A Hon, 1870. január (8. évfolyam, 1-24. szám)
1870-01-01 / 1. szám
kiadás szám. VIII. évfolyam. kiadás. Pest, 1870. Szombat. Szerkesztési iroda : iereroziek-iere 7. sz. Beigtatffsfzij: 9 hasábos ilyesti bet.ír. . . 9 kr. Bélyegdij minden b© . . 30 * Terjedelni€ö hirdeté-iok* többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alr.cr vétetnek föl. —* Nyilt-téri 6 hasábos sorért , zh k. Az elöli/A tési és hirdetmény • eb» ■*- lap kiadó-ló - .-italába küldendő. E lap «»eltörni részét'írol.-' minden közlemény a szerkesztőséghez intézoi'dö. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem ac illnak vissza. atal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás.együtt *• pra...............................1 frt. 85 kr. pra..............................5 „ 50 „ pra.............................11 , - » kiadás különkiűdéséért felülfizetésint............................................30 kifizetés az év folytán minden hónapban lhető, s ennek bármely napján történik ,denkor a hó első napjára fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAIT NA PEST, DECEMBER 31. Ossuth Lajos Vidacs Jánoshoz. Turin, oct. 5-én. Kedves barátom! Kegyteljes megil. tüdéssel olvastam a „Magyar Ujság“ban az 1848-ki rokkant honvédek számára építendő menház iránt a honvédülésen tett és elfogadott gyönyörű indítványát. Nem restelem önnek bevallani, hogy sás közben könyek tolultak szemembe. Mert Inában, bár sok történt az utóbbi évek alatt a hazában és sok jön elmuosztva , a mi keblemet búval, szo■sággal, gyakran boszankodással, ingátlóval töltötte és tölti el, de semmi ■ni bántott érzékenyebben, mint az : egy nemzetünk azok irányában, kik „abadságáért vérüket ontották, Isten és ált előtt lekötött becsületszavát, mai napig sem váltotta be. Van pénze mindenre, még a honárulók ,s muszkavezetők nyugdíjazására is, de szabadságának védjeit nyomorogni, koldulni hagyja. A többi ami történt, nagy mulasztott hiba, szerencsétlenség, — de ez ez erkölcsi bűn! szégyen ; ezért pirulni kell Isten és világ előtt. — Ez nem csak há- i anság, hanem rut mocsok folt a mavar nemzet becsület-pajzsán. Minden átkánt honvéd nyomorúsága egy vádkiáltás Istenhez a nemzet ellen, mely leg-utóbb nehéz átok gyanánt szállandásza a történelem kérlelhetlen logicájá fogva a hazára, ha egyes polgárok áltatkészsége a nemzet bűnét a fatum *’ ki nem törli; mert fájdalom ! állanak, azt már re’ogy az országgyűlés ez becsületszavának gesztelés áldozatát hitványának elfogáltal, egy nemesésre, egy önnek és ön tagjainak lelkem jönetemet jelenthesésükért, mely nem szerű enyhitésre, hantra van irányozva; ant baj társaink érdegyottsága, súlyos tehermeretén, köszönetemet s becsületünk nevében, mknak közös kincse. ,gnak-e önnek a honvédt ánitott reményei? fogja-e s ben fogja polgártársaink köze sikerhez juttatni , az ön alatt működő derék bizottság fekvéseit? nem tudom. Mert , a nemzeti jellem sokat változott a húsz év alatt, sokszor sajtol ki , sóhajt keblemből a gondolat, nemzetünkre reá nem ismerek. Nem a tudom, hogy vétenék Isten, ám és a becsület ellen,ha nem sietnék V nemes szándékának valósításához , tehetégemig hozzájárulni. Szengyok. Hogy az vagyok, eddig is fájt, mert lekötelezettje sem vagyk senkinek, s ha szűk is a falat,sámomra jutott, de sajátom, s egy m ó barátom (Oppenheim) végrendetes hagyománya kivételével, hnni- ám fáradságom gyümölcse, s nem kem adománya senkinek. Hanem az, most először bánt, hogy gazi vagyok, mert fáj, hogy rokkant honvédink szenvedésének enyhítéséhez csak egy kis morzsával járulhatok. Tehát ne vessék meg önök a száműzött szerény óhaját, frankot ajánlok az 1 - 1 .aki rokkant honvédek mentházának alapításához. Ezer frank nem nagy összeg , de rögtön egyszerre még sem fizethetem le. Hanem elnyesegetünk itt is amott is gy pár garast minden napi szükségeinken, s ezennel lekötelezem magamat, október 1-étől számítva évnegyedenként 250 trikot,tehát egy év alatt négy részletben a kötelezett ezer frankot lefizetni. Az első részletet azonnal megküldöm, mihelyt értesít ön, hogy az adakozások elfogadása iránti bizottmány már intézkedett. Ha meghalnak, mielőtt kötelességemet lerónám, biztos lehet ön, hogy szavamat beváltani fiaim becsületbeli kötelességüknek ismerendik. Ki nem mondhatom : minő vigasztalására szolgálna bánatos lelkemnek, ha isten megérnem engedné, hogy hazánk fiai önként,társadalmi úton teljesítenék a hon szabadságának rokkant bajnokai iránt a kötelességet, melyet a nemzet törvényhozásilag teljesíteni elmulasztott. Pedig vállat vállhoz vetve, mily könynyen tehetnék, csak akarják. Toldja meg mindenki a kényszeradó minden forintját, melyet az osztrák-magyar birodalomnak fizet, öt krajczár önkéntes adóval, a magyar szabadság rokkant bajnokai ellátására, s ön nemes szándéka valósítva lehet. Öt krajezár önkénytes adó minden forint kényszer adó után egyszer mindenkorra, s a hosszas mulasztás szégyenfoltja a nemzeti becsület pajzsáról le lesz törülve. Nem volna ennyi önbecsérzet, ennyi hazafiság a magyarban ? vagy pártkérdéssé változott volna már hazánkban a lekötött nemzeti becsületszó beváltásának kérdése is? Nem volna-e többé egyetlen szent érzelem sem, mely nemzetünk megszaggatott sorait egy erőmegfeszítésre tömörithetné ? még a hálás kegyelet ösztöne, a lekötött nemzeti becsületszó sugallata sem ? Ne adja Isten, hogy úgy legyen ! Munkára hát barátim, erélylyel, kitartással. Hiszen ha mint nemzet nagyot sülyedtünk is, van még sok romlatlan lelkű hazafi, sok derék honleány a hazában. Én főkép az utóbbiakra építem reményemet. A női szív a kegyelet érzelmeinek oltára ; őket rendelte a gondviselés a szenvedők vigasztaló angyalává. Szeretem hinni, hogy a magyar nők nem lesznek hitelenek hivatásukhoz. Szeretem hinni, hogy lelkesült készséggel csatlakozandnak a magyar szabadságharcz dicső vértanúja, a halhatatlan emlékű bajnok Damjanich nemeslelkű özvegyéhez, kinek pártfogását szerencsés tapintattal önök kikérték , s kinek magasztos erényeihez tartozik, hogy lelke örök gyászához,a legnemesebb honleányi érzelmek sugallataiban és kifáradhatlan jótékonyságban keressen (isten adja , találjon is) vigasztalást. Fogadja ön igaz nagyrabecsülésemet és szives baráti üdvözletemet. Kossuth Lajos: A honvédrokkantak menházára én részemről, 1870-dik évtől kezdve mig élek, évenkint 100 forintot ajánlok fel. Jókai Mór: Visszatekintés. Magyarország belpolitikája az elmúlt évben. 1. Mióta az alkotmányos kormányzati formák helyreállítottak, nálunk is az határozza meg a belpolitika irányzatát, hogy mi eredménynyel ejtettek meg a választások. A múlt évi választások eredménye az volt, hogy a Deákpárti programm tábora mintegy ötven szavazatot veszített, s az ellenzék minden árnyalatai ugyanannyival szaporodtak. Két körülmény feljegyzendő e tárgynál : az egyik az, hogy az ellenzék a magyarajkú, sőt a németséggel kevert magyarországi választókerületekben túlnyomó többségben van ; másik pedig az, hogy a választások általán véve enormis pénzösszegekbe kerültek. Az első körülmény nem azt bizonyítja, mintha a kormánypárt programmja a nem magyar ajkú választókerületekben kedvesebb volna, mint az ellenzéké, hanem azt, hogy a magyar ellenzéknek igen jó okai vannak a nem magyarajkú választókerületek nagy részében nem akarni föllépni. Az okát is tudja mindenki világosan : ha az ellenzék Horvátországban, az erdélyi román kerületekben, vagy a szász földön jelenik meg, ki nem kerülheti a nemzetiségi exaltáltak, vagy az absolutismus reactionariusai szövetségét; azoknak pedig saját czéljaik vannak, amik épen oly távol esnek az ellenzék czéljaitól, mint a kormánypárt programmja. De ha akarna is velük szövetkezni az ellenzék, rá nézve hiábavaló nyereség volna, mert azon másféle ellenzéki elemek, mint mindig tapasztaljuk, ha a magyar kormány ellen van föltéve a kérdés, rendesen együtt szavaznak a többi ellenzékkel, de valahányszor az ellenzék a bécsi kormánynyal szemközt sürget valamely vívmányt, akkor nincsenek mellettünk. A magyar ellenzék tehát nem kereshet szaporodást Horvátországban s Erdélyben (a székelyföldön s a magyar városokon kívül) mindaddig, mig egy szerencsésebb politika által a nemzetiségek megnyerve s a reactionáriusok leverve nem lesznek. A második körülmény még inkább megfontolandó : a választásokra fordított óriási költség. Szavahihető statistikusok után a múlt évi választások három millió forintba kerültek, innen is, túl is. Ha ez három évről három évre így folytattatik, birtokos intelligenciánk tönkre jut. Sok embernek a semmivé tevés alapját a képviselővé levés vetette meg. Éz az egész inproductív kiadás volt, mely senkit meg nem gazdagított. Nem mindig vesztegetés az, csak költekezés. Húszezer zászló, bandérium, hűhó, muzsika, ötszázezer ember összefuvarozása, illendő ellátása, egy kis napidíj a vezetőknek, egy millió jelvény, s ki van dobva a három millió, amely elég volna népiskoláinkat felvirágzásba hozni. Ezen a legközelebbi választásig segíteni kell. Titkos szavazás, helységenkénti szavazás látszik az egyedüli módszernek e vesztegető eljárás meggátlására, melynek hibái természetesen annak szolgálnak rendesen előnyére, akinek több pénze van. No biz az ellenzéknek nincs. Most tehát „három“ nagy párt az országgyűlésen: a kormánypárt, mely számít, ha összeszedi magát, valami kétszáz tagot; az ellenzék, mely 140—150-ből áll, é s a harmadik a „jelen nem levők“ pártja, variál a 70— és 150 között. Ez igen nevezetes párt. Nagy csalódás, midőn a jelen nem