A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)

1875-05-01 / 99. szám

a­r\-\A­pS A 99. szám, XIII. évfolyam. Kiadi-hivatal­i BiráMc­ tare, Athenaeum-épület földszint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra......................................• Írt —­kr. 8 hónapra....................................... * — » Az esti kiadás postai különked­déseirt felüdlfizetés negyedévenkint ...­­ » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg­kezdhet«, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó első napjától számittatik fi­­­e­, Reggeli kiadás, Budapest, 1875. Szombat, május 1. Szerkesztési iroda: Barátok­ tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó­ hivatalba (Barátok­­tere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Előfizetési felhívás: 99A H­O A“ XHI'dik évi folyamára Előfizetési árak:--« “s HIVHIMVIVWI «u UU ■ Egy hóra a frt Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmen­tesítve tíz frtig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül, az előfizetések a »Hont kiadóhivatala czim alatt Pest, 1­0rencziek­­tere Athenaeum-épület küldendők. A­­Hont kiadóhivatala, Budapest, april 30-A pénzügyi kimutatások. Az év első negyedéről épen akkor je­lentek meg a pénztári kimutatások, midőn az év budgetje véglegesen össze van állítva. Ez 21 és 2/1 millió fedezetlen defic­itet mutat, mely azon 42 millióból lesz fedezendő, mely a 761/1 milliós kölcsönből ez évre effektív áthozatott. De e kölcsön az esetben lesz csakis ez összeg erejéig igénybe véve, ha a budget előirányzatnak a tényleges bevételek és kiadások megfelelnek, vagy megfordítva,­­ ha legalább annyival fognak apasztalni a ki-­­adások, mennyivel a bevételek az előirányzat mögött maradnának. Minthogy szigorú igazságot akarunk az országnak mondani, konstatáljuk azt, hogy bár az első évnegyed a bevételekben meg­nyugtató eredményeket mutat fel, még sincs reményünk ahoz, hogy az előirányzatnak az eredmény megfeleljen, és a hiány, vagy leg­alább egy részének elenyészt­etését a kormány takarékosságától inkább várhatjuk, mint a be­vételektől remélhető kedvezőbb eredménytől. Az első évnegyedben 25.343,497 forint tényleges bevételünk volt, a­mi 384,371 fo­rinttal több, mint a tavalyi, de az 1874 ikis eredmény másfél millióval haladta volt meg az 1873-ikit és ez viszont másfél millióval volt nagyobb, mint 1872-iki bevételünk ered­ménye. Bevételeink e folytonos emelkedésé­ben, bár az idén kis hanyatlás állott be, még­is adófizetési akaratunk, mert képességnek ezt mondani nem merjük — folytonos erős­­bülését láthatjuk. Azonban hozzá kell ten­nünk azt a fájdalmas tényt is, hogy a bevé­tel emelkedése dac­ára, az idei első negyed­évi eredmény 11 millióval maradt az előirány­zat mögött; ha tehát a többi évnegyed (az első mindig a legrosszabbak közül való) az elő­irányzattal szemben is (mint a távoli utolsó negyed) nagyobb eredőlény­t fel nem mutat és ha a kormány a kiadásokban jelentékeny megtakarításokat nem tesz, a pénzügyminisz­ter feltevése a szükséges kölcsönösszegre néz­ve nem következik be , vagyis 21,­ millió­nál nagyobb összegre lesz abból szükségünk. Azonban már is örvendetes megtakarí­tást mutat fel a kormány a kiadásokban. Az első évnegyedben összesen kiadott 44.386.400 forintot, tehát 4.950.387 forinttal kevesebbet, mint a megelőző év első negyedében ; de ki­adásaink ez évi apadása, 1873-hoz képest, i ménye, midőn az első negyedben 39, 1872-hez bét­folyt, pest, midőn 38 millió adatott ki, csak annyi­ban örvendetes, hogy kölcsönből 19 milliót kelle fedezni, a tavaly igénybe vett 24,377,667 frt helyett Figyelemre méltó az is, hogy mig 1872- ben az első negyedben az egész évi bevétel 17 százaléka jött be, és a kiadás 25 százaléka ment ki ; 1873-ban a bevétel 19 százaléka jött be és a kiadás 20 százaléka ment ki ; 1874-ben a bevétel 18 százaléka jött be és a kiadás 26 százaléka ment ki — addig 1875- ben már az előirányzott (a­mi több a tényle­gesnél) bevétel 17 százaléka jött be és a ki-/ 25 */o-ba ment ki. Az egyes jövedelmi ágak közül az egye­nes és fogyasztási adók forgalma legfonto­s k­e­g­­sabb. Az egyenes adókból bejött az első ne­gyedben 1872- ben : 10,680.000 frt. 1873- ban : 10,687.000 frt. 1874- ben : 10,812.435 frt. 1875- ben : 11,782.066 frt. Az emelkedés folytonos és soha­­kora nem volt, mint az idén, mert a­z előző évhez képest az egyenes adók ered­ménye emelkedett : 1873- ban : 7000 frrttal 1874- ben : 125,000 írttal. 1875- ben : 969,631 írttal, tehát az idei emelkedés a tavalyihoz képest több, mint hétszeres; az 1873-dikit a tavalyi is csaknem megtizennyolczszo­­rozta. Sőt az idei eredmény egy másik szem­pontból is érdekes. Az 1874-iki ered­mény 6 és fél m­i­l­­ i­ó­v­a­l maradt volt az előirányzat negyede mögött; az idei 19,599,909 írttal, tehát egy millióval javult az előirányzat és eredmény közti arány. Tudjuk, hogy befolyt erre a válasz­tási összeírással összefüggő adó­fizetés is, de azt hiszszük, hogy az ország nagy részében a múlt évi utolsó negyed eredményét javítá ez, mert a­ki tehette, akkor fizette be adóját, miután részben az összeírás már tóval elkezdődött, részben az adófizetés akkor lezáratott. Még örvendetesebb az, hogy a fogyasz­tási adók is emelkedést mutatnak, mert ez már az adóképességre is mutat. Fogyasztási adóból bejött az első ne­gyedben : 1872- ben: 3.311,595, 1873- ban: 3.206,525, 1874- ben: 2.879,525, 1875- ben: 3 029,061 frt. Tehát az előző évekhez képest 1873- ban: 105,070 és 1874- ben: 327,000 apadás 1875- ben: 149,735 forint növe­­kedés mutatkozik, noha ez is még 282 és fél ezer forinttal marad az 1872-iki ered­mény mögött. Kedvezőtlenebb a dohányjövedék ered- A „HON“ TÁRCZÁJA. A 48-iki törvényhozás tagjai. H. Képviselők háza. Elnök : ifj. Pázmándy Dénes, Komárom kö­vete. Alelnök : Pálfy János alsófejéri, Almásy Pál, hevesi követek. Jegyzők : Záborszky Alajos, Zákó István, Ludwigh János, Irányi Dániel, Keller János, Kazinczy Gábor. Irattárnok : Laskay Károly. Könyv- és alirat­­tárnok : Bojthor Endre. Házigazgatótiszt : Áry György. Irattári jegyzők : Gózon Lajos, Lanka Gusz­táv, Csétányi Béla. Írnokok : Arday János, Raskó Imre, Villax István, Szállány Ede, Fésűs Dániel, Kiczei Jakab, Gaal József, Margó Emil, Kálmándy István. Teremőrök : Pál Károly, Kalmár István, Győry János. Dunáninneni kerület: Árvavár­­megye Alsó-Kubin kerület: Kubinyi Flóri, Bobró: Majercsák Márton. Bácsvármegye, Almás kerület: Veresmarti Mihály,Rigyicza: Alaga Imre, Apáti: Za­­horay Márto­n, Hodzság : Hankó Béla, Bács: Zákó Péter, Petrovácz: Mártonfy Károly, Kula: Latino­­vics Mór, Ó-Morovicza: Manics Péter, Ó-Becse: Szal­­mássy Ferencz. Kanizsa: Zákó István. Barsvárme­­gye: Újbánya kerület: Sebestyény Ignácz, Léva: Farkas Pál, Aranyos-Marót: Balog János. Eszter­­gomvármegye, Tóth kerület Zsitvay : József, Köböl­kút : Warga Benedek. Hontvármegye, Ipolyság: Ivánka Zsigmond, Némethi : Zsembery Imre, Szál­ka : Okolicsányi Antal. —. Liptóvármegye: Szent- Miklós kerület: Szentiványi M. Rózsahegy.