8 Órai Ujság, 1927. június (13. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-01 / 123. szám
SZERDA 8.OLDAL Cfiirasi. 10 táblás ház lelkes közönsége terjeszti „A legkisebbik Horváth-lány“ nagyszerű hírét SpiráSZ Szinholz Nyári helyárak 1 Qeinfjardték elmentek-Moissi fen Egy beugrás a Magyar Színházban Az ezredik fellépés — A „Te csak pipálj, Dadányi" ötvenedik előadása Diploma- és bizonyítvárykiosztás a Színművészeti Akadémián Elmentek Reinhardték, véget értek a 3/irakel csodái. Mert hogy csodatevő ereje volt ennek a misztériumnak, az kétségtelen, hiszen a Városi Színház óriási nézőtere hatszor telt meg zsúfolásig előadásaira és — olyan áhitatos, figyelmes csendet talán még sohasem hallottunk színházban, mint a Mirabel-estéken. Mi heves ellenzői vagyunk a vége szakadatlan idegen inváziónak, de az ilyen produkciókat mindig szívesen látjuk; az ilyenektől nem szabad és nem lehet elzárni a budapesti közönséget semmiféle rendszabállyal. A Mirabel hatása a publikumra olyan grandiózus és olyan megnemesítő, hogy minél szélesebb, minél nagyobb publikumrétegeket hozzá kell juttatni. A művészi érték — más lapra tartozik, ami ebben a produkcióban művészi: a rendező munkája, csak a szemnek; maga a miraculum a szívnek szól, bármi is legyen különben a „szerzői* munkájáról... A „Mirabel" újabb sorozatát a város nem engedélyezte, viszont a Városi Színház egy újabb vendégszereplést hoz még e szezonban és pedig: Alexander Groissil, aki június közepe táján játszik néhány esten Budapesten. * Jubiláns estéje lesz ma a Nemzeti Színháznak. Csathó Kálmán kedves, hangulatos és mindenekfölött, irodalmi értékű vígjátéka: „Te csak pipálj, Ladányi!" ötvenedszer kerül színre ma. Február 18-án volt a premierje és azóta 19 táblás házzal jutott el a mai jubiláns stációhoz, amelytől bizonyára diadalmasan halad majd a további jubileumok felé. Az ilyen siker nem gyakori eset ma és különösen nem a Nemzeti Színházban. Csathó Kálmán az ország első színházainak legkedveltebb írói közé tartozik s minden eddigi darabját . ..Az új rokon“-t és a „Házasságok az égben köttetnek" címűt — ügyén.Íven szeretettel fogadta a közönség, hálásan jutalmazván az írót darabjainak magyar levegőjéért, magyar alakjaiért, magyar témáiért. Ezek a magyar értékek biztosították a „Te csak pipálj, Ladányi!" kivételes sikerét is amellett, hogy a darab irodalmi és színpadi értéke, kedvessége,meleg humora is megnyerte a közönség tetszését. * A Színművészeti Akadémiát ma délben hagyták el a növendékek. Ma délben volt a diploma- és a bizonyítványkiosztás.Tíz növendék hagyta el az intézetet diplomával a kezében, harminc pedig cakáspróra távozóit. A tíz növendék közül, akik Fáy Szerénának és Nagy Adorjánnak voltak a tanítványai, Szabó Margitot már le is szerződtette a Nemzeti Színház tagjai sorába. Az előkészítőt végzett növendékek közül hatan állami ösztöndíjat kaptak. A fővárosi nagy ösztöndíjat Szatmáry Margit, aTóth Imre-féle ösztöndíjat Ziámi Gyula, ösztöndíjas kapott még Vég Sári, a dr. Sebestyén-féle díjat pedig Nagy György nyerte el. Vég Sárit és Nagy Györgyöt a Vígszínház szerződtette. A mai ünnepségen Tóth Imre igazgató meleg, szép beszédben búcsúzott el a növendékektől, akiknek a nevében Zsrtsi Gyula II. éves növendék köszönte meg a tanári kar lelkes és szeretettel teljes munkáját. * Tegnap este beugrás volt a Magyar Színházban: a „Csókról-csókra" hősnőjét egy fiatal vidéki primadonna, Kósza Irma játszotta. Jó megjelenésű, széphangú színésznő, sok természetes kedvességgel és temperamentummal. Egy kicsit vidékies meg, de hiszen annyian leszoktak már az ilyesmit! ... Az este igaz, megérdemelt sikere volt.♦ Kedves kis jubileum volt az éjjel: két fiatal színész, Érczküvy László és Vigh Miklós ünnepelték ezredik együttes fellépésüket a „Papagáj”-ban. Persze zsúfolt ház volt és taps és világos az erkölcsi elismerés mellett némi anyagi is, mindenesetre annyi, hogy a két fiatal színész nyaralását biztosítsa. A mókák és táncok, amelyeket előadtak, kedvesek és mulatságosak voltak s a fiatal művészek kőszínházbeli direktorai, akik jelen voltak a jubileumon, meggyőződhettek róla, hogy Brczkövy László és Vigh Miklós bizonyára nagy szerepekben és nagy feladatokban is hasznos tagjai a magyar színpadnak. Amit különben már nem egyszer bebizonyítottak a kőszínházak színpadain ... de Paris Telefon : József 886—31. Ma, kedden síróra reggel slassi órakor Este 9 órától világvárosi tourműisor_ Faust — .11. és 11. rész a Nemzeti Színházban. — Soha még művészi reklám nagyobb valóta Ilanságot nem hirdetett annál, hogy a Nemzeti Színház a „teljes Faust“-ot fogja az idény végén előadni. Régen nem volt részünk nagyobb csalódásban, szomorúságban és meg-döbbenésben, mint mikor tegnap este tapasztalnunk kellett, hogy Faust remek első részéből — amit, bár szintén egy csomó kényszerű kihagyással, de mégis olyan nagy sikerrel játszott mindig színházunk, négy órás előadás keretében — most két óra alatt hogyan lett ösztövér vázlat, gyorsan pergő , filmdráma, fontos és gyönyörű jeleneteknek teljes feláldozásával, az egyes mozzanatoknak rövidre fogott, Sokszor szinte lélektelen jelzésével. Szerencse, hogy ennek a mondhatni barbár kegyetlenséggel kipusztított kertnek megmaradt részeiben élt mosolytalak, ékeskedtek a Kozma Andor gyönyrír fordításának, Goethe szelleméhez igazán méltó költészetének virágai, s szerencse, hogy Mefisztó alakjában az ördögi gúnynak és humornak olyan színpadi mestere jeleskedett, mint a pályáján legmagasabbra talán most emelkedett Palágyi Lajos, és hogy a régi együttesből megmaradt a Váradi Aranka végtelenül finom és poétikus és egyben nagyszerűen igaz Margitja, kinek páratlan hatással játszott börtönjelenete minden idők egyik legszebb művészi teljesítménye volt ezúttal is. Az első rész kegyetlen, és nézetünk szerint, teljességgel megengedhetetlen megcsonkítása után, eredendő aggodalommal vártuk a második részt s mikor éjfél felé kimerülten, sokkal kevésbbé élvezetnek, mint inkább bosszúságnak és gyötrelemnek emlékével kifelé botorkáltunk a színházból: igazoltnak éreztük azt a régi nézetünket, hogy a Faust második részét meg kell hagyni az olvasószoba csendjében, ahol jeles magyarázók munkáival körülbástyázva, valahogyan mégis csak megpróbálhatjuk kihámozni a kemény burkolatból az értelem és jelentőség életteljes csíráját — ha a goethei lángszellem minden megnyilatkozása — miért tagadnék nagyképűen — még akkor sem válik szegény átlagszellemünk számára egészen világossá és érthetővé. De mi lett a színpadon a szintén rettentően megkurtított második részből! Részint érthetetlen és felfoghatatlan zűrzavar — néhány Glória Swanson RodLaRocque Adolphe Menjou Pola Negri Radius és MárRus Park gyönyörű költői