A Hon, 1869. augusztus (7. évfolyam, 175-199. szám)
1869-08-01 / 175. szám
ez esetben a hadsereg teljes harczképességébe vetett kétség nemcsak a diplomatiai befolyás súlyát csökkentené, hanem olyasmi történnék, mi kétszeresen hátrányos volna, t. i. rendkivüli hadi előkészületek és fegyverkezések történnének. Ennek pedig kétszeres hátrányos volna a következése. Egyrészt nehezítené a helyzetet és ezáltal emelné a veszélyt, másrészt sokkal jelentékenyebb költségtehert róna az államra, mint minőt most el akarnak kerülni. Igazán fucsa emberek ministereink. Mikor arról van szó, hogy az adó emeltessék, utalnak a tartós békére, mely alatt az ipar és kereskedelem felvirágzik, és a polgárok adóképessége növekedik, de mihelyt a milliók törléséről emelkedik hang, akkor készek rettentő képet adni a helyzetnek, mely a háború eshetőségét hordja méhében. Ez taktikának, ha már nem volna annyira elhasználva, megengedjük, megvárja,de hogy az alkotmányosságnak arczul csapása, és ez azzal való rút játék, azt bizonyára a minister bizalmas órájában maga magának is kénytelen megvallani. Az ország megvárja és joggal megvárhatja, hogy ministerei a helyzet iránt ne hagyják kétségbe, azonban Beust gr. erre nem érzi magát kötelezve, és úgy hiszi az ország érdekeit hiven kiviselni, ha a kétséget a béke fenntartása iránt kettős nyelvű beszédeivel fokozza. A bizottság végül szavazásnál az előirányzott 50,150,196 ftból 48 milliót szavazott meg. Mig a krakói apácza ügyben a rendes törvényszéki vizsgálat van folyamatban, addig Prágában a „Narodny Listy“ leleplezéseket tesz, egy újabb kolostori bűntényben. A nevezett lap több nap előtt jelenti, hogy Prága külvárosában, a Karolinenthali kolostor tornyában elzárva volt apácza felakasztá magát és hogy hullája titkon eltemettetett. Ezt a zárdafőnöknő meghazudtolta. Erre a „N. L.“ következő czikket közli : „Mide ez ügyet közzé tettük, mindjárt rég. 8 órakor megindittatott pro forma a vizsgálat, a plébános, a község és a rendőri biztosság részéről. Az érseki consistorium is küldött egy megbízottat, hogy megtudja mi van a dologban. Eredménye a vizsgálatnak az volt, hogy közleményünk „mese.“ „Mi, mondja a „N. E.“, fentartjuk állításunkat és ehez következőket csatoljuk : Már két hó előtt azon kérelemmel jöttek haza a gyermekek a zárdában levő oskolából, hogy őket ne küldjék többet szüleik oda, mert egy apácza az ő tanítónőjük egy toronyba be van zárva és rajtuk is megtörténhetnek. Ez állítással megegyezett a felnőtt emberek beszéde is, kik a torony egyik ablakán mindig egy apáczát láttak megjelenni. Még f. hó 14-én d. u. 6 óráig látták ezen apáczát. A dolog azonban 6 és 7 óra közt megváltozott. Ez időben nemcsak a kolostorból érkezett gyermekek csaptak azzal lármát, hogy a toronyban elzárt apácza felakasztá magát, hanem egyes arra menők is észrevették, hogy azon nő, ki az imént még kinézett az ablakon, ott függ mozdulatlanul. A szemtanúk közül „N. L.“ egyelőre csak két nőt nevez meg, kiknek lakásait is tudatja. Végül ajánlja az ügyet újólag a hatóság figyelmébe, és további adatok szolgáltatását ígéri. Az apácza szerzetesi neve Damascena, született Budil és egy szénégető leánya volt. A magyar delegatió külügyi albizottságának jelentése a közös külügyminisztériumnak a deregatió elnökéhez a „Lloyd“ posta bevételi és jövedelmi adója tárgyában intézett s az elnökség által az albizottságnak véleményes jelentéstétel végett kiadott átirata tárgyában. Ezen átiratban arról értesíti a közös külügyminiszter a bizottságot az elnökség útján, miszerint egyfelől a cs. k. kereskedelmi miniszter mellékelt előterjesztése szerint a „Lloyd“ posta szállítási bevételei az 1868-ik évre csak 65,000 ftot tettek, s ennélfogva a kereskedelmi miniszter véleménye szerint az 1870-ik évi közös külügyi előányzatban a „Lloyd“ javadalmazásából ezen czimen nem 80,000, de csak az 1868-n mint valóságos bevétel mutatkozó 65,000 ft vonatkatik le ; másfelől a cs. k. pénzügyminiszternek szintén mellékelt előterjesztéséből kitűnik, hogy a „Lloyd“ jövedelmi adóját tevő 82,000 ft a birodalmi tanács határozata folytán úgy 1868. mint 1869-ben a birodalmi tanácsban képviselt országok bevételei közé állíttattak be, s hogy a cs. k. pénzügyminiszter ez összegnek a közös külügyi költség előirányzatból való kihagyatását szorgalmazza. Midőn a közös külügyminiszter ezt a bizottsággal tudatja, felhívja ezen körülménynek a költségvetés 5. czíme tárgyalásakor való tekintetbe vételére. Az albizottságnak következőkben van szerencséje véleményét előterjeszteni: Mi a posta bevételek kérdését illeti: Miután az 1868. évi számadások még bezárva nincsenek, azokra a tétel megváltoztatásánál a bizottság nem hivatkozhatik, de továbbá miután az albizottság jelentése szerint kimondandó, hogy amennyiben a közös külügyminisztérium költségvetésében előirányzott jövedelmeknél szaporulat vagy kereskedés mutatkoznék, azok a végszámadásnál azon arányban lesznek betudandók, vagy a javadalmazásnál azon arányban lesznek pótlandók, a végeredményben különben sem teend semmi különbséget, ha a közös külügyminisztérium előirányzatában felvett 80,000 ft tétel ott változatlanul meghagyatik. A levonásnak tehát nem látja szükségét. A Lloyd jövedelmi adójának a közös költségvetésből való kihagyatását illetőleg : E követelés alaposan semmivel sem indokolható. A Lloydnak szerződésen alapuló segélyezése az 1867. XVI. t. cz. megállapítása szerint a közös terhek közé tartozik, tehát közösen fedezendő; ebből világosan következik, hogy minden e czimen befolyható jövedelem is közös. Ellenkezik minden üzleti fogalommal , hogy egy közköltségen fentartott vállalat a vállalkozók közül csak egyik fél számára jövedelmezzen. Ezen indokokból foglaltatott ez már mind az 1868-diki, mind az 1869-iki megszavazott s Ő Felsége legmagasabb szentesítését megnyert közös kölségvetésbe. Az albizottság tehát határozottan oda nyilatkozik : méltóztassék a bizottság e tételt a közös külügyministérium költségvetésében továbbra is fenntartani. Pulszky Ferencz albizottsági elnök, Tisza Lajos albizottsági előadó. Ipartörvényjavaslat. (Fest Imre államtitkár úr szíves volt az itt közlött törvényjavaslatot rendelkezésünkre bocsájtani, minthogy „a sajtó tárgyavatott közreműködése e fontos törvény előkészítésére csakis üdvös hatással lehet.“ Felhívjuk ezennel reá az érdeklettek figyelmét. (Folytatás.) A „Hon“ magánsürgönyéí. BÉCS, júl. 31. A magyar delgatiómai értekezletén a legközelebbi nyilvános ülést csütörtökre határoza el. A katonai osztály tegnap választa meg az albizottságot, mely a végleges határozati javaslat szerkesztését lesz elkészítendő. Az albizottság ura tette meg előterjesztését, s az I. czim 3027,414 forintról 2.624,426 forintra szállíttatott alá ; a II. czim 158,599 frt helyett 147,822 forinttal hagyatott helyben. A magyar koronaőrökről szóló tételek a magyar országos költségvetésbe javasoltattak felvétetni. — A reichsrathi deregatio budget bizottmányában Mertens bejelenti a határozati javaslatot a lovassági tisztek fizető KÜLFÖLD. Francziaország. A „Rappel“ben a halól dal magatartásáról Edgar Quinet [írja : „Midőn a választások az ellenzék felett egy uj szellemet terjesztenek, jól tudom, hogy lesznek, kik a baloldal választottjaihoz mondani fogják . Tudják-e önök, hogy jó divat lassan beszélni, sőt még hallgatni is ? Mi tudjuk, mondák ők. Na, most tegyetek még egy haladást. Miféle haladást ? A jó társaság előkelő jele, halott lenni. Igyekezzetek legalább azt mutatni s hozzánk fogtok tartozni. — Megígérjük, feleségek amazok És merültek Epimenides álmába. Ez idő alatt ébren maradtak azok, a kik e pompás tanácsot adák, sőt a kormányhatalomhoz i minden után közeledtek is. Még nem bírják ugyan, de reményteljesen élvezi mindazt, a mit az ad : hivatalt, tisztességet, méltóságot s a mi több, örvendeztek egykori elleneik álmosságán. Láthatják, a lárma ez emberei, kiáltják ők, mint alusznak a mi oltalmunk alatt. Az ők vörös rémképek csak állam még és mégis hasznot csinál nekünk. De ahoz hozzá láttak, hogy azt ezer vaskapoccsal kössék le, melyeket ők illedelmességnek, ügyességnek,belátásnak, komoly felfogásnak és egészséges politikának neveznek. És annyit megtettek, hogy véggé azokat kelték fel, kik eddig oly mélyen aludtak, mint ha meghaltak volna. Ideje felkelni, mondák barátaink, Francziaorság hív minket. Hogy is ne, gondolák a többiek. A ti türelmetlenségtek mindent el fog rontani.Egy szó, egy hang se legyen! Tegyétek magatokat halottaknak, hogy csakugyan halottaknak képzeljenek titeket. Engedjétek, hogy mi éljünk, helyettetek! Mi mindent magunkra válalunk, a jelent és jövőt, a terheket és jövedelmeket. Ekkor a száműzetésből jött egy barát, ki mondá nekik: Kelj fel Epimenedet! De hangja elveszett anélkül, hogy fülekbe jutott volna. És mindez alatt a zavar alatt Francziaország, az egyiket úgy megunva, mint a másikat, egy lépést tett előre. A világ változott, már elfelejte azt az alvó és ébren lévő, a megcsalatott is csaló. De akkor arany hetükkel a falra ez axiómát irák: Voltak egyének, kik úgy szabaditák meg magokat, hogy őrülteknek tevék magokat, de soha sem sikerült ez senkinek, ki mind a négy lábát szétveté.“ (A baloldal azon kutyához hasonlittatik, melyet megtanítottak, hogy mind a négy lábát vesse szét, s úgy dögöljön meg). Veytaux (Svájcz), júl. 25. 1869. Edgar Quinet. — Picard a „Liberté de Montpellier“ szerkesztőjéhez a következő levelet intézte: „Kedves uram! Kérem, hogy kéralti ismeretes és ismeretlen barátaimhoz lapjában köszönetemet intézzem, melylyel már régen tartozom nekik. Azon kerület, mely megválasztásával tisztelt meg, minden pontjáról levelek érkeztek hozzám. Nem ismerem minden törvényteket; nem tudom, ha váljon adtak-e azon emberek kezeibe valaha ily hatalmat, kik hivatva vannak benn és künn köztársaságaitok szövetségét képviselni. Ha vannak ily törvények, akkor sietnie kellene Svájcznak azokat eltörölni, azok egyenesen imperialismusra vezetnek. Az ily értelemben felfogott menedékjog csak gúny a száműzöttekre és képmutatás Svájcz részéről. Ez az, ha nem csalódom, amit önök uraim kimondani akarnak, midőn egyhangúlag megajándékoznak községük polgárjogával. Ezért mondok ezennel köszönetet, önöknek, mint ember és mint republicanus. Az önöké egész szivéből. Zürich, junius 18. 1869. Mazzini József. Folytatás a mellékleten. IV. BÉSZ. Az iparhatóságokról és eljárásról. 82. §. Iparügyekben első folyamodásu hatóság: a) megyékben és Kővárvidékben a szolgabiró ; b) szabad kerületekben, a szepesi XVI városokban s a nagy-kikindai kerületben a község elöjárósága, illetőleg város tanácsa, a szabad királyi városokban a városi kapitányi hivatal, melyhez a város községe által az iparügyek ellátására egy vagy több városi tanácsos osztatik be; c) a királyhágón tuli részekben: aa) megyékben, Fogaras és Naszód vidékén és a Székelyszékekben a szolgabiró, illetőleg dúló; bb) a Szászföldön a szék és vidékbeli községekben az illető felügyelő; cc) szabad királyi városokban a kapitányi, illetőleg rendőri hivatal. 