A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)

1871-05-13 / 111. szám

ország tvhatóságainál alkalmazott tisztviselők, szolgák és nyugdíjasok azon kedvezményben részesülnek, hogy állandó fizetéseik után járó Il­ik osztálybeli jövedelmi adójukba nemcsak a saját személyekre kivetett személyes kereseti adó számítandó be, hanem azon személyes kereseti adó is, melyet önálló kereset nélkül velők közös háztartásban élő hitveseik és gyermekeik fizetni tartoznának. Azonban e törvényes rendelet vég­rehajtása eddigelé sok nehézséggel járván, a bel­­ügyminiszer e bajon segítendő, az ország összes tvhatóságaihoz, az ország területén levő tvható­­sági pénztáraknál utalványozott állandó fizetések és illetmények után járó jövedelmi és személyes kereseti adó kezelésénél követendő eljárás iránt egy kimerítő utasítást küldött, őket annak pon­­tos megtartására felhiván. — Nyáry Pál halála, a Turinban volt Helfy tudósítása szerint, megrázkódtató benyomást tett Kossuthra. Azt hiszi róla, hogy ő volt ta­lán az utolsó, ki „ősi alkotmányunk szellemét az újkor szellemének keretébe illesztve, felfog­ta“, s mint administrativ tehetség minden ma­gyar kortársát fölülmúlta. Egyéb közügyekre áttérve, Kossuth a leghevesb ellenzéssel szólt a virilis szavazatokról s a bírák kinevezéséről. Kossuth Lajos különben, 70 éve daczára, tel­jesen ép s egészséges s családját is, mely Kos­suth két fia s öreg barátja, Ihász Dánielből áll, a látogató teljes egészségben találta. Midőn Hel­fy Kossuthtól búcsúzott, arczképét kérte emlé­kül, melyet aztán Kossuth utána küldött Mila­nóba, e sajátkezű aláírással: „Törhet, de nem hajlik.“ — Gyulay Pál urat, az írói segélyegy­­let titkárát kérjük, szíveskedjék szerkesztősé­günket meglátogatni és a Lukács Béla úr által az irói segélyegylet javára nálunk letett 1000 frtos földtehermentesitési kötvényt átvenni. Helyreigazítás. A tegnapi lóver­senyre vonatkozó tudósításban az asszonyságok díjánál tévedésből Beindsl­ierer van fényerőül kijelölve, holott ez csak a második (50 arany tétesz) nyereményt kapta, míg a tiszteletdij Szapáry Iván gróf Domusának jutott. Irodalom, színház, művészet. —­­Nemzeti színház (y.) Tegnap Justusnak „A phrenolog“ czimü, felvoná­sos bohózatát adták elő. A közönség tetszéssel fogadta, sokat nevetett ötletein és vidor helyze­tein, a főbb szereplőket meg-megtapsolta, végül pedig hívta a szerzőt is, ki e hívásra­­ kétszer je­lent meg a közönség előtt. Ekkép nincs, miért titkot csinálni belőle, hogy Justus nem más, mint gr. Zichy Géza, ama kevés számú fiatal mágnások egyike, kik a hazai irodalom terén működni örömüknek és becsvágyuknak tartják. E szép szándék ugyan magában véve nem han­golna bennünket dicsérő sorokra, mert az iroda­lom a képességek respublikája, hol nem az szá­­mit, hogy az iró czimerén hány gomb van, ha­nem csak az, hogy művében mennyi a tehetség. Justus vígjátékétól azonban e tekintetben sem tagadhatjuk meg az elismerést, habár nem is tartjuk valami kiválóan sikerült műnek. Jó ol­dalai az alapötlet újdonsága, mulattató helyze­tek, élénk dialog s egy pár alaknak eléggé si­került vázolása. Árnyoldalai pedig a kidé­zásban mutatkozó gyöngék, s a valószínűség rovására vitt némely forceirozások. Főalakja egy öreges marquis, ki a phrenológia hóbortjá­ban szenved: azt hiszi, hogy majdnem minden ember bolond; nagy szenvedéllyel vizsgálja és tapogatja az emberek koponyáit s e miatt kelle­metlenségeket okoz nejének, kinek vele kell utazgatnia, sőt leányának is, ki a nevelőházból csak az imént tért meg, s most szomorúan hallja atyjának e különös betegségét. Az anya és lá­nya közti kis párbeszéd nyitja meg a bohózatot, egészen más húrt pendítve meg bennünk, mint a­mit egy bohózat nyitányának kell megpenditnie. Az egész mű azonban gyorsan folyván, csakha­mar vidorabb hangulatot kapunk s megtudjuk, hogy a hazautazott leánynak a vasúton egy kis ártatlan kalandja volt. Egy csinos fiatal ember vette ugyanis ostromba hirtelen támadt szerelmé­vel, s a lányban is rokonszenvet ébresztett. De a vasút halad s az ismeretség csak pillanatnyi volt. Ámde e fiatal ember,Armand,(a marquisné egy ba­rátnőjének fia) csakhamar betoppan, s megtudja, hogy az ő kis ideálja mily szomorú családi kör­ben él. Az apa nem gondol velük, csak a kopo­nyákkal,az anya pedig e miatt kétségbe van esve. Megismeri maga is a marquist, ki — midőn Ar­mand tőle leánya kezét akarja kérni — mindig csak ennek koponyáját vizsgálgatja, miből heves párbeszéd támad s különösen bolondoknak tart­ják egymást. Meg kell adni, hogy mind a kettő­nek van oka rá. Armand ugyanis oly hóbortosan szeretett a fiatal lányba s oly hóbortosan top­pant be a házukba, hogy néző alig teheti föl róla, miképp ez fogja furfangos okossággal gyó­­gyitni ki az öreget, holott maga is olyannak mu­tatkozik, mint a kinek szintén gyógyításra volna szüksége. Denique az ifjú gyorsan alakot cserél, ° °­marquisnénak ajánlja, hogy majd kigyó­b­a gyítja ő — habár drasztikus szerrel — férjét, tudományos bogara által őt oly bonyodalmakba keverve, hogy örökre elmegy kedve minden phre­­nologiától. A nő beleegyezik. Az ifjú bátyja, ki a városban consul, éppen nagy bált ad, s Ar­mand kapja magát, a marquist meghívja a bálba de úgy, mint hires phrenologot a­­ bolondok táncvigalmára. A marquis kap az alkalmon,meg­jelenik, minden vendégben bolondot lát,­­minek valószínűsége azzal van elősegítve, hogy a ven­dégek közt csakugyan vannak bolondos lények, egy katonás asszony, egy önhitt compositor, egy brusque modorú ezredes, sat.) A marquis úgy beszélvén velők, mint bolondokkal, megsérti va­lamennyit, úgy hogy az egész társaság ellene lázad, s a legbajosabb kelepczébe kerül, midőn megtudja, hogy ő ez embereket minden ok nélkül s csupán tévedésből tartá bolondoknak. Kapkod fűhöz fához, midőn Armand megjelen, hogy kisegítse. A marquis hálával tekint rá, oda­ígéri neki lányát, nejének megígéri, hogy föl­hagy a phraenologiával örökre, s a városból, hol iljr csúffá járt, azonnal elutazik. A tárgy — mint látjuk — drasztikus, a­mit azonban a bo­hózat természete nagyon is megtűr. Gyakorlot­tabb írónak természetesen, ily anyagból sokkal erősebb hatásokat sikerült volna kiaknáznia , de legalább szerzőnk is bírt e keretben mulattató helyzeteket s néhány ügyesen vázolt alakot be­mutatni. Műve mindenesetre mulattató a közönsé­get,­­ mint első nyilvános termék, melyben a te­hetségnek élénk nyomai vannak, elismerést ér­demel. A közönség, mely a nézőtért nagyobbára megtölté, sokat nevetett, tapsolta a főbb szerep­lőket s kihívta a szerzőt. A színészek j­ókedvüleg játszottak, s kivált Szigeti József a czimszerep­­ben humorral festé a marquis phrenologikus bo­garát. Armand szerepében Náday ügyesen moz­gott, de eleintén több uidorsággal kellett volna játszania, miután csak a szeretetreméltósággal lehetne enyhíteni, e fiatal ember különös föllé­pését, Paulayné asszonynak pedig (marquisné) az első jelenésben kevésbé siralmas hangot aján­lanánk, nem ily busán kellene sopánkodnia, ha­nem csak nyugtalanul töprenkednie férje kór ál­lapota miatt. A consul bálján három színészünk életből ismert arczképeket copirozott: Benedek (Tomika zeneköltő) a Liszt hosszú szürke haját, Szigeti Imre (ezredes) a Khun báró portraitját Ujházy pedig (tudákos pedáns) a Pulszky Feren­­czét. A közönség nevetett a masqueokon, de mi nem tartanók kívánatosnak, hogy a hatáskere­­sés e fajtája színpadunkon divatba jöjjön. — Mosonyi „Álmos“-ának [vezérkönyvé­ről értesítést kapott a „F. L.“ mely szerint az el­hunyt zeneszerző nővére, [Brand Eleonora, haj­landó azt átengedni a nemzeti színháznak, oly föltételek mellett, minőkben boldogult testvérét részesítették volna. Az ügy elintézésére Schiller ügyvédet bízta meg. E körülményről már a nem­zeti színház igazgatósága is értesítve Iván. — Zichy Mihályunk Szent-Pétervár­­ról egy fényképvázlatot küldött Pestre, egy nagyszerű képéről, melyen­­ most dolgozik. Tár­gya ez , ha Krisztus ma jelenne meg a földön ! Egyfelől a Krisztus helytartója a pápa tartja roppant fén­nyel egy ünnepi menetét, másfelől pedig a megváltó jelen meg, egyszerűen, dics­körrel feje körül. Az ebből támadt zavar képezi e festmény életteljes mozgalmát. A pápa környe­zetén látszik a kellemetlen hatás, ellenben más­oldalt a szegények örülnek, ujjongnak, a Krisz­tus szeretettel nyújtja feléjük kezét. E képet a művész Angolországba fogja­­ küldeni. Egyleti és közintézeti hírek. — A magy. kir. természettudo­mányi társulati. h. 17-ére kitűzött gyű­­lése a közbejött akadályok miatt későbbre ha­lasztatott el. A közelebbi ülés ideje meghívók által fog tudtul adatni. — A „pesti szegény gyermek kórház-egylet“ holnap, azaz május 14-én vasárnap d. e. 11 órakor tartja meg saját helyiségében (ösz-uteza 2. sz. a.) évi rendes köz­gyűlését. Nemzeti színház. Szombat, május 13-án. XVI. olasz operai előadásul: „A kegyencznő.