A Hon, 1872. július (10. évfolyam, 149-175. szám)

1872-07-01 / 149. szám, esti kiadás

149. szám. 1. évfolyam. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tera 7. sz. földszint Előfizetési dij „ Postán küldve, vág­” Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . . . . . , 1 frt 85 kr. S hónapra.............................5 „ 50 „ 8 hónapra.............................11 , — „ Az érti kiadás postai kü­lönküldéseért felülfizetés havonlhut . . . . 30 kr. A* előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, ■ ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni. isii kia­ dás. .»*«f 1*TM <*• POLITIKAI ES KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP, Pest, Julius 1. Pest, jul. 1. Az utóbbi napok választásai nagy­ob tyÜra az ellenzéknek kedveztek. A tegnap megejtett választásokról még­­ nem érkeztek híreink s valószínű, hogy a tegnapi vihar több vonalon lehetetlenné tette a távirdai közlekedést s igy tudósítá­saink a tegnapi napról szintén késni fog­nak. A tegnapelőtti és a pénteki válasz­tokról azonban már érkeztek nagyobb ára. kedvező tudósítások. Mindenekelőtt az erdélyi aranyosszéki választásokról kell megemlékeznünk. — Aranyosszék az ellenzéki jelöltek­nek fényes győzelmet szerzett s ez följogosít a reményre, hogy a két el­lenzéki­ képviselő megválasztását még több ellenzéki győzelem fogja követni. Ideje is, hogy Erdély valahára ébredjen s szűnjön meg a kormánypárt s a kerüle­tekre szorult ministerek asyluma lenni. v Aranyosszék, midőn az ellenzéki jelöl­teket Houchard Ferenczet és Csip­­kés Lajost győzelemre segítő, faképnél hagyta a gyávaság és a hátramaradás po­litikáját. Kívánjuk, hogy Aranyosszék maradjon ezután is és sokáig a szabad­elvű haladás aranyos széke. Houchard és Csipkés megválasztatása által az ellenzék két szavazatot nyert. Kasa városa is kitett magáért. Óriási többséggel az ellenzék jelöltjét, E­d­e­r Ferenczet választotta meg, megszün­tetvén ezáltal azon anomáliát, hogy az ellenzéki Kassát­ kormánypárti képviselje. Rimanóczy, ki harmadéve általános megbotránkozásra három szavazattöbb­séggel választatott meg, a boldogult L­u­­zsénszky Pál ellenében, ezúttal szóba sem jött. Kassát tehát visszahódí­tották a baloldalnak s ez által elég­tétel van adva Luzsénszky Pál szelle­mének. Makó városa is eclatánsan nyilatkozott az ellenzék politikája mellett. Dobsa Lajos óriási többséggel választatott meg, a jobboldali jelöltre 15-en szavaztak. Csong­rád város is az ellenzéki jelöl­tet segítő fényes győzelemre. Csongrádra a kormánypárt egy fiatal óriás : Toldy Istvánt vitt, kiről a „Reform“ azt mond­ja, hogy a „radikális“ elveknek képvise­lője. Hanem báz ez importált kormány­­párti „fiatal óriás„ kudarczot vallott, va­lószínűleg nemcsak azért, mert a „Re­form“ azon száma, melyben Toldyt ajánl­ja a csongrádiak figyelmébe — csak a választás után érkezett Csongrádra. Megválasztatott Csongrádon. É­d­e­r István, Kecskemét város első kerülete is hű­ maradt magához, a­midőn volt ellen­zéki képviselőjét, Kiss Miklóst válasz­totta meg ezúttal is. A II-dik kerületből eddig csak arról értesültünk, hogy ott a kormánypárt végtelen erőfeszítése és erő­szakoskodást követ el. Itt a hivatalnok Horváth Dömével: Bagi László ellen­zéki áll szemközt. H.­B­öszörmény városa is az ellen­zék mellett nyilatkozott. Megválasztatott Gaál Mihály 1394 szavazattal. Harmad éve Böszörményben az ellenzéknek csak 812 szavazata volt. Torontál megye basa-hidi kerülete Miletits Szvetozárt választotta meg 668 szavazattal. Beregh megye ezúttal is jobbolda­liakat választott. Megválasztatott a tisza­háti kerületben L­ó­n­y­a­y János, heves küzdelem után­, a kássonyi kerületben Lónyay József, a felvidéki kerületben B­u­d­a­y Sándor, a munkácsi kerületben Horváth Károly 1604 szavazattal P­é­­chy Tamás 1052 szavazata ellenében. Ez utóbbi területben harmadéve nem volt ellenzék, amenyiben a jobboldali je­lölt egyhangúlag kiáltatott ki képviselővé — most Horváth Károly tekintélyes el­lenzékkel állt szemközt. S ez egész Be­­regh megyére nézve áll. Eddig van 109 ellenzéki képviselő. Ma választanak: Debreczen vá­ros, Maros-V­ásárhely, Liptó­ megye, Bé­kés város, Bereg megye, Ugocsa egyik kerülete és Nagy-Kikinda. A jobboldali lapok V­é­c­s­e­y Tam­ késmárki képviselőről azt írák volt, hog jobboldali programm alapján válas­tották meg­ Késmárkon. Mi siettünk kormánypárti lapok szándékos tév­dését helyr­eigazítani, de miután t. jobb­oldali collegáink erről tudomást nem vettek, fölemlítjük, hogy Vécsey Tamás a tegnapi „Ellenőrben“ tiltakozik a jobb­oldali lapok állítása ellen s hogy­­ kép­viselő úr hozzánk beküldötte pi /amur­ját, mely, miután — hogy csak ennyit említsünk — a haladás van hangsú­lyozva abban, jobboldali programúi­nak nem vehető. Vécsey Tamás programmját a követ­kező levél kíséretében küldötte be: „A legnagyobb megütközéssel olvastam né­mely jobboldali lapban, hogy én deák­párti programmot adtam ki. Küldöm a programm eredetijét, czáfolatul ama gya­núsításra. Az elvtelenség és jellemtelen­­ség alapján bajosan lenne valaki képvise­lővé a heves baloldali késmárki kerületben.“ A bihar megyei élesdi választás­ról emlékezik meg a „Debreczeczen“ s a többi közt ezeket írja: Gozmán Jánost, az élesdi kerület megválasz­tott képviselőjét a pesti lapok is a jobboldaliak közé számítják. Mi azonban úgy tudjuk, hogy Guzmán János, mint ellenzéki lépett föl. És ezt annyival inkább hajlandók vagyunk hinni, mivel — biztos tudo­másunk szerint — Guzmán három év előtt is bal­­középpárti programmal lépett föl gr. Zichy Jenő, akkor jobboldali jelölt ellen. Ismerve Guzmánt, nincs okunk kétkedni azon, hogy ő eddig vallott ebveihez nem maradt hirtelen.“ Részünkről erre nézve csak azon meg­­jegyzést tes­szük, hogy mi is megütköz­tünk Guzmán úr állítólagos politikai színváltozása fölött. His­szük is, hogy Guzmán János csak a jobboldali lapok tudósítóinak, még az igazság rovására is táplált, pártszenvedélyénél fogva jutott a jobboldali névsorba. A francziaországi viszonyok jel­lemzésére nem érdektelen dolgokat tar­talmaz a következő párisi levél, melyet egy porosz-barát bécsi lapból veszünk át: Az ellenzéki, vagy más szóval a monarchikus sajtó Thiersnek azt a szemrehányást teszi, hogy ellenfelei támadása elől a német császári köpeny mögé búvik, hogy Arnimnak és Bismarcknak önmegalázásával udvaronczkodik, s hogy ha az ország nem teszi azt, mit ő akar, újra és mindig a „porosz“ rémet festi a falra. — Igaz, hogy Thiers ellenkező irányú eljárása semmi esetre sem fogná a hat departement kiürítését siettetni, hanem ezzel édes keveset törődnek a monarchis­­ták. Ha azonban a berlini Wilhelm­strassei s a párisi Rue-de la-lille­i palota falai beszélni tudná­nak, kétségtelen érdekes dolgokat mondanának el arról, hogy jártak el a bonapartisták, legitimis­ták is orleanisták az „öröklött ellenséggel,“ hogy udvaroltak, hogy ígérgettek neki más­fél év óta mindent, ha csak az egyik jelölt ügyét is segíte­ni ígérkezett volna. Mennyit beszéltek ott össze­vissza a „trónok solidaritásáról“ és a „világ­köztársaság“ egyes semleges veszélyeiről, minő atyafiságos összeköttetések vettettek újra a latba emlegettettek ismét föl. A monarchisták tehát ne vádolják Thierst azzal, hogy a nemzeti méltósá­got a győzővel szemben nem érvényesíti. Thiers nemcsak jobb, de egyszersmind önérzetesebb hazafi is náluk, de ő tudja, hogy némely helyzet­ben az ember csak nevetségessé lehet a túlzás által. Francziaországból különben nem ér­kezett semmi fontosabb dolog híre. A ,,Siécle“ szerint múlt pénteken átaláno­­san elterjedt volt Versaillesban a hír, hogy a nemzetgyűlés hétfői (tehát mai) ülésén Thiers jelentést tesz a felszabadí­tó kérdésének ügyállásáról. Ugyan a „Siécle“ hozza azt a hírt is, hogy a köz­társaság elnöke el van határozva a hadi­­sarc­ egész összegét nyilvános aláírásra bocsátani, a bankárok is csak az aláírás útján részesülhetnén abban. A tegnapelőtti lapok táviratai az Al­a­­bama-kédés megoldásának hozták oly régen várt hírét. Az angol parlament azon üléséről, melyben ez eredmény nyilvános­ságra került, bécsi lapokhoz a következő, bővebb sürgöny érkezett. A felsőházban Granville következő nyilatkozatot tette: a genfi döntő bírák jún. 19-én kijelentették, hogy mindannak, mit Amerika a közvetett károk mellett felhozott, érett megfontolása után, egyé­nileg és együttesen azon meggyőződésre jutottak, hogy a hason eseteknél alkal­mazható nemzetközi jogelvek szerint a közvetett kártérítés iránti igényeknek nincs tartható jogalapja, és hogy követ­kezésképen a döntő­­bírósági tárgyalás keretéből ez igényeknek teljesen ki kell záratniok, ha mindjárt az illetékességre nézve nem is forogna fen nézeteltérés. A döntő­bíróság e kérdésben kedden határozott. Amerika a bíróságot értesítet­te, hogy az amerikai kormány nem ra­gaszkodik többé a közvetett károk iránti igényeihez, s hogy így azok a tárgyalás keretén kívül maradhatnak. Az angol genfi követ, Tenterden lord, erre termé­szetesen, ismételve értesülvén az indirect követelések visszavonásáról, visszavonta Angolország­nak a bírósági tárgyalások hosszabb időre való elnapolása iránt be­adott indítványát. Végezetül Granville még azon reményének adott kifejezést, hogy a két­ nagy nemzet ezentúl a leg­jobb viszonyban fog egymással élni. Az alsó házban Gladstone hasonértelmű nyilatkozatához még hozzátette, hogy a bíróság valószínű­leg rövid időre elnapo­­landja magát, hogy a két kormány em­lékirata fölött tanácskozzék. D­i­r­a­d­t egy kérdésére Gladstone félre nem érthető határozottsággal kijelenti, hogy Amerikának nem lesz joga többé az indi­rect károk iránti követeléseit megújítani. Muntz felszólalására Gladstone kijelen­ti, hogy a washingtoni egyezmény sze­rint a tárgyalások tovább folynak, úgy, mintha a közvetett károk iránti igények sohasem emeltettek volna. E szerint tehát az Alabama-kérdés ké­nyes ügye a legjobb derék­vágásba jutott, s a világ két legszabadabb nemzete jó példát adott a világ többi nemzeteinek, hogy a háború helyét mily okszerű mó­don helyettesítheti kölcsönös, megállapo­dás szerint a vitás kérdések nemzetközi eldöntése. Ugyan az angol alsóház azon ülésében még egy érdekes théma, a titkos szavazás kérdése, került napirendre; közöttük volt már, hogy a felsőház több nevezetes mó­dosítást tett a titkos szavazásra vonatkozó kormányjavaslaton; a kormány most ki­jelentette, hogy némelyeket e módosítá­sok közül, habár nem örömest is, elfogad, de másokat viszont, melyek a kormány szándékát illusioriussá teszik, semmiesetre sem fogadhat el, ha mindjárt ez által a bili létrejövetelét teljesen koczkáztatná is. E lényeges módosítások közt első he­lyen szerepel az, mely a beadott, szava­­zatlapok olyatén számokkal ellátását ren­deli el, mint minő szám alatt az illető szavazó a választók listájába bevezetve van. Ez által természetesen csak adddig „titkos“ a szavazás, míg mindenki lusta a beadott szavazatok és a választólisták közt az össszehasonlítást megtenni. A spanyol hivatalos lap Zorillának az új ministerelnöknek hosszú körlevelét hozza, melyet az a tartományok kor­mányzóihoz intézett. Az ily körlevelek közönségesen nem nagy jelentőségűek, s Zorilla is csak a anyiban tér el a töb­biektől, a­mennyiben szokatlan nyíltan szól a modern radicalismus minden esz­méje mellett. Hogy nemcsak szól-e, ha­nem egyszersmind tesz is-e, az az esemé­nyek titka. Vidéki levelezés. (Az ellenzék fényes győzelme.) M. C­sá­th, jun. 26. A m­ező­csáthi választókerület mind­két párti választói folyó hó 24-ikén a választási helyen nagy számmal megjelenvén, a képviselő­­választás reggel 8 órakor megkezdetett, s a köz­­érdekeltséggel és példás rendben folytatott sza­vazás eredményéül, a választási elnök esti 8 és 3­< órakor Ragály István ellenzéki jelöltet 1180 szavazattal dr. Vay Lajos 1174 szavazat kisebbsége mellett országgyűlési képviselőül ki­kiáltotta. Tekintetbe véve a kormánypárti corifeusok községenkinti folytonos itatási rendszerét, tekintetbe véve a többek között Sz . . y . J. köz­­igazgatási szolgabirónak korteskedését, melyet járása egyes községeiben, de különösen Ároktőn véghez vitt, — hol hatod magával egy egész éjjelen házról házra járt, s a nyugvó polgárokat felzavarta, s végre annyira megfélemlítette, hogy többen előlük megszökdöstek, s csak eltávozá­ Fest 1872. Hétfő, jól ! Szerkesztési Iroda, Ferencziek­ tere 7. szám. A lap szellemi részit illető saladén kta* tömény a szerkesztőséghez intézendő. Bémientetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDET­ÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hiva­­talba (Serenoaiak­ tere 7. szám) küldeniük. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, jun. 27. Szapáry Géza gr. alelnök az ülést d.­r. 4 óra­kor megnyitván, válaszol mindenek előtt Ta­vaszi Endre tanácstagnak azon kérdésére, ha váljon igaz-e, hogy némely sugár­uti egyesség megkötése alkalmával az illető telek­tulajdonos­nak nagyobb kártalanítási ár adatott volna,m­int mennyit ő maga a felszólamlási bizottság előtt követelt. Az elnök a jogi bizottság előterjesztése folytán azon felvilágosítást adja, hogy ilyen eset csak egy fordult elő Krumpholcz Bauer Terézia asszony Nagymező-utcza 1112 számú ingatlan­­nának megvétele alkalmával, s hogy ezen eset is azon körülménynek tulajdonítható, miszerint a most nevezett ingatlanság azon vidéken van, hol a municipál-bank az építkezést haladéktala­nul megindítani akarja, minélfogva nevezett bank ki is jelentette, hogy a mutatkozó nagyobb összeget azonnal ki fogja fizetni. A felelet tudomásul vétetett. A közlekedési miniszernek azon válasza, hogy a budai lánczhídfőnél jobbra és balra elterülő két szabad tér szabályozási és szépítési munká­latainak egy részét a dunaszabályozási munká­latokba veendi föl, örvendetes tudomásul véte­tett, és ezen valamint a parkirozási munkálatok,­­ még ezen év folytán meg fognak kezdeni". Hivatkozással a ministerium által hely­benhagyott, 4 rendszeresített mérnöki állás be­töltésére, a műszaki osztály vezetője, előterjesz­tésének megtételére utasittatott. A ministerium­­egyéb, az 1872. évi költségvetés iránt tett megjegyzései, jelentés végett a pénzügyi bizott­ságnak adattak ki. A mérnökegylet telkéből, szabályozási tekin­tetből, elvont területnek kártalanítási összege, f­elenként 100 frttal, Rakovszky Ludovicának a Zöldfa- és Mészáros-utcza sarkán levő telkéből, hasonczélból, elvonandó területnek □ ölenkinti becsértéke 250 ittat állapíttatott meg, — s ez utóbbinak tervei átváltoztatásáért kártalanításul 200 ft fog kifizettetni, — miről az illetők Pest város közönsége utján értesittetni fognak. Ugyancsak tárgyalás alá vétetett Basch Ema­nuel jog­utódjai­nk, az Ország­ut szabályozása folytán, a „2 pisztolyt féle telekről levágandó területnek kártalanítási ügye és elhatároztatott hogy Q ölenkinti kártalanítási összegül, a sza­bályozás folytán elvonandó területért, azon közép összeg fog adatni, melyért eredetileg egy telket képezett 4 házhely egyre-másra értékesít­tetett és illetőleg tulajdonosok által eladatott. Deutsch Móricznak, a körúthoz szükséges te­rületért, f ölenkint 100 frtnyi kisajátítási ár és Wimnbardt Antalnak 60 ft ídk fizettetni, köteles leend azonban ez utóbbi, a körút megnyitásához, telkéből levágandó területet, ugyancsak ezen áron átbocsájtani. Schimmer Györg­­gyel, továbbá Schlosser Károly és Terézia hitesekkel, Langer Alojziával és Hatos Józseffel, a Sugárút vonalába eső in­­gatlanságaik iránt megkötött szerződések hely­­behagyattak. A Jankovits féle ház vételárából visszatartott összeg, miután több hitelező részéről biztosítási lépések tétettek, bíréi kézbe fog letétetni. Klein és Fraser londoni mérnökök értesí­tése, hogy a munkálataihoz megrendelt gőzhen­ger már elkészült és legközelebb el fog küldetni, tudomásul vétetett, s fel fognak kéretni nevezett urak, hogy a lehető gyors átszállítás iránt intéz­kedni szíveskedjenek. Berwinkler mérnöknek egy új kövezési rend­szerre vonatkozó ajánlata, lehető tekintetbe vétel végett, Pest város közönségével fog közöl­te­tni. A Rózsa téren fölállítandó vizelde ügyében értesíttetni fog a városi közönség, hogy jelenleg a fölállítás ellen semmi akadály sincsen, azonban a Rózsa térre nézve közlött szabályozás létesí­tése alkalmával ez minden esetre eltávolítandó lévén , a felállítás csak­is ideiglenesnek tekin­tendő. Koppi Anna azon kérelmének, hogy házát a Rombach­ utczában is 3 emeletesre építhesse, a fenálló szabályok értelmében hely nem adat­hatott. A műszaki­ osztálynak a Buda-vizivárosi Fő­­utczának kiszélesítése iránt tett indítványa, bő­vebb tanulmányozás és jelentés végett, a mű­szaki bizottságnak adatott ki. A nemzeti színház és a szomszédos Wester­­mayer-féle sarokház kiépítése iránt a ministe­­rium részéről közlött tervek tanulmányoztattak s az erre vonatkozó műszaki vélemény oly meg­jegyzéssel fog a ministeriummal közöltetni, mi­szerint czélszerü volna ha a tervek elkészítésé­vel 2 jelesebb pesti építész bízatnék meg. Miután tapasztaltatok, hogy a városligetet környező árok, az ottani házakból kihányt sze­mét és rondaságokkal van tele, — fel fog ké­retni a városi közönség, hogy ezen visszás hely­zeten mihamarább segíteni és intézkedni szíves­kedjék, hogy a körülfekvő utczákon is a szeme­tes kocsik időnként megforduljanak. Ugyancsak egészségi tekintetből, fel fog kéretni a pénzügy­­ministérium, hogy az új­pesti kikötő ügyé­ben a lehető gyorsassággal intézkedni szí­veskedjék, hogy a legközelebbi nyári hóna­pokban könnyen veszélyessé válható értel­mes kigőzölgésnek ideje korán eleje vétessék. Következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak: Buchwald Sándornak a meghosszabbított Are­­na-utczában 6. sz. alatt, — Vak Mihálynak a lipótv. kültelken 18. sz. alatt, — Beck Márton­nak a terézv. névtelen-utczában 8­5/6 sz. alatt, Biermann Ignácznak a terézv. 2 szív utczában 7e2/e3 sz a., — Röszler J-nek a terézv. 2 sziv­­utczában *1770 sz. a., — Solarsch Józsefnek a terézvárosi felső Erdősoron 746. sz. a., — Fo­­garasi Jánosnak a király-utczában 892. sz. a., — Hengel Józsefnek a Hermina-mezőn ^67-dik szám alatt, — Kund Vilmosnak az Árokvo­­nal-utczában 171-dik szám alatt, — Gyur­­kovics Jánosnak a Kistemplom és Nap-utczák sarkán 228/1o sz. alatt, — Krumpholcz Mi­­álynak a Nagy János utczában 5. sz. a., Sebőn Annának a Király-utczában 28. sz. a. A gáz­gyár társulat igazgatóságának a józsefv.Ujvásár­téren 46-tól 57 számig. Volkmer Rajmundnak a józsefv. Futó-utczában, Weinber Antalnak, a józsefv. Gólya utczában 30S/15 sz. a., Burischek Ferencznek a ferenczvárosi Remete-utczában 747/3 sz. alatt, Tóth Lászlónak Kőbányán 211. sz. a., Hős Mihálynak a Rákos-réten 314 sz. a., Stadtmüller Józsefnek a szegények háza körül 17. sz. alatt, Braun Arnoldnak a terézv. Dávid­­utczában 967 sz. alatt, Freund Mihálynak a te­rézv. Szondy-utczában 29 sz. alatt. A jegyzőkönyv hitelesítésével Simon és An­­dorffy urak bízattak meg. sok után vonultak vissza lakóikba — ezen haj­tóvadászat ellenében jólélekkel mondhatni, hogy e kerületben az elv harcza a 6 szavazat többség mellett fényesen diadalmaskodott az erőszak ellen. A magasabb fokú erkölcsi erő nyilvánulá­­saként tekinthető az ellenzék ezen győzelme, — mert bár kerületünkben a fennebb mondottak következtében valamennyi községi birák és jegyzők á átalában minden hivatalos egyének a túlsó párton voltak, bár kerületünk ellenzéki központi elnöke R . . y . R. is a választást meg­előző napokban pártunk iránti érdekeltségét személyérdeknek vetve alá az elnökségről le­mondott, és igy a párt érdekét önként koczkáz­­tatta, bár ezek szerint a középosztály egy része a nép értelmesebb többségével magára hagya­tott, s önmagából kelle erőt mentenie, de mert megállta helyét, becsülettel győzött mégis az egye­netlen harczban. Szebb választást egyik kerülete sem mu­tathat fel az országnak, mint a mienk volt. Itt az ellenzék lelkesültsége, s nyugodt magaviselete választási szabadságára jogosultságát fényesen igazolta. Mégis az ellenpárt néhányai nem hogy meg­hajlottak volna az ellenzék ezen erkölcsi nagy­sága előtt, s legyőzetésüket nyugodtan tűrték volna, hanem óvást tesznek a választás törvé­nyessége ellen. Indokaikat nem értem, pedig érteném ha azok jogosultak volnának. Ugyanis a beszavazás községenkint történt. A választási elnök, ki köztudomásra kormány­­párti, az egyes községekből elmaradt, s később jelentkezett választóknak szavazatukat a válasz­tás folyama alatt is elfogadta. A községeket a sorrend előleges megállapítása nélkül természe­tesen saját pártja érdekére tekintettel, szólította fel a szavazásra. Az ellenzék bizalmi férfiai abba is belenyugodtak. Az ekint véghezment szavazás után a még jelentkezett egyes szavazók szava­zásra bocsájtattak, míg csak jelentkező volt. Végre megszűnvén a jelentkezők , az elnök a vá­lasztó közönségnek, hogy ha még volnának kik választási jogukkal élni kivánnak, a választást egy ideig nyitva tartja. Ezen körülbelöl 1« óráig tartott idő alatt senki sem jelentkezvén, az elnök ismét 1* órát tűzött ki a szavazatok elfogadá­sára. Ezen újra kitűzött idő alatt néhány szava­zók jelentkeztek még, kiket az ellenfél kortesei szekeren hoztak a szomszéd faluból. Hoztak be olyat is, ki mint régi beteg már csaknem a ha­lál küzdelmeit vívta, s kit két ember ölben czi­­pelt be. Végre az elnök által kitűzött 12 órai idő el­telte után, többé egy választó sem lévén a vá­lasztási helyszínén, az elnök a választást bezár­ta, s az eredményt közhírré tette. Az ellenzéknek a választás folyama alatt nyil­­vánított csendes és békés riagatása mellett óvást nyújtani be a választás ellen, legkevésbbé sem vehet indokolt. Az elnök eljárása ellen épen a kormány­párt részéről meg épen hálátlanság, de nevetséges is volna. Urak, ott a túlsó oldalon, mit akarnak önök elérni az ily óvástétellel? — Pártjuk elnökét akarják talán kompromitálni, avagy jogosulat­lan óvástételükkel a képviselő testület párta érdekére számítanak ? Óvástételükkel elérik azt, a­mire nem számí­tanak, a választó közönségnek önöktőli nagyobb mérvű elidegenedését, s a választás körül folyta­tott erőszakos eljárások iránti méltó boszanko­­dását s az által az ellenzék erősbülését. Föltéve pedig de meg nem engedve, hogy a képviselőház elfogadná az önök óvás­tételét, és vizsgáló bizottságot küldene ki kerületünkbe, sok olyan dolgok jönnének napfényre, miknek jobb lett volna önök némelyikére, nézve ha soha országosan köztudomásra nem jenek ! Egy ellenzéki. (Ismét jobboldali visszaélések.) NI.-Vázsony, jun. 29. Szomorú szívvel ragadok tollat midőn Vesz­­prém megye nagy­ vásonyi választó­kerület vá­lasztásáról tudósítóm, mert csak az igazság lábbal tiprását kell kitüntetnem. A választás e hó 26-án ment végbe, egész nap szép csendben s mig Puzdor Gyula ur maga elnökölt igen igazságosan, de éjjel midőn Hol­­lósi alelnök átvette az elnökséget s látta, hogy Molnár Aladár isták bulinak elővette az önkényes­­kedés fegyverét, sőt midőn a baloldali bizalmi férfiak felszólaltak ellene, kikisértetéssel fe­nyegette őket s két pandúrt be is rendelt maga mellé. Hogy mily önkényüleg járt el az alelnök meg kell említenem, hogy olyan egyéneket, kiket a központi bizottmány nem törült ki, ö kitürült s elutasított, s midőn a sz.-gáli ref. lelkész Csonka Ferencz papi becsület szentségére állí­totta, hogy az egyén ugyanaz, ki a lajstromba fel van véve, s kora is össze­vág, az alelnök azt felelte, nem ide tartozik. Kérdem alelnök úrtól hát mire valók a bizalmi férfiak akár­melyik részről, nem arra-e, hogy bizonyítsák az egyén ugyanazonosságát ? de úgy látszik az elnök előtt több hitele van egy más községi vadásznak mint egy ref. lelkésznek ; nem akarom magam egészen kifejezni, de találja ki alelnök úr, mily ember az, ki ilyent mer mondani egy papnak. Még egy esetet említtek. A dőrasdi plébános már Tapolczán szavazott, s itt ismét szavazott; pedig maga is elismerte; az ilyen megy; de a­kinek igazságos joga van, az megfoszttatik. — Valami 50 embert tuket fosztottak meg a szavazástól; pe­dig be volt írva. — Ózásunkat megtettük s vár­juk az igazságos ministeriumtól, hogy ilyeneket nem fog elnézni. Egy baloldali választó.

Next