8 Órai Ujság, 1920. augusztus (6. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

Vasárnap, 1920 augusztus 1. B8£OkuSustía Teleki a bojkottról és a földreformról A nemzetgyűlés mai ülése* / a— Saját tudósilónktól. .— Rakovszky István l0rórakor nyitja meg az illítést és a jelzőkönyv hitelesítése uta fölolvasjuk az indítvány és inter*llációs gönyvet. Minthogy 16 inditvány vy bejegyezve, a Ház elhatároz za. hu/ a jövő héttől kezdve wandenipapir/1—1 indítvány indokolását frja AaPhrendre tűzni. A mentelmi bizottság előadója tett ezután jelentést és előterjesztése alapján a Ház Kerekes Mihályt és Wagner Károlyt rágalmazás vétsége miatt kiadja. Drózdy Győző ügyében, akit az Ébredő Magyarok Egyesületének egy vidéki szervezete 4000 korona befizetésére kényszerítette, nem látja a mentelmi jog megsértését, mert a rémlem Drózdyt nem képviselői minőségben érte. Következik a kapitánypogramm. vitájának folytatása. Bodor György. jogásolja a sok beszédes, az üres,1 frázikat, melyek a karzatnak szólnal*peám, a miniszterelnök programjában csak sürgősen megvalósítandó eszme van. Csak azért szólal föl, mert lehetetlennek tartja, hogy a búza árát még 21,0 korona kezelési költséggel terheljék és a fogyasztók majd a termelőket szidják, hogy drága a kenyér. Ha a falu jó arra, hogy begyűjtse a gabonát, akkor legyen arra is jó, hogy önmagát ellássa és ne kelljen a begyűjtött gabonát a megyei székhelyre az alispáni hivatalba szállítani, onnan ismét elfuvarozni, mert ezért van 240 korona költség. Budaváry László: A népiskolák fejlesztését és a köztisztviselők anyagi helyzetének javítását sürgeti* '' r ’X . V . • Újvári Géza: Nagyobb gondot kíván fordítani a munkáskérdés megoldására. A többtermelés megvalósítására mezőgazdasági iskolák fölállítását kívánja. A zsidókérdés megoldásának egyetlen módja, ■hogy törvényben mondják ki, hogy minden zsidó férfi csak keresztény nőt vehet el, zsidó nő pedig csak keresztényhez mehet nőül. Elnök: A házszabályok 223. szakaszába® biztosított jogánál fogva, zárt ülést rendel el. Zárt ülés után Rakovszky István elnök azt indítványozza, hogy Budaváry László beszédének azt a részét, ahol az Avarffy képviselőhöz intézett anonim levelet olvassa fel, ez ülés naplójából töröljék. (Általános helyeslés.) Sándor Pál a magyar zsidóság képviseletében a bárki vallásos meggyőződését sértő durvahangú levelet a legerélyesebben visszautasítja. (Helyeslés.) Budaváry László a levél felolvasásáért bocsánatot kér a Háztól és hozzájárul ahhoz, hogy a naplóból beszédének említett részét töröljék. A Ház az elnök indítványát egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután szünetet rendelt el, amely után Kiottlika József alelnök vette át az elnökést . A miniszteelnök beszéde. Gróf Tell kicsi miniszterelnök: A kormányprogratting összeállításakor azt tartotta szem elm, hogy egyetlen nagy, igazán nagy feladatunk van: az ország prosperálásának biztosítása kifelé és befelé. "(Helyeslés.) Egész Európában össze kell fogniok a kormányoknak a polgári rend megvédelmezésére. Mi erre a készségünket számtalanszor kimutattuk és ez a készség most is megvan bennünk. Amikor mi Európa segítségét kérjük ebben a küzdelemben, nem érzésből tesszük, hanem Európa érdekébe követeljük Magyarországnak, mint a nyugati polgári civilizáció védelmezőjének támogatását. Az osztrákkormány hazugságai. Foglalkozik Kun Béla szökésével. Az osztrák rotanafy azzal védekezett, hogy a menedékjogot/ magyar kormánnyal és magyar konzervatív körökkel kötött megállapodás alapján adta meg Kun Béláéknak. Azonban a jegyzék kapcsán közzétett megállapodást, amelyet az osztrák kormány