A Hon, 1872. november (10. évfolyam, 253-276. szám)

1872-11-21 / 269. szám

■s Kolozsvárra távozása folytán a'batodik év- yani N é v y László szerkesztése alatt jelent ég. E füzet sokkal tartalmasabb az előbbiek- I s különösen örvendünk, hogy a tisztán csak y\eseket érdeklő könyv bírálatok és polémiák maradtak belőle. Különben a jelen füzet a leg- zelebbi közgyűlésről is bő tudósítást hoz s onkivül Wolff György először lapunk tárczá- i an megjelent becses értekezését is az ifjúsági der őröl. — Külföldi hirek. Hentschel 50 38 jubilaeumát nagy fénynyel s mintegy 400 íitó jelenlétében ünnepelték meg oct. 14-kén eizenfelzben. —Sileziában Beutken köz­ibe minden eiemi tanítónak 600 tallért ad s az idéves pótlék helyett a személypótlék elvét 'adta be. — Tosenben a kormány azon i'átbágos rendeletét adta ki, hogy a tanitóegy- fák ülésein minden tárgy, kivéve a vallástant, ikis német nyelven tárgyalható. — A n ö k ■vetemen kiképeztetése újabban Grosselin hitványa folytán a sehweizi uj oktatási tör- uy 133 czikkében törvényszerint is megenged­ett. — Rómában az „Opinione“ számítása irint csak 12,171 gyermek jár iskolába, mig ,699 egészen neveletlenül marad. Nemzeti színház. Csütörtök nov. 21. „A villái borbély.“ vig opera 2 felv. Mikié»;, színház, (az ístván-téren) Pest v. 21-én adatik: „Faust“ operette 5 felv. A „nagykomlóban“ ma este Bakonyi I. ivezetése alatt működő újonnan szervezett ma- ar daltársulat tart előadást. Szünetek alatt pzene. A „Beleznay-kert“-beli magyar daltársnlat ponként változatos jó előadásokat tart. A szü- i eket Bunkó Gyula népzenetársulata tölti be. i „á mekkai basa“ operette Offenbachtól. To- bbá Kristó fSándor birneves hegedümü- íz mint vendég lép fel. 4 „HON“ magántávsftrgönyeL Becs, nov. 20. B. Puthon vétkes bukás miatt y évi egyszerű börtönre ítéltetett. Bécs, nov. 20. A katholikus politikai casino ülekezete következő határozatot fogadta el: ttakozunk a „Vaterland“ magatartása ellen helyeseljük a „Volksfr.“ magatartását; mi nt katholikusok ragaszkodunk az alkolmány- z; mi elismerjük azt, és annak alkotmányos >n való kiszélesbitése által reméljük, hogy ál­lom fog nekünk adatni, katholikus érdekeink ígóvására. Mi nem akarunk a foederalistikns izgatások •éül szolgálni, mivel a mi törekvésünk: első ■ban egységes, hatalmas és szabad Ausztriát, csak azután az országok autonómiáját elérni; irt mi egyedül az állam egységében és hatal- iban látjuk az utat és módot, melyen a ka­rika egyház jólétét elérheti. Berlin, nov. 20. A „Prov. Corr.“ a Fr&nczia- ízág segélyforrásaira vonatkozólag Thiers ize­iében kifejezett megnyugvást igazoltnak talál­ós ezeket mondja: Francziaország legköze- >bi kifejlődése minden oldalról figyelmet fog Béni babár nem is a Francziaország iránti cfolat“ értelmében, mely — szerencsére — ír meghaladott álláspontok közé tartozik. Berlin, nov. 20. A képviselőházban a cul- sminister törvényjavaslatot terjesztett elő az ybázi büntetési módok alkalmazbatási jogá- k határai iránt; erre a kerületi rendtartást zdék tárgyalni. 12 szónok mellette, és 13 el- íe van felírva. A vita folyamában kinyilatkoz- ja a belügyminiszter, hogy a kormánynak ra- szkodnia kell Posen kizárásához. A pairekre natkozólag a képviselöházban nem fogadhatja az interpeilátiót. Versailles, nov. 20. Thiers tegnapeste a (oldaliak küldöttségét fogadta, s azon óhaját ezr ki, hogy a hatalmas leteendi, és csak ak- r marad meg helyén, ha formaszerinti bizal- szavazatot kap. A jobboldal hajlandó Thiers talmát a bordeauxi szerződés határain belül :gszilárditani. Számos képviselő kéri Thierst gy maradjon állomásán. Karlsruhe, nov. 20. A német koronaherczeg észsége javul. BéC6, nov. 20. (Hivat, zárlat.) Magy. földte- cm. kötvény 80.—-. Salgó-Tarján —.—. Ma­ar hitel 138.—. Magy. záloglevél 87.—. Erdó- 182.—. Magy. kel. vas. 126.—. Magy. sors- ;y 102.—. Tiszai vas. 247.50. Magy. vas. köl- Sn 101.25. Angolmagy. 117.—. Franko-magy. 5 —. Alföld 173.50. Magy. északkel, vas. 157. . Keleti vasúti elsöb’bs. kötvény 76.75. Porosz Bztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőb­ől kötv.—.—. Magyar fölhitelintézet —.—. irök.—.—.Municipalis 88.50. Bécs, nov. 20. (Kezdet.) Hitelintézeti rész- ciy 337.10. Magy. földhitelint. 129.60. Angol- sgyar 318.50. Angol-Ausztriai 327.—. M~gy. slrészvény 297.75. Franco-magyar —.— Vál- mnk 865.—. Napoleondor 867.50. Állam- üpálya 203.80. Lombardok 202.—. Galicziai 0.80. Tramway —.—. Magy. sorsjegy —.—. bO-as —v—. 1864-es —.—. £écs , nov. 20. (Zárlat.) Hitelrészvcnyek 6.—. Magyar földhitelintézet 121.50. Angol- igyar 116.50. Angol-ausztriai 323.25. Ma­ar hitelrészvény 138.25. Franczia - magyar 4.75. Váltóbank 325.75. Napoleondor 866 50. lamvasut 336.—. Lombardok 200.—. Gali- ai 228.— Tramvay 375.—. Magyar sorsje- ek lu3.—. 1860-ik 103.25. 1864-iki 147.— igyar jntalomjegy 102.50. Hitelsorsjegy 185. ). Arany 519.—. Frankfurt 91.50. Párisi hitel „50. járadék 66.—. Ezüst 107.—. London '8 85. Töröksorsj. 77.70. Municipalbank 95.50. Pária, nov. 19. (Zárlat.) 3,/' járadék 52 80. /*•/# járadék --.—. Olasz jérad. 88.—. Credit >b. —.— Lombard 467.—. Allamvas. 793.— >rünqjósz&gi záloglevelek. — Ausztriai kötvé- sk —1871-iki kölcsön|34.40.1872-ki kül­ön 85.72. Ffaukfurt, nov. 20. (Kezdet.)Váltóárf. Bécs- —, Amerikai lő82-re 96.25 1854-iki — . 1864-es 162.—. Lombardok 216.75, Évjá- léki papír 61.V«. Osztr. bankrészv. 1059.—, ízts ák hitelrészvény 363.—.Oeztr. áiiamvaap. «zvéoy 364.50. 1860-as 95.‘/i*. Ferencz Jó­zsefvasp. Galicziai 245.—. Evjáruléki ezüst 64. 75. Győr-Gráczi —. Frankfurt, nov. 20 (Zárlat.) VAltóíolyam 107.‘Vie. 1859-ik E metaliiqes—. Uj ezrst köl­csön—.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi inet&lli- qnes —.—.Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-re 96. V*. Osztr. hitelrészvény 362.75. Osztrák államvasut 364.—. 1864. Borsjegy 162. 25. 1860-dik 95. V». Ferencz-József vasút —. —. Lombardok 217.— Galicziai 245.50 Papir- járadék 61.—. Ezüstjárad. 64.1‘/n. Osztr. bank- részvény 1060.—. Magyar sorsjegyek —.—. Né­met-osztrák bank —.—. Győri —. Gömöri "“e—— • Berlin, nov. 20. (Kezdet.) Galicziai 105.25 Lombardok 123.50. Ezüst jöved. 64.7«. 1860-as 94.75. Bécs 90.7». Romániai 48.—. Allamvasp. 208.—. Papir-jöved. 61. — . Hifelsorj. 120.—. 1864-er 93 ___ Hitelrészvény 207.25. Magyar s orsjegy 65.50. Berlin, nov. 20. (Zárlat.) Galiczai 105.7». Lomdard 124 50. Ezüst jöved. 65—. 1860-iki 95.75. Bécs 90.7». Romániai 47.7». Államvasut 208.50. Papír jöved. 31. V8. Hitelsorsjegyek 120. —. 1864-ki 94.50. Hitelrészvények 207.75. Ma­gyar sorsjegy 64.50 nov. 20 Busa 83—. 827», — 827» rozs 567», 567»f 577». Zab 457». 467« Arp helyben 50 - 60 Ólai 237». 237», 23.7». 24. 7. .‘'Szesz 19.09 18.27.18.27. üorosxló, nov. 20. Búza 74—, rozs 157.—. zab 131—.—. Olaj 227» —. tavaszi 2 2 7*. szesz 18—, I87«, 187«. Amsterdam, nov. 19. Rozs máj. 204.50. Repczeolaj 44 V». 4472, 44—. Liverpool, nov. 19. Búza 1—2, liszt —6 — kukoricza------3 pennyvel magasabb. A ntverpes, nov. 20. A petroleum üzlete 54—.-----. K öln. nov. 19. Búza 8227», 85 — Rozs 55 7». 515.—. Olsj 12*/io. 13—. London, nov. 18. Buza28.9g3, árpa 2.627. zab 33.416. Stettin, nov. 20 Búza 68—80.-----. 82 V2. R ozs 52-----.56—. 56.7». Olaj 237». 23*7,2 S zeas 18 7«. I87,a. New-York, nov. 19. Liszt 7.30 í&mmmm Egy bankterv. (M.) Egy tekintélyes pesti kereskedő emlék­iratot intézett a magyar pénzílgyministeriumhoz egy magyar bank felállítására vonatkozólag. A „P. L1.