8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

4 az ajtótól mintegy egy méternyire találhatta. A szakértők feltevése egyzik azzal a helyzettel, melyben dr. Lux orvostista holttestét találta. Ezek a körülmények igen súlyosan terhelik Sztanykovszkyt oly irányban, hogy a negyedik lövést ő adta le. A haditörvényszék Sztanykovszkyra vonatkozólag csak azt állapíthatta meg, hogy Sztanykovszky a merénylet egész ideje alatt bent állt a hallban társai mögött a bejárati ajtó közelében és pedig nemcsak, mint ő mondja, pisztoly voltnála, de fegyver lövésre készen tartotthelyzetben. Dobó beismerte, hogy a hallban bent volt s a három katona közül tényleg ő volt a középső. Almássy Denise grófnő a merénylet alkalmával a tettesek lövéseitől szintén megsebesült. Vallomása szerint abban a pillanatban, amikor ő is eldőlt, ütést érzett a fején s midőn magához tért, arca csupa vér volt. Két körülmény nem volt teljesen tisztázható a bizonyítási eljárás folyamán: a) nevezetesen vádlottaknak a villába történt behatolása, illetve ennek részletei; b) és az 1918. évi október hó 30-án Tisza István gróf személyének és vagyonának őrzésére kirendelt nyolc csendőr lefegyverzésének részletei. A merénylet indító okai. A főtárgyalás folyamán a vádlottak álhatatosan és következetesen tagadták, hogy a merénylet terve és kivitele az ő agyuk szüleménye, saját egyéni akciójuk lett volna. Különösen Hüttner és Sztanykovszky azok, akik úgyszólván minden részletre egyező vallomásukban előadták, hogy a forradalom előtti napokban miként kerültek a Károlyi-párt forradalmat előkészítő politikusaival és magával, gróf Károlyi Mihállyal ismeretségbe, továbbá, hogy miként lettek utóbb a budapesti helyőrséget a forradalom céljaira megnyerés végett megalakult s a „nemzeti tanács" mellékezerveként működő tizenegyes katonatanács tagjaivá. Ismertették, hogy a forradalmi politikusok egy része, valamint a nemzeti tanács tagjainak többsége még a forradalom kitörése előtti napokban politikájuk érvényesülésének legveszedelmesebb akadályát Tisza István gróf hatalmas egyéniségében látták, aki noha akkor névleges hatalommal nem rendelkezett ugyan, de híveinek, olyan hatalmas táboráttudta a háta mögött, amellyel és illetve vízenergiájával, a forradalom vívmányait bármikor megsemmisíthette és bizonyára meg is semmisítette volna. Ezért , tehát,állításuk szerint, a nemzeti tanácsban a kisebbség ellenzése mellett elhatároztatott, hogy a forradalom kirobbantása esetén Tisza István grófot meg kell gyilkolni. A merénylet megszervezéséül a politikusok közül további állításuk szerint Fényes László, Fstenreih István és Kéri Pál, valamint a tizenegyes katonatanácsnak Károlyi Mihály óhaja folytán megválasztott elnöke, Csernyák Imre, bízattak meg. Ennek a bizottságnak tagjai voltak állítólag azok, akiknek a forradalom előtti napokban sikerült a vádlottakat is a vádlottak által tettesek és bűntársakként megjelölt egyéneket külön-külön azzal a hamis beállítással, hogy a nemzet ítéletét hajtják végre, hogy senki őket ezért üldözni nem fogja, ellenkezőleg, magas állásokhoz jutnak,, hősökként lesznek ünnepelve, diadalszekéren fogja a nép őket, Körülhordozni, stb. a merénylet végrehajtására reábízni. Minthogy Hüttner és Sztanykovszky a rábeszélés kezdetleges állapotában egyrészt félve a következményektől, másrészt ellenezve minden olyan aktust, melyhez vér tapad, vonakodtak s magukról a feladatot mindenképpen el akarták hárítani, a fölbujtók arról is beszéltek előttük, hogy ha az ígéretek nem járnának eredménnyel, pénzáldozattal el fogják érni a kívánt sikert. Erre vonatkozólag ugyancsak Hüttner és Sztanykovszky azok, akik vallomásukban azt állították, hogy több olyan, részben egyedül Friedricháltal, részben tényes és Friedrich, illetve a nemzeti tanács más tagjai által aláírt levél fordult meg tmódban többeknek (így Büttnernek is) kezén, melyekben ki volt fejtve, hogy a nemzet régi vágyainak megvalósithatása céljából mennyire szükséges Tisza gróf láb alól való eltétele és akik ezt végrehajtják, százezer korona jutalomban részesülnek. Mindazonáltal — vallomásuk szerint — nem ez a százezer korona jutalom csábította őket el, hanem . . . És itt különösen említésre méltó Hüttner vallomása, mely szerint őt végre is azzal sikerült rávenni, hogy a felbujtón (főbérlőki Utóságát sértették meg. További vallomások szerint a merényletterv kidolgozása és tervszerű végrehajtása Kéri Pál műve volt. Hüttner és Sztanykovszky vallomásába belekapcsolódott Dobóé, aki bár Friedrich szerepéről közvetlenül mit sem tudott, de állítása szerint Kéri volt az, aki egy-két nappal a forradalom kitörése előtt két másik tengerésztársával, Kundekker Józseffel és Horváth-Lanovicz Sándorral együtt az Astoriában a már ismertetett ígéretekkel két ízben is reávenni igyekezett, hogy álljanak a tettesek közé. Dobót végre is Csernyáknak sikerült az utolsó délután olyképen megnyerni, hogy erős pálinkával itatta, (állítólag akkor veregetett Fényes László a vállára, mondván : Derék fiú vagy is oly állapotba hozta, melyben ő azt sem tudta, mikép került az Astoriából a lent várakozó autókegyikébe, illetve utóbb a Herminaut 35/a. szám alá. Míg azonban egyedül Dobó az, aki beismmerte, hogy nem tudta, tulajdonképpen miért is kapta az 5000 kormát, mindazonáltal ő is, valamint Hüttner és Sztanykovszky is mereven tagadták, hogy a kapott pénzösszegek a merénylet jutalmazásául szolgáltak volna. Álllásuk szerint a merénylet végrehajtójáért semminemű jutalomnak nem részesültek. Minthogy a vádlottak által felbujtóknak megjelölt s a polgári büntető bíráskodás illetékessége alá tartozó egyének ellen a bűnvádi eljárás a polgári bíróságnál folyamatban van, a haditörvényszék vádlottak vallomásából a felbujtók kilétére vonatkozó résznek értékelésére, valamint a bizonyítási eljárás során felmerült vonatkozó adatok elbírálására indíttatja nem érezhette magát. Ezért tehát szükségszerűleg csak arra szorítkozott, hogy mindama jelenségekből, körülményekből, tárgyi adatokból, melyek a bizonyítási eljárás alatt összehalmozódtak, csak azokat ragadja ki és tegye elbírálás tárgyává, melyek vádlottaknak vádbeli cselekményét, illetőleg a szubjektív és objektív tényálladék megvilágítása és tisztázása szempontjából perdöntő jelentőséggel bírnak. Ezután az indokolás a Pesti Napló forradalmi cikkeit ismerteti, majd így folytatja : Ha a nemrég múltból szerzett tapasztalatok után a jelenlegi viszonyok szemüvegén keresztül olvassuk a Pesti Napló fentebbi közléseit, senki sem maradhat aziránt kétségben, hogy az 1918 október 31-i forradalom, amelyben Károlyi Mihály és hivei Garbaiakkal, Kunfiakkal, Pogá nyokkal, stb. testvériesültek, már születése pillanatában a destrukció hatalomra jutását jelentette’. Hogy a merénylet elő volt