A Hon, 1875. június (13. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-01 / 122. szám
122. szám, XIII. évfolyam. Kiadóhivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési elíj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra...........................................6 írt ki. 6 hónapra...........................................12 » » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenkint ... 1 » —' » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Reggeli kiadás. Budapest, 1875. Kedd, junius 1. Szerkesztési iroda: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. [ POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. 99 Előfizetési felhívás: A HON 44 Xlll-dik évi folyamára. Előfizetési árak: Félévre . Negyedévre Egy hóra 12 frt 6 frt 2 frt Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítve tíz írtig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a »Hon« kiadóhivatala czim alatt Pest, Ferencziek tere Athenaeum-épület küldendők. A »Hon« kiadóhivatala, Budapest, május 31. Tisza Kálmán Debreczenben. Nem tartozunk föltétlen bámulói közzé a ceremóniáknak, bármi fényesek legyenek is azok. De az a fogadtatás, melyben Tisza Kálmán Debreczenben beszámoló beszéde alkalmából részesült, nem tartozik azon ünnepélyességek közzé, melyeknek czélja csak az, hogy megtörténjenek. A debreczeni fogadás impozáns ünnepélyességének mély politikai jelentősége van. Határtalan idő óta megszokta az ország olybá tekinteni Debreczent, mint a tőzsgyökeres,tiszta magyarság tűzhelyét,mely körül a magyar nemzeti genius minden alkalommal nyíltan, őszintén nyilatkozik.Az a nép ottan nem szokta még meg a tettetett lelkesedést,szabad folyást enged az érzelmeinek s amit nyilvánit, azt érzi is valóban. A rokonszenves manifestatió, melylyel Tisza Debreczenben találkozott, már ennyiben is önmagában hordaná jelentőségét. Debreczen lelkesedése a hamisítatlan, sem ámításokkal, sem megfélemlítéssel félre nem vezetett magyar szellem országos nyilatkozása lenne ekkor is, s nagy elégtételéül szolgálna az egyfelől elvfeladással, Magyarország államiságának elárulásával, másfelől oly tendencziákkal gyanúsított embernek, melyek Magyarország fennállhatásának, föltételeire veszélyesek. De a debreczeni ünnepélyességeknek nem egyedül ez adja meg politikai jelentőségüket. Ki van az fejezve annak az üdvözlő beszédnek a zárszavaiban, melylyel az ünnepeltet Debreczen egyik legérdemesebb polgára, öreg lelkésze, Könyves Tóth Mihály fogadta. »Nem csak benső tisztelettel, hanem külső ünnepélyességgel is fogadjuk excellentiádat. A különféle pártok alakulásának e korszakában teszszük ezt azért, mert súlyt fektetünk arra, hogy itt e városban s Magyarország egész területén a legvégső határig tudja meg minden, bármelyik párthoz tartozó ember, hogy mi excellentiádhoz, mint hazafihoz a legerősebb bizalommal, a legédesebb nyugodsággal ragaszkodunk.« Ahhoz, kiről képzelhető, hogy elveit feladta, ahhoz, kiről feltehető, hogy a hazára veszedelmes czélzatokat táplál, nem szólhatna így az a szellem, melynek leghívebb megtestesítését Debreczen város polgáraiban látjuk, mint szólt Tiszához e tisztes ajkakról. Az agg lelkipásztor nem is gondolta talán, hogy a nemzet nagy többségének érzelmeit fejezi ki, s hogy az a »külső« ünnepélyesség, melyre hivatkozott, nem csak az abban résztvettek benső érzelmeinek képezi látható kifejezését, hanem valóban meg is mutatja az ország bármely párthoz tartozó emberének, —mennyire indokolatlan a bizalom e nyilatkozatával szemben, a gyanakodás, a féltékenység, melyet a konkolyhintőknek ittott az országban elszórni netalán sikerült, s mennyire kicsinyes az olyatén ellendemonstratió, mint pl. a milyet a közjogi ellenzék debreczeni lapjában találunk, mely lap Tisza Kálmán fogadtatása alkalmából gyászkeretben közli a bihari pontokat. Nem bírjuk még e pillanatban Tisza Kálmán beszámolóbeszédének teljes szövegét. Az előttünk fekvő távirati kivonatból azonban máris constatálhatunk annyit, hogy Tisza Kálmán az ellene mindkét oldalról sújtott vádak ellen vértezetten áll. Kijelenti, mennyire nagy veszély rejlik abban, ha nem valósítható remények tápláltatnak és ígértetnek. Csak a magát ámító vagy mást ámítani akaró ígérheti egy napról a másikra a bajok megszűnését. Valóban meggondolhatnák azok, kik ma például az u. n. bihari pontokban keresik az ország üdvösségét egyedül, hogy váljon, ha valamely varázsveszsző érintésétől megszűnnék azok valósításának útjában álló minden akadály, — állna-e itt előttük egyedül ennek következtében egy olyan Magyarország, aminőt ők óhajtanak? Megszűnnék-e ezáltal közigazgatásunk szervezetlen volta, meg lenne-e teremtve az anyagi és erkölcsi jólét egyszerre, s képzelhető-e, hogy ami most minden gondunkat igénybe veszi, egy pillanat alatt elenyésznék a hazánkat végveszélylyel fenyegető pénzügyi deroute? Nem. Mindezekre gondosan felhasznált esztendők sorozata kell, s csak szakadatlan munka teremtheti meg. Azt, amire a jelen kormány egyesíti munkálkodását, meg kellene tenni még az esetre is, ha meg lenne, ami nincs, a bihari pontok valósíthatásának minden föltétele. Meg kellene azt tenni valóban a közjogi ellenzéknek magának is és ha beállna az az idő, hogy küszöbére állíttatnék czéljai valósításának , az activitás politikáját bizonynyal azzal kezdené, hogy megmentse a legrutább , a pénzügyi és erkölcsi végromlástól azt a nemzetet, melynek számára a bihari pontokat valósítsa. Ezt a sorrendet kellene követnie neki is, mert ha nem ezt követné , mire megvalósíthatná a pontokat, meglehet, hogy már nem lenne kit boldogítania velük. Nem használ itt a disputa, ezt a leghatalmasabb tekintély állította fel axiómának : a kényszerűség. Ez ellen nincs forum appellatorium sehol. Helyesen utalt rá Tisza, hogy az alkotmány sánczai közt a helyzetnek más ura nincs, mint a nemzet maga, s ha az egy erős, tömör pártot teremt magából s erélyes kormányt állít a parlament élére , fokozatosan, néhány év alatt elérhető lesz az ország ügyeinek rendezése minden irányban. Ezt hiszszük mi is s e hitről lemondani, mint a jobboldali ellenzék teszi, és oly rész politika, mint az idő kerekének elébe kapni, mint a közjogi ellenzék teszi. »Nézzünk szemben a valóság bajaival,amelyek nagyok és komolyak s küzdjünk meg velük minden erőnkkel, — mert ez most az első, ez most a legfőbb feladatunk. Az ideig más feladatokat tűzni ki a nemzet elé, bár a legszebbeket, bár a legmagasztosabbakat , nem más, mint ezt az egyet is lehetetlenné tenni, nézze meg taktikai és erődítési tanulmányai kiegészítése végett. Vasárnap ebédet kiadott, melyre polgári részről a főispán, a polgármester (Pulay) és a törvényszéki elnök (Madarassy) voltak hivatalosak. Aznap egyéb nem történt. Hétfőn a várat nézte meg. Kedden lesz szemle. Visszautazása szerdára van határozva. A Rudolf-ezred ajándékot kap tőle — öt napi gaget. A polgárság élénk éljenzéssel fogadta mindenütt, de ünnepélyes fogadás fensőbb kívánatra, elmaradt. A koronaörökös szerény, rokonszenves megjelenése mindenütt a legjobb benyomást teszi. — Az orsz. szabadelvű párt erdélyi bizottmánya a következő felhívást teszi közzé: Az erdélyi részekben a szabadelvű pártgyűlés által választott pártválasztmány mai napon tartott előleges értekezletén megalakulván, mint a már alakult pesti központi pártválasztmány kiegészítő része, a fent tisztelt központi országos pártválasztmánynyal a közelebbről megejtendő országos képviselőválasztások alkalmával a párt érdekében követendő irányelveket érdeklőleg egyértelemben kívánván eljárni, magát azzal érintkezésbe tette, s annak biztos tudatában, hogy a törvény hatóságilag és illetőleg választókerületekként részint már alakult, részint alakuló félben levő vidéki szabadelvű pártok mindazt eszközlendik, amit a hazafias kötelesség az országos törvény értelmében a párt jól felfogott érdekében tenni enged, a vidéki szabadelvű pártok eljárását illetőleg nyomást gyakorolni legtávolabbról sem érzi magát hivatva, hanem a központi országos párt választmánynyal a szükséghez képest időnként eszközlendő érintkezése folytán a vidéki szabadelvűpártok által hozzá netalán intézendő kérdésekre felvilágosító feleleteinek megadására magát egész készséggel fölajánlja. A vidéki szabadelvű pártválasztmányok tisztelettel fölhivatnak, hogy a megalakulásokról a központi pártválasztmányt értesíteni szíveskedjenek. A bárminemű érintkezés eszközölhetése végett a pártválasztmány kebeléből egy öttagú végrehajtó bizottságot választott, melynek tagjai: Lészai Ferencz, Sámi László, id. gr. Bethlen János, Zeyk József, Hegedűs István. A levelek czimzendők: Az érd. ker. szabadelvű párt végrehajtó bizottságának Kolozsvárit, Sámi László lakására (B.-Farkas utcza 19. sz.) kelt Kolozsvárit, az érd. ker. szabadelvű párt központi választmányának 1875. máj. 26-án tartott üléséből. Lészai Ferencz, elnök, Hegedűs István biz. jegyző. A „HON“ TÁRCZÁJA. Szigligeti előterjesztése báró Podmanitzky Frigyeshez. (IV. és befejező közlemény.) A színi enquéte programmja szerint, melyre utasítva voltam, a fősúly az eredeti és klassikai irodalomra fektetendő, nevezetesen a tragoediára és comoediára, a középfajok sem mellőztetvén, melyek a müszlést kielégítik; valamint népszínművek sem, míg a színházi viszonyok máskép alakulnak, sőt ezekre pályadíj kitüzetése is rendeltetik. Hogy az eredeti irodalom e programmnak megfelelőleg a mi időszakunkban több előnyben részesült, mint bármikor, azt bizonyíthatja az előadások száma, s még inkább a szerzőknek kifizetett díjak mennyisége. 1849 óta más években az eredeti szerzők díjazása 7000 forintra nem ment soha; mi is ennyit előirányoztunk mind a két évben , de voltaképen kiadtunk az első évben 10,746, a második évben pedig 11,556 frtot. Az eredeti előadások számát alább közöljük; nagyobb számot egy korszak sem mutathat fel, s nagy örömömre szolgál egyszersmind azt is constatálhatnom, hogy az eredeti darabok aránylag tetemesen többet jövedelmeztek, mint az idegenek egyre-másra két annyit. De több előzékenységet sem tapasztalhattak az új darabok szerzői, mint én tanúsítottam: nem egy félretett, vagy rég veszteglő új darabot hoztam szinre, még pedig a legjobb sikerrel, milyen »A betyár kendője« s »A csók«. Nem is kellett az előadásra soká várniuk, ha csak maga a szerző nem kívánta jobb időre halasztatni, ismételtettem is annyiszor s addig az uj darabokat, mig a közönség részvéte csökkent s akkor igyekeztem legalább a műsoron fenntartani. Az uj darabok átalános sorsa ez: eleinte gyakran, később ritkábban, aztán csak egy két évben egyszer, mig végre nagyon is megválogatva lehet sikerrel ismételni. Magam is drámaíró lévén, igyekeztem minél nagyobb önmegtagadást s önzéstelenséget tanúsítani. Az első évben, kivéve a népszínműveket, egy régibb darabom sem ismételtetett; a Teleki- és népszínműi pályázattól egészen viszszavonultam, de visszavonultam e két év alatt a drámai irodalomtól is, talán korom, talán teendőim miatt nem juthatván azon hangulathoz, melyre szükségem volna, hogy darabot írhassak. A tőlem ez időben adatott új darabok az előbbi korból valók. Ezekkel is vártam a mások kedvéért. Átalában kevesebbszer egy korszakban sem adattak darabjaim. Ennyi önmegtagadás után annál rosszabbul esett, midőn az egyik vádaskodó csak úgy oda vetve, azt merte írni: »hogy nekem mint igazgatónak egyéb gondom sincs, minthogy darabjaimat adják minden héten kétszer, háromszor, így egy évben 80—100-szor is azt mondja: »ez tény«, holott e hazugság ellenében a tény az, hogy Pesten az első évben 28, a másodikban 26 este adtak fejem darabot Most lássuk a drámai műsor adatait, váljon megfeleltek-e a programmnak ? Az első évben adatott: Összesen 98 darab 189-szer, ebből eredeti 32 » 96-szor, klassikai 15 » 29-szer, idegen 51 » 64-szer. A második évben: Összesen 102 darab 192-szer, ebből eredeti 38 » 84-szer, klassikai 15 » 31-szer, idegen 49 » 77-szer. Ha a darabok számát összevetjük a hatásaik számával, nemcsak az tűnik ki, hogy az eredeti és klassikai darabok túlsúlyban voltak, hanem az is, hogy aránylag többször lehetett ismételni. Új darab adatott: az első évben összesen 20, ebből eredeti 8, klassikai 6, idegen 6; a második évben összesen 21, ebből eredeti 9, klassikai 3, idegen 9, megjegyezvén, hogy az új darabokon kívül több régi darab is hozatott színre egészen új betalálással. Az új darabok név szerint, (mellettük a számok jelentik, két, illetőleg egy év alatt hányszor adattak.) Az első évben: Eredetiek: Valeria 6, tragoedia; Krakói barátok 8, Fertálymágnások 3, Csók 11, Légyott 4, Újvilág 1, vígjátékok; Betyár kendője 11, Székelyföldön 6, népszínművek Klassikaiak: III. Richard 8, tragoedia ; Életálom 3, dráma; Szép Diego 2, Pórul járt negédesek 1, Kénytelen házasság 4, Sganarelle 2, vígjátékok; Idegenek: Giboyer fia 4, II. Károly udvara 2, Nemes és polgár 5, drámák; Sakk a királynak 4, Plumet öröksége 1, Váróterem 2, vígjátékok. A második évben: Eredetiek: Kornélia 5, Szerelem iskolája 3, drámák; Egy lengyel követ 2, Sziget a szárazon 4, Véletlen 2, vígjátékok ; Falu rossza 10, Háromszéki leányok 6, Kincskeresők 3, Jipacsos Pista 9, népszínművek. Klassikaiak: Téli rege 5, Vihar 6, drámák; Nők iskolája 2, vígjáték. Idegenek: Dolores 2, tragoedia ; Alfonz ur 8, Sphinx 3, drámák; Képírók 2, Revisor 4, Victor ur 2, Marcel 1, Másoló 3, Mi a jelszó? 1, vígjátékok. Együtt véve a két év alatt adatott: összesen 149 db, ebből eredeti 56, nem eredeti 93. Mindamellett az ismétlések száma túlsúlyba teszi az eredetieket, mi egy most fejlődő színirodalomra nézve kétségkívül hízelgő, annál is inkább, mert a mi műsorjegyzékünkön is van még 28 oly eredeti darab, melyek az előbbi korszakban maradván le a műsorról, valószínűleg még sikerrel adhatók. E jegyzetekből az is látható, hogy a második évben a többi fölött az eredeti népszínmű vett nagyobb lendületet s aratott legtöbb sikert, főkép ha tekintetbe veszszük, hogy még négy új népszínmű vár előadásra, míg elfogadva csak egy, az őszi idényre halasztott új vígjáték, s tőlem régi időkből való tragoedia van, e meddőség nagyon is indokolja méltóságodnak azon szándékát, hogy a nemzeti színház részéről jelenkori drámára is tűzessék ki pályadíj. S ezzel berekesztem alázatos előterjesztésemet, melyben tehetségemhez képest igyekeztem kitüntetni öröklött bajainkat, s helyzetünk nehézségeit és korlátait, melyek közt mozognunk lehetett, s a dráma által kivívott eredményeket, melyek főkép a személyzet buzgó közreműködésének köszönhetők. Az ő dicséretükre, s egyszersmind saját igazolásomra újra is föl kell említenem, hogy a budai műsor e két év alatt a tudvalevő okból nem lehetett többé egyszerű ismétlése a pestinek, hanem ott az idény alatt aránylag több darabot kellett adnunk, már csak azért is, mert míg Pesten az új darabokat többször lehetett ismétleni, ott legfeljebb egyszer. Mint adminisztratív igazgató a rendezetlen és rendetlen állapotok helyett oly szabatosan körülírt szigorú s ellenőrködő rendszert és rendet segítettem létrejönni, különösen a pénztári és gazdasági kezelésben, milyen a nemzeti színháznál soha sem volt. De egyszersmind ismételnem kell köszönetemet a felügyelőség irányában, mely nem hogy megnehezítette volna helyzetemet, de mindenkor éreztette velem pártolását, gyámolitását és megelégedését. Mély tiszteletivé maradok Budapest, ápril 16-án 1875. Méltóságodnak alázatos szolgája Szigligeti Ede, igazgató. — Rudolf koronaörökös révkomáromi tartózkodásáról egyik levelezőnk következőket írja: A koronaörökös megérkezését sok készülődés és két udvari kocsi előzte meg. A főherczeg vasárnap 5|22 órakor érkezett meg, fogadva jön Baumgarten várparancsnok, több tábornok és főtiszt, valamint a megyei főispán és a polgármester által. Kisérte Röszler alezredes, ki a taktikában tanító és az udvari személyzet több tagja. Utazásának czélja kettős ; először, mint a Rudolf koronaherczeg (19-ik) ezred tulajdonosa, azt véve át, másodszor a várat Pártmozgalmak. Budapest, máj. 31. A következő meghívást veszszük : A fővárosi I. választókerület tisztelt választói, kik a szabadelvű párt elveit vallják és Pauler Tivadar urat országgyűlési képviselőnek óhajtják, tisztelettel felhivatnak, miszerint a f. é. junius 2-án szerdán este 6 órakor a krisztinavárosi sörcsarnokban tartandó választási értekezleten részt venni szíveskedjenek . Tárgy : A párt megalakulása. Egy százas bizottság megválasztása. Kelt Budapesten, 1875. május 31-én. Axman Henrik, Bányay Antal, Beranek Elek, Bohn József, Czik György, Fest Vilmos, Friedrich János, Grulich Vincze, Hegedűs János, Hoffer István, Kappy Ede, Kárffy Titus, Kiss Sándor, Lindenbach János, Löblin Miksa, Löwenstein Ferencz, Magyar Gyula, Magyarevits Jeremiás, Mandl Adolf, Mauks János, Meixner József, Melczer István, Miltényi Jakab, Mittemayer Sebestyén, Moser József, Ország Sándor, Patka Ferencz, Pap János, Peregrini Elek, Prohaszka Mihály, Rauscher Ignácz, Ráth József, Rostaházy Kálmán, Rupp Zsigmond, Rustler Ferencz, Schwartzer Ferencz, Schedl István, Scheich Károly, Schlesz Ignácz, Szabó József, Szupper László, Träger Endre, Ujváry Ignácz, Varga Ignácz, Vaskovits János, Vlassek Ede, Weiszkircher Károly, Zorn Alajos. Debreczen, május 31. (Ered. sürg.) A Tisza tiszteletére adott ebéd háromszáznál több teríték mellett minden tekintetben kitünően sikerült; a felköszöntéseket a főispán kezdette meg, a királyt éltetvén . Tisz a — kire húsznál több felköszöntés mondatott — a magyar állam fölvirágzásáért ürítette poharát. Köbölkút, (Esztergom megye) május 30. (Ered. tudósítás.) Választókerületünk minden egyes községeiből nagy számmal összejött választóknak Koller Antal földbirtokos elnöklete alatt mai napon Köbölkáton megtartott értekezletén — miután Boronkay Lajos az országgyűlési volt jobb és balközép pártoknak »szabadelvű párttá« történt egyesülését ecsetelte, a »szabadelvű párt« megalakulása egyhangúlag határozatilag kimondatott és Bakay Imre földbirtokos ajánlatára a kerület szabadelvű párti képviselőjelöltjéül Andrássy Gyula gyivai földbirtokos átalános lelkesültség mellett kikiáltatott. Megválasztása biztosnak tekinthető. Arad, (Battonya), május 31. A battonyai választókerület szabadelvű pártja gyűlése a mai napon Végh Aurél urat egyhangúlag, kitörő lelkesedéssel képviselőjelöltnek kikiáltotta. Kaposvár, máj. 30. A kaposvári választókerületben a szabadelvű párt megalakult s nagy lelkesüléssel egyhangúlag követjelöltül Somssich Pál kikiáltatott. Bajmok, május 30. Ma Vojnits Jakab követjelölt tartotta bevonulását. Fischer József postamester őt a nép nevében meleg szavakban üdvözölte, hangsúlyozván, hogy a szabadelvű párt intenzióinak harczosa legyen. A jelölt rövid szavakban ugyanazon párt eszméinek buzgó fejlesztését, valamint a béke intézményeinek támogatását tűzte programmjául; az ellenjelölt, Pál Antal a bevonulásnál jelen volt. Saiptószent-Miklós, május 31. Matuska képviselő tegnap ünnepélyesen fogadtatott s nagy gyülekezet előtt mondá el számadó beszédét, mely zajos tetszéssel fogadtatott. Kolozsvár, máj. 31. (Eredeti sürgöny) A kolozsvári ellenzék és Deákpárt ma közös gyűlésen szabadelvű párttá alakult egyhangúlag és lelkesedéssel. Pártelnök Hincz György, alelnök Bokros Elek és Filep István, jegyzők K. Papp Miklós és Békessy Károly. A párt választmány 69 tagból áll. A megalakult párt egyhangúlag bizalmat szavaz a kormánynak. Gr. Péchy Manó és Hajós János képviselők beszámolóbeszédét nagy érdekkel várják a választók, képviselőjelöltek legnagyobb valószínűséggel Sámi László és gr. Péchy Manó lesznek. Vácz, május 30-án 1875. Degré Alajos Vácz kerületi volt országgyűlési képviselő, nagy számú hallgatóság jelenlétében,tarto itt Váczon beszámolóbeszédét. A beszédet a következőkben közlöm önökkel . Mindenekelőtt utal arra, hogy mint ellenzéki távozott s mint kormánypárti tér haza. Egész életében, a szabadelvű eszmék harczosa volt, az ma is, s mint ilyen jutott a kormánypártba. Kormánypárti lett, mert az Ausztriával ránk nézve oly hátrányos szerződés romlással fenyeget, mert a szerencsétlen viszonyok, hibás kormányzat, részgazdálkodás és téves rendszer az országot veszélybe sodorta; fejünkre nőtt minden, az államadósságok halmaza, a nemzetiségek túlkapásai, s a közigazgatás zűrzavara, e lejtőn tovább haladva okvetlen buktunk volna. Minden áron a haza megmentéséről kell gondoskodni s a jelenlegi szabadelvű kormány vállalkozott ezen óriási feladat nehézségeivel megküzdeni; képessége, akarata, hazafisága, áldozatkészsége és erélye reményre jogosított, s rövid fennállása óta működése oly mozzanatokkal bir, mikre a magyar szív feldobog. Méltán fűzhetjük reményeinkhez a bizalmat is. s e kormányt, míg ezen az úton halad, míg programmjához hű lesz, szivéből, lelkéből, egész tehetségével támogatni óhajtja. Azzal vádolnak, folytatja, hogy elveinket feladtuk, s a közjogi alap kérdését eltemettük. Súlyos vád! Szerencsére azonban, elseje önmagától összeomlik, mert a kormány programjában nagyrészt bennfoglalvák azon elvek, amelyeket magunkénak vallottunk. Ami a közjogi alapkérdését illeti, azt nem mi, hanem a körülmények, sokkal égetőbb, mondhatni életkérdések szokták le a napirendről. Mi e kérdést nem ejtettük el, le se mondtunk róla, hanem csak pihentettük, míg annak napirendre hozatala nem leen a meddő vita. Elsorolván ezután az országgyűlés ismerete eredményeit, beszédét így fejezi be. Mögöttem egy múlt van, melyre hivatkozhatom, s melyet szégyenelni nincs okom: ott van nem csak két országgyűlésem magamtartása, de egész életpályám, bátran bocsáthatom azt bírálat alá, s ha valaki abban önzést, érdekhajhászatot vagy ingadozást képes felfedezni, ám vésze rám a követett biráim előtt, én a közvélemény ítéletét nyugodtan várom. És most uraim, fogadják forró hálámat két országgyűlésen át irántam tanúsított feledhetlen bizalmukért. Isten és az országgyűlési napló a bizonyságom, hogy fázzál vissza nem éltem egy pillanatig sem. — A zászlót, melyet kezeimre bíztak, tisztán és szeplőtlenül bocsátom ismét rendelkezésük alá. Midőn hálám kifejezésére szavakat keresek, a hideg ész megtagadja szolgálatát,mert forró érzelem tölti el szivemet a lelkemet. Önök, tudják mit tettek értem, s én annak egész egész értékét felfogva, keblemben örökre megőrzöm. Isten áldja önöket. Éljen a haza, éljenek polgártársaim ! A beszéd legjobb benyomást és átalános hatást szült s több ízben megéljeneztetett. Miután Krenedits Ferencz tanár a választók nevében köszönetet, teljes megelégedést és bizalmat mondott a volt képviselőnek, ez a legjobb hangulatot keltve maga iránt, megindulással távozott. Távozása után Baros Imre elnök, az értekezletet felszólító, akar-e a követjelöltségi tárgyalásokba bocsátkozni , az indítvány viszhangra talált. Erre Krenedits Ferencz megjegyzi, hogy a jelen gyűlés netaláni eljárása, bár ez nem e czélra lett egybehiva, indokolását nyerné azon tényben, miszerint mai napon, mellőzve a szabadelvű pártelnökök egybehivását, Sándor Zsiga, Rudnyánszky Kálmán, Majthényi Károly és Gosztonyi János aláírásával egy követkijelölési értekezletön junius 1-én Aszódra egybehiva, melyben azok kérettek fel a megjelenésre, kik gróf Ráday Gedeon jelöltségét óhajtják. A nagyszámú jelen voltak Degrét éltetve, kijelenték, hogy nekik nem kell más. Németh István felszólalására azonban, kikárhoztatva az aszódi eljárást, nem tartja megengedhetőnek, hogy ha a másik fél nem helyesen és nem igaz után járt el, mi is hasonló hibába esünk. s jövő vasárnapra indítványozta a kijelölési értekezlet egybehívását, mely elfogadtatván, mindenki teljes megelégedéssel távozott. Katasteri becslő -biztosok kinevezése. A budapesti kerületben, az esztergomi becslőjárásban: Neichl Károly, megyei pénztári ellenőr és segédkönyvvezető, a budapesti b. j. Teasdale Jakab, okleveles co gyakorlati gazda, a monori b. j. Molnár József, szegedi lakos volt gazdatiszt, a soroksári b. j. Rottler József, dánosi földbirtokos, volt gazdatiszt, a vácz-gödöllői b. j. Esztergályi Mihály, k. bírósági végrehajtó, volt gazdatiszt és kat.segédbiztos, a kun-szent-miklósi b. j. Horváth László kun szent-miklósi lakos és földbirtokos, a kecskeméti b. j. Beretvás Péter, nagy-körösi lakos, volt gazdatiszt, a kis-kőrösi b. j. Safáry József, hites ügyvéd, volt szőlőváltsági jogbiztos, a félegyházi b. j. Szombathy Lajos, fehérmegyei baracskai haszonbérlő, a jászberényi b. j. Noszlopy Emil, földbirtokos, a szolnoki b. j. Plathy Zsigmond, t.-várkonyi földbirtokos, a tiszafüredi b. j. Für Kálmán t.-derzsi haszonbérlő, volt szőlőváltsági jogbiztos, a gyöngyösi b. j. Csizmazia László okleveles gazdász, volt gazdatiszt, a hevesi b. j. König Endre segédmérnök, volt kat. mérnök, az egri b. j. Szabó Imre, m. kir. honvéd-százados mérnök, egri lakos, a pétervásári b. j. Bory György árvaszéki elnök és urad. kormányzó, a karczagi b. j. Medgyasszay Sámuel debreczeni mezőbiztos, a mezőtúri b. j. Mesko Sámuel budapesti lakos, nyíregyházi földbirtokos, a vaáli b. j. Baltzár Károly m. kir. pénzügyminiszteri számtiszt, okleveles és gyak. gazda, a moóri b. j. Jezner Rezső székesfehérvári lakos, volt gazdatiszt, a sárbogárdi b. j. Horváth Vincze fehérmegyei alsó-alapi haszonbérlő, ügyvéd, a székesfehérvári b. j. Bauer Miklós nyug. urