A Hét, 1985 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Tudományos jövőtervezés Immár megszoktuk, hogy a kommu­nisták legmagasabb fóruma, a párt- kongresszus elfogadja az ország gazda­sági-társadalmi fejlesztésének az irány­elveit a következő ötéves tervidőszak­ra és emellett még egy évtizedre a távlati irányvonalakat. így történt ez az idén is. Kidolgozásukkor a szakemberek mindenekelőtt a pártprogram elő­irányzataiból, Nicolae Ceausescu pártfőtitkár elvtárs tudományos, forra­dalmi, alkotó gazdasági-társadalmi eszméiből indultak ki, szem előtt tart­va a folytonosság alapelvének követ­kezetes érvényre juttatását az egész tervszerűsítési tevékenységben. Így a távlati irányvonalak a hazai és a" vi­lággazdasági fejlődési tendenciák is­merete alapján, a következő kongresz- szusok irányelvei és az illető időszak ötéves tervei kidolgozásának megala­pozását is szolgálják. A következő évtized kezdetétől még hat, az évszázadfordulótól pedig 16 év választ el. Ilyen, körülmények között mire épülhetnek a távlati irányvona­lak? A Román Kommunista Párt felfogá­sában a gazdasági-társadalmi fejlődés­ben meghatározó szerepük a belső té­nyezőknek van, míg a külső tényezők kisebb-nagyobb mértékben befolyásol­hatják az általános előrehaladást. A gazdasági növekedés belső feltételeit, a termelési tényezőket, az erőforráso­kat és azok jövőbeni alakulását meg­felelő pontossággal ismerjük. Vegyük csak sorra. Mennyiségi és műszaki, általában minőségi szempontból jól ismerjük az ország állóalapállományát. Ennek leg­alább fele még 2000-ben is működés­ben lesz. Megfelelő pontossággal is­merjük a következő ötéves terv folya­mán létrehozandó állóalapok jellegze­tességeit, hiszen az irányelvek előre­vetítik a műszaki haladás főbb iránya­it, pontos előirányzatokat tartalmaz­nak a csúcságazatok fejlesztésére, a robotizálásra, az automata gépsorok létrehozására stb. Az utóbbi évtizedekben végzett komplex és átfogó geológiai kutatá­soknak és feltérképezéseknek köszön­hetően, ismerjük az ország természeti erőforrásait, a nyersanyag- és energia- forrásokat, azok mennyiségét, kiter­jedtségét, minőségét, összetételét, a kitermelési feltételeket, körülménye­ket, a ráfordításigényességet. Ismerjük az ország mezőgazdasági földalapját, azt, hogv a jövőben, a lecsapolási és talajjavítási munkálatok alapján mennyivel növekedik és javul a föld­alap minősége. Itt ismét az irányelvek pontos adataira utalhatunk. Azokról is tudunk, akik a következő évtized fo­lyamán lépnek munkába. Az ország felszabadulásának 40. évfordulóján és más alkalmakkor ké­szített mérlegek alapján ismerjük eddigi megvalósításainkat, kiemelkedő eredményeinket, dé józanul és higgad­tan szembe nézünk a gazdasági építő­munkában megnyilvánuló hiányossá­gokkal is, keressük, kutatjuk azok kiváltó okait, felszámolásuk módoza­tait és távlatait. Elsősorban más orszá­gok tapasztalata alapján felfigyeltünk a környezetszennyeződés káros, eseten­ként egyenesen katasztrofális követ­kezményeire, tudjuk, hogy az ilyesmit érdemesebb és olcsóbb megelőzni, mint utólag korrigálni. A XIII. pártkong­resszus dokumentumai előrevetítik az intenzív gazdasági fejlődés főbb irá­nyait, a jövőben az egész gazdasági­társadalmi tevékenységet a szigorú tudományosság alapján szervezik meg és bonyolítják le. Számos kulcsfontosságú területen hosszú távú irányelvprogramokkal, fejlesztési, illetve munkaprogramokkal rendelkezünk. A pártprogram és a pártfőtitkár tisztánlátó eszméi alapján ismerjük az ország egész népe által támogatott célkitűzéseit, azt, hogy viszonylag rövid időszak alatt haladunk át a közepesen fejlettség szakaszán és az évezredfordulóra Románia felzárkózik a fejlett országok csoportjába. Tudjuk, hogy az egész tevékenység következe­tesen, maradéktalanul a dolgozó nép anyagi és szellemi . jóléte állandó emelésének van alárendelve. A fejlődés szempontjából a külső tényezőknek a jövőben sem lehet meg­határozó szerepe, de abból a realista álláspontból helyes kiindulni, hogy a gazdasági-társadalmi előrehaladásra gyakorolt befolyásuk növekedik. Pár­tunk felfogásában egy olyan nagyságú és potenciálú ország, mint Románia, nem határozhatja meg és nem is be­folyásolhatja döntő mértékben a világ- gazdaság alakulását, de mint a világ- gazdasági körforgás aktív tényezője, a többi haladó erőkkel együtt, jelentő­sen hozzájárulhat a nemzetközi mun­kamegosztás és általában a világgazda­ság számos kérdésének helyes, mél - tányos és igazságos megoldásához. Mezőgazdaságból — agráripar A XIII. pártkongresszus irányelvei­ben a gazdasági-társadalmi fejlesztés fő célkitűzései és alapvető feladatai között fontos helyet foglal el az ipar és a mezőgazdaság optimális arányá­nak biztosítása, a nemzetgazdasági ágazatok harmonikus és kiegyensúlyo­zott fejlesztése. Ite az előirányzat meg­győzően bizonyítja, milyen nagy je­lentőséget tulajdonít pártunk a magas termelékenységű mezőgazdaság megte­remtésének, egy olyan agráripar létre­hozásának, amely versenyképes a többi termelési ágazattal, és jó körül­mények között kielégítheti sokoldalúan fejlődő szocialista társadalmunk szük­ségleteit. Ez az igény ilyképpen fogal­mazódik meg az irányelvekben: me­zőgazdaságunk járuljon hozzá növekvő mértékben a nemzeti jövedelem kép­zéséhez, a román társadalom általá­nos haladásához. A XIII. pártkongresszus mezőgazda­ságfejlesztésünk legfőbb célkitűzéseit is kijelöli, s e célok elérésének meg­határozói: a talajjavítás, a termő­képesség-növelés, az öntözés, a kérni­A kongresszusi dokumentumok újító szellemében Külgazdasági politikánk alapjai szi­lárdak, e politika helyességét a gya­korlat teljes egészében igazolta. A felsorolt elemek alapján határo­zottan állíthatjuk: a távlati irányvo­nalak kidolgozása elengedhetetlenül fontos a hosszú távú tervszerűsítés folyamatában, a folytonosság biztosí­tása céljából, hasznosságát pedig ha­tározottan megtöbbszörözi szilárd tudományos megalapozottsága, az a forradalmi alkotó szellem, amely az egész dokumentumot áthatja. Az évezred utolsó 15 évében az or­szág ipari árutermelése 2,1—2,4-szere- sére fog növekedni, értéke az ezred­fordulón eléri a 2800—3200 milliárd lejt. A mezőgazdasági termelés 1,9— 2,0-szeresére növekszik, elsősorban a belterjesség fokozása útján, jelentősen növekedik az állatállomány. A nem­zeti jövedelem 2000-ben 2,3—2,6-szere- sen haladja meg az 1985-ös szintet, egy lakosra számítva eléri a 72—82 ezer lejt. A távlati irányvonalak körvonalaz­zák a termelőerők erőteljes fejlődését, ezzel összhangban a termelési viszo­nyok tökéletesítését, a nyersanyag- és energialap fejlődését, a tudományos kutatás és az oktatás távlati feladatait, az intenzív fejlődés, a műszaki hala­dás, a gazdasági szerkezet korszerű­sítésének főbb irányait, az életszínvo­nal és az életminőség állandó javításá­nak feltételeit, felfelé ívelését. Nicolae Ceausescu elvtársnak a XIII. pártkongresszuson elhangzott szavait idézve: „A 2000. esztendőben Románia mind az ipar, a mezőgazdaság, az ok­tatás, a tudomány és a kultúra, mind pedig a lakosság általános élet- és civilizációs színvonala szempontjából sokoldalúan fejlett szocialista ország lesz. Kijelenthetjük, hogy Románia egy egész forradalmi fejlődési korsza­kot zár le, és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy társadalmunkban egyre szélesebb körben érvényesüljenek az elosztás, a munka és az életvitel kommunista elvei.“ V. KOVRIG MAGDOLNA zálás, a teljes gépesítés, a tudományos vívmányok gyakorlati alkalmazása. Tehát elsősorban a legfőbb termelő- eszköznek, a talajnak a meliorációjá­ról van szó, s a többi termesztési be­avatkozások is a biológiai jellegű termelési tényezők magasabb fokú ki­használását teszik lehetővé. A telkesí­tésre vonatkozó pártprogram, amely a biztos, állandó és magas hozamokat hivatott szavatolni, magába foglalja mindazokat a tennivalókat, amelyek a talajok termőképességének nagyarányú fokozását, a termőhelyek minőségének javítását teszik lehetővé. A hatalmas beruházásokkal kiterjesztésre kerülő öntözési és lecsapolási rendszerek, az eróziót leküzdő kultúrtechnikai be­avatkozások, a talajok vegyi tulajdon­ságait kultúrnövények számára kedve­zőbbé tevő módszerek, a hatékonyabb üzem szervezést és gépkihasználást szavatoló területrendezés a mind jö­vedelmezőbb mezőgazdaság megterem­tését szolgálják. A következő öt évben tehát nagymértékben gyarapodnak az anyagi alapok, s ez még inkább arra késztet, hogy az eddigi mennyiségi fel­halmozást új minőséggé változtassuk, a XII. pártkongresszuson meghirde­tett és a XIII. kongresszuson meg­erősített új agrárforradalom következő szakaszában a még nagyobb hatékony­ságra törekedjünk. Ebben a tevékeny­ségben a szilárd anyagi bázis mellett igen nagy szükségünk lesz a tudásra, amely fokozottabb szakértelmet, ma­gasabb gazdálkodási színvonalat je­lent. A belterjes mezőgazdaság ugyan­is nagyobb fajlagos fogyasztást igényel, s ilyen körülmények között a jövedel­mezőséget csakis a korszerű termelő- eszközök megfelelő kihasználásával érhetjük el. És itt jelentkezik a tudás, mint termelési meghatározó. A létre­hozott termesztési alapot a hozzáértő kemizálással, gépkihasználással, nö­vényvédelemmel, növényápolással, szervezéssel hasznosíthatjuk a leg­megfelelőbben! Az idén rekordtermé­seket elérő egységek bebizonyították, a forradalmi szellem, a szakértelem, a magas fokú felelősség érvényesítésével Erőmű épül nagyszerű hozamok érhetők el. A 8000 kilón felüli átlagos búzatermések, a 20 000 kilón felüli csöveskukorica-ho- zamok az új agrárforradalom adta lehetőségek kihasználásának eredmé­nyei. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs pécskai beszédében tudományos magyarázatát adta az új agrárforrada­lomnak: a politikai-társadalmi és műszaki-anyagi alapnak a birtokában, a hektárhozam tekintetében kell meg­valósítanunk forradalmi tetteket! A szövetkezetesítés annak idején mélyreható forradalmi változást jelen­tett, a gépesítés, kemizálás, a tudomá­nyos vívmányok hasznosítása újabb forradalmi folyamatot jelzett, de sok­oldalúan fejlett szocialista társadal­munk építésében tovább lépve, újabb minőségi követelmények jelentek meg, s olyan feladatok, amelyeket csakis az új agrárforradalom megvalósításá­val teljesíthetünk méltóképpen. A követelmények pedig abból az igény­ből fakadnak, hogy mezőgazdaságun a magas és állandó hozamok révé kielégítse a lakosság tudományé- megalapozott fogyasztási szükséglei a nemzetgazdaság mezőgazda:. . nyersanyagszükségleteit, s fölös mei nyiségeket biztosítson a nemzetke gazdasági cserékhez. Tehát olyképpe kell létrehoznunk a nagy átlagtermé­sek feltételeit, hogy azok magas ho- zamszinten gazdálkodási biztonságot szavatoljanak! Ezért van szükség az ideiglenes szárazság vagy a kedvezőt­len csaoadékeloszlás negatív hatását kiküszöbölő öntözésre, az ideiglenes vízfelesleget megszüntető lecsapolás- ra, az eróziót leküzdő kultúrtechniká- ra, a termőhelyekhez legjobban alkal­mazkodó és legellenállóbb fajtákra, a domborzati viszonyok változatos fel­tételei között jól kihasználható mező­gépekre, a talajok tápanyagtartalmát nagymértékben növelő szervestrágyá­zásra és az arányos növényi táplálko­záshoz hozzájáruló műtrágyázásra, a kártevők és kórokozók hatékony le­küzdésére. Nvilvánvaló, hogv ezeknek a beavatkozásoknak technológiai ele­mekké tétele nagyarányú korszerűsí­tést jelent, pártunk főtitkárának sza­vaival élve: a mezőgazdálkodás lé­nyegében agráripari tevékenységgé válik. És mi jellemzi az agráripari tevékenységet? Nicolae Ceausescu elvtárs agrárpolitikai elemzése ezzel a kérdéssel kapcsolatban a következőket pontosítja: szükség van a tudomá­nyok vívmányainak határozott alkal­mazására, a mezőgépek, a műtrágyák, egyéb vegyi anyagok ésszerű haszná­latára, a mezőgazdasági munka mód­jának, a munkaszervezésnek a meg­változtatására. „Ennek folytán változás következik be a parasztság művelt­ségének és munkájának általános szín­vonalában, a mezőgazdasági és az ipari munka közeledni fog egymáshoz, meg­szűnnek a különbségek társadalmunk és egyáltalán az emberi társadalom e két fő tevékenységi módja között, a szövetkezeti parasztság, az egész hazai parasztság valóban új színvo­nalra emelkedik, új társadalmi erővé válik, magas fokú forradalmi öntu­dattal, alapos szakmai és tudományos felkészültséggel, s képes lesz arra, hogy egyre jobb terméseredményeket csikar­jon ki a földből, bizonyítva egy olyan nép erejét, amely sorsának urává vált és tudatosan építi szabad jövőjét — kommunista jövőjét“ — hangzik a pártfőtitkári értékelés. A belterjes és magas termelékeny­ségű mezőgazdaságban a tudás terme­lési tényező. Ez vitathatatlan. Az új agrárforradalomban eszközként szere­pel a tudomány. Ilyen vonatkozásban is valósághű törekvéseket tükröznek a XIII. pártkongresszus irányelvei, melyek a tudományos kutatás, a tech­nológia és műszaki fejlesztés fő irány­vonalainak egyikeként a következőt jelölik: a román tudomány fokozza hozzáiárulását a mezőgazdaság modern alapokon történő fejlesztéséhez, a maeas, biztos és állandó hozamok el­éréséhez. A kijelölt módszerek között pedig olyan korszerű beavatkozások szerepelnek, mint az alkalmazott bio­lógia, a génsebészet, a telkesítés, az optimális övezetesítés, a komplex gé­pesítés. Szocialista mezőgazdaságunk tehát a feilődés új szakaszába lép, a- melvre legjellemzőbb a minőségi vál­tozás, a hatékonvságfokozás, a magas termelékenység. Ebben a gazdálkodási köziben az agráripari dolgozó ter­melőként és fejlesztőként van jelen, s legfőbb feladatának az agrárpolitikai célkitűzések maradéktalan valóra vál­tását. az úi agrárforradalom kiteljesí­tését tekinti. Dr. CSAPÓ I. JÓZSEF 1985. január 1. A HÉT 2

Next

/
Thumbnails
Contents