8 Órai Ujság, 1927. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

SZERDA 8.OLDAL Cfii­rasi. 10 táblás ház lelkes közönsége terjeszti „A legkisebbik Horváth-lány“ nagyszerű hírét SpiráSZ Szinholz Nyári helyárak 1 Qeinfjardték elmentek-Moissi fen Egy beugrás a Magyar Sz­ính­ázban Az ezredik fellépés — A „Te csak pipálj, Dadányi" ötvenedik előadása Diploma- és bizonyítvár­ykiosztás a Színművészeti Akadémián Elmentek Reinh­ardték, véget értek a 3/i­­rakel csodái. Mert hogy csodatevő ereje volt ennek a misztériumnak, az kétségtelen, hi­szen a Városi Színház óriási nézőtere hat­szor telt meg zsúfolásig előadásaira és — olyan áhitatos, figyelmes csendet talán még sohasem hallottunk színházban, mint a Mi­­rabel-estéken. Mi heves ellenzői vagyunk a vége szakadatlan idegen inváziónak, de az ilyen produkciókat mindig szívesen látjuk; az ilyenektől nem szabad és nem lehet el­zárni a budapesti közönséget semmiféle rend­szabállyal. A Mirabel hatása a publikumra olyan grandiózus és olyan megnemesítő, hogy minél szélesebb, minél nagyobb publikum­rétegeket hozzá kell juttatni. A művészi érték — más lapra­ tartozik, ami ebben a produkcióban művészi: a rendező munkája, csak a szemnek; maga a miraculum a szív­nek szól, bármi is legyen különben a „szerzői* munkájáról... A „Mirabel" újabb sorozatát a város nem engedélyezte, viszont a V­árosi Színház egy újabb vendégszereplést hoz még e szezonban és pedig: Alexander Groissil, aki június közepe táján játszik néhány esten Budapesten. * Jubiláns estéje lesz ma a Nemzeti Színház­nak. Csathó Kálmán kedves, hangulatos és mindenekfölött, irodalmi értékű vígjátéka: „Te csak pipálj, Ladányi!"­ ötvenedszer kerül színre ma. Február 18-án volt a premierje és azóta 19 táblás házzal jutott el a mai jubilá­ns stációhoz, amelytől bizonyára diadalma­san halad majd a további jubileumok felé. Az ilyen siker nem gyakori eset ma és külö­nösen nem a Nemzeti Színházban. Csathó Kálmán az ország első színházainak legked­veltebb írói közé tartozik s minden eddigi darabját . ..Az új rokon“-t és a „Házassá­gok az égben köttetnek" címűt — ügyén.Íven szeretettel fogadta a közönség, hálásan ju­talmazván az írót darabjainak magyar levegő­jéért, magyar alakjaiért, magyar témáiért. Ezek a magyar értékek biztosították a „Te csak pipálj, Ladányi!" kivételes sike­rét is amellett, hogy a darab irodalmi és színpadi értéke, kedvessége,­­meleg humora is megnyerte a közön­ség tetszését. * A Színművészeti Akadémiát ma délben hagyták el a növendékek. Ma délben volt a diploma- és a bizonyítványkiosztás.­­Tíz növendék hagyta el az intézetet diplomával a kezében, harminc pedig cakáspróra távo­zóit. A tíz növendék közül, akik Fáy Sze­rénának és Nagy Adorjánnak voltak a ta­nítványai, Szabó Margitot már le is szer­ződtette a Nemzeti Színház tagjai sorába. Az előkészítőt végzett növendékek közül hatan állam­i ösztöndíjat kaptak. A fővá­rosi nagy ösztöndíjat Szatmáry Margit, a­­Tóth Imre-féle ösztöndíjat Ziámi Gyula, ösz­töndíjas kapott még­ Vég Sári, a dr. Sebes­­tyén-féle díjat pedig Nagy György nyerte el. Vég Sárit és Nagy Györgyöt a Vígszín­ház szerződtette. A mai ünnepségen Tóth Imre igazgató meleg, szép beszédben bú­csúzott el a növendékektől, akiknek a nevé­ben Zsrtsi Gyula II. éves növendék kö­szönte meg a tanári kar lelkes és szeretet­tel teljes munkáját. * Tegnap este beugrás volt a Magyar Színház­ban: a „Csókról-csókra" hősnőjét egy fiatal vi­déki primadonna, Kósza Irma játszotta. Jó meg­­jelenésű, széphangú színésznő, sok természetes kedvességgel és temperamentummal. Egy kicsit vidékies meg, de hiszen annyian leszoktak már az­ ilyesmit! ... Az este igaz, megérdemelt sikere volt.