AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 12. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1957)

1957 / 1-4. sz. - MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AGRÁRTUDOMÁNYI OSZTÁLYÁNAK KERTÉSZETI KONFERENCIÁJA. 1956. SZEPTEMBER 10-12. - TAMÁSSY ISTVÁN: A kertészeti kutatás és termelés jelenlegi helyzete és jövő feladatai

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AGRÁRTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KERTÉSZETI KONFERENCIÁJA 1956. szeptember 10—12. A KERTÉSZETI KUTATÁS ÉS TERMELÉS JELENLEGI HELYZETE ÉS JÖVŐ FELADATAI TAMÁSSY ISTVÁN a biológiai tudományok kandidátusa Hazánkban a kertészeti termelésnek nagy múltja van. Azonban a termelés csak az első világháború után kezd kibontakozni országos méretekben. Az 1930— 40-es években sokat fejlődött a gyümölcstermesztés. Kecskemét vidékén a kajszi, Szabolcsban az alma, Budavidékén az őszibarack, Szatmárban a szilva­termelés fellendüléseként megindult a gyümölcsexport is. Sokat fejlődött export-apró magtermelésünk. A felszabadulás után kertészeti szakembereink komoly munkát végeztek, hogy a kertészeti termelés minden ága ne csak elérje a háború előtti színvonalat, hanem jelentős mértékben túl is haladja azt. Ha kertészeti szakembereink ilyen irányú munkáját értékelni kívánjuk, megállapíthatjuk, hogy a kertészeti termelés minden ága, de különösen a zöldség­termesztés — főleg az utóbbi években — nagyarányú fejlődésen ment át. A kertészeti termelés jelenlegi helyzetét tekintve, az eredmények ellenére megállapítható, hogy a kertészeti termelés fontosságát illetően nem áll azon a helyen, amely megilleti. Csak az utóbbi időben, és főként a második ötéves terv irányelv tervezetének vitája óta, amikor mind több oldalról elhangzott a kérdés, hogy vajon a mezőgazdaság előirányzatának fejlesztése megfelelő irányban halad-e és mennyire van biztosítva a mezőgazdaság belterjességének további fokozása, tapasztalható jelentős változás a kertészeti termelés meg­becsülését, fontosságát illetően. Ez abból is ered, hogy a mezőgazdaságból származó tiszta nemzeti jövedelem kb. egynegyed részét kertészeti termékek teszik ki. Ha pedig az egész nemzeti jövedelem megoszlását elemezzük, kiderül, hogy a tiszta nemzeti jövedelem kb. 7—10%-a kertészeti termelésből származik. Minden kertészeti szakember örömmel üdvözölte az ötéves tervre vonat­kozó irányelvek azon szakaszát, amely kimondja, hogy: „A növénytermesztést belterjes irányba kell fejleszteni a takarmánytermelés és ipari növények, valamint a kertészeti termékek termelésének növelésével." Számunkra, kertészeti szakemberek számára nagy­­jelentőségű, hogy a párt és kormányzat a második ötéves tervben az eddigieknél sokkal fokozot­tabb figyelmet szentel a kertészeti termelés fejlesztésének. A kertészeti szak­emberek már régen hangoztatták, hogy kertészeti adottságaink kiválóak,­ ­ IV. Osztály Közleményei, XII/1—4.

Next