A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)

1871-05-01 / 100. szám, esti kiadás

100. szám. IX. évfolyam. Kiadó-hivatal: Ferencziek­ tere 7.sz.földszint. Előfizetési dijt Postán küildve, vigy Budapesten biEhoz bontva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..............................t írt. 85 kr. 3 hónapra ..............................5 „ 50 „ 6 hónapra .........................11 „ — r Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. kiadás. Pest, 1871. Hétfő, május 1. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7. sz. fi­c­i­t ;1 t fi s í 9 hasábom bet fi »orr. n Bélyegdij múlt fen Terjedelmes hirdetések fö­lett kedvezőbb föltételek Nyílt-téri 5 hasábos petit sor éri­ . Az elöfissetési és hírfietm­ényi fiíj k­iadó-lav.! küldendő. E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bém­entetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. . 0 kr. . 30 kr. tatás rael­­»■ k föl. — . 20 kr. lap PEST, MÁJUS 1. Pest, május 1. A versaillesi kormány most már kemé­nyen szadíja a communet. Csapatai az Issy erőd melletti parkot elfoglalták, 8 ágyút és 100 embert is hatalmukba kerítettek. A táviratok szerint most már Issy erőd capitulatiója is vár­ható. A déli erődök úgy látszik nagyon meg van­nak rongálva és most már a communenek nem, hogy védelméül szolgálnának, csak terhére van­nak annak. Ezért szombat óta beszüntették a lődözést, sőt az a hír is szárnyal, hogy a com­mune mindenik déli erődöt jégbe akarja vettetni és helyükre földsánczokat emeltetni. A commune egyik jelentése szerint a láza­dás kezdete óta csak részéről 9000 embert vesz­tett halottakban és­ sebesültben és 3000-et fogoly­ban. Hisszük, hogy e kimutatás nem túlzott és ebből következtetni lehet, hogy mibe került már eddig Francziaországnak e polgárháború. A Commune megszorultságában valami 2 millió frankot csikart ki a vasút­társaságoktól, adóhát­ralékaik fejében és újabb rendeletében elrendel­te, hogy azon 19 és 40 év közt lévő férfiak, kik ápr. 18 óta távol vannak, mindennapra 5-től 50 frankig terjedő bírságot fizetnek. Ez intézkedések mind arra mutatnak, hogy a commune urai vég­­erőfeszítése leginkább­ la pénzzsebelésre van for­­­­dítva, mert félnek, hogy rövid időn lejárnak az­­ aranjuezi szép napok. Rigaul­t-Raoul a 24 éves orvos növen­dék, ki eddig a rendőrség fővezetője volt a com­­muneben, kilépett abból, mert a Commune azt határozd, hogy bármely tagja meglátogathatja a börtönöket és beszélhet a foglyokkal. Ez az Juj Robespierrenek nem tetszett, mert— mint mon­dd — ha így keze alá szólnak,megeshetik,hogy a foglyok az ügyet nem ösmerő Commune ta­gokat kérelmeikkel és siralmaikkal megindít­ják és igy a végrehajtást akadályoznák. Garibaldi és fiai ellen a touloni tengerészeti praefekthez a versaillesi kormány következő ren­deletet küldött volt : „Garibaldit és fiait Francziaországba nem sza­bad bebocsátani. Ha ők oda mennek, fogassa ön őket el, tegye érintkezésbe magát a bíróság­gal, hogy e rendelet végrehajtása biztosíttas­sák. Aláírva : La Porterie.