A Hét, 1984 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-01 / 1. szám

A SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSAOALMI — POLITIKAI — MUVELÖOÉSI HETILAPJA 16 o!dal ....—...............--------- -------- .... — Ara 3 lej A szocialista Köztársaság: egység, demokrácia, munka írta: FEJES GYULA a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának titkára Az esztendő utolsó hónapja, december, történelmünk két kiemelkedő eseményének jegyében kezdődött, illetve végződik. Az egységes román nemzeti állam megala­kulásának 65. évfordulóját a Köztársaság kikiáltásának 36. évfordulóját követi. A két piros betűs ünnepet nemcsak a naptári egy­beesés, hanem mindenekelőtt a törvény- szerű történelmi fejlődés belső logikája fűzi össze. Az Egyesülés és a Köztársaság kivívása egyaránt a sorsának tudatos formálását a saját kezébe vevő nép mű­ve. A gyulafehérvári nagy nemzeti gyűlés visszhangos határozataiban világosan megfogalmazódtak azok a demokratikus nemzeti és társadalmi célkitűzések, ame­lyek maradéktalan valóra váltásához ^ve­zető utat a Román Kommunista Páriái­tól vezetett antifasiszta és antiimperialista, nemzeti és társadalmi felszabadító fegy­veres felkelés győzelme nyitotta meg. É- zen az úton haladva született meg a Köztársaság, az államforma, amely mint­egy szentesíti a nép uralmát a nép or­szágában. A szocialistává vált Köztársaság termékenyítő kerete azoknak az élet min­den területére kiterjedő forradalmi át­alakulásoknak, amelyeknek a sodrában az új létezésmód, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom feltételei formálódnak hazánkban. A két decemberi évforduló közötti moz­galmas napok meggyőzően szemléltetik, hogy mit jelent a szocialista köztársaság, miként működik a forradalmi munkásde­mokrácia. Az év utolsó hónapjában sorra ültek össze a szocialista demokrácia or­szágos fórumai. Ezek a reprezentatív fó­rumok az egész nép nevében és megbízá­sából avatotton és részletesen elemezték a XII. pártkongresszus és az Országos Pártkonferencia határozatait megvalósító munka eredményeit, a társadalmi-gazda­sági fejlődés időszerű kérdéseit, megvi­tatták és jóváhagyták a következő év feladatait kijelölő terveket, programokat, intézkedéseket. A hangsúlyozottan mun- kajellegű, az egész társadalmat átfogó tanácskozások sorozata, majd a Nagy Nemzetgyűlés törvényalkotó tevékenysége Tizenhat oldalas számunk tartalmából: # Gondolatok eszten­dőfordulóra, a Köztársaság kifejezően példázza az egész nép, az összes dolgozók közvetlen részvételét az ország jelenének és jövőjének alakításá­ban. A szocialista Romániában Nicolae Ceau$escu elvtársnak kezdeményezésére és irányításával létrejött és hatékonyan működik a forradalmi demokrácia mint a demokrácia sajátos, magasrendű for­mája, amely kedvező keretet biztosít a dolgozók hármas — termelői, tulajdonosi, haszonélvezői — minőségének érvénye­süléséhez a társadalom sokoldalú fejlesz­tésének folyamatában. Az így kialakított tervek valóra váltásá­nak biztosítéka a dolgozók millióinak szervezett, céltudatos munkája. A' párt politikájában az egész nép létérdekeinek megfogalmazását látja és éppen ezért mindent megtesz maradéktalan érvénye­süléséért a társadalmi, gazdasági, műve­lődési élet különböző területein. A szocialista demokrácia országos jel­legű fórumain véglegesített tervek az el­következő esztendőre a jelenleginél is fokozottabb fejlesztési ütemet irányoznak elő a nemzetgazdaság különböző szekto­raiban. A kedvezőtlen nemzetközi gazda­sági viszonyokkal szembenézve, az utóbbi években szerzett tapasztalatokat haszno­sítva kell magasabb szintre emelni egész munkánkat. Az új minőség létrejöttének alapfeltétele a magasabb műszaki szín­vonal, a nagyobb gazdasági hatékonyság, a termelékenység gyors növekedése, a következetes és ésszerű takarékoskodás. Az új mezőgazdasági forradalom véghez vitele, a nagy terméshozamok biztosítása és függetlenítése az időjárás szeszélyei­től szintén céltudatos, a korszerű agro­technika tapasztalataihoz igazodó, szer­vezett és fegyelmezett munkát igényel. Az új gazdasági mechanizmus határozottabb érvényesítése, a dolgozók javadalmazása és a munkájuk gazdasági hatékonysága közötti szoros kapcsolat, az önellátás fej­lesztése fontos tényezője az életszínvonal tervezett emelkedésének. Mindaz, amit eddig elértünk a szocia­lista építés esztendeiben és különöskép­pen a IX. kongresszus óta eltelt közel két évtizedben, elválaszthatatlan a tömegek forradalmi öntudatától, a Román Kommu­nista Párt anyagi erővé vált eszményei­nek hatékonyságától. A fejlődés maga­sabb szintjének biztosítása, az új minő­ség megteremtése az élet minden terüle­tén, megköveteli a szocialista tudat for­málására fordított állandó gondot, az (Folytatása a 2. oldalon) A párttal a népért Egy emberi életnek mintegy felét ki­tevő harminchat esztendő telt el a köz­társaság kikiáltása óta. „Ez az esemény — mutat rá Nicolae Ceau$escu elvtárs — sorsdöntő mozzanat volt hazánk tör­ténetében ... 1947. december 30., a köz­társaság napja egy új, magasabb sza­kaszra való áttérést jelzett annak a harcnak a nagyszabású és bonyolult fo­lyamatában, amelyet a munkásosztály, a dolgozók a párt vezetésével vívtak a burzsoá-földesúri rendszer megdönté­séért s a politikai és gazdasági hatalom kivívásáért, a román társadalom átala­kításáért.“ Az egész politikai hatalom kivívása a dolgozó parasztsággal és a dolgozók többi rétegével szövetkezett munkás­osztály által a népi demokratikus rend­szer megteremtését jelentette, s az át­térést a szocialista forradalom végre­hajtására. Hiszen a forradalmi harc nem ért véget az elnyomó osztályok megdöntésével és a hatalom kivívásá­val, tovább folytatódott és folyik jelen­leg is, egyre újabb és újabb szakaszo­kon keresztül tör utat magának és ha­lad előre. A köztársaság kikiáltása óta eltelt több mint három és fél évtized­ben — hazánk történetének ebben a vi- ' szonylag rövid időszakában — mélyre­ható, forradalmi jellegű politikai, gaz­(Folytatoso a 2. oldalon) GALL JÁNOS évfordulójára . # Riport fiatal szakem­berek indulásáról • Képzőművészek mű­„E rendkívül súlyos körülmények közepette ma inkább, mint bármikor szükség van arra, hogy valamennyi állam, az összes népek, mindazok, akik szeretik az életet, egyesítsék erőfeszítéseiket és teljes határozottsággal lépjenek fel az újabb fegyverkezési hajsza megállításáért, az emberek, a népek legmagaszto- sabb jogai — a léthez, az élethez, a szabadsághoz, a békéhez való jog meg­védéséért!“ NICOLAE CEAU$ESCU Az otthon békéje — a béke otthona mosolyog rám“. De hiába „csicsijgat, csitit, csókol, altat,“ — szent, békés, falusi hatalmak nem telepednek szívemre. Kérdez, kínoz, gyötör hát tovább: mi dolgod? mi dolgotok? mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legne- mesbekért?! Igen, küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért. termében Es mindez, itt, ezen a földön, a szocialista Romániában, és most, a IX., X., XI., XII. Pártkongresszus # Kerekasztal-beszélge- tés a közegészség-tudo­mányról • Négy oldal — Szil­veszter Nyárádszereda és Vadasd, Havad és Geges, Rigmány és Szentsimon, íme, a Marosvásárhelytől alig 30 km-re, Szováta irányában, a Kiskü- küllő és a Nyárád felső folyása kö­zötti szelíd dombok, festőién szép völgyek világában fellelhető szű- kebb pátriám: a régi, áldott és ál­datlan anyaföld. Számomra az egyetlen. Amiként anyám. Mert: bölcsőringató szülő­földem ez a táj. Számomra az egyetlen. Mint a- nyám. Mert: sehol másutt, csak itt érzem igazán azt, amivel fölne­velő édesanyám mellett a szívem hajdanán csordulásig telt: az élet áldását s szent örömét, — az otthon békéjét. Mi dolgunk a világon? — faggat szakadatlan Földanyám, otthonom: az egyetlen szülőföld. S mintha „pendelyben látna újra, / s nem el- nyűve s megsárgulva, / Látom, hogy éveiben mit jelent (jelenthet) szá­modra (számomra), aki romániai magyarként tartozol ahhoz a nagy családhoz, amelyet az ország népe alkot? Tengernyi sokat bizonnyal. Ten­gernyi sokat felelősségben, munká­(Folytatása a 16. oldalon) HAJDÚ GYŐZŐ «R*

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents