A Hét, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Megtervezett egyensúly Ügy adódott, hogy a Nagy Nemzet- gyűlés éppen a XII. pártkongresszus második évfordulóján fogadta el Ro­mánia 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervét, az 1982 évi mezőgazdaság- és élelmi­szeripar-fejlesztési tervét, valamint az 1982. évi állami költségvetést. A naptá­ri egybeesés véletlen, de nem véletlen az, hogy a gyakorlat teljes egészében igazolta a XII. pártkongresszus követ­keztetéseit és határozatait az ország ál­talános gazdasági helyzetére, a tovább­fejlődés új irányaira és követelményeire s a világgazdasági helyzet alakulására vonatkozólag. így, mi sem természe­tesebb annál, hogy az 1982. évi tervek és az állami költségvetés a legmesz- szebbmenően tiszteletben tartja a párt- kongresszus által kitűzött irányvonala­kat. az év első felében elfogadott 1981— 1985-ös ötéves terv célkitűzéseit, és egy­idejűleg, figyelembe veszi az idei je­lentős megvalósításokat, akárcsak az egyes területeken mutatkozó hiányos­ságokat. Erre vonatkozólag Nicolae Ceausescu elvtá s rámutatott, hogy az 1982-es terv „ ... célkitűzései és elő­irányzatai biztosítják a XII. párt- kongresszus ama határozatainak a vég­rehajtását, hogy továbbfejlesztjük a nemzetgazdaságot, megvalósítjuk a munka és élet új minőségét, Romá­nia új fejlesztési stádiumba lép, és tovább emelkedik a nép anyagi és szellemi életszínvonala, ami kommu­nista pártunk politikájának legfőbb cél­ja, a Romániában épülő sokoldalúan fejlett szocialista társadalom lényege.“ Az új terveket és az új költségvet "~t elejétől végig áthatja az új minőség következetes megvalósításának, a bel­terjes intenzív fejlődésnek az igénye. Ezt mutatja elsősorban a gazdasági ha­tékonyság mutatóinak magas értéke. Erőteljesen növelni kell a munka ter­melékenységét, csökkenteni a termelé­si. főként az anyagi költségek színvona­lát stb. Másodsorban ezt igazolja a kü­lönböző gazdasági tervmutatók össze­egyeztetése, összehangolása. 1982-ben a nemzeti jövedelem gyorsabb ütemben növekedik, mint a társadalmi termék, az ipart nettó termelés gyorsabban nö­vekedik, mint az árutermelés, a nettó- és az árutermelés növekedését megelő­zi a termelékenységnövekedés, de a nettó termelés növekedése magasabb a beruházások növekedésénél, az export gyorsabban növekedik, mint a nettó- és az árutermelés, a termelésnövekedés több mind négyötöde a termelékenység fokozása alapján valósul meg, az előző időszakhoz viszonyítva lényegesen csök­ken a dolgozó személyzet növekedésé­nek üteme stb. Harmadsorban. 1982- ben az előző évekhez képest, sokkal ki­egyensúlyozottabb beruházási progra­mot valósítunk meg. A beruházások vo­lumene az ötéves terv előirányzataihoz képest is kisebb lesz. Az alapok túl­A világítás és az energiatakarékosság viszonyának vizsgálata megfelelő keretet kínál a világítástechnika jelenlegi helyze­tének és fejlődési irányainak bemutatá­sára, valamint az energiatakarékosság járható útjainak a felvázolására. (A világítás és az energiatakarékosság volt a témája a múlt év szeptemberében Budapesten megtartott nemzetközi világí­tástechnikai szemináriumnak is, amelyen a résztvevők — köztük számos nemzetközi hírnévnek örvendő szakember — összesen húsz országból sereglettek össze: elsősor­ban Nyugat-Európából és az európai szo­cialista országokból, de az USA-ból és Ausztráliából is! Meglepően nagy szám­ban voltak jelen