“ részletesen ismerteti az emlékiratot, s mi abból e következő lényegesebb pontokat emeljük ki. Azon módozat, mely szerint a kormány ezen Magyarországra nézve oly nagy érdekű kérdést megoldani szándékozik, nem engedi remélni azt, hogy Magyarország jövö fejlődésében javulás fog bekövetkezni; mert tény, hogy azon ország, mely a pénzügyekben nem tökéletesen függet­len, közgazdaságilag nem csak nem fejlődhetik, hanem nyilván a pusztulás felé haj tátik. Magyar- ország a pénzkérdésben nem lesz tökéletesen független, ha az osztr. nemzeti bankkal czélba vett kiegyezés létre jő. A vállalkozási korszak óta a töke jelzáloglevelek, elsőbbségek és lom- bardüzletben nagyobb jövedelmezőséget talál, mint a leszámítolásnál. Ezért az osztr. nemzeti bank az egyedüli pénzreservoir a monarchiában, melyből nem csak az összes kereskedelem és ipar, hanem a tőzsde is szükségletét meríteni kénytelen. Az osztr. nemzeti banknak tehát alaptőkéjét fel kell emelnie. De magyar szem­pontból ellene vagyok a pénzkérdésben minden gyámkodásnak, ezért azt sem akarom, hogy a bécsi bank tőkéjét a végből felemelje, hogy Ma­gyarország igényeinek eleget tegyen, hanem tanácsosabbnak tartom, hogy önálló magy. bank állítassák fel. Azon kérdésre, hogy kelljen e czélt elérni, a nélkül, hogy a valuta rendeztetnék, vagy az ország határán a vámvonal felállittassék, nem nehée megfelelni, ha tekintetbe vesszük, hogy a) valuta helyreállítására alig lehet előbb gondolni, mint mielőtt az államjegyek a forgalomból kivo­natnak, b) hogy ezen ideig a bécsi bank sem kezdi meg a jegyek beváltását, s hogy c) jegyei ezért Magyarországon is megtartják kényszer árfolyamukat. Vegyen igénybe a magyar bank is ugyan ily jogot a végleges valutarendezés idejéig, mely időt — mellékesen mondva — én nem tartom hamar bekövetkezendőnek, s ez alatt bírjanak a magyar jegyek is kényszer árfolyammal a monarchia mind a két felében. Magyarországnak a kincstári uradalmakban jelentékeny, s a mi fődolog, tehermentes állami vagyona van, mely a m. nemzeti bank által for­galomba hozható jegyek fedezetére nem csak kitünöleg alkalmas, hanem felfogásom szerint a legalkalmatosabb mód arra nézve is, hogy költ­ség nélkül érczalap képzésére szolgáljon. A kivitelt vázlatosan igy képzelem : „1. Határozza el a törvényhozás, hogy a magyar kincstári uradalmak kizárólag a magyar jegyek fede­zetéül fognak szolgálni az alábbi módozatok szerint. 2. A magy. bankjegyek az osztrák bankjegyekkel együtt a monarchia mind két felében kényszer árfo­lyammal bírnak. 3. A magyar bank által kibocsátandó jegyek nem haladhatják meg a magy. kincstári uradalmak értéké­nek két harmadát. 4. A kincstári uradalmak eddigi jövedelme jövőre is a magy. állam rendelkezése alatt marad, ellenben 5. A jegykibocsátásból eredő haszon érezpénz szerzésére fordítandó és az mindaddig folytattatok, mig a bank érczkészlete el -aem érte azon magassá­got, mely arra megkivántatik, bogy a bank önkényt lemondhasson a kényszer-árfolyamról. Miután e czél el lesz érve, a törvényhozásnak tetszésére hagyatik, a magy. nemzeti bank további tiszta jövedelmét vagy országos czélokra, vagy adóleszállitásra fordítani. 6. Azon mérvben a mily mérvben a nemzetibank érczkészlete évről évre növekedni fog, ugyan ily mérvben csökkenhet az állami uradalmak által való fedezet, s ezt mindnddig folytatni kell, mig a kincs­tári uradalmak ismét az állam szabad rendelkezése alá visszakerülnek. 7. A nemzeti bank ne tartozzék a magyar pónz- ügyminister ressortjához, hanem helyeztessék az or­szággyűlés által választandó nemzeti bankbizottság alá, melynek tagjai nem húznak fizetést ; továbbá az üzlet vezetésére egy bankkormányzó s egy vagy két helyettes kormányzó neveztessék ki.