8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

4 Csütörtök, Í920 szeptember 16. az ajtótól mintegy egy méternyire talál­hatta. A szakértők feltevése egyzik azzal a helyzettel, melyben dr. Lux orvo3 > isza holttestét találta. Ezek a körülmények igen súlyosan ter­helik Sztanykovszkyt oly irányban, hogy a negyedik lövést ő adta le. A haditörvényszék Sztanykovszkyra vonatkozólag csak ajt állapíthatta meg, hogy Sztanykovszky a merénylet egész ideje alatt bent állt a hallban társai mü­géit a bejárati ajtó közelében és pedig nemcsak, mint ő mondja, pisztoiy volt- nála, de fegyver lövésre készen tartott- helyzetben. Dobó beismerte, hogy a hallban bent volt s a három katona közűi tényleg ö volt a középső. Almássy Denise grófnő a merénylet al­kalmával a tettesek lövéseitől szintén megsebesült. Vallomása szerint abban a pillanatban, amikor ő is eldőlt, ütést ér­zett a fején s midőn magához tért, arca t csupa vér volt. Két körülmény nem volt teljesen tisz­tázható a bizonyítási eljárás folyamán: a) nevezetesen vádlottaknak a villába történt behatolása-, illetve ennek részletei; b) és az 1918. évi október hó 30-án Tisza István gróf személyének és vagyoe nának őrzésére kirendelt nyolc csendőr lefegyverzésének részletei. A merénylet indító oKai. A íőtárgyalás folyamán a vádlottak ál- hatatősan és következetesen tagadták, hogy a merénylet terve és kivitele az ő agyuk szüleménye, saját egyéni akciójuk lett volna. Különösen Hüttner és Sztanykovszky azok, akik úgyszólván minden részletre egyező vallomásukban előadták, hogy a forradalom előtti napokban miként ke­rültek a Károlyi-párt forradalmat előké­szítő politikusaival és magával, gróf Ká­rolyi Mihállyal ismeretségbe, továbbá, hogy miként lettek utóbb a budapesti helyőrséget a forradalom céljaira megnye­rés végett megalakult s a „nemzeti ta­nács" mellókezerveként működő tizenegyes katonatanács tagjaivá. Ismertették, hogy a forradalmi politi­kusok egy része, valamint a nemzeti ta­nács tagjainak többsége még a forradalom kitörése előtti napokban politikájuk ér­vényesülésének legveszedelmesebb akadá­lyát Tisza István gróf hatalmas egyéni­ségében látták, aki noha akkor névleges hatalommal nem rendelkezett ugyan, Je híveinek, olyan hatalmas táborát .tudta a háta mögött, amellyel és illetve vízener­giájával, a forradalom vívmányait bármi­kor megsemmisíthette és bizonyára meg is semmisítette volna. Ezért , tehát, .állításuk szerint, a nem­zeti tanácsban a kisebbség ellenzése mel­lett elhatároztatott, hogy a forradalom ki­robbantása esetén Tisza István grófot meg kell gyilkolni. A merénylet megszervezéséül a politi- húsok közül további állításuk szerint Fé­nyes László3 Ffteüréih István és Kéri Pál, valamint a tizenegyes katonatanács­nak Károlyi Mihály óhaja folytán megvá­lasztott elnöke, Csernyák Imre, bízatlak meg. Ennek a bizottságnak tagjai voltak állítólag’ azok, akiknek a forradalom előtti napokban sikerült a vádlottakat is a vádlottak állal tettesek és bűntársak­ként megjelölt egyéneket külön-külön az­zal a hamis beállítással, hogy a nemz. t Ítéletét hajtják végre, hogy senki őket ezért üldözni nem fogja, ellenkezőleg, ma­gas állásokhoz jutnak,, bősökként lesznek ünnepelve, diadaíszekérén fogja a nép őket. Rörülhórdozni, stb. a merénylet végre­hajtására reábirni. Minthogy Hüttnér és Sztanykovszky a rábeszélés kezdetleges állapotában egy­részt félve a következményektől, más­részt ellenezve mindén olyan aktust, mely­hez