annak idején kötött, Böri Vilmos írta alá. Igazán kiváncsi/miféle konzervatív, körök/ képviselő Böhm, francia /tárgyalás. — Minden törekvésünk az — és & külföldtől is ezt kérjüt—, hogy a mi gazdasági megélhetésünk biztosíttassák és nemzetünk prosperálása megengedtessék. A békeszerződést kisérő levél kilátásba helyezte az igazságtalanságok orvoslását. Most azonban már tetteket akarunk látni, hogy a bizalom bennünk ,megerősödhessék. Ami a francia tárgyalásokat illeti, a magyar kormány mostanában természetesen mindenfelé folytatott tárgyalásokat a külfölddel, a többi közt a franciákkal is. Helyre kell állítani a nemzetközi gazdasági viszonylatokat és ennek megfelelő megállapodásokat kell létesíteni. A francia köztársaságal is folytattunk igen jelentékeny tárgyalásokat, ezeknek részleteibe azonban nem akarok belebocsátkozni, mert elejét akarom venni hamis beállításoknak, amelyek már a sajtóba is utat találtak. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Soha olyan megállapodást, mely az ország érdekét sérti, nem fognak kötni. Az antantótól kívánni fogják, hogy Magyarország vízrajzi egységét tartsa fönn és követelik, hogy a magyarüldözés a megszállott területeken szűnjék meg. Többször követtelték már Pécs és Baranya kiürítését, és most már bejelentheti: Nincs messze az idő, amikor ez megtörténik, és a szerbeket végleg távozásra bírják. A Lipót körúti gyilkosságról beszél azután, majd pedig arról, hogy több képviselő szóvá tette a Házban a fölállítandó különleges szerv kérdését és a megbízhatatlan elemek ügyét. A kommunista ügyek megvizsgálására, mint olyan helyre, ahonnan minden akció kiindult a belügyminisztériumban állították föl ezt a külöleges szervet, amelyre a belügyminisztériumból 3, a honvédelmi minisztériumból és az igazságügyminisztériumból 1 tagot küldöttek ki. Hasonló szerv nemcsak Budapesten, hanem a szükséghez képest minden megyei szókheelyen is alakult. XuA^megbizhatatlanok ? — Ami a megbizhatatlanok sorozását illeti, arról mi olvasta a lapokban, hogy e5 a megbizhatatlan szó alatt zsidókat értett. — Nem szoktam eltitkolni véleményemet, mondja Teleki, — ha zsidót akartam volna mondani, ki is mondtam volna. Megbizhatatlannak tartom azt, aki a kommunizmus alatt aktív vagy passzív tekintetben jelentékeny szerepet töltött be, de senkit se vallása, se faja, se nemzetisége miatt megbízhatatlannak bélyegezni nem szabad és ezt az államnak semmiféle közege sem fogja megtenni. A megbízhatatlanokat fegyver nélküli szolgálatra fogják alkalmazni. A megbízhatatlanságot vidéken a jegyző és két megbízható képviselőtestületi tag, városokban és Budapesten a rendőrség fogja megállapítani. — A gyülekezési, egyesülési és szervezkedési jogot a legmesszebbmenő mértékben biztosítani kivánja a munkásság részére. Ennek egyetlen korlátja az állam érdeke. — Fő célul tűzte ki a tenkintélynek helyreállítását, mert az állam rendje csak így biztosítható. Örömmel ragad meg minden alkalmat, amely a magyar munkássággal megértést teremthet, de a kiindulásnak a munkásság részéről kell megtörténnie. Kijelenti, hogy a kommunizmus vádjával terheltekkel szemben nem fognak félintézkedéseknél megállani. Meg kell érteni, hogy Magyarországon az internacionalizmus bűn és aki internacionalistának vallja magát, azzal szemben úgy fognak eljárni, mint a bűnösökkel. (Helyeslés.) Túri Béla: A demokraták! Bródy Ernő: Mi van a demokratákkal? Azok jó hazafiak voltak mindig! Avarffy Elek: Menjen a gettóba! Budaváry László: Internacionalista nem lehet hazafi! ! Tiszta tréú,életet! Gróf Teleki Pál miniszternek: Meg akarunk szüntetni minden olyan anarchikus jelenséget, amily