8 Órai Ujság, 1921. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

4EE5S&" Feh­érmepje Hárolyi József gróf főispánsikrt. Küldöttség­ a belü­gárminiszter előtt­ — saját tumisitónktól. — Fehér Jármepme törvényhatósági bi­­­zottsága tud demnőtt 11 órakor re­ndki­­vüli köngyű­lésst tartott, amely Székes­­fehérvári hajóinak átiratával foglalko­­zott a fériína lemondása ngvében. Napirend előtt Czieger Miklós nem­zetgyűlési képviselő magyarázta meg decemberi nemzetgyűlési beszédét, a­melyet sok­ helyen fé­lreér­tettek. Ki­jelentette, hogy ő nem akarta az egész mágnásosztályt támadni, mert hiszen­ a mágnások között kiváló emberek akadnak, akik közé Károlyi József gró­­fot is­ sorozza. Ezután a következő határozati javas­latot terjesztették a közgyűlés elé: A vármegye törvényhatósági bizott­sága Székesfehérvár város idevonat­kozó határozatát magáévá teszi. Meg­állapítja, h­ogy Károlyi József gróf közjogi állásának betöltésében min­denkor és minden körülmények kö­zött hivatásának magaslatán állott és hogy a köz érdekében kifejtett műkö­dése nemcsak a vármegye szűkebb ha­tárai között érvényesült, hanem or­szágos jelentőségű gyümölcsöket is termelt. Az ő további értékes működé­­­­­sét sem a vármegye, sem az ország egyeteme nem nélkülözheti. Készség­gel csatlakozik Fehér vármegye tör­vényhatósági bizottsága Székesfehér­vár szabad kir. város határozatához és a maga részéről is kéri a magyar kirá­lyi kormányt, hogy Károlyi József grófot főispáni állásában továbbra is hagyja meg. Ezután küldöttség kereste fel Ká­rolyi József grófot, ak­it a közgyűlési teremben Havranek József alispán üd­vözölt. A főispán az üdvözlést megha­­tottan köszönte meg­ A vármegye és város közös küldött­sége pénteken reggel viszi fel a belügy­miniszterhez ezt a határozatot. Az írek fel akarták robban­tani az angol parlamentet. Bécs, j­anuár 12. A Neue Freie Presse jelenti London­ból. A rendőrség újabb fell­eesküvés­­nek jutott nyomára. A­­fsinnteinisták a legközelebbi parlamenti ülésszak alatt fel akarták robbantani az angol parlamentet és pedig úgy a lordok há­zát, mint az alsóházát. Wrangel csapatai fellázadtak. Bécs, jan. 12. A Neues Wiener Journal jelenti Ber­linből. Az Orient című kőnyomatos jelenti Londonból, hogy Wrangel br­iz­ontok csapatai közt általinpsh*?ad­ás tört ki. Angol, francia ,és új*aSz tieztjei­­ket a lázadók lemészált­ak. A demo­ralizált serear fosztogatja ai környéket és Konstantinápoly felé nyomul elő. Egy kétezerfőnyi banda, asmmely a se­regből kivált, Rodostó felé vonul. A helyzet súlyos, mert a Konstantinápoly közelében elhelyezett Wrangel-féle csa­patok is föllázadtak Wrangel ellen­(A MTI­ megjegyzése: Más oldalról ezt a hírt még nem erősítették meg.) Intim Kabaréi VI. Teréz*Köruté 46. Telefon: 65 -54.­­ Minden este 6­/g órakor a pompás új műsor.! Nagy Adorján felléptével: Báró úr. Irta: Lakatos László. Szelese Elza és Simonyi Dezső felléptével: I Legénynéző, oPerette. Irta: Harmath Imre és Magyar László.­­ Látogatóban, irta: Pajzs Elemér, Fényűzési adó, Bluette, Irtai Kalmár Tibor, A SZamlaCSka, (Lengyel látván ) | Szólók, táncok stb, stb. Vasárnap délután 3 órakor teljes műsor mérsékelt helyárakkal. I Otera,rá. Hegedűs Lóránt megállapodott a­­mint. Az Osztrák-Magyar Bank egyelőre tovább vezeti Magyarországon a jegybankü­zletet. Bécs, jan. 12. A Neue Freie Presse a következőket dja: Hegedűs magyar pénzügym­­inisz­­ter ma megválogatta dr. Spitzmüllert, az Osztrák-Magyar Bank kormány­zóját. A beszélgetés eredménye szóbeli megegyezés a bank és a magyar kor­mány közt, melyben a bank beleegye­zett, illetőleg kötelezte magát, hogy mint eddig tette, ezentúl is tovább ve­zeti Magyarországon a bankjegyüzlete­leket. A­ megegyezést a legközelebbi időben várható jegyzékváltás fogja le­zárni. A magyar pénzügyminiszter a bankkormányzót további szándékai felől is informálta. Hegedűs miniszter csek hosszú sora óta közeli ismerőse dr. Spitzmüller kormányzónak. Ezúttal megmagyarázta neki pénz­ügyi terveit és több nézetéről előadást tartott neki. Kijelentette, hogy a ma­gyar közgazdaság további menetéhez még több hónapon keresztül szükséges az Osztrák-Magyar Bank együttmű­ködése. További számléi­­ba nézve nem tett kötelező k­­elentéseket, kü­lönösen arról m­a, hogy vallon államjegyeket i­s csássanak-e ki vagy bankot slavinanak-e. Mindezek a („ pick összefüz"nek többi pénzügyi UH övezetével, amelyek­nek megv­aló­sí­tás­áta már a legközelebbi jövőben megkezdi. Hegedűs miniszter kijelentette, hogy sszilár.­ elhatározása, hogy az új bankjegyek kibocsátásának a lehető leghamarabb végét veti és a bankép­ost már a következő félév fo­lyamán megállítja? A beszélgetés folyamán szóba ke­rültek azok a nehézségek, melyek az állami bank megalakításának útjában állanak, különösen az, hogy ehhez a felszámolók bele­egyezése szükséges.A tárgyalások a mai megbeszéléssel befejeződtek. Clemenceau és VII. Eduárd: A francia-angol szövetség történetéhez. f / — Saját tudósítónktól. — A vic&háborius előkészítésének tör­ténetére/nézve Máslics és jellemző a beszélgetés, Jnrud­yel a Times egyik legutóbb sj/finn között és amely 1908 ifcsuítusában folyt le VII. Eduárd angol király és Clemenceau között Marienbadban. A beszélgetésben Clemenceau­­.Mi­­ször is azokat a liberális engedménye­ket érintette, amelyeket az egyiptomi nemzetiségek számára javasolt, majd Anglia és Németország tengeri had­erejének növelését és készülődéseit hozta szóba. • — Azt hiszem, — mondotta Cle­menceau. — ha kenyértörésre kerül a sor, azt az angol politikusok vala­mely elhamarkodott lépése vagy az an­gol közvélemény fészkelődése fogja előidézni. Angliában nincsenek tisztá­ban Franciaország exponált helyzetével. Sokat beszélnek ugyan a német invá­zió lehetőségéről, anélkül azonban, hogy komolyan hinnének is benne. Rendületlenül bíznak továbbra is az angol flottában, amely a német hajó­hadat avag fogja semmisíteni. Fran­ciaországra nézve azonban az invázió veszedelme nagyot is fennforog. őszinte meggyőződésem, hogy esetleges angol-német hadüzenet esetére, Német-­ országnak első dolga lesz, hogy Belgiu­mon át Franciaországot hadseregével megtámadja és hogy Franciaországtól kárpótlást követeljen azokért a veszte­ségekért,­­amelyek a tengren Anglia ré­széről sújtani fogják. —­­Vájjon mennyiben tud Anglia raj­­tünk segíteni? Talán azzal, hogy meg­semmisíti a német flottát­? Szó sincs róla, hatalmas lyukat fog ezzel vágni — a vizen. 