A Hét, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Megtervezett egyensúly Úgy adódott, hogy a Nagy Nemzetgyűlés éppen a XII. pártkongresszus második évfordulóján fogadta el Románia 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervét, az 1982 évi mezőgazdaság- és élelmiszeripar-fejlesztési tervét, valamint az 1982. évi állami költségvetést. A naptári egybeesés véletlen, de nem véletlen az, hogy a gyakorlat teljes egészében igazolta a XII. pártkongresszus következtetéseit és határozatait az ország általános gazdasági helyzetére, a továbbfejlődés új irányaira és követelményeire s a világgazdasági helyzet alakulására vonatkozólag. így, mi sem természetesebb annál, hogy az 1982. évi tervek és az állami költségvetés a legmeszszebbmenően tiszteletben tartja a pártkongresszus által kitűzött irányvonalakat, az év első felében elfogadott 1981— 1985-ös ötéves terv célkitűzéseit, és egyidejűleg, figyelembe veszi az idei jelentős megvalósításokat, akárcsak az egyes területeken mutatkozó hiányosságokat. Erre vonatkozólag Nicolae Ceausescu elvtás rámutatott, hogy az 1982-es terv „ ... célkitűzései és előirányzatai biztosítják a XII. pártkongresszus ama határozatainak a végrehajtását, hogy továbbfejlesztjük a nemzetgazdaságot, megvalósítjuk a munka és élet új minőségét, Románia új fejlesztési stádiumba lép, és tovább emelkedik a nép anyagi és szellemi életszínvonala, ami kommunista pártunk politikájának legfőbb célja, a Romániában épülő sokoldalúan fejlett szocialista társadalom lényege.“ Az új terveket és az új költségvetést elejétől végig áthatja az új minőség következetes megvalósításának, a belterjes intenzív fejlődésnek az igénye. Ezt mutatja elsősorban a gazdasági hatékonyság mutatóinak magas értéke. Erőteljesen növelni kell a munka termelékenységét, csökkenteni a termelési, főként az anyagi költségek színvonalát stb. Másodsorban ezt igazolja a különböző gazdasági tervmutatók összeegyeztetése, összehangolása. 1982-ben a nemzeti jövedelem gyorsabb ütemben növekedik, mint a társadalmi termék, az ipari nettó termelés gyorsabban növekedik, mint az árutermelés, a nettó- és az árutermelés növekedését megelőzi a termelékenységnövekedés, de a nettó termelés növekedése magasabb a beruházások növekedésénél, az export gyorsabban növekedik, mint a nettó- és az árutermelés, a termelésnövekedés több mint négyötöde a termelékenység fokozása alapján valósul meg, az előző időszakhoz viszonyítva lényegesen csökken a dolgozó személyzet növekedésének üteme stb. Harmadsorban: 1982- ben az előző évekhez képest, sokkal kiegyensúlyozottabb beruházási programot valósítunk meg. A beruházások volumene az ötéves terv előirányzataihoz képest is kisebb lesz. Az alapok túlnyomó részét a megkezdett beruházások kivitelezésére, az üzembe helyezés és az optimális paraméterek elérésének felgyorsítására, a termelőfelületek észszerűbb kihasználására, új gépek, berendezések, felszerelések üzembe helyezésére fordítják. Negyedszer, az 1982. évi terv az eddigieknél sokkal pontosabban számol a gazdasági és területi egységek, a fővállalatok és a minisztériumok összes belső tartalékainak hasznosításával, a tényleges anyagi, emberi, tudományos és pénzügyi potenciál lehető legésszerűbb felhasználásával, ötödször, minden tevékenységi területen, minden ágazatban, alágazatban, minden gazdasági egységben felgyorsul a műszaki haladás, új technológiákat és gyártási eljárásokat vezetnek be. Végül, az új minőség megteremtéséhez, a hatékonyság állandó fokozásához, az intenzív fejlődés összes vetületeinek kidomborításához, a terv értelmében, döntő mértékben hozzájárul az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus következetes alkalmazása az anyagi termelés minden területén. Az 1982-es terv a lehető legmesszebbmenően továbbra is kihasználja a nemzetgazdaság dinamikai potenciálját, és a lehető legmagasabb növekedési ütemek megvalósítását irányozza elő. Igaz ugyan, hogy az előző évekhez képest a növekedési ütemek valamivel alacsonyabbak. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a sokatmondó tényt, hogy magasabb nemzeti jövedelemről és ipari, illetve mezőgazdasági termelésről lévén szó, abszolút értékben ezek az ütemek az előző évekhez viszonyítva jelentősebb összegszerű növekedésben jutnak kifejezésre. Ismerve a többi fej-lölő és fejlett országok előrejelzéseit, fejlesztési programjait és terveit, azt mondhatjuk, hogy nemzetgazdaságunk a növekedés tekintetében, világviszonylatban továbbra is élvonalbeli helyet foglal el. A terv számol a világgazdaság jövőbeni alakulásával, azzal, hogy a válság mélyülése, kisebb vagy nagyobb mértékben, minden egyes országra kihat. Ezért előirányozza az ország energia- és nyersanyagalapjának extenzív és intenzív bővítését, az önellátás fokozását. Jelentős energiaráfordítást irányoz elő a geológiai kutatások fejlesztésére, hatékonyságuk emelésére, a kitermelőipar erőteljes növekedésére, a fajlagos anyag- és energiafogyasztás leszorítására, a takarékossági elvek következetes gyakorlati alkalmazására. Számolunk azzal, hogy egyre szerényebb minőségű, kevésbé dús tartalékokat vagyunk kénytelenek mind nehezebb körülmények között költségesebben kitermelni és felhasználni. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a másodlagos és harmadlagos anyag- és energiaforrások felhasználására, a begyűjtési hálózatok kiszélesítésére és minél tökéletesebb működtetésére, a begyűjtött anyagok ésszerű, magas szintű feldolgozására. Ebből a célból, új technológiákat és gyártási eljárásokat vezetnek be. A világválság negatív kihatásainak csökkentését s a védekezést Románia nem az elzárkózás, az autarctikus fejlődés útján óhajtja megvalósítani. Éppen ellenkezőleg, az összes belső erőforrások ésszerű felhasználása mellett a rendszeres és ütemes műszaki-anyagi ellátás megköveteli nemzetközi gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését. Ezen a területen, a fizetési mérleg kiegyensúlyozásán túl, a második fontos célkitűzés egy bizonyos valutatöbblet megteremtése, amely lehetővé teszi külföldi adósságok megfelelő törlesztését is. A Román Kommunista Párt céljával, szocialista társadalmunk lényegével teljes összhangban, a terv előirányozza az életszínvonal, a munka- és életkörülmények további javítását, az életminőség állandó javítását. A terv másik általános vonása az egyensúlyi helyzet kialakítására való törekvés, amely az anyagmérlegek kiegyensúlyozása mellett megköveteli a mezőgazdasági és az élelmiszertermelés erőteljes fejlesztését, a területi egységek jelentősebb hozzájárulását az önellátás gyakorlati megvalósításához. Ebből a célból a mezőgazdaság 1982-re jelentős pótlólagos beruházási alapokat kapott, amelyet a műszaki-anyagi alap továbbfejlesztésére, de főként a már létező műszaki-anyagi alap hatékony kihasználásának biztosítására költ el. A mezőgazdaság előtt álló rendkívüli feladatok méreteit érzékelteti az a tény, hogy a terv előirányozza a mezőgazdasági termelés gyorsabb növekedését az ipari termeléshez képest. A mezőgazdaság nemzetgazdaságunk második alapvető ágazata, és a lakosság megfelelő élelmiszerellátása mellett egyre nagyobb mértékben hozzá kell járulnia az ipar nyersanyagalapjának kiszélesítéséhez és ezáltal az önellátás állandó fokozásához. A mezőgazdasági termelés legfontosabb fejlesztési iránya a belterjesség fokozása a hektáronkénti és a takarmányozott állatonkénti hozamok növelése által. Az igényes feladatok realitását támasztja alá az RKP Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának utóbbi határozata a mezőgazdasági termelés növelésében való termelői anyagi érdekeltség fokozásáról. A terv újabb módosításokat irányoz elő a termelési szerkezet korszerűsítésére, fejlesztésére. Az átlagosnál gyorsabban fejlődnek — és ezáltal részarányuk is megnövekedik — a gépipar és a vegyipar korszerű alágazatai, a műszaki haladást gerjesztő alágazatok. Ezzel egyidejűleg csökken az erősen anyag- és energiaigényes, elavult termékek termelése, és helyettük új, illetve tökéletesített, korszerű, műszaki, gazdasági és esztétikai szempontból is versenyképes termékeket gyártanak. A gyártmányfejlesztés továbbra is az új, korszerű ágazatokban lesz a leggyorsabb. Az 1982. évi állami költségvetés kiegyensúlyozott, és minden tekintetben jól szolgálja az egységes országos gazdasági társadalmi fejlesztési terv és a mezőgazdasági és élelmiszeripari terv teljesítését. A nagyrészt szocialista egységeink pénzjövedelmeiből származó bevételek alapján biztosítják a nemzetgazdaság, az összes ágazatok és alágazatok, a különböző tevékenységi területek tervfeladatainak megvalósításához szükséges pénzeszközöket, valamint a dolgozó nép életszínvonalának tervezett növekedéséhez szükséges pénzalapokat Előirányozzák továbbá a területi egységek és a helységek önfinanszírozásának további fokozását, a költségvetés minden községet, várost, megyét arra késztet, hogy kiadásaikat minél nagyobb mértékben saját bevételeikből fedezzék. Előirányozza a pénzalapok, a pénzügyi szabályok, a hitel minél hatékonyabb felhasználását, az alapok forgási sebességének állandó fokozását, az összes kiadások ésszerű méretezését, a gazdaságilag indokolatlan kiadások megelőzését, illetve kiküszöbölését, az önfinanszírozás általánosítását, a jövedelmezőségi mutatók lényeges javítását, ugyanakkor lehetővé teszi a pénzügyi és a valutáris egyensúly megteremtését és megszilárdítását. Ilyen értelemben, nagymértékben támaszkodik a bevételi és kiadási költségvetések végrehajtására minden vonalon. VORZSAK ÁLMOS Világügy: a világítás A világítás és az energiatakarékosság viszonyának vizsgálata megfelelő keretet kínál a világítástechnika jelenlegi helyzetének és fejlődési irányainak bemutatására, valamint az energiatakarékosság járható útjainak a felvázolására. (A világítás és az energiatakarékosság volt a témája a múlt év szeptemberében Budapesten megtartott nemzetközi világítástechnikai szemináriumnak is, amelyen a résztvevők — köztük számos nemzetközi hírnévnek örvendő szakember — összesen húsz országból sereglettek össze, elsősorban Nyugat-Európából és az európai szocialista országokból, de az USA-ból és Ausztráliából is! Meglepően nagy számban voltak jelen Budán a CIE, a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság vezetőségi tagjai, élükön az elnökkel, a hollandiai de Boer professzorral. Az ülésszak rendezői mindjárt a megnyitó napján bemutatták, hogyan lehet a világítással úgy takarékoskodni, hogy az tetejébe még kellemes is maradjon. A „bemutatót" a „Régi Országház" vendéglő borpincéjében tartották, ahová a résztvevőket hagymás-paprikás zsíroskenyérrel alátámasztott borkóstolóra invitálták. A gyér világítást — stílszerűen — borospalackok nyakára ragasztott gyertyák szolgáltatták. Az ülésszakom bemutatott dolgozatokat alapos tapasztalat, komoly szakismeret és tudományos megalapozottság jellemezte. Az alábbiakban az elhangzottakból leszűrt a világítás és az energiatakarékosság viszonyára vonatkozó tanulságokat ismertetjük.) A modern világítástechnika számos módszert ismer az energiafogyasztás csökkentésére a világítás szintjének megőrzése mellett. Ilyen a korszerű, magas hatásfokú és fényhasznosítású lámpák (fényforrások) fokozott bevezetése (itt elsősorban a magasnyomású higanygőz-, nátriumgőz- és fémhalogenides lámpákról, valamint a csökkentett átmérőjű és javított színképű fénycsövekről van szó), a csökkentett veszteségű elektronikus előtétek használata, a célszerű fényeloszlású, magas hatásfokú világítótestek alkalmazása, elektronikus vezérlőberendezések kidolgozása a világítás szükség szerinti ki- és bekapcsolására, illetve szabályozására, a világítás tervezésének tökéletesítése stb. (Ezzel kapcsolatban az ülésszak résztvevői megismerkedhettek például a budapesti Tungsram cég által előállított legújabb fényforrások egyes típusaival. Nagy érdeklődésnek örvendtek a nagynyomású fémhalogenides lámpák, melyeknek színhőmérséklete már a 6500 Kelvint is elérik, tökéletes színvisszaadásukkal pedig főleg a színes televíziózásnál hasznosak; és a mindössze 35 wattos nagynyomású nátriumgőzlámpák 65 lumea/wattos fényhasznosítással, melyek a belsőtéri világításban alkalmazhatók; összehasonlításul: a klaszszikus izzólámpák fényhasznosítása csupán 8—10 lumen/watt, tehát ugyanannyi fényt 7—8-szor több energia elfogyasztásával termelnek.) Érdekes — és első látásra paradox — a megállapítás: a meghirdetett általános energiaínség végül is világszinten a világítástechnika páratlan fejlődését hozta. Az energiafogyasztás ésszerűsítését célzó törekvések többek között a világítástechnikára irányították a szakemberek figyelmét, ami páratlan