A Hon, 1869. augusztus (7. évfolyam, 175-199. szám)

1869-08-01 / 175. szám

ez esetben a hadsereg teljes harczképességébe ve­tett kétség nemcsak a diplomatiai befolyás súlyát csökkentené, hanem olyasmi történnék, mi két­szeresen hátrányos volna, t. i. rendki­vüli­ hadi előkészületek és fegyverkezések történnének. Ennek pedig kétszeres hátrányos volna a kö­vetkezése. Egy­részt nehezítené a helyzetet és ezáltal emelné a veszélyt, másrészt sokkal je­lentékeny­ebb költségtehert róna az államra, mint minőt most el akarnak kerülni. Igazán fu­csa emberek ministereink. Mikor arról van szó, hogy az adó emeltessék, utalnak a tartós békére, mely alatt az ipar és kereske­delem felvirágzik, és a polgárok adó­képessége növekedik, de mihelyt a milliók törléséről emel­kedik hang, akkor készek rettentő képet adni a helyzetnek, mely a háború eshetőségét hordja méhében. Ez taktikának, ha már nem volna annyira elhasználva, megengedjük, megvárja,­de hogy az alkotmányosságnak arczul csapása, és ez azzal való rút játék, azt bizonyára a minister bizalmas órájában maga magának is kénytelen megval­­lani. Az ország megvárja és joggal megvárhatja, hogy ministerei a helyzet iránt ne hagyják két­ségbe, azonb­an Beust gr. erre nem érzi magát kötelezve, és úgy hiszi az ország érdekeit hiven k­iviselni, ha a kétséget a béke fenntartása iránt kettős nyelvű beszédeivel fokozza. A bizottság végül szavazásnál az előirányzott 50,150,196 ftból 48 milliót szavazott meg.­­ Mig a krakói apácza ügy­ben a rendes törvényszéki vizsgálat van fo­lyamatban, addig Prágában a „Narodny Listy“ leleplezéseket tesz, egy újabb kolostori bűntény­ben. A nevezett lap több nap előtt jelenti, hogy Prága kü­l­városában, a Karolinenthali kolos­tor tornyában elzárva volt apácza felakasztá magát és hogy hullája titkon eltemettetett. Ezt a zárdafőnöknő meghazudtolta. Erre a „N. L.“ következő czikket közli : „Mide ez ügyet közzé tettük, mindjárt rég. 8 órakor megindittatott pro forma a vizsgálat, a plébános, a község és a rendőri biztosság ré­széről. Az érseki consistorium is küldött egy megbízottat, hogy megtudja mi van a dologban. Eredménye a vizsgálatnak az volt, hogy közle­ményünk „mese.“ „Mi, mondja a „N. E.“, fentartjuk állításun­kat és ehez következőket csatoljuk : Már két hó előtt azon kérelemmel jöttek haza a gyerme­kek a zárdában levő oskolából, hogy őket ne küldjék többet szüleik oda, mert egy apácza az ő tanítónőjük egy toronyba be van zárva és rajtuk is megtörténhetnek. Ez állítással meg­egyezett a felnőtt emberek beszéde is, kik a to­rony egyik ablakán mindig egy apáczát láttak megjelenni. Még f. hó 14-én d. u. 6 óráig látták ezen apáczát. A dolog azonban 6 és 7 óra közt megváltozott. Ez időben nemcsak a kolostorból érkezett gyermekek csaptak azzal lármát, hogy a toronyban elzárt apácza felakasztá magát, ha­nem egyes arra menők is észrevették, hogy azon nő, ki az imént még kinézett az ablakon, ott függ mozdulatlanul. A szemtanúk közül „N. L.“ egyelőre csak két nőt nevez meg, kiknek lakásait­ is tudatja. Végül ajánlja az ügyet újó­lag a hatóság figyelmébe, és további adatok szolgáltatását ígéri. Az apácza szerzetesi neve Damascena, született Budil és egy szénégető leánya volt. A magyar delegatió külügyi albi­zottságának jelentése a közös kü­lügy­minisztériumnak a deregatió el­nökéhez a „Lloyd“ posta­ bevételi é­s jövedelmi adója tárgyában intézett s az elnökség által az albizottságnak vélemé­­nyes jelentéstétel végett kiadott átirata tár­gyában. Ezen átiratban arról értesíti a közös külügy­miniszter a bizottságot az elnökség útján, mi­szerint egyfelől a cs. k. kereskedelmi miniszter mellékelt előterjesztése szerint a „Lloyd“ posta szállítási bevételei az 1868-ik évre csak 65,000 ftot tettek, s ennélfogva a kereskedelmi minisz­ter véleménye szerint az 1870-ik évi közös kül­ügyi elő­ányzatban a „Lloyd“ javadalmazásá­ból ezen czimen nem 80,000, de csak az 1868-n mint valóságos bevétel mutatkozó 65,000 ft vo­­natkatik le ; másfelől a cs. k. pénzügyminiszter­nek szintén mellékelt előterjesztéséből kitű­nik, hogy a „Lloyd“ jövedelmi­ adóját tevő 82,000 ft a birodalmi tanács határozata folytán úgy 1868. mint 1869-ben a birodalmi tanács­ban képviselt országok bevételei közé állíttattak be, s hogy a cs. k. pénzügyminiszter ez összeg­nek a közös külügyi költség előirányzatból való kihagyatását szorgalmazza. Midőn a közös külügyminiszter ezt a bizott­sággal tudatja, felhívja ezen körülménynek a költségvetés 5. czíme tárgyalásakor való te­kintetbe vételére. Az albizottságnak következőkben van szeren­­cséje véleményét előterjeszteni: Mi a posta bevételek kérdését illeti: Miután az 1868. évi számadások még bezárva nincse­nek, azokra a tétel megváltoztatásánál a bizott­ság nem hivatkozhatik, de továbbá miután az albizottság jelentése szerint kimondandó, hogy a­mennyiben a közös külügyminisztérium költ­ségvetésében előirányzott jövedelmeknél szapo­rulat vagy kereskedés mutatkoznék, azok a vég­­számadásnál azon arányban lesznek betu­­dandók, vagy a javadalmazásnál azon arányban lesznek pótlandók, a végeredményben külön­ben sem teend semmi különbséget, ha a kö­zös külügyminisztérium előirányzatában felvett 80,000 ft tétel ott változatlanul meghagyatik. A levonásnak tehát nem látja szükségét. A Lloyd jövedelmi adójának a közös költség­­vetésből való kihagyatását illetőleg : E követelés alaposan semmivel sem indo­kolható. A Lloydnak szerződésen alapuló segélyezése az 1867. XVI. t. cz. megállapítása szerint a kö­zös terhek közé tartozik, tehát közösen fedezen­dő; ebből világosan következik, hogy minden e czimen befolyható jövedelem is közös. Ellenkezik minden üzleti fogalommal , hogy egy köz­költségen fentartott vállalat a vállal­kozók közül csak egyik fél számára jövedel­mezzen. Ezen indokokból foglaltatott ez már mind az 1868-diki, mind az 1869-iki megszavazott s Ő Felsége legmagasabb szentesítését megnyert közös kölségvetésbe. Az albizottság tehát határozottan oda nyilat­kozik : méltóztassék a bizottság e tételt a­­ közös külügyministérium költségvetésében továbbra is fenntartani. Pulszky Ferencz albizottsági elnök, Tisza Lajos albizottsági előadó. Ipartörvényjavaslat. (Fest Imre államtitkár úr szíves volt az itt közlött törvényjavaslatot rendelkezésünkre bocsájtani, mint­hogy „a sajtó tárgyavatott közreműködése e fontos törvény előkészítésére csakis üdvös hatással lehet.“ Felhívjuk ezennel reá az érdeklettek figyelmét.­ (Folytatás.) A „Hon“ m­agánsürgön­yéí. BÉCS, júl. 31. A magyar delgatiómai értekezletén a legközelebbi nyilvános ülést csütörtökre határoza el. A katonai osztály tegnap választa meg az albizottságot, mely a végleges határo­zati javaslat szerkesztését lesz elkészí­tendő. Az albizottság ura tette meg előterjesz­tését, s az I. czim 3027,414 forintról 2.624,426 forintra szállíttatott alá ; a II. czim­ 158,599 frt helyett 147,822 forint­tal hagyatott helyben. A magyar korona­őrökről szóló tételek a magyar országos költségvetésbe java­soltattak felvétetni. — A reichsrathi deregatio budget bi­zottmányában Mertens bejelenti a határo­zati javaslatot a lovassági tisztek fizető­ KÜLFÖLD. Francziaország. A „Rappel“ben a halól dal magatartásáról Edgar Quinet [írja : „Midőn a választások az ellenzék felett egy uj szelle­met terj­esztenek, jól tudom, hogy lesznek, kik a baloldal választottjaihoz mondani fogják . Tud­­ják-e önök, hogy jó divat lassan beszélni, sőt még hallgatni is ? Mi tudjuk, mondák ők. Na, most tegyetek még egy haladást. Miféle hala­dást ? A jó társaság előkelő jele, halott lenni. Igyekezzetek legalább azt mutatni s hozzánk fog­tok tartozni. — Megígérjük, feleségek amazok És merültek Epimenides álmába. Ez idő alatt ébren maradtak azok, a kik e pompás tanácsot adák, sőt a kormányhatalomhoz i m­inden után közeledtek is. Még nem bírják ugyan, de remény­teljesen élvez­i mindazt, a mit az ad : hivatalt, tisztességet, méltóságot s a mi több, örvendez­tek egykori elleneik álmosságán. Láthatják, a lárma ez emberei, kiáltják ők, mint alusznak a mi oltalmunk alatt. Az ők vörös rémképek csak állam még és mégis hasznot csinál nekünk. De ahoz hozzá láttak, hogy azt ezer vaskapoc­csal kössék le, melyeket ők illedelmességnek, ügyes­ségnek,belátásnak, komoly felfogásnak és egész­séges politikának neveznek. És annyit megtet­tek, hogy véggé azokat kelték fel, kik ed­dig oly mélyen aludtak, mint ha meghaltak volna. Ideje felkelni, mondák barátaink, Francziaor­­ság hív minket. Hogy is ne, gondolák a többiek. A ti türelmetlenségtek mindent el fog rontani.Egy szó, egy hang se legyen! Tegyétek magatokat halottaknak, hogy csakugyan halottaknak kép­zeljenek titeket. Engedjétek, hogy mi éljünk, helyettetek! Mi mindent magunkra válalunk, a jelent és jövőt, a terheket és jövedelmeket. Ek­kor a száműzetésből jött egy barát, ki mondá nekik: Kelj fel Epimenedet! De hangja elve­szett a­nélkül, hogy fülekbe jutott volna. És mindez alatt a zavar alatt Francziaország, az egyiket úgy megunva, mint a másikat, egy lé­pést tett előre. A világ változott, már elfelejte azt az alvó és ébren lévő, a megcsalatott is csa­ló. De akkor arany hetükkel a falra ez axiómát irák: Voltak egyének, kik úgy szabaditák meg magokat, hogy őrülteknek tevék magokat, de soha sem sikerült ez senkinek, ki mind a négy lábát szétveté.“ (A baloldal azon kutyához ha­­sonlittatik, melyet megtanítottak, hogy mind a négy lábát vesse szét, s úgy dögöljön meg). Veytaux (Svájcz), júl. 25. 1869. Edgar Quinet. — Picard a „Liberté de Montpellier“ szer­kesztőjéhez a következő levelet intézte: „Ked­ves uram! Kérem, hogy kéralti ismeretes és is­meretlen barátaimhoz lapjában köszönetemet intézzem, melylyel már régen tartozom nekik. Azon kerület, mely megválasztásával tisztelt meg, minden pontjáról levelek érkeztek hozzám. Nem ismerem minden törvényteket; nem tu­dom, ha váljon adtak-e azon emberek kezeibe valaha ily hatalmat, kik hivatva vannak benn és künn köztársaságaitok szövetségét képvisel­ni. Ha vannak ily törvények, akkor sietnie kel­lene Svájcznak azokat eltörölni, azok egyenesen imperialismusra vezetnek. Az ily értelemben felfogott menedékjog csak gúny a száműzöttekre és képmutatás Svájcz részéről. Ez az, ha nem csalódom, amit önök uraim kimondani akarnak, midőn egyhangúlag megajándékoznak községük polgárjogával. Ezért mondok ezennel köszönetet, önöknek, mint ember és mint republicanus. Az önöké egész szivéből. Zürich, junius 18. 1869. Mazzini József. Folytatás a mellékleten. IV. B­É­S­Z. Az iparhatóságokról és eljárásról. 82. §. Iparügyekben első folyamodásu hatóság: a) megyékben és Kővárvidékben a szolgabiró ; b) szabad kerületekben, a szepesi XVI váro­sokban s a nagy-kikindai kerületben a község elöjárósága, illetőleg város tanácsa, a szabad ki­rályi városokban a városi kapitányi hivatal, melyhez a város községe által az iparügyek el­látására egy vagy több városi tanácsos oszta­­tik be; c) a királyhágón tuli részekben: aa) megyékben, Fogaras és Naszód vidékén és a Székelyszékekben a szolgabiró, illetőleg dúló; bb) a Szászföldön a szék és vidékbeli községek­ben az illető felügyelő; cc) szabad királyi váro­sokban a kapitányi, illetőleg rendőri hivatal. 