“ (La Favorita.) Opera 4 felv. Budai várszínház. Szombat, máj. 13-án. „A Phrenolog.“ Eredeti bohózat 1 felvonásban, 2 részben. A nagy komlóban Bakonyi magyar daltár­sulata és Bunkó Feri népzenéje. Üzleti hetiszemle. Első fele. Pest, máj. 13. A pénzpiacz helyzete lényeges változásnak megy elébe, mert Franc­ia­ország és Poroszország között a békekötés a lefolyt héten véglegesen megköttetett s mivel valahára már a franczia polgárháború is vége felé közeledik. Az angol és belga pénzügyi sajtót igen élénken foglalkoztatja ezen kérdés: minő hatása leend annak, ha a pénzügyi és kereskedelmi forgalmat Európa Francziaországgal újra megkezdi ? Tagadhatatlan, hogy úgy a háború költségei­nek kifizetése végett, mint Francziaország élel­mezésére roppant mérvű mozgalom fog tám­adni a tőkék és javak forgalmában. Az elsőnél, vagy­is a pénztőkéknél, főleg Anglia, Belgium és Hollandia, az utóbbinál, a gabnaszállításnál, Magyarország, Oroszország és az amerikai egyesült államok vannak érdekelve. Termé­szetes azonban, hogy Francziaország gabna­szükséglete is lényeges befolyással leend a pénz­piacz helyzetére. E szükségletet 28 millió hecto­­literre becsüli a „Moniteur des int. materiel,“ mert Francziaország évenkint 108 millió hecto­litert fogyaszt, de a háború miatt temérdek föld vetetlen maradt, úgy, hogy az idei termés ked­vező aratás mellett is csak mintegy 80 millióra fog menni, 25 milliót tehát Magyarország, Orosz­ország és Észak-Amerikából kellene fedezni. Rendes körülmények között Francziaország gabnaszükségletét iparczikkekkel fizeti meg, most ezt nem teheti, mert ipara a háború alatt iszonyatos sokat szenvedett; a gabnáért tehát szintén aranyat ezüstöt leend kénytelen fizetni. Ily viszonyok mellett a disconto szükségképen igen magasra fog felszökni. És a „Mon.­des. iat. mat.“ azt következteti,hogy jelenleg egész Euró­pa egy olynemű financiális crisis felé közeledik, minő az 1866. vagy az 1859-ki volt, midőn a pénzkamatláb 10—12 százalékra szökkent és számos tekintélyes kereskedelmi házat romlás­ba sodort. A lefolyt héten a tőzsde Pesten is mint Bécs­­ben és Berlinben elég jó hangulatban volt. A meglevő pénzkészlet becse emelkedik s innen van, hogy az alapító bankok részvényei hirtelen magasabb árfolyamot nyernek. Ebből némelyek már azt is következtetik, hogy e bankok szédelgést kezdenek és a pesti tőzsdére veszélyt hozhatnak. Pedig hát volta­­képen nálunk a vállalkozási téren semmi újat nem registrálhatunk. A keletkezőben levő ható­sági bank és a mezőgazdasági bank még ma is csak úgy a megvalósulás küszöbén áll, mint he­tekkel ez­előtt. A magyar tengerészeti társu­lat országos közraktári szervezet, Ferenczi csa­torna szabályozási társaság és több hasonló közhasznú vállalat, melyek már egy év óta tervben elkészültek, tényleg pénzhiány miatt nem alakulhatnak meg. Vállalkozási szédelgés­nek tehát nálunk most nyoma sincs, sőt e téren valóságos tespedés uralkodik. E tudat szilárdí­­tólag hat a veszélyt eddig kiállott részvé­nyekre. A malmok közül már kettő megtartó idei rendes közgyűlését és az eredmény megmutatta, hogy malmainknak nincs okuk a jövőtől re­megni. Ha a pesti gabna­forgalmi viszonyok meg­javulnak, az előbbi idők áldásos korszaka rájuk újra felvirad. Lassankint malmaink most már elegendő üzleti tőkét is gyűjtenek ; a Concordia pl. 250,000 frtnyi idei tiszta jövedelmét nem osztja ki, hanem a helyett részvényeseinek köt­vényeket ad. Tőzsdénkén a forgalom egészben véve még mindig igen kisszerű. Ha valaki valamely pa­pírból egy nagyobb tételt nyereséggel el akar adni, mindjárt gyanúra ad okot, hogy az illető vállalat ügyei kuruczul állanak. A papírok árfo­lyama a lefolyt héten alig változott. Tőke be­fektetési papírokban csend volt. Biztosítók tartósan rendkívül kedveltek. Pan­nónia visz. biztositó 330 (—8), minthogy reali­zálási eladások történtek. Unió viszonbizt. 