8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

Csütörtök, 1920 szepteniSer 16. ÖI^MssMa Két halálos ittlét a Tisza-pörben. Dolitíf és SztanyHomKjfí Hőiéi általi halálra, Hiiffnerf 15 évi börtönre Ítélték. — Saját tudásitónktól. — EMrtezíBnk a nagy tragédia utolsó 'felvonásához. A villanycsengő élesen berregő hangjára a publikum betódul 'a terembe s várja a megoldást: az igaz- •ság diadalmaskodását, a bűnösök meg­büntetését. A teremben halk zsongás, ideges mozgolódás; mindenki feszült fegyelemmel várja a biróság bevonulá­sáig A lelkekben a legellentétesebb ér­r zések cikkáznak, láz és izgalom fogja í©l a .hallgatóságot: élet-halál felett dön- tenek ma. Halk, fojtott hangú vitatko- ; zások, vád és védelem egyszerre hang­zik, .tépplődések röpködnek: enyhe Íté­llek lesz-e, vagy könyörtelen szigorúság­ival sújt le az igazság!?, í |* Az oldalajtó kinyiiik: jönnek a vád- ílcvttak. Dobót kivéve, mindenikükön katonaruha. Elől jön Vágó-XVilheiüi. | Hangtalan és ideges. Dobó nagyon sá­padt- XSehéredett ajkai idegesen rán­gatóznak. Sztanvkovszka és Hüttner nyugodtságot színlelnek, de minden -mozdulatuk elárulja nyugtalanságu- . kát A publikum mozgolódik, hajlong, felálianak, előrehajolnak, hogy jobban Jássák a vádlottak arcát ... , És egyszerre csak föllebben a füg­göny, elkezdődik a tragédia utolsó fel­vonása: bevönul a biróság, élén Zoltán László ezredes, elnök. A tárgyalás megnyitása után Zoltán "László .ezredes-elnök felkéri a jegyző- jkamywezetö főhadnagy urat. áz. ítélet ki- |hirdetésére, minthogy a. tárgyalásvezető egészségi állapota hosszabb felolvasást inéin enged meg.' [.*- Geczy Iván főhadnagy-jegyzőkönyv- íyezetö kihirdeti az ítéletet: A BEag-yar Állam nevében! A m. kir, budapesti hadosztalybiróság, jtoint itélőbiróság, a Dobó István " tárt. rfegyversegéd, Eztamykovszky Tibor tart. -zászlós, MiÚtaer Sándor főhadnagy és {Vágó (Wilheim) Jakab népfelkelő . ellen iadJbtk. 413. §. ütk. és Kbtk.. 414. §. 3. tpontja szerint minősülő felbérelt gyilkos- 'ság, a Kbtk. 431. és 436. §§.-ba ütk. és a £Kbtk. 434. |. a.) és d) pontja szerint minő- 'sülő .súlyos testi sértés büntette és a Üfcbtk. 183. §. ütköző szökés büntette [miatt a m. kir. budapesti kát. körletpa- jroncsnok ügyésze által emelt vád felett EZoltán László ezredes elnöklete alatt, \Mondada Jenő százados-hadbíró tárgya- llásvezetőnek, Géczy Iván főhadnagy és' Ssondy Imre tart. hadnagy jegyzőkönyv- [vezstőknek. Sztupka László őrnagy-had- íbiró és IMtomeriezky Nándor dr. száza­dos-hadbíró vádlóknak részvétele mellett a vizsgálati fogságban levő I.—IV. vád­lottaknak és dr. Lévai Tibor, dr. Lengyel ‘.Zoltán, dr. Török Sándor és dr. Sós Béla védőknek , jelenlétében, Budapesten 1920. évi augusztus 2. — szeptember lő. nap­jáig megtartott főtárgyalás alapján a kö­dapesten azáltal követett el,' hogy 1918 október hó 31-én délután öt óra és öt óra 30. perc között három társával együst azon szándékkal,, hogy Tisza István grófot megöljék, ennek Hermina-ut 35/a.. szám alatti lakásába fegyveresen behatoltak és nevezettét Manlich'er-fegyverekből leadott lövésekkel' megölték; b) a Kbtk. 431. és 436. szakaszaiba üt­köző és a Kbtk. 434. szakaszának a) és A) pontjai szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében, melyet ugyanezen alka­lommal azáltal követett el, hogy a má­sokkal való összebeszélés folytán létesült szövetségben a Tisza István gróf mellett álló Almássy Denise grófnőt nem ugyan ölési szándékkal, de más ellenséges szán­dékból a Hanlichef-fegyverekből leadott lövésekkel, tehát olyan eszközzel és mó-* dón, mely közönségesen életveszélyesen jár, húsz napon túl gyógyuló sérülést okozott; Sztanykovszky Tibor II. rendű vád­lottat: . a) a. Kbtk. 413. szakaszába ütköző és a Kbtk. 414. szakaszának 6. pontja sze­rint minősülő, a Kbtk. 11. - szakaszához képest-, büntársi minőségben véghez vitt felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet az I. pont alatt megjelölt helyen és idő­ben azáltal követett el, hogy ' tudva, mi­szerint a, villába behatolás célja Tisza István gróf megölése,. mialatt Dobó Ist­ván és másik két társának-lövéséi .Tisza István grófot iöldro, terítették, a hallban a nyitott bejáratú ajtó közelében lövésre készen tartott fegyverrel társai mögött állott s igy -a közvetlen tetteseknek a me­rénylet biztosabb kivitelét tevékenyen elő­segítette; b) a Kbtk. 183. szakaszába ütköző és a Kbtk. 201. szakasza szerint minősülő há­ború idején a tényleges ■ állományból el­követett és. önként jelentkezessél egybe­kötött első szökés bűntettében, melyet a katonai szolgálati eskü letétele után az­által, követett , el, hogy . 1918 október hó 10-én állománytestét, a volt cs. és. kir. 65. gyalogezred pótzászlóalját önkényüleg és azon szándékkal, hogy magát szolgálati kötelezettsége , alól mindenkorra kivonja, elhagyta s mindaddig távol volt, mig ! utóbb, letartóztatásba kerülve, . 1920 má­jus hó . 14-én a , budapesti m.- kir. katonai • kői letparancsnqk ügyésze -előtt, szökevény mivoltát föl nem fedte; / -Hüttner Sándor }II. rendű vádlottat: a K'otk. 413.. §-ába ütköző s a Kbtk. 414. §. 3. pontja szerint minősülő, a Ktbk. 11. §-ához képest büntársi minőségben- véghezvitt felbérelt gyilkosság bűntettében, melyet Dobóékkai egyetemben a I. pont alatt megjelölt alkalommal azáltal köve­tett. el, hogy' annak tudatában, miszerint a közvetlen tettesekként kijelöltek Tisza István grófot megölik, azáltal, hogy meg­lepetések elhárítása végett a bejárat és lakás között .elterülő, kertben . másokkal egyetemben összeköttetést tartva fenn, őrt állott, a bűntény biztos kivitelében közvetett módon közreműködött, mely gyilkosság végrehajtására mind­három vádlóit különböző egyéneknek ki­látásba helyezésével mások által engedte magát rábírni;' Vágó (Wilheim) Jakab IV. rendű vád­lottat: , y A Kbtk. 183. §-ába ütköző és a, Kbtk. .201. §-a szerint minősülő, háború idején a ténylegel állományból elkövetett a önként jelentkezéssel egybekötött első szökés bűn­tettében, melyet a katonai szolgálati eskü letétele után azáltal követett el, hogy . 1918 október havában közelebbről, meg nem állapítható napon a budapesti XVI. számú helyőrségi kórház betegállományá­ból elbocsáttatván, állománytestéhez, a volt cs. és kir.. 38. gyalogezred pótzászló- ál.jához be nem vonult és katonai szolgá­lati kötelezettségétől azon szándékkal, hogy magát az alól mindenkorra kivonja, a budapesti m. kir. államrendőrség által 1918 november hó 17-én. történt letartóz­tatása - után eszközölt*, önként jelentkezé­séig magát távol tartotta. ■ Ezért a haditörvényszék: Dobó IstváDt a Kbtk. 415. szakasza .alapján és a Kbtk. 96, 45. (35.) szaka­szok, továbbá az 1916. évi Rendeleti Közlöny 163. számában (szem. ügyek) közzétett alapszabályok 6. szakaszának alkalmazásával tartalékos tengerész fegyversegédi rendfokozatából való . le­fokozás, a Károly csapatkereszt és'sebe­sülési érem elvesztése és a hadsereg kötelékéből vak kiesapás mellett kötél általi halálra; * Sztanykovszky Tibort a Kbtk. 415. szakasza alapján és a Kbtk. 96., 45. (32.) szakaszok,' továbbá az 1916. évi Rendeleti' Közlöny ,163. számában (szem. ügyek) közzétett alapszabályok 6. szakaszának alkalmazásával ‘tartalé­kos zászlósi rendfokozatától való meg­fosztás, a Károly : csapatkereszt , elvesz­tése és a'hadsereg, kötelékéből, való ki- csapás, mellett ugyancsak. kötél általi halálra; Hüttner Vándort a Kbtk. 416. szakasz súlyosabb büntetési tétele alapján és a Kbtk. 47. • (32.) 'szakasz, valamint a Kbtk. 92. szakasz és a Kbtk. 25. szaka­szához fűzött megjegyzés második pontja, továbbá a Kbtk.'127. szakasz, végül az 1916. évi Rendeleti Közlöny 163. számában (szem. ügyek) közzétett alapszabályok 6. szakaszának alkalma­zásával; 'amellett, hogy főhadnagyi' rend­fokozatától ihégfosztatik, személyére nézve a nemességet, valamint * I. oszt. ezüst vitézség!*-. érmét; a Károly csapat- keresztet és sebesülést érmet elveszti, a német II.. oszt. yaskerésztet, a török vasfélholdat és a Medzsidje-rendet Ma­gyarország területén nem viselheti, az önhibáján kívül hosszúra nyúlt vizsgá­lati fogságból * hat hónapnak a bünte­tésbe váló betudásán belük még tizenöt évi, havonta egy napi kemény fekhellyel és a bünte­tésnek ssirdon évében október hó 31. napján sötét zárkába zárással suiyoabbitott súlyos börtönre, Vágó (Wilhclm) Jakabot a, Kbtk. 201. §-a alapján, ele* a' Kbtk. 92., 127. és 125. §§-ainak alkalmazásával háromhavi, havonkint ketnapi kemény fekhellyel súlyosbított börtönre Ítéli. Vágó (Wilhclm) Jakab szabadság- vesztés büntetése azonban az önhibáján kívül bosszúra nyúlt- előzetes letartóz­tatással, illetve vizsgálati fogsággal fci- tötöttneb vétetik. ' A, Kbp. 308.^g. utolsóelőtti bekezdése alapján elrendeli végül a haditörvény- .■szék, hogy a. halálos ítélet először Sztany­kovszky Tiboron, azután Jíotoó Istvánon hajtassák vég-re. Az indokolás. vetkezően Ítélt r I. ifj. Dobó István budapesti születésű 'üs illetőségű, 31 éves, római katholikus, nőtlen, tart, tengerész-fegyversegédet, bu­dapesti lakost, aki polgári foglalkozására nézve lakatos; • IL Sztanykovszky Tibor sátoralj auj- ffielyi születésű és budapesti illetőségű, 24 -éves, római katholikus, nős, a volt császári [és királyi 65. gyalogezred állományból! [tartalékos zászlóst, budapesti lakost, aki [polgári foglalkozására nézve joghallgató; ! III. Eernádzsadányi Hüttner Sándor [budapesti születésű és kassai illetőségű, 23 éves,: római katholikus; nőtlen, a volt rm kir. 9. honvédgyalogezred állományába ‘tartozó tényleges állományú főhadnagyot, ■budapesti lakost■ * ("■' IV. Vágó (Wilheim)1 Jakab kecskeméti "születésű és budapesti illetőségű, 31 éve3, izraelita, nőtlen, a volt császári és ki­rályi 38. gyalogezred állománybeli nép­felkelő, budapesti lakost, aki polgári fog- ÜalkózásáTa nézve reklámvállalkózó; bűnösnek mondja, ki és pedig Dobó István I. rendű vádlottat: a) a Kbtk. 413. §-ába ütköző és a Kbtk. ‘.•ÖÁ |. 3. pontja szerint minősülő, fel- ^gfL.S/yilkoeség bűntettében, melyet Bu­A"z 1918. esztendő egy köde;, sötét őszi délutánján egyenruhába öltözött egyének hatoltak be a Hermina-ut 35/a. számú villába és közülük négyen fegyveresen Tisza István gróf lakásának halijába lép­tek. -Tisza a katonák behatolásának za­jára, hűséges . szolgájának rimánkod.isa dacára neje és unokahuga, Almássy Denise grófnő társaságában nyugodtan, mind­össze a lehetséges önvédelmet: megkisér- lendő, Browning-pisztolyát kezében tartva, belső lakosztályából kilépett a hallba. Erre drámai'jelénét következett, A ka­tonák színpadias szóiiöklatot tartva,. ki­jelentették gróf Tiszának,' hogy * őt tart­ják a háború és minden, abból keletkezeit* szenvedések okozójának és most végérája, ütött, leszámolni jöttek. Tisza István egyéniségéhez méltó nyu­galommal azt felelte, hogy a háborút nem ő okozta. Egyike a katonaruhás embereknek reá­szólt, tegye le pisztolyát, Tisza pedig láb ván a vele szemben álló túlerőt s hogy az "ellenállás hasztalan volna, bucsutekin- tetétt vetett övéi felé, a pisztolyt a kan­dalló párkányára letette és támadóival többé beszédbe nem elegyedett, " Ezek csak arra vártak, hogy a pisztoly saját testi épségüket ne veszélyeztess'-*, nyomban eldördültek a gyilkos fegyverek, gróf Tisza István a. földre rogyott s pár pillanatnyi szenvedés után Magyarország e nagy na kilehelte Telkét. A megtorló igazságszolgáltatás munká­jának első fejezetéhez jutottunk el, ami­dőn a budapesti in. ;kir. katonai 'körlet- parancsnok* ügyésze illetékes ' . parancsno­kának. vádparancsa alapján ez .4*919 szep­tember 10-e óta előzetes letartóztatásban, illetve vizsgálati fogságban lévő Hüttner Sándor főhadnagyot, az 1919 augusztus 3l-e óta előzetes letartóztatásban lévő és utóbb vizsgálati fogságba hlyezett Sztany­kovszky Tibor tartalékos' zászlóst, vala­mint az 1919 augusztus 31-e óta előzetes letartóztatásban és utóbb vizsgálati fog­ságban lévő Dobó István tartalékos tenge­rész, íegyversegédet, a gyilkosság bűntet­tének vádjával terhelten a haditörvény­szék elé állították. A minden részleteit felölelő bizonyítási eljárás a vád tárgyát képező bűncselek­mények tényálladéki elemeit szem előtt tartva, különösen a merényletre vonat­kozó: bizonyítékok terjedelmes anyagát:két-> főcsoportra osztotta és pedig: az első cso­port magában foglalja mindazon adatokat, amelyek a merénylet végrehajtásának kö­rülményeit állapítják meg, a másik föcso-4 portban pedig tárgyalta azokat a momen­tumokat, amelyek a vádlottak bűnesetek ményének indító okaira vetnek világossá­got. A bírói szabad mérlegelés törvényes el­véből kiindulva, bizonyítottnak tekintette, a haditörvényszék mindkét főcsoporton belül a perrendszerüleg aggálytalan tanú- [ • vallomásokat, a :helyszini szemle eredmé­nyét, szakértői véleményeket, a, rendeike-J zésre álló bűnjeleket, okmányokat és köz--: tudomási tényeket, továbbá a vádlottak-* nak a főtárgyaláson tett vallomását, va­lamint a bizonyítási eljárás során meg­állapított bíróságon kívüli állításait. Ezután az indokolás teljes részletesség­gel felsorolja a gyilkosságnak a főtárgya­láson többször ismertetett és letárgyalt részleteit. . : A vádlottak vallomásukban a valótlan­ságot- a valósággal többször annyira ősz-; szekeverték, hogy az itélőbiróság állítá­saikat oly részleteken kívül, melyek tanú-: vallomásokkal, vagy egyéb bizonyítékok­kal- támogatva, nincsenek, a ténymegáüa-1 pitásoknái a legnagyobb óvatossággal bí­rálta el. ■ ‘ Általában mindhármuk, de különösen. Dobó és Sztanykovszky vallomása, melyet saját bevallásuk szerint már az előzetes eljárás során is gyakran változtattak, ma­gán viseli annak a karakterisatikumát* hogy csak azt ismerik be, ami felfogásuk szerint; reájuk nézve' kisebb veszélyt jc-\ lent. '•>' K - 1 ' Hüttner nem tagadta, ‘ hogy1 tudatában volt annak, miszerint a villába azért mén-, t’ek ki,, hogy Tisza, István grófot agyou-^ löjjék az erre kijelöltek. Minthogy azzal az állításával szemben, miszerint a merénylet kiviteliben közvet­len részt nem vett, hanem a kertben csu­pán összeköttetést tartott fenn, illetve őrt állt, a bizonyítási eljárás során olyan adat nem merült fel, mely ezen állítását terhére megcáfolná, ezt valónak és tény-*1 ként megállapítottnak kellett elfogadni­Mig Sztanykovszky azt' állította, hogy ö, noha tudta, miszerint Pogány az As­toriában vállalkozott a lövésre, mégis az utolsó pillanatig nem hitte, hogy ez ki­vitelre kerül, hanem azt gondolta, hogy csupán letartóztatják Tiszát; Dobó azzal védekezett, hogy Csernyák őt az Astoriá­ban indulás előtt . pálinkával itatta és úgyszólván azt sem tudta, ’■ miképpen ke­rült a Roheim-villába. A merénylet végrehajtásának közvetlen tanúi vallomásuk részleteiben itt-ott el­lentmondanak némileg egymásnak, de minden rosszhiszeműség nélkül. Ez akkori fölizgatott kedélyállapotuknak, másrészt’ pedig annak tulajdonithato,’ hogy a tett elkövetése ' óta majdnem 'két év telt el. Kihallgatásuk alkalmával Almássy Denise grófnő volt abban a helyzetben, hogy a bűntény, részleteit,a leghívebben tudta előadni, noha ő maga is a merényletnek csaknem, áldozatul esett, szenvedőleges hősnője volt. Mind a négy tanú vallomása egyezett abban, hogy a hallban négy katona volt, kik közül az egyik az előszoba ajtó mel­lett állott, a másik három pedig a. szalon­ajtó előtt négy-öt lépésre egymással majdnem egy vonalban. Almássy Denise azon nyomatékos figyelmeztetés után, hogy vallomásától esétieg egy ember élete vagy halála iüggy kijelentette, hogy Dobón ittasság jeleit egyáltalában, nem vette észre, határozott; föllépése és beszédmodora volt, megcá­folta, hogy Dobó akár őt, akár a gróf- nét félre akarta volna Tisza mellől huzni, s végül kijelentette azt is, miszerint ha­tározottan emlékszik arra, hogy Dobó is adott le lövést. Sztanykovszkyt Keszciy Margit is fölismerni vélte abban a? egyénben, aki fegyverrel a kezében a hallban, az előszoba ajtóban állott. Almássy Denise. grófnő és a negyedik szemtanú, Bartba Anna cselédleány nem átütötték ugyan határozottan, hogy Sztanykovszky is adott le lövést, de Al­mássy Denise grófnő előtt abban a pilla-, náthán, -midőn, az első . sortüz eldördült és- ő is összeesett, úgy rémlett, hogy az aj­tónál álló katona is lőtt egyet; BartW An: i pedig, aki a galérián szemközt állt Sztanykovszkyval, szintén látni, illetve az ajtó irányából hallani ■ vélte azt a lö­vést, mely állítása szerint akkor történt, mikor Tisza gróf már a földön feküdt. A bizonyítási eljárás kezdetén fogana­tosított s minden részletre kiterjedő hely­színi szemlén a. hallbaoi négy lövésinek - a nyoma állapíttatott meg. A helyszínén je­len volt fegyverszakértök az egyik kisebb lyukban egy zsebóra felhúzó csavarjának kis tört részét találták. E lövésnyomból a lövés irányára és távolságára nézve a fegyverszakértőknek az volt a vélemé­nyük, hogy a lövés az előszoba ajtajának irányából körülbelül tíz lépésnyiről egé-s . szén laposan jött és a. lövedékű a. zsebórát, a

Next

/
Thumbnails
Contents