A Hét, 1984 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-01 / 1. szám

A párttal a népért (Folytatás az első oldalról) hasági, társadalmi és eszmei-kulturális átalakulások mentek végbe, így ezeknek az éveknek az alapvető vívmánya volt, hogy egyszer s minden­korra megszüntettük az ember ember általi kizsákmányolását, győzedelmes­kedtek az új termelési viszonyok, gyö­keresen megváltoztak a társadalmi vi­szonyok, a társadalom osztály-réteg­­szerkezete, maga a sorsával szabadon rendelkező nép vette át az állam kor­mányzását, vagyis ténylegesen megte­remtettük a szocializmust, rátértünk a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom építésére és sikeresen haladunk e­­­zen az úton. Az iparosítást és a mező­­gazdaság szocialista átalakítását, a ter­melőerők gyors ütemű fejlesztését szol­gáló pártpolitika révén hazánk ipari­agrár országgá változott, amelynek e­­rős, korszerű és fejlődő műszaki-anya­gi bázisa van. „E nagy változások érzé­keltetése céljából csupán annyit jegy­zek meg — mondotta pártunk főtitká­ra a december 1-i ünnepi gyűlésen el­hangzott előadói beszédében —, hogy az ország ipari termelése jelenleg több mint 50-szer nagyobb, mezőgazdasági termelése pedig 3,5-szer nagyobb, mint 1938-ban volt. Erőteljesen fejlődik a tu­domány, az oktatás, a kultúra , a szo­cialista civilizáció alaptényezői. A nem­zeti jövedelem növekedését összeha­sonlítva, elmondhatjuk, hogy Románia ma 15-ször gazdagabb, mint a múltban volt.“ Pártunk főtitkára az elért eredmé­nyek jelentőségét külön is hangsúlyoz­za: elérésükre annak ellenére került sor, hogy a gazdasági világválság ne­gatív hatásai bizonyos mértékben kiha­tottak Romániára is. Ellensúlyozásuk nem csekély erőfeszítést igényelt. A felmerült problémák, vagy éppen el­lentmondások közül egyesek azzal is összefüggnek, hogy a fejlődés egy pont­ján egyensúly-eltolódás állt elő a nem­zetgazdaság egyes ágazatai között, bi­zonyos lemaradás következett be az energetikai és a nyersanyagalap fejlesz­tését célzó program megvalósításában, éppen ezért egy sor olyan intézkedésre került sor — alkalmazásuk folyamatban van —, amelyek arra irányulnak, hogy erőteljesebben fejlődjék a saját energe­tikai, valamint nyersanyagalap. Ezek közé tartoznak az RKP KB novemberi plenáris ülésén elfogadott határozatok alapján kidolgozott, a termékek műsza­ki és minőségi színvonalának javításá­val, a nyersanyag-, fűtőanyag- és ener­giafogyasztás csökkentésével, a nyers­anyagok és alapanyagok magasabb fo­kú hasznosításával, a munkatermelé­kenység hangsúlyozottabb növelésével, a munkaszervezés és -normázás tökéle­tesítésével foglalkozó programok, ame­lyeket az utóbbi hetekben a forradalmi munkásdemokrácia társadalmi és álla­mi fórumain megvitattak, jóváhagytak, az államhatalom legfelsőbb szerve, a Nagy Nemzetgyűlés decemberi üléssza­ka pedig törvények, illetve programok formájában becikkelyezett. Minde­­k­előtt elfogadásra került az 1984. évi­­­­szagos gazdasági-társadalmi fejlesző terv, amelynek alapján az ország fejlődése csaknem 5 szá­zet, jövedelem pedig má­zalékos növekedést fog fel­­lárdul és magasabb szintre a területi önigazgatás és önt­ll...., szere. A mezőgazdaság erőteljesebb fejlesz­tését szolgálja az 1990-ig végrehajtásra kerülő­ program, amelynek értelmében biztosítjuk az ország szántóterülete 60 százalékának öntözését, s egyéb talaj­javítási munkákra is sor kerül a meg­művelt föld termőképességének növe­­­­lése érdekében. „Mindezek az intézke­dések, valamint elért eredményeink le­hetővé tették — mutat rá pártunk fő­titkára —, hogy határozatot hozzunk a dolgozók összes kategóriás reáljavadal­mazásának, már 1983 szeptemberétől kezdődő, mintegy 5 százalékos emelé­sére. Ez ismételten igazolja a román gazdaságnak azt a képességét, hogy át­hidalja az adott pillanatban felmerült nehézségeket, s egyben azt igazolja, hogy mindaz, amit társadalmunkban megvalósítottunk, mind az általános fejlődést, mind pedig a nép általános jólétének állandó növekedését szolgál­ja — ami a párt politikájának fő cél­ja, a szocialista társadalomnak a lénye­ge, melyet Romániában építünk.“ Jelentős átalakuláson ment keresz­tül a köztársaság kikiáltása utáni idő­szakban hazánk politikai rendszere, mindenekelőtt az állam, melynek mi­benlétével kapcsolatosan az RKP 1982. évi Országos Konferenciáján előterjesz­tett Jelentés rámutat annak szükséges­ségére, hogy „... végérvényesen mond­junk le a proletárdiktatúra téziséről, mint Románia szempontjából meg nem felelőről, s el kell fogadnunk a forra­dalmi munkásdemokrácia államának tézisét, amely új, magasabb rendű táv­latot nyit az emberi társadalom fejlő­dése előtt“. A forradalmi munkásdemokrácia ál­lama olyan hatalmi rendszer, amely a naptömegek ellenőrzése alatt, mint a tulajdonosok és termelők legfelsőbb képviselője, az egész nép közös életé­nek a szervezője fejti ki tevékenységét, szorosan együttműködve, összefonódva a szocialista munkásdemokrácia szer­veivel és szervezeteivel. „Ebben a te­kintetben elmondhatjuk — mint a pártkonferencián beterjesztett jelentés rámutat­­, hogy kiépítettük a széles körű demokratikus szervek rendszerét, a gzzdasági-társadalmi alapegységektől kezdve egészen az országos jellegű szer­vekig. A vezető tanácsok és a dolgozók közgyűlései, a kongresszusok és külön­böző országos, vezető tanácsok közpon­ti szinten átfogó, demokratikus keretet biztosítsanak ahhoz, hogy a tömegek, a nép, részt vegyen a társadalom vezeté­sében és új, demokratikus dimenziók­kal ruházza fel a hazánkban folyó szo­cialista építést.“ A széles körű demokratikus szervek­nek a párt kezdeményezésére és veze­tésével kialakult rendszerét természete­sen állandóan tökéletesíteni és egyre e­­bben működtetni kell, en­nek fontosságára a pártdokumentumok ismételten felhívják a figyelmet, így legutóbb Nicolae Ceaușescu elvtárs a Dolgozók Országos Tanácsának decem­beri plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy ezeknek a szerveknek a reális és haté­kony működését, a demokrácia fejlő­dését, a szocializmus sikeres építését az biztosítja, ha egyre több dolgozó, tény­legesen az egész nép vesz részt minden erejével és a legnagyobb felelősséggel az összes tevékenységi szektorok veze­tésében, problémáinak megoldásában. Az így működő szervekben össze kell kapcsolódnia a kollektív és a személyes felelősségnek, amivel növekszik munká­juknak általános hatásfoka és sok e­­gyéb mellett az a képességük, hogy si­kerrel vegyék fel a harcot a bürokrá­ciával. Szocialista demokráciánk fejlődésé­nek megfelelően a közügyek intézésé­ben, irányításában — s ez mindenek­előtt az új minőség minél messzebb me­nő érvényesítését jelenti az élet minden területén — valamennyi társadalmi kategóriának jelen kell lennie, mégpe­dig minél tudatosabban és minél aktí­vabban. Az erre irányuló nevelő, moz­gósító munkában fontos szerep hárul a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjára. Ez a fórum már összetéte­lében is kifejezi társadalmunk struktú­ráját, tevékenységében pedig egyér­telműen tükrözi rendszerünk széles körű demokratizmusát. Ebből kiin­dulva, mondotta Nicolae Ceausescu elv­társ az SZDEP Országos Tanácsának legutóbbi plenáris ülésén: „... a Szocia­lista Demokrácia és Egység Frontja ösz­­szes tagszervezeteinek és­­szerveinek a leghatározottabban és teljes felelősség­gel kell munkálkodniuk, hogy egybe­fogják nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók erőfeszítéseit az e­­gész tevékenység jó körülmények kö­zötti kibontakoztatására. Ez feltételezi a felelősségérzet fokozódását, a rend és a fegyelem erősítését a munkában, a termelésben, az életben, az összes te­vékenységi szektorokban.“ A sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építésében elért eddigi ered­ményeink és sikeres előrejutásunk e­­gyik, nélkülözhetetlen záloga népünk egysége. Ennek biztosításában a társa­dalmi homogenizálódás kibontakozásá­val együtt igencsak fontos szerepet ját­szik pártunknak a nemzeti kérdés­ben alkalmazott következetes marxis­ta-leninista politikája, a teljes jog­­egyenlőség biztosítása minden állam­polgár számára az élet minden te­rületén. Az ország minden állampol­gárának nemzetiségétől, anyanyelvétől függetlenül ugyanazon jogai és köteles­ségei vannak. A szocializmus építésé­nek kérdései valamennyi dolgozóra egy­formán tartoznak, a társadalom általá­nos előrehaladásával, fejlesztési prob­lémái megoldásával egyidejűleg, azok­kal szoros összefüggésben nyernek megoldást az összes dolgozók problé­mái. Joggal mondotta pártunk főtitká­ra: „Büszkék lehetünk arra, ahogyan megoldottuk a nemzeti kérdést, megte­remtve a feltételeket ahhoz, hogy a kü­lönböző nemzetiségű dolgozók, az e­­gész nép részt vegyen a szocialista tár­sadalom fejlesztésében... Állandóan abból induljunk ki, hogy erősíteni kell a dolgozók egységét — nemzetiségi kü­lönbség nélkül — tulajdonosi, termelői és haszonélvezői minőségükben, a szo­cializmus tudatos építői minőségük­ben!“ Miközben az ország fejlődése a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom útján haladva a XII. kongresszus és az Országos Konferencia határozatainak megfelelően új stádiumba lép, szocialis­ta hazánk aktív, a népek közötti barát­ságot, együttműködést, a béke biztosí­tását szolgáló külpolitikát folytat. A vi­lág valamennyi országával való együtt­működés szükségességéből indul ki füg­getlenül azok társadalmi rendszerétől. Korunkban eltérő társadalmi-gazdasági berendezkedésű, különböző fejlettségi szintű államok létezésének feltételei között az egyetlen járható út a békés egymás mellett élés elvének alkalma­zása, lemondás az erő alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről, a hatalmi politikáról, s mindent meg kell tenni az összes problémák kizárólag tárgyalások révén való megoldására. Szocialista rendszerünk lényegének, a jobb, igazabb társadalmi berendezkedés magasztos eszményeinek megfelelően Románia Szocialista Köztársaság követ­kezetesen síkraszáll a teljes jogegyenlő­ség, a nemzeti függetlenség és szuvere­nitás, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös előnyök elveinek a maradéktalan tiszteletben tartásáért az államközi kapcsolatokban, minden népnek azért az elidegeníthetetlen jo­gáért, hogy minden külső beavatkozás nélkül maga válassza meg társadalmi rendszerét, azt, hogy milyen politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok kiala­kítását tartja kívánatosnak a maga számára. A nemzetközi élet alakulása, a hábo­rús tűzfészkek és konfliktusok szerte a világon, a fegyverkezés, a feszültség o­­lyan mérvű növekedése, amely a ter­mo-nukleáris háború közvetlen veszé­lyével fenyegeti az emberiséget aggo­dalommal tölti el népünket, amely min­den tőle telhetőt megtesz ennek a hely­zetnek a felszámolásáért. Különösen súlyos helyzet alakult ki Európában, a­­hol már eddig is, éppen a két legna­gyobb katonai tömb létezése nyomán a nukleáris és a klasszikus fegyverzet legnagyobb részét halmozták fel, az u­­tóbbi időben pedig újabb rakéták tele­pítésével tovább romlott a helyzet. A Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság, személyesen pártunk és államunk vezetője messze­menő erőfeszítéseket tett és tesz a le­fegyverzésért, s mindenekelőtt a nuk­leáris lefegyverzésért, annak érde­kében, hogy útját álljuk egy, a boly­gónk egész élővilágát elpusztítással fe­nyegető katasztrófának. így számtalan tárgyalás, találkozó, diplomáciai akció, tömegdemonstráció mellett az RSZK párt- és állami szervei 1983 novembe­rének végén együttes nyilatkozatban fejtették ki népünk álláspontját és azo­kat a meggondolásokat, javaslatokat, a­­melyek azt célozzák, hogy mindkét fél részéről lépésekre kerüljön sor a hely­zetet tovább súlyosbító intézkedések és ellenintézkedések megállítására. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok tárgyalásainak új­raf­el­vételére olyan megfelelő egyezmény kidolgozása és elfogadása végett, amely nem újabb fegyverek, nukleáris rakéták hadrend­be állítása, hanem a meglevőknek mi­nél alacsonyabb szintre csökkentése ré­vén biztosítsa az erőegyensúlyt. Nemzetközi politikánkban miközben fejlesztjük szolidaritásunkat és együtt­működésünket mindenekelőtt az összes szocialista országokkal, elmélyítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal — ami jelentős tényező az imperaliz­­mus, a kolonializmus és a neokolonia­­lizmus ellen, az új gazdasági világren­dért vívott harcban —, kapcsolatot tar­tunk fenn a világ valamennyi államá­val függetlenül társadalmi berendez­kedésüktől, egy pillanatra sem mon­dunk le a pusztító fegyverek, a katonai tömbök nélküli békés világ megterem­téséért folytatott küzdelemről. Mindaz, amit hazánkban a köztársa­ság kikiáltásától eltelt időszakban elér­tünk, az egész dolgozó nép, románok, magyarok, németek és más nemzetisé­gűek közös munkájának gyümölcse. A párt politikájának megvalósulása a tár­sadalmunk valamennyi kategóriájához tartozó emberek milliói és milliói te­vékenységének az eredménye. A párt becsülettel teljesítette és teljesíti a po­litikai vezető erő szerepét, biztosítja a forradalmi munkásdemokrácia államá­nak, a közélet minden szegmentumát átfogó széles demokratikus rendszernek a szervezeti-eszmei fejlődését, az egész nép alkotóerőinek egyetlen irányba történő összefogását, forradalmi tuda­tossága szintjének emelését. A hazai valóság valamennyi területén elért e­­redmények igazolják pártunk politiká­jának helyességét, azt, hogy alkotó módon alkalmazza a tudományos szo­cializmus általános elveit, egyetemes érvényű igazságait Románia sajátos, konkrét feltételeire. Annak eredménye­ként, hogy hozzáértéssel és odaadással szolgálja a tömegek érdekeit, szorosan kapcsolódik a munkásosztályhoz, a pa­rasztsághoz, az értelmiséghez, ténylege­sen az egész néphez nemzeti különbség nélkül, a párt kivívta a nép bizalmát. Ezért teljesíthette és teljesíti a továb­biakban is felelősségteljes feladatát. Az elért eredményeket és az előttünk álló, távolról sem könnyű utat felmérve az RKP KB 1982 júniusában tartott bővített plenáris ülésén elhangzott ex­pozéjában Nicolae Ceausescu elvtárs így határozta meg a párt helyét és szerepét: „A román szocialista társadalom jelen­­legi fejlődési szakaszában, a szocialista demokrácia fejlesztésének, a demokra­tikus keretek tökéletesítésének jelenle­gi szakaszában, hogy a néptömegek részt vegyenek az összes szektorok ve­zetésében, pártunkra hárul a magasztos küldetés, hogy az egész gazdasági-társa­dalmi tevékenység politikai szervező és dinamizáló ereje legyen. A párt, szo­cialista társadalmunk működésének él­tető központja és továbbra is az ma­rad.