A Hét, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-01 / 1. szám

b A SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSADALMI — POLITIKAI — MŰVELŐDÉSI HETILAPJA 12 oldal Ara 1 lej 1982. január 1. XIII. évfolyam Világ proletárjai, egycsOHetcH Szótárté jókívánság Kevesebbet — s egyben többet — nem kívánhatunk olvasóinknak az új esztendőben, mint azt, hogy ami e lap hasábjain a szeme elé kerül, az valóban olvasmány legyen. Magvas, velős, eszméltető és egy­ben az írásművészet széptörvényei szerint megmódolt cikkeket, szél­jegyzeteket, esszéket, bírálatokat, riportokat, interjúkat, amelyek mind olvasásra méltók és érdemesek le­gyenek. Századvégi világunk nem kis veszélyei közé tartozik az érté­kek hígulósa és a környezet szeny- nyeződése. ügyelnünk kell tehát arra, hogy ezeket a veszélyeket el­hárítsuk műhelyünkben is: vigyáz­nunk kell a szó értékére, a gondo­lat tisztaságára. A világban nin­csen minden rendjén, de a mi mon- t; datainkban mindennek a helyén kell lennie, hogy az olvasó átláthas­son o zavar ködein, fölismerte a fölborult egyensúlyokat, és ott érzé- -j kelje a kérdésességeket és a har­móniákat, ahol azok a szavaink fedezetében: magában a valóság- j bán mutatkoznak. De az írónak ahhoz, hogy a dolgokat nevén ne­vezze, mintegy lelket kell lehelnie a szavakba, és akkor — mint a költő írja — „a szavak föltámadnak, tes­tet öltenek, a főnév főúri méltóság­gal jár-kel, a melléknév, a főnév áttetsző ruhája ragyoq, mint a la- zúrfesték, az ige pediq, a mozgás angyala életbe lendíti a mondatot." Egy újság — még ha nem Is naDi- lap — óhatatlanul információkat közöl, másként szólva, hi'lao. Közöl­nivaló híreink ezen a századvégen nem mindig lélekemelőek, gyakran szorongatóak. A hírek milyenségén nem tudunk változtatni, de köteles­ségünk, hogy mondatainkban a „mozgás angyala", igéink, megmu­tassák merre s hogyan megyen a világ, hogy mellékneveink áttetsző ruhái mögül elővillantsuk a dolgok lényegeit. Bármennyire is veszélyez­tetné az emberiség létét a fegyver­kezés újdon technikája, az igaz és szép szó változatlanul békés fegy­verünk marad, jószerével abban a harcban is, amelyet éppen a hábo­rú ellen vívunk. Tudva tidjuk, hogy e századvé­gen fönnmaradásunk egyik föltétele az önismeret. Azt kívánjuk olvasó­inknak, hogy írásainkban tisztábban ismerje föl a nagyvilág bonyodal­mait és mozgásirányait, országunk harcát az önmeghaladásért és az emberi fölfejlődésé.1, s annak szer­ves részeként a romániai magyar nemzetiség létalakulásának válto­zásait. Boldoggá tenne bennünket az 0 tudat, hogy írásainkból ne csak kifelé vetüljön némi fény, de befe­lé, a lélek rezgései felé is. Az önis­meret önvizsgálat is, tudatosítanunk kell, miféle varázs és miféle döb­benet ma a lélek, miként válaszol a világ érintéseire, miként lehet megőrizni épségét és érzékenysé­gét, hogyan lehet elkerülni a ma­gány csapdáit és szélesíteni az utat a közösségi létvitelhez. Egyszóval: sok jó olvasnivalót kí­vánunk az új esztendőben. Jón, tér- ; mészetesen az értendő, ami javunk­ra szolgál. Emberségünket szolgálja, annak minden egyetemes és sajá­tos vonatkozásában. Mint a szó emberei, azon leszünk, hogy betart­suk szavunkat. SZÁSZ JÁNOS Újévi ajándék a fővárosnak DAMŐ ISTVÁN rajza A metró vonalának hossza kétszere­sére, várható forgalma négyszeresére nő: a hosszabb útvonal megsokszorozza a földalatti vasút fontosságát. Most már Bukarest legnépesebb lakótelepe — a Titán — és a keleti ipari övezet gyár­óriásai közvetlen, gyors kapcsolatba kerülnek a város szívével. Nicolae Ceau?escu elvtárs december 28-án részt vett az első metróvonal má­sodik, több mint 9 kilométeres szaka­szának avatásán. A pártfőtitkár a vég­állomásról, a Republica megállótól az Unirii térig utazott. Mindenütt, minden megállóban a szeretet és a ragaszkodás ünnepi megnyilatkozásaival fogadták. S a metró építői büszkén mutatták be mindazt, ami a két éve üzembe helye­zett vonalszakaszhoz képest újdonság­nak számít Az új szakaszon két párhuzamos alagútban futnak a sínek. Itt már nem kéregvasút jellege van. Az építők a mélyben, fúrópajzzsal dolgoztak. A na­pi 2—3 méterrel előrehaladó, a földet kikotró, elszállító és a betongyűrűt be­szerelő pajzsokat az Augusztus 23 Mű­vekben készítették — s mintegy jutal­mul a metró új szakaszát ennek a gyár­óriásnak a munkásai is igénybe veszik ezután munkába jövet és munkából menet. A hat új megálló még szebb, műépíté- szetileg még gondosabban, még egyé­nibben kimunkált, mint a korábbiak. Sajátosságukat funkcionalitásuk is meg­szabta. az, hogy milyen nagyszámú uta­zóközönségre számítanak. Szép. kényelmes és hasznos. A most már közel 17,5 kilométert, az időjárástól függetlenül fél órán belül futja be a szerelvény, félórákkal rövidítve meg tízezrek útját a munkába és haza. A párt főtitkára megelégedéssel nyug­tázta, hogy az új szakaszon dolgozó 45 kutató- és tervezőintézet, főiskola. 20 építő-szerelő vállalat és 80 bedolgozó gyár jó munkát végzett. Az építőknek csak a képviselői fogad­ták a felavatott új szakasz mentén a párt főtitkárát. A többiek folytatták a munkát. Folytatták a főváros más ke­rületeiben, ott, ahol a két év múlva felavatandó harmadik és negyedik sza­kasz már javában épül. Az első metró­vonal hossza két év múlva 27,1 kilomé­ter lesz, 17 állomás és két kocsiszín szol­gálja majd az utazást. Gyorsabb,, jobb és gazdaságosabb munkára biztatta a párt főtitkára bú­csúzóul az építőket. A hármas követel­ménynek már a második szakasz épí­tése során eleget tettek. Tapasztalatban gazdagabban, eredményesebben folytat­hatják a megkezdett munkát. A metró most már hosszabb útvona­lon, lényegesen nagyobb utazóközönsé­get kiszolgálva működik. Ez az, ami látszik belőle. S ami nem látszik, az a további folyamatos munka. Újévi ajándék ez a főváros utazókö­zönsége számára. Szép ajándék, amit kellőképpen meg is becsülnek a már „gyakorlott“ és az új utasok. V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents