A Hét, 1980 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-04 / 1. szám

Világ proletcriai, egyesüljetek! Ára 1 lej NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS újévi rádió- és televízióüzenete egész népünkhöz Kedves elvtársak, barátaink! Románia Szocialista Köztársaság honpol gárai! A pár perc múlva záruló 1979-es esz­tendő újabb előrelépést jelzett társadal­munk műszaki-anyagi alapjának fej­lesztésében és korszerűsítésében, a nem­zeti vagyon gyarapításában és a nép é- letszínvonalának emelésében, a szocia­lista és a kommunista építés célkitűzé­seinek megvalósításában Románia föld­jén. Augusztus 23-án a három és fél évti­zedes évfordulóját ünnepeltük annak, hogy diadalmaskodott a nemzeti és tár­sadalmi felszabadító forradalom, szám­ba vettük, milyen korszakalkotó győ­zelmeket aratott munkásosztályunk, e- gész népünk — a kommunista párt ve­zetése alatt — a szocialista forradalom és építés megvalósításában, az ország elmaradottságának felszámolásában, egy új anyagi és szellemi civilizáció megteremtésében. Románia szabad, vi­rágzó és független országgá fejleszté­sében. Az idén tartottuk meg továbbá a párt XII. kongresszusát, amely elkészítette a jelenlegi ötéves terv mérlegét, elemezte a román társadalom fejlődésének jelen­legi stádiumát, s megjelölte a követke­ző történelmi szakasz célkitűzéseit és feladatait. A társadalom forradalmi átalakításá­nak. anyagi és szellemi potenciálja gya­rapításának minden nagy vívmánya pártunk politikájának a gyümölcse, pártunkénak, amely következetesen Ro­mánia konkrét adottságai szerint alkal­mazza a tudományos szocializmus esz­méit, az egyetemesen érvényes igazsá­gokat, egész népünk lendületes munká­jának a gyümölcse, népünkének, amely megvalósítja az egész nemzet legma- gasztosabb érdekeit és törekvéseit meg­testesítő pártprogramot. E vívmányok tanúsítják a népünk alkotó energiáinak és képességeinek maradéktalan kibon­takozásáról kezeskedő szocialista rend­szerünk magasabbrendűségét. Ezekben az ünnepi pillanatokban a legmelegebben gratulálok az 1979 fo­lyamán minden téren aratott kiemelke­dő sikerekhez a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, nem­zetiségi különbség nélkül valamennyi dolgozónak, egész népünknek, amely di­csőséges pártunk vezetésével szabadon és méltóságtudattal alakítja saját sor­sát — szocialista és kommunista sorsát. A most kezdődő új esztendő az egész ötéves terv sikeres teljesítésének döntő éve. Vessük latba minden elünket az 1980-as tervelőirányzatok sikeres telje­sítéséért, valósítsunk meg új. magasabb minőséget az iparban, a mezőgazdaság­ban, a szállításban, az építkezésben, a tudományban és az oktatásban, a szo­cialista építés összes területein. Alkal­mazzuk határozottan az új gazdasági­pénzügyi mechanizmust, erősítsük szün­telenül az önigazgatást és az önálló gazdálkodást, fokozzuk az egész anyagi termelés hatékonyságát. Tartsuk fenn az élénk forradalmi szellemet a mun­kában és az alkotásban egyaránt, har­coljunk lankadatlanul a tömegek tu­datszínvonalának emeléséért, a szocia­lista etika és méltányosság elveinek érvényesítéséért minden tevékenységi területen. A nagynemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztások előkészítése és le­bonyolítása, akárcsak a Szocialista Egy­ségfront saját szerveinek megalakítása fejlessze még erőteljesebben szocialista demokráciánkat, hozza meg a nép egy­re aktívabb részvételét a társadalom vezetésében, saját történelmének alakí­tásában. A pár pillanat múlva kezdődő új esz­tendő tervelőirányzatait megvalósítva, biztosítsuk az alapos előkészületeket az új ötéves tervre, a XII. pártkongresz- szus irányelveinek és a magas pártfó­rumon elfogadott többi irányelv-prog­ramnak a konkrét megvalósítására. Szorosan felzárkózva a Komán Kom­munista Párt — egész nemzetünk él­tető központja — köré, erőt nem kí­mélve, tegyünk meg mindent, hogy fel­épüljön Romániában a történelem lég­ig azabb és legemberibb társadalmi rend­je — a szocialista és a kommunista rend. Kedves elvtársak, barátaink! A XII. kongresszus, a dialektikus és (Folytatása a 2. oldalon) Új századvég Gyorsleltár A tizes számrendszert a tíz ujjunk­kal kapartuk össze. Valamikor nem volt egyeduralkodó, az ókori Babilon­ban a hatvanas számrendszer járta, a- melyet még ma is használunk: egy óra ma is hatvan percre, egy perc ina is hatvan másodpercre, a szögfok szintén hatvannal oszlik. De múló éveinket tí­zes, százas, ezres halmokba gyűjtjük, és az évtizedeket, évszázadokat lezárt egészekként érzékeljük és értékeljük. Nincs persze tökéletes, csak megközelí­tő rendszer: az évtizedek és évszáza­dok határmezsgyéin átcsapnak a folya­matok, eseménysorok. A XIX. század mozgáshullámai nem a kilencvenes é- vek végén értek fordulóponthoz, hanem 1914-ben. Mindegy, kicsire nem adunk, megközelítéseink hibahányadai nem zavarnak, a pontosság hiányát pótolja a szokás, még inkább a konvenciónak nevezett szokásrendszer bizonyossága. Itt vagyunk hát egy újabb évtized végén, mely egybeesik az évszázadvég és az évezredvég kezdeteivel. Noha az évtized valójában 1980 december utol­só napján zárul, figyelmezzünk arra a pontatlan konvencióra is, mely más­ként számítja a évtizedeket, nem egy­től tízig, hanem csak kilencig, mivel a számjegy bűvöletében gondolkodik. Tény azonban, hogy ebben az évszá­zadban, ezzel a most elmúlt esztendővel, a hetvenes számokkal jegyzett éveket elfogyasztottuk. Névadó szokásrendünk e században az évtizedeket is igyekezett megjelölni: az első évtizedet századelő­nek, a tízes éveket az első világháború éveinek nevezzük; a húszas évek az „a- rany“ jelzőt kapták, másodjelzővel „üvöltöző“-nek becézték. Mindkettő az újvilágból szári íazott át az óba, az el­ső az amerikai gazdasági virágzás a- ranykor-káprázatát hirdeti, a másik a dzsessz világhódító terjeszkedését vissz­hangozza. A harmincas éveket már ne­héz volt jelképerővel nevén nevezni, két gazdasági válsághullám szántott végig a világon, hatalomra kerültek a fasiszta diktatúrák, megkezdődött a második világháború. A negyvenes é- vek a második világháború évei, noha 45-től kezdődően a béke éveit számlál­juk. Az ötvenes éveknek végleg meg­szűnik az egységes nevén nevezhetősé- ge: történelmi tapasztalatok lecsapódá­sa szerint kapta a hidegháborús évek, a dogmatizmus évei elnevezést. E fo­lyamatok még a negyvenes évek végén kezdődtek, ám az évtized utolsó har­madában már ellentett jelenségek vál­nak uralkodóvá. A hatvanas éveket az űrhajózás évtizedének nevezték, bár az első szputnyik az ötvenes évek u- tolsó harmadában száguld végig az ég­bolton. A hatvanas évektől kezdődően meghatározóvá válik a fejlett és fej­lődő országokban a tudományos-mű­szaki forradalom. Mindazonáltal a hat­vanas éveknek nincs neve és aligha­nem így járunk a hetvenesekkel is. Az idők elbonyolódása, a történelmi hely­zetek differenciáltsága visszaveti a név­adó mágia próbálkozásait. Minden bi­zonnyal túl közel vagyunk a korszak­hoz, hogy elvonatkoztatva megleljük végtelen szóródású jelenségeinek ma­rokra fogható lényegét. De azért megkísérelhetjük. A meg­közelítés minden kockázatával a het­venes évek a világméretű válság évtize­dének nevezhető. Némi nagyvilágiság- gal persze mondhatnám a farmernad­rág évtizedének is, ha az effajta, nem is mindig visszatetsző nyegleség ez egyszer nem lenne már-már bűnösen felületes. A divattüneték hegemóniáján túl a más jellegű létterületeken hege­móniára törekvés tünetei, sajnos, száz­szorosán jellemzőbbek az elmúlt évti­zedre. Hadd tisztázzam tüstént: válsá­gon nem végállapotot értek, minthogy (Folytatása a 6. oldalon) SZÁSZ JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents