A Hét, 1984 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-01 / 1. szám
A SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSADALMI — POLITIKAI — MŰVELŐDÉSI HETILAPJA 16 oldal A szocialista Köztársaság: egység, demokrácia, munka írta: FEJES GYULA a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának titkára Az esztendő utolsó hónapja, december, történelmünk két kiemelkedő eseményének jegyében kezdődött, illetve végződik. Az egységes román nemzeti állam megalakulásának 65. évfordulóját a Köztársaság kikiáltásának 36. évfordulóját követi. A két piros betűs ünnepet nemcsak a naptári egybeesés, hanem mindenekelőtt a törvényszerű történelmi fejlődés belső logikája fűzi össze. Az Egyesülés és a Köztársaság kivívása egyaránt a sorsának tudatos formálását a saját kezébe vevő nép műve. A gyulafehérvári nagy nemzeti gyűlés visszhangos határozataiban világosan megfogalmazódtak azok a demokratikus nemzeti és társadalmi célkitűzések, amelyek maradéktalan valóra váltásáhozvezető utat a Román Kommunista Pártástal vezetett antifasiszta és antiimperialista, nemzeti és társadalmi felszabadító fegyveres felkelés győzelme nyitotta meg. Ezen az úton haladva született meg a Köztársaság, az államforma, amely mintegy szentesíti a nép uralmát a nép országában. A szocialistává vált Köztársaság termékenyítő kerete azoknak az élet minden területére kiterjedő forradalmi átalakulásoknak, amelyeknek a sodrában az új létezésmód, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom feltételei formálódnak hazánkban. A két decemberi évforduló közötti mozgalmas napok meggyőzően szemléltetik, hogy mit jelent a szocialista köztársaság, miként működik a forradalmi munkásdemokrácia. Az év utolsó hónapjában sorra ültek össze a szocialista demokrácia országos fórumai. Ezek a reprezentatív fórumok az egész nép nevében és megbízásából avatottan és részletesen elemezték a XII. pártkongresszus és az Országos Pártkonferencia határozatait megvalósító munka eredményeit, a társadalmi-gazdasági fejlődés időszerű kérdéseit, megvitatták és jóváhagyták a következő év feladatait kijelölő terveket, programokat, intézkedéseket. A hangsúlyozottan munkajellegű, az egész társadalmat átfogó tanácskozások sorozata, majd a Nagy Nemzetgyűlés törvényalkotó tevékenysége kifejezően példázza az egész nép, az összes dolgozók közvetlen részvételét az ország jelenének és jövőjének alakításában. A szocialista Romániában Nicolae Ceausescu elvtársnak kezdeményezésére és irányításával létrejött és hatékonyan működik a forradalmi demokrácia mint a demokrácia sajátos, magasrendű formája, amely kedvező keretet biztosít a dolgozók hármas — termelői, tulajdonosi, haszonélvezői — minőségének érvényesüléséhez a társadalom sokoldalú fejlesztésének folyamatában. Az így kialakított tervek valóra váltásának biztosítéka a dolgozók millióinak szervezett, céltudatos munkája. A párt politikájában az egész nép létérdekeinek megfogalmazását látja és éppen ezért mindent megtesz maradéktalan érvényesüléséért a társadalmi, gazdasági, művelődési élet különböző területein. A szocialista demokrácia országos jellegű fórumain véglegesített tervek az elkövetkező esztendőre a jelenleginél is fokozottabb fejlesztési ütemet irányoznak elő a nemzetgazdaság különböző szektoraiban. A kedvezőtlen nemzetközi gazdasági viszonyokkal szembenézve, az utóbbi években szerzett tapasztalatokat hasznosítva kell magasabb szintre emelni egész munkánkat. Az új minőség létrejöttének alapfeltétele a magasabb műszaki színvonal, a nagyobb gazdasági hatékonyság, a termelékenység gyors növekedése, a következetes és ésszerű takarékoskodás. Az új mezőgazdasági forradalom véghez vitele, a nagy terméshozamok biztosítása és függetlenítése az időjárás szeszélyeitől szintén céltudatos, a korszerű agrotechnika tapasztalataihoz igazodó, szervezett és fegyelmezett munkát igényel. Az új gazdasági mechanizmus határozottabb érvényesítése, a dolgozók javadalmazása és a munkájuk