316 (—2 frt), Haza 111; első magyar 770(-1-10 ft), Hunnia 180 forintra szökken, de később 176 frton záródott (-f-2 frt). Kezdő vasutak fenntartott árfolyamon gyen­ge forgalomra tettek szert, árfolyamuk egészen a bécsi tőzsde jegyzésétől függ. Keleti 85(-1-1 ft) a többi változatlan. Pesti közúti a zord tavaszi napok alatt el volt hanyagolva, árfolyama 288 ftra sülyedt (-1-3 ft), azonban általán ezt elég jó befektetési papírnak tekinték, budai névleges üzlet mellett 2 fttal lejebb ment 125 p. Bankok közül a bécsi tőzsdén jegyzettek az ottani alacsonyabb árjegyzés folytán el vol­tak hanyagolva; magyar hitel 106 forint 50 kr. (—2.50), angol magyar 88 és 86 között moz­gott (0.50), franczia magyar melynek számára Bécsben hausse konsortium alakult, 79.50 kelt élénk forgalomban és 78.50 záródott (-1­ 4.75). Helybeli bankok mérsékelt üzlet mellett fentar­­tott árfolyamon keltek, takarék és hitelegylet 46 fton (-j­­egy ft) terézvárosi iparbank 26 (-­- 0.50), pesti népbank 32.50. Takarékpénz­tárakban az üzlet csöndes volt, árfolyamuk nem változott. Malmok jó vételkedvre találtak, de némelyik árfolyama lejebb ment, Concordia 510-505 (— 5 ft), Luiza 136—134 (— 4 ft), Viktoria 5 fttal javult 205 p. Serfőzdékben nem volt üzlet. Szeszfinomitók javultak, Gschwindt-féle 189 (-1-2 ft) Gőzhajó­zás bágyadtabb, hajóhitel 100 (—6 ft) Országos gőzhajózás 44—44.50 (-1­ 0.25). Egyéb vállala­tok közül Athenaeum, mely 24 ft osztalékot fizet, 170 fton 10 ft javulással kelt. Bőrgyár 115— 110, Drasche féle téglagyár 91 (-1-2 ft) gyára­­tott fonalgyár 132—133, salgótarjáni kőszén 118 (-f-2 ft),szálloda 160 (-f-1 ft) gyapjúmoso­­da 110 (-L-5 ft). Pénz szűkén volt. Kézműipar. Fényüzési czikekben az egész forgalom csak csekély detail-eladásra szorítko­zik s arany és ezüstművesek, órások, diszmó- és porczellánárusok, könyvkötők, aranyozók és üvegesek üzlete némely nap alig jobb, mint té­len volt. Részint az észrevehető pénzhiány, de részint a folyton hűvös időjárás is kedvezőtlen befolyással vannak a divat- és pipereüzletekre, melyekben a megrendelések húsvét óta lényege­sen csökkentek. Férfi- és női szabóknál nem sok a megrendelés s a strike daczára is van rendel­kezésre álló munkaerő; egyébiránt a strikelök közül is egy rész már visszatért munkához, kik különben is úgyszólván csak erővel lettek a munkától elvonva. A czipészlegények is strikera készültek, de a kedvezőtlen üzletmenet miatt valószínűleg jobb időre halasztják szándékuk kivitelét. Kalaposok, keztyüsök s paplanosoknál a kereslet gyenge. Paszomántosok, kárpitosok, asztalosok, képfaragók, szobafestők és mázolók kaptak megrendeléseket. Mázolóknál kevés a használható munkás s 2—3 napidijt fizetnek. Bádogosok és lakatosok el vannak látva munká­val s néhány gépgyárban is javult a kereslet. Kőmives munkAnnn­ Wi—még­ eddig nincs nagy hiány. A péklegények csütörtökön este tüntettek; kívánságuk az, hogy ágyat kapjanak hálásra s hogy a munkások száma a műhelyekben szapo­­­rittassék; most majdnem szakadatlanul ugyan­azok dolgoznak éjjel-nappal s felváltást kíván­nak. 596329, továbbá 420029 és 45801 frt. Négy év alatt tehát összesen leíratott 109539 frt. — Németország a háború alatt szen­vedett veszteségeket az üzleti és gyári vállalat terén új nagyobb vállalatok alakítása által igyek­szik helyrehozni. Alig múlik nap, melyen egy­két ily alakulóban levő társulatról hír nem ér­kezik. Lüneburgban részvényekre egy nagyszerű mérvben tervezett fonodát állítanak, Görlitzben jelzálogintézetet, Luxen­­b­u­r­g­b­a­n nemzetközi­­ bankot, az Elbafolyam medrének tisztán tartására tervelt társulat is ala­kulóban van. Königsbergában rész­­vényfonoda alakul 275000 tallér alaptőkével; Darmstadtban 21 millió ft alaptőkével kereskedelmi és iparbank létesült.