levők tömegére azt fogják,hogy lusták, lelkiismeretlenek. Ez, nem úgy van. Legtöbbször jelen vannak azok egész a személyes szavazásig, akkor kelnek fel és távoznak el, tehát jelen vannak, csakhogy szavazni nem akarnak. Ez bűn. Joga van minden képviselőnek, ha egy tárgyban nincs tisztában magával, ha meggyőződéseit és kételyeit nem bírja egyensúlyba hozni; ha helyesli az elvet, de korainak hiszi az alkalmazást, nyíltan, becsületesen kimondani , hogy nem szavaz , de helyéről eltávozni a szavazás elől, az bűn , mert ámítás, ámítása az országnak és a kormánynak. Könynyelmű játék igen nagy dolgokkal. Ha 70 —150 képviselő ahelyett, hogy a feltett kérdésre „nincs jelen“, azt felelné : „nem szavazok“, a szavazat eredménye ugyanaz maradna, de a kormány és az ország tisztában lenne ezáltal az iránt, hogy mely után jár a politikája ? És erre kényszeríteni lehetne a képviselőt ; nem az által, hogy napidíját elvonják , az csekélység, hanem az által, hogy ha a háromszor egymásután való szavazásnál a ház engedélye nélkül távollevő képviselő választókerületében a ház új választást rendelne el. Valakit szólásra kényszeríteni nincs joga semmi hatalomnak, de arra kényszeríteni a képviselőt, hogy mondja ki, hogy nem akar szavazni, kell, hogy joga legyen , mert különben egy nagyszerű csalódás fogja vezetni a kormány politikáját. Jókai Mór: Igazságot kérünk, mi kormányhivatalnokok is. A harmadik magyar költségvetés alkalmából száz meg száz állami tisztviselő feszült figyelemmel kíséri az országgyűlés munkálkodását, kecsegtetve azon édes remény által, hogy a hon választottjai figyelmüket valahára a tiszti fizetések szabályozására oly mérvben terjesztik ki, amilyet ezen, az ország vagyon és jövedelem kezelésével szoros összefüggésben levő, és a kor, a pénzügyi és élelmi viszonyok, valamint a méltányosság szempontjánál fogva is, továbbra már el nem odázható munkálat sürgetőleg megkíván. Hogy az államtisztviselők fizetéseinek szabályozása továbbra már nem halasztható,eléggé bizonyítja az, hogy magánintézetek és községek hivatalnokai fizetését máris oly mérvben szabályozták, hogy például egy pestvárosi hivatalszolgának évi fizetése nagyobb mint egy magyar miniszteri segédfogalmazóé. Több ízben történtek már az államtisztviselők részéről felszólalások, de a pénzügyőr úr mindig azzal állott elő, hogy hiszen ő elismeri a tiszti fizetések szabályozásának, illetőleg emelésének szükséges voltát, de az lehetetlen, a Mai számunkhoz egy féliv melléklet van csatolva, magyar pénzügyek jelen állapota nem engedi, amíg végre kisült, hogy a tisztviselői nyomor rovására, plussal akart az országgyűlésen és a hon előtt kérkedni. Az összes magyar minisztériumi fogalmazók már 2 ízben folyamodtak, és utolsó ízben a miniszterelnökhöz, hogy fizetéseik, ha nem logikai szempontból, legalább igazság és a méltányosság tekintetéből szabályoztassanak, mert a Vikik díjosztályban álló miniszteri fogalmazóknak 800 és 900 frt fizetése van, holott ugyanazon díjosztályban levő számtanácsosoknak 1510 ft és segédhivatali igazgatóknak 1200 ft. S ha szabad kérdenem: miért? azért mert a miniszteri fogalmazótól megkivántatik (ha nem gróf vagy báró), hogy jogvégzett, és 16 évet legalább is, nem csekély költségű tanulásra fordított legyen, amazoktól pedig, hogy olvasni, írni és számolni tudjanak! hogy miféle logika rejlik ebben, azt csak a magyar pénzügyminiszter fejtheti meg!. Hisz egy pestvárosi aljegyzőnek évi fizetése 1500 ftra jön felemelve és ő pályájának első fokán áll, egy első oszt. miniszteri fogalmazónak pedig, ki a minisztériumi fogalmazó pályán a 3-ik fokon és a pénzügyminisztériumnak már 5-ik fokán áll, mely fokra nagy nehezen s csak is nagy küzdés és 10 évi szolgálat után vergődik, és melyen legjobb esetben ismét 10 évig marad, fizetése 900 ft. Az osztrák miniszteri fogalmazók fizetései jelenleg már már jóval magasabbak mint nálunk, és mégis azok emelése bizonyos kilátásba helyeztetett. Joggal kérdhetem , jobbak-e azok, mint a magyar miniszteri fogalmazók ? Hazánk bölcs választottjai! itt az idő, száz meg száz család jövője felett határozni, s jobb létét némileg elősegíteni, s a haza vagyonának s jövedelmének jobb és lelkiismeretes kezelése iránt gondoskodni. Ez szükséggel küzdködő tisztviselők mellett nem remélhető , és valamint az államháztartás igényei és kiadásai, ép úgy az egyes emberháztartás igényei és kiadásai is nagy mérvben emelkedtek. Mind a kettőre jövedelemszaporodás szükséges, — az államra nézve megtörtént már, most még csak a fizetések emelése az egyeseknél van hátra. — Egy hang a pénzügyminisztérium fogalmazói karából. Nyitra megye decemberi közgyűlésén a bihari petitio kedves tudomásul, s ezzel kapcsolatban tárgyalás alá vétetett egy a múlt septemberben kiküldött választmány javaslata a megyék szervezésére vonatkozólag. A javaslat lényege következő: a) a közigazgatási tisztviselők minden 6-dik évben újra választassanak; b) a törvénykezési és telekkönyvi tisztviselők, a qualificationalis kellékeket szem előtt tartva,a megyék előterjesztésére neveztessenek ki; c) az évenként meghatározott adót, a megyék területén, ezek saját tisztviselőik által hajtsák be; d) az alaptörvényekbe ütköző kormányrendeletek végrehajtása a tisztviselőknek, becstelenség terhe alatt megtiltatik ; továbbá kimondatott e) az incompatibilitás elve; és f) a személyes felelősség. E javaslat negyedfél napi zajos vita után elfogadtatott, s ennek értelmében elhatározta a megye közönsége, az országgyűléshez kérvényt intézni. A pénzügyi bizottság jelentése: a Horvát-Slavon-Dalmát miniszter és segédszemélyzetének 1870. évi költségvetése tárgyában. A Horvát-Szlavon-Dalmát miniszter és segédszemélyzete számára az 1870. évre 52.500 ft van előirányzatba véve. Ezen költségvetésre vonatkozólag a bizottság általánosságban megjegyzi, miszerint szükségesnek tartja, hogy mindegyik közös minisztériumnál az 1868. évi XIIX. t. sz. 46. §. értelmének megfelelőleg horvát-szlavón osztály rendszeresíttessék, s hogy ennek, valamint Horvát- és Szlavónországok autonóm kormányzatának végleges megalakulása folytán a horvát-szlavóndalmát miniszter segédszemélyzetének egy része most már a fennebb említett minisztériumok hivatott osztályába soroztassék, mely nézethez a tárgyalások alkalmával jelen volt miniszter is csatlakozván, költségvetésének ezen alapon történt megváltoztatásához maga részéről is hozzájárult. E szerint a bizottság a horvát- szlavón- dalmát miniszter és segédszemélyzete számára az 1870-ik évre: 44.902 vagy kerekszámban 44.900 ft megszavazását ajánlja. Fest város adókezelése 1869-ben: 1. Hátralék 1868. végén. Állami adóbel 223.304 ft 40 kr. Lipót 424.805 ft 39 kr. Teréz 449.484 ft 51 kr. József 193.445 ft 46 kr. Ferencz 123.743 ft 36 kr. Összesen 1.414.783 ft 12 kr. Községi adóbel 53.985 ft 95 kr. Lipót 102.541 ft 38 kr. Teréz 102.894 ft 34 kr. József 44.943 ft 11 kr. Ferencz 28.430 ft 75 kr. Összesen 332.795 ft 54 kr. 2. Telekadó. Szántóföld 7491 hold rét 3672, szöllő 575, legelő 4313, erdő 344, nádas 16, összesen 16,414 hold. Tiszta jövedelem 69,749 ft 52 kr. Állami adó 21,638 ft 24 kr. Községi adó 4354 ft 46 kr. 3. Közmunka megváltási adó. Páros vonó munka napok bel 582, lipót 264, teréz 670, józsef 1016, ferencz 514, kültelek 1362, összesen 4408. Páratlanok bel 12, lipót 26, teréz 270, józsef 1134, ferencz 566, kültelek 420, összesen 2428. Gyalog bel 11,922, lipót 11,229, teréz 37,539, józsef 18,372, ferencz 8667, kültelek 6567, öszszesen 94,296. Megváltási összeg bel 6121 ft 80 kr, lipót 5130 ft, teréz 16,880 ft 60 kr, józsef 11,146 ft 40 kr, ferencz 5328 ft 20 kr, kültelek 6266 ft 40 kr, összesen 50,770 ft 40 kr. 4. Személykereseti adó. Álla bel 35,305 ft 20 kr, lipót 36,287 ft 67 kr, 91,065 ft 20 kr, József 44,467 ft 9 kr, ferent 20,701 ft 13 kr, összesen 227,826 forint 29 krajczár. Községi bel 7061 ft 4 kr, lipót 7257 ft 53 kr, teréz 18.213 ft 4 kr, József 8893 ft 42 kr, ferencz 4140 ft 23 kr, összesen 45,565 forint 26 krajezár. 5. Jövedelmi adó. Állami. Bel 294.395 ft 29 kr, Lipót 615.609 ft 45 kr, Teréz 192.691 ft 90 kr, József 126.669 ft 75 kr, Ferencz 51.483 ft 16 kr, állandó fizetések után 48.265 ft 79 kr, összesen: 1.329.115 ft 34 kr. Községi b. 60,172 ft 25 kr, 1. 123.121 ft 89 r, t. 38.538 ft 38 kr, j. 25.333 ft 95 kr, f. 10.396 ft 63 kr, állandó fizetések után 8.740 ft 42 kr, öszszesen : 266.303 ft 52 kr, 6. Házbóladó házak összege b. 582, 1 416, t. 1684, j. 1594, f. 714, összesen 4.990. Házbér jövedelem : b. 2,340.106 ft, 1. 2,623.363 ft, t. 2, 649.341 ft, 1. 947.707 ft, 1. 420.101 ft 30 kr, összesen : 8,980.618 ft 30 kr. Állami adó: b. 477.381 ft 63 kr, 1. 535.166 ft 5 kr, 1. 540.465 56 kr, 1. 193.332 ft 23 kr, 1. 85.700 ft 66 kr, összesen 1.832.046 ft 13. Adómentesség : b. 33.854 ft 45 kr, 1. 60.092 ft 24 kr, t. 66.721 ft 15 kr, j. 36949 ft 7 kr f. 12.143 ft 35 kr, összesen 209.760 ft 26 kr. Állami adó az adómentesség levonása után b. 443.527 ft 18 kr, 1. 475.073 ft 81 kr, 1. 473.744 ft 41 kr j. 156.383 ft 16 kr, 1. 73.557 ft 31 kr, összesen 1.622.285 ft 87 kr. Községi b. 96.372 ft 70 kr, 1. 18.787 ft 69 kr, t. 108.914 ft 90 kr, 1. 38.700 ft 55 kr, 1. 17.140 ft 13 kr, összesen 369.915 ft 98 kr. Jegyzet: A „házak összege“ czimli rovatban a kincstári, városi, (melyek községi czélokra szolgálnak) egyházi és tanodai épületek, nem foglaltatnak benn. 7. Ismétlés: Hátralék 1868. végén állami 1, 414.783 ft 12 kr, telekadó 21.638 ft 24 kr, házbéradó 1,622.285 ft 87 kr, jövedelemadó 1,329.115 ft 34 kr, személykereseti 227.826 forint 29 kr, összesen 4,615.648 forint 87 kr. 1868 végén. Községi 332.795 ft 54 kr, telekadó 4.354 ft 46 kr, hátbéradó 369.915 ft 98 kr, jövedelem adó 266.303 ft 52 kr, személykereseti 45.565 ft 26 kr. összesen 1,038.934 ft 76 kr, közmunka megváltási 50,770.40. Befizetések Történtek decemb 30-án állami 1,692.801 ft 53 kr, községi 582.712 * ft 32 kr. állami adó után késedelmi kamat 20,061 frt 82 kr., közm.megv. adó 15.750 frt. Mutatkozik hátralék állami 1.922.847 ft 34 kr. községi 436.222 forint 44 kr. közm. megv. 35.020 frt 40 kr. A mutatkozó hátralékból ez év folyamában engedményezett törlések levonandók lesznek, melyeknek pontos kiszámítása az idő rövidsége miatt nem foganatosíttathatott. Pesten, 1869. évi dec. hó 30-án. Merényi Antal m. p. városi számvizsgáló. A Traupmann-per. E párisi rémdráma oly sötét képét nyújtja az elvetemültségnek, s az iszonyat oly érdekességével bir, hogy mint egész rendkívüli eseményről, bővebb tudósítást nyújtani kötelességünk. Visszatérünk ennélfogva az esti lapunkban röviden már vázolt első napi tárgyalásra. Roppant számú közönség sietett a rettentő törvényszéki dráma lefolyásának meghallgatására. Az ügyvédek maguk is csak nehezen tudtak a terembe vergődni. A kiválóbb egyének közül, kik a hallgatóság közt megjelentek,fölemlítjük ifjú Dumas Sándort, Cochinatot, a porosz nagykövetet, Houssaye Arzént, az írót. Az elnöki asztalon egybehalmozva vannak a corpus delictik, melyek a bűntény végrehajtásánál használtattak. Ott voltak a vasrudak, a fejszék és a vértől áztatott öltönyök. 11 órakor jelenti a törvényszéki szolga a törvényszék megjelenését Granperret főügyész a közvádló széket foglalja el, mellette helyettese van: Merveilleux-Duvigneau. Megkezdődik a kihallgatás. Elnök: Ön azelőtt Párisban lakott, és pedig nem messze azon helytől, hol a bűntényt elkövette ? — Vádlott: Igen. — Elnök: Ön mindig egyedül élt és mindig azon óhajt táplálta, hogy szerencséjét megállapitsa. Ön azután Roubaix-be ment. Itt fejlődött ön jelleme; ön élete rendes, de majdnem vészt jósló. Egy a vendéglőből való lánynak bizalmasan azt mondta ön, hogy vagyonra kíván szert tenni, még ha hamis pénzt ver is. — Vádlott ez utóbbit tagadja. Elnök: Azt is mondta ön, hogy olyast tesz, mi a világot bámulatra ragadja. —• Kinek János egyszerű vasesztergályos volt, ki folytonos takarékosság által egy kis vagyont szerzett magának. Ma az egész család gyilkos kéz által ki van irtva a földszinéről, és e kéz az öné !...“ Vádlott e szemrehányástól nem illetődik meg és azt adja elő : kinek atyja hamis pénzt szándékozott csinálni, és e végből hozzá fordult,mire ő 1000 frankot kért Kincktől, a szűk égés gépek elkészítésére. Bevallja, hogy haladott akkor, azt állítván, hogy Kinck feleségét megunván, attól el akart válni. Bevallja továbbá , hogy Kincket Elsassba akarta csalni, miszerint Hiki zsákmányolja, de mindig azt állítja, hogy 1 mis frénzkeszitésröl volt r ; „szerencsés* gére“ igy kiált fel, „megmérgeztetett!“ dulás a közönség ! -írt.) Az elnök Traupmanntól levei»'1 melyekből kitűnik amaz r, melylyel a vádlott, kimét v.