—. Nóg­­rádmegye : Losoncz: Kubinyi Ferencz, Fülek: Repeczky János, Szécsény: Pulszky Ferencz, Ba- lassa-Gyarmat: Sréter János, Ecsegh: Horváth Ödön, Nógrád: Frideczky Lajos Nyitravármegye: Nyitra kerület: Tarnóczy Kázmér, Vecse:— Érsekúj­vár: Markhot János, Galgócz: Szidor Ferencz, Ver­­bó: Zelenay Gida, Vágujhely: —­ Nagy-Tapolcsán: Kovachich János, N.­Zsámbokréti: Brogyianyi Imre, Privigye: N. Szakolcza: Vagyon Antal, Szenicze: Zmertich Károly, Pestvármegye: Szent-Endre: Eck­stein Rudolf, Ráczkeve: Nyáry Pál, Vácz : Hajnik Pál, Gödöllő: Beniczky Ödön, Monor: Patay József, Abony: gr. Teleky László, Dabas : Halász Bódog, Dunavecse: Hajós József, Pata: Szeles Lajos, Ke­czel: Nagy Ignácz, Pozsonyvármegye: Stomfa: Szálé Antal, Burcz-Szent-György: Boldizsár István, Nagy-­­ Szombat : Csehy Zsigmond, Bazin: Beniczky Pál, Szomocz: Szüllő György, Somorja: Olgyay Lajos, Galanta : Sebestyény László. Turóczvármegye: Szent- Márton : dr. Prónay Gábor, Mosócz: Justh György. Trencsénvármegye: Báán kerület: Borsiczky István, Trencsén: Kubicza Pál, Zsolna: Nozdroviczky Gy. Pucho : Vitulay József, Bicze: Martincsek Miklós, Czacza: Marsovszky Bél. Vág-Besztercze: Ullmann Miklós, Kisutcza-Ujhely : Dualszky Ignácz. Zólyom­­vármegye: Breznóbánya: —. Szliacs: Kalauz Pál, Korpona: Huszágh Dániel. Dunántúli kerület: Baranya­ vár­­megye: Pécsvárad kerület Hegedűs Imre, Mohács Bencze Ignácz, Dárda —, Siklós Táncsics Mihály (lakott Józsefváros egyenlőségutcza saját házában) Dükkösd Angyal Pál, Magócs Perczel Vincze, Né­met-Öreg Barthos Ede Fejérvármegye: Bodajka, Csákvár Madarász József, Alcsut (most váli kerület) Salamon Lajos, Sárkeresztur ifj. Madarász­ József, Bács-Almás Fiath István. Győr vármegye: Öttevény­i, Tóth Kálóczy Lajos, Per Bay Antal. Komárom vármegye: Udvar Halassy Ede. Csallóköz Ghyczy Kálmán, Igmánd ifj. Pázmándy Dénes, Tata Sárközy József. Moson vármegye: Zurány Zichy Antal, Szent-János Imrédy Lipót. Pozsega vármegye két követe közül egy sem jelent meg. Somogy vármegye: Tab —. Szili Záborszky Imre, Lengyeltót gr. Fesz­­tetics Mik., Kaposvár Kund Vincze, Szigetvár Zá­borszky Alajos, Nagy-Atád Mujszer József, Csurgó Fekete Lajos, Marczal Fekete József. Sopron vár­megye: Kis-martoni kerület —. Nagy-Mártonból Tar János, Nyék gr. Széchenyi István, Lövő Niczky Sándor, Kapuvár Lukinics Mihály, Csorm­a Csupor Gábor. Szerém vármegye: három követe közül egy sem jelent meg. Tolna vármegye: Szegszárd Beze­­rédy István, Bonyhád Perczel Miklós, Kölesd —. Paks Radnicz Pál, Pinczehely, Bartal György, Szak­cső Simon Rudolf, Vas vármegye : Kőszeg Bezerédy László, Szombathely Horváth Boldizsár, Felső­őr Reisig Alajos, Ném­etujvár Hetyey István, Szent- Gothárd Szabadfy Sándor, Mura-Szombath gr. Szapáry Antal, Körmend Hetyei Vincze, Rum Széll József, Sárvár gróf Batthyányi Lajos, Kis-Czell Békássy Imre. Verőcze vármegye: négy követe közül egy sem jelent meg. Veszprém vármegye: Enying Bocsor