A Hon, 1872. november (10. évfolyam, 253-276. szám)

1872-11-21 / 269. szám

■s Kolozsvárra távozása folytán a­ hatodik év­­yani N­é­v­y László szerkesztése alatt jelent ég. E füzet sokkal tartalmasabb az előbbiek- s s különösen örvendünk, hogy a tisztán csak üreseket érdeklő könyv­bírálatok és polémiák maradtak belőle. Különben a jelen füzet a leg­­delebbi közgyűlésről is bő tudósítást hoz s onkivül Wolff György először lapunk tárczá-­­­an megjelent becses értekezését is az ifjúsági der­űröl. — Külföldi hirek. Hentschel 50 38 jubilaeumát nagy fénynyel s mintegy 400 írtó jelenlétében ünnepelték meg oct. 14-kén eizenfelzben. —Sileziában Beutken köz­ibe minden elemi tanítónak 600 tallért ad s az idéves pótlék helyett a személypótlék elvét­­adta be. — Tosenben a kormány azon i'átságos rendeletét adta ki, hogy a tanitóegy­­fák ülésein minden tárgy, kivéve a vallástant, ikis német nyelven tárgyalható. — A n­ö k ■vetemen kiképeztetése újabban Grosselin hitványa folytán a schweizi új oktatási tör­­vy 133 czikkében törvényszerint is megenged­ett. — Rómában az „Opinione“ számítása k­int csak 12,171 gyermek jár iskolába, mig ,699 egészen neveletlenül marad. Nemzeti színház. Csütörtök nov. 21. „A villás borbély.“ víg opera 2 felv. Mikiés., színház, (az István-téren) Pest v. 21-én adatik: „Faust“ operette 5 felv. A „nagykomlóban“ ma este Bakonyi I.­i vezetése alatt működő újonnan szervezett ma­­ar daltársulat tart előadást. Szünetek alatt azene. A „Beleznay-kert“-beli magyar daltársulat­­onként változatos jó előadásokat tart. A szü-­­ eket Bunkó Gyula népzenetársulata tölti be.­­ „a­mekkai basa“ operette Offenbachtól. To­­bbá Kristó­f Sándor hirneves hegedümv­­íz mint vendég lép fel. 4 „HON“ magántársstrgönye, Bécs, nov. 20. B. Python vétkes bukás miatt­­ évi egyszerű börtönre ítéltetett. Bécs, nov. 20. A katholikus politikai casino ülekezete következő határozatot fogadta el: Itakozunk a „Vaterland“ magatartása ellen helyeseljük a „Volksfr.“ magatartását; mi­nt katholikusok ragaszkodunk az alkotmány­­t; mi elismerjük azt, és annak alkotmányos­an való kiszélesbítése által reméljük, hogy ál­lam fog nekünk adatni, katholikus érdekeink ígórására. Mi nem akarunk a foederalistikus izgatások­kéül szolgálni, mivel a mi törekvésünk­ első ■ban egységes, hatalmas és szabad Ausztriát, csak azután az országok autonómiáját elérni; itt mi egyedül az állam egységében és hatab­­­ban látjuk az utat és módot, melyen a ka­rika egyház jólétét elérheti. Berlin, nov. 20. A „Prov. Corr.“ a Franczia­­szág segélyforrásaira vonatkozólag Thiers sze­lében kifejezett megnyugvást igazoltnak talál­ós ezeket mondja: Francziaország legköze­­bbi kifejlődése minden oldalról figyelmet fog Béni habár nem is a Francziaország iránti csalata értelmében, mely — szerencsére — ír meghaladott álláspontok közé tartozik. Berlin, nov. 20. A képviselőházban a cul­­sminister törvényjavaslatot terjesztett elő az utházi büntetési módok alkalmazhatási jogo­­k határai iránt; erre a kerületi rendtartást adék tárgyalni. 12 szónok mellette, és 13 er­­re van felírva. A vita folyamában kinyilatkoz­­ta a belügyminiszter, hogy a kormánynak ra­­szkodnia kell Posen kizárásához. A pairekre­natkozólag a képviselőházban nem fogadhatja az interpellációt. Versailles, nov. 20. Thiers tegnap este a­z oldaliak küldöttségét fogadta, s azon óhaját ezi ki, hogy a hatalmas leteendi, és csak ak­­i marad meg helyén, ha formaszerinti bizal­­szavazatot kap. A jobboldal hajlandó Thiers talmát a bordeauxi szerződés határain belül lgszilárditani. Számos képviselő kéri Thierst gy maradjon állomásán. Karlsruhe, nov. 20. A német koronaherczeg észsége javul. BéCs, nov. 20. (Hivat. zárlat.) Magy. földte­­rm. kötvény 80.p­. Salgó-Tarján —.