“ Algírban a lázadás terjed és igy a versail­lesi kormánynak itt is szaporodnak bajai. Sem keleten, sem nyugaton nem veték ott alá magu­kat a gyarmatok és Gueydon tábornok, Algier új kormányzója, folyton kéri az erősítést Fran­­cziaországból A tengerészet egy része már elké­szült, hogy csapatokat és mitraillenseket szállít­son oda és főleg a mitraillensek segélyével re­mélik az arabokat leverni. Az arabok azonban nagyban készülnek, habár több vereséget szen­vedtek. Így most Kaddel főnök alatt egyesülnek, ki a tartományokba ügynököket küldött, kik az egyes törzseket egyesülésre bírják. — A honvédelmi minisztériumban eddig Aschermann osztálytanácsos által vezetett VI ügyosztályt az újon kinevezett Cserhalmay Fe­­rencz osztálytanácsos veendi által. — Énen most értesülünk azon iszonyú tűzvész­­ről, mely Maldur községet Szepes megyében majd­­­nem egészen elhamvaszta. Mire a megrémült nép mezei munkájáról hazafutott, már mindenét ment­hetetlenül elborították a száraz tavaszi szél ál­tal nagyított lángok, megemésztve sok éves, megtakarítmányát s hátrahagyva emésztő gon­dot, nélkülözést, nyomort és ínséget. Ennek enyhítése végett gyűjtést kezdünk a leégett szegény malduriak részére az emberba­ráti szeretet nevében. Pest 1871. ápril 30-án, ezredbeli katonaságnak máshová leendő elszál­lításáért esedezik. É­d­e­r István Komjáthy Jó­zsef Csongrád városi volt községi világtalan ta­nítónak kérvényét, nyugdíjaztatás tekintetében.­­ A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Széll Kálmán közp. bizottsági előadó bemu­tatja a bizottság jelentését a Tisza Kálmán ál­tal beadott és a telepitvényekre vo­natkozó tvjavaslat tárgyában. Kinyomatik és az osztályokhoz utasittatik. Ordódy Pál bemutatja az igazoló bizottság jelentését Pauler Tivadar megválasztása iránt, mely szerint Pauler 30 nap fantartása mellett igazoltnak jelentetik ki és sorsolás utján a 7-ik osztályba választatik. Szögyényi László bemutatja a kérvényi bi­zottság 42. sorsj­egy­zékét,­­­ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. Elnök felhatalmazást kér a háztól, hogy a ráczkevei választókerületben Nyáry Pál halála­­ által üresedésbe jött képv. választás iránt in­­tézkedéseket tehessen megadatik. Azonkívül­­ felhívja a közalapítványi bizottságot, hogy Nyáry helyébe új elnököt válasszon. Késmárky József bemutatja a 25-ös bizott­­­­ság jelentését az első folyamodású bíróságok­­ szervezésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyá­­­­ban. A törvényjavaslat a jelentéssel és külön vé­lemén­nyel együtt ki fog nyomatni és az osztá­lyokhoz utasíttatni. Következik a napirend :a Spanyolor­szággal 1870. évi március 24-én kötött kereskedelmi és hajózási tör­vényjavaslat tárgyalás. A­­j­avaslat, mely 26 czikkből áll, minden vita nélkül és a közp. bizottság egyes styláris módosításaival fo­gadtatott el; az utolsó czikkekre nézve Várady Gábor emelt szót. Az ülés tovább foly. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház 336. ülése május 1. Elnök Somssiek Pál negyed 12 órakor nyitja meg az ülést. Jegyző Szék­ K. A kormány részéről jelen van Szlávy. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök benyújtja az ápril hó folytán beter­jesztett interpellálók, indítványok, határozati és törvényjavaslatok lajstromát. — Ki fog nyo­matni. — Továbbá Liptómegye feliratát, mely­ben a czigányfaj neveltetése, és nemád élet­módjuknak átalakítása tekintetében törvényt kér alkotni. (Derültség.) Késmárky József a mezőföldi alsó járás kérvényét, melyben az italmérési jog mielőbbi rendezését, illetőleg megszüntetését kéri. D­á­­n­i­el Ernő Ó-szent Iván magyar kir. kincstári szerződéses község kérvényét, melyben a telepí­téskor szerződésileg biztosított földmennyiség használatában való meghagyatásért eredezik. G­h­y­c­z­y Kálmán beadja Pozsony városa kath. hitközségét képviselő kegyúri bizottmány kér­vényét, melyben a kath. congressus által kidol­gozott, és az országgyűlés jóváhagyása alá ter­jesztendő szervezkedési javaslatot visszautasit­­tatni kéri. Dobsa Lajos Spitz Márk makói ke­resk­edő kérvényét,ki a reá rótt jövedelmi adónak leszállítását kéri. Szabó Imre Zalamegyei Perlők város kérvényét, melyben a 4-ik huszár­ sS mindennemű impulzust tőle fog kapni s a bécsi jegyzés felsőbbségét kénytelen leend elismerni. A magy. pénz és hitelintézetek, bankárok, pénzváltók, az osztr. nemzeti banktól fognak függni. Magyar pénzvilágról álmodozni: önámi­­tás marad. Bárminemű nagyobb vállalatra a bécsiektől kellene pénzt hunyer­álnunk s ők jö­vőre is csak a gúny és szánalom hangján fog­nak a világnak a magyar pénzügyekről be­szélni. Nagyon sajnáljuk a bank­bizottság tagjait, ha pénzügyi aspirátioi ezen túl nem terjednek, s ha még az országgyűlés előtt is úgy akarják magukat bemutatni, hogy ők a magyar nemzet pénzügyi függetlenségébe helyezett hitüket tel­jesen megtagadták. Bankenquet. Az országgyűlési bankenquéte által kiküldött al­bizottság a P. Li.szerint jelentését már elkészíté, és csak a pénzü­gyminister visszatérését várja Bécsből, hogy azt neki bemutatván, az enquete plénuma elé terjessze. Kerkapoly ur Andrássy gróffal egyetemben máj. 7-re körül tér vissza, s igy a bizottsági jelentésre még néhány napig várnunk kell. Mindaz által emlitett lap nyomán e jelentésről már most is mondhatunk an­nyit, hogy az lényegében véve nem tartalmaz egye­bet, mint, a­mit a lapok e jelentésről már régóta regéltek. — úgy látszik tehát, hogy a jelentés csakugyan készen volt már az enquete utolsó ülésekor, csakhogy a bizottság bizonyos okok­nál fogva czélszerűnek vélte, annak előterjesz­tését későbbre halasztani. A P. Ll. azt állítja, hogy a jelentést Csengery szerkeszté, s hogy az a bankkérdést tüzetesen tárgyalja.­­ Miután köztudomású, hogy az en­­quet egyoldalú kérdőpontjai is Csengeritől ered­nek, körülbelül elképzelhetjük azt, hogy mit tar­talmazhat ama tüzetes tárgyalás, melyet említett lap ily szavakkal dicsér: „A jelentés világos tekintettel,érett tapasztalattal és nyugodt szilárdsággal emeli ki a bankkérdés praktikus oldalát vagy­is azt, a­mitől általános fogalmak szerint az ép és egészséges pénzügyi helyzet fel­tételezve van. A bizottságot nem vezette tévútra a korszerűtlen