Budán a CIE. a Nemzet­közi Világítástechnikai Bizottság vezetősé­gi tagjai, élükön az elnökkel, a hollandiai de Boer professzorral. Az ülésszak rende­zői mindjárt a megnyitó napján bemutat­ták, hogyan lehet a világítással úgy taka­rékoskodni, hogy az tetejébe még kelle­mes is maradjon. A „bemutatót" a „Régi Országház" vendéglő borpincéjében tar­tották, ahová a résztvevőket hagymás-pap­nyomó részét a megkezdett beruházá­sok kivitelezésére, az üzembe helyezés és az optimális paraméterek elérésének felgyorsítására, a termelőfelületek ész­szerűbb kihasználására, új gépek, be­rendezések, felszerelések üzembe helye­zésére fordítják. Negyedszer, az 1982. évi terv az eddigieknél sokkal ponto­sabban számol a gazdasági és területi egységek, a fővállalatok és a miniszté­riumok összes belső tartalékainak hasz­nosításával, a tényleges anyagi, emberi, tudományos és pénzügyi potenciál le­hető legésszerűbb felhasználásával, ö- tödször. minden tevékenységi területen, minden ágazatban, alágazatban, min­den gazdasági egységben felgyorsul a műszaki haladás, új technológiákat és gyártási eljárásokat vezetnek be. Végül, az új minőség megteremtéséhez, a ha­tékonyság állandó fokozásához, az in­tenzív fejlődés összes vetületeinek ki- domborításához, a terv értelmében, dön­tő mértékben hozzájárul az új gazda­sági-pénzügyi mechanizmus következe­tes alkalmazása az anyagi termelés minden területén. Az 1982-es terv a lehető legmesszebb- menően továbbra is kihasználja a nem­zetgazdaság dinamikai potenciálját, és a lehető legmagasabb növekedési üte­mek megvalósítását irányozza elő. Igaz ugyan, hogy az előző évekhez képest a növekedési ütemek valamivel alacso­nyabbak. De nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt a sokatmondó tényt, hogy magasabb nemzeti jövedelemről és ipari, illetve mezőgazdasági termelésről lévén szó, abszolút értékben ezek az ütemek az előző évekhez viszonyítva jelentősebb összegszerű növekedésben jutnak kifejezésre. Ismerve a többi fej- 1 'iő és fejlett országok előrejelzéseit, fejlesztési programjait és terveit, azt mondhatjuk, hogy nemzetgazdaságunk a növekedés tekintetében, világviszony­latban továbbra is élvonalbeli helyet foglal el. A terv számol a világgazdaság jövő­beni alakulásával, azzal, hogy a válság mélyülése, kisebb vagy nagyobb mérték­ben. minden egyes országra kihat. Ezért előirányozza az ország energia- és nyersanyagalapjának extenzív és in­tenzív bővítését, az önellátás fokozását. Jelentős energiaráfordítást irányoz elő a geológiai kutatások fejlesztésére, ha­tékonyságuk emelésére, a kitermelőipar erőteljes növekedésére, a fajlagos a- nyag- és energiafogyasztás leszorításá­ra, a takarékossági elvek következetes gyakorlati alkalmazására. Számolunk azzal, hogy egyre szerényebb minőségű, kevésbé dús tartalékokat vagyunk kénytelenek mind nehezebb körülmé­nyek között költségesebben kitermelni és felhasználni. Nagyobb hangsúlyt fek­tetnek a másodlagos és harmadlagos a- nyag- és energiaforrások felhasználásá­ra, a begyűjtési hálózatok kiszélesítésé­re és minél tökéletesebb működtetésére, rikás zsíroskeayérrel alátámasztott borkós­tolóra invitálták. A gyér világítást — stíl­szerűen — borospalackok nyakára ra­gasztott gyertyák szolgáltatták. Az ülés­szakom bemutatott dolgozatokat alapos tapasztalat, komoly szakismeret és tudo­mányos megalapozottság jellemezte. Az alábbiakban az elhangzottakból leszűrt a világítás és az energiatakarékosság vi­szonyára vonatkozó tanulságokat ismer­tetjük.) Á modern világítástechnika számos mód­szert ismer az energiafogyasztás csökken­tésére a világítás szintjének megőrzése mellett. Ilyen a korszerű, magas hatásfokú és fényhasznosítású lámpák (fényforrá­sok) fikozott bevezetése (itt elsősorban a magasnyomású higanygőz-, nátriumgőz- és fémhalogenides lámpákról, valamint a csökkentett átmérőjű és javított színképű fénycsövekről van szó), a csökkentett vesz­teségű elektronikus előtétek használata, a célszerű fényeloszlású, magas hatásfo­kú világítótestek alkalmazása, elektroni­kus vezérlőberendezések kidolgozása a a begyűjtött anyagok ésszerű, magas szintű feldolgozására. Ebből a célból, új technológiákat és gyártási eljárásokat vezetnek be. A világválság negatív kihatásainak csökkentését s a védekezést Románia nem az elzárkózás, az autarchikus fej­lődés útján óhajtja megvalósítani. Ép­pen ellenkezőleg, az összes belső erőfor­rások ésszerű felhasználása mellett a rendszeres és ütemes műszaki-anyagi ellátás megköveteli nemzetközi gazda­sági kapcsolatok továbbfejlesztését. E- zen a területen, a fizetési mérleg ki­egyensúlyozásán túl, a második fontos célkitűzés egy bizonyos valutatöbblet megteremtése, amely lehetővé teszi kül­földi adósságok megfelelő törleszté­sét is. A Román Kommunista Párt céljával, szocialista társadalmunk lényegével tel­jes összhangban, a terv előirányozza az életszínvonal, a munka- és életkörül­mények további javítását, az életminő­ség állandó javítását. A terv másik általános vonása az e- gyensúlyi helyzet kialakítására való tö­rekvés, amely az anyagmérlegek ki­egyensúlyozása mellett megköveteli a mezőgazdasági- és az élelmiszertermelés erőteljes fejlesztését, a területi egysé­gek jelentősebb hozzájárulását az ön­ellátás gyakorlati megvalósításához. Ebből a célból a mezőgazdaság 1982-re jelentős pótlólagos beruházási alapo­kat kapott, amelyet a műszaki-anyagi alap továbbfejlesztésére, de főként a már létező műszaki-anyagi alap haté­kony kihasználásának biztosítására költ el. A mezőgazdaság előtt álló rendkí­vüli feladatok méreteit érzékelteti az a tény, hogy a terv előirányozza a mező- gazdasági termelés gyorsabb növekedé­sét az ipari termeléshez képest. A me­zőgazdaság nemzetgazdaságunk máso­dik alapvető ágazata, és a lakosság megfelelő élelmiszerellátása mellett egyre nagyobb mértékben hozzá kell járulnia az ipar nyersanyaga1 apiának kiszélesítéséhez és ezáltal az önellátás állandó fokozásához. A mezőeazdarági termelés legfontosabb fejlesztési iránya a belterjesség fokozása a hektá -o: kénti és a takarmányozott állatonként! hoza­mok növelése által. Az igényes felada­tok realitását támasztja alá az RKP Központi Bizottsága Politikai Végre­hajtó Bizottságának utóbbi hatá-ozata a mezőgazdasági termelés növelésében való termelői anyagi érdekeltség foko­zásáról. A terv újabb módosításokat irányoz elő a termelési szerkezet korszerűsíté­sére, fejlesztésére. Az átlagosnál gyor­sabban fejlődnek — és ezáltal részará­nyuk is megnövekedik — a gépipar és a vegyipar korszerű alágazatai, a műsza­ki haladást gerjesztő alágazatok. Ezzel egyidejűleg csökken az erősen anyag- és energiaigényes, elavult termékek termelése, és helyettük új, illetve töké­letesített, korszerű, műszaki, gazdasági és esztétikai szempontból is versenyké­pes termékeket gyártanak. A gyárt­vilógítós szükség szerinti