István. Veszprém: Kupricz Imre. N. Vázsony: N. Somlyó-Vásárhely : Pap János. Ugod Szabadhegyi Antal. Zirz: Ányos István. Zala­ vár­megye: Tapolcza dr. Putheáni József, Keszthely Tol­­nay Károly, Szent-Grót: Deák Ferencz, Kanizsa Bó­ja Gergely. Zala-Egerszeg: Csersán Károly,J Letenye- Kethory Horváth J, Baksa Simon Pál, Lendva Hor­váth Péter, Csáktornya Glovina János. Tiszáninneni kerület: Abaújvár­­megye : Felső-Miske: Bárczay Albert, Nagy Ida Fer­­dinandy Bertalan, Sepsi Szetimrei Gy., Szikszó Dar­vos Antal, Göncz Gábriel István. Bereghvármegye : Bereghszász : Lónyay Menyhért. Bereg: Budai Sán­dor, Kászony Szintay János, Munkács Román Fe­­renczi Borsodvármegye: Dédes Ágoston József, Ede­­lény Okolicsányi Lajos, Szirma-Besenyő: Vadnay Miksa, Mező-Kövesd: dr. Eötvös József, Mező-Ke­resztes: Szalay Antal, Csáth Gencsy József. Gömör­­vármegye: Rozsnyó Ragályi Ferdinánd, Rimaszécs Kubinyi Rudolf, Kövi Bodon Ábrahám, Putnok He­­vessy Bertalan, Jolsva Nagy Sámuel, Rimaszombat Kubinyi Ödön. Hevesvármegye: Szolnok Graefl Jó­zsef, Mező-Tur Borbély Lajos, Abád-Szalok Becsky Andor, Tisza-Nána Németh Albert, Kápolna Pap Pál, Füged Puky Miklós, Gyöngyös-Pata Gosztonyi János, Pétervásár Fejér Lajos Sárosvármegye: Eper­jes­: —, Kurima Szirmay Pál, Zboró Jekovics József, Bártfa Zábry István, Szeben Pillér Gida, Hét­­hárs Dobay Hugó. Szep­es vármegye : Lubló Reisz Szilárd, Kézsmárk Weszter Pál Szepes Szom­bat : Hunfalvy Pál. Igló: Ludwigh Lajos, Lőcse: Francsek József. Göllnicz: Jekelfalusy Emil. Tor­na vármegye: György kerület: Soltész János. Szin : Gedeon János. Unghvármegye: Ungvár: Ocs­­váry Gábor. Szerednye: Kandó Kálmán. Kapos: Fe­kete Lőrinc*. Szobráncz: Pribék Antal. Zemplén­­vármegye: Medgyaszó : Lónyay Gábor. Mád: Buday Sándor, Liszka­i. Helmecz: dr. Sennyey Pál. Tere­­bes : Molnár József. S.-A.-Ujhely Kazinczy Gábor. N.­Mihály: ifj. Szirmay József. Homonim: br. Lu­­zsenszky János. Tiszántúli kerület: Arad megye. Világos: Fábián Gábor. Kisjenő: br. Simonyi Lajos. Pécska: Szőke Károly. Battyin : Urbán Gyula. Rad­­na: Szerb Tivadar. Szent­ Anna: Malek Ferencz. Bé­kés vármegye : Orosháza: Boczkó Dániel. Gyoma: Omaszta Zsigmond. Bihar vármegye : Bihar: Ercsey Zsigmond. Élesd Báránd: gr. Haller Sándor. Báránd : Miskolczy Károly. Berettyó-Ujfalu: Szivák János. Hosszú Pályi: Irinyi József. Székelyhid: Bernáth József. Margita: Dobozy Mihály. Szalonta: Toper­­czer Ödön. Tenke : Ambrus József. Ugra: Nagy Jó­zsef. Belényes: Dragos János. Magyar-Csehi: Goz­man János. Csanádmegye: Nagy-Lak: Dedinszky József. Batonya: Glacz Antal. Csongrádmegye : Tá­pé : Somogyi Antal. Szegvár: Bogyó Sándor. Krassó megye: Szászka: —, Oravicza: —, Oláh-Bogsán:—, Nagy-Jorlencz: Vlád Alajos. Oláh-Lúgos: Murgu Buchim. Német-Facsed: —, Krasznavármegye: Somlyó: — Kraszna: —. Középszolnok vármegye : Zsibó : Décsey László. Szilágy-Csehi: Budai Sándor. Tasnád: László Imre. Máramaros megye: Felső- Vidó: Mihályi Gábor. Akna-Suhatag : Mánn József. Sziget: Szaplonczay József. Técső: Móricz Antal. Huszt: Asztalos Pál. Ökörmező: Selevér Elek. Sza­bolcs vármegye: Nádudvar: Kállay Ödön. Nagy- Kálló: Szunyogh Rezső. Nyír-Bátor: Somossy Ig­nácz. Szék: Bónis Samu. Bogdán: Elek Mihály. Kis- Várda: Erős Lajos. Szathmár vármegye: Fehér­­gyarmat : Botka Imre. Nagy-Károly: Risko Ignácz. Csenger: Nagy Ignácz. Krassó : Kricsfalusy Lajos. Nagy-Bánya: Kovács Lajos. Aranyos-Medgyes: Ter­­nyei János. M.