AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 8. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)

1955 / 1-2. sz. - NÖVÉNYVÉDELMI ANKÉT - UBRIZSY GÁBOR: A növényvédelmi kutatás újabb eredményei és további feladatai

NÖVÉNYVÉDELMI ANKÉT A NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÁS ÚJABB EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI FELADATAI UBRIZSY GÁBOR a biológiai tudományok doktora Mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének legfontosabb tényezője a terme­lékenység folyamatos növelése. A termelékenység tervszerű és tartós emelésére irányuló törekvések között eddig kevés jelentőséget tulajdonítottak azoknak a tudományterületeknek, módszereknek és eljárásoknak, amelyek általában közvetve mozdítják elő a mennyiségi és minőségi produkciót,­­ holott a ki nem aknázott rejtett tartalékok elsősorban itt találhatók. Közismert dolog, hogy a növényvédelem mint komplex ténykedés a mezőgazdasági termelésben nagy­részt közvetve érvényesíti befolyását. Ez a körülmény gyakran a növényvé­delmi munka helytelen értelmezéséhez, sőt lebecsüléséhez vezet. Manapság még az agronómusok körében is gyakran tapasztalni a termés megvédésével kapcsolatos erőfeszítések lebecsülését, s azt, hogy a növényvédelemben általá­ban csak szükséges rosszat látnak. De az intenzív nagyüzemi termelés korában is érvényes és találó igazság maradt, hogy ahol nem fordítanak kellő gondot a korszerű és rendszeres növényvédelemre, a fejlett agrotechnika mellett, ott csak annyit arathatnak, amennyit a kártevők és betegségek meghagynak. A rejtett tartalékok felhasználásának a szükségessége fokozott mértékben utal a növényvédelemben rejlő lehetőségekre. Csak egyetlen példát említünk : az elmúlt évben a martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet lucernavetésein HCH tartalmú kontakt méreggel kísérletek folytak a magkártevők leküzdésére. A zöldbimbós állapotban egy alkalommal porozott maglucernában hat, holdan­ként 2,5—3 g magtermést arattak, míg a kezeletlenül hagyott szomszédos táb­lákon 2—3 kg volt csupán a magtermés. A hazai,, világviszo­nylatban is jó minő­ségű lucernamagtermelés rentabilitása tehát kizárólag növényvédelmi probléma és ugrásszerűen fokozható egyszerű, jól ismert védekezési módszer gyakorlatba való bevezetésével. A 20—30%-osan elgyomosodott szántóföldi területek ter­mésnövelésének, legelőink és kaszálórétjeink produktivitása fokozásának gyors és biztos módját a korszerű vegyszeres gyomirtásban látjuk. Minőségi gyü­mölcstermelésünk alapja a korszerű és fejlett komplex növényvédelem, enélkül exportképes gyümölcsöt termelni nem lehet. De ugyanez vonatkozik a szőlő­termelésre is, hiszen az utóbbi nedves, peronoszpóra járványokra kedvező esztendőkben többmillió hj bortermés kiesése mutatja azt, hogy a szőlővédelem­ ­ IV. Osztály Közleményei VIII/1—2

Next