“ GALL JÁNOS A szocialista Köztársaság: egység, demokrácia, munka (FEJES GYULA cikkének folytatása az első oldalról) ideológiai-politikai nevelés forradalmi szellemének szüntelen erősítését. Az új minőség a tudományos szocializmus, a dialektikus és történelmi materializmus e­­gyetemes igazságainak körültekintő alkal­mazását jelenti hazánk konkrét viszonyai­ra, a gazdasági, a politikai, a társadalmi és a művelődési életben egyaránt. Az új minőség igényének jegyében szüntelenül tökéletesednek a társadalmi, az emberek közötti viszonyok, elmélyül az egész nép, nemzetiségi különbség nélkül minden dol­­­gozó egysége a Román Kommunista Párt, a pád főtitkára, Nicolae Ceausescu elv­társ körül. A szocialista Románia felvirágzása, a társadalmi-gazdasági fejlődés üteme, az élet minden területét átfogó fejlődés az összes dolgozók testvéri egységben vég­zett munkájának eredménye. Románok, magyarok, németek és más nemzetiségű­ek együtt formálták a szocialista köztár­saság, a modern Románia jelenét és e­­gyütt alakítják ígéretes jövőjét is. Az egy­séges román nemzeti állam megalakulásá­nak 65. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen Nicolae Ceaușescu elvtárs a tényekre alapozva állapította meg: „Pártunk és államunk egyik történelmi vívmánya, hogy a tudományos szocializ­mus elvei, a marxizmus—leninizmus szel­lemében helyes megoldást nyert a nem­zeti kérdés. Minthogy a történelmi fejlő­dés során, az idők folyamán hazánk te­rületén más nemzetiségű népességek is megtelepedtek, az élet bebizonyította, hogy a dolgozók csakis nemzetiségi kü­lönbség nélkül, teljes egységben vívhatják ki jóléti és boldogságérdekeik, törekvé­seik teljesülését. Pártunk és államunk biztosította és biztosítja a teljes jogegyen­­lőséget nemzetiségi különbség nélkül az összes honpolgárok számára, egyenlő lehetőségeket teremt az O­rb áa fronden fiának a politikai, társadalmi és kultu­rális életben való érvényesüléshez. Ez az igazi jogegyenlőség, az igazi forradalmi munkásdemokrácia.“ Szocialista köztársaságunk következetes és határozott békepolitikájával, a nem­zetközi együttműködés érdekében kifejtett tevékenységével alapozta meg az egész világon elismert tekintélyét. Ezekben a napokban, amikor a nemzetközi életben megnövekedett a feszültség, amikor koc­kán forognak az egész emberiség érde­kei, országunk széles körű visszhangot ki­váltó kezdeményezésekkel segíti elő a fegyverkezési hajsza meggátolását és mindent megtesz annak érdekében, hogy ne a gyilkos fegyverek szaporodjanak, ha­nem a tárgyalások, a nemzetek közötti bizalom és együttműködés elve és gyakor­lata érvényesüljön. Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezései és javaslatai, országunk vezető szerveinek felhívásai magas fokú politikai felelősségérzetről tanúskodnak, kifejezik népünk békeakara­tát és mindent megtesznek az értelem, a józanság győzelméért, a béke, a népeknek az élethez való joga megvédéséért. A szocialista Románia népe abban a re­ményben kezdi az új esztendőt, hogy az egész emberiség közös küzdelmének ered­ményeként útját lehet állni a nukleáris fegyverkezési hajszának, el lehet hárítani az ember létét fenyegető veszedelmeket. Az a politika, amely az ismert alapelvek­hez igazodva a nemzetek, az államok közötti megértést és együttműködést szol­gálja, felbecsülhetetlen hozzájárulás a béke, az emberiség legszebb érdekei vé­delméhez. A szocialista Köztársaság évfordulóját ünnepelve olyan esztendőt kezdünk, a­­melynek jelentőségét a felszabadulás 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus ha­tározza meg. A szocialista Románia min­den fia, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, abban a tudatban kezdi és köszönti az új esztendőt, hogy ünnepeinknek tartalmaz a hétköznapi, okos, szervezett, céltudatos és hozzáértő munka eredményei adhatnak. 1984. január 1 A HÉT 2

Next