vér tapad, vonakodtak s magukról a föladatot mindenképpen el akarták hárí­tani, a fölbujtók arról is beszéltek előt­tük, hogy ha az ígéretek nem járnának eredménnyel, pénzáldozattal el fogják érni a kívánt sikert. Erre vonatkozólag ugyancsak Hüttner és Sztanykovszky azok, akik vallomásuk­ban azt állították, hbgy több olyan, rész­ben egyedül Friedrích /által, részben t'é- nyes és Friedricli, illetve a nemzeti ta­nács más tagjai által aláirt levél fordult meg tinódban többeknek (igy Büttnernek is) kezén, melyekben ki volt fejtve, hogy a nemzet régi vágyainak megvafósithatása céljából mennyire sziikségés Tisza gróf láb alól való eltétele és akik ezt végre­hajtják, százezer korona jutalomban ré­szesülnek. Mindazonáltal — vallomásuk szerint — nem éz a százezer korona jutalom csábí­totta őket el, hanem . . . Es itt különö­sen említésre méltó Hüttnér vallomása, mely szerint öt végre is nzza! sikerült rávenni, hogy a felbujtón- (fTbérlfki Utó- •ágát sértették meg. További vallomások szerint a merény­letterv kidolgozása és tervszerű végrehaj­tása Kéri Pál müve volt. Hüttner és Sztanykovszky vallomásába belekapcsoló­dott Dobóé, aki bár Friedrich szerepéről közvetlenül mit sem tudott, de állítása szerint Kéri volt az, aki egy-két nappal a forradalom kitörése előtt két másik ten­gerésztársával, Kundökker Józseffel és Horváth-Sanoviot Sándorral együtt az As­toriában a már ismertetett Ígéretekkel két Ízben is reávenni igyekezett, hogy áll­janak a tettesek közé. Dobót- végre is Csernyáknak sikerült az utolsó délután olyképen megnyerni, hogy erős pálinkával itatta, (állítólag akkor veregetett Fényes László a vállára, mond­ván : Derék fiú vagy!) s oly állapotba hozta, melyben ő azt sem tudta, mikép került az Astoriából a lent várakozó autók 'egyikébe, illetve utóbb a Hermina- ut 35/a. szám alá. Míg azonban egyedül Dobó az, aki be- isc»erte, hogy nem tudta, tulajdonképpen mtórt is kapta az 5000 kor mát, mindazon­által ő is, valamint Hüttner és Sztany- kovszky is mereven tagadták, hogy a ka­pott pénzösszegek a merényiét jutalmazá­sául szolgáltak volna. ÁUitásuí. szerint a merényiét végrehaj­tójáért semminemű jutilomöaic nem része­sültek. Minthogy a vádlottak által felbujtók­nak megjelölt s a polgári büntető bírásko­dás illetékessége alá tartozó egyének ellen a bűnvádi eljárás a polgári bíróságnál folyamatban van, a haditörvényszék vád­lottak vallomásából a felbujtók kilétére vonatkozó résznek értékelésére, valamint a bizonyítási eljárás során felmerült vo­natkozó adatok elbírálására indíttatja nem érezhette magit. ■ Ezért tehát szükságszerüleg csak arra szorítkozott,' hogy mindama jelenségek­ből, körülményekből, tárgyi adatokból, melyek a bizonyítási eljárás alatt össze­halmozódtak, csak azokat ragadja ki és tegye elbírálás tárgyává, melyek vádlot­taknak vádbeli cselekményét; illetőleg a szubjektív és objektív tényálladék meg­világítása és tisztázása szempontjából perdöntő jelentőséggel bírnak. Ezután az indokolás a Pesti Napló for­radalmi cikkeit ismerteti, majd igy foly­tatja : Ha a nemrég múltból szerzett tapaszta­latok után a jelenlegi viszonyok szem­üvegén keresztül olvassuk a Pesti- Napló íeníebbi közléseit, senki sem maradhat aziránt kétségben, hogy az 1918 október 31-i forradalom, amelyben Károlyi Mihály és hivei Garbaiakkal, Kuufiakkal, Pogá-' nyokkal, stb. testvériesültek, már születése pillanatában a destrukció hatalomra jutá­sát jelentette’. Hogy. a