1870-ben nem volt német flotta, a poroszok, akiért mégis bevo­nultak Párisba. Amikor eaifszben Sir Edward Greu-től megkérdeztem, mit csinálnának az angolok, ha a németek megtámadnák Belgiumot, a­ válasz ez volt. ,.Ez borzasztóan megrendítené Angliát.“ Franciaországnak azonban nem az angolok megrendülésére, ha­nem segítségükre van szüksége. Száz­ezer főnyi segítség mit sem változtat a helyzeten­, de már kétszázötven- vagy ötszázezer ember döntősén avatkoz­hatna a háborúiba. Jelenleg Anglia még százezer embert sem tudna küldeni. — Helyzetünk mindaddig továbbra is kritikus marad, amíg Angliának nem lesz olyan hadserege, amely megér­demli ezt a nevet. Ha a háború kitör és bennünket leigáznak, mivel nem kaptunk elegendő segítséget, akkor Önökre isok­kel nagyobb kötelezettsé­gek fognak hárulni, vagy pedig kény­telenek lesznek meghajolni a győztes előtt. Mindezt ugyanebben a hang­nemben hirdettem már legutóbb a Temps-ban. Ám nagyon bajos dolog az angolokat megnyerni álláspontunk számára, vagy megértetni velük, mit követel a h­elyzet. Egyes brit politi­kusok tudatlansága egyszerűen rémes. Anglia világpozícióját csak akkor féllig fenntarthatni, és a Franciaor­szággal való szövetség csak akkor lesz mentes minden meglepetéstől, ha megfelelő hadsereggel rendelkezik. Angla nem Trafalgarnál, — ahol pedig ugyancsak fényes tengeri győzelmet aratott, — hanem Waterloonál, — amely pedig kisebb csata színtere volt, — szegte szárnyát Napóleonnak. OÓÓPÓOÓOOOOÓÓOOQÓOOOPOOÓOÓ fii ffising! Seriet. A francia, miniszterelnök nyilatkozata. Fázis: jan. 12. (A M­TI. sziLnJfúéraja.) Az Ere Wojmjjila­ffSTorliaschn­ak intervjúját érrvbáli Leygues miniszterelnökkel az oroszországi­ helyzetről. Leygues kijelentette, hogy Francia­­országnak­­egyáltalában nem volt szán­déka beleelegyedni Oroszország belső ügyeibe, amelynek sértetlen egészében áll fenn az a joga, hogy saját sorsáról önmaga rendelkezzék. De hogyan le­hetséges, ahgy a francia demokraták a demokrata kormánytól a bolsevikikek elismerését követelik. A bolsevikokét, akik azt árulják, hogy a demokrácia idejét múlta, erőtlen és erkölcstelen kormányzási módszer, mely a múltban talán nagyra­­ képes volt, amelyet ma már azonban tűzzel-vassal el kell pusz­títani és amelynek a munkások csak ideig-óráig vetik alá, magukat a forra­dalom kifejlődését várva és azt, hogy a tömeg és a vörös terror kikiáltsa diktatúráját. — Oroszország blokádja megszűnt, mondta Leygues, és a háború eszkö­zeihez csa­k akkor kell nyúlni, ha a legvégső szükség kívánja. Franciaor­szágban­ pedig senki sem kíván Orosz­­országnak újabb szenvedéseket. Mind­nyájan legmélyebben­­sajnálják hogy a belső anarchia védtelenül szolgál­tatta ki