“ A P. Lloyd e terv ellen három kifogást tesz, melyek közül azonban egyik s:m bir nagy nyo- matékkal. Első kifogása, hogy a kényszerárfo­lyam taitóssá tétetik, midőn mindenkinek oda kellene törekedni, hogy a valuta rendeztessék; a második, hogy a kincstári uradalmak nem szol­gálhatnak a jelzett módozat szerint elegendő fede­zetül; a harmadik kifogása pedig az, hogy ebank az államtól nem lesz tökéletesen független. Nagyon örvendünk, hogy e terv már most nyilvánosságra hozatott. Mert ebből s annak indokolásából is meggyőződhetik a kormány, hogy az ő bankpolitikája elvetendő, hogy az osztrák nemzeti bankkal nem kell egyességet kötni s hogy a bankkérdést nemzeti irányban a magyar érdekeknek megfelelöleg is meg lehet oldani. Az általunk kijelölt pénzügyi politika ugyan sok tekintetben eltér e tervtől, s mi meg •vagyunk győződve, hogy a magyar Önálló pénz­ügyi politikát különböző bankrendszerek létesí­tésével sikeresen lehet a bécsi bank politikája ellenében diadalra juttatni. De ezen idézett ter­vet is olyannak ismerjük el, melyet néhány módosítással mi is elfogadásra ajánlhatunk. A tervezet kiegészítésére és elfogadhatóvá téte­lére vonatkozólag csupán nehány észrevételünk van. A 2-ik pont kényszer árfolyamot akar biz­tosítani a magy. bankjegyeinek a Lajtán túl. Ezt nehezebb lesz kieszközölni, mint azt, hogy a bé­csi bank jegyei Magyarországon és a magyar bank jegyei a Lajthen túl ne bírjanak kényszel árfolyammal S a pénz jósága érdekében is kívá­natos, hogy a kényszer árfolyam ne legyen, köl­csönösen biztosítva,mert ekkor egyik bank jegy oi megrontjáka másik bankjegyeinek értékét: az­az Magyarország Ausztria rovására és Ausztria viszont Magyarország rovására adna ki jegyeket. Ezért is azt tartjuk, hogy inkább vitessenek ke­resztül azon intézkedések, melyek megkívántai­nak arra, hogy hazánk pénzforgalma az osz­trák kényszer árfolyam kizárásá­val legyen rendszeresítve, mintsem hogy a jelen egységes osztrák pénzforgalmi rendszert válto­zatlanul fenntartsuk. Következésképen a máso­dik pont helyett ezen szerkezetet ajánljuk: „A magyar korona területén csapán a magyar bank jegyei ismertetnek el magyar értéknek, (törvé­nyes fizetési eszköznek) s a pénzügyminister uta- sittatik,hogy haladéktalanul tegye meg mindazon intézkedéseket, melyek megkívánt,atnak arra, hogy az austriai érték államháztartásunkban és a hazai közforgalomban a magyar érték által helyettesitessók.“ E feladat az állami intézkedéseknek egész sorozatát involválja ugyan, de ezek keresztül­vitelét semmi más körülmény nem nehezni meg, mini az, hogy az 1867-iki kiegyezéskor függőben maradt nehány kérdés a lajtántuli kormány nyal folytatandó tárgyalás utján megoldassák. Ily kérdés első sorban az osztr. lebegő adósság kér­dése: hogy mennyi esik ebből Magyarországra? A méltányosság elvénél fogva elmehetünk odáig, hogy 312 milliónak 32% -kát, vagyis 99.840,009 ftot couvertáljunk magyar értékre. Természetes, hogy eDnek megtörténte után az oszt. államjegy megszűnnék nálunk törvényes fizetési eszköz lenni. Egy második kérdés az egységes államadósság kérdése, ez iránt csak azon elvet kell foganato­sítani, hogy Magyarország az elvállalt évi járu­léknak megfelelő tőkét elvállalja és arról magyar értékű kötvényeket ad ki. Az egységes ezüst kötvényekből 235. 530.000 ft., a papiros kötvé­nyekből 348.240,000 ft. névértékű magy. járadék kötvényünk lesz. A mi effectiv értékben a jelen árfolyam mellett 394.880,000 ftnak felel meg. A többi feladatok nem oly sürgősek, hogy ezeket azonnal keresztül kelljen vinni. De önmagától ki fog tűnni, hogy az 1867. XVI. törvényt azon­nal meg kell változtatni. Erre egyébiránt jogunk e törvény XXII. czikkében fel van tartja, s a tiz év lefolyását nem is kell bevárni. Ha azonban a jelen kormány és többsége faaa- tÍ8musszerU áhítattal ragaszkodnának a hazánk kárá ra tényleg fennálló viszonyokhoz, és azokon ósdi maradiságtóí vezéreltetve semmi változtatást nem akarnának eszközölni, úgy hogy az érintett feladatoktól visszariadnának : akkor ismeretlen tervező második pontját azzal kell kiegészíte­nünk, hogy e pontban egyszersmind arról is gondoskodni kell, miszerint a két bank egymás valutáját kölcsönösen meg ne ronthassa. Ezt kettős utón lehet elérni. Először az osztrák ál­lamjegyek kivonásával, másodszor a két b* nk fundatiójának megszorítása által. Előbbi esetben említett ponthoz ezen kiegészítő pontot kellene csatolni: „A monarchia két kormányának erre (a kényszerárfolyamra) vonatkozó egyezményé­nél érvényt kell szerezni azon elvnek, hogy az osztrák államj egyek, a két kormány, s illetőleg bank által a méltányossághoz képest a forga­lomból kivonassanak.“ Ezen elv szerint Magyar- ország által legfeljebb 99.840.000 fit, s a többi állaoajegy és sórészlet jegy Ausztria által, az osz­trák pénzüg* miniszter és bécsi bai_k által volna a forgalomból kivonandó. Ha pedig a két bank fundatiójának megszorí­tása által akarnók a két bank valutájának elér­téktelenedését megakadályozni, ez esetben a mint egyrészről a magyar bank jegykiboceátása a tervezet harmadik pontja szerint meg van szo­rítva, ngy másfelől az osztrák nemzed bank jegy ki bocsátását is meg kellene szorítani, s ek­kor a 3-ik pontot is kellene megváltoztatni. „A kényszerárfolyam kölcsönös garantii ozásánál kiköttetik: hogy egyrészről az osztrák nemzeti bank csais. 136 millió frtot (200 milliónak 68 százalékát) bocsáthat ki bankszerü fedezetre, másrészről pedig a magyar bank által kibocsá­tandó jegyek nem haladhatják meg a magyar kincstári uradalmak értékének két harmadát.“ Ezek volnának főbb észrevételeink s illetőleg módosításaink a közlött tervre vonatkozólag. A többi kérdések nem bírnak nagy elvi fontosság­gal. Azok közül csupán a szervezet kérdése tekintetében van még egy megjegyzésünk és pedig a 7-ik ponthoz, melynek második részét igy lehetne formulázni: „az üzlet vezetésére egy az országgyűlés által választandó backaor- mányzó egy vezér titkár s egy háromtagú igaz­gató tanács van hivatva, kik közül egy tagot a kereskedelmi kamarák nagy gyüiése, egyet az orsz. iparos szövetség, s a harmadikét a nemzet- gazdasági congressns (vagy a gazdasági egyle­tek nagy gyűlése) választ." Ezt azért véljük szükségesnek, bogy a bank vezetésénél a ke­reskedelem, ipar és mezőgazdasági érdekek egyenlőn méltányos tekintetbe vétessenek s hogy a bank ne legyen a kormánytól vagy pár; toktól függő helyzetben. * Végül még az általunk ajánlott módosításokra vonatkozólag általánosságban azt jegyzem meg, hogy az előbb említett javaslatot a később em­lítettnek fölébe helyezzük, mert ez raüikalisab- bao oldja meg a bankkérdést, melyet egyéb­iránt tisztán a magyar arany érték alapján, va­lamint magyar állami és vegyes valutával is meg lehet oldani. Közgazaasagi vegyes. — A hamburgi banc o-é r t é k meg­változtatására vonatkozólag a bizományházak következő határozatot hoztak: 1873. jan. 1-töl fogva a tőzsdén német birodalmi értékben fog az alku folyni s külföldre is csak ily érték sze­rint fognak mindennemű árjegyzéket kiállítani; 2. mindenkinek szabadságában áll a provisiot oly érték alapján kiszámítani,a milyenen akarja;a szokásjog változására tett módositvány elejtetett, ellenben általánosan elismertetett, bogy a mnnka- dij aránytalan emelkedése folytán az egy ember­életen át változatlan maradt költségtételek feljebb emeltessenek s ezért határaztatott, hogy zsák- áruk rakodási dija vasúti szállításnál 40 fillér, tengeri szállításnál 50; más áruknál is hasonló áremelkedésnek van