag. régi.. alkotmányunk .értelmében történik a híráslipitás. közigazgatás ' és. nfittdeh* k^zhatato­ír gyakorlása. A “forr­radalmi állapotok megszüntet­ése, céljá­ból legfőbb törekvésünk éppen a­z­ volt, hogy mindenben helyreállítsuk a tör­vényes uralmat és a jogfolytonosságot. A levelező megjegyezte, hogy a Ma­gyarországot rágalmazó hírek állan­dóan Bécsből kerülnek a külföldi la­pokba, mire a­ kormányzó a következő­­. Két mondotta:- %,■ , ■ — figura­ van,­ amikor megállapí­tja, hogy . .a.rosszindulatú­­koholm­ányok túlnyomórészben bécsi forrásból kötet­nek külföldre. A bécsi sajtóban csa­k számokkal tudnak dobálódznni,­ de ha neveket kérdez és azt kutatja, kik hát azok a meggyilkolt emberek, akkor nem tudnak válaszolni. Éppen így áll a dolog az internálásokkal is. A leg­utóbb vett jelentések szerint összesen 1'SQO egyén van internálva, ezek közül 1500 a politikaié intern­áll-a­ többi vagy árdrágító,, vagy fegyenc.. ■ Y^lampnnyi internált ’ a hajmáskéri' ■ fogolytábor­­ban' vart elhelyezve, ahol kifogástalan ellátásbáiv és­ztö­smódba A'v'ári'* ’ v ér .szűk, miként ezt.& svájci vöröskereszt­­i pisszió, és . ipás 'kikifijett missziók is megiyi api­pu­láló. „Az élelmezés, körül­belül azonos' a midapesti ' tisztvisítp­­körtyhákéval.' ‘Egyik 'se valaimi fényes, de lehet-é a mostani­ körülmények kö­zött jobbat követelni? A­ fogolytábor­ban eddig összesen 11 haláleset for­­dult elő, nagyobbrészt spanyol betegség miatt. A tudósító megkérdezte, mekkora a' kivégzések száma a kommunizmus óta. ' A. kor hiányzó . .&.­­.következőket vált‘ szólta.. '.- * Vi -Erről ^'pontos ,jelentészeink .van­­nak. ’EíVIv szerint' a r komdianizmus megszűnése óta összesen 30 kivégzés j volt. A kivégzettek közt van néhány, aki sohasem volt kommunista,­­hanem magánérdekből gyilkolt ,és rabolt. Mintegy....'­25-nek a kommunizmusban is ’r­észe volt, valamennyi többrendbeli gyilkosság elkövetése miatt sikolt ,h­a­­­lállal." Ha meggondolja, hogy a kom­­munizmus leverése után Párisban 24 óra­ alatt 151100 embert véanztek k' és­­tiá' az orokiországi he­llafom­bák juttak­­ e az eszébe,...be-..fogja félk­i, hogy cl a­szani valóban nem magas, főleg fia, f. a konwninisták gazüi’tleit is figyelünktt vésszük. Forradalmiak sehol .­oly­ vér­­­­telen­ül, mint Magyar­országon nem zajlottak le és N­émetor­szágban a­ Kasrp-féle puccsal kapcsolatban egyet­len városban több ember esett a zavarol­gásoknall' áldozatul. ' ,mint Magyaror­szágon az egész ellenforradalom alatt. A népharag kitörésének némely helyett valóban az volt­ az oka, hogy a hatósá­­gok, túlzott­ kiméleltenséggel jártak el a' kommunista ' gonosz le­vőkkel szemben] és a tömegek igazságérzete nem téként kielégítve, önkényes módon szerezték meg maguknak az­­igazságosnak­­vélt elégtételt és megtorlást, , , ,Somog­*i szerkesztő esete is .jaz, utóbbiak közül való.. . a román meg­­szállás alatt, mint a Népszava szerkesz­tője ismételten denupciálta a nemzeti hadsereget, izgatott a románok további ittmaradása mellett, amiről újságja,­­a Népszava, kétségbevonsíoltalan 'bizonyí­' tékokat, szolgáltat­­és milliókra mertő skásjolyt­arkó Zotti az' országnak azzal', h­ogy' közréis müködött a román megszál­lás meghosszabbi­t­ásában. Mindezért Somogyinak a­ hatóságok Részéről­­egy hadaszája sem . görbült meg. Tovább szerkesztette a Népszavát amely az ős . vezetése alatt mereven szembehelyez-­ kedett a nemzeti szempon­tokkal. Bár­­milyen sajnálatos és elitélendő volt is: tollát Somogyi, meggyilkolása, ez, a, ki-­ vételes lés teljesen izolált esés, ha helyes világításban nézzük, semmi esetre sem­ alkalmas arra- hogy a műveit­ Nyugat­ közvéleményét ellenünk hangolja. Dubl­­­inban és ■ más ír városokban na­pon­­ként történnek erőszakos cselekmények és a külföldi­ sajtónak még seny'jut eszébe az íreket m­u­lidézekért felelős­ségre­ vonni- Pedig Írországban­­nem] volt kommunizmus és nem is.. sejtik­, mit'jelent, az égy országra. " A­­ kommunizmus, összeomlásitt után közönséges, bűntények és politi­­kai vétségek miatt összesen­­5569 em­bert állítottak 'elő.,­Ezeknek túlnyomó része kihallgatás, és a­ Vizsgálat lefoly­­tatása után már szabadlábra került­ ." Ezidőszerint mindössze 1617 ember, ; van még- -letartóztatásban, illetve .intem liláivá; ' valamenyien Hajmá­skéren., Enllitettem 'ín­át, hogy a hájiparkéri fogolytábor mintaszerü rendben vált'és azt hiszem, hogy a háború alatt inter­nált magyar állampolgárok, akik a kü­l-­­földön rekedtek, szivesen cseréltek­ l­e vérb­iát bánásmódot ezekkel az internált' kom­ionistákká!'' ' ’ ' ' 'iaz. Annál meglepőbb, sőt érthetetlen,­­ hogy olyan' kétségtelenül jóhiszerm­ű­ ember,, mint Henderdon,angol munkás-­­i ve,zex ,is, alaptalan vfidokat emel, Floyd J­­­ecorpe-hoz intéze­tt nyílt legelében egy a magyarországi internálták, piint egyéjjj , magyar dolgok miatt. Válasz helyett­­ meghu­vtuk az angolokat, nézzék "meg "személyesen a fogolytábort; látogassák , meg­ a börtönöket és győződ­jenek meg­­ a mi viszonyainkról. Örömmel látjuk, v l­ó­gy, a' moghivásnak egy' bizottság ,ki-is­­ küldése által eleget is tettek. v­ ..A’.'isárnap', 1920 május 23»V' Jjs % \ X w ,,,.. ,, 1 8S MM. BS-M­o­z­G­O ' VII., Akácfa­ u. V.­­Fontok —szombat—vasárnap : Juriex új megbízatása. I. rész : Titokü­zérek-Ezenkiv­ül: Psilanderrel A bécstelen. Előadások: hétköznap 6, 10 és 11-tor. ISIKIT IDZSD ESSSTSâ WH»gilli i­uuum Telefon: 150^87. J ÜBállépés ,A. D­iadalmas szerelem 5'íjr. Ögd­ea: Judex aj a&egrbizatása. IV. rész,. Ab: «lőé*dálfstok kezdete 4, 6 és 8 órássolp. Luién ROYAL ORFEUM Este 3. Pünkösd vasárnap és hétspjén *128­ nagy ünnepi D H Q ► H fi és a pompás szinházis előadás. ItUouLLU és variete»attrakciók| n­ oy a 1 •JtíL a b­áré: Fél Kóvary Gyula konferál.K­IS KOMÉDIA V-Jt­ Revav-Utca 18.,fere.on 14-22 mn£l ROTT és STEINHARDT S Darázsfészek Is Náthán der Weise. Kezdete­k AS­kos

Next