83. §. Másod folyamodású iparhatóságok : a) megyékben és Kővár vidékén az alispán ; b) szabad kerületekben, a XVI szepesi váro­sokban és a nagy-kikindai kerületben a főka­pitány, illetőleg kerületi gróf; c) szab. kir. városokban a város tanácsa; d) a királyhágón túli részekben, megyékben, Fogaras és Naszód vidékén és a Székelyszékek­ben a megyei, vidéki vagy széki tisztség; a Király­földön a széki vagy vidéki tanács illető­leg széki tisztség, szabad királyi városokban a városi tanács. 84. §. Harmad és utolsó fokú hatóság a föld­­mivelés-, ipar- és keresk. minister. 85. §. Oly személyszállító vállalatok, — ide nem értve a vasúton, folyón vagy csatornán va­ló szállítást — melyek ugyanazon megye, ille­tőleg kerület több járásaira terjednek ki, a me­gye alispán­ja, illetőleg a kerület főkapitánya; oly személyszállító vállalatok ellenben, melyek több törvényhatóságok területeire terjednek, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer által közvetlenül engedélyezendők. 86. §. Az iparbejelentések, valamint az enge­délyhez kötött iparok iránti kérvények azon iparhatóságnál nyújtandók be, melynek terüle­tén az iparüzlet megindítandó leszen. Az iparigazolvány a bejelentés kivonata alak­­jában adatik ki, ellátva annak bizonyításával, hogy az az iparlajstromba bejegyeztetett Engedélyek rendes végzés alakjában adan­dók ki. 87. §. A hatóság engedélyéhez, vagy bizonyos személyes tulajdonok igazolásához kötött ipa­rok gyakorolhatása iránt végzését lehető gyor­sasággal tartozik hozni s a folyamodónak­ kéz­­besiteni. A netáni felfolyamodások a benyújtás után legfeljebb ny­olz nap múlva a felsőbb hatóság­hoz átküldendők. 88. §. Az első folyamodásu iparhatóságnál iparlajstrom vezetendő, abba az iparok álladé­­káb­a történt minden változás beiktatandó, s erről az adóhatóság s a kereskedelmi és iparka­mara is értesítendő. Egy másik lajstom az iparkihágásokról veze­tendő, melybe minden egyes kihágási eset a ki­szabott büntetéssel együtt beiktatandó. 89. §. V amely iparüzletnek betiltása, az enge­dély megtagadása, vagy az iparjognak elvoná­sa esetében a féllel az indokok is tudatatandók, s ez ily végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt felfolyamodással élhet. 90. §. A jelen törvény áthágásának oly esetei­ben, melyekre nézve a büntetés e törvényben külön kijelölve nincsen — az iparhatóság a kö­rülményekhez képest feddést — 200 frtig ter­jedhető pénzbírságot vagy fogságot alkalmaz­tathat- sőt az iparjog ideiglenes elvonását is el­rendelheti. Az iparjognak végképeni elvonása csak e tör­vényben különösen kijelölt esetekben alkalmaz­ható. Ismételt kihágások az eredeti büntetés foko­zatos súlyosbítását vonják maguk után. 91. §. A kiszabott bírságok akár önálló ipa­rosokra, akár a segédszemélyzetre méretnek, csak nem fizethetés esetében fogság büntetéssel cserélendők fel, úgy hogy 4 frtnyi birság egy napi fogsággal pótoltassák. 92. §. Iparkihágási esetekben a felfolyamodá­sok, a határozat kézbesítése után 15 nap alatt az első folyamodású iparhatóságnál nyujtan­dók be. A kellő időben benyújtott felfolyamodás, ha a végrehajtás azonnali foganatosítása köztekinte­tekből nem szükséges, halasztó hatál­lyal bir. 93. §. A bírságpénzek beszedése közigazgatási úton történik. Ezen pénzek, ha az elmarasztalt valamely ipartársulathoz vagy segélypénztárhoz járulé­kot fizetni köteles, az illető pénztárba, különben pedig azon község pénztárába folynak be, hol a kihágás elkövettetett. 