állami szerveknél a kommunizmusból esetleg még visszamaradt. Mindenekelőtt vissza kell állítani a közélet tisztaságát. Nem fogunk panamát tűrni! A köztisztviselők megfelelő ellátást fognak kapni, hogy ne legyenek kénytelenek üzletekkel foglalkozni. A vagyonlakók sorsán a kormány sürgősen változtatni fog. Nem helyesli Ciaál Gaszton tervét, hogy fogolytáborukban helyezzék el őket, mert a vagyonlakók legnagyobb részének rendes foglalkozása van. Megfelelő helyet fognak nekik csinálni. A vidéki városokban sok helyen barakkok állanak rendelkezésre, amelyeket megfelelően át fognak alakítani. A fővárosban nagyrangu tisztviselők fogják bejárni a hivatalokat és megfelebbezhetetlenül megállapítják, menynyire lehet a hivatalokat összeszorítani s a fölszabadult részeket átadják a vagyonlakóknak. Hasonló intézkedéseket fog tenni a honvédelmi miniszter a kaszárnyákban, ahol a menekült tiszteknek fognak helyet csinálni. Az földreform. A földreformi kérdésébben csak annyit kíván megjegyezni,h hogy a javaslat már rövid időnfelül a Ház elé kerül. A javaslatban kétszempontot tartottak szem előtt. Az első az, hogy egyszers mindenkorra, vagy legalább igen hosszú időre megoldják a földkérdést, a második az, hogy úgy szerkesszék meg, hogy a földművelés és kihasználás a közérdek szempontjából történjék. Meg van győződve, hogy az ország többsége meg fogja érteni, hogy ebben a kérdésben az állam érdeke a döntő. Foglalkozik a bojkottal. Ezt a bojkottot a keresztény és nemzeti Magyarország ellen rendezték. Ezt a harcot azonban álljuk és meg vagyok róla győződve, hogy kitartással és egyetértéssel meg fogják törni a bojkottot. Ami az egyes visszaéléseket illeti kijelenti, hogy a Gaál Gaszton által felhozott esetet vizsgálat tárgyává tette s a megfelelő megtorló intézkedéseket megs tették. A miniszterelnök kéri a Házat, hogy Mózer Ernő indítványát, amelyben a lengyel népet hősi harcai alkalmából üdvözli, fogadja el. Kovács Emil indítványát azonban, amely a szeretetadományokért akar köszönetet mondani, vessék el, mert a kormány már megköszönte. Kéri a Ház támogatását munkájában. A nemzetgyűlés Mózer indítványát elfogadja, Kovácsét elveti. Az elnök napirendi indítványt tesz, legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 10 órakor lesz. Áttérnek ezután az interpellációkra. Meskó Zoltán eláll az interpellációtól, de kéri az ügyvédképviselőket, hogy az árdrágítók és lánckereskedők védelmét ne vállalják engedjék azt át a menekült ügyvédeknek. Wagner Károly eláll az interpellációtól, Vasadi Balogh György az ellátatlanok lisztellátása ügyében interpellál. A közélelmezési miniszter megnyugtató válaszát úgy ő, mint a Ház tudomásul veszi. Budaváry László a vasutasok, postások, és a hajósok anyagi javadalmazása dolgában interpellál. Az interpellációt kiadják a kereskedelemügyi miniszternek. Az ülés fél 3 órakor ért véget. 3 Párisban magyar otthont létesít ✓a Kufrdsz Kormány. Pekár Gyalv államtitkárriyilatkozata a készülő magyar ház céljáról / ír és előkészületeiről. / Jr —« Saját tudósítónktól. »• t6 A 8 Óra’ülsó részletes tudósításban számolt Sault Sauveur gróf francia meghatalmazott budapesti tárgyalásairól, s egyik tudósításunkban szóvá tettük azt is, hogy a kultuszkormány képviselői érdeklődtek Saint Sauveur-nél, nem volna-e lehetséges, hogy Párisbóm egy úgynevezett magyar házat állítsanak föl, amely otthona lenne a tanulni kivándorló magyar ifjúságnak. A gróffal folytatott tárgyalások eredményeképpen illetékes helyen elhatározták, hogy Párisban tényleg fölállítanak egy ilyen magyar otthont és ennek előkészületeihez a legközelebbi jövőben hozzáfognak. Munkatársunk