83. §. Másod folyamodású iparhatóságok : a) megyékben és Kővár vidékén az alispán ; b) szabad kerületekben, a XVI szepesi városokban és a nagy-kikindai kerületben a főkapitány, illetőleg kerületi gróf; c) szab. kir. városokban a város tanácsa; d) a királyhágón túli részekben, megyékben, Fogaras és Naszód vidékén és a Székelyszékekben a megyei, vidéki vagy széki tisztség; a Királyföldön a széki vagy vidéki tanács illetőleg széki tisztség, szabad királyi városokban a városi tanács. 84. §. Harmad és utolsó fokú hatóság a földmivelés-, ipar- és keresk. minister. 85. §. Oly személyszállító vállalatok, — ide nem értve a vasúton, folyón vagy csatornán való szállítást — melyek ugyanazon megye, illetőleg kerület több járásaira terjednek ki, a megye alispánja, illetőleg a kerület főkapitánya; oly személyszállító vállalatok ellenben, melyek több törvényhatóságok területeire terjednek, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer által közvetlenül engedélyezendők. 86. §. Az iparbejelentések, valamint az engedélyhez kötött iparok iránti kérvények azon iparhatóságnál nyújtandók be, melynek területén az iparüzlet megindítandó leszen. Az iparigazolvány a bejelentés kivonata alakjában adatik ki, ellátva annak bizonyításával, hogy az az iparlajstromba bejegyeztetett Engedélyek rendes végzés alakjában adandók ki. 87. §. A hatóság engedélyéhez, vagy bizonyos személyes tulajdonok igazolásához kötött iparok gyakorolhatása iránt végzését lehető gyorsasággal tartozik hozni s a folyamodónak kézbesiteni. A netáni felfolyamodások a benyújtás után legfeljebb nyolz nap múlva a felsőbb hatósághoz átküldendők. 88. §. Az első folyamodásu iparhatóságnál iparlajstrom vezetendő, abba az iparok álladékába történt minden változás beiktatandó, s erről az adóhatóság s a kereskedelmi és iparkamara is értesítendő. Egy másik lajstom az iparkihágásokról vezetendő, melybe minden egyes kihágási eset a kiszabott büntetéssel együtt beiktatandó. 89. §. V amely iparüzletnek betiltása, az engedély megtagadása, vagy az iparjognak elvonása esetében a féllel az indokok is tudatatandók, s ez ily végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt felfolyamodással élhet. 90. §. A jelen törvény áthágásának oly eseteiben, melyekre nézve a büntetés e törvényben külön kijelölve nincsen — az iparhatóság a körülményekhez képest feddést — 200 frtig terjedhető pénzbírságot vagy fogságot alkalmaztathat- sőt az iparjog ideiglenes elvonását is elrendelheti. Az iparjognak végképeni elvonása csak e törvényben különösen kijelölt esetekben alkalmazható. Ismételt kihágások az eredeti büntetés fokozatos súlyosbítását vonják maguk után. 91. §. A kiszabott bírságok akár önálló iparosokra, akár a segédszemélyzetre méretnek, csak nem fizethetés esetében fogság büntetéssel cserélendők fel, úgy hogy 4 frtnyi birság egy napi fogsággal pótoltassák. 92. §. Iparkihágási esetekben a felfolyamodások, a határozat kézbesítése után 15 nap alatt az első folyamodású iparhatóságnál nyujtandók be. A kellő időben benyújtott felfolyamodás, ha a végrehajtás azonnali foganatosítása köztekintetekből nem szükséges, halasztó hatállyal bir. 93. §. A bírságpénzek beszedése közigazgatási úton történik. Ezen pénzek, ha az elmarasztalt valamely ipartársulathoz vagy segélypénztárhoz járulékot fizetni köteles, az illető pénztárba, különben pedig azon község pénztárába folynak be, hol a kihágás elkövettetett. 94. §. Az ipartörvény azon áthágásainak, melyek a büntetőtörvény alá nem tartoznak, vizsgálása és büntetése elévülés által megszakíttatik, ha a kihágó a kihágás elkövetése napjától számítandó egy év alatt meg nem idéztetett. (Fo ytatjufe.) seinek egyenlőtlensége iránt. A szekerészeti költségekből 27,813 frt vonatott le; a pótlovazási költség , mint tavaly , 904917 ft, a képzőintézetek költségei a kormány előterjesztése szerint; az élelmezési raktárak 44,626 írttal, és az ágyi raktárak a kormány előterjesztése szerint fogadtak el. BECS, jul. 31. A mai „Wiener Abp.“ közli Benst grófnak jul. 20-tól a dresdai osztrák követhez intézett sürgönyét, — válaszul a Friesen báró által julius 18-tól a Bécsben székelő szász ügyviselőhöz intézett “sürgönyre. E sürgönyben Beust gróf azt mondja,hogy sajnálta a báró Frisen úr által küldött sürgöny elkerülhetlen voltát, melynek közzététele ép oly kevéssé igazolt, mint magának a sürgönynek szükségessége. Beust grófjuk 8-ki sürgönyének közzététele azon okból történt, hogy némely helytelen felfogások ellen óvszerül szolgáljon Beust gróf megerősíti,hogy Friesen ur ítéletének önállóságát többszörösen alkalma volt ismerni tanulni, minélfogva ő, — Beust gróf, — Friesen ur ítéletének függetlenségére hivatkozott. A jul. 8-ki sürgöny nem a zavaró befolyásról szól, hanem a zavaró benyomásról. Friesen ur sürgönyének felolvasásánál gr. Beust be engedd tekinteni a szász ügyviselőt a hivatalos jelentésekbe, melyekből kikerül, hogy Beust grófnak Wimpffenhez intézett május 1-jei sürgönye iránt Dresdában oly közlés tétetett, mely nem volt alkalmas arra, hogy a császári kormány lépése — annak valódi indoka és czélja szerint — helyesen méltányoltathassék. Ezen sajnos ügy többször képezte barátságos beszélgetés tárgyát Beust gróf és Werther báró közt, — s a kir. kanczellár azon reményben volt, hogy nyert felvilágosítások folytán ezen ügy Berlinben is óhajtott méltánylásra fog találni. BÉCS, jul. 31. Esti zárlat. Hitelrészv. 314.60. Éjsz. vasút 2345—. Államvasut 432.—. 1860-ki sorsj. 103.30. 1864-ki sorsj. 122.30. Napole ondor 9.98. Lombardi v. 281.80. Magyar hitel részv. HO1/*. Tramway 202.y2. Anglo-austr. 404. 1/2. Galicziai v. 260./2. Franco 138. Igen szilárd. PARIS. jul. 31. Délben 3% járadék 73.30 41/2 % járadék —.—.Olasz jár. 55.90. Államvasút 867. Credit mobilier —. Lombardok 570 Austr. napra —. Austr. időre —. Consolók —. Magyar vasúti kölcsön------. Amerikai —.—. Magyar keleti vasút —. Meglehetős szilárd. BERLIN, jul. 31. Cseh nyug. vasút 95. Galicziai vasút 1073A.Államvasut 23672. Önkénytes köles. 154 V4. Metaliques 517a. Hitelsorsj 897a. 1860-ki sorsj. 85—. 1864-ki sorj. 663. Ezüst köles. 647a.—Hitel részv. 129—. Bécs -----Nemzeti köles 59.7«. Szilárd. KÖLN, jul. 31. Az idő forró. Búza és rozs emelkedett. Búza jul. 6.20—27, aug. 6,6, sept 6.10, télire 6.132. Rozs jul. 53A, aug. 513, sept. 5.13, télire 5.13. Olaj csendesen kél, jul 137io, aug. 13.A., sept. 13Y10, melyekre felelnem lehetetlen volt. A kamara dolgai, számos verificalasi irat tanulmányozásával elfoglalva, (melyet oly hirtelen szakitának félbe) azon tanácsokat, melyeket hozzám intéztek, csak fogadhattam és felhasználhattam a magam javára, számítván levelezőim türelmére. Most csak legyen szabad nekem megmondani nekik,hogy mily mélyen meg voltam hatva azon fogadtatás által, melyben részeltetének szép departementjokban, hol azután adoptáltak és mint gyermekükkel bántak velem. Bármi jöjjön, soha el nem felejtem azon derék községeket,melyek bebizonyiták egyesülésüket a nagy városokkal és odaadásukat a szabadság iránt. Midőn Herault választóihoz fordultam, mondám : Mutassátok meg azt a politikai érzület közösséget, mely Párissal köt össze, a nagy fővárossal, melylyel érdekeltek közösek, hol polgártársakat közül 2 millió a túlságos octroi-illeték miatt meg vannak fosztva azon termelvényektől, melyekkel a természet titeket elhalmaz. A választás megtartá politikai jellemét, de azért mégis szabad azt mondani, hogy midőn ti engem megválasztottatok, megkétszereztétek erőmet, mert ugyanazt az ügyet védelmezhetem, beszélvén nevetekben, mint első küldőim nevében. Nemsokára földmivelő és falusi Francziország követvén példátokat a nagy városoknak nyújtja hatalmas kezét és a suffrage universelleből ellenállhatatlan igazságot és erőt fogtok csinálni, így mindenki érdekei és jogai tiszteletére lesznek alapítva azon intézmények, melyek a polgárokat szabadokká és a nemzeteket szerencsésekké teszik. E nagy ügynek szolgál lapja ép annyi tehetséggel, mint állhatatossággal, alávetvén magát az elnyomás szigorának, melyet semmi sem enyhíthet, de megtartván minden barátjának tiszteletét és ragaszkodását, ennyi erőfeszítés nem vész el. Már halljuk az első rezgéseket, a közeljövő előjeleit; minden óra, mely eltelik, a szabadság számára dolgozik, mert polgártársaink kiábrándult szemei előtt leleplezi azon tévedéseket, melyek igen is soká tartottak. Fogadja stb. Ernest Picard. Amerikai sürgöny a franczia atlanti távírda ügyben. Fisch, az Egyesült államok államtitkára a franczia és angol követekhez a következő levelet intézte: „Uram ! Van szerencsém figyelmét a transatlanti távirdai összeköttetésre vonni, mely előreláthatólag Francziaországot és az Egyesült államok partjait egy sodrony által köti egybe, egy angol magántársulat auspiciuma alatt és tulajdonkép a franczia kormány engedményének alapján. E vállalat terve a franczia pártokat st. Pierre szigettel és innen az Egyesült államok atlanti partjának egyik pontját kötni egybe. Természetesen a Francziaország és az Egyesült államok közt tervezett összeköttetésnek csak ez utóbbi fele miatt veszek alkalmat magamnak az ön figyelmét a kormány nézeteire, ez ügyben való tekintélyéről és kötelességéről felkelteni. E kormány nem kételkedik, hogy az egész rendszer ellenőrzése valamint engedélyezése és az ilynemű a külfölddel való közlekedésnek szabályása az Egyesült államok kormányát illeti, és hogy — bármily czélszerű is az unió bizonyos egyes államának tulajdonjogaira vonatkozó törvényhozása egy ily vállalat támogatása végett — a külfölddel való kereskedelmi és politikai összeköttetésnek egy ily eszközének alakítása, vagy megakadályozásának kérdése és ellenőrzése, az Egyesült államok kormánya alá tartozik. Minthogy a most kivitelbe fogott vállalat szerzői a kormánytól e távirdai összeköttetés előállítására vagy használására az engedélyt sem ki nem nyerték, sem be nem várták, jónak láttam azon két hatalmasság diplomátiai képviselőinek figyelmét,melyeknek tekintélye alatt ama magánjogok megnyerettek, ezen kormánynak ez ügyben való állására és tekintélyére felhívni.“ Teszi ezt azért is, hogy a magánérdekek csalódásban ne legyenek. „E kormány politikája a külfölddel való távirdai összeköttetésben a múlt télen a congressusban téli ülésszaka alatt alapos tárgyalás alá vonatott és a senatusban egy bilt fogadtatott el, mely az egész ügyet tárgyalja, de az ülésszak oly késő napjaiban, hogy a képviselőházba nem juthatott. Nagyon valószínű, hogy e bili a congressus politikáját és szándékát jelzi, és határozatainak méltányosságát csak helybenhagyni lehet. Kérem tehát, fordítsa figyelmét a bili ide csatolt másolatára, mint azon valószínűségre, hogy az Egyesült Államoknak a külfölddel való távirdai összeköttetése alakulása Pest, jul. 31. — A Pest-terézvárosi iparbank mai napon tartott igazgatóijgyülésén elnöknek Horn Ede, alelnöknek pedig Adler Antal (I. G. Halbauer czégből) választattak meg. — Árad haladásnak, faragnak benne ; egyik részen a gázcsöveket, más végén a vasúti síneket rakják le. A munka nyomát mindenütt kiásott gödrök és partján összehányt földrakások jelölik. —Elkezdték egy gőzkeményítő gyár építését, s az Alf. azt mondja, hogy az egyike lesz az ottani legszebb épületeknek. — Legközelebb négy oly vasútra adott a minisztérium engedélyt, mely mind Aradon fut össze. Egyik a szeged-szöregh-aradi, másik a. kikinda aradi, harmadik a buttyin-aradi, a negyedik a ngyvárad-aradi vonal. — A borosjenői régi várromokat Atzél Péter föl fogja építtetni s átalakíttatja lakásul a majdan Boros- Jenőben állomásozó honvédzászlóalj számára. A Vasdinnyei csendbiztos és pandúr csapatjának a P. L. szerint sikerült e hó 22 ikén a hegyháti kerületben garázdálkodó Pintér János oldala mellett mint kézredolgozó és ingyen követelő kujtorgott Légrádi Györgyöt elcsípni. Elfogatásakor fegyver nem volt nála, pénzt is csak 2 frtot találtak. Ugyan a lap ezt írja jul. 29-diki számában: Erősen el van terjedve nálunk azon hir, hogy a váczi fegyházból megillant Asztalos János megszökése utáni napokban Pécsett láttatott volna, in'specie egyik este egy zömök termetű egyén társaságában sietett ki az indóházhoz vezető uton. — Fölhívás. Azon t. hazánkfiai érdekében, kik a szünidő folyama alatt azaz f. é. aug. hó 7-étől oct. 20-áig a „zürichi magyar egylettel bármi ügyben érintkezni óhajtanának , kívánom tudatni, hogy a fenn irt idő alatt egyletünk elnöksége helyiségét : Fluntern bei Zürich“ 113. szám alá tette át, kéretnek az illetők minden hivatalos vagy magán megkereséseiket e czim alatt beküldeni. — Zürich jul. 28. A zürichi magyar egylet megbizásából Kovácsy János e. jegyző. — Nevezetesb birtokváltozások a fővárosban. A tiszai vasúttársaság e napokban Pestre költöztetett igazgatósága részére dr. Burghhardt árpád utczai kétemeletes sarokházát vásárolta meg, 165,00O forintért.Egy tíz vállalkozóból álló társaság megvásárolta Hampel Antalnak, az első keresk. iskola alapítójának váczi országúton levő fekvőségét két nyári lakkal és gazdasági épületekkel 150,000 forintért. A helyiségen fonógyárt és munkás lakásokat akarnak épitni. — A Hatvani és Magyar utcza szögletén levő sarokházat („az Elefánthoz“) özv. Czompó Borbála asz. az „Európa“ szálloda bérlője megvette az Unger örökösöktől, s a mostani két emeletre harmadikát szándékozik építtetni. A vételár 156,000 forint. Az a hivatalos tömjénfüst, melyet a Budapesti Közlönyben Macsvánczky elfogatására kieresztettek, meglehetősen bekormosította ifj. gróf Ráday Gedeon érdemét. A Budap. Közi. ma ezeket mondja: Macsvanin elfogatására vonatkozó hírünk nem valósult A hírt illetékes helyről jött távirati tudósításból vettük. Különben gróf Ráday bácsmegyei működését még meg sem kezdette.“ Kiváncsi vagyunk arra az illetékes helyre, ahol még mielőtt a rablót elfognák, már tudják hogy Ráday fogatta el.A Lipóttemplom falához tervezett boltok, (számszerint 04) kilátás van reá, hogy B.UUU1UUW víuu utviiiuu összeüoueiese alaumasa nem sokára felépülnek. Hampel Antal a temninra „„ .... * ,------- — és szabályzása minő feltételeibe kell ragaszkod íKtKKí * kS,“1 egyszer ezer nick. Aláírva : Hamilton Fisch. — A fennebb említett bili főbb pontjai: csak 1 fontot dohányozott, 60,000 forintot saját hidy társulatoknak engedtetik meg sodronyletétele, melynek sodronyai oly államból jőnek, mely az amerikai társulatoknak az európaiakkal egyenlő jogokat ad, hogy az Unió kormányának sürgönyei mindennek ebbe teendők és saját hivatalnoka által küldendők el, és a congressusnak mindig joga van, hogy e vonal tariffáját meghatározza. Mazzini tiltakozása. Epiquerez Mazzinit díszpolgárrá választá, hogy kiűzésének jelentőségét elvegye. Mazzini Epiquerez községéhez a következő tiltakozást intézte: Uraim ! Hálásan fogadom azon megtiszteltetést, melyben a junius 5-iki ülésben részesítettek. A polgárjog, melyet oly nemesen ajánlanak fel nekem, nemcsak a testvéri rokonszenv egy jele, — melyet tanúsítanak azon czél iránt, melyre a törekedtem, — mely az önök hazáját és az enyémet közelebb kell hogy hozza; hanem erélyes tiltakozás azon igazságtalan és önkényes rendszabály ellen, melyet a szövetségi tanács nemrég ellenem kibocsátott. Határozatuk viszhangra kell hogy találjon mindazoknál, kiknek a svájczi köztársaság törvényének,igazságának és becsületének előhaladó győzelme szivökön fekszik. Az ellenem kibocsátott internálási rendelet jogtalanság, mert igazolására nem hozhat fel egyetlen törvényszegést se, melyet én követtem volna el. Én törvényeteknek sem betűje sem szelleme ellen vétket nem követtem el; sem egyvervásárlást, sem csempészést Olaszországra Svájczon át, sem határtokon fegyveres összecsoportosulást, sem az olasz hadseregből áltam okozott desertiót, sem felkelési hatóság felállítását, sem sajtótok által felhívást közvetlen olasz felkelésre. E rendszabály önkényes tett, mert titkos vád által volt előidézve, rendes előleges vizsgálat nélkül. Egy szót sem intéztek hozzám, hogy felvilágosításra vagy magatartásom igazolására hívjanak fel, és így a legegyszerűbb feltételeket sem vették tekintetbe, melyek az igazságosságot lehetővé teszik, amire minden embernek igénye van, legyen bár politikai üldözött vagy nem, felére vett fel egy itteni hitelintézettől. A kölcsönt a húszezer forintra tett évi bérjövedelemből akarják visszafizetni. A váczi országút külső részében létező nagyszerű gyárak, az újpestiekkel egyesülve a pesti gázvilágitási társulat igazgatóságával elvileg megegyeztek a gázvilágitást a váczi országúton folytatva, Újpest területén is mielőbb létesíteni, mely czélból a megválasztott hét tagból álló bizottmány, a szükséges gázlángok száma kipuhatolására több aláírási ivet köröztetni határozott, mik eddig is szép eredményt mutanak. Képzőművészeti társulat. Minthogy a sorshúzás jul. 31. megtörtént, kéretnek mind azok, kik a társulat sorsjegyeinek birtokában vannak, s az azokért járó összeget be nem fizették, értéküket mielőbb beküldeni, miután a sorsjegyekhez csatolt levélben is kijelentetett, hogy húzás után a társulat e sorsjegyeket vissza nem veszi, ne mulasztván el a társulat magarészéről a beküldés érdekében a közönséget hírlapok útján több ízben figyelmeztetve a húzás idejét is, két hóval meghosszabbítani, így a társulat részéről a legfigyelmesebb eljárás követelvén, a tartozóktól hasonlót vár kötelességük teljesítése által. — Terepy Károly, titkár. Az Orsz. magy. szr. tanítóegylet kimutatása szerint az egylet jelenleg 16 alapitó, 82 segélyző s 261 rendes taggal bír. Az egylet vagyona 2650 ft. daczára annak, hogy a lefolyt évben tetemes kiadásai voltak. B. Orbán Balázs előfizetést hirdet „A Székelyföld leírása“ cz. nagy munkájának 4 fik kötetére 2 ít 50 krjával. A pénz szerzőhöz (Pest vách-utcza 9. sz.) küldendő. — Miután a magyar irodalomban páratlan műből három díszes tartalmas, jelentékeny füzet fekszik a közönség előtt, ajánlatképen elég azokra utalnunk, és megjegyeznünk, hogy e mű egészben a kitűnő leírások, elbeszélések, és rajzok oly összegét fogja magában foglalni, mely teljes és méltó képét nyújtja Magyarország egyik legnevezetesb vidékének s népének. ÚJDONSÁGOK.