merénylet- elő volt készítve s hogy a végrehajtás hírét bizonyos elemek lázas türelmetlenséggel várták, kitetszik abból, miszerint a, gyilkosság hírét vidékre már okt. 31-én a kora délutáni órákban, tehát még a merénylet végrehajtása előtt ismeretlen egyének hírül vitték, illetve megtelefonálták, noha a telefonközpont azon a napon a nemzeti tanács hatalmában és ellenőrzése alatt állott. A csendőrök és szemtanuk vallomása szerint a lefegyver­zést eszközlő katonák ugyancsak a „nem­zeti tanács nevében" vitték el a csendőrök fegyvereit.. Mit sem változtatott a ténymegállapí­tásokon az a körülmény, hogy Dobó be­ismerését a bizonyítási eljárás második felében, ugyanakkor, amikor védője alibi- tannkat jelentett be, hirtelen visszavonta s mindvégig tagadásban maradt. Ezek után tért a haditörvényszék vád­lottak bűncselekményének- minősítésére. A fölbérelt gyilkosságnak szubjektív szem­pontból tényálladéki álkateleme az ölési szándék, továbbá,' hogy a tettes erre egy harmadik személy által felbérelve, vagy más módon reábirva legyen, objektív al­katelem a tett, melynek következménye valakinek a halála. Hogy mindazoknál, akik a két autón a Hermina-uti villába kimentek, megvolt az ölési szándék, az kétségtelen. Dobónál, akit állítása ■ szerint . a merénylet előtti napokban Kéri Pál „dolgozott" meg, az ölési szándék két lélektani tényezőre bont­ható föl. .Az egyik: a gyűlölet, másik > lelki té­nyező: a hiúsága. Másként áll ugyanez .Sztánykovszkynál; Vallomásában egyrészt beismerte, misze­rint Pogánynalc az Astoriában tett azon kijelentéséből, hogy majd 5 (Pogány) le­lövi Tiszát, gondolta, hogy ez bekövetkez­het, de másrészt a bíróság előtt- azzal igye­kezett, magáit mentegetni, hogy ö ezt hihe­tetlennek tartotta, ültévé nem merte el­hinni, hogy valaki képes lénno Tiszát meg­gyilkolni. Nem vitás ugyanez Hüttner Sándornál sem. Igaz ugyan, hogy ez az intelligens, de óvatos és cinikusan gondolkodó fiatalem­ber állítása szerint arra nem vállalko­zott, hogy közvetlenül vegye ki részét a bűntényből, de kihallgatásakor bevallotta, miszerint tudta, miért mennek ki a vil­lába. Minthogy vádlottaknak a — más kö­rülményekkel is alátámogatott — beisme­rése szubjektive kimeríti a felbérlés, he­lyesebben felbérlettség fogalmát, a hadi- törvényszék őket a Kbtk. 413. §-ába üt­köző, s a élé. §• 3. pontja szerint minő­sülő bűntettbe bűnösöknek mondta ki. Akná&3y Denise grófnő sérülése, mely dr. R-adványszky báró vallomása szerint húsz napon túl gyógyult, azonkívül lőfegyver­ből származott, tehát életveszélyes eszköz-, zel és módon hajtatott végre, a Kbtk. 431. §-ba ütköző és 434. §. a) pontja sze­rint minősülő súlyos testisértés bűntetté­nek tényálladókát állapítja meg. A tettesek cselekedete: ölési szándékból eredett Tisza gróffal szemben, a Kbtk. I. §. értelmében ellenséges cselekedetnek volt minősítendő Almássy grófnő irányában. Bűnösnek ebben csaJc Dobót lehet ki­mondani, mert a sérüléseket nyilvánvalóan a Tisza gróf előtt álló három egyén csele­kedett: azaz lövései okozhatták. . A büntetési tétel alkalmazását illetőleg I—III. vádlottaknál a legsúlyosabb bün- cscWomény t A fölbérelt gyilkosság bün­tette volt irányadó. ' A vád és védelem (Sztanykovszky vé­dője) azonos jogi fölfogást mutattak akkor, amidőn Sztanykovszky szelepét is csupán a'Kbtk. 416. szakasza szerint el- birálandónak tüntettél- föl. A haditör­vényszék jogi meggyőződése ettől a fölfo­gástól eltér. Súlyosbító körülménynek vétetett I., IL és III. rendű vádlottaknál a bűntény gon­dos előkészítése és tervszerű végrehajtása. (Kbtk. 11. §.) Dobónál és Sztanykovszkynál azonkívül az a kegyetlenség, hogy a gyilkosság az áldozat legközelebbi családtagjainak je­lenlétében, azok életveszélyeztetésével lett végrehajtva. (Kbtk. 111. §.) Dobónál, hogy a súlyos testisértés há­romszorosan minősült büntette. Dobónál azonkívül, hogy a haditörvény­széket beismerő vallomásának visszavo­nása után valótlan körülmények koholásá- val tévutravezetni igyekezett. Hüttnernél, hogy a bűntény elköveté­sére hivatásos tiszt létére engedte magát reácsábitani; hogy műveltsége, eszessége képessé tette öt arra, miszerint a bűncselekmény sú­lyosságát és következményeit minden kö­rülmények közt felismerje. Végül mindháromnál, hogy Tisza István gróf meggyilkolásával a nemzetet egyik legkiválóbb, leghatalmasabb energiája ál­lamférfiétól fosztották meg olyan időben, midőn a hazának az ő nagy tehetségére és vasakaraterejére legnagyobb szükség lett volna. Nem lehetett azonban enyhítő körül­ménynek venni azt, hogy Hüttner könnyen megszökhetett volna, nem lehetett hosszú harctéri szolgálatát sem figyelembe venni, mert ez a tényleges tisztnek élethivatása. VádlottaK a Katonai büntető hirásKodás illetéKessége alá tartoznaK, Dobó István védője a főtárgyalá6 folya­mán, hivatkozással arra, hogy az előzetes eljárás alatt a m. kir. katonai körletpa­rancsnok és budapesti kir. ügyész között illetékességi összeütközés támadt, ezen a címen kifogással élt és indítványozta, hogy a haditörvényszék tekintettel arra, hogy a fennálló rendi-letek szerint Dobó polgári egyen, Dobóra nézve az ügyet tegye át a polgári büntető hatóságokhoz. Ezen nemcsak Dobóra, de Sztanykov­szky 'és Vágó személyére nézve is felme­rült illetékességi összeütközés a főtárgya- lás megtartására befolyással nem bírha­tott, mert a már benyújtott vádirat a fő­tárgyalás megkezdése előtt visszavonva, nem Jatt, valamint az illetéktelenség ci- mén a vádló részéről indítvány sem téte­tett a tárgyalás alatt. Ezután az illetékességet több törvény­cikkre hivatkozva bizonyítja az indokolás. Az ítélet felolvasása után . a vádlottak az elnök kérdésére kijelentik, hogy az Íté­letet megértették. Ezután az elnök a vé­dőknek a vádlottakkal való tanácskozásra öt -perc szünetet rendelt eL Szünet után a védők előterjesztést tettek, melyben három napi időt kérnek a semmiségi panasz be­jelentésére. Vágá-Wilheim tudomáisul vette az íté­letet és védője kérte szabadlábraáielyezését. . Elnök ezután a főtárgyalást berékeez- tet-te. átrSasitös. í'zonnöl érteaiteju barátaimat ős 9 ismerőseimet, hogy Erzsébet-kÖrut 44. sz.a. levő Kör fcáv&hásba bsíársulfawi és azt újonnan átalakítva 18-ftn szombat ssto mint MftJESTJC líáwöíüás-éfiesrssN iliSanylfCBI2 Tiw Sólettel Flasr.hnor Ernő. — Az óbudaiyárviz. Budapesten al Duna ma dste é/i el legmagasabb állá-! sát. A III. ’ kerületi Filatori-dülőbenj fekvő házak' veszélyen kivit! vannak,) ellenben a Lőpormaíom-dülőben gát-' szakadás fobatán a Duna elárasztott hat házat. Gycáisan hevenyészett második nyulgát révén sikerült a hátrább álló. házakat megmenteni. Katonaságot ren­detek ki a helyszínre s a még szükséges biztosítási, munkálatokat azon a vidé­ken is megtették. Az áradás ma éjjel éri el a nyugvópontot s az ezt követő! gyors apadás folytán az elöntött házai néhánu napon belül ismét szárazai kerülnek. — Benes ellenőrizteti a francia kormányt. Bécsböl jelentik: A berlini Kreuzzeittma érdekes részleteket közöl ■a kis-ántánt keletkezéséről. E szerint a csehek már régóta rossz szemmel nézik a francia-magyar közeledést ési minden erre vonatkozó francia jelene tést Prága kételkedve fogadott. Benes egy párisi barátját bízta meg, hogy a> francia kormányt elelnőrizze és kije. lentette, hogy tudomása van a francia politika kétszínűsége felől. Ebből a gyanakodó s feszült viszonyból szüle­tett meg a kis-ántánt gondolata. — Letegye loTszá gban nincs -pog­rom. Lfmdonfiól jelentik: A Daily Te-, lesraph jelejíti. hogy az angol katonai bizottság .egyik tagja Varsóból vjssza- érkezett’es kijelentette, hogy a lengyel kormány és a lengyel hadsereg ellen emelt noffronrvádak teljesen alapta? lanok. .— Véget /ér a bécsi színész-: sztrájk. Miüt Bécsböl. jelentik, e sztrájkoló kzim'wzek és a direktorok között mondáit a ktárgyalasok, me-: Iveknek során, közeledés Sött létre. Minden remény meg van arra. 'hogy! az ellentéteket sikerül eloszlatná és igy a m agánsziniliázak holnap jsrpét megkezdik előadásaikat — Nemzetközt1'női kongresszus. Ber­lini lapok jelentik Kopenhágáfcől: Kiisz- tiániábaa megijyitották a nemzetközi női kongresszust, Amelyen a világ valamennyi országiból 3Ü0 asszony vesz részt. A né­met asszonyok szónoka tolmácsolta a né­met nők üdvözletét és közölte, hogy ezek nem kívánnak részt venni a kongresszu-1 són, mert céltalannak -tartják a tanács-! kozásokon való közreműködést, mindaddig^! amíg Németországot föl nem vették a nép-í sző vétségbe. Franciaország és Anglia kép­viselői indítványozták, hogy a kongre6z-! srus fejezze ki sajnálkozását, hogy a né-; met asszonyok nem vesznek róeet a kon*’ gresszuson. —i Zöldség? Helyett löszei-. rA Tusar-féje PráÁo Lidu augusztus 26-i! kelettel jelent/, hogy a prágai Wilsou-i pályaudvaron a vasutasok egy Iőszexesi vonatot tartoztattak fel. mely zöldség-! szállítmánynak volt minősítve. — A szenvedélye* bélyeggyűjtő, Oácser Ödön azelőtt .gyári tisztviselő volt, most bélyejggyüjtő .ható, azonban a bélyeg- gyűjtésnek egészen/különös módját találta ki. Tetten írték, Amikor fiával, Gácsér .Jó­zsef tizerufyolc éves esztergályos tanonccal, a Kémén; .Je*R Veres Pálné-utca 5. ez.; bélyegüzle Ahd betörtek és onnan nagy-1 mennyi ségy^bélyeget akartai ellopni. Gi-1 cser Hengermalom-utca 28. számú ház-1 bán lévő lakásán rengeteg mennyiségű’ bélyeget találtak, amelynek értéke a mii-1 lió .koronát is. meghaladja. Találtak azon.! kívül egy postabélyegzőt is, amely valö.1 szinüleg szintén lopásból ered. Gácsér1 csak ezt az egy betörést ismeri be, de va.- lószinü, hogy a többi bélyegeket is igy! szerezte, öt és fiát letartóztatta a rend.! őrség. / "! — KHtélt taiizórék. A budapesti tV«! kerületi rendőrkapitányságon dr; Gass-; maan Lóri ne/ren d ő rfogal mázó a követ.! kezö faüzéjeket ítélte el: Lebenstein Gi-Í zella (T&fer-utea 17.) fakereskeóöt, fa.j drágítás címén 5. napi elzárásra és 200: korona pénzbüntetésre. — Szudár Rezső fákereskedflt (Kazinezy-utca 5.), mert! jegy nélkül árusított fát,, 200 korona pénzbüntetésre. —■ Arvay Miklóst' (az; „Akarat" Szövetkezet igazgatóját), mert engedély nélkül szállított 'át, 1000 korona pénzbüntetésre, — Sárkány Lajos bűvös- völgyi kávétoáztulajdonost, engedélynél, küli szénszállításért 200 koronára és Bauer Kamillát, a fővárosi gázgyár tiszt­viselőnőjét.’, mert engedély nélkül kokszot adott cl, 200 korona pénzbüntetésre

Next

/
Thumbnails
Contents