­A Berlinben alakuló számos pénzintézetekről már máskor szóltánk. Közgazdasági vegyes. — Pesti „Victoria“ gőzmai A gőzmalmok I. évi üzletére vonatkozólag érdek­kel bírnak a Victoria idei mérlegéből vett követ­kező főbb tételek: Felöröltetett 524000 mérő és ebből az alapszabályszerű leírások után 79000 frt tiszta jövedelem marad fen, a jutalékokra és tartalékalapra számított levonások után pedig minden 300 frtos részvényre 24—26 frt osztalék vált lehetővé. A leírás a nyereség és veszteség számlára következő: gépek és kazán 24453 frt, épületek 7026 frt, eszközök, szekerek 8468 frt, új beruházásokra 9992 frt, kétséges tételekre 11000 frt, fen­tartott összeg 60939 frt. A vagyon­mérleg szerint marad teher: épület és telken 6 m. A „Hon“ táv sürgönyei. Bécs, máj. 13. A jaworznói kincstári kőszén­bánya eladása iránt folytatott alkudozások be­fejeztettek. A Springer, Schöllen és Guttmann testvérekből álló consortium 2­11, millióért vette azt meg. Valószínűleg részvénytársaság fog ala­kulni e kőszénbányára. Bécs, május 13. A mai „Wiener Ztt.“ egy cs. köriratot közöl, mel­lyel gróf Lodron, a ti­­roli és vorarlbergi helytartói állástól saját kérel­mére felmentetik, és arra gróf Taaffe nevez­tetik ki. München, május 12. A városi tanács mai ülésében elhatároztatott, hogy a felső-bajoror­­szági kerületi kormány megkeresendő, hogy a városi felsőbb leánytanoda vallástanítóját, Stré­bert, a vallás tanításától azonnal távolítsa el, ellenkező esetben a tanács maga fogná Stréber­nek az iskolába való belépést eltiltani, és végső esetben a felsőbb leánytanodát mint községit teljesen feloszlatná. Stréber egyúttal vallástanító a Vilmos gymnasiumon és a történelem tanára, — és, mint be van bizonyítva, a vallási oktatás­ban, valamint prédikátióiban, önszántából a csalhatatlansági tant adá elő a tanulóknak, és felolvasá a klérus ellen kiadott pásztorlevelet és a Döllinger elleni exkommunikáló bullát. A tanács elhatározá továbbá, hogy csak oly vallástanitókat alkalmazand, kik reserválist ál­­litnak ki a csal­hatatlan­sági dogma ellen, vagy esetleg világiakat bizand meg a val­lás tanításával. A tanács elhatározá végül, hogy megkeresi az államkormányt, miszerint adjon ki alkalmazkodás végett szabályokat, me­lyek a népiskolákban tanított csalhatatlansági dogma ellen a szülők által beadott számtalan óvásokkal szemben a tanítók részéről követen­dők lesznek. Továbbá kérdés intéztetik az állam­kormányhoz, hogy váljon az új vallási tan ál­tal indokolt elmaradás a hittanítási előadások­ról iskolai mulasztásként fenyítendő , és mi legyen a teendő azon tanítók irányában, a­kik a csalhatatlanságot hirdetik. Versailles, május 12. A délután folytában a convent csapatai elfoglalták Oisseaux-t, Issy mellett. Sok felkelő öletett meg és fogatott el; 3 ágyú vétetett el tőlük. Pouyer-Quertiernek egy sürgönye jelenti a békefeltételeket, és tudtul adja, hogy ö Mainzban és Kölnben időzik, hogy a foglyokat meglátogassa, és azokat segélyezze. A „Le Monde“ Chambord grófnak egy iratát közli, melyben ez a maga igényeit ismétli, egy­úttal alkotmányos monarchiát ígér, kielégítő ga­­ranciákkal az egyház és állam szabadságára nézve, valamint pártatlan kormányt. Páris, május 12. A jóléti bizottmány prokla­­mációja tudtul adja az Issy átadásánál fölfede­zett árulást, valamint azt, hogy egy kaput szán­dékoztak megnyitni. A vétkesek legnagyobb­részt elfogattak. Egy haditörvényszék álladóan ülésez. Berlin, máj. 10. Bismarck a tegnapi birodal­mi gyűlésben nem adott kimerítő közléseket a békeszerződés iránt, minthogy beszédét, légzési baja miatt, meg kelle rövidítnie.­­ A német csa­patoknak a berlini éjszaki erődökben maradása a franczia kormány határozott kivonatára tör­tént. Fabrice titknak meghagyatott, hogy Páris éjszaki részéről is tisztítsa el a felkelőket. A né­metek a versaillesi kormánynak fegyvereket és lőszereket adnak rendelkezésére. A foglyok vis­­­szaszállítása már e hó 13-kán megkezdődik. Bécs, május 13. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 279.80. Napoleond’or 9.95VS Lom­­bardok 178 60.—­ Angol-Ausztrian 239—.—. Tramway 215.— Galicziai Bécs, május 13. (Előbörze.) Hitelrészvény 279.80. Éjszaki vasút 2240.30. Államvasut 421. 50. Lombardok 178.50. 1860-ki 97.— 1864 iki 125.50. Mi gyar jutalomsorsjegy——. Napoleon d’or 9.95 Vs­ Magyar hitelrészvény. 106.—. Gali­cziai 262.—. Anglo-Ausztriai 238.25. Franczia osztrák 111.—. Tramway. 215.— Adómentes kölcsön —.— Ferencz­ József vasút —. — . Fran­­co-Hungarian —.— . Alföldi vasut —. Zillog kölcsön —.—. Építési bank —.— Népbank —. —. Bécsi bank —.—. Frankfurt, május 12. (Esti zárt.)Osztr. hitel­­részvény 266.—. Osztr. állam vasúti részvény 400.75. Lombardok 170.—. Galicziai 248.25. Frankfurt, május 12 (Zárlat.) Váltóárf. 95. Vi«. 1859-ki E. metalliques —.—. Uj ezüst köl­csön —. Nemzeti kölcsön —.­­. Régi metalli­ques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882 ig­97.—. Osztrák hitelrészv. 266 25. Osztrák államvasut 400.75 1854-ki sorsjegyek 7275 1864-ki 119.50 1860-iki 79.25. Fér. Jó­zsefvasut 19150. Lombardok 170.25 Galicziai 249—. Papirjáradék —.—. Ezü­stjáradék 55.V. Osztr. bankrészv. 711.— Magy. sorsj. 85.25. Berlin, máj. 12. Csehnyug. vas. 105.50. Gá­li, sí­ai 106. V«.Államvasut 228.%. Önkénytes köt­­ő­­ör —.—. Metalliques 48.—. Nemzeti köles, 55 Zs. Hitelsorsjegyek 89.—. 1860-diki 79.25. 1864-iki 68.50 Bécs 80.75.— Hitelrészvények 151.75 Romániai 49.50. Lombardok 96.75. Kivonat a Budapest­ Közlönyből. Árverések: Nagy Abony községházá­­n­ól junius 16. és julius 17. d­ e. 10 ó. Szőlő. — O-Sóve (Bács) községházánál junius 25. és jul. 30. d. u. 31/7 ó. Földek. — Puszta-Edericsen aug. 4. és September 4. d. e. 10 ó. Földbirtok. — Tatában a mezővárosházánál május 30. d. e. 10 ó. Ingóságok. — Pest statio-utoza 29. sz. máj. 25. d. e. 9 ó. Földek. — Szántón a városházá­nál jun. 14. és jul. 13. d. e. 9 ó. Úrbéri telek.— Buda városházánál május 25. és jun. 25. d. e. 10 ó. Ház. — Buda városházánál ugyanakkor, egy másik ház. Kajdacs községházánál máj. 31. és jun. 30. d. e. 10 ó. Földek. — Berencz köz­ségházánál jun. 5. és jul. 10. d. e. 9 ó. Földek. Dejthe községházánál jun. 7. és jul. 5. d. e. 10 ó. Irtványok. — Récse községházánál jun. 6. és jul. 5. d. e. 10 <5. Telek. — Pered községházánál jun. 14. és jul. 12. d. e. 10 ó. Földek. — Felső- Pencz községházánál jun. 5. és jul. 10. d. e. 10 ó. Szőllő. — Farkasaszó községházánál jun. 5. és jul. 10. d. e. 10 ó. Földek. — Csonopla köz­ségházánál jun. 25. és jul. 30. d. u. 3 órakor. Telek, Pályázatok. Szegeden adók. segédtisz­ti állomásra. Foly. máj. közepéig a szegedi p. ü. igazgatósághoz. — Adótiszti állomásra. Foly. máj. közepéig a kassai p. ü. igazgatósághoz. — Adótiszti állomásra. Foly. máj. 30-ig a beszter­­czebányai pénzügyigazgatósághoz. Ár&elet a pesti börzén. Magyar vasúti k<H«m­ 107 20—107 30 Magy. sorsj.­szölef. 92——92% Bordása­­na megv. köt. 76­7»—76­­. Pécsbarosi vas 177—178— —. Alföld Somai 177——178— Északk. 163——164—. Magy. kat. 847« 85»­. Pesti kösuü 283—290— Budai 125 bat. 127—. Bécsi Tramway 216-----216— I. snagy. 770 780—. Hasa 111 — 112 —. Pesti bat. *75 280 Unió 310—815—. Pan. viszonbat. 830 335—. Hunnba 176—176—. Angol-msgy. bank 86%—86’/,. Magy. által. 106-----107—. Francnia-ms­gy. 777,-7«. Pesti népbank 88——84 Pesti kereak. 676—880— Bu­­dai 183—192—. Pesti iparbank 416—426.— To­ur. iparb. 267i—25*­* Pesti takarékpénztár, 3300 8­60—. Budapesti fővár. 167—168—. Terézvár. 467*— 6—■ [UNK] Külvárosi 47—48—. Ferenca-Józsefvárosi 46.— 47 —■. árpád gőzmalom 260—260—. Blumféle 200— 21 —. Conooráia 606—610—. Király 360—870—. Lotzs 130 IS3 Molnár és sütők 2­6-220—. Unió 246— 856-. Victoria 200-210­. í. budapesti 150—660—. Pannónia 696—615—. Hongora*., 880-----800—. Bidai gyártelep 70—71—. Erzsébet 186—180—. a magyar serf­őzd­e 570— 676—. Király 80- 82­. Hajóhi­ Sei 105-110—.­­ magyar g­ő a­h­a­j­ó 73— 80—. Or­szágos 44------46— Magyar Lloyd —. ------Pest-b­­esi vontató 66—67—. Flore seappangyár 63. 66 Gyárától: fonalgyár 132—184—X magy. bőrgy. 115-120. I. ma­gyar ssepafln 190—810. Újpesti 220—831. Qsehwindt­­sále gyár 190—192 Salgótarjáni kösnénb. 117—, 118­ Pestitumei hajógy. 26 —35. Alagút 102 —104 Prsa­ oba téglav. 91 93—. Athenaeum könyvnyomda 176 —180. Ganzféle vasönt. 286—290 Üvag.------ Vendéglő 169 — 160—. Waggongyár­­.— Gyapjúmosó —­-----.Magy. sálogl. 67,% 89—90—. Napoleondor 9.94 -9.98, Arany 5.82—5.88— Ezüst 121-----122 ■/, Poros» tallér 1.84»­, 1.66— Frankfurt 1041/,.