helye; 3. január 1-jén a folyó számlák lezártakor fennmaradó tételek ngy számítandók át, hogy 150 birodalmi márka lüO banco márkával egyenlőnek vétetik, ennek megfelelöleg tehát febr. 5-ig (a mikor a bank ezttstszámlái lezáratnak) érkező bancováltók 150-el számítandók, ellenben a tallér és egyéb értékek a napi árfolyam szerint számítandók és aztán 150 birodalmi márkára átszámitandók ; 4. bogy ezen határozatokat egy bizottság által sző- vegezve üzleteiknek is megküldendik. — Ezen határozatok annyiban bírnak az üzleti szemponton kívül általánosabb érdekkel ránk nézve is, mivel nem valószínűtlen, hogy a mint Németország átment az aranyértékre, úgy ná­lunk is előbb utóbb hasonló fog megtörténni; sőt valószínű az is, hogy nekünk az osztr. érté­ket magyar értékkel keilend helyettesítenünk és ez esetben hasonló szabályokkal lehet itt is rendszeresíteni a pénzforgalmat. — A magyar nyugati vasút részvé­nyeinek és elsőbbségeinek kibocsátására alakult syndicatusnak 10.3 7» nyereménye volt a kibo­csátásból, a részvevőknek 7 % -ot már kifizettek s igy még 3.2%-ra számíthatnak. Ezen tény is eléggé sajnosán jellemzi azt, hogy önálló pénz ügy nélkül mennyire élhetetlen az ország. Még magy. vasúti részvényeket és elsőbbségeket is csak 10%-ékkai és magasabban megdrágítva vehet a hazai közönség. És Kerkápolynak tet­szik az ilyen állapot. — Akisbir to kosok földhitelinté­zete részvényeiből 2500 db úgy Pesten vala­mint az ország egyéb nevezetesebb helyein f. bó 28-tól 30-ig nyilvános aláirásra bocsáttatnak. — M a g y a r j e 1 z á 1 0 g hitelbank A m. kir. pénzügyminisztériumnak f. é. novem­ber 15-röl 59831. sz. a. kelt rendelvényével a magyar jelzálog hitelbank záloglevelei javára az óvadék képesség megadatott, minélfogva azok bérlők, szállítók, vállalkozók, dohány- és bí- iyegárusok, lottógyüjtök stb. által az összes m. kir. államhivat&loknál óvadék (cautió) gyanánt használhatók. Üzlet és tarménytrdősitás. Pest, nov. 20. A tőzsde hangulata meglehető­sen jó volt, helybeli bankpapírok is meglehetős figyelemre találtak s szilárdan keltek: oszir. hitel 337.20 — 337.50, francomagy. 105.127» — 105.50; Bzöllő dézsma 74.50, nyeremény soiöjegy 103 p. Biztosítók közül: a Haza 162— 163 kelt és 165 p. záródott, Atlas 107.50, Hunnia 198 p., pesti közúti vasút 370, municipal bank 95.75, m. földhitel 122 75, takarék és liitelegy- let 116.25, buda-pesti takarékpénztár 251—254 p. Malmok csendesen keltek: hengermalom 680 p., Gschwindt szeszgyára kedvelt, 265 p., Ganz- vasöntöde 477, fonalgyár 156, bőrgyár 175, Dräsche téglavető 240.50, 241.50, kőbányai téglavető 230 p. Értékek nem változtak, porosz pénztári jegy 1.631/« p. Gabon&üzlei Búzára nézve gyenge volt a vételkedv tiszai 84 */» fns 6.90, 80 */» fns 6.30, 79yt fns 5.80, fehérmegyei 847« fns 6.55, 79 fna 5.75; bánáti 86 fns 7 frt, siófoki 82 fns .655, — mind ez három hóra vámmázsánként. Szok­vány búza nyugodt üzletü,őszkor átadandó 5.60, Rozs 78-80 fns 3.75-3,95. Árpa 2 frt 60—75 kron adatott. Zab L50. Kukoricza 3.27 7»—3.32 maj.-jun. bóra 3.48—49. Ropcze 1873-iki aug. sept. hóra 12*/» ft. Aliszttözsdóu készáruban nem volt ülzlet. Határidőre mintegy 6000 csomagra történt kö­tés. 6 sz. 17.77*/», 17.80, 7. sz. 16.80, 8. szám. 15 frt. A közönség köréből. Becses lapjának mai száméban „különfélék“ rovatában említett elitéltetésre vonatkozólag, — eddigi jó hírnevem megóvása érdemében ezen téves közlést oda helyreigazittatni kérem, hogy bírói zártörésért elitéit Kirckhof Frigyes 1865-ig volt ugyan bérlője a „V:rágbokora-hoz czimzett sörháznak, jelenleg azonban én vagyok annak bérlője s tulajdonosa. Gundel János, a „virágbokor“-hoz czimzett sőiház bérlője s tulajdonosa. Utiáilás. rember ■■Olött időjárás SO Pesten 9‘ 4“ száraz „ Pozsonyban . 