gazdasági hatékonysága közötti szoros kapcsolat, az önellátás fejlesztése fontos tényezője az életszínvonal tervezett emelkedésének. Mindaz, amit eddig elértünk a szocialista építés esztendeiben és különösképpen a IX. kongresszus óta eltelt közel két évtizedben, elválaszthatatlan a tömegek forradalmi öntudatától, a Román Kommunista Párt anyagi erővé vált eszményeinek hatékonyságától. A fejlődés magasabb szintjének biztosítása, az új minőség megteremtése az élet minden területén, megköveteli a szocialista tudat formálására fordított állandó gondot, az (Folytatása a 2. oldalon) Tizenhat oldalas számunk tartalmából: # Gondolatok esztendőfordulóra, a Köztársaság évfordulójára . # Riport fiatal szakemberek indulásáról • Képzőművészek műtermében # Kerekasztal-beszélgetés a közegészség-tudományról • Négy oldal — Szil veszter ....—...............--------- -------- .... — Ara 3 lej A párttal a népért Egy emberi életnek mintegy felét kitevő harminchat esztendő telt el a köztársaság kikiáltása óta. „Ez az esemény — mutat rá Nicolae Ceaușescu elvtárs — sorsdöntő mozzanat volt hazánk történetében ... 1947. december 30., a köztársaság napja egy új, magasabb szakaszra való áttérést jelzett annak a harcnak a nagyszabású és bonyolult folyamatában, amelyet a munkásosztály, a dolgozók a párt vezetésével vívtak a burzsoá földesúri rendszer megdöntéséért s a politikai és gazdasági hatalom kivívásáért, a román társadalom átalakításáért.“ Az egész politikai hatalom kivívása a dolgozó parasztsággal és a dolgozók többi rétegével szövetkezett munkásosztály által a népi demokratikus rendszer megteremtését jelentette, s az áttérést a szocialista forradalom végrehajtására. Hiszen a forradalmi harc nem ért véget az elnyomó osztályok megdöntésével és a hatalom kivívásával, tovább folytatódott és folyik jelenleg is, egyre újabb és újabb szakaszokon keresztül tör utat magának és halad előre. A köztársaság kikiáltása óta eltelt több mint három és fél évtizedben — hazánk történetének ebben a viszonylag rövid időszakában — mélyreható, forradalmi jellegű politikai igaz(Folytatása a 2. oldalon) GALL JÁNOS ÚR* „E rendkívül súlyos körülmények közepette ma inkább, mint bármikor szükség van arra, hogy valamennyi állam, az összes népek, mindazok, akik szeretik az életet, egyesítsék erőfeszítéseiket és teljes határozottsággal lépjenek fel az újabb fegyverkezési hajsza megállításáért, az emberek, a népek legmagasztosabb jogai — a léthez, az élethez, a szabadsághoz, a békéhez való jog megvédéséért!“ NICOLAE CEAU$ESCU Az otthon békéje — a béke otthona Nyárádszereda és Vadasd, Havad és Geges, Rigmány és Szentsimon, íme, a Marosvásárhelytől alig 30 km-re, Szováta irányában, a Kisküküllő és a Nyárád felső folyása közötti szelíd dombok, festőién szép völgyek világában fellelhető szűkebb pátriám: a régi, áldott és áldatlan anyaföld. Számomra az egyetlen. Amiként anyám. Mert: bölcsőringató szülőföldem ez a táj. Számomra az egyetlen. Mint anyám. Mert: sehol másutt, csak itt érzem igazán azt, amivel fölnevelő édesanyám mellett a szívem hajdanán csordulásig telt: az élet áldását s szent örömét, — az otthon békéjét. Mi dolgunk a világon? — faggat szakadatlan Földanyám, otthonom, az egyetlen szülőföld. S mintha „pendelyben látna újra, / s nem elnyűve s megsárgulva, / Látom, hogy mosolyog rám“. De hiába „csicsijgat, csitit, csókol, altat,“ — szent, békés, falusi hatalmak nem telepednek szívemre. Kérdez, kínoz, gyötör hát tovább: mi dolgod? mi dolgotok? mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért?! Igen, küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért. És mindez, itt, ezen a földön, a szocialista Romániában, és most, a IX., X., XI., XII. Pártkongresszus éveiben mit jelent (jelenthet) számodra (számomra), aki romániai magyarként tartozol ahhoz a nagy családhoz, amelyet az ország népe alkot? Tengernyi sokat bizonnyal. Tengernyi sokat felelősségben, munka(Folytatása a 16. oldalon) HAJDÚ GYŐZŐ