—. Ma­ar hitel 138.—. Magy. záloglevél 87.—. Erdő­ 182.—. Magy. kel. vas. 126.—. Magy. sors­­.y 102.—. Tiszai vas. 247.50. Magy. vas. köl- Sn 101.25. Angolmagy. 117.—. Franko-magy. 5 —. Alföld 173.50. Magy. északkel. vas. 157. . Keleti vasúti elsőb­bs. kötvény 76.75. Porosz sztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőb­ől kötv.—.—. Magyar fölhitelintézet —.—. K­ök.—.—.Municipalis 88.50. Bécs, nov. 20. (Kezdet.) Hitelintézeti rész­­élg 337.10. Magy. földhitelint. 129.60. Angol­­sgyár 318.50. Angol-Ausztriai 327.—. Magy. srrészvény 297.75. Franco-magyar —.— Vál­­mnk 865.—. Napoleondor 867.50. Állam­­­pálya 203.80. Lombardok 202.—. Galicziai 0.80. Tramway —.—. Magy. sorsjegy —.—. K0-as —.—. 1864-es —.—. Pécs , nov. 20. (Zárlat.) Hitelrészvények 6.—. Magyar földhitelintézet 121.50. Angol­­igyár 116.50. Angol-ausztriai 323.25. Ma­ar hitelrészvény 138.25. Franczia - magyar 4.75. Váltóbank 325.75. Napoleondor 866 50. lamvasut 336.—. Lombardok 200.—. Gall­­ai 228.— Tramvay 375.—. Magyar sorsje­­ek 103.—. 1860-ik 103.25. 1864-iki 147.M­agyar jutalomjegy 102.50. Hitelsorsjegy 185. ). Arany 519.—. Frankfurt 91.50. Párisi hitel 1 50. járadék 66.—. Ezüst 107.—. London '8 85. Töröksorsj. 77.70. Municipalbank 95.50. Pária, nov. 19. (Zárlat.) 3./' járadék 52 80. /*•/# járadék --.—. Olasz jérad. 88.—. Credit kb. —.— Lombard 467.—. Allamvas. 793.— Aranyjószegi záloglevelek. — Ausztriai kötvé­­sz —1871-iki kölcsön 134.40.1872-ki kül­ön 85.72. Frankfurt, nov. 20. (Kezdet.)Váltóárf. Bécs­­—, Amerikai 1682-re 96.25 1854-iki — . 1864-es 162.—. Lombardok 216.75. Évjá­­téki papír 61.VI. Osztr. bankrészv. 1059.—, Irts­ák hitelrészvény 363.—.Oeztr. államvaap. Özvény 364.50. 1860-as 95.‘/i*. Ferencz Jó­­ n&mmmm Egy bankterv. (M.) Egy tekintélyes pesti kereskedő emlék­iratot intézett a magyar pénzü­gyministeriumhoz egy magyar bank felállítására vonatkozólag. A „P. Lt.“ részletesen ismerteti az emlékiratot, s mi abból e következő lényegesebb pontokat emeljük ki. Azon módozat, mely szerint a kormány ezen Magyarországra nézve oly nagy érdekű kérdést megoldani szándékozik, nem engedi remélni azt, hogy Magyarország jövő fejlődésében javulás fog bekövetkezni, mert tény, hogy azon ország, mely a pénzügyekben nem tökéletesen függet­len, közgazdaságilag nem csak nem fejlődhetik, hanem nyilván a pusztulás felé haj­tazik. Magyar­­ország a pénzkérdésben nem lesz tökéletesen független, ha az osztr. nemzeti bankkal czélba vett kiegyezés létre­jő. A vállalkozási korszak óta a tőke jelzáloglevelek, elsőbbségek és lom­­bardüzletben nagyobb jövedelmezőséget talál, mint a leszámítolásnál. Ezért az osztr. nemzeti bank az egyedüli pénzreservolt a monarchiában, melyből nem csak az összes kereskedelem és ipar, hanem a tőzsde is szükségletét meríteni kénytelen. Az osztr. nemzeti banknak tehát alaptőkéjét fel kell emelnie. De magyar szem­pontból ellene vagyok a pénzkérdésben minden gyámkodásnak, ezért azt sem akarom, hogy a bécsi bank tőkéjét a végből felemelje, hogy Ma­gyarország igényeinek eleget tegyen, hanem tanácsosabbnak tartom, hogy önálló magy­­bank állítassák fel. Azon kérdésre, hogy kelljen e czélt elérni, a­nélkül, hogy a valuta rendeztetnék, vagy az ország határán a vámvonal felállíttassék, nem nehéz megfelelni, ha tekintetbe vesszük, hogy a­ valuta helyreállítására alig lehet előbb gondolni, mint mielőtt az államjegyek a forgalomból kivo­natnak, b) hogy ezen ideig a bécsi bank sem kezdi meg a jegyek beváltását, s hogy c) jegyei ezért Magyarországon is megtartják kényszer árfolyamukat. Vegyen igénybe a magyar bank is ugyan ily jogot a végleges valutarendezés idejéig, mely időt — mellékesen mondva — én nem tartom hamar bekövetkezendőnek, s ez alatt bírjanak a magyar jegyek is kényszer árfolyammal a monarchia mind a két felében. Magyarországnak a kincstári uradalmakban jelentékeny, s a mi fődolog, tehermentes állami vagyona van, mely a m. nemzeti bank által for­galomba hozható jegyek fedezetére nem csak kitűnőleg alkalmas, hanem felfogásom szerint a legalkalmatosabb mód arra nézve is, hogy költ­ség nélkül érczalap képzésére szolgáljon. A kivitelt vázlatosan igy képzelem : „1. Határozza el a törvényhozás, hogy a magyar kincstári uradalmak kizárólag a magyar jegyek fede­zetéül fognak szolgálni az alábbi módozatok szerint. 2. A magy. bankjegyek az osztrák bankjegyekkel együtt a monarchia mind­két felében kényszer árfo­lyammal bírnak. 3. A magyar bank által kibocsátandó jegyek nem haladhatják meg a magy. kincstári uradalmak értéké­nek két­harmadát. 4. A kincstári uradalmak eddigi jövedelme jövőre is a magy. állam rendelkezése alatt marad, ellenben 5. A jegykibocsátásból eredő haszon éretpénz szerzésére fordítandó és az mindaddig folytattatok, mig a bank érczkészlete el­­nem érte azon magassá­got, mely arra megkivántatik, hogy a bank önkényt lemondhasson a kényszer-árfolyamról. Miután e czel el lesz érve, a törvényhozásnak tetszésére hagyatik, a magy. nemzeti bank további tiszta jövedelmét vagy országos czélokra, vagy adóleszállításra fordítani. 6. Azon mérvben a mily mérvben a nemzeti bank érczkészlete évről évre növekedni fog, ugyan­ily mérvben csökkenhet az állami uradalmak által való fedezet, s ezt mindaddig folytatni kell, míg a kincs­tári uradalmak ismét az állam szabad rendelkezése alá visszakerülnek. 7. A nemzeti bank ne tartozzék a magyar pénz­­ügyminiszer ressortjához, hanem helyeztessék az or­szággyűlés által választandó nemzeti bankbizottság alá, melynek tagjai nem húznak fizetést ; továbbá az üzlet vezetésére egy bankkormányzó s egy vagy két helyettes kormányzó neveztessék ki.“ A P. Lloyd e terv ellen három kifogást tesz, melyek közül azonban egyik sem bír nagy nyo­­matékkal. Első kifogása, hogy a kényszerárfo­lyam tartóssá tétetik, midőn mindenkinek oda kellene törekedni, hogy a valuta rendeztessék; a második, hogy a kincstári uradalmak nem szol­gálhatnak a jelzett módozat szerint elegendő fede­zetül; a harmadik kifogása pedig az, hogy e bünk az államtól nem lesz tökéletesen független. Nagyon örvendünk, hogy e terv már most nyilvánosságra hozatott. Mert ebből s annak indokolásából is meggyőződhetik a kormány, hogy az ő bankpolitikája elvetendő, hogy az osztrák nemzeti bankkal nem kell egyességet kötni s hogy a bankkérdést nemzeti irányban a magyar érdekeknek megfelelőleg is meg lehet oldani. Az általunk kijelölt pénzügyi politika ugyan sok tekintetben eltér e tervtől, s mi meg­­vagyunk győződve, hogy a magyar önálló pénz­ügyi politikát különböző bankrendszerek létesí­tésével sikeresen lehet a bécsi bank politikája ellenében diadalra juttatni. De ezen idézett ter­vet is olyannak ismerjük el, melyet néhány módosítással mi is elfogadásra ajánlhatunk. A tervezet kiegészítésére és elfogadhatóvá téte­lére vonatkozólag csupán néhány észrevételünk van. A 2-ik pont kényszer árfolyamot akar biz­tosítani a magy. bankjegyeinek a Lajtán túl. Ezt nehezebb lesz kieszközölni, mint azt, hogy a bé­csi bank jegyei Magyarországon és a magyar bank jegyei a Lajthen túl ne bírjanak kényszer árfolyammal S a pénz jósága érdekében is kívá­natos, hogy a kényszer árfolyam ne legyen, köl­csönösen biztosítva,mert ekkor egyik bank jegy­ei megrontják a másik bankjegyeinek értékét, az­az Magyarország Ausztria rovására és Ausztria viszont Magyarország rovására adna ki jegyeket. Ezért is azt tartjuk, hogy inkább vizessenek ke­resztül azon intézkedések, melyek megkívántat­nak arra, hogy hazánk pénzforgalma az osz­trák kényszer árfolyam kizárásá­val legyen rendszeresítve, mintsem hogy a jelen egységes osztrák pénzforgalmi rendszert válto­zatlanul fenntartsuk. Következésképen a máso­dik pont helyett ezen szerkezetet ajánljuk: „A magyar korona területén csupán a magyar bank jegyei ismertetnek el magyar értéknek, (törvé­nyes fizetési eszköznek) s a pénzügyminister uta­­síttatik,hogy haladéktalanul tegye meg mindazon intézkedéseket, melyek megkívánt­atnak arra, hogy az austriai érték államháztartásunkban és a hazai közforgalomban a magyar érték által helyettesítessék.“ E feladat az állami intézkedéseknek egész sorozatát involválja ugyan, de ezek keresztül­vitelét semmi más körülmény nem nevezni meg, mint az, hogy az 1867-iki kiegyezéskor függőben maradt néhány kérdés a lajtántúli kormány­nyal folytatandó tárgyalás útján megoldassák. Ily kérdés első­sorban az osztra lebegő adósság kér­dése: hogy mennyi esik ebből Magyarországra? A méltányosság elvénél fogva elmehetünk odáig, hogy 312 milliónak 32% -kát, vagyis 99.840,009 ftot convertáljunk magyar értékre. Természetes, hogy ennek megtörténte után az oszt. államjegy megszűnnék nálunk törvényes fizetési eszköz lenni. Egy második kérdés az egységes államadósság kérdése, ez iránt csak azon elvet kell foganato­sítani, hogy Magyarország az elvállalt évi járu­léknak megfelelő tőkét elvállalja és arról magyar értékű kötvényeket ad ki. Az egységes ezüst kötvényekből 235. 530.000 ft., a papiros kötvé­nyekből 348.240.000 ft. névértékű magy. járadék kötvényünk lesz. A mi effektív értékben a jelen árfolyam mellett 394.880.000 ftnak felel meg. A többi feladatok nem oly sürgősek, hogy ezeket azonnal keresztül kelljen vinni. De önmagától ki fog tűnni, hogy az 1867. XVI. törvényt azon­nal meg kell változtatni. Erre egyébiránt jogunk e törvény XXII. czikkében fel van tartva, s a tiz év lefolyását nem is kell bevárni. Ha azonban a jelen kormány és többsége fana­­tizmusszerű áhítattal ragaszkodnának a hazánk kárá­ra tényleg fennálló viszonyokhoz, és azokon ósdi maradiságtól vezéreltetve semmi változtatást nem akarnának eszközölni, úgy hogy az érintett feladatoktól visszariadnának , akkor ismeretlen tervező második pontját azzal kell kiegészíte­nünk, hogy e pontban egyszersmind arról is gondoskodni kell, miszerint a két bank egymás valutáját kölcsönösen meg ne ronthassa. Ezt kettős uton lehet elérni. Először az osztrák ál­lamjegyek kivonásával, másodszor a két ba­nk fundatiójának megszorítása által. Előbbi esetben említett ponthoz ezen kiegészítő pontot kellene csatolni: „A monarchia két kormányának erre (a kényszerárfolyamra) vonatkozó egyezményé­nél érvényt kell szerezni azon elvnek, hogy az osztrák államj­egyek, a két kormány, s illetőleg bank által a méltányossághoz képest a forga­lomból kivonassanak.“ Ezen elv szerint Magyar­­ország által legfeljebb 99.840.000 fit, s a többi állapajegy és sórészlet jegy Ausztria által, az osz­trák pénzügy­miniszter és bécsi ban­k által volna a forgalomból kivonandó. Ha pedig a két bank fundatiójának megszorí­tása által akarnák a két bank valutájának elér­téktelenedését megakadályozni, ez esetben a­mint egyrészről a magyar bank jegykibocsátása a tervezet harmadik pontja szerint meg van szo­rítva, úgy másfelől az osztrák nemzet bank jegy­ki­bocsátását is meg kellene szorítani, s ek­kor a 3-ik pontot is kellene megváltoztatni. „A kényszerárfolyam kölcsönös garantii­ozásánál kiköttetik, hogy egyrészről az osztrák nemzeti bank csals. 136 millió frtot (200 milliónak 68 százalékát) bocsáthat ki bankszerű fedezetre, másrészről pedig a magyar bank által kibocsá­tandó jegyek nem haladhatják meg a magyar kincstári uradalmak értékének két­harmadát.“ Ezek volnának főbb észrevételeink s illetőleg módosításaink a közlött tervre vonatkozólag. A többi kérdések nem bírnak nagy elvi fontosság­gal. Azok közül csupán a szervezet kérdése tekintetében van még egy megjegyzésünk és pedig a 7-ik ponthoz, melynek második részét igy lehetne formulázni: „az üzlet vezetésére egy az országgyűlés által választandó bankkor­­mányzó egy vezér titkár s egy háromtagú igaz­gató tanács van hivatva, kik közül egy tagot a kereskedelmi kamarák nagy gyűlése, egyet az orsz. iparos szövetség, s a harmadikét a nemzet­­gazdasági congressus (vagy a gazdasági egyle­tek nagy gyűlése) választ." Ezt azért véljük szükségesnek, hogy a bank vezetésénél a ke­reskedelem, ipar és mezőgazdasági érdekek egyenlőn méltányos tekintetbe vétessenek s hogy a bank ne legyen a kormánytól vagy pár­­toktól függő helyzetben. * zsefvasp. Galicziai 245.—. Évjáruléki ezüst 64. 75. Győr-Gráczi —. Frankfurt, nov. 20 (Zárlat.) VÁltófolyam 107.‘Vie. 1859-ik E metaliiges—. Uj ezüst köl­csön—.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi m­etalli­­qnes —.—.Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-re 96. VI. Osztr. hitelrészvény 362.75. Osztrák államvasut 364.—. 1864. Borsjegy 162. 25. 1860-dik 95. VI. Ferencz­ József vasút —. —. Lombardok 217.— Galicziai 245.50 Papir­­járadék 61.—. Ezüstjárad. 64.10/n. Osztr. bank­­részvény 1060.—. Magyar sorsjegyek —.—. Né­met-osztrák bank —.—. Győri —. Gömöri­é­e—— . Berlin, nov. 20. (Kezdet.) Galicziai 105.25 Lombardok 123.50. Ezüst jöved. 64.7«. 1860-as 94.75. Bécs 90.7». Romániai 48.—. Allamvasp. 208.—. Papir-jöved. 61. — . Hitelsors. 120.—. 1864-er 93___ Hitelrészvény 207.25. Magyar sorsjegy 65.50. Berlin, nov. 20. (Zárlat.) Galiczai 105.7». Lombard 124 50. Ezüst jöved. 65—. 1860-iki 95.75. Bécs 90.7». Romániai 47.7». Államvasut 208.50. Papír jöved. 31. 68. Hitelsorsjegyek 120. —. 1864-ki 94.50. Hitelrészvények 207.75. Ma­gyar sorsjegy 64.50 nov. 20 Busa 83—. 827». — 827» rozs 567». 567». 577». Zab 457». 467« Arp helyben 50 - 60 Olaj 237». 237». 23.7». 24. 7. .‘'Szesz 19.09 18.27.18.27. voroszló, nov. 20. Búza 74—. rozs 157.—. zab 131—.—. Olaj 227» —. tavaszi 2­2­7*. szesz 18—, 187«, 187«. Amsterdam, nov. 19. Rozs máj. 204.50. Repczeolaj 44 V». 4472, 44—. Liverpool, nov. 19. Búza 1—2, liszt —6 — kukoricza------3 pennyvel magasabb. Antwerpes, nov. 20. A petroleum üzlete 54—.-----. Köln, nov. 19. Búza 8227», 85 — Rozs 55­7». 515.—. Olaj 12*/io. 13—. London, nov. 18. Buza 28.913, árpa 2.627. zab 33.416. Stettin, nov. 20 Búza 68—80.-----. 82 V2. Rozs 52-----.56—. 56.7». Olaj 237». 23*7,2 Szeas 18­7«. 187,a. New-York, nov. 19. Liszt 7.30 Végül még az általunk ajánlott módosításokra vonatkozólag általánosságban azt jegyzem meg, hogy az előbb említett javaslatot a később em­lítettnek fölébe helyezzük, mert ez radikálisab­­ban oldja meg a bankkérdést, melyet egyéb­iránt tisztán a magyar arany érték alapján, va­lamint magyar állami és vegyes valutával is meg lehet oldani. Közgazdasági vegyes. — A hamburgi banc­o-é­r­t­é­k meg­változtatására vonatkozólag a bizományházak következő határozatot hoztak: 1873. jan. 1-től fogva a tőzsdén német birodalmi értékben fog az alku folyni s külföldre is csak ily érték sze­rint fognak mindennemű árjegyzéket kiállítani; 2. mindenkinek szabadságában áll a provisiot oly érték alapján kiszámítani,a­milyenen akarja;a szokásjog változására tett módosítvány elejtetett, ellenben általánosan elismertetett, hogy a munka­­díj aránytalan emelkedése folytán az egy ember­életen át változatlan maradt költségtételek feljebb emeltessenek s ezért határoztatott, hogy zsák­­áruk rakodási dija vasúti szállításnál 40 fillér, tengeri szállításnál 50, más áruknál is hasonló áremelkedésnek van helye; 3. január 1-jén a folyó­számlák lezártakor fennmaradó tételek úgy számítandók át, hogy 150 birodalmi márka 1v0 banco márkával egyenlőnek vétetik, ennek megfelelőleg tehát febr. 5-ig (a­mikor a bank ezü­stszámlái lezáratnak) érkező bancováltók 150-el számítandók, ellenben a tallér és egyéb értékek a napi árfolyam szerint számítandók és aztán 150 birodalmi márkára átszámítandók ; 4. hogy ezen határozatokat egy bizottság által szö­­vegezve üzleteiknek is megküldendik.­­ Ezen határozatok annyiban bírnak az üzleti szemponton kívül általánosabb érdekkel ránk nézve is, mivel nem valószínűtlen, hogy a­mint Németország átment az aranyértékre, úgy ná­lunk is előbb utóbb hasonló fog megtörténni; sőt valószínű az is, hogy nekünk az osztr. érté­ket magyar értékkel kellene helyettesítenünk és ez esetben hasonló szabályokkal lehet itt is rendszeresíteni a pénzforgalmat.­­ A magyar nyugati vasút részvé­nyeinek és elsőbbségeinek kibocsátására alakult syndicatusnak 10.3­7% nyereménye volt a kibo­csátásból, a részvevőknek 7 % -ot már kifizettek s igy még 3.2%-ra számíthatnak. Ezen tény is eléggé sajnosan jellemzi azt, hogy önálló pénz­ügy nélkül mennyire élhetetlen az ország. Még magy, vasúti részvényeket és elsőbbségeket is csak 10%-okkal és magasabban megdrágítva vehet a hazai közönség. És Kerkápolynak tet­szik az ilyen állapot.­­ A kisbir­to­kosok földhitelinté­zete részvényeiből 2500 db úgy Pesten vala­mint az ország egyéb nevezetesebb helyein f. hó 28-tól 30-ig nyilvános aláirásra bocsáttatnak. — M a g y a r j e l z á 1 0 g hitelbank A m. kir. pénzügyminisztériumnak f. é. novem­ber 15-től 59831. sz. a. kelt rendelvényével a magyar jelzálog hitelbank záloglevelei javára az óvadék képesség megadatott, minélfogva azok bérlők, szállítók, vállalkozók, dohány- és bé­­lyegárusok, lottógyűjtők stb. által az összes m. kir. államhivataloknál óvadék (cautió) gyanánt használhatók. Üzlet és terménytudósítás, Pest, nov. 20. A tőzsde hangulata meglehető­sen jó volt, helybeli bankpapírok is meglehetős figyelemre találtak s szilárdan keltek: oszk­. hitel 337.20 — 337.50, francomagy. 105.127­ — 105.50, szöllő dézsma 74.50, nyeremény id­őjegy 103 p. Biztosítók közül: a Haza 162— 163 kelt és 165 p. záródott, Atlas 107.50, Hunnia 198 p., pesti közúti vasút 370, municipal bank 95.75, m. földhitel 122 75, takarék és h­itelegy­­let 116.25, buda­pesti takarékpénztár 251—254 1920 6­6 WE2S2R­­¥ -titkos betegségek különleges orvo­sának rendelő­ intézete létezik november elsejétől : országút 15. szám­­-6 emelet a „Zrínyi­be/. czimzett kávéház felett. Rendelő órák: reggeli 7—10-ig és d. u. 1—4 óráig. Pesti ára- és értéktőzsde november 20. 264 -205 1 Secatitaa . . . Nagyváradi ker. és ip&rb jGyőri keresk..... Székesfehérvári karesk. jSpiering-féle .... j T t m­é n­y font­­nyi Ár vám­mázsánként Tom­ayi Ár vám­­mázsánként Ii Termény font­nyi pLiczt szokás fon.* ay4. Ár­ván­­máasánként Busa bánsági . . . . 83 0.55—0.60 84 6.66—8.70 !Árna malátának . . . 9.60—2.80 108—70 86 0.80—6.85 86 8.90—7.— . eintérf'-* . . . . 9.25—2.4'- 160—«8— .— 1 ' . ..................... 67 7.65—7.10 88 ■Zab............................... 45- ^8 1.65—1.85 16—48 _____ , tutai.................... 88 0.60—8.70 84 0.75—6.80 Enko­ liza..................... 84 --— —— —. 85 6.85—0.95 88 7.-----7.10 Bab ....... 64 80 8 16-3 30 i " * . . . 87 7.16—7.70 88.----­,Köl­e............................... 84 86— . pest*.................... 83 6.56—8.60 84 6.05—0.70 iRepess káposztás . 75— 85 8.80—8.85 86 0.00—7.— ■ pf 'uáneági . . 82 3.10—8 86 _ fshérmostyei . . . . 87 8£ 7.05—7.10 0.60—6.70 88 74 6.75—6.80 Oya.t»n4ny frt. kr. |!ft. *a»mleJtH*! 24­..................... 8? 6.86—6.96 86 7.-----7.1$ Lara..............................— —­,b. tészt* „ 21 *5 . * .................... 37 7.15—7.80 88.----- 1— 0 király liszt .... 28 60 0. tészt* „ 17 76 „ teaske?.................... 8*.-----84 .• -— .— 1. n­ae.......................... 27 50 7. kenyér „ 1.0 60. .................... 36.--— 86— t. láng......................... 20 50 8. kenyér' „ 14 50 Bfll*«.................................... 80 8.76­3861 31 8— 8. M«snl. . . . . . 1 25 95 8 ken* n* • 10 25 Értékpapír UjA4*» ! j i Értékpapír ti Aert IMA gyár vasúti kölcsön . IM. tataiomkölcsön. . 54. Pöldtehar'nentesitá 3 . Iá. föiat. 1867. kisor. . . Bánáti földtaber. . . . n 1867 kisor. II Horátor, földt. . . . ''Erdélyi n . . . . I. Borderem* vált. k. . . Jirigys. államadós. 5°/ö F»P­­­j . „ ezüst jan. i. „ * s *Pr­ 1 1860 kisois. 500 frtos. . 1860 „ 100 frtos. 1864 t 100 frto«. Pest. váróbi 6% kölcsön All&b visz. bisz. Első magja* biztosító ts. Haza életbiztosító-bank . Pannónia * Isaontbiztositó Pes­t biztosító Hunnia a Unió n Nemzeti « Pócsbarcsi vasút Pesti közúti . Budai a Alföld fiumei vasút. . Északkeleti » ’ Magyar-keleti „ 1L erdélyi * 1 Municipalis bank iAngol-magyar­ bank . 'Bánáti ser. ca iparbank . 'Magyar általános hitelb. Franczia magyar­ bank . 1 Magy. földhitel r. t.­­ Magyar jelzálogbank . • Sopronyi hitelbank iparbank. . . . Takarék- és hitelegylet • Pesti bank ...... Pesti népbank .... Buda ó-budai népbank Iparbank ...... Budai keresfc. bank . . Pesti n 101 76 t01 75 86 20 78 78 50 76 *6 74 26 0d — 70 — 70 103 123 50 145 50 88 107 884 165 420 265 196 2S3 HO 315 150 SO*"* 300 200 300 80 200 200 200 200 200 200 200 80 L. 8 120 66 80 00 40 200 50 200 100 80 100 200 268 10S 25 103 25 8«» 76 79 79 60 ftoo 809 137 174 157 50 124 95 60 117 76 138 50 10S itt 80 116 26 248 112 76 57 00 120 946 idem blvnitalOM. Aradi keresk .bank Zugligeti nyár­ilak . . Építőanyag . . . . Üveggyár..................... Szálloda..........................­pari 77 74 60 05 60 70 50 70 50 106 425 260 197 295 870 140 174 159 126 96 118 139 105 26 128 63­0 iparbank.................... [Pesti egyletbank . . Baranyai tak. és hitelt . Temesv. ker. és felt. b.­­Első erdélyi bank . • • [Szerb bank ideig, jegy . Ó­budai takarékpénztár . Fer. és Józsefv. tak. p. . Félegyházi takarékp. Gödöllői . . . Orsz. központi takarékot. Pesti takarékpénztár. . . iCá­r .,iL kitt­ csátrdny . . . 124 50 .Lipótvárosi takarékpt. 147 I[Budapesti f3v. t&karékp. 89 I Kőbányai . . . 10* 50.Pest ku­lv. . . . 888­­ Sz.-Endrei . Újpesti . . Árpád gőzmalom . . Aradi . . . Blomfél­ p . . Concordia B . . Forsodmiskolc.a . . Erzsébet a . . Lujza . . . Molnárok és pékek gőzm. Temesvári gőzmalom . . Hengermalom . . . . Victoria gőzmalom . . . Első budap. . . . . Budai gyártelep .... Pannónia gőzmalom . . Erd magyar serfőzde . . Király serfőzde . . . Sertés hizlaló.................... Athenaeum könyvny. . rMSti könyvryomida . . Egyesül m. gőzhajóéba , |Becskereki . . . Első magyar horvógyár . [Ganz vasöntöde . . .Geschwindt-féle gyár .­­ Kereskedelmi épület . jög­arai ott­honálgyár . . .Első magyar bőrgyár . . .Mátrai kux. .... 110 75 260 118 25 68 121 282 950 807 37 26 50 70 80 200 200 16 100 1001 115 40 40 100 1000 1000 50 100 00 100 40 500 500 500 500 500 200 100 300 500 500 800 600 100 1000 500 200 200 200 500 xco 100 200 500 200 SIC 200 200 56 110 4900 68 261 80 127 42 111 105 846 105 125 186 080 20 516 40 430 560 234 207 287 070 82 480 204 165 173 670 8750 Ipari 187 117 06 252 62 129 44 156 110 350 110 120 188 93 518 48 435 652 285 209 296 C­SS 50­0 200 167 177 |Deti-féle pénztárgyár . . Gyógysz. és vagy int. . . s pozsonyi papírgyár. . . Rima-Murányi bánya . . Gyantamosoda Salgótarjáni kős­zöna. . . Schlick vasönt. .... Soda- és vegygyár . . . Sóskut kőbánya . . . Spodiuip g­yár..................... Első újpesti szereo.fia. . . Kőszén és tégla .... Első magr kősséabánya. Wagyon kölcsönző. Alagút............................ |2arzetzky-féle gya­a. . . |Sz.-Endrei téglavető­­ • Buda­pesti tégla . . . UjB­exkl tégla 5* mos. , Kőbányai téglavet? . . . Magy. zálog., sy o. . . Hagy. 8% tire-i .. . . Magy. jelzálog . . Magy. földhitelrészv. 8% &«re»k. bank zilogl. . .. Északkeleti vasút els. „ .­­ I. Erdélyi «Is.................. Lánczhid els. . . . . Borsiod-misk. mai. els. [Buda­pesti gözm. . . Pannónia gözm. jelz. . . Fgyes. magy. gözhajózási értékok Csász. arany .... Napoleondor .... Osztrák. ezüst . . .. Porcaz penztarijegy , 3 feftin T érték Augsburg 3 d. a. t . . M. Frankfurt .... Hamburg 100 m. bank, L'­ndou 10 font at. .­­ Milano 100 li­re . Paris 100 frank AdofiMotra 10 200 200 200 100 200 20­0 200 230 500 200 200 80 106 200­ — apoi — 200 — 200­ 120 200 225 9125 91 — 8000 100­­07 232 52 190 197 185 241 117 100, 150 200 '’Samosvári közúti 1. géptégla . . 7aggongy£r . . Bécs-pesti aszály Bécsi tramvry llGyapjuraesó ipori 102 170 325 56 196 201 170 142 118 *30 90 161 5 19 1­­87 107 25 1 81 91 — 91 SS /9 — 108 71 42 40 91 60 91 25 00 50 5 20 8 70 107 75 1 62 91— 70 109 43 00 p. Malmok csendesen keltek: hengermalom 680 p., Gschwindt szeszgyára kedvelt, 265 p., Ganz­­vasöntöde 477, fonalgyár 156, bőrgyár 175, Dräsche téglavető 240.50, 241.50, kőbányai téglavető 230 p. Értékek nem változtak, porosz pénztári jegy 1.631/1 p. Gabonaüzlet Búzára nézve gyenge volt a vételkedv tiszai 84 */» fns 6.90, 80 */» fns 6.30, 79yt fns 5.80, fehérmegyei 847« fns 6.55, 79 f­a 5.75, bánáti 86 fns 7 frt, siófoki 82 fns .655, — mind­ez három hóra vámmázsánként. Szok­vány búza nyugodt üzletü,őszkor átadandó 5.60, Rozs 78-80 fns 3.75-3,95, Árpa 2 frt 60—75 kron adatott. Zab L50. Kukoricza 3.27 7»—3.32 maj.-jun. hóra 3.48—49. Ropcze 1873-iki aug. sept. hóra 12*/» ft. A liszttőzsdén készáruban nem volt ü­zlet. Határidőre mintegy 6000 csomagra történt kö­tés. 6 sz. 17.77*/», 17.80, 7. sz. 16.80, 8. szám. 15 frt. A közönség köréből. Becses lapjának mai számában „különfélék“ rovatában említett elitéltetésre vonatkozólag, — eddigi jó hírnevem megóvása érdemében ezen téves közlést oda helyreigazittatni kérem, hogy bírói zártörésért elitélt Kirckhof Frigyes 1865-ig volt ugyan bérlője a „Virágbokora-hoz czimzett sörháznak, jelenleg azonban én vagyok annak bérlője s tulajdonosa. Gundel János, a „virágbokor“-hoz czimzett sörház bérlője s tulajdonosa. Utiárlás. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. rember ■■Olött időjárás SO Pesten 9‘ 4“ száraz „ Pozsonyban , 6* 1« 1) „ Mára marosszig­eten , 1‘ 5“9 . &Gathmáron 1' 0*n „ Tokajban . 7‘ 2“» „ Szolnokon . 8* 6* esős . Szegeden. 8­' rt 19 AradonV 4« „ N'ftgj beeskereke» 0‘ 3“n „ Bezdánb&tt . 4‘ 5“ rt „ Verbászon . • 4' 4“ „ Rezében 8* 0y száraz 18 Mitroviczon 11* 6“ felhős . Sziszeken . . 23' 6" ■ esős . Zánonybas . 10' 11«a . Ó-B­reovác 6‘ 8*» .NYELT-TÉRU Cirque Fransan­, a török császári lovarda igazgatójának, Serssin Jó­­zsef-nek igazgatása alatt Terézváros, nagymező-utcza 20-ik szám az egykori . Orpheum“ helyiségében, ma csütörtök nov. 21-én rendkívüli, na­g­y díszelőadás , fensőbb műlovaglásban, lóidomitásban, gymnastika és táncában. Otto kitűnő bohócz clown első fellépése, va­­lam­nt J­e 11 i s világhírű művés­ családé. Pénteken november 22-én rendkívüli díszelőadás, a kedvelt grotesque lovaglónő Jouvanine kisasszony jutalom játék­a, egészen új programmal. Vasárnap nov. 24-én két előadás. Kezdet 4 és 7 órakor. Mély tisztelettel 1741 DERSLIN JÓZSEF, a török császári lovarda igazgatója.

Next