94. §. Az ipartörvény azon áthágásainak, me­lyek a büntetőtörvény alá nem tartoznak, vizs­­gálása és büntetése elévülés által megszakítta­­tik, ha a kihágó a kihágás elkövetése napjától számítandó egy év alatt meg nem idéztetett. (Fo ytatjufe.) seinek egyenlőtlensége iránt. A szekeré­­szeti költségekből 27,813 frt vonatott le; a pótlovazási költség , mint tavaly , 904917 ft, a képző­intézetek költségei a kormány előterjesztése szerint; az élel­mezési raktárak 44,626 írttal, és az ágyi raktárak a kormány előterjesztése szerint fogadtak el. BECS, jul. 31. A mai „Wiener Abp.“ közli Benst grófnak jul. 20-tól a dresdai osztrák követhez intézett sürgönyét, — válaszul a Friesen báró által julius 18-tól a Bécsben székelő szász ügy­viselőhöz in­tézett “sürgönyre. E sürgönyben Beust gróf azt mondja,­­hogy sajnálta a báró Frisen úr által küldött sürgöny elkerül­­hetlen voltát, melynek közzététele ép oly kevéssé igazolt, mint magának a sürgöny­nek szükségessége. Beust grófjuk 8-ki sürgönyének köz­zététele azon okból történt, hogy némely helytelen felfogások ellen óvszerül szol­gáljon Beust gróf megerősíti,hogy Friesen ur ítéletének önállóságát többszörösen al­kalma volt ismerni tanulni, minélfogva ő, — Beust gróf, — Friesen ur ítéletének függetlenségére hivatkozott. A jul. 8-ki sürgöny nem a zavaró be­folyásról szól, hanem a zavaró benyo­másról. Friesen ur sürgönyének felolva­sásánál gr. Beust be engedd tekinteni a szász ügyviselőt a hivatalos jelentésekbe, melyekből kikerül, hogy Beust grófnak Wimpffenhez intézett május 1-jei sürgö­nye iránt Dresdában oly közlés tétetett, mely nem volt alkalmas arra, hogy a császári kormány lépése — annak valódi indoka és czélja szerint — helyesen mél­­tányoltathassék. Ezen sajnos ügy többször képezte ba­rátságos beszélgetés tárgyát Beust gróf és Werther báró közt, — s a kir. kan­czellár azon reményben volt, hogy nyert felvilágosítások folytán ezen ügy Berlinben is óhajtott méltánylásra fog ta­lálni. BÉCS, jul. 31. Esti zárlat. Hitelrészv. 314.60. Éjsz. vasút 2345—. Államvasut 432.—. 1860-ki sorsj. 103.30. 1864-ki sorsj. 122.30. Napole ond­or 9.98. Lombardi v. 281.80. Magyar hitel részv. HO1/*. Tramway 202.y2. Anglo-austr. 404. 1/2. Gal­icziai v. 260.­­/2. Franco 138.­ Igen szilárd. PARIS. jul. 31. Délben 3% járadék 73.30 41/2 % járadék —.—.Olasz jár. 55.90. Állam­vasút 867. Credit mobilier —. Lombardok 570 Austr. napra —. Austr. időre —. Conso­lók —. Magyar vasúti kölcsön------. Ame­rikai —.—. Magyar keleti vasút —. Meglehetős szilárd. BERLIN, jul. 31. Cseh nyug. vasút 95. Ga­licziai vasút­ 1073A.Államvasut 23672. Önkény­­tes köles. 154 V4. Metaliques 517a. Hitelsorsj 897a. 1860-ki sorsj. 85—. 1864-ki sorj. 663­. Ezüst köles. 647a.—Hitel részv. 129—. Bécs -----Nemzeti köles 59.7«. Szilárd. KÖLN, jul. 31. Az idő forró. Búza és rozs emelkedett. Búza jul. 6.20—27, aug. 6,6, sept 6.10, télire 6.13­­2. Rozs jul. 53A, aug. 513, sept. 5.13, télire 5.13. Olaj csendesen kél, jul 137io, aug. 13.A., sept. 13Y10, melyekre felelnem lehetetlen volt. A kamara dolgai, számos verificalasi irat tanulmányozásá­val elfoglalva, (melyet oly hirtelen szakitának félbe) azon tanácsokat, melyeket hozzám intéz­tek, csak fogadhattam és felhasználhattam a magam javára, számítván levelezőim türelmére. Most csak legyen szabad nekem megmondani nekik,hogy mily mélyen m­eg voltam hatva azon fogadtatás által, melyben részeltetének szép de­­partementjokban, hol azután adoptáltak és mint gyermekükkel bántak velem. Bármi jöjjön, soha el nem felejtem azon derék községeket,me­lyek bebizonyiták egyesülésüket a nagy váro­sokkal és odaadásukat a szabadság iránt. Mi­dőn Herault választóihoz fordultam, mondám : Mutassátok meg azt a politikai érzület közössé­get, mely Párissal köt össze, a nagy fővárossal, melylyel érdekeltek