kutatómunka- és anyagi ráfordítást biztosított. Minden jel arra vall, hogy a modern világítástechnikai ipar egyre jövedelmezőbbé válik. Különben a közeljövőben a fénytermelés nagyarányú növekedése várható — az energiafogyasztás jóval lassúbb emelkedése mellett, az egyre magasabb fényhasznosítású fényforrások kidolgozása folytán. Végül is figyelmet érdemel az az általános vélemény, hogy halaszthatatlanná vált a világítástechnikai oktatás bővítése, fejlesztése. A mai, de főleg a halnapi modern világítás alapos ismeretekkel rendelkező szakembereket igényel minden szinten. A szakoktatásra fordított anyagiak és szellemiek pedig sokszorosan megtérülnek a célszerű, jó világítás által biztosított gazdasági előnyökön. OBERST LÁSZLÓ MOHY SÁNDOR rajza Szentimrei Jenő Városok, emberek című könyvéhez NAPIRENDEN FÓRUM Udvarhelyről hazafelé, Szováta irányába jöttünk. Autóbuszunk zsúfolásig telt. Tőlem jobbra egy gyermekarcú fiatalember lehajtott fejjel önfeledten elmerülve olvas. Vajon mit? Most már csak őt figyelem. — Elnézést — szólítom meg Szovátán —, árulja el nekem is, mit olvasott Székelyudvarhelytől mostani, olyan kitartó figyelemmel? Fedőlapjával felém fordítja a Művelődés idei novemberi számát. Még egyetemista koromban fedeztem fel Temesváron és azóta hűséges barátok lettünk. További érdeklődésemre: — Csíkszeredában dolgozom a vasútnál, építészmérnök vagyok és most hazafele igyekszem, Gyulakutára szüleimet meglátogatni ... Közben ismét benépesül autóbuszunk, elindulunk. Lassan átmelegszik a levegő és az ablakokról olvadni kezdenek a jégvirágok. Figyelem a sok ismeretlen arcot. De hiszen mi már sokszor találkozhattunk. Mert tisztán fehérlő otthonig tájon utazni ennyi ismeretlen ismerőssel mindig — élményteli találkozás. 1982. január 1. KELEMEN FERENC Marosvásárhely Székelykeresztúri Kalász Fúvószenekar 1981 — szemet gyönyörködtető hímzés áll egy újabb zászlón, amit közművelődésünk emlékeként fognak megőrizni az utókor számára. A zenekar különben nagy múltra tekint vissza, hiszen írásos dokumentumok említése szerint 1895-ben alakult meg. Az 1981-es esztendő csak az újraszervezés, pontosabban az őrségváltás idejét jelzi. A jelenleg 37 tagú együttes — csupa lelkes emberek, munkások és értelmiségiek alkotják — december 6-án fogadta székelyudvarhelyi testvéregyüttesét. A vendég és a helyi zenekar id. Dolga Lajos és Baksa Endre vezetésével felvonult a székelykeresztúri főtéren és ünnepélyessé, hangulatossá tették a vasárnap délelőtt óráit. Ezt követően a Művelődési Ház színpadán léptek fel sikerrel. Műsorukban szeretteitek: tömegdalok, klasszikus művek, magyar, román és német népdalfeldolgozások. A találkozó alkalmával került sor a keresztúri öreg fúvósok búcsúztatására is. Megható, de ugyanakkor megnyugtató pillanat volt. Az öregek helye nem maradt üresen a zenekarban és a hangszert sem „akasztották a szegre“, hanem átadták a fiataloknak, van aki éppen saját fiának. FODOR S. SÁNDOR Székelykereszt úr Ausztrál!* Afrika népei... olvasom egyik napilapunkban. Fantázia, jó adag francia, angol vagy románs nyelvtudás és alapos földrajzi tájékozottság kell a (többrendbeli) felületes fordítás eredményeként született furcsa cím megértéséhez. Egyszerűen azt jelenti: Dél-Afrika népei. Apróság? Úgy vélem, érdemes elidőzni az ilyen „apróságoknál“, mert a nyelvünkbe gátlástalanul beáradó idegen szóözön egyik példája. Következménye pedig az, hogy az átlagolvasó nem képes tájékozódni a számára semmitmondó idegen szavak (és a mögöttük álló fogalmak) között. Érdemes lenne az alábbi egyszerű tesztet kipróbálni. A következő szavak közül csoportosítják az azonos jelentésűeket: 1. septentrional, 2. apus, 3. est. 4. miazăzi, 5. meridonial, 6. nord, 7. orient. 8. boreal, 9. răsărit, 10. occident. 11. austral, 12. vest, 13. miazănoapte, 14. sud. Feltételezem, hogy meglepően kevés lesz a tökéletes válasz. (Ez különben a következő: Észak: 1. 6. 8. 13; Dél: 4. 5, 11. 14; Kelet: 3, 7, 9; Nyugat: 2, 10, 12.) A magyar nyelvben az égtájak neve: Észak, Dél, Kelet, Nyugat. E négy szóval az égtájakkal kapcsolatos minden fogalom, tulajdonság kifejezhető. Semmi értelme tehát égtájak megjelölésére más szavakat forgalmazni. BENEDEK GYULA Szatmár A HÉT 2