kérdést intézett Pekár Gyula álamtitkárhoz a párisi magyar otthon céljáról, előkészületeiről és fölállításának időpontjáról. Érdeklődésünkre Pekár államtitkár a következő érdekes információkat adta: — A világháború előtt mi magyarok nem tartottunk olyan élénk kontaktust a külfölddel, mint tartott a bennünket környező nemzetiségek mindegyike. Teljesen izolált helyzetben voltunk, csaknem elzárva a külföldi sajtó érdeklődésétől, mert sajnos senki soha nem igyekezett a figyelmet irántunk felébreszteni. Miután külföldön nem ismertek bennünket eléggé, így történhetett meg, hogy a skátus viátorok elidegeníthették tőlünk Európa simpátiáját és rosszindulatú sajtócikkek révén mindenütt balvélemény keletkezett a magyarokról. A jellemző esetek sorozatát mondhatnám el erről a balvéleményről, melyet mesterségesen tápláltak ellenünk a külföldi sajtóban a nemzetiségi heccmesterek. Például érdekes esetem volt egy külföldivel, amikor 1914. decemberében Amerikából az osztrák-magyar monarchia gyermekeinek szeretetadomány érkezett és a kormány engem küldött le Magyarország részéről Génuába, hogy a szeretetadományt átvegyem. Az ajándékot a Langghedl — Roosevelt volt belügyminisztere hozta, akit Tisza István gróf nevében annak idején meglátogattam és megköszöntem neki az ajándékot. Az amerikai nagyon rossz véleménnyel volt irántunk, barbároknak tartott minket, de én rávettem arra, hogy jöjjön le ide Magyarországra és nézze meg a magyarországi viszonyokat és személyesen győződjék meg, milyen hazugságokat imák rólunk magyarokról az Ellenséges külföldi újságok". . . Az amerikai államférfiu el is látogatott ide Magyarországba, megnézte a fogolytáborokat, az összes capitaliv intézményeinket, majd felkereste Tisza István grófot is és azt kérdezte Tiszától: hogy van az, hogy Magyarországon a foglyokkal ily humánusan bánnak és mért nem tud erről a világ közvéleménye, mért nem tájékoztatjuk ezekről a külföld sajtóját? Mikor erre kísérletet tettünk, láttuk, hogy a Northclife sajtó és a nemzetiségi propaganda mennyire elzárta utunkat a külföld helyes informálása elől és hiába a rosszakarat, az intantmissziók ma már látják, mennyire csodálatos ország ez, mennyi értéket képvisel és mennyire érdemes vele foglalkozni. — Most, hogy Franciaország közeledése megtörtént Magyarország iránt, az a gondolat érlelődött meg a kultuszkormányban, hogy mint Colbert, Rómában a villa Mediciben, egy párisi házat rendezett be 30—40 francia művész számára, éppen úgy Párisban mi egy magyar házat rendezzünk be, amely állandó kontraktust legyen hivatva fenntartani — függetlenül az diplomáciától és a politikától —, Franciaország és Magyarország között. Ez a magyar ház összekötő kapocs legyen a kultúra alapján a két ország között. Saint Sauveur gróf járt Staller kultuszminiszternél, ott megtárgyaltuk ennek a párisi magyar otthonnak kérdését és megállapodást is létesítettünk, hogy Saint Sauveur egy hét múlva megküldi a Villa Medici terveit és ennek alapján szervezzük meg és készítjük elő a párisi magyar otthont. — Akciónk megindításánál az arisztokrata világ és az előkelő pénzügyi körök segítségét várjuk és mihelyet a pénzügyi kérdést rendeztük, azonnal hozzáfogunk a kivitel munkájához is. ... a tervünk, hogy nem csupán művész a tervünk, hogy nem csupán művészeket, hanem tudományos és közgazdasági tanulmányokra készülő képzett fiatalembereket is ki fogunk küldeni tanulmányaik folytatására. Az egyetemeken több kérdésről minden esztendőben egy-egy díjat írunk ki és a díj nyertese számára biztosítjuk a Párisban való tartózkodást. Ezt atervünket a legrövidebb időn belül keresztül visz, szerk-