ki- és bekapcso­lásóra. illetve szabályozására, o világítás tervezésének tökéletesítése stb. (Ezzel kap­csolatban oz ülésszak résztvevői megis­merkedhettek például a budapesti Tung­sram cég által előállított legújabb fény­források egyes típusaival. Nagy érdeklő­désnek örvendtek a nagynyomású fém­halogenides lámpák, melyeknek színhő­mérséklete már a 6500 Kelvint is elérik, tö­kéletes színvisszaadásukkal pedig főleg a színes televíziózásnál hasznosak; és a mindössze 35 wattos nagynyomású nátrium­gőzlámpák 65 lumea/wattos fényhaszno­sítással, melyek a belsőtéri világításban alkalmazhatók; összehasonlításul: a klasz- szikus izzólámpák fényhasznosítása csu­pán 8—10 lumen/watt, tehát ugyanannyi fényt 7—8-szor több energia elfogyasztá­sával termelnek.) Érdekes — és első látásra paradox — a megállapítás; a meghirdetett általános e- nergiaínség végül is világszinten a világí­tástechnika páratlan fejlődését hoztál Az energiafogyasztás ésszerűsítését célzó tö­rekvések többek között a világítástechni­kára irányították a szakemberek figyelmét, ami páratlan kutatómunka- és anyagi rá­fordítást biztosított. Minden jel arra vall, hogy a modem világítástechnikai ipar egyre jövedelmezőbbé válik. Különben a közeljövőben a fénytermelés nagyarányú növekedése várható — az energiafogyasz­tás iával lassúbb emelkedése mellett, az egyre maqasabb fényhasznositású fény­források kidolgozása folytán. Végül is figyelmet érdemel az az álta­lános vélemény, hogy halaszthatatlanná vált a világítástechnikai oktatás bővítése, fejlesztése. A mai, de főleg a halnapi mo­dern világítás alapos ismeretekkel rendel­kező szakembereket igényel minden szin­ten. A szakoktatásra fordított anyaqiak és szellemiek pedig sokszorosan megtérülnek a célszerű, jó világítás által biztosított : gazdasági előnyökön. OBERST LÁSZLÓ mányfejlesztés továbbra is az új, kor­szerű ágazatokban lesz a leggyorsabb. Az 1982. évi állami költségvetés ki­egyensúlyozott, és minden tekintetben jól szolgálja az egységes országos gaz­dasági társadalmi fejlesztési terv és a mezőgazdasági és élelmiszeripari terv teljesítését. A nagyrészt szocialista egy­ségeink pénzjövedelmeiből származó bevételek alapján biztosítják a nemzet- gazdaság, az összes ágazatok és alága­zatok, a különböző tevékenységi terü­letek tervfeladatainak megvalósításá­hoz szükséges pénzeszközöket, valamint a dolgozó nép életszínvonalának terve­zett növekedéséhez szükséges pénzala­pokat Előirányozzák továbbá a te­rületi egységek és a helységek önfinan­szírozásának további fokozását, a költ­ségvetés minden községet, várost, me­gyét arra késztet, hogy kiadásaikat mi­nél nagyobb mértékben saját bevéte­leikből fedezzék. Előirányozza a pénz­alapok, a pénzügyi szabályok, a hitel minél hatékonyabb felhasználását, az alapok forgási sebességének állandó fokozását, az összes kiadások ésszerű méretezését, a gazdaságilag indokolat­lan kiadások megelőzését, illetve kikü­szöbölését. az önfinanszírozás általáno­sítását. a jövedelmezőségi mutatók lé­nyeges javítását, ugyanakkor lehetővé teszi a pénzügyi és a valutáris egyen­súly megteremtését és megszilárdítá­sát. Ilyen értelemben, nagymértékben támaszkodik a bevételi és kiadási költ­ségvetések végrehajtására minden vo­nalon. VORZSAK ALMOS FÖBUM Udvarhelyről hazafelé, Szováta irányába jöttünk. Autóbuszunk zsúfolásig telt. Tő­lem jobbra egy gyermekarcú fiatalember lehajtott fejjel önfeledten elmerülve ol­vas. Vajon mit? Most már csak őt figye­lem. — Elnézést — szólítom meg Szová- tán —, árulja el nekem is. mit olvasott Székelyudvarhelytől mostani« olyan kitar­tó figyelemmel? Fedőlapjával felém for­dítja a Művelődés idei novemberi számát: Még egyetemista koromban fedeztem fel Temesváron és azóta hűséges barátok let­tünk. További érdeklődésemre: — Csík­szeredában dölgozom a vasútnál, építész- mérnök vagyok és most hazafele igyek­szem, Gyulakutára szüléimét meglátogat­ni ... Közben ismét benépesül autóbu­szunk. elindulunk. Lassan átmelegszik a levegő és az ablakokról olvadni kezdenek a jégvirágok. Figyelem a sok ismeretlen arcot. De hiszen mi már sokszor találkoz­hattunk. Mert. tisztán fehérlő otthonig tá­jon utazni ennyi ismeretlen ismerőssel mindig — élményteli találkozás. KELEMEN FERENC Marosvásárhely Székelykeresztúrl Kalász Fúvószenekar 1981 — szemet gyönyörködtető hímzés áll egv újabb zászlón, amit közművelődésünk emlékeként fognak megőrizni az utókor számára. A zenekar különben nagy múlt­ra tekint vissza, hiszen Írásos dokumentu­mok említése szerint 1895-ben alakult meg. Az 1981-es esztendő csak az újraszervezés, pontosabban az őrségváltás idejét jelzi. A jelenleg 37 tagú együttes — csupa lel­kes emberek, munkások és értelmiségiek alkotják — december 6-án fogadta szé­kelyudvarhelyi testvéregyüttesét. A ven­dég és a helyi zenekar id. Dolga Lajos és Baksa Endre vezetésével felvonult a szé­kelykeresztúri főtéren és ünnepélyessé, hangulatossá tették a vasárnan délelőtt óráit. Ezt követően a Művelődési Ház színpadán léptek fel sikerrel. Műsorukban szeretjeitek: tömegdalok, klasszikus mű­vek, magyar, román és német népdalfel­dolgozások. A találkozó alkalmával ke­rült sor a keresztúri öreg fúvósok bú­csúztatására is. Megható, de ugyanakkor megnyugtató pillanat volt. Az öregek he­lye nem maradt üresen a zenekarban és a hangszert sem „akasztották a szegre“, hanem átadták a fiataloknak, van aki ép­pen saját fiának. FODOR S. SÁNDOR Székelykereszt úr Ausztrál!* Afrika népei... olvasom e- gvik napilapunkban. Fantázia, jó adag francia, angol vagy romárf nyelvtudás és alapos földrajzi tájékozottság kell a (több- rendbeli) felületes fordítás eredménye­ként született furcsa cím megértéséhez. Egyszerűen azt jelenti: Dél-Afrika népei. Apróság? Ügy vélem, érdemes elidőzni az ilyen „apróságoknál“, mert a nyelvünkbe gátlástalanul beáradó idegen szóözön e- gyik példája. Következménye pedig az, hogy az átlagolvasó nem képes tájékozód­ni a számára semmitmondó idegen szavak (és a mögöttük álló fogalmak) között. Érdemes lenne az alábbi egyszerű tesztet kipróbálni. A következő szavak közül cso­portosítsák az azonos jelentésűeket: 1. septentrional. 2. apus, 3. est. 4. miazăzi, 5. meridoinal. 6. nord, 7. orient. 8. boreal, 9. răsărit. 10. occident. 11. austral, 12. vest. 13. miazănoapte, 14. sud. Feltételezem, hogy meglepően kevés lesz a tökéletes válasz. (Ez különben a következő: Észak: 1. 6. 8. 13; Dél: 4. 5, 11. 14; Kelet: 3, 7, 9; Nyugat: 2, 10, 12.) A magyar nyelvben az égtájak neve: Észak, Dél, Kelet, Nyugat. E négy szóval az égtájakkal kapcsolatos minden foga­lom. tulajdonság kifejezhető. Semmi ér­telme tehát égtájak megjelölésére más szavakat forgalmazni. BENEDEK GYULA Szatmár MOHY SÁNDOR rajza Szentimrei Jenő Városok, emberek című könyvéhez Világügy: a világítás NAPIRENDEN 1982. január 1. A HÉT 2

Next

/
Thumbnails
Contents