közösek, hol polgártársakat közül 2 millió a túlságos octroi-illeték miatt meg vannak fosztva azon termelvényektől, melyek­kel a természet titeket elhalmaz. A választás megtartá politikai jellemét, de azért mégis sza­bad azt mondani, hogy midőn ti engem meg­választottatok, megkétszereztétek erőmet, mert ugyanazt az ügyet védelmezhetem, beszélvén nevetekben, mint első küldőim nevében. Nemso­kára földmivelő és falusi Francziország követ­vén példátokat a nagy városoknak nyújtja ha­talmas kezét és a suffrage universelleből ellen­állhatatlan igazságot és erőt fogtok csinálni, így mindenki érdekei és jogai tiszteletére lesz­nek alapítva azon intézmények, melyek a pol­gárokat szabadokká és a nemzeteket szerencsé­sekké teszik. E nagy ügynek szolgál lapja ép annyi tehet­séggel, mint állhatatossággal, alávetvén magát az elnyomás szigorának, melyet semmi sem enyhíthet, de megtartván minden barátjának tiszteletét és ragaszkodását, en­nyi erőfeszítés nem vész el. Már halljuk az első rezgéseket, a közel­jövő előjeleit; minden óra, mely eltelik, a szabadság számára dolgozik, mert polgártár­saink kiábrándult szemei előtt leleplezi azon té­vedéseket, melyek igen is soká tartottak. Fogad­ja stb. Ernest Picard. Amerikai sürgöny a franczia atlanti távírda ügyben. Fisch, az Egyesült államok államtitkára a franczia és angol követekhez a következő levelet intézte: „Uram ! Van szeren­csém figyelmét a transatlanti távirdai összeköt­tetésre vonni, mely előreláthatólag Francziaor­­szágot és az Egyesült államok partjait egy sod­rony által köti egybe, egy angol magántársulat auspiciuma alatt és tulajdonkép a franczia kor­mány engedményének alapján. E vállalat terve a franczia pártokat st. Pierre szigettel és innen az Egyesült államok atlanti partjának egyik pontját kötni egybe. Természe­tesen a Francziaország és az Egyesült államok közt tervezett összeköttetésnek csak ez utóbbi fe­le miatt veszek alkalmat magamnak az ön figyel­mét a kormány nézeteire, ez ügyben való tekin­télyéről és kötelességéről felkelteni. E kormány nem kételkedik, hogy az egész rendszer ellen­őrzése valamint engedélyezése és az ilynemű a külfölddel való közlekedésnek szabál­yása az Egyesült államok kormányát illeti, és hogy — bármily czélszerű is az unió bizonyos egyes ál­lamának tulajdon­jogaira vonatkozó törvényho­zása egy ily vállalat támogatása végett — a külfölddel való kereskedelmi és politikai össze­köttetésnek egy ily eszközének alakítása, vagy megakadályozásának kérdése és ellenőrzése, az Egyesült államok kormánya alá tartozik. Minthogy a most kivitelbe fogott vállalat szer­zői a kormánytól e távirdai összeköttetés elő­állítására vagy használására az engedélyt sem ki nem nyerték, sem be nem várták, jónak lát­tam azon két hatalmasság diplomátiai képvise­lőinek figyelmét,melyeknek tekintélye alatt ama magánjogok megnyerettek, ezen kormánynak ez ügyben való állására és tekintélyére felhívni.“ Teszi ezt azért is, hogy a magánérdekek csaló­dásban ne legyenek. „E kormány politikája a külfölddel való távirdai összeköttetésben a múlt télen a congressusban téli ülésszaka alatt alapos tárgyalás alá vonatott és a senatusban egy bilt fogadtatott el, mely az egész ügyet tárgyalja, de az ülésszak oly késő napjaiban, hogy a kép­viselőházba nem juthatott. Nagyon valószínű, hogy e bili a congressus politikáját és szándékát jelzi, és határozatainak méltányosságát csak helybenhagyni lehet. Kérem tehát, fordítsa fi­gyelmét a bili ide csatolt másolatára, mint azon valószínűségre, hogy az Egyesült­ Államoknak a külfölddel való távirdai összeköttetése alakulása Pest, jul. 31. — A Pest-terézvárosi iparbank mai napon tartott igazgatóijgyülésén elnöknek Horn