6* 1« 1) „ Már&marosssig'eten , 1‘ 5“ 9 , &«athmárou 1' 0* n „ Tokajban . 7‘ 2“ » „ Szolnokon . 8* 6* esős . Szegeden V 8-' r> 19 Aradon V 4« „ N'ftgj beeskereke» 0‘ 3“ n „ Bezdánb&tt . 4‘ 5“ rt „ Verbászon . • 4' 4“ „ Rezében 8* 0y száraz 18 Mitroviczon 11* 6“ felbős > Sziszeken . . 23' O" ■ esős . Zúnonybas . 10' 11« a . Ó-< reovác 6‘ 8* » Felelős szerkesztő : Jókai Mór. .1YELT-TÉBU Cirque Fransaii, a törők császári lovarda igazgatójának, Serssln Jó- zaef-nok igazgatása alatt Terézváros, nagymezö-uteza 20-ik szám az egykori . Orpheum“ helyiségében. ma csütörtök nov. 2l-én rendkívüli1 na a y díszelőadás £ fensöbb mülovaglásban, lóidomitásban, gymnastika és táncában. Otto kitűnő bohócz clown első fellépése, va- lim nt J e 11 i s "ilághirü műves» családé. Pénteken november 22-én rendkívül: díszelőadás, a kedveit grotesque lovaglóuő Jouvanine kisasszony jutalom játék a, egészen uj programmal. Vasárnap nov. 24-én két előadás. Kezdet 4 és 7 órakor. Mély tisztelettel 1741 DERSSIN JÓZSEF, a tőrök császári lovarda igazgatója. 1920 6-6 WE2S2R «¥ ­titkos betegségek különleges orvo­sának rendelő-intézete létezik november elsejétől : országút 15. szám i-o emelet a „Zrínyi­be/. czimzett kávéház felett. Rendelő órák: reggeli 7—10-ig és d. u. 1—4 óráig. Pesti ára- és értéktőzsde november 20. j T t m Ä n y font. nyi Ár vám­mázsánként *om­ayi Ár vám- mázsánként I i Termény font­nyi pLiczt szokás fon.* ay4. Ár ván- máasánként Busa bánsági . . . . 83 0.55—0.60 84 6.66—8.70 !Árna malátának . . . 9,60—2.80 ! 08—70 86 0.80—6.85 86 8.90—7.— . eiwtérf'-* . . . . 9.25—2.4'- 1 60—«8 — .— 1 " . ..................... 67 7.G5—7.10 88 ■Zab ............................... 45- ^8 1.65—1.85 iő—48 ___ __ , íutai.................... 8 8 0.60—8.70 84 0.75—6.80 Knko-lcza..................... 84--— — — —. 85 6.85—0.95 88 7.-----7.10 Bab ....... 64 80 8 16-3 30 i " * . . . 87 7.16—7.70 88 .----­, Köl«e............................... 84 86 — . pest* .................... 83 6 .56—8.60 84 6.05—0.70 iRepess káposztás . 75 — »5 8.80—8.85 86 0.0O—7.— ■ pf 'uáneági . . 82 3.10—8 86 _ fshérmosjyei . . . . 87 8£ 7.05—7.10 0.60—6.70 88 74 6.75—6.80 Oyä;t»n4ny frt. kr. | !ft. *a»mleJÍH*! 24­..................... 8? 6.8ó—6.9o 86 7.-----7.1$ L ara.............................. — —­,b. íészt* „ 21 *5 : * .................... 3 7 7.15—7.80 88 .----- 1— 0 király lírzt .... 28 60 0. tésst# „ 17 76 „ téaske? .................... 8 * .----­8 4 .• -— .— 1. iiae.......................... 27 50 7. kenyér „ 1.0 60 n .................... 3 6 .--— 8 6 — t. láng......................... 2 0 50 8. kényéi' „ 14 50 Bflí*«.................................... 80 8.76-386 1 31 8— 8. M«snl. . . . . . 1 25 95 8 ken* n * • 10 25 Értékpapír Uj A4*» ! j i Értékpapír ti Aővt IMA gyár vasúti kölcsön . IM. tataiomkölcaön. . 54. Pöldtehar'uentesitá3 . Iá. föiat. 1867. kisor. . . Bánáti földtaher. . . . n 1867 kisor. IjHorátor, földt, . . . ''Erdélvi n . . . . I; Borderem* vált. k. . . JiKgys. államadós. 5°/ö F»P- |j ; „ ezüst jan. i; „ * s *Pr­11860 kisois. 500 frtos. . I860 „ 100 frtos. 1864 t 100 frto«. Pest. váróbI 6% kölcsön Ati&b visz. bist. Első magja* biztosító ts. Haza életbiztosító-bank . Pannónia * Isaontbíztositó Pes l biztosító Hunnia a Unió n Nemzeti « Pócsbaicsi vasnt Pesti köznti . Budai a Alföld fiumei vasút. . Északkeleti » ’ Magyar-keleti „ lL erdélyi * 1 Municipalis bank iAngcl-magyar-bank . 'Bánáti ser. óa iparbank . 'Magyar általános hitelb. Franczia magyar-bank . 1 Magy. földhitel r. t. i Magyar jelzálogbank . • Soprony« hitelbank iparbank. , . . Takarék- és hitelegylot • Pesti bank ...... Pesti népbank .... Buda ó-budai népbank Iparbank ...... Bvdai keresfc. bank . . Pesti n 101 76 tOf 75 8ö 2Ó 78 78 50 76 *6 74 26 0d — 70 — 70 103 123 50 145 50 88 107 884 165 420 265 196 2S3 HO 315 150 SO*"* 300 200 300 80 200 200 200 200 200 200 200 80 L. 8 120 6o 80 00 40 200 50 200 100 80 100 200 268 10S 25 103 25 8«» 76 79 79 60 ftoo 809 137 174 157 50 124 95 60 117 76 138 50 10S itt 80 116 26 248 112 76 57 00 120 946 idem blviitalOM. Aradi keresk .bank Zúgllgeti nyár ilak . . Építőanyag . . . . Üveggyár ..................... S zálloda.......................... par i 77 74 60 05 60 70 50 70 50 106 425 260 197 295 870 140 174 159 126 96 118 139 1C5 26 128 63 » iparbank.................... [ Pesti egyietbank . . Baranyai tak. és hiteh . Tem«sv. kér. és jelt. b. lElső erdélyi bank . • • [Szerb bank ideig, jegy . O-badai takarékpénztár . Fér. és Józsefv. tak. p. . Félegyházi takarékp. Gödölíöi „ . . Orsz. központi takarékpt. Pesti takarékpénztár. . . iCá — ;,iL kitt)csátídny . . . 124 5C .Lipótvárosi takarókpt. 147 I[Budapesti f3v. t&k&rékp. 89 I Kőbányai , . . 10* 50;Pest ktilv. , . . 888 i Sz.-Endroi . Újpesti . . Árpád gőzmalom , . Aradi , , . Blomfélt p . . Concordia B . . Forsodmiskolo.a . . Erzsébet a . . Luiza _ . . Molnárok és pekek gózm. Temesvári gőzmalom . . Hengermalom . . . , Victoria gőzmalom . . . Első bndap. „ . . . Budai gyártelep .... Pannónia gőzmalom . . ELd magyar serfőzde . . Király serfőzde . . , Sertés hizlaló.................... A thenaeum kónyvny. . rMSti kőnyvryoEida . . Egyesü* m. gőzhajóéba , |8ocskereki „ . . Ela6 magyar horuógvár . [Ganz vasöntöde . . jGeRchwindt-féle gyár . ! Kereskedelmi épület . jöy arai ott íonálgyir . . .Első magyar bőrgyár . . 'Mátrai kux. .... 110 75 260 118 25 68 121 282 950 807 37 26 50 70 80 200 200 16 100 100I 1S5 40 40 100 1000 1000 50 100 00 100 40 500 500 500 500 500 200 100 300 500 500 800 600 100 1000 500 200 200 200 500 xco 100 200 500 200 SIC 200 200 56 110 4900 68 261 80 127 42 lít 105 846 105 125 186 080 20 516 4? 430 560 234 207 287 070 82 480 204 165 173 670 87 50 264 ­205 Secntitaa . . . Nagyváradi kér. és ip&rb jGyőri keresk..... Székesfehérvári karesk. jSpiering-félo .... Ipari 1 187 117 06 252 62 129 44 156 110 350 110 120 188 93 518 48 435 652 285 209 296> SS 50 m 200 167 177 |Oeti-féle pénstárgyar . . Gyógysz. és vagy int. . . jpezsoayi papírgyár. . . Kima-Murányi bánya . . Gyanjumosóda Salgótarjáni kő: zónb, . . Schlick vasönt. .... Soda- és vegygyár . . . SóskuJ kőbánya . . . Spodiuip* yár ..................... E lső újpesti szer’o.fin. , . Kőszén és tégla .... Első magr kősséabánya. Waggon kölcsönző. Alagút............................ | 2arzetzky-féle gya-a, . . |Sz.-Endroi téglavető - • Buda-pesti tégla . . , UjB íxkl tégla 5* mos. , KnbáByai téglavet? . . . Magy. zálog], sy o. . . Hagy. 8% tire-í .. . . Magy. jel.álog . . Magy. fSldhitelrészv. 8% &«re»k. bank zilogl. , ., Északkeleti vasat els. „ . | I. Erdélyi «Is.................. L ánczhid eis. . . , . Borfiod-misk. mai. els. [Buda-pesti gözm. . . Pannónia gözm. jelz. . . Fgyes. magy. gözhalózási Srtékok Osász. arany .... Napoleondor .... Usztrák. ezüst . . .. Porcaz peuztarijegy , 3 fcftvi TŰíték Augsburg 3 d. a. t . . M. Frankfurt .... Hamburg 100 m. bank, L'.ndcu 10 font at. . - Milano 100 li-re . Paris 100 frank Advfi Mvtva •0 200 200 200 100 200 20 0 200 230 500 #00 200 80 106 200| — aooi — 200 — 200! 120 200 225 9125 91 — 8000 100-07 232 52 190 197 185 241 117 100, 150 200 '’Lamesvári közúti í. géptégla . . 7aggongy£r . . Bécs-pesti aszály Bécsi tramvry llGyapjuraesó jpvri 102 170 325 56 196 201 170 142 118 *30 90 161 5 19 f> 87 107 25 1 81 91 — 91 SS /9 — 108 71 42 40 91 60 91 25 00 50 5 20 8 70 107 75 1 62 91 n 70 109 43 C0

Next

/
Thumbnails
Contents