­Szalka Ujfalusi Lajos. Temes várm.: Moravicza: Nyéky Albert. Csákóvár: Várkonyi Ádám. Rittberg: Kis Miklós. Rékai : Ficser István. Lippa: Deskó Athanász. Uj-Arad: Róth Sándor. Orczifalva: Gorove István. Torontál vármegye : Kis-Becskerek: Vukovics Sebő. Párdány : Bogdanovics Vili. Zichy­­dorf: Dániel Pál. Szentgyörgy: Plechel József. Zsom­boly : Bakalovics Szilárd. Bánát: V. Komlós: Bog­dán Vincze. Ó-Bessenyő: Rónay Lajos. Rácz-N.-Sz - Miklós: Karácsonyi Antal Biliét: Hertelendy Mik­sa. Basahid : Raczkovics Kozma. Ugocsa vármegye : Tisza-Ujlak: Abonyi István. Halom: V. Zaránd vármegye: Brád: Batternay Imre, Nagy-Halmágy : Doboly Károly. Kerületek: Jászkun kerület: Árok­szál­lás : Pethes József, Túrkeve : Szentkirályi Mór, Kar­­czag Pap Móricz, Szabadszállás: Nagy Károly. Haj­dúkerület : Nánás-Dorogh Molnár György, Szoboszló, Hadház­, Vámos-Pércs Kovács Miklós. Kővárvidék : Remete dr. Kemény Zsigmond. Kis-Nyires: Papp Zsigmond. Fiume : Susáni József. V­á­r­o­s­o­k: Ó-Arad Szalbek György. Baja Mészáros Lázár. Békés­ Csaba: Eördög Frigyes. Becskerek Hadzics Lázár. Beszterczebánya: Szum­­rák János. Böszörmény : Silye Gábor. Buda: Ház­mán Ferencz és Perczel Mór. Czegléd:­ Varga Sán­dor. Csongrád: Klauzál Gábor. Debreczen: Tar Károly, Farkas Károly és Komlóssy Imre. Eger: Csiky Sándor. Eszék : Freund Ferencz. Esztergom : Besze János. Félegyháza: Szabó Sándor. Fejérvár: gróf Batthyányi István. Gyöngyös: Almássy Pál. Győr: Lukács Sándor. Gyula: Bessenyei Károly Halas: ifj. Gózon Imre. Jászberény: Illésy János. Kassa dr. Luzsénszky Pál. Kecskemét: Karika Já­nos és Simonyi János. Nagy-Kikinda: Sztojanovics Mihály. Komárom : Tóth Lőrincz, Körmöcz Mátyás József. Nagy-Kőrös Tanárky Gedeon. Makó Bán­­hidy Albert. Miskolcz: Szemere Bertalan és Paló­­czy László. Nyíregyháza: Haczel Márton. Pápa: Vermes ülés. Pécs : — Pest : belváros Kossuth Lajos. Lipótváros: Irányi Dániel. Terézváros: Tre­­fort Ágost. Józsefváros: Kendelényi Károly. Fe­­renczváros: Kacskovics Lajos. Pozsony: Neszter Jó­zsef és Hauser Ernő. Szabadka: Spelletich Bódog. Szarvas: Boczkó Károly. Szathmár-Németi: Pap Endre. Szeged: Osztrovszky József és Rengey Fer­dinand. Szentes: Horváth Ferencz, Selmecs és Bé­­labánya: Jendrassik Miksa. Soprony: Martiny Frid­­rik. Temesvár: Fülep Lipót. Újvidék : Hermann Gáspár. Nagy-Várad : Szacsvay Imre. H.-M.-Vá­­sárhely: Török Bálint. Versecz: — Zenta: Szilkay János. Zombor: Kornis Gáspár. Erdélyi hatóságok: Alsófejérvár­­megye: dr. Kemény Domokos és Fosztó Ferencz. Felsőfejérvármegye: Horváth István és Pócsa Fe­rencz. Küküllővármegye: gr. Haller Lajos és gr. Te­leky Domokos. Tordavármegye: Demjén József és Kórody Sámuel. Kolozsvármegye: gr. Mikes­­János és Zeyk Károly. Dobokavármegye: gr. Vass Sámuel és Holecz Sándor. Belső Szolnok vármegye: Torma István és Torma József. Hunyadvármegye: báró Györffy, gr. Gyulay Lajos. Fogaras vidéke: Boér Mihály. Udvarhelyszék: Pálffy János és ifj. Bethlen János. Háromszék: Szentiványi György és Berde Mózes. Csikszék: Mikó Mihály és Mihály Gergely. Marosszék : Berzenczey László és Antal Imre. Aranyosszék: Fejér Márton és Zeyk József. Sze­­benszékből senki. Segesvárszékből senki. Med­­gyesszékből senki. Szászsebesszékből senki. Nagy­­sinkszékből senki. Kőhalomszékből senki.­­Szer­­dahelyszékből senki Újegyh­ázszékből senki (mind szászok.) Szászvárosszékből Lészay Dániel. Bras­­sóvidékről Roth Mihály. Erdélyi városok : Ko­lozsvár : Méhes Sámuel és Gyergyai Ferencz. Gyulafehérvár: báró Kemény Dénes. Maros Vásárhely: Topler Simon és Sárossy Ferencz. Sza­­mos-Ujvár: Korbuly Bogdán. Erzsébetváros: Más­világi István és Karácsonyi János. Csíkszereda: Hor­váth Dániel. Székely-Udvarhely : Keller János. Szék Nagy Károly. Kézdivásárhely: Fábián Dániel. Víz­akna : Szász Károly. Sepsi-Szt.­György: Demeter E­rzimen az első negyedben be­í * 1872- ben: 2.149,696 frt, 1873- ban: 1.862,667 frt, 1874- ben: 2.936,451 frt, 1875- ben: 1.371,820 frt. Tehát a megelőző évhez képest: 1873-ban: 287,029 forint , 1874 ben: 1.072,784 frt emelkedés,­­ 1875-ben: 1.563,631 forint apadási­a van. De a dohányjövedék évi eredményé­ f­é­nek eddigi folytonos emelkedéséből követ-l­keztethetjük azt, hogy csak az é­v n­e-­ gyedben van ez anomália és nem rontja ez meg az évi eredményt.­­ H. S. — A főrendiház ma délben fél 1 óra­kor egy rövid ülést tartott, mely alkalommal az 1875. év első negyedében viselendő közterhekről és fede­zendő államköltségekről szóló 1874: XXXV. t. sz. hatályának f. évi május 31-ig való kiterjesztéséről szóló ő felsége által szentesített és a képviselőházban már kihirdetett törvényczikk kihirdettetett,­­ azon kívül Oroszországgal a közbüntette­sek kölcsönös ki­szolgáltatása iránt szóló szerződés felolvasottnak te­kintetvén, a közjogi­­ törvénykezési bizottságnak re­­ményes jelentéstétel végett kiadatott.­­ Az adóügyi bizottság ma reggel fél 10-kor tartott ülésében a pénzügyminisz­ter megadta a kívánt felvilágosításokat a magyar végvidéki erdőkre vonatkozólag. A magyar végvidé­ken ug­anis az erdők rendezése még nem lévén ke­­resztülvive, a megadóztatás ezúttal azokra még nem terjeszthető , mihelyt azonban ott is megtörténik a rendezés, a megadóztatás ott is életbe lépene. A bi­zottság ezt tudomásul vévén, a többször említett hor­­vát végvidéki erdők megadóztatásáról szóló tvjavas­­latot végleg elfogadta, a korábbi megállapodás ér­telmében Nagy György fog jelentést tenni.­­ Az osztrák vasútigazgató- Ságoknak ma Bécsben tartott előértekezletéről a következőket táviratozzák a »P. Ll.«-nek . A vasút­­igazgatók ma tartott előértekezletén kiválóan békés hangulat uralkodott. Minden törekvés oda irányul, hogy a súrlódásnak (?) éle vétessék s hogy az a leg­enyhébb módon elsimittassék.­­ A főrendiház távollevő tag­jait arról értesíti az elnökség, hogy május hó 6-én az első fokú bíróságok szervezéséről szóló törvény­javaslat, — és az 1869-ik évi zárszámadások iránti határozat fognak érdemleges tárgyalás alá vétetni. — A képviselőház Közigazga­tási Bizottsága ma d. u. 4 órakor tartott ülésében tárgyalás alá vette a belügyminiszter által legközelebb benyújtott­­javaslatot a községek rende­zéséről szóló 1871. évi 18. t. sz. némely §§-ainak a sz. királyi és tvhatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről. A bizottság, melynek ülésén Tisza Kálmán belügyminiszter volt jelen, rövid eszmecsere után a tvjavaslatot elfogadta minden lényegesebb változta­tás nélkül. Stylaris módosit,­­s történt az 1. §-nak a fővá­rosra vonatkozó részén, a mennyiben az egyszerű »kivételével* helyett létetett. »Budapest főváros kivétetik, melyre nézve a­z 1872. 36. t. sz. i­n­t­é­z­k­e­di­k.­ A 2. §. azon része, a mely a belügyminiszter felügyeleti jogáról szól, praecisebb kifejezést nyert. Végre a 4. §., mely a polgároknak felebbezési jogot ad, kimondatott, illetőleg pótoltatott azzal, hogy­­ A­k­e­d­e­­­m­i tegnapi ülése után megalakulván, elnökévé C­z­i­r­á­­k­y János grófot, jegyzőjévé N­y­á­r­y Gyula bá­rót választotta. Ma délelőtt 11 órakor tartott ülésé­ben megkezdette a bizottság a kereskedelmi törvénykönyv tárgyalását, s azt délután fél 1-kor, a nyilvános ülés idejére megszakítván, nyilvá­nos ülés után folytatta. Az átalános vita hosszas ideig tartott, míg végre fél 1-kor az elnök kimondá, hogy átalánosságban a tervezet elfogadtatik, a nyil­vános ülés után a részletes tárgyalás kezdetett meg. A kormányt a tvjavaslat védelmében Apát­h­y egyetemi tanár képviselte, mint szakértők Koch­­m­e­i­s­t­e­r nagykereskedő és Szvetenay a kereskedelmi társulat titkára voltak jelen. — Az izgalom és tüntetések Gráczban folyton tartanak. Az újabb mozza­natokról ezeket távirják apr 30-ki ki kelettel Grácz­­ból a »P. Ll.«-nak : »A polgármester proclamatiója hatás nélkül maradt. Munkások, tanonczok és cső­cselékből álló tömeg tegnap este ismét összegyüleke­zett fenyegetések és ordítások között Alfonz villája előtt. 9 órakor megjelent egy zászlóalj gyalogság dob­szó mellett és gyors futásnak menesztette a népet; de daczára ennek, az emberek ismét visszatértek kiabálva. Végre sikertelen intések után előnyomul­tak a huszárok és elkardlapozták a kiabálókat. A kődobások következtében újból számos megsebesülés történt. 11 órakor helyre volt állítva a rend, de a katonaság , helyén maradt mégis. A katonaság nem lőtt, de, mint mondják, valaki rá­sütött egy lövést a katonaságra. Kienzl polgármester maga is szemtanúja volt az est folyamában a botránynak, nyugalomra intette a népet, de hasztalan. A tanulók egy kül­­döttségi gyűlése azt határozta, hogy nem vesz­nek többé részt a demonstratió­­b­a­n , az egyetemi senatushoz panaszt emelnek a rendőrség betódulása ellen az aulába. A­m­i­t­­Al­ton­z­ó­r­ó­l hallani lehet, kedvezőt­­lenül hangzik reá nézve. Szolga sze­mélyzetének hír szerint revolvereket osztott ki s a tumultus alatt nyugodtan költötte el vacsoráját. A polgármester tudvalevőleg arra kérte tegnapelőtt Alfonzo, hogy ne­ menjen el többé a székesegy­házba ; de Alfonz azt felelte, hogy az első demon­stratio után ismét meg kell a templomban jelennie, ezt becsülete kívánja; de később még­is megígérte, hogy nem megy el s szavát meg is tartá. Zweiger püspök is meglátogatta Al­­fonzót, kérve őt, hogy kerülje a templo­mot, ne­hogy megszentségtele­­níttessék A helytartó tegnap ismét paran­csot adott a katonaság kivonulására. Mint hírlik, K­u­l­n parancsnok csak írásbeli megkeresésre en­gedte kivonulni a katonaságot. A helytartót arra kérték, hogy Alfonzót eluta­zásra bírja. De Kübeck báró vonakodott ezt tenni, nehogy ezáltal mintegy igazat adjon a tünte­tőknek. A polgárság átalában A­l­­fonzo ellen van hangolva. Az ural­kodónak és kormánynak jelentés létetett. A tanulók fentebb említett küldöttségi gyűlése elfogadott még egy határozatot, mely azt mondja, hogy Alfonzó jelenléte sértette a jogérzetet s ez nyilvános tün­tetést követelt.* Alfonzó ama kijelentésére, hogy daczára az ell­lene tornyosuló ellenszenvnek, még­is Gráczban szán­ Home-Rule. (Sz. Gy.) Ama kérdések között, melyek az angol törvényhozást és közvéleményt je­lenleg foglalkoztatják, mint a püspökségek szaporítása, a bírósági reform, vagyis a leg­főbb bíráskodási jog visszaadása a lordok há­zának, a ritualista ellenes mozgalom, a mun­kás kérdés, illetőleg ennek szabályozására ki­küldött királyi bizottság munkálata — leg­inkább kiemelkedik azon irányzat és mozga­lom, melynek czélja elszakítni Izlandot az an­gol koronától. Ezt az irányzatot képviseli, ezt a czélt követi az az izlandi Home-Rule-párt, mely a legutóbbi átalános parlamenti vá­lasztások által, melyek a conservativeket is többségre emelték, 3 tagról 60-ra szaporodott. (Az államellenes és veszélyes elemek szaporo­dásának tüneménye észlelhető Németország­ban is, melynek birodalmi gyűlésébe a tava­lyi választások kettő helyett kilenc­ sociál­­demokratát és hatvan helyett száztíz ultra­­montánt vittek be.) A home-rub­isták külön parlamenti aspi­­ratiói és kü­lönszakadási törekvései nem mai keletűek, visszavihetők D‘Connel korára és még régibb időkre. Angliára nézve veszélyes és sajnos csak az, hogy a veszedelmes törek­vések az idők folyamában, mióta Izland az angol korona alá jutott, nem hogy lecsönde­sültek vagy elenyésztek volna, sőt hova to­vább mind nagyobb nyomatékkal lépnek föl, különösen mióta a conservativek kerültek kormányra. Az utóbbiakra nézve épen nem kedvező körülmény az, hogy a home-ruseis­ták a liberálisok kormánya alatt alig fejtettek ki valami tevékenységet s a parlamentben, úgy szólva, nem is voltak képviselve, míg a conservativek többségre jutásával ők is, mint­­egy varázsütésre 60-an, egy tömör és számba vehető testületben léptek föl. Gladstone kor­mánya alatt nem merte Izlandba tenni lábát a felségárulás miatt húsz évi deportatióra ítélt,­ole megszökött John Mitchel, "hanem Disraeli alatt már az egész országot föl­zavarni merészli és Tipperaryban kétszer választatja meg magát. Jó tudja, még minő bonyodalmakat és forrongásokat nem okozott volna e forradalmár még, ha második megvá­lasztatása után a halál rögtön ki nem ragadja őt az élők sorából. Disraelinek valószínűleg keserűen kellett volna megbánni azt, hogy hajdan, mikor még Gladstone-val szemben a conservatív kisebbség vezére volt, kárhoztatta a liberál­i kormány által Izlandban fogana­tosított rendszabályokat. Hanem hát a con­­servativek, csakhogy többségre juthassanak, nem riadtak vissza a legveszélyesebb eszkö­zöktől sem, kac­érkodtak nemcsak az izlandi­­akkal, hanem a munkásokkal is. Az utóbbiak tekintetében teremteni akartak egy fából vas-bármely polgár a­z a tanács utján­ adhat be felebbezést. A tvjavaslat többi részei teljesen változatlanul hagyattak. Előadóvá E­r­n­u­s­z­t Sándor választatott, ki a bizottság jelentését már a holnapi képviselőházi ülésen fogja előterjeszteni. főrendiház együttes keres­és jogügyi bizottsága vékezik maradni négy hétig, azt jegyzi meg az »Ung. LI.«, hogy ezáltal Alfonzo visszaél a monarchia nagylelkűségével és compromittálja az uralkodóhá­zat, melylyel rokonsági viszonyban áll. Miért nem ke­res magának oly tartózkodási helyet, hol nem tün­tetnének ellene. Van ilyen hely elég Ausztriában.

Next