készítve s hogy a végrehajtás hírét bizonyos elemek lázas türelmetlenséggel várták, kitetszik abból, miszerint a gyilkosság hírét vidékre már okt. 31-én a kora délutáni órákban, tehát még a merénylet végrehajtása előtt ismeretlen egyének hírül vitték, illetve megtelefonálták, noha a telefonközpont azon a napon a nemzeti tanács hatalmában és ellenőrzése alatt állott. A csendőrök és szemtanúk vallomása szerint a lefegyverzést eszközlő katonák ugyancsak a „nemzeti tanács nevében" vitték el a csendőrök fegyvereit.. Mit sem változtatott a ténymegállapításokon az a körülmény, hogy Dobó beismerését a bizonyítási eljárás második felében, ugyanakkor, amikor védője alibitannkat jelentett be, hirtelen visszavonta s mindvégig tagadásban maradt. Ezek után tért a haditörvényszék vádlottak bűncselekményének minősítésére. A fölbérelt gyilkosságnak szubjektív szempontból tényálladéki alkateleme az ölési szándék, továbbá, hogy a tettes erre egy harmadik személy által felbérelve, vagy más módon reábízva legyen, objektív alkatelem a tett, melynek következménye valakinek a halála. Hogy mindazoknál, akik a két autón a Hermina úti villába kimentek, megvolt az ölési szándék, az kétségtelen. Dobónál, akit állításai szerint , a merénylet előtti napokban Kéri Pál „dolgozott" meg, az ölési szándék két lélektani tényezőre bontható föl. .Az egyik: a gyűlölet, másik a lelki tényező: a hiúsága. Másként áll ugyanez .Sztanykovszkynál. Vallomásában egyrészt beismerte, miszerint Pogánynak az Astoriában tett azon kijelentéséből, hogy majd 5 (Pogány) lelövi Tiszát, gondolta, hogy ez bekövetkezhet, de másrészt a bíróság előtt azzal igyekezett, magát mentegetni, hogy ő ezt hihetetlennek tartotta, ükévé nem merte elhinni, hogy valaki képes lenne Tiszát meggyilkolni. Nem vitás ugyanez Hüttner Sándornál sem. Igaz ugyan, hogy ez az intelligens, de óvatos és cinikusan gondolkodó fiatalember állítása szerint arra nem vállalkozott, hogy közvetlenül vegye ki részét a bűntényből, de kihallgatásakor bevallotta, miszerint tudta, miért mennek ki a villába. Minthogy vádlottaknak a — más körülményekkel is alátámogatott — beismerése szubjektíve kimeríti a felbérlés, helyesebben felbérlettség fogalmát, a haditörvényszék őket a Kbtk. 413. §-ába ütköző, s a élé. §13. pontja szerint minősülő bűntettbe bűnösöknek mondta ki. Aknássy Denise grófnő sérülése, mely dr. Radványszky báró vallomása szerint húsz napon túl gyógyult, azonkívül lőfegyverből származott, tehát életveszélyes eszköz-szel és módon hajtatott végre, a Kbtk. 431. §-ba ütköző és 434. §. a) pontja szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát állapítja meg. A tettesek cselekedete: ölési szándékból eredett Tisza gróffal szemben, a Kbtk. I. §. értelmében ellenséges cselekedetnek volt minősítendő Almássy grófnő irányában. Bűnösnek ebben csakó Dobót lehet kimondani, mert a sérüléseket nyilvánvalóan a Tisza gróf előtt álló három egyén cselekedett, azaz lövései okozhatták. . A büntetési tétel alkalmazását illetőleg I—III. vádlottaknál a legsúlyosabb bűncselemény . A felbérelt gyilkosság büntette volt irányadó. A vád és védelem (Sztanykovszky védője) azonos jogi fölfogást mutattak akkor, amidőn Sztanykovszky szerepét is csupán a Kbtk. 416. szakasza szerint elbírálandónak tüntettél föl. A haditörvényszék jogi meggyőződése ettől a fölfogástól eltér. Súlyosbító körülménynek vétetett I., I. és III. rendű vádlottaknál a bűntény gondos előkészítése és tervszerű végrehajtása. (Kbtk. 11. §.) Dobónál és Sztanykovszkynál azonkívül az a kegyetlenség, hogy a gyilkosság az áldozat legközelebbi családtagjainak jelenlétében, azok életveszélyeztetésével lett végrehajtva. (Kbtk. 111. §.) Dobónál, hogy a súlyos testi sértés háromszorosan minősült büntette. Dobónál azonkívül, hogy a haditörvényszéket beismerő vallomásának visszavonása után valótlan körülmények koholásával tévútra vezetni igyekezett. Hüttnernél, hogy a bűntény elkövetésére hivatásos tiszt létére engedte magát reácsábítani, hogy műveltsége, eszessége képessé tette őt arra, miszerint a bűncselekmény súlyosságát és következményeit minden körülmények közt felismerje. Végül mindháromnál, hogy Tisza István gróf meggyilkolásával a nemzetet egyik legkiválóbb, leghatalmasabb energiájú államférfiétól fosztották meg olyan időben, midőn a hazának az ő nagy tehetségére és vasakaraterejére legnagyobb szükség lett volna. Nem lehetett azonban enyhítő körülménynek venni azt, hogy Hüttner könnyen megszökhetett volna, nem lehetett hosszú harctéri szolgálatát sem figyelembe venni, mert ez a tényleges tisztnek élethivatása. Vádlottak a katonai büntető bíráskodás illetékessége alá tartoznak. Dobó István védője a főtárgyalás folyamán, hivatkozással arra, hogy az előzetes eljárás alatt a m. kir. katonai körletparancsnok és budapesti kir. ügyész között illetékességi összeütközés támadt, ezen a címen kifogással élt és indítványozta, hogy a haditörvényszék tekintettel arra, hogy a fennálló rendeletek szerint Dobó polgári egyen, Dobóra nézve az ügyet tegye át a polgári büntető hatóságokhoz. Ezen nemcsak Dobóra, de Sztanykovszkyés Vágó személyére nézve is felmerült illetékességi összeütközés a főtárgyalás megtartására befolyással nem bírhatott, mert a már benyújtott vádirat a főtárgyalás megkezdése előtt visszavonva, nem tart, valamint az illetéktelenség címén a vádló részéről indítvány sem létetett a tárgyalás alatt. Ezután az illetékességet több törvénycikkre hivatkozva bizonyítja az indokolás. Az ítélet felolvasása után a vádlottak az elnök kérdésére kijelentik, hogy az ítéletet megértették. Ezután az elnök a védőknek a vádlottakkal való tanácskozásra ötperc szünetet rendelt el Szünet után a védők előterjesztést tettek, melyben három napi időt kérnek a semmiségi panasz bejelentésére. Vágó Wilheim tudomásul vette az ítéletet és védője kérte szabadlábra hielyezését. . Elnök ezután a főtárgyalást berekesztette. — Az óbudai sárviz. Budapesten al Duna ma este éri el legmagasabb állását. A III. kerületi Filatori-dülőben fekvő házak veszélyen kivü vannak, ellenben a Lőpormajor-dülőben gát- szakadás foliatán a Duna elárasztott hat házat. Gyorsan hevenyészett második nyulgát révén sikerült a hátrább álló házakat megmenteni. Katonaságot rendetek ki a helyszínre s a még szükséges biztosítási, munkálatokat azon a vidéken is megtették. Az áradás ma éjjel éri el a nyugvópontot s az ezt követő gyors apadás folytán az elöntött házai néhány napon belül ismét szárazai kerülnek. — Benes ellenőrizteti a francia kormányt. Bécsből jelentik. A berlini Kreutzeittma érdekes részleteket közöl ■a kis kántáni keletkezéséről. E szerint a csehek már régóta rossz szemmel nézik a francia-magyar közeledést és minden erre vonatkozó francia jelenetést Prága kételkedve fogadott. Benes egy párisi barátját bízta meg, hogy a francia kormányt elelnőrizze és kijelentette, hogy tudomása van a francia politika kétszínűsége felől. Ebből a gyanakodó s feszült viszonyból született meg a kis kántánt gondolata. — Letegyelországban nincspogrom. Limbonfról jelentik. A Daily Telegraph jelesíti, hogy az angol katonai bizottságegyik tagja Varsóból visszaérkezett,és kijelentette, hogy a lengyel kormány és a lengyel hadsereg ellen emelt koffroni vádak teljesen alaptalanok. .. Végetér a bécsi színész- sztrájk. Mint Bécsből, jelentik, e sztrájkoló kzimenzek és a direktorok között mondást a ktárgyalások, me-: Iveknek során, közeledés jött létre. Minden remény meg van arra,hogy az ellentéteket sikerül eloszlatná és igy a magánsziniházak holnap iszmét megkezdik előadásaikat . Nemzetközii női kongresszus. Berlini lapok jelentik Kopenhágáról: Kusztiániában megnyitották a nemzetközi női kongresszust, amelyen a világ valamennyi országiból 300 asszony vesz részt. A német asszonyok szónoka tolmácsolta a német nők üdvözletét és közölte, hogy ezek nem kívánnak részt venni a kongresszu- son, mert céltalannaktartják a tanács-tkozásokon való közreműködést, mindaddig, amíg Németországot föl nem vették a népi szövetségbe. Franciaország és Anglia képviselői indítványozták, hogy a kongresz- szus fejezze ki sajnálkozását, hogy a né-met asszonyok nem vesznek réget a kon’ gresszuson. —i Zöldség? Helyett leszel. rA Tusar-féje Prága Lidu augusztus 26-i kelettel jelenti, hogy a prágai Wilson-i pályaudvaron a vasutasok egy főszexesi vonatot tartóztattak fel, mely zöldség- szállítmánynak volt minősítve. — A szenvedélyes bélyeggyűjtő, Gácser Ödön azelőttgyári tisztviselő volt, most bélyeggyűjtő ,ható, azonban a bélyeggyűjtésnek egészen különös módját találta ki. Tetten írték, Amikor fiával, GácsérJózsef tizennyolc éves esztergályos tanonccal, a Kémény .Je*A Veres Pálné-utca 5. sz., bélyegüzle Ahol betörtek és onnan nagy-1 mennyiségű bélyeget akartak ellopni. Gi-1 cser Hengermalom-utca 28. számú ház-1 ban lévő lakásán rengeteg mennyiségű’ bélyeget találtak, amelynek értéke a mi-1 hó .koronát is meghaladja. Találtak azon.! kívül egy postabélyegzőt is, amely valószinüleg szintén lopásból ered. Gácséri csak ezt az egy betörést ismeri be, de valószinü, hogy a többi bélyegeket is igy szerezte, őt és fiát letartóztatta a rend.| őrség. / "! — Kitélt tanzárék. A budapesti IV. kerületi rendőrkapitányságon dr. Gass-maan Lőrinc rendőrfogalmazó a követekező faüzéreket ítélte el: Lebenstein Gizella (Tofer-utca 17.) fakereskedet, faj drágítás címén 5. napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre. — Szudár Rezső fakereskedik (Kazinczy-utca 5.), mert jegy nélkül árusított fát,, 200 korona pénzbüntetésre. —■ Árvay Miklóst (az „Akarat" Szövetkezet igazgatóját), mert engedély nélkül szállítottát, 1000 korona pénzbüntetésre. — Sárkány Lajos hűvösvölgyi kávét váztulajdonost, engedély nélküli szénszállításért 200 koronára és Bauer Kamillát, a fővárosi gázgyár tisztviselőnőjét., mert engedély nélkül kokszot adott el, 200 korona pénzbüntetésre átrSasites. Izennel érteniteju barátaimat és 9 ismerőseimet, hogy Erzsébet-körut 44. sz.a. levő Kör feávahásba bstársultawi és azt újonnan átalakítva 18-ftn szombat este mint MftJESTJC líáncívás ésieszssNiliSanylfCBI2 Tiw Sólettel Flasz.hnor Ernő. Csütörtök, 1920 szeptember 16.