♦ Kedves kis jubileum volt az éjjel: két fia­tal színész, Érczküvy László és Vigh Miklós ün­nepelték ezredik együttes fellépésüket a „Papa­gáj”-­ban. Persze zsúfolt ház volt és taps és világ­os az erkölcsi elismerés mellett némi anyagi is, mindenesetre annyi, hogy a két fiatal színész nya­ralását biztosítsa. A mókák és táncok, amelyeket előadtak, kedvesek és mulatságosak voltak s a fiatal művészek kőszínházbeli direktorai, akik jelen voltak a jubileumon, meggyőződhettek róla, hogy B­­rczkövy L­ászló és Vigh Miklós bizo­nyára nagy szerepekben és nagy feladatokban is hasznos tagjai a magyar színpadnak. Amit különben már nem egyszer bebizonyítottak a kő­­színházak színpadain ... de Paris Telefon : József 886—31. Ma, kedden síróra reggel slassi órakor Este 9 órát­ól világvárosi tourműisor_ Faust — .1­­­1. és 11. rész a Nemzeti Színházban. — Soha még művészi reklám nagyobb valóta I­lanságot nem hirdetett annál, hogy a Nem­zeti Színház a „teljes Faust“-ot fogja az idény végén előadni. Régen nem volt részünk nagyobb csalódásban, szomorúságban és meg-­­­döbbenésben, mint mikor tegnap este tapasz­talnunk kellett, hogy Faust remek első ré­széből — amit, bár szintén egy csomó kény­szerű kihagyással, de mégis olyan nagy siker­rel játszott mindig színházunk, négy órás előadás keretében — most két óra alatt hogyan lett ösztövér vázlat, gyorsan pergő , film­dráma, fontos és gyönyörű jeleneteknek­­ teljes feláldozásával, az egyes mozzanatok­nak rövidre fogott, Sokszor szinte lélektelen jelzésével. Szerencse, hogy ennek a mondhatni barbár kegyetlenséggel kipusztított kertnek megma­radt részeiben élt mosolyt­alak, ékeskedtek a Kozma Andor gyönyrír fordításának, Goethe szelleméhez igazán méltó költészetének vi­rágai, s szerencse, hogy Mefisztó alakjában az ördögi gúnynak és humornak olyan szín­padi mestere jeleskedett, mint­ a pályáján legmagasabbra talán most emelkedett Palágyi Lajos, és hogy a régi együttesből megmaradt a Váradi Aranka végtelenül finom és poé­­tikus és egyben nagyszerűen igaz Margit­ja, kinek páratlan hatással játszott börtönjele­­­­nete minden idők egyik legszebb művészi tel­jesítménye volt ezúttal is. Az első rész kegyetlen, és nézetünk sze­rint, teljességgel megengedhetetlen megcson­kítása után, eredendő aggodalommal vártuk­­ a második részt s mikor éjfél felé kimerül­ten, sokkal kevésbbé élvezetnek, mint inkább bosszúságnak és gyötrelemnek emlékével ki­felé botorkáltunk a színházból: igazoltnak éreztük azt a régi nézetünket, hogy a Faust második részét meg kell hagyni az olvasó­szoba csendjében, ahol jeles magyarázók­­ munkáival körülbástyázva, valahogyan mégis csak megpróbálhatjuk kihámozni a kemény burkolatból az értelem és jelentőség élettel­jes csíráját — ha a goethei lángszellem min­den megnyilatkozása — miért tagadnék nagyképűen — még akkor sem válik szegény átlag­szellemünk számára egészen világossá és érthetővé. De mi lett a színpadon a szintén rettentően megkurtított második részből! Részint érthe­tetlen és felfoghatatlan zűrzavar — néhány Glória Swanson RodLaRocque Adolphe Menjou Pola Negri Radius és MárRus Park gyönyörű költői jelenettel tarkítva,­­ részben pedig­ a színház költségvetése szempontjából azonban nagyon olcsó látványosság. Boszor­­drága, a goethei műélvezet szempontjából kányü­stből és ládából kicsapó tűznyelvek, far­sangi felvonulás, szentpálolgák táncai, való­sággal visszatetszést keltő, sehogyan sem oda­illő kacajt támasztó kentaur-jelenet, a színész testét kitoldó kasírozott ló hátára pattanó és elnyargaló Fausttal, — a majdnem egészen mezítelen Paris — mindezek, higgje el a Nem­zeti Színház igazgatója, sem a magasabb mű­vészi törekvések bizonyságai. Hogy a har­mincegy kép szinte boszorkányos gyorsaság­gal változott és pergett le, ez igaz, és a színház technikai felkészültségének elismerésre méltó jele — de ez a virtuozitás még fokozta az egész előadás moziszerfiségét, ami se a Nem­zeti Színháznak, se Goethének nem válik na­gyobb d­i­cső­s­égére. Mefisztó és Margit megszemélyesítőit már említettük. Külön meg kell még dicsérnünk Aczél Ilonát, aki Heléna szerepében varázsla­tosan gyönyörű jelenség volt és szépen sza­valt. Faust alakjához Abonyi Géza kedves, rokonszenves egyénisége nem egészen jól ta­lál. Az első jelenetekben valósággal illúzió­­rontó volt az a szerencsétlen dekadens ötlete, hogy az öreg Faustot, ósdi talárban, görnyedt háttal és ősz parókával ugyan, de a maga ró­zsásan fiatal abonyi gézai csupasz arcával áb­rázolta. E jelenetekben tüzes páth­osza sem volt egészen megfelelő — a Margittal való je­­lelenetekben viszont kelleténél hűvösebbnek találtuk. A kisebb szerepek vivői közül nagyon meg voltunk elégedve a bájos Euphorion-jelenet hősével, a mindig választékos művészi eszkö­zökkel dolgozó Környey Paulá­va­l Arnéinak elragadóan szép megszemélyesítőjével, a dik­ciójában is megkapó Mátrai Erzsi­vel. Fáy Szeréna mulatságos Márta, de kár, hogy a kertjelenet most sokkal kevésbbé jól volt ren­dezve, mint azelőtt. A párok nem sétálva beszélgettek, s nem párosan sétáltak, hanem egészen lehetetlenül egymás mögött ballagva. Bodnár és Irányi Irén nagyon kedves öregek voltak, Philemon és Baucis alakjában. Meg­említjük, hogy Faust szerepét a következő elő­adáson Lehotay, Margitét egy későbbin Tőkés Anna fogja játszani. Az egész közönséget láthatólag fárasztotta az előadás, s a kritikusok is sokat elégedetlen­kedtek. Bosszúságukat, méltán fokozta a fő­próba állítólagos elmaradása, ami érthetetlen dolog. Csak nem marad talán igazán el a színház szempontjából elengedhetetlen fő­próba, s ha volt, miért nem­ hívtak meg rá minket, kritikusokat? Ha pedig csakugyan nem volt a Fitosí-ból főpróba, az a színházi előkészület csődjét jelenti. Mindent összevéve: sokkal jobban tenné a színház, ha megmaradna Faust első része mel­lett, esetleg kibővítve azt a remek számba menő földi előjátékkal, s talán kiegészítve a második rész utolsó, megdicsőülési jeleneté­vel. Ne mondja azt Hevesi Sándor, hogy Margit történetével bevégezni Faust-ot, annyi, mint Ofélia halálával befejezni Hamlet-et. Ez legfeljebb csak féligazság. Tudjuk jól, hogy Faust története nem ér véget Margit halálá­val, de tudjuk azt is, hogy míg Hantiét végig nagyszerű színdarab, a Faust, második részé­nek temérdek szimbóluma, allegóriája, el­vontsága, filozófiája nem való színpadra. Meg­engedjük, hogy a Hevesi szépet és nagyot is akart tegnapi vállalkozásával de aztán tűrje el azt a nem rosszindulatú, csak őszinte bírálatot, hogy vállalkozása nem sikerült. Szász Károly 1. Dráma az asszonyról, aki nem becsülte meg férje szerelmét. 1. A legszellemesebb vígjáték, a legjobb színészegyüttes csütörtöktől Corvin­a Kamara a Capital Laura la Flante Pillangó a viharban Mary Prévost A hét csirkefogó — Orska Mária — a szerelmes asszony. Porto-Sid­e komédiáját játszotta az este Orska Mária a Fővárosi O­peret­t.-színházban. Színpadi kultúrája és igaz művészete igen nagy itatást váltott ki; egyes lírai jelenetei­ben olyan igaz volt, hogy elementárisan ha­tott, de drámai kitörései már gyengébbek és színtelenebbek, mint voltak valamikor. Part­nerei, a bécsi Kammerspiele tagjai kitűnően asszisztáltak neki, közölök különösen Hans Joseh-Baltelot kell kiemelni.­­ Nicsehy Emília tánc­akadémiájának vasár­napi bemutatóján a sok kiváló növendék közt is feltűnt Lengyel Kató, a nyolcéves kis tánc­­fenomén, kinek tánc­számait a volt Renaissance­­s színházat zsúfolásig megtöltő közönség való­sággal megcsodálta. Méltó partnere volt Piroska Ferenc, a szintén ifjú tehetség, akivel együtt bemutatott táncjeleneténél hatalmas nyiltszini taps zúgott fel. — Magyar művészek sikere Bécsben. Bécsi tudósítónk jelenti: A bécsi egyetem dísztermé­ben tegnap a Nemzetközi Katholikus Diák­egyesület nagy monstre hangversenyt rende­zett. A bevezető előadást Czehenbauer pápai prelátus a theológiai fakultás dékánja tartotta. A hangversenyen osztrák művészeken kívül két kiváló magyar művész, I­aarisit­ Lajos, a budapesti Operaház tehetséges ifjú tenorja, valamint Pethesné Ounill Margit, az európai hírű zongoraművésznő léptek fel. Az est jelen­levő védnöke, Serpel kancellár, valamint az osztrák közoktatásügyi miniszter külön meleg elismerésükkel jutalmazták a magyar művé­szeket. 1 MfiléB-MozIrs^Teil Nem nősülök! — 93-adszor A Vígszínházban kedden a Nem nősülök! kerül színre az ismert parádés szereposz­tásban. A korán elhunyt Szenes Béla nagyszerű műve c lic­cn még szombaton is szerepel a Víg­szí­n­ház m­űsorá­ba­n. Kacagó esték az Andrássy­ úti Színházban Bosszátlított hely árak! A legdrágább jegy 5 pengő. I­la igazán jól akar mulatni, szívből kacagni és pompásan szórakozni, nézze meg az Andrássy­­úti Színház remek új műsorát, melynek fősze­replői: Németh Juliska, Rajna A­lce, Dajbukát Ilona, Vaszary Piroska, Eggert Márta, Gár­donyi Vilma, Turay Ida, Hollós Ilona, Borcsa, Gárdonyi Lajos, Bársony, Radó, Ihász, Fekete, Peti, lteltai, Dózsa. Tomboló siker! Beszállított helyárak! A leg­drágább jegy a pengő. (Tel. 29­6—98.) 1927 JÚNIUS 1 Két újabb Orska-est a Fővárosi Operett­­színházban Csütörtökön újra az Amoureuse, pénteken Pirandello-est Az az eseményszerű siker, amelyet Maria Orska hétfőn este az Amoureusében aratott, a kivételes művésznőt arra indította, hogy a színpadi szellemesség ezt a ragyogó remek­művet még egyszer, még­pedig csütörtökön este megismételte a pesti közönség előtt. Ugyancsak a nagy sikerre való tekintettel ha­tározta el, hogy vendégjátékát péntekre is ki­terjeszti, amikor is Pirandello, a legújabb Nobel-díjas Pesten meg ismeretlen remekét „Öltöztessétek­ fel a mezíteleneket.. Alfred Kerr szerint a művésznő legbravúrosabb alakítását fogja produkálni. Kedden este Strindberg hal­hatatlan műve, a Kamerádon, szerdán a legnyilatságosabb francia vígjáték Die Cousinc aus Warschau szerepel az Orska-műsoron. Jegyek a keddi és szerdai előadásra már csak mérsékelt számban kaphatók. Kacagó Budapest poRUM' Holnap premier 1 ^

Next