jelenettel tarkítva, részben pedig a színház költségvetése szempontjából azonban nagyon olcsó látványosság. Boszordrága, a goethei műélvezet szempontjából kányüstből és ládából kicsapó tűznyelvek, farsangi felvonulás, szentpálolgák táncai, valósággal visszatetszést keltő, sehogyan sem odaillő kacajt támasztó kentaur-jelenet, a színész testét kitoldó kasírozott ló hátára pattanó és elnyargaló Fausttal, — a majdnem egészen mezítelen Paris — mindezek, higgje el a Nemzeti Színház igazgatója, sem a magasabb művészi törekvések bizonyságai. Hogy a harmincegy kép szinte boszorkányos gyorsasággal változott és pergett le, ez igaz, és a színház technikai felkészültségének elismerésre méltó jele — de ez a virtuozitás még fokozta az egész előadás moziszerfiségét, ami se a Nemzeti Színháznak, se Goethének nem válik nagyobb dicsőségére. Mefisztó és Margit megszemélyesítőit már említettük. Külön meg kell még dicsérnünk Aczél Ilonát, aki Heléna szerepében varázslatosan gyönyörű jelenség volt és szépen szavalt. Faust alakjához Abonyi Géza kedves, rokonszenves egyénisége nem egészen jól talál. Az első jelenetekben valósággal illúziórontó volt az a szerencsétlen dekadens ötlete, hogy az öreg Faustot, ósdi talárban, görnyedt háttal és ősz parókával ugyan, de a maga rózsásan fiatal abonyi gézai csupasz arcával ábrázolta. E jelenetekben tüzes páthosza sem volt egészen megfelelő — a Margittal való jelelenetekben viszont kelleténél hűvösebbnek találtuk. A kisebb szerepek vivői közül nagyon meg voltunk elégedve a bájos Euphorion-jelenet hősével, a mindig választékos művészi eszközökkel dolgozó Környey Paulával Arnéinak elragadóan szép megszemélyesítőjével, a dikciójában is megkapó Mátrai Erzsivel. Fáy Szeréna mulatságos Márta, de kár, hogy a kertjelenet most sokkal kevésbbé jól volt rendezve, mint azelőtt. A párok nem sétálva beszélgettek, s nem párosan sétáltak, hanem egészen lehetetlenül egymás mögött ballagva. Bodnár és Irányi Irén nagyon kedves öregek voltak, Philemon és Baucis alakjában. Megemlítjük, hogy Faust szerepét a következő előadáson Lehotay, Margitét egy későbbin Tőkés Anna fogja játszani. Az egész közönséget láthatólag fárasztotta az előadás, s a kritikusok is sokat elégedetlenkedtek. Bosszúságukat, méltán fokozta a főpróba állítólagos elmaradása, ami érthetetlen dolog. Csak nem marad talán igazán el a színház szempontjából elengedhetetlen főpróba, s ha volt, miért nem hívtak meg rá minket, kritikusokat? Ha pedig csakugyan nem volt a Fitosí-ból főpróba, az a színházi előkészület csődjét jelenti. Mindent összevéve: sokkal jobban tenné a színház, ha megmaradna Faust első része mellett, esetleg kibővítve azt a remek számba menő földi előjátékkal, s talán kiegészítve a második rész utolsó, megdicsőülési jelenetével. Ne mondja azt Hevesi Sándor, hogy Margit történetével bevégezni Faust-ot, annyi, mint Ofélia halálával befejezni Hamlet-et. Ez legfeljebb csak féligazság. Tudjuk jól, hogy Faust története nem ér véget Margit halálával, de tudjuk azt is, hogy míg Hantiét végig nagyszerű színdarab, a Faust, második részének temérdek szimbóluma, allegóriája, elvontsága, filozófiája nem való színpadra. Megengedjük, hogy a Hevesi szépet és nagyot is akart tegnapi vállalkozásával de aztán tűrje el azt a nem rosszindulatú, csak őszinte bírálatot, hogy vállalkozása nem sikerült. Szász Károly 1. Dráma az asszonyról, aki nem becsülte meg férje szerelmét. 