A Hét, 1979 (10. évfolyam, 2-52. szám)

1979-01-12 / 2. szám

A SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSADALMI — POLITIKAI — MŰVELŐDÉSI HETILAPJA 1979. január 12. X. évfolyam 2 12 oldal Ára 1 lej Idén először Űj tervévet kezdünk. Jó alkalom ez arra, hogy eddigi megvalósításainkat, sikereinket mérlegelve, a hiányosságo­kat és lemaradásokat feltárva, teljes felelősségérzettel felkutassuk ez utób­biak okait “és elgondolkozzunk: milyen feladatok is várnak nemzetgazdasá­gunkra 1979-ben, miért jelent ez az év új, magasabb lépcsőfokot az ország e- lőrehaladásában, a műszaki tudomá­nyos forradalom ötéves tervének, vala­mint az 1977. évi országos pártkonfe­rencia kiegészítő programjának sikeres megvalósításában. De mikor is kezdődik az új tervév? Erre a kérdésre a naptár válasza: 1979. január 1-én 0 órakor. Ez igaz is, hiszen több tíz vállalat megszakítás nélkül működik (vaskohászat, egyes vegyipari vállalatok, energetika stb.), és ezek dolgozói joggal büszkék arra, hogy 1979- ben ők hozzák létre az első terméket, ők jelentik az első munkasikereket. A- zonban . .. már december közepéig több mint 30 megye, számos gazdasági ága­zat és alágazat, több ezer gazdasági egység jelentette pártunk Központi Bi­zottságának, Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, hogy sikeresen teljesítette az öté­ves terv első három évére kitűzött fel­adatokat. És számuk napról napra nőtt. Ezeknek az egységeknek a dolgozói új­évi pohárköszöntőikben már joggal be­lefoglalhatták azokat a megvalósításo­kat is, amelyeket december 31-ig a ter­ven felüli számlára írtak. Az ötéves terv első három évében- az iparban 60 milliárd lej töblettermelést értünk el. Ez magában is sokatmondó számadat, de meggyőződésünk, hogy 1979-cel kapcsolatban a legtöbb mun­kás, mester, mérnök vagy vezető szak­ember elsősorban nem a mennyiségi, hanem a minőségi feladatokra gondol. Az új tervévben ugyanis, minden tevé­kenységi területen általánosítanunk kell és érvényre juttatnunk az új gazdasági mechanizmust. Már nem a kikísérletezésről van szó, hanem arról, hogy a munkaközösségek gyakorlatilag valóra váltsák a Román Kommunista Párt márciusi plenáris ülésének idevo­natkozó határozatait. A szakfolyóira­tok, folyóiratok és napilapok sokat ír­nak az új mechanizmusról. Minden gazdasági egységben és munkaközös­ségben részletesen megtárgyalták az új mechanizmus szükségességét, lényegét, bevezetésének célját és módozatait. Több tíz vállalat már évek óta kísérle­tileg alkalmazza az új mechanizmust. Részletesen ismerjük ezeknek a pozi­tív eredményeit, tapasztalatait. De azt is tudjuk, hogy nemzetgazdaságunk új minőségi erőpróba előtt áll. Hiszen minden kezdeményezésnek, minden új szervezeti vagy vezetési módszernek, alapelvnek a gyakorlat a bírája. Legnagyobb és legjelentősebb felada­tok továbbra is a szocialista ipar előtt állanak. A Nagy Nemzetgyűlés által novemberben elfogadott évi terv értel­mében az ipari nettó termelés növeke­dési üteme meg kell. hogy haladja a globális termelés növekedési ütemét.' Tovább fokozódik az ipar vezető szere­pe, és dinamizmusa által egyre erősebb húzóhatást gyakorol a nemzetgazdaság többi ágazataira. Az ipari termelés to­vábbi korszerűsítése érdekében erőtel­jesen fejlődik az elektrotechnika, elekt- ronilta, finommechanika, az automati­zálási elemek gyártása, az atomenergia­ipar, a vegyipar csúcságazatai stb. Fel­gyorsul az új gyártmányok bevezetése, a régiek újratervezése és korszerűsíté­se, ami a műszaki színvonal alapvető feltétele. Szocialista iparunk jelenleg minden emberi, anyagi, . pénzügyi és műszaki feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy eze­ket a nagyszerű feladatokat sikeresen megvalósíthassa — ez az év végi szám­adások fő következtetése. 1979-ben, ha­zánk történelmében először, az ipari foglalkoztatottak száma és részaránya meghaladja a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak számát és részarányát. A munkaerő minőségét tekintve, 1979-ben először ígér konkrét eredményt a líce­umok szakosító „ átszervezésé. A líceu­mot ezután végzők jó része már komoly szakmai tudással rendelkezik, és azon­nal bekapcsolódhat a társadalmilag hasznos tevékenységbe mint szakmun­kás. Mindez minőségi változást hoz a munkaerőgazdálkodás területén. Minden feltétel a<lva van ahhoz, hogy a minőségi váltódó a r' rsanyag- és energiagazdá" v '■.ás tén is bekö­vetkezzék. D az RKP fő­titkára kezd.. ■'s jelenlété­ben megnyílt *■; mely azo­kat a műszaki sokat és megoldásokat szt .. • "ek biz­tosítják a fajlagos ’giaío­gyasztás állandó ck . t erme- lékenység és a hat ■>; cozását. 1979-ben már az a ie1 . hogy a ki­állításon bemutatottat általánosítsák minden vállalatban. ötéves tervünk első 'yom évében a beruházásol c. m ugyanany­nyi volt min gész ötéves tervben. Minit - ^re, nem le­hetünk telje: n t . lettek az építő­ipar teljesítményeivel. Jelenleg lemara­dás észlelhető mind az ipari, mind a tár­sadalmi-szociális beruházások terüle­tén. 1979-ben az építőipar csak úgy tud felzárkózni, ha magasabb gépesítési és műszaki színvonalat biztosit az összes munkálatok elvégzésére, ha biztosítja a foglalkoztatott munkaerő szakkép­zettségének állandó fokozását. Idén, március elején lesz 30 éve an­nak, hogy a Román Kommunista Párt lefektette a mezőgazdaság szövetkeze­tesítésének tudományos alapelveit, fi­gyelembe véve az ország sajátos gazda­sági, , társadalmi, politikai, történelmi körülményeit. Első mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteink harmincéves mér­leget készítenek. Pártunk és egész dol­gozó népünk elismerően méltatja: mind­annak ellenére, hogy számbelileg már nem a legnépesebb osztály, a dolgozó parasztság egyre magasabb szakképe­sítéssel rendelkezik, egyre korszerűbb gépeket és mezőgazdasági 'technológiá­kat alkalmaz, növekvő politikai-ideoló­giai öntudata és felkészültsége által fo-.. kozódó mértékben és felelősségérzettel vesz részt, a munkásosztály szövetsé­geseként, az egész gazdasági-társadal­mi élet megszervezésében és vezetésé­ben. Az ipar tovább gondoskodik arról, hogy a mezőgazdaság gépesítési foka egyre magasabb színvonalra emelked­jék. A következő években az őszi beta­karítási munkálatok, a gyümölcs- és zöldségtermelési munkálatok gépesíté­séhez szükséges komplex berendezések tervezésére és termelésére fektetik a legnagyobb hangsúlyt. A mezőgazdaság nagyobb mennyiségű műtrágyát és ön­tözőberendezést kap és ezáltal minden feltétel biztosítódik a sokoldalúság és a belterjesség további fokozására. Hatékonyságának erőteljes fokozá­sán kívül, a külgazdasági kapcsolatok gyors ütemű fejlődésétől azt várjuk, hogy 1979-ben megvalósítsa az ötéves tervben a negyedik és sorrendben az ötödik kiegyensúlyozott mérleget és ez­által egyre nagyobb mértékben járuljon hozzá, az ország fizetési mérlegének kiegyensúlyozásához és a lej nemzetközi; pozíciójának megerősítéséhez, átváltha­tóságának megvalósításához. Az ágazatok és alágazatok, a területi, egységek: és a vállalatok közötti mun­kaverseny a nagy évfordulók jegyében fog kibontakozni: 1979-ben ünnepeljük hazánk fasiszta iga alóli felszabadulá­sának 35., a Román Kommunista Párt XI. Kongresszusának 5. és a X. Kong­resszus 10. évfordulóját. És ami távlati fejlődésünket is megszabja, az idén sor kerül a Román Kommunista Párt XII. kongresszusára. A sokoldalú, gyümölcsöző tevékenység eredményeit a pártunk főtitkára, Nicolae Ceau?escu elvtárs kezdeményezése alapján szerve­zett Megéneklünk, Románia fesztivál második rendezvényégyüttese is tük­rözni fogja. 1979-ben kezdődik a javadalmazás­emelés második szakasza, az első szakasz (Folytatása a 2. oldalon) VORZSAK ALMOS SÜTŐ ÉVA Vajdahunyadi vegyészlány A TARTALOMBÓL Méltó elismerés 3 Temesvári játékszín 4 Figaró a Sétatéren . 5 A változtatás poétája Szociológia és nemzetiséLismsret . A természet egyensúlya ? A szülőföld napjai Elnézést, kedves Kozán Imre, hogy le­velére — amelyet A Hét múlt évi 34. számában megjelent, Augusztusi szám­vetés című írásom kapcsán küldött — ilyen megkésve és így, nyilvánosan vá­laszolok. A késést sok elfoglaltságom, a nyilvános választ levelének tartalma magyarázza. A hazaszeretetről írt — ez pedig mindnyájunknak természetes, mély érzése. Levelében felemlíti, hogy szeretettel olvasta, amit az ország fejlődéséről mondtam, s nagyon szerette — „lokál­patriótaként“ — akt'a reszt, amely Har­gita megyéről s benne „Csíkországról“, szűkebb hazájáról szólott. Szerette, mert úgy. érezte, hogy szíve szerint beszéltem. Hadd mondjam el, nagy örömöt szer­zett nekem soraival, s főként azzal, hogy a haza, a szülőföld iránti szeretet- ben-ragaszkodásban társául fogadott. Immár 81 esztendővel a háta mögött, Imre Bátyám bevallja, hogy úgy érez, mint én, mint mi mindannyian, akik e- zeken a tájakon, Erdélyben — a népek oly sok pokoli tüzet kiállott, oly sok forrongásban is megmaradt kohójában — ötvöződtünk, formálódtunk emberré. Nem véletlen érzelmeink-gondolata- ink közössége. Örököltük valamennyi­en, apáinktól, nagyapáinktól, déd- és (Folytatása m 2. oldalon) B1TAY ODON

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents