A Hon, 1873. április (11. évfolyam, 75-99. szám)
1873-04-01 / 75. szám
75. szám. XL évfolyamú Kia,Éló-Inva,tal: Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra...........................................6 írta kr. 6 hónapra.....................................„ 12 » — » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első nálpjától számittatik. Esti kiadás. Buda-Pest, 1871 Kedd. april 1. Szerkesztési iroda: Barátok tere, Athenaeum-épület 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSSEM szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, april 1. Budapest, april 1. A delegátiók, mint tudva van, holnap kezdik meg működésüket. A „Pesti Napló“ s a „Reform“ ez alkalomból a delegátiókkal foglalkoznak. A „Pesti Napló“ elsősorban úgy találja, hogy mivel a múlt delegationális ülésszak már átesett az átmeneti intézkedéseken, a mai delegatiónak az a feladat jutott, hogy szigorú következetességgel a legutóbbi határozatok körvonalait megállapítsa s mérlegelje, hogy vájjon a közös kormány előterjesztései mennyire felelnek meg e határozatok és ezek alkotása alkalmával tett ígéreteknek.“ A külügyi kérdések ezúttal nem fognak sok vizet zavarni. A hadügyi budgetről a „P. N.“ így nyilatkozik : „A hadügyminiszter újabb költségemeléssel lép a delegátió elé. Az összes többlet mintegy hatodfél millió, mely többlet azonban előreláthatólag szintén nem fog nagyobb vitákra okot adni. E többlet egyes alkatrészeire nézve két osztályba sorozható. Részint olyan, mint a tengeri hajók építése s a tizenharmadik agyar tüzérezred fölszerelése, mely már a múlt alkalommal az egyik delgátié által elhatároztatott, de mert a másik fél nem járult hozzá, nem emelkedhetett törvényerőre. Részint pedig olyant, mint: a lőfegyverek beszerzése s több más pont, melyet a hadügyminiszter elhalaszthatlannak jelent ugyan ki, de a delegációk már megszokhatták, hogy ezt az „elhalaszthatlanságot“ nem kell és nem is lehet oly szigorúan értelmezni. Sőt valószínű, hogy a többlet jó nagy része csak fedezetül van oda állítva a többi tételhez, s a hadügyminiszter tán azt hiszi, hogy ha ő nem tud elszokni attól, hogy minden évben fölemelt tételekkel álljon a delegátió elé, úgy ez sem mondhat le arról, hogy leszállítson néhány tételt. Ha így van, s okunk van hinni, hogy feltevésünk közel jár a valósághoz — a delegátio bizonyára szintúgy alkalmazni fogja „rész“ szokását, amint ezt a miniszter tette, vagyis a delegátió ma szintúgy törli a többletet, amint a miniszter ezt beállítá a költségvetésbe. „A budget emelésének így mindkét faja, mint reméljük, nem fog animositásra okot adni. Részünkről csak töredékekből ismerjük e költségemelések egyes tételeinek indokolását, de e töredékekből is meggyőződhettünk, hogy egyik tétel sem elhalaszthatlan. A magyar delegációnak ezenkívül bizonyára eszébe fognak jutni a honvédség kérdésében az országgyűlésen lefolyt viták, valamint a magyar államháztartás jelen állapota, s nem hiszszük, hogy akadjon a magyar delegációban akár egy tag is, ki jelentékenyebb és nem is okvetlenül szükséges költségemelés megszavazásának elvállalná felelősségét. Sőt bevalljuk, hogy miután báró Sennyey a képviselőházban kijelenté, hogy az okszerű gazdálkodás a közös hadseregre is kiterjeszthető s neki megvannak erre vonatkozólag is a maga tervei és indítványai, nagy érdekeltséggel tekintünk amaz actio elé, melyet e téren remélhetőleg ki fog fejteni. Ha azonban ebben csalódnánk, ha ő és bizalmas elvtársai is hozzájárulnának ahhoz, hogy a közös hadseregre jelentékenyen nagyobb tételek szavaztassanak meg, míg a honvédség kifejlesztésének több nevezetes része, az államháztartás átalános állapota iránti tekintetből elhalasztatott, ez majd csak a mellett bizonyít, hogy a képviselőházban a köztudomású „félreértés“ talán mégsem volt minden alap nélküli.“ Így a „Pesti Napló.“ A „Reform“ a „hadsereg reformjának kétséges állapotára és irányára“ hívja föl a delegációk figyelmét. A hadsereg reformjának egyik sarkpontjára, territoriális rendszer megvalósítására és a magyar ezredek visszahozatalára nézve ugyanis,a „B. “ szerint, a hadügyminisztériumban már elfogadott iránynyal ellenkező áramlat akar érvényre emelkedni. Magyar ezredeket, amelyek már kiegészítő kerületük közelében vannak, ismét ki szándékoznak, vagy legalább szándékoztak vinni az országból, és helyükbe tegyék a katonáknak, hogy egész erejökkel a lázadók ellen forduljanak. Ezáltal fogjuk megmutatni , hogy érdemesek vagyunk a szabadságra, mely csak azon népeket illeti meg, melyek képesek önmagukat megmenteni, megsabadítni. Csak így és csak hősi erőmegfeszítések által menthetjük meg a köztársaságot, ezzel a szabadságot és a hazát. (Következnek az összes miniszterek aláírásai. A spanyol köztársaság s általában a szabadság barátjait csak örömmel töltheti el a Figueras-kormány ez erélyes fellépése. Ideje is volt már e lépést megtenni, mert a hivatalos hadi bulletinek, melyek már a Zorilla kormány kezdete óta hirdették a karlisták szétveretését időről időre, legkevésbé sem segítettek a bajon. A karlisták rabló hadjárata azért folyton veszélyeztető az ország biztonságát és a szabadság megszilárdulását. Most már a köztársasági kormány a hadsereg szervezéséhez, a fegyelem helyreállításához s önkénytes zászlóaljak alakításához és felfegyverezéséhez erélyesen hozzá látott. A cortes pedig megszavazta hozzá a szükséges pénzerőt is — és igy nem kételkedünk benne, hogy — valamint Francziaországban — úgy a pyrenei félszigeten is a köztársaság lesz az, mely megmenti az államot azon bonyodalmaktól s veszélyektől, melyekbe azt a monarchia bűnei sodorták. A franczia külügyér a párisi spanyol követhez Olozagához következő jegyzéket intézett válaszul Castelarnak azon szerencsekivánatára, melyet ez a terület felszabadítási szerződés megkötése alkalmából a franczia kormányhoz intézett: „Követ úr! Ön szives volt közölni velem Castelar azon szerencsekivánatát, melyet a saját és collegéi nevében az elnökhöz és egész Francziaországhoz intézett. Fel vagyok hatalmazva, önnek ezennel kifejezni az elnök köszönetét. Szerencséseknek érezjük magunkat, hogy bírhatjuk a spanyol nemzet baátságát. Mi erre barátságunk biztosításával és a spanyol nemzet boldogsága és szabadsága iránti legforróbb kívánságunkkal felelünk. Nem is kételkedünk mi azon öröm őszinteségében, melyet a spanyol nemzet azért érez, hogy Francziaország nem sokára ismét vissza nyerendi előbbi független állását. Francziaország független állása az általános egyensúly szempontjából szükségesség és nyugoti Európa népeinek különös érdekök van abban, hogy a franczia köztársaság a világ népei között őt megillető rangot elfoglalja. Fogadja stb. — Versailles, martius 26. 1873. — Remusat. Az angol alsóház mart. 27-ki ülésében kettős irányban került szőnyegre a spanyol köztársaság ügye.Ugyanis Enfred lord, a külügyi államtitkár két interpellációra válaszolt ez alkalommal. Az elsőt Taylor intézte az iránt a kormányhoz hogy miért nem ismerte még el a spanyol köztársaságot. Erre következőleg válaszolt Enfield: „A kormány csak ideiglenesnek ismerheti el a mostani spanyol kormányt. Míg az alkotmányozó cortes nem határoz a választandó kormányforma iránt,addig azon megszokott eljárást kell finormértékül venni, mely használtatott azon ideigl. kormányokkal szemben is, melyek Izabella exkirálynő, a meghalt Fülöp Lajos exkirály és Napóleon excsászár után következtek. Ha el is határoztatott volna az, hogy a mostani kormány elismerése siettessék még sem lehetne tudni, hogy tulajdonképen kinél hitelesíttessék a madridi angol követ.“ A második interpellátiót Dowson-Daniel A kezös készlet által fedezett, előmutatóra, látra és 50 írtnál nem kisebb összegre szóló, kamatozó pénztári utalványokat kibocsátani, miknek kamatlábát legalább egy évi érvénynyel az Igazgatótanács állapítja meg előre. 8. §. Ezen pénztári utalványok azonban nem haladhatják túl a befizetett tőke összegét s ezenkívül a forgalomba helyezett összegnek mindenkor készpénzzel, váltókkal, devisekkel, mindennemű értékekkel (Effekten) vagy érctrudakkal fedezve kell lenni. A forgalomban levő pénztári utalványok összege minden hónapban közhírré teendő. Forgalomban levőnek tekintetik minden, a társulat által,kibocsátott és a pénztárba vissza nem került utalvány. A társulatnak joga van a kormányt felkérni, hogy a pénztári utalványok az e czélra kijelölendő állami pénztáraknál a társulat költségén beváltassanak. 9. §■ Ezen kedvezmény azonban minden esetben megszűnik, mihelyt azok az intézet pénztárainál bemutatáskor pontosan fel nem váltatnak, vagy ha a társulat mérlege veszteséget mutat, és végre, ha az utalványok beváltását illetőleg alapos aggályok támadhatnak. Ha a pénzügyminiszter a pénztári utalványok beváltását megszünteti és a megszüntetést a társulattal írásban közli, a társulat tartozik ezt azonnal a napilapokban köztudomásra hozni. v ,, A banknak engedélyezett ezen kedvezmények megszüntetésekor, valamint midőn ezen pénztári utalványoknak bizonyos neme vagy azok egész kibocsátása a bank által bevonatik, a forgalomban lévő pénztári utalványok bevonása s illetőleg beváltásának a magyar kir. állami kormány és a társulat köréti megállapitandó egyezmény szerint kell eszközöltetni. Az intézet az általa kibocsátott kamatozó pénztári utalványokat és jegyeket, amennyiben,ezek a beváltásukra kitűzendő és nyilvánosan közzéteendő határidő eltelte után számítandó 6 év alatt be nem mutattatnak, beváltani vagy újakkal kicserélni nem köteles. A pénztári jegyek kibocsátása előtt köteles a társulat azok pontos leírását közzé tenni. Ezen pénztári utalványok meg nem semmisíthetők. III. szakasz. Társulati tőke és a részvényesek jogviszonyai. 10. §. A társulat alaptőkéje egyelőre 25 millió o. é. ftban 125000 db. teljesen befizetett 200 ftos részvényre osztva állapíttatik meg. 11. §. Ezen alaptőkét azonban azigazgatóság indítványára a közgyűlés 50 millióra növelheti, további 125000 db. 200 ftos részvényesek legalább 25000 dbot magában foglaló új sorozatainak kibocsátása által. ..5, 12. §. Az ilyen későbbi kibocsátású részvényekre mindenek előtt az első kibocsátású részvények eredeti aláíróinak pari árfolyamon visszavonhatlanul előjog biztosittatik, míg az ily részvények második felére az előbb kibocsátott részvény tulajdonosainak részvénybirtokuk arányában pari árfolyamon megtartási jog biztosíttatik. Első aláíróknak azok tekintendők, kik az alakuló közgyűlésen az első kibocsátást az engedményesek által kiállított és hatóságilag hitelesített jegyzési ivén aláírták. 13. §. A részletes határozatokat a további részvénykibocsátás módozatait illetőleg, az előjog érvényesítési módozatait és az ennek számára kitűzendő határidőt, a befizetési határidők kitűzését, valamint a repartitiót és a jogosultak által át nem vállalt részvények feletti intézkedést az igazgatótanács határozza meg. 14. §. A részvények fel nem oszthatók és a társulat egy részvénynek csak egy tulajdonosát ismerheti el. 15. §. A részvények folyó számokkal láttatnak el,,de mindig csak akkor adatnak ki, ha a kibocsátandó összes részvényekre az egész névleges, ti ka I 200 ftjával be van fizetve. 16. §. A részvények a mellékelt A. minta szerint magyar és német nyelven állíttatnak ki, s azokat egy igazgatósági tanácsos és az igazgatóságnak egyik tagja írja alá, és a társulat száraz pecséjével látandók el. 17. §. Minden részvényes a társulat kötelezettségeiért csupán részvényei összegéig szavaló. A társulati tőke valamint a társulat összes vagyona kapitány intézte, mely a karlista ügynökök által Angliában vásárolt fegyverekre vonatkozott. Enfield erre azt felelte, hogy Angliában a fegyver-adásvevést nem lehet törvénytelen adtusnak tekinteni s a kormány a jelen esetben sem tehet kivételt. — —---- ----- - • gal, a szellemet az anyaggal. Strauss — mint említők — a tudomány jelen álláspontján a kétféle törvény szoros összefüggésben van s mint organikusélet nem lehet anyag nélkül, úgy észszerű élet sem az organikus életen kívül. De minő viszony lehetne a gondolat s bárminemű rezgés között? Ezen szoros viszony csak szójáték, összevegyítése az egymás mellett állóknak. Ily esetben csak összeköttetés létezik a különböző eredmények között, de az eredeti okok teljesen különbözők. A franczia tudóshosszasan szól ezen álláspontjáról s különösen élesen kikel az újabb tudomány azon nézete ellen, mely a végczélt egészen mellőzi a tünemények magyarázatában. Szerinte ez lehetetlen s a tudományos vizsgálat is kisszerűvé változik nélküle. Maga Darwin theóriája az által lesz oly bölcsészetellenessé, hogy tisztán esetleges okok által, minő az életküzdelem, a faj elkülönítés s az örökség magyaráz meg oly átalakulásokat, melyek „az ember szellemének életében végződnek. Ő ezt hazard játéknak tartja, mely nemcsak ellenmond a józan észnek, de részben meg átolja a tünemények szemléletét. A legújabb német bölcsészek egyike Hartmann „Philosophie des Unbewüszten“ czímű művében Schopenhauerrel egyetértőleg azt állítja, miszerint a világ egy öntudatlan akarat alatt áll. Az istennek tehát nincs öntudata, de van akarata. A pantheismus ezen újabb alakzata ki akarja mutatni, mint fejlődik ki az akarat ezen öntudatlan természet által. Sajátságos, hogy Strauss, ki szintén ellene szól a végczélnak, Hartmann bölcsészetében, nem akar megnyugodni. „Ez által — mondja ő — csak egy szó van megváltoztatva, a bajon azonban segítve nincs.Előbb magában az alanyban volt az ellenmondás, az absolut és személyes jellegek megegyezhetetlensége folytán, most az alany és munkássága közt lévő viszonyba jött az út, mert az öntudatlan akaratnak oly működések és oly eljárás tulajdoníttatnak, melyek csak öntudattal egybekapcsolva jöhettek elő, és azért, habár subjectív értelemben veszi is, elismeri a világ czéljának létezését, sőt elismeri azt is, hogy ezzel minden jót, minden igazt és jogost magában foglal, hogy a folytonos fejlődés eszményképe.„Szent, meghatározhatlan állag!. — mondja erre Réville — kinek kebléből ész és haladás erednek, ki a dolog fejlődésében egy eszmét akart megvalósítani, ki hatalom, bölcseség és szellem forrása vagy, bizony nagyon hasonlítasz azon jó istenhez, kit a kegye?