AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 2. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1953)

1953 / 1. sz. - PAP ENDRE: Heterózisos kukoricanemesítés

HETERÓZISOS KUKORICANEMESÍTÉS PAP ENDRE (Elhangzott a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok osztálya 1952. VI. 26-án megtartott felolvasó ülésén) Botanikusok és kertészek régen megfigyelték, hogy a fajták és fajok keresz­tezéséből származó első nemzedék szüleinél jobb növekedési erélyű, magasabb, elágazóbb, bővebben termő, gyakran rövidebb tenyészidejű is. A jelenséget eleinte luxureálásnak nevezték, kb. 30 éve, főleg kultúrnövényeknél, inkább a heterózis elnevezést használják. Első irodalmi adat tudomásom szerint Kölreuter­nél volt 1761-ben. Darwin külön művében foglalkozott a kérdéssel. Felismerte, hogy a heterózis és a beltenyésztéses depresszió, mely legerősebben idegen­termékenyülő növények öntermékenyülése után mutatkozik, azonos jelenség­sorozathoz tartoznak. Törvényszerűnek tekintette, hogy idegen beporzás, főleg keresztezés fokozza a növekedési erélyt, önbeporzás pedig csökkenti. Darwin óta óriási irodalma volt a heterózis kérdésnek. Alig hiszem, hogy lenne termesztett növény, melynél heterózishatást ne állapítottak volna meg. Ez néha oly erős volt, hogy a termést megkétszerezte, pl. egyes paradicsom, szója-, sorghum-, bromus-keresztezések után. Fiziológusok, genetikusok sokat foglalkoztak a heterózis lényegének, okainak vizsgálásával. Alapjában véve a jelenségek pontos leírásán kívül a kuta­tások nem sok eredményt hoztak. Tudjuk, hogy a hibridek fokozott nagyságát elsősorban sejtjeik nagyobb száma, kisebb mértékben sejtjeik nagyobb mérete okozza, hogy a sejtek osztódása gyorsabb, főleg a kezdeti fejlődés idején. A hete­rózis fiziológiai vagy éppen biokémiai alapjairól azonban tájékozatlanok marad­tunk. A nyugati genetika több magyarázatot kísérelt meg, de egyiket sem fogadta el általánosan. Mint Whaley 1944-ben megállapította »egyik teória sem fedi az összes tényt«. Kitűnően alkalmazható viszont Liszenko életképesség-elmélete a heterózi­sos jelenségekre. Szerinte a különböző minőségű gameták egyesüléséből létre­jövő zigótában az életképesség lényegesen fokozódik, ami a fejlődés alapjául szolgáló ellentétek harcának logikus következménye. A szovjet genetikusok Liszenko nyomán a megmutatkozó, tényleges termő­képességet két szigorúan megkülönbözetett okra vezetik vissza : az öröklődő ter­mőképességre és az életképességre. Egy növényben meglehet a maximális

Next