A Hét, 1985 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Hajók, „hajósok“ új nemzedékei Csillog a Duna a reggeli napfényben, sokáig, gyö­nyörködve nézem, mielőtt befordulnék a galaci ICEPRONAV, a hajótervező és hajózási kutatóintézet kapuján. De az első csarnokban meg is feledkezem a pompás folyóról: idebent egy kis fantáziával már a nyílt tengerre nyílik kilátás, 1:10-es léptékben. Mert téved, aki azt hiszi, hogy a hajótervezés csak papíron történik: minden elkészül nemcsak rajzban, hanem három dimenzióban is, kicsiben. Az intézet egyedülálló az országban.­­„ Itt fut össze és nyer megoldást minden technikai probléma, amely a hajógyártással kapcsolatos — mondja Constantin Alexandru, az intézeti pártbizottság titkára. — Mi ké­szítjük a tervrajzokat, és állítjuk elő a technikai doku­mentációt az összes hazai hajógyáraknak: Orşovának, Giurgiunak, Olteniţának, Brăilának, Galacnak, Tulceá­­nak, Konstancának, Mangáliának, Drobeta-Turnu Se­­verinnek. A technológiatervezésen kívül, természetesen, fontos alapkutatásokat is végzünk.­­ De egyedülálló az intézet munkája azért is, mert tudni való, hogy egy hajó tulajdonképpen egész úszó város, személyzeté­nek lakást, étkezést, mindenféle ellátást kell biztosí­tania, csak éppen iskolái nincsenek. — És ez a hatal­­mas úszó test — kerekíti le a rövid bevezetőt Corneliu Cloşcă tervezőmérnök — azonkívül, hogy halad a­­zen, és biztosítja személyzete jó ellátását, munkö­­rülményeit, nem utolsósorban valamilyen rendelté­nek is megfelel, valamit szállít. Egy hajó megépi­­se és üzemeltetése a lehető legkomplexebb művelet, magas fokú ipari fejlettség kell hozzá. Egy modern óceánjáró vagy egy tengeri olajfúróberendezés legjobb színvonalán reprezentálja egy ország ipari fejlettségét. Tizenöt éves a galaci modern tervezőintézet; a IX. pártkongresszus irányozta elő a létesítését, 1969. december 30-án avatták fel (az alapítólevél ott olvas­ható a bejáratnál). Ami a modellezést illeti, ez a legújabb módja a tervezésnek, ma már az egész vilá­gon elterjedt. Nem nehéz megérteni, hogy a hajóter­vezésben még nagyobb szerepük van az ellenőrző műveleteknek, mint másutt, hisz sok minden érheti a hajót a nyílt tengeren. Egy próbamedencében nem reprodukálható ugyan bármilyen lehetséges helyzet, de bizonyos körülmények igen, méghozzá egyre több, s a kiszámíthatatlan elemeket, a szeszélyes tengert a kapott adatok alapján számítógépek is segítenek kifür­készni. Alapvető hidrodinamikai problémákra (hogyan viselkedik a hajótest a vízzel való érintkezés során) a próbamedencékben, modellek segítségével összehason­líthatatlanul megbízhatóbb választ lehet kapni, mint papíron, aminek óriási a jelentősége a hajó bizton­sága és a költségek szempontjából egyaránt. Az egyik próbamedence 260 méter hosszú csarno­kában vagyunk, ahol a hajó mozgása közben keletkező vízellenállást tesztelik. Kísérőim — Balogh Csaba, Clement Georgescu és Bakó Adolf tervezőmérnökök — kedvesek, türelmesek, a legegyszerűbb műveleteket is részletesen elmagyarázzák. Ezekkel nem terhelem az olvasót, bár igazság szerint nincs olyan apró részlete ennek a munkának, amely ne volna hallatlanul érde­kes. Vegyük a legalapvetőbbeket, például a hajócsavar kavitációs próbáját. A kavitációs csatorna messziről olyan, mint egy miniatűr fedett repülőhíd. De nem híd, hanem csatorna, víz forog benne, a csavar a hajótest­tel áll, amit persze nem vennék észre, ha Clement Georgescu mérnök nem hívná fel rá a figyelmemet. Magyarra fordítja a szót (medgyesi születésű), hogy ne legyenek nehézségeim a műszaki kifejezésekkel: „Víz és csavar között a viszony, természetesen, itt is ugyanaz, mint a vízen haladó hajón. A víz forgási sebességét a kavitációs csatornában, azaz a hajócsa­var fordulatszámát vezérlőasztalon állítjuk be, ugyan­itt mérjük a hajtóerőt. Az adatok feldolgozása számító­géppel történik. A kavitációs próba tulajdonképpen a csavar formájának a próbája. Ha nem jól tervezték, a forgási sebességtől légbuborékok keletkeznek, ame­lyek koptatják a csavart. A hajótest optimális formáját szintén számítógépen kapja meg a tervező, de az újdonság a tervezésben már régen nem ez, hanem a számítógép adatainak gyakorlati próbája a medencében, hajómodellekkel. A modellnek nincs motorja, a medence közepe táján elhelyezett von­tatókocsi vezérli. Fiatal mérnök, Adrián Simion állítja be a sebességet, és jegyzi az üzem­anyag-fogyasztásra vonatkozó adatokat. — Az így ka­pott adatok alapján végezzük el a szükséges módosí­tásokat a hajótest formáján, mégpedig úgy, hogy minél kisebb legyen az energiafogyasztás.­­ Ehhez a hullám­zást, a hullámok hosszát és magasságát is tekintetbe veszik. A próbamedencékben hullámgerjesztők vannak, mikroprocesszorral működnek, és mindenféle (összetett, kígyószerű stb.) hullámokat elő tudnak állítani. Egyál­­talán, a bámészkodó riporternek az az érzése, hogy óriási játékcsarnokba tévedt, ha nem tudná minden hajóskönyvből vagy filmből, hogy itt aztán nem babra megy a játék. Ebben a medencében történik az ország energiaszükséglete szempontjából olyan nagy jelentő­ségű tengeri olajfúróberendezések modelljeinek a ki­próbálása is. Itt is bonyolult hidrodinamikai és más problémákat kell megoldani, az úszótest például fúrás közben felemelkedik a víz fölé. Nemrég próbáltak ki egy olyan úszótartályt is, amely a kitermelt kőolajat a hajóhoz szállítja. Közben már egy másik próbamedence csarnokában járunk, ahol a hajó kormányzását és irányváltozta­tását, egyszóval manőverezését ellenőrzik. Balogh Csaba mérnök, aki a hajótervezésben a kormányzáshoz szükséges rádiótechnikai felszerelésekre specializálta magát (Enyeden született, a főiskolát Konstancán és Leningrádban végezte, közben két évig hajózott is) elmondja, hogy a hajómodelleket rádión vezénylik, az adatokat fotogram rögzíti, ezeket aztán egy sztereosz­kópikus műszerrel dekódolják, és így állapítják meg a hajó útvonalát és sebességét. (Folytatása a 4. oldalon) KACSIR MÁRIA : Házhoz jön a város — A városiasodás alapja mindenütt az ipar fejlődése. Hogyan igazolja ezt a tételt Uzon község? — Uzon ipari fejlődéséről voltakép­pen csak a jelen ötéves tervben be­szélhetünk. A község iparát ugyanis még 1979-ben is a szeszgyár képviselte. Azóta a régi gyártelepen felépült a keményítőüzem. Ez Kovászna megye második keményítőgyára, a kézdivá­­sárhelyi mellett. Jelentős vállalat, jelenléte jól érezhető az egész megye ipari termelésében, jövedelmében. Egyébként a vasúton utazók is nyom­ A HÉT kérdéseire válaszol WILLMANN JOLÁN, Uzon község pártbizottságának titkára, a községi néptanács elnöke bán észreveszik, mikor a vonat befut az uzoni állomásra. Korszerű, új épü­lete nyomban előtűnik, mintegy a mai Uzon „névjegyeként“. — Ha Brassó felől közeledik az utas, egy még magasabb épületen akad meg a tekintete, még az állomás előtt, a vasúti pálya mellett. . — Az is ebben az ötéves tervben készült el. Gabonasiló és vetőmagtisz­tító vállalat. A magtisztító kapacitása olyan nagy, hogy más megyék számára is dolgozik. Egyébként nem ez az egyetlen uze­ni egység, amelynek „hatóköre“ ki­terjed nemcsak Kovászna területére, hanem más megyékre is. Működik ná­lunk egy útépítő vállalat, amelynek tevékenységét tavaly nyáron több me­gyére terjesztették ki, korszerű beton­utakat épít. Ugyancsak ebben az idő­szakban jött létre azonban egy mező­­gazdasági szállítási vállalat. Említeni szeretném a szövetkezeti varroda "megnyitását. Ez is 1979 óta elért eredményünk. Igaz, hogy ennek a varrodának a jelentősége nem ha­sonlítható a nagyobb ipari üzemeké­hez, de ilyen, most fejlődő községnek az életében, mint a miénk is, számít. A varrodát a műemléknek nyilvánított Pünkösti-kúriában rendeztük be, tu­lajdonképpen a bodzafordulói szövet­kezet részlege. Ami községünk szem­pontjából igen fontos: asszonyoknak, lányoknak nyújt munkalehetőséget — idehaza. — Eddig csak a községközpont ipa­rát említette. — Uzonhoz hat falusi település is tartozik: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Bikfalva, Magyaros, Uzonfüzes és Lisz­­nyópataka. Szentivánban működik egy korszerű műmalom, amelynek na­pi teljesítőképessége száz tonna ga­bona megőrlése. Lisznyó, Bikfalva lakói részint ingáznak, részint a hely­beli termelőszövetkezetben dolgoznak. Az utóbbi fél évtized változásaihoz tartozik az is, hogy három kisebb te­lepülésünk, Magyaros, Uzonfüzes és Lisznyópataka nem kerül felszámolás­ra, újra adunk ki építési engedélyt, gondolunk e települések jövőjére is. — Mezőgazdasági fejlődés, változá­sok? — E téren legfontosabb említeni­­valónk, hogy az ipartelepítéssel egy­, időben felépült az állami gazdaság ezer férőhelyes fejőstehénfarmja. Ál­(Folytatása a 4. oldalon) 3 A HÉT 1985. január 1 „A falusi lakásépítkezések a helységrendezési és a típus­tervek alapján valósulnak meg, ami hozzá fog járulni a falusi lakosság életszínvona­lának emeléséhez, életfeltéte­leinek a városiakéhoz való közelítéséhez." NICOLAE CEAUSESCU ,elvtárs kongresszusi Jelentéséből BEKE GYÖRGY ■A HÉT RIPORTJA

Next