1. A legszellemesebb vígjáték, a legjobb színészegyüttes csütörtöktől Corvina Kamara a Capital Laura la Flante Pillangó a viharban Mary Prévost A hét csirkefogó — Orska Mária — a szerelmes asszony. Porto-Side komédiáját játszotta az este Orska Mária a Fővárosi Operett.-színházban. Színpadi kultúrája és igaz művészete igen nagy itatást váltott ki; egyes lírai jeleneteiben olyan igaz volt, hogy elementárisan hatott, de drámai kitörései már gyengébbek és színtelenebbek, mint voltak valamikor. Partnerei, a bécsi Kammerspiele tagjai kitűnően asszisztáltak neki, közölök különösen Hans Joseh-Baltelot kell kiemelni. Nicsehy Emília táncakadémiájának vasárnapi bemutatóján a sok kiváló növendék közt is feltűnt Lengyel Kató, a nyolcéves kis táncfenomén, kinek táncszámait a volt Renaissances színházat zsúfolásig megtöltő közönség valósággal megcsodálta. Méltó partnere volt Piroska Ferenc, a szintén ifjú tehetség, akivel együtt bemutatott táncjeleneténél hatalmas nyiltszini taps zúgott fel. — Magyar művészek sikere Bécsben. Bécsi tudósítónk jelenti: A bécsi egyetem dísztermében tegnap a Nemzetközi Katholikus Diákegyesület nagy monstre hangversenyt rendezett. A bevezető előadást Czehenbauer pápai prelátus a theológiai fakultás dékánja tartotta. A hangversenyen osztrák művészeken kívül két kiváló magyar művész, Iaarisit Lajos, a budapesti Operaház tehetséges ifjú tenorja, valamint Pethesné Ounill Margit, az európai hírű zongoraművésznő léptek fel. Az est jelenlevő védnöke, Serpel kancellár, valamint az osztrák közoktatásügyi miniszter külön meleg elismerésükkel jutalmazták a magyar művészeket. 1 MfiléB-MozIrs^Teil Nem nősülök! — 93-adszor A Vígszínházban kedden a Nem nősülök! kerül színre az ismert parádés szereposztásban. A korán elhunyt Szenes Béla nagyszerű műve c liccn még szombaton is szerepel a Vígszínház műsorában. Kacagó esték az Andrássy úti Színházban Bosszátlított hely árak! A legdrágább jegy 5 pengő. Ila igazán jól akar mulatni, szívből kacagni és pompásan szórakozni, nézze meg az Andrássyúti Színház remek új műsorát, melynek főszereplői: Németh Juliska, Rajna Alce, Dajbukát Ilona, Vaszary Piroska, Eggert Márta, Gárdonyi Vilma, Turay Ida, Hollós Ilona, Borcsa, Gárdonyi Lajos, Bársony, Radó, Ihász, Fekete, Peti, lteltai, Dózsa. Tomboló siker! Beszállított helyárak! A legdrágább jegy a pengő. (Tel. 296—98.) 1927 JÚNIUS 1 Két újabb Orska-est a Fővárosi Operettszínházban Csütörtökön újra az Amoureuse, pénteken Pirandello-est Az az eseményszerű siker, amelyet Maria Orska hétfőn este az Amoureusében aratott, a kivételes művésznőt arra indította, hogy a színpadi szellemesség ezt a ragyogó remekművet még egyszer, mégpedig csütörtökön este megismételte a pesti közönség előtt. Ugyancsak a nagy sikerre való tekintettel határozta el, hogy vendégjátékát péntekre is kiterjeszti, amikor is Pirandello, a legújabb Nobel-díjas Pesten meg ismeretlen remekét „Öltöztessétek fel a mezíteleneket.. Alfred Kerr szerint a művésznő legbravúrosabb alakítását fogja produkálni. Kedden este Strindberg halhatatlan műve, a Kamerádon, szerdán a legnyilatságosabb francia vígjáték Die Cousinc aus Warschau szerepel az Orska-műsoron. Jegyek a keddi és szerdai előadásra már csak mérsékelt számban kaphatók. Kacagó Budapest poRUM' Holnap premier 1 ^