—106.— Hamburg 100. m, bank 917, —92—. London 10 font *1. 186 —1867*— Porta 100 frante----------------­ Nyomatik a kiadó-tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény­társulat nyomdájában (eselőtt Emich G.) Barátok tere 7. h. 1871. A szab. pa. k. Dunagőzhajótársaság, Bécs-Pozsony (helyi gőzös) naponként 3 ó. d. u. Bécs-Pest: naponta 6‘­. órakor reggel. Ujszőnyről Esztergom Vácz és Pestre : naponta kora reggel a bécs-győri vasútvonal megérkezte után. N.-Maros-Bogdány-Szt-Endre-Pest: naponta 6 ó. reggel. Pest-S­oroksár-Ráczkeve-Dömsöd : naponta 271 ó. d. n. Pest-Ujszőny : naponta 67­ órakor este. Pest-Mohács : naponta 12 órakor délben. Pest-Zimony-Belgrád : hétfő , kedd , szerda , péntek, szombat és vasárnap 6­t órakor reggel. Eszék-Zimony : kedden reggel. Orsova-Giorgevo-Galacz és Konstantinápoly : pénteken délelőtt. Orsova-Giorgevo-Galacz csatlakozva a Szerbiából jövő hajóhoz : hétfőn d. e. Pest-Bécs: naponta este és Ujszőnyre 6 órakor. Pest-Vácz-Esztergom : naponta 3 órakor délután. Pest-Szt-Endre-Bogdány-N.-Maros : naponta 2 ó. d. u. Dömzsöd-Ráczkeve-Soroksár-Pest: naponta 6­6. reg. Ujszőny-Pest : naponta 12 órakor délben. Belgrád és Zimony-Pest: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap, 6 órakor reg. Belgrádról, 7 órakor Zimonyból. Orsova-Pest : péntek 5 6. reg. Galacz-Orsova-Zimony-Pest: kedden reggel. Galacz-Orsova-Belgrád : pénteken reggel. Konstantinápoly-Orsova-Belgrád-Zimony-Pest : kedden. Szeged-Zimony : szerdán és szombaton reggel 6 órakor. Zimony-Szeged : csütörtök és vasárnap délben. Belgrád-Orsova és Oláhország : vasárnap reggel. Zimony-Eszék : szombaton reggel. Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. A személyszállító hajók megérkezése Pestre. Bécsből naponta este. Esztergomból és Váczról : naponta délelőtt. Nagy-Maros-Bogdány ha Szent-Endréről : naponta d. a Dömsöd-Ráczkeve Soroksárról: naponta d. e. Ujszőnyről: naponta délután. Mohácsról : naponta d. u. 4*­, órakor. Belgrád és Zimonyból : hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és vasárnap délután. Orsováról és Oláhországból : vasárnap délután. Am egyezült magy. gőzhajót h­a au­g. Pest-Mohács : naponta reg. 6 órakor. Mohács-Pest : naponta d. n. 4 ’/, órakor. Pest-Esztergom : naponta d. n. 3 órakor. Esztergom-Pest: naponta 4*/1 órakor reggel. BÉCSI TŐZSDE. Május 12. Egység­ papír k. m»].—nov. 5% . » k. febr.—aug. 5% . aEÜat k. jan.—]ul. 5% „ „ k. ápr.—oct. 6% Ősit. ért. viasztüzentendó (’­,) 6% 1839-iki egész sorsjegy . . . „ „ egyötöd . ... 1854-ki 950 frtos . 4% • 1860-ki 500 , . 5% . 1860-ki 100 , , 5% . 1864-ki 100 „ „ ... Államjószág záloglevél 180 frt . . Földtehermentesitési kötvény. Horvát-tótországi.......................... Erdélyországi............................... fémes­ bánáti............................... Ugyanaz 1867. kisors....................... Magyarországi.............................. „• 1860-diki Egyéb kölcsönök.. . . . Dtmaszabályozáai.......................... M. vasúti kölcsön 180 o. e. ft. si. 5% Magyar jutalomkölcsön................. Török jut. 400 ft. 180 befl.. . . . Részvények, fAngol-osztr.­bank 200 frtos ea. 45% Angol-magyar bank 200 frt. ez. 40% Osztr. földhitelintéz. 200 frt. ez. 40% beresk. és iparhitelintézet 180 frton Alt. m. hitelint. 200 frt. 40% befl­. Triesti kér. bank 500 frt.................. Pesti kér. bank 500 frt................. Oszt. discontobank 200 frt. 40% bef. Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 frt Franco-osztr. bank 200 ft. e. 80% bef. magy. bank 200 ft. e 30% bef. Pénz áru 59 15 69 30 59 16 59 25 68 86 68 95 68 76 68 85 *94 50996 -998 50394 60 91 - -92 -97 — 97 36 109 —109 50 126 —125 26 127 —128 — 88 50 84 50 76 96 75 75 77 75 78 26 76 96 76 50 79 75 80­­ 78 80 79 — 95 30 95 6ú 107 35107 50 92 -98 35 63 -63 50 140 60241 -85 50 86 60 *80 10880 30 106 -106 60 892 —895 -11150 78 50112 — 79 — Osztr. nemzeti bank Osztr. egyesületi b. 200 ft 40% „ Alt. forgalmi bank 200 ft. 60% „ Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% » Alt. fiaméi (n.­várad-eszéki) 200 ft. e. Cseh nyugati vasút 200 ft. Cseh északi vasút 150 ft. Osztr. Dunagözd. társaság 500 ft. pp. Erzsébet vasút 200 ft. pp. . . . . „ Unz-budweisi vasút 200 ft. e. .. „ „ 200 o. é. 164 Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp. Ferencz-József vasút 200 ft. Pécs-barcal vasút 200 ft. e. Galicz. Károly-Lajos vasút 200 ft. e. Grácz-köflachi vasút 200 ft Kassa-oderbergi vasút 200 ft. . . . Lemf­erg-ozernov.-ja8syi v. 200 ft. e Triesti Lloyd 500 ft. pp................... Magyar Lloyd Pesten 200 ft. . . . Osztr északnyugati vasut 200 ft. e. Pozsony-nagyszombati vasút L kib. » ff »♦ Ü* Rudolf vasút 200 ft. ....................... Erdélyi vasút 200 ft. e..................... Államvasut 200 ft. p......................... Sz.-fehérvár-győr-grácsi ..... Déli vasút 200 ft............................... Déli ész. ném. összek. v. 200 ti. p. Suez társaság 500 frank .... észak-keleti vasút 200 ft. e* ír keleti vasút 200 ft e. Salgótarjáni kőszén 100 ft. tas T. bizt 800 ft. . . Záloglevelek (b­o frtos). 6% Pénz áru l 88 -90 -94 — 94 50 —. — 89 — 740 -742 — 107 50108 -164 --164 50 24? -247 -. 1^7 —177 96 *80 60961 61 003 —606 -123 -197 76923 50 195 *t— -- --8243 ->948 -201 6080S " 176 -876 50 262 26268 50 2á0 -96 —282 “ 98 60 174 86 -- —174 76 _ --880 —888 — — —— — ~ — --_ —-163 76164 96 171 -172 -43» 60­422 “ 170 76171 “ 179 30179 «0 177 —177 50 — — — — 1 247 —841 SO I 815 60216 -161 60162 -1«3­­84 60163 60 85 - ^ 1 108 25106 50 1­86 80 87 — fr tumxati bank 5% p. p. . Magyar földbirozat 5V, % i ., » Jövedékjegy *»­, „ kereak. bank.................. jalxilegbank 8%.................. Elsőbbségi kötvények. (b­o frtos) Lföld-fiumei 5%/o a. o. 4. . . . !ab északi pálya 6% a. o. é. . ii­i. nyugati pálya 5% a. o. i. . I, I. 1869 5% a. o. é a. o­a. o. 5% e. o. é. 1869 kib. 57, 1889 kib. 6% aki vasút 5% p. p. „ 5% o. é. „ 5% a. o. é. t pály. 6% e.o. é. . i a. o. 4. . . . . -LáJos 5% a. o. 4. „ II kib. 6%e.e.é. „ H. kib.5% e.o.é. „ in. kib.5% e.o.4. p. p. . . . ya 5% «• o. 4. U a 5% a. o é. . . „ 1869. kib. 5% a. vasút 5*/o a. o. 4. o. 4. vaspálya (500 fr. dbonként) „ i­isi 1867­ kib.(600 fr. db.] 5% a. o.é. 1870—74. 8%(500 fr.db.J 1875—76. 6%(500 fr.db. ’ vasút* 5% o. 4. 5% o. 4. Pénz áru 97 60 97 76 92 60 98 —­­ 89 80 89 60 84 — 84 S0 88 90 89 90 97 76 98 -94 50 95--91 40 92 60 94 75 95- 94 2S 94 75 101 60101 7f 81 *6 91 60 18-88 50 106 50100 80 96 90 97 10 92 — 92 60 105 —106 26 99 75 100 25 90 --90 20 79 25 79 5í 90 80 91 --83 70 83 90 96 25 96 50 91 -9150 91 -91 60 88 75 89-139 25139 50 185 —136 60 112 25119 50 89 80 90 -• 241 —242 -238 50239 — 96 -— 96 60 87 -87 95 HngAnsorsjegyek, Koreák, hitelintézet 100 frt . . C’arv 40 frt pp............................ 1. magáahajózási 100 frt pp Keglevich 10 frt pp...................... Budai 40 frt. o. é. ................. Pálffy 40 frt. pp............................ Hudolf alap 10 frt . 4. ... Salm 40 frt. pp. ...................... Szt­ Qenois 40 Art pp.................. Stanislai városi 90 frt. o. 4. Triesti 100 frt pp......................... . 50 frt. o. 4......................... Waldstein 90 frt. pp..................... Windischgritz 90 Art pp. ... VÁlték (8 hét«). Amsterdam 100 hol. frt. 5% . . Augsburg 100 d. n. frt. 4 */* % .­­Berlin 100 tallér 5%...................... B­oroszló 100 tallér 5%.................. Brüssel 100 frt. 21/» %................. Mainar Frankfurt 100 d. n. üt. 4% Hamburg 100 markbanoo 4% . . London 10 font sterling 5% . . . Lyon 100 frank 2%%................. Milano 100 uj lira 5 °/o................. Marseille 100 frank 2%................. München d. u. fit. 41/. % . . . . Paris 100 frank 2,/1 °/0.................. Sz. Pétervár 100 rubel 6% % . . Bukarest (31 nap látni.) 100 pl. plast. Konstantin. „ fl „ 100 »Ö. „ Pénzek. Császári arany tt tt teljes sólya frankos arany . . . . Orosz Imperial Pénz Áru 168 60164 — 84 —36 _ 100 —102 — 15 — 17 -83 -84-29 —30 -15 -15 60 89 —40-*9-80-94 -96 _ 122 —124 _ 58 — 60-22 —23 — 21 50 ** 50 1 104 6010* 60 I 104-104 so 1 49 in 49 2D i 104 80104 3o g 91 -»2_.fi 115 901**50 S -- --_ fej -- -­““_ju -- — — ü — -­— _w — _ 1 _ 9!.----­■“ _ K 5 93 9 96 5— i »95i _»6 g ~“I

Next