Ede, alelnöknek pedig Adler Antal (I. G. Halbauer czégből) választattak meg. — Árad halad­­ásnak, faragnak ben­ne ; egyik részen a gázcsöveket, más végén a vasúti síneket rakják le. A munka nyomát min­denütt kiásott gödrök és partján összehányt föld­­rakások jelölik. —Elkezdték egy gőz­keményí­tő gyár építését, s az Alf. azt mondja, hogy az egyike lesz az ottani legszebb épületeknek. — Legközelebb négy oly vasútra adott a miniszté­rium engedélyt, mely mind Aradon fut össze. Egyik a szeged-szöregh-aradi, másik a. kikinda aradi, harmadik a buttyin-aradi, a negyedik a ngyvárad-aradi vonal. — A borosjenői régi várromo­kat Atzél Péter föl fogja építtetni s átalakíttat­ja lakásul a majdan Boros- Jenőben állomáso­zó honvédzászlóalj számára. A Vasdinnyei csendbiztos és pandúr csapatjának a P. L. szerint sikerült e hó 22 ikén a hegyháti kerületben garázdálkodó Pintér János oldala mellett mint kézredolgozó és ingyen követelő kujtorgott Légrádi Györgyöt elcsípni. Elfogatásakor fegyver nem volt nála, pénzt is csak 2 frtot találtak. Ugyan a lap ezt írja jul. 29-diki számában: Erősen el van terjed­ve nálunk azon hir, hogy a váczi fegyházból megillant Asztalos János megszökése utáni na­pokban Pécsett láttatott volna, in'specie egyik este egy zömök termetű egyén társaságában sie­tett ki az indóházhoz vezető uton. — Fölhívás. Azon t. hazánkfiai érdeké­ben, kik a szünidő folyama alatt azaz f. é. aug. hó 7-étől oct. 20-áig a „zürichi magyar egylet­tel bármi ügyben érintkezni óhajtanának , kívá­nom tudatni, hogy a fenn irt idő alatt egyletünk elnöksége helyiségét : Fluntern bei Zürich“ 113. szám alá tette át, kéretnek az illetők minden hi­vatalos vagy magán megkereséseiket e czim alatt beküldeni. — Zürich jul. 28. A zürichi ma­gyar egylet megbizásából Kovácsy János e. jegyző. —­ Nevezetesb birtokváltozások a fővárosban. A tiszai vasúttársaság e na­pokban Pestre költöztetett igazgatósága részére dr. Burghhardt árpád utczai kétemeletes sarok­házát vásárolta meg, 165,00O forintért.­Egy tí­z vállalkozóból álló társaság megvásárolta Hampel Antalnak, az első keresk. iskola alapí­tójának váczi országúton levő fekvőségét két nyári lakkal és gazdasági épületekkel 150,000 forintért. A helyiségen fonógyárt és munkás la­kásokat akarnak épitni. — A Hatvani és Magyar utcza szögletén levő sarokházat („az Elefánthoz“) özv. Czompó Borbála asz. az „Európa“ szálloda bérlője megvette az Unger örökösöktől, s a mostani két emeletre harmadi­kát szándékozik építtetni. A vételár 156,000 forint.­­ Az a hivatalos tömjénfüst, melyet a Budapesti Közlönyben Macsvánczky elfogatására kieresztettek, meglehetősen bekor­­mosította ifj. gróf Ráday Gedeon érdemét. A Bu­­dap. Közi. ma ezeket mondja: Macsvanin elfo­gatására vonatkozó hírünk nem valósult A hírt illetékes helyről jött távirati tudósításból vettük. Különben gróf Ráday bácsmegyei működését még meg sem kezdette.“ Kiváncsi vagyunk arra az illetékes helyre, a­hol még mielőtt a rablót elfognák, már tudják hogy Ráday fogatta el.­­A Lipóttemplom falához tervezett boltok, (számszerint 04) kilátás van reá, hogy B.UUU1UUW víuu utviiiuu összeüoueiese alaumasa nem sokára felépülnek. Hampel Antal a tem­ninra „„ .... * ,------- — és szabályzása minő feltételeibe kell ragaszkod­ íKtKKí * k­S,“1 egyszer ezer nick. Aláírva : Hamilton Fisch. — A fennebb említett bili főbb pontjai: csak 1 fo­ntot dohányozott, 60,000 forintot saját hi­d­y társulatoknak engedtetik meg sodronyleté­tele, melynek sodronyai oly államból jőnek, mely az amerikai társulatoknak az európaiak­kal egyenlő jogokat ad, hogy az Unió kormá­nyának sürgönyei mindennek eb­be teendők és saját hivatalnoka által küldendők el, és a