népszerűség utáni hajhászat ott, hol a közjólét érdekében a jogot és kötelességet ki kelle fejeznie. Mindazonáltal azon nyilatkozat után, mely­­szerint a független magy. jegybank állítása nem oportunus és nem czélszerű — s ezért a pénz­­ügyministernek a nemzeti bankkal, s illetőleg az osztrák pénzügyministerrel a magyarországi bankigazgatásra nézve egyezséget kell kötni — ezen nyilatkozat után elvégre is azon megjegy­zés van függesztve, hogy azon esetben, ha a fió­koknak az ország érdekeit kielégítő igazgatását el nem lehetne az egyezségnél érni, Magyaror­­szág kényszerítve lehet (gezwungen sein dürf­te) — habár áldozatokkal — tekintettel az ége­tő szükségre, független magyar jegybankot állí­tani.“ Ha a bizottság az osztrák állami valuta fen­­tartását nem fogadta volna el kiindulási pontul, akkor munkálatait mindjárt azzal kezdhette volna meg, a­mivel jelenleg végzi t. i. a magy. független bank felállításával. És bizon jól meggondolva a dolgot, a magyar államnak csakugyan nem lehet feladata az, hogy az osztrák centralistikus birodalmi valutát megmérhetetlen áldozatokkal fentartsa. Ha va­lamely országban állami valuta van, akkor ez észszerűn csak ezen államnak saját valu­tája lehet. Hazánkban csupán magyar állami valu­tát kell fenntartanunk. A közös osztrák állami értékből a Magyarországra eső részt elvállalni, s így az osztr­­állami valutát magyarral helyet­tesíteni könnyű feladat. A bizottságnak tehát azt kellett volna javasolnia, ha az állami valu­­ta megszüntetésére a módozatot fölta­lálni nem képes, hogy mily módon történjék az átmenetei az osztrák állami értéktől a magyar valutához vagy­is, hogy az osztr. papírpénzt, az osztr. lebegő adósságot hogyan kell magyar ál­lami értékkel helyettesítenünk. Bár­mennyire húzzák halasztják a magy. pénzügy kérdésének megoldását, utóvégre még­is ezen eredményhez fogunk jutni, mert hogy egy idegen monopolistikus bank a magyar pénz és hitel érdekeknek valaha megfeleljen, ezt a gazdasági élet törvényeivel csak félig med­dig ismerős, soha sem fogja várni. Feltéve hogy az osztr. nemzeti bank mindennemű méltányos követeléseknek a legnagyobb készséggel eleget teend,mit feltenni bizonyára nagy merészség .■ Magyarország pénzügyi helyzete nagyban és egészben véve nem fog legkevésbé sem megváltozni. Az ország financziális te­­kintetben tehetetlen lesz,mert a valuta felett nem rendelkezhetik függetlenül. A pesti értéktőzsde jö­vőre is a bécsi aszályhordozója marad, mert — A 25­08 bizottság április 30-dikán dél­előtt utolsó ülését tartván az előbbi, jegyzőkönyv hitelesítése után, a törvényjavaslatot következő­leg alapította meg: Törvényjavaslat. Az első folyamodási királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapításáról. 1. §. Az első folyamodás­ kir. törvényszékek és járásbíróságok száma a törvényszékek és já­­rásbíróságok székhelyei és a járásoknak a tör­vényszéki kerületekbe való beosztása követke­zőleg állapittatik meg *): Buda, Buda, Ó-Buda, Sz.-Endre, Pest, Pest-belváros, Pest-Lipótváros, Pest- Terézváros, Pest-Józsefváros, Pest-Ferenczváros, Uj-Pest, Vácz, Aszód, Nagy-Káta, Monor, Ócsa, Ráczkeve. Kecskemét, Kecskemét, Nagy-Körös, Czeg­­léd, Nagy-Abony, Szabadszállás, Félegyháza. Kalocsa: Kalocsa, Dunavecse. K. K.-Halas: Kis-Kun-Halas, Kis-Körös. Balassa-Gyarmat: Balassa Gyarmat, Rét­­ságh, Szécsény, Szirák. Losoncz: Losoncz, Fülek. Beszterczebánya: Beszterczebánya, Brez­nóbánya, Zólyom. Selmeczbánya: Selmeczbánya, Zsarnócza, Korpona, Körmöczbánya. Ipolyságit: Ipolyságh, Báth, Szobb. Esztergom: Esztergom, Muzsla. Aranyos Maróth: Aranyos-Maróth, Oszlán, Léva, Verebély. Nyitra: Nyitra, Érsekújvár, Selye, N.-Tapol­­csán, Privigye, Nyitra-Zsámbokrét. Ssenicz: Szenicz, Szakolcza, Miava. Pöstyén : Pöstyén, Galgócz, Vágujhely. Pozsony: Pozsony, Malaczka, Somorja, Szer­dahely, Bazin. Nagy-Szombat : Nagy-Szombat, Szered, Szemper. Trencsén : Trencsén, Baán, Illáva, Pueho. Zsolna : Zsolna, Biese, Vágbesztercze, Csa- CZ8, Kisucza-Ujhely. Turócz Szentmartol­ : Turócz-Szt Márton, Znió­váralja. Alsó Kubin : Alsó Kubin, Namesztó, Trsz­­tena. Liptó-Szentc-Miklós : Liptó-Szent-Miklós, Rózsahegy, Hradek. Szabadka : Szabadka, Omorovicza. Baja : Baja, Stanisics, Almás. Újvidék : Újvidék, Palánka. Zombor : Zombor, Kula, Apatin, j Hodzsák, Ó Becse : Ó-Becse, Zenta. Magyar Óvár : Magyar-Óvár, Nezsider, Baj­ka. Sopron : Sopron, Nagy-Márton. Kis-Márton, Felső-Pulya, Ságh, Kapuvár, Csorna, Eszter-Győr : Győr, Tóth, Szent-Márton. Komárom : Komárom, Tata, Perbete, Nagy- Igmánd. Székes­fehérvár: Székes-Fehérvár,Adony. Bicske, Sárbogárd, Moor. Zala-Egerszeg : Zala-Egerszeg, Boksa, Ta­­polcza, Sümeg. Nagy-Kanizsa : Nagy-Kanizsa, Keszthely, Letenye. Csáktornya : Csáktornya, Bellatincz, Alsó- Lendva. Veszpém: Veszprém, Enying, Zircz, Palota. Pápa. Pápa, Devecser,­­ Szombathely: Szombathely, Felső-Eör, Já­­nosháza, Vasvár, Körmend, Kis-Czell, Sárvár. St.-Gotthárd:St.-Gotthard, Muraszombat, Né­­metujvár. Kőszeg, Kőszeg. Kaposvár: Kaposvár, Marczali, Nagy-Atád, Igal, Szigetvár, Barcs, Nagy-Bajom, Lengyel- Tóti, Csurgó, Tab. Szegszárd: Szegszárd, Bonyhád, Dunaföld­­vár, Paks, Tamási, Gyönk. Pécs: Pécs, Pécsvárad, Szt.­Lőrincz, Mágocs, Sásd, Mohács, Siklós, Vaiszló, Dárda. Lőcse: Lőcse, Igló, Göllniczbánya, Szepes­­várallja. Késmárk: Késmárk, Szepes-Szombathely, Lubló. Rima-Szombat: Rima Szombat: Rima-Bre­zó, Rima-Szécs. Rosnyó: Rosnyó, Tornalja, Dobsina, Jolsva. Eger: Eger, Heves, Pétervásár, Tisza-Füred. Gyöngyös: Gyöngyös, Hatvan. Szolnok: Szolnok, Mezőtúr, Roff, Kun-Szt.­­Márton. Jászberény : Jászberény, Árokszállás, Jász­apáti. Kardszag: Kardszag, Kisújszállás. Torna: Torna. Kassa: Kassa, Zsadány, Szántó, Szikszó, Szepsi. MiskolczMiskolcz, Szentpéter, Edelény, Szilvás, Mezőkövesd, Csáth. Eperjes, Eperjes, Girált, Lemes, Siroka, Kis-Szeben, Bártfa, Szvidnik. *) A kövér betűkkel kiemelt helynevek törvény­­széki h­e­l­y­e­k, a rendes betűkkel közölt nevek járásbiróságok székhelyei. Sátoralja­ujhely: S. A. Ujhely, Király­­i Helmecz, Gálszécs, Sárospatak. Homanna: Homanna, Nagy-Mihály, Szína,­­ Varannó Sztropkó. Tokaj : Tokaj, Szerencs. Ungvár : Ungvár, Nagy-Kapos, Szobráncz, NagyBerezna. Beregszász: Beregszász, M.-Kászony,Ilosva, Munkács, Szolyva. Nagy-Szőllős: Nagy-Szőllös, Halmi. Nagy-Várad: Nagy-Várad, Élesd, Berettyó­újfalu. Debreczen: Debreczen, Derecske, Szoboszló, Püspök­ladány. Belényes : Belényes, Vaskoh, Magyar-Cséke. NagySzalonta: Nagy-Szalonta, Tenke. Székely hid: Székely hid, Margita. Máramaros-Sziget: Sziget, Felső-Vissó, Ivód, Abó-Rahó, Sugatag, Técső. Huszt: Hliszt, Ökörmező. Szathmár-Németi: Szathmár-Németi, Szi­­nyérváralja, Fehérgyarmat, Erdőd. Nagy-Károly: Nagy-Károly, Mátészalka. Nagy-Bánya: Nagy-Bánya. Nagy-Somkut: Nagy Somkut, Kápolnok- Monostor. Zilah­ : Zilah, Szilágy-Cseh, Zsibó, Tasnád. Szilágy-Somlyó: Szilágy-Somlyó, Kraszna. Nyíregyháza: Nyíregyháza, Nagy-Kálló, Ny­ír-Bátor, Bogdán, Kis-Várda, Polgár. Hajdú-Böszörmény: H.­Böszörmény,Had­ház, Nánás. Békés Gyula: B. Gyula, Békés, Szeghalom, Békés-Csaba, Orosháza. Szarvas, Szarvas, Gyoma. Makó , Makó, Nagy-Lak, Batonya. Szeged: Szeged, Csongrád. Hódmezővásárhely: Hódmező-Vásárhely, Szentes. Arad : Arad, Elek, Pécska, Radna, Pankota, Kis-Jenő. Borosjenő: Boros-Jenő, Nagy-Buttyin. Kőrösbánya: Kőrösbánya, Nagy-Halmágy. Lugos: Lugos, Boksán, Facset, Resicz. Oraviczabánya: Oraviczabánya, Szászka­­bánya. Temesvár: Temesvár, Buziás, Vinga, Lippa, Uj-Arad, Rékas,­­Csákóvá. Versecz: Versecz, Detta. Nagy-Becskerek: Nagy-Becskerek, Uj- Pécs, Török-Becse, Módos, Bánlak. Nagy-Kikinda: Nagy-Kikinda, Török-Ka­­nizsa, Zsombolya, Nagy-Szt.-Miklós, Bil­ét. Kolozsvár: Kolozsvár, Bánfi Hunyad, Ko­­­­lozs, Mócs. Szamosujvár: Szamosujvár , Hidalmás, Pánczélcseh, Szék. Torda: Torda, Maros-Ludas, Felvincz, Alsó­jára. Szász-Régen: Szász-Régen, Görgény-Szt.­­Imre, Teke. Nagy-Enyed: Nagy-Enyed, Marosujvár, Balázsfalva. Gyula-Fehérvár: Gyula-Fehérvár , Al­­gyógy, Szászváros. Abrudbányai: Abrudbánya, Zalathna. Déva: Déva, Maros-Iliye, Rápold. Hátszeg: Hátszeg, Vajda Hunyad, Puj. Nagy-Szebert: Nagy-Szeben, Szászsebes, Vízakna, Ujegybész, Szerdahely. Fogaras: Fogaras, Alsó-Vist, Sárkány, Zer­­nyest. Brassó : Brassó, Hosszufalu. Sepsi-Sz­t. György: Sepsi-Szt.-György,Ba­­róth. Kézdi Vásárhely : Kézdi-Vásárhely,­­Ko­­vászna. Csíkszereda : Csíkszereda , Csik-Szent­­márton. Gyergyó-Szentmiklós : Gyergyó-Szent­­miklós, Ditró. Besztercze : Besztercze, Lekencze. Naszád: Naszád, Ó-Radna. Deóss: Deés. Bethlen, Magyar-Lápos. Marosvásárhely: Maros-Vásárhely, Nyá­­rad-Szereda, Erdő-Szt.-György. Székely-Udvarhely: Székely-Udvarhely, Székely-Keresztur, Okland. Segesvár : Segesvár , Kőhalom, Nagy- Sink. Medgyes : Medgyes, Nagy Selyk. Erzsébetváros: Erzsébetváros, Dicső-Szent­­márton, Balkács, Radnóth, 2. §. Bányaügyekben a következő törvényszé­­­­­­kek ruháztatnak fel bírói hatósággal: 1) A pesti kir. törvényszék: a pesti, bu­­­­dai, kecskeméti, kalocsai, kis-kun­halasi, szé­­­­kes-fehérvári, esztergomi, egri, gyöngyösi, szol­­­­noki, jászberényi, kardszagi, szegedi, hódmező­ j vásárhelyi, soproni, győri, magyaróvári, szom­bathelyi, kőszegi, szent-gothárdi, zalaegerszegi, nagy-kanizsai, Csáktorny­ai , pécsi, szegszárdi, veszprémi, pápai, kaposvári és komáromi tör­vényszékek területein. 2) A selmeczbányai kir. törvény­szék : a selmeczbánya-ipolysági, pozsonyi, nagy­­szombati, nyitrai, szem.czi,, pöstyéni, trencséni, zsolnai, turócz-sz.-márto­ni, aranyos-maróti, besz­­terczebányai, balassagyarmati és losonczi tör­vényszékek területein; 3) a r­o­s­n­y­ó­i kir. törvényszék: a rosnyói, rimaszombati, tornai, kassai és miskolczi tör­vényszékek területein; 4) a lőcsei kir. törvény­szék: a lőcsei, késmárki, eperjesi, sá­toraljaujhelyi, homonnai, tokaji, ungvári, liptó-sz.-miklósi és alsó-kubini törvényszékek területein; 5) a nagybányai kir. törvényszék : a nagybányai, szatmárnémeti, nagysrolyi, debre­­czeni, nagyváradi, belényesi, nagy-szalontai, székelyhídi, békés-gyulai, szarvasi, aradi, boros­­jenői, makói, nyíregyházi, hajdúböszörményi, beregszászi, nagy-szőlősi, máramaros­szigeti, huszti, szilágy-somlói, zilahi és nagysomkúti törvényszékek területein; 6) az oraviczabányai kir. törvény­szék : az oraviczabányai, lugosi, temesvári, ver­seczi, nagybecskereki, nagykikindai, zombori, szabadkai, bajai, újvidéki és óbecsei törvényszé­kek területein; 7) az abrudbányai kir. törvényszék : a marosvásárhelyi királyi tábla s a körösbányai királyi törvényszék területein. 3. §. Az esküdtszékek rendezéséről szóló tör­vény megalkotásáig — a sajtó utján elkövetett oly büntetendő cselekvények felett, a­melyek es­küdtszék eleibe utalvák — a következő tvszékek ruháztatnak fel bírói hatósággal. 1. A pesti kir. tvszék:a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kis­kun­ balasi, balassa­gyarmati, losonczi, székes-fehérvári, esztergomi, komáromi, ipolysági, selmeczbányai, egri, gyön­gyösi, szolnoki, jászberényi, kardzagi, szegedi, holdmezővásárhelyi, szabadkai, zombori, bajai, újvidéki és ó­becsei tvszékek területein. 2. A pécsi kir. törvényszék: a pécsi, kaposvári és szegszárdi törvényszékek te­rületein. 3. A szombathelyi kir. törvény­szék: a szombathelyi, szentgothárdi, kőszegi, soproni, zala­egerszegi, nagy-kanizsai és Csáktor­nyai tvszékek területein. 4. A győri kir. törvényszék: a győri, magyar-óvári, veszprémi és pápai tvszé­kek területein. 5. A pozsonyi kir. törvényszék: a pozsonyi, nagyszombati, beszterczebányai, aranyosmaróthi, nyitrai, szeniczi, pöstyéni, tren­cséni, zsolnai és turócz-szent­-mártoni törvény­székek területein. 6. Az aradi kir. törvényszék: az aradi, borosjenői, békés-gyulai, szarvasi, ma­kói, körösbányai, lugosi, oraviczabányai, temes­vári, versetzi, nagybecskereki és nagykikindai tvszékek területein. 7. A debreczeni kir. törvény­szék: a debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagyszalontai, székelyhídi, máramarosszigeti, huszti, szathmár­némethi, nagykárolyi, nagybá­nyai , szilágy-Somlyói, zilahi , nagysomkuti, nyíregyházi és hajdúböszörményi törvényszékek területein. 8. A kassai kir. törvényszék: a kassai, miskolczi, lőcsei, késmárki, liptó-szent­­miklósi, alsó-kubinyi, rimaszombati, rosnyói, tor­nai, eperjesi, sátor-alja­újhelyi, homonnai, tokaji, beregszászi, ungvári és nagyszöllösi tvszékek területein. 9. A kolozsvári kir. törvény­­s­z­é­k: a kolozsvári, tordai, szamosujvári, enye­­di, gyula­fehérvári, abrudbányai és deési tvszé­kek területein. 10. A nagyszebeni kir. tvszék: a nagyszebeni, fogarassi, brassói,segesvári, med­­gyesi, dévai és hátszegi törvényszékek terü­letein. 11. A m­a­r­o­s­v­á­s­á­r­h­e­l­y­i királyi törvényszék: a maros­ vásárhelyi, szász­­régeni, naszódi, beszterczei, erzsébetvárosi,sepsi szt.-györgyi, kézdivásárhelyi, Csíkszeredai, gyer­­gyó-szt.-miklósi és székely-udvarhelyi törvény­székek területein. 4. §. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó­­törvényszék kerülete a pesti és budai első folya­modási kir. törvényszékek kerületével ugyan­azonos. 5. §. A mely törvényhatóságok területén egy­nél több törvényszék állittatik fel, ha ezek közül egyik vagy másik, akár a helyiségek teljes hiánya, akár pedig az ezek beszerzésére s átala­kítására megkívántató hosszabb idő miatt nem volna azonnal életbeléptethető, annak hatáskö­rét, az igazságügy miniszter ideiglenesen, egy más, ugyanazon törvényhatóság területén létező törvényszékre fogja átruházni. 6. §. Az egyes járásbíróságok területét az ille­tő törvényhatóságoknak, s azok által az érdekes községeknek meghallgatása után az igazságügy miniszter határozza meg. A járásbíróságok­­ rendesen ugyanazon vényhatóság községeiből alakítandók, a­m­­ ybre azok székhelye tartozik. Területük körei azonban mindenesetre kép kerekítendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak. Ha e miatt vagy egyes községek folyamodása folytán kivételesen egyik vagy másik járásbíró­ság területe több törvényhatóság területéből­e ne alakítandó, a miniszter ez iránti intézk ideiglenes teend, s azt jóváhagyás és beszike­lyezés végett az országgyűlésnek bejelölik tartozik. 7. §: Az igazságügyminister az el­­­folyáss­tási kir. bíróságok tettleges működésének b­e­kezdésétől számítandó két év lefolytával, pont statistikai adatokat fog a törvényhozás elé il­jeszteni minden egyes törvényszék és járásbi­­ság ügyforgalmáról, hogy azok alapján, akk< a törvényhozás mind a bíróságok számát, mi azok kerületét és beosztását, mind pedig t bn létszámot véglegesen megállapithassa. 8. §. Az első folyamodási kir. törvényszékek ügyészségek és járásbiróságok személyzete járandóságai következőleg állapíttatnak : 9­­9. §. Az első folyamodási törvényszék ügyészségek és járásbiróságok részére a klí­kező átlagok állapíttatnak meg: 10. §. Ezen törvény végrehajtásával a v­i­lágügyminister bizatik meg. A 25 - ö­s bizottság m­áj s­k napján ülést tartván, a tegnapi jegyzők? felolvastatott és hitelesíttetett. Jegyző Kézsmárki József felolvasta a j • mely mellett a bizottság törvényjavaslat munkálata az országgyűlés elé terjesztetik. Ezen jelentés híven felvilágosítja azon i­ményt, mely a bizottság előbbeni munkáim közbejött, t. i. az igazságügyminister ponté folytán nagyobb súlyt fektetett az egyes, tr társas bíróságokra, továbbá, hogy az dg. kamarák és főtörvényszékek nyil­­atkozatai « Irivrífzal 1? fiH«t«$>0í»ap.lVh vnifá. Üss wfi ül'SSi

Next