A Hét, 1989 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-01 / 1. szám
ÚJÉVI GONDOLATOK Korszerűen felszerelt szerszámgépgyárunk, amely az elmúlt évek során többször is elnyerte immár az iparág élenjárója s a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címet, nagyszerű megvalósításokkal zárja az 1988-as esztendőt itt-A szorgalomnak, a cselekvő hozzáállásnak, a tettre kész kommunista öntudatnak és munkafegyelemnek köszönhetően, a termelőtevékenység valamennyi területét és fázisát mélyen átható újító szellem, korszerű szemlélet ragyogó eredményeket hozott. Összeforrott és felkészült munkaközösségünk a jelenlegi ötéves terv első három esztendejének előirányzatait, mozgósító tervfeladatait a határidőt több mint egy héttel megelőzve teljesítette. Másfél hónappal korábban, november közepéig valamennyi 1988-as exportkötelezettségünknek kiváló minőségben és hiánytalanul eleget tettünk. Az esztendő végéig termékeink külföldi leszállításában tizenöt százalékkal szárnyaljuk túl az eredeti előirányzatokat. Itthon és határainkon túl is megérdemelt rangnak, tekintélynek és megbecsülésnek örvendő üzemünk a búcsúzó 1988-as évben kereken 567 új, modern szerszámgépet, a nem hagyományos technológiákat magas szinten hasznosító fémmegmunkáló berendezést, a legkülönbözőbb rendeltetésű és felépítésű komplex gépsort, sokfajta feladat elvégzésére alkalmas ipari robotot, manipulátort stb. gyártott és szállított le hazai és külhoni megrendelőinek. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy megtervezett és időre legyártott szerszámaink, bonyolult gépsoraink és nagy teljesítményű aggr- ink, technológiai vonalaink modernithatékonyságától és célszerűségétől jelentős mértű a most épülő új ipari létesüt. Felújítandó üzemrészlegek, gyártatások — sőt nem egy alapvető — felszereltsége és fejlettsége, termel.sége és hatékonysága. Magas techniksú termékeink kigondolásakor és megépítésekor — pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumának, a forradalmi munkásdemokrácia szervei, a tömeg- és társadalmi szervezetek végrehajtó tanácsainak, illetve báróinak együttes ülésén előterjesztett történelmi jelentőségű expozéja szellemében, a műszaki haladás irányát, felgyorsult ritmusát, a holnap elvárásait s növekvő igényeit is messzemenően szem előtt tartva igyekszünk legjobb tudósunk szerint eleget tenni időszerű feladatainknak. A hegesztés- és vágóberendezések tervezésére szakosodott műhelyünk tizenkét új szerszámgépet, korszerű, nagy teljesítményű apparátust alkotott az 1988-as esztendőben. Egy régebbi, a timisoarai Hegesztési és Anyagvizsgálási Intézet szakemberei által tervezett s üzemünkben sorozatban gyártott gépcsalád tökéletesítésével, korszerűsítésével hoztuk létre ESP—100 márkájú préshegesztő-berendezésünket, amely a gépgyártóipar valamennyi ágazatában és szakterületén eredményesen és gazdaságosan alkalmazható. Hatóköre tovább-bővítésével is behatóan foglalkozunk. Többek között a mezőgazdasági gépállomások, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok műhelyeiben vár nagy jövő hegesztőkészülékeinkre, amelyek számításaink szerint a gabonakombájnok javítására fordított időt kereken a felére csökkenthetik. A munkatermelékenység tehát száz százalékkal növekszik gépeink révén. Összetett műszaki és technológiai problémákat vetett fel fémszalag-hegesztőgépünk megtervezése. Hazánkban újdonságnak számító eljárásokat kellett találnunk, mivel a hegesztendő anyag viszonylag magas széntartalma egészen különleges hegesztési ciklust követel. Számvezérlésű hővágóautomatánk s két önműködő társzekeres termikus vágóberendezésünk is magas műszaki színvonalat képvisel. Tervezőkollektívánk a fenti korszerű mechanizmusok mellett három speciális hegesztőberendezést tervezett a Kínai Népköztársaságban épülő nagy hűtőszekrénygyár számára. Miként vállalatunk egészére, tervezőműhelyünk felkészült munkatársaira is rendkívüli feladatok várnak az 1989. esztendőben. Több jelentős ipari beruházás megvalósításában, felszerelésében veszünk részt tevékenyen az elkövetkező hónapokban is. Különféle gyártási vonalakat, komplex gépsorokat, különleges szerszámgépeket tervezünk az épülő új iparvállalatok, üzemrészlegek, a felújítandó gyárcsarnokok számára. Többek között Craiován, a személygépkocsigyárban várják pólusgyártó gépsorunkat, a timisoarai Electrobanat Vállalat új kondenzáló részlege számára pedig különféle szeszámgépeket, speciális berendezéseke tervezünk. Az új esztendő legigényesebb legbonyolultabb feladatának minde tekintetben a Fieni-i Steaua Electrica Vállalatnak készülő jelzőlámpát gyári gépsor megtervezése ígérkezik. Hat nagyon összetett s rendkívül pontos ciklusú mechanizmust kell megterveznünk és határidőre kiviteleznünk. A prototípust az 1989-es esztendőben kell elkészítenünk és műszakilag ellenőriznünk. Rengeteg szempontot kell — a beszerezhető alapanyagoktól a legjobb technológiáig — kezdettől fogva figyelembe vennünk, de a legkeményebb diónak pillanatnyilag a technológia kidolgozása mutatkozik. Munkatársaimmal — Ion Jigovan és Szekeres Vilmos tervezőmérnökökkel s kollektívánk még jó néhány felkészült tagjával — mindent elkövetünk annak érdekében, hogy vállalkozásunkat, szakmai erőfeszítéseinket siker koronázza. Ha a rendszert minden tekintetben véglegesíteni tudjuk, itthon külföldön is, vállalatunk számára neszerű értékesítési perspektívák kínálnak. Főleg az NDK-beli szakemberek most behatóan érdeklődnek jelzőlámp gyártó gépsorunk iránt. KOLLÁR SÁNDOR tervezőmérnök, a timisoarai Electrotimis Vállalat tervezőrészlegének műhelyfőnöke A fotók ösztönöznek 1989 a bizonyítás esztendeje lesz A régi szólás, hogy gazda szeme hizlalja a jószágot, soha nem volt annyira időszerű, mint manapság, amikor az állattenyésztés megújhodása, korszerűsödése, a nagy hozamok elérése, a szakemberek, gondozók hozzáértésétől, ügyszeretetétől függ. Az óév búcsúztatásaként az új év köszöntésekor örömmel nyugtázhatjuk, hogy Mureş megye állattenyésztésében 1988 fontos mérföldkő volt. Az esztendő második felében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 59, az állami mezőgazdasági vállalatok pedig 39 százalékkal több tejet adtak át a központosított állami alapnak, mint 1987 hasonló időszakában. Az Új Agrárforradalom Hőse magas kitüntetést a megye egyik gazdasága, a mureşti-i, éppen a tejtermelésben elért kimagasló eredményeiért kapta. Ma már 5000 liternél több tejet tejnek takarmányozott tehenenként, akárcsak a Singeorgiu de Mureş-i Állattenyésztési Kísérleti Állomás farmjain. A megye az ország tejtermelésének 8 százalékát adja! Az eredmények sok esetben egyénekre lebontva is meggyőzőek: az adamosi Mihai Orlandea 50 000 liter, Mihai Sagau Fiţcău faluból pedig 40 000 liter tejet adott át a központosított alapnak. Összességében tehát megyénkben nőtt az állattenyésztési terv, szaporodott az állatlétszám, s a tej- és hústermelési eredmények is jobbak, mint az elmúlt esztendőben. A mitreşti-i, bandi, olbeşti-i, dimboui, cheţani-i, sau de Cimpie-i gazdaságokban alaposan felkészültek az állatok téli takarmányozására, megfelelő a súlygyarapodás, jó az elleni arány, az utódok nevelése, a kiváló genetikai tulajdonságú tenyészállatok kiválasztása. Sajnos, még jó néhány gazdaságban, állattenyésztő farmon a hanyag gondozás, az évente megismétlődő takarmányhiány következtében stagnál, néha csökken is a tej- és hústermelés. Ez a szakemberek, a megyei mezőgazdasági főigazgatóság számára olyan kihívás, amelyre azonnal válaszolni kell, orvoslását nem lehet halogatni egyik napról a másikra. Ahogyan azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs mondotta: „Nincs olyan mezőgazdasági szektor egyetlen megyében sem, ahol megfelelő munkával ne lehetne jó terméseredményeket elérni (...) a legjobb önbírálat az, hogy biztosítjuk a tervek és a programok legjobb körülmények közötti megvalósulását az összes tevékenységi szektorokban." Ha csak egyetlen literrel sikerül növelni a tejtermelést takarmányozott tehenenként, megyeszerte, országszerte, akkor lényegesen több tejtermék jut a vásárló asztalára. Ezért van szükség olyan korszerű szemlélet meghonosítására, amely kamatoztatja az eltelt évszázadok állattenyésztési tapasztalatait, éppúgy, mint a tudomány legújabb vívmányait, amely elvezet a lehető legjobb tej- és hústermelési eredményekhez. 1989 tehát a bizonyítás esztendeje lesz. „Elsősorban induljunk ki abból — hangsúlyozta pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs —, hogy 1989 folyamán a mezőgazdaságban eleddig a legnagyobb hozamokat kell elérnünk gabonából és az összes kultúrákból. Állítsunk össze külön programokat, hogy a jövő esztendőben elérjük az állattenyésztési szektor egész tevékenységének javulása." A megye állattenyésztői számára ez a felhívás újfajta hozzáállást, igényességet követel. A tejtermelés például — a tervek szerint — több mint kétszeresére növekszik, tovább gyarapodik az állatok létszáma, a hústermelés. Az állattenyésztésben mindenhol nagyobb rendre, fegyelemre van szükség, a legelők általános feljavítását pedig már az új év első napjaitól kezdődően a korszerű követelmények alapján kell megkezdenünk. Mindez személy szerint is lelkesedéssel tölt el. Én abban a szellemben nőttem fel, hogy falusi embernek lovak, tehenek nélkül üres az élete. Eszmélésem első pillanatától kezdve olyan pályára készültem, ahol kiélhettem állatszeretetemet. Ma is éppen úgy lenyűgöz, fogva tart egy kedves ló látványa, mint gyermekkoromban, amikor szőrén ültem meg a legelőre kihajtott jószágot. Több éves elképzelés megvalósulását látjuk beteljesülni. Ma is mindennap öt órakor kelek, nincs olyan gazdasága a megyének, ahol egy évben többször is meg ne fordultam volna. Felelős tervezgetés jegyében kezdődik és végződik az új esztendő: rajtunk múlik, hogy jó munkánk eredményeképpen beérjen a gyümölcse. SÓLYOM PÉTER, a Mures Megyei Mezőgazdasági Főigazgatóság állattenyésztésért felelős igazgatója (Folytatás az első oldalról) ngas alapossággal és éleslátással jelöli ki társadalmunk tennivalóit nemcsak a következő esztendőre és a nyolcadik ötéves terv hátralévő két évére, hanem egészen 2000-ig, tehát azokra az esztendőkre is, amelyeknek során elérjük a közepesen fejlett szocialista ország színvonalát, majd továbblépünk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom kiteljesítése felé. Az elért eredmények, a megtett út kritikai elemzése, a tennivalók világos, szabatos meghatározása és a valóra váltásukat szolgáló munka és cselekvés módozatainak elméleti és gyakorlati tisztázása szilárd alapokat biztosít a jövő építéséhez. A most kezdődő esztendő két kiemelkedő eseménye, a felszabadulás 45. évfordulójának megünneplése és a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusa szorosan egymáshoz kapcsolódva sűríti magába a múlt, a jelen és jövő, a feltartóztathatatlanul haladó idő összefüggéseit és azt a tényt, hogy népünk, a párt vezetésével, kormányosa tud lenni történelmi idejének. Azok a távlatok, amelyek terveinkből, programjainkból kirajzolódnak, s amelyeknek a Román Kommunista Párt programja a foglalata, az áprilisi tézisek és a novemberi expozé révén pontosabbá és ígéretesebbé váltak. Románia népe megteremtette a társadalmi és nemzeti szabadság és függetlenség társadalmát, és eltökélten, lendületesen halad további kiteljesítésének útján, méltó helyet víva ki magának a világ népeinek nagy családjában. Mindezeket az erőfeszítéseket, mindezeket a terveket természetesen csak akkor válthatjuk maradéktalanul valóra, hogyha fennmarad és megszilárdul bolygónkon a béke és az együttműködés légköre. Minden újévi jókívánság legigazabb, leghathatósabb fedezete a szüntelen, kitartó és következetes küzdelem a békéért, a leszerelésért, a nukleáris fenyegetés elhárításáért, az új európai és világméretű politikai gondolkodásmód érvényesüléséért. Mindazok a kedvező jelenségek, amelyek az utóbbi években a nemzetközi élet küzdőterein észlelhetők — a részleges leszerelési egyezményektől egészen a helyi konfliktusok tárgyalások útján való megoldásának térnyeréséig — arra kötelezik a világ népeit és a felelősen gondolkodó államférfiakat, hogy mindent megtegyenek a kezdeti sikerek kiszélesítéséért és általánosításáért. A huszadik század viharos és zátonyos történelme félreérthetetlenül bizonyítja, hogy az emberiség jövője a nukleáris fenyegetettség korában csak egy fegyverek nélküli világban képzelhető el; olyan világban, amelyben az erőszakot, az erőszakkal való fenyegetést, a diktátumpolitikát a nemzetközi együttműködés, a népek, az országok közötti megértés, a tárgyalások, a kölcsönös bizalom és az egymásrautaltság imperatívuszának a felismerése helyettesíti. A gazdag és a szegény országok közötti és általában a gazdagok és a szegények közti tovább mélyülő és pusztító veszélyeket magában rejtő ellentmondások, az imperialista diktátumpolitika régi és új formáinak következetes felszámolása, a népek, országok, nemzetek közötti együttműködés, egyenlőség, a függetlenség és a szuverenitás érvényesülése biztosíthatja azt, hogy az emberiség, a sok milliárdnyi ember bolygónk minden részén otthont teremthessen magának, és békében, a tudomány és a civilizáció által teremtett lehetőségeket felhasználva léphessen át a harmadik évezredbe. A béke, a leszerelés, a nemzetközi együttműködés, a mindettől elválaszthatatlan új politikai gondolkodás alakíthatja ki a feltételeket ahhoz, hogy az emberiség sikeresen, anyagi és nem utolsósorban szellemi és erkölcsi erőforrásaihoz méltóan szegülhessen szembe azokkal a veszélyekkel is, amelyek civilizációnkat globális méretekben fenyegetik. Az ökológiai egyensúly felbomlása, a környezetszennyeződés, a termőterületek romlása mind olyan tényezők, amelyekkel hatékonyan szembeszállni csak a béke, a leszerelés, a nemzetközi együttműködés és megértés feltételei között lehet. Éppen ezért az emberiség békés jövőjének, fejlődési lehetőségeinek biztosítása magában rejti a leszerelés, a nukleáris fegyverek megsemmisítésének elsőrendű követelményén túl azoknak a szintén pusztító, mérgező fegyvereknek a kiiktatását is, amelyek gyűlöletet, bizalmatlanságot, félelmet, emberellenes, embertelen nézeteket és törekvéseket terjesztenek. A fenyegető és a világot megosztó, a népeket, nemzeteket egymás ellen uszító, a szellemi és erkölcsi egészséget károsító nézetek és törekvések helyét el kell foglalniuk azoknak a demokratikus és humanista eszményeknek, amelyeket az emberi civilizáció és kultúra — fejlődése legmagasabb rendű vívmányaként — kigyöngyözött magából, és amelyeknek az érvényesülése a huszadik század végén, annyi megpróbáltatás és borzalom után korántsem elvont erkölcsi-szellemi igény, hanem az emberiség fennmaradásának, az értelmes élet lehetőségének kategorikus imperatívusza. Esztendők fordulóján, század- és ezredvég közeledtén mi, akiknek ebben a században adatott élnünk, történelmi tapasztalatok eredményeként tudjuk és érezzük: az ember, az emberiség néha sok mindenről kénytelen lemondani, de a jövőjéről, a béke, a teremtő élet reményéről nem mondhat le soha. Minden újévi jókívánság, jóakarat és jó szándék lényege ebben sűrűsödik: a béke, az értelem érvényesülésének, jövőjének gondolkodásra és cselekvésre ösztönző reményében. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kíván minden kedves olvasójának békés, alkotó, boldog új évet és új éveket A HÉT 1989. január 1 A HÉT 2