con­gressusnak mindig joga van, hogy e vonal ta­­riffáját meghatározza. Mazzini tiltakozása. Epiquerez Mazzinit dísz­polgárrá választá, hogy kiűzésének jelentő­ségét elvegye. Mazzini Epiquerez községéhez a következő tiltakozást intézte: Uraim ! Hálásan fogadom azon megtiszteltetést, melyben a junius 5-iki ülésben részesítettek. A polgárjog, melyet oly nemesen ajánlanak fel nekem, nemcsak a testvéri rokonszenv egy jele, — melyet ta­núsítanak azon czél iránt, melyre a töreke­dtem, — mely az önök hazáját és az enyé­met közelebb kell hogy­ hozza; hanem erélyes tiltakozás azon igazságtalan és önkényes rend­szabály ellen, melyet a szövetségi tanács nemrég ellenem kibocsátott. Határozatuk viszhangra kell hogy találjon mindazoknál, kiknek a svájczi köztársaság törvényének,igazságának és­ becsüle­­tének előhaladó győzelme szivökön fekszik. Az ellenem kibocsátott internálási rendelet jogtalanság, mert igazolására nem hozhat fel egyetlen törvényszegést se, melyet én követtem volna el. Én törvényeteknek sem betűje sem szelleme ellen vétket nem követtem el; sem egyvervásárlást, sem csempészést Olaszország­ra Svájczon át, sem határtokon fegyveres össze­­csoportosulást, sem az olasz hadseregből ált­­­am okozott desertiót, sem felkelési hatóság felállítását, sem sajtótok által felhívást köz­vetlen olasz felkelésre. E rendszabály önkényes tett, mert titkos vád által volt előidézve, rendes előleges vizsgálat nélkül. Egy szót sem intéztek hozzám, hogy felvilágosításra vagy magatartá­som igazolására hívjanak fel, és így a legegy­szerűbb feltételeket sem vették tekintetbe, me­lyek az igazságosságot lehetővé teszik, a­mire minden embernek igénye van, legyen bár poli­tikai üldözött vagy nem, felére vett fel egy itteni hitelintézettől. A köl­csönt a húsz­ezer forintra tett évi bérjövedelem­ből akarják visszafizetni. A váczi országút külső részében létező nagyszerű gyárak, az újpestiekkel egye­sülve a pesti gázvilágitási társulat igazgatósá­gával elvileg megegyeztek a gázvilágitást a vá­czi országúton folytatva, Újpest területén is mie­lőbb létesíteni, mely czélból a megválasztott hét­ tagból álló bizottmány, a szükséges gázlángok száma kipuhatolására több aláírási ivet köröz­tetni határozott, mik eddig is szép eredményt mutanak. Képzőművészeti társulat. Mint­hogy a sorshúzás jul. 31. megtörtént, kéretnek mind azok, kik a társulat sorsjegyeinek birtoká­ban vannak, s az azokért járó összeget be nem fizették, értéküket mielőbb beküldeni, miután a sorsjegy­ekhez csatolt levélben is kijelentetett, hogy húzás után a társulat e sorsjegyeket vissza nem veszi, n­e mulasztván el a társulat maga­­részéről a beküldés érdekében a közönséget hír­lapok útján több ízben figyelmeztetve a húzás idejét is, két hóval meghosszabbítani,­­ így a társulat részéről a legfigyelmesebb eljárás követ­elvén, a tartozóktól hasonlót vár kötelességük teljesítése által. — T­e­r­e­p­y Károly, titkár. Az O­r­s­z. magy. s­z­r. tanító­­egylet kimutatása szerint az egylet jelen­leg 16 alapitó, 82 segélyző s 261 rendes taggal bír. Az egylet vagyona 2650 ft. daczára annak, hogy a lefolyt évben tetemes kiadásai voltak.­­ B. Orbán Ba­l­ázs előfizetést hirdet „A Székelyföld leírása“ cz. nagy munkájának 4 fik kötetére 2 ít 50 krjával. A pénz szerzőhöz (Pest vách-utcza 9. sz.) küldendő. — Miután a magyar irodalomban páratlan műből három díszes tar­talmas, jelentékeny füzet fekszik a közönség előtt, ajánlatképen elég azokra utalnunk, és megjegyeznünk, hogy e mű egészben a kitűnő leírások, elbeszélések, és rajzok oly összegét fog­ja magában foglalni, mely teljes és méltó képét nyújtja Magyarország egyik legnevezetesb vidé­kének s népének. ÚJDONSÁGOK.

Next