az éhségnek, a hidegnek és a járványos betegségeknek. A­ breszt- litovszki bolseviki béke ellenére, amely 1,200,000 német­,katonát szabadított- Csütörtök, 1921 január '13. ránk 1918 elején, Franciaország nem­ felejti el a szolgálatokat,­ melyeket a­ háború kezdetén Oroszország neki tett. Nem felejti el a bátorságot, amellyel az orosz fegyverek annak idején a kö­­­zös ügyért harcoltak és érzelmei most sem változtak meg az orosz néppel­ szemben, akinek boldogulást és szeren-­­eset kíván, és akinek hű és őszinte­ barátja marad. — Ha Franciaország kereskedelmi összeköttetésbe lép is Oroszországgal,­ m­égsem­ lehet kívánni tőle, hogy clcs-i mérésével mintegy törvényesítse az" emberi méltóság, szabadság és élet" ellen elkövetet merényleteket, ami együtt járna azzal, ha Franciaország elismerné azokat, akik ezeket a me-­ rényleteket elkövették. Alfonz király római útja. Becs. jan. 12. A W­iener Mittag c­. urnát jd­apti Ró­mából . Rómában nw rt tejáfftw el aíj spanyol király küszö­bijíító látogatá­sának híre. Alfonz I­irály Viktor­ Emmánuel u­rái,Verill­a vendége lesz a Quirinálban. 1870. ó­­ most történik­ először, hogy valai tely katbiopsikus uralkodó a Quirinalisen száll meg és­ ennek ellenére is látogatást tehet a Vatikánban. A belga uralkodó­pár feb­ruár 1-én Madridba érkezik néhány napi tartózkodásra. He adja el ékszeret nem mutatta JÁMBOR ékszerüzleté­ben Üli ar­ utc 3.Calvin-tér mellett. Aranyat, ezüstöt brilliánst, régiséget, legmagasabb árban veszeki a&B ,.hh napt árban és tuzerenz, illoh&ny­ii.i/a. li lUidVIIII/r (Templommal­ szemben.) Egy mű­vészi bronz és parcellán összeállítású bidermayer függő villanylámpa teljesen ép állapotban azonnal eladó. Bővebb­ felvilágosítás a kiadóhivatalban. Elsőrangú perzsaszinyeg-i! különlegességek és | olajfestmények | POLGÁR BUGÓ és EMIL cégnél, K V., Erzsébet-tér 18. (Sas*utca sarok.) A brilliSnstHH^ F05AKAT az összes Ti.ix*c£etett árakon idill vesz QPST7PR !V1 ' ^sunyi-utca 2. Klauzál-tér. Őri I t.Ln iCI«, sarok. — Címre ügyelni! | Gödöllő Öreghegyen, gyönyörű fekvésű helyen, 10 percnyire a villamos megállótól, Jisian Men­ázuel Hétszivás villa berendezéssel, kb. két holdnyi gyümölcsössel, eladó. Ügynökök kizárva. Cim a kiadóhivatalban,. BriLLIANST JgStUc aranyat, gyöngyöt, ezüs- SINGER tót horribilis áron vesz Kottenbiller-u. 21. f­agyás ellen Nátha ellen I. e­s­z­w er-- nátha ém Biztos szer, biztos hatás! Nyugati­ gyógyszertár, VI., Vilmos császár-ut 65. sz. HAMISFOGAT drb 55 IC A & W VAT platínát gr. 149—300 II, ezüs- 1 M a I fi i’I .ni, töt gr. 4 K-tól feHebb­­.esz: Poitzer.II Jauzát-u. 23. 1513 sz. 1. HitUn lélktl­­iTlk. ! Asztalosmunkák üzleti és irodai berendezések készítését, átalakítását, úgyszintén tömegcikkek szálli­­tását előnyös áron vállalja. Költségvetés díjtalan. Propper Ede asztalosárugyára, ^irály­ m. 91 T^fyarlina£JSsSjki lEGJOBBJ v­i .éli. , gyöngyes,pletinát.ars-K |I1­f­ilQTIfif nyat,ezüstötv ékszert JOI IMIUfiiJle legmagasabb napi is árban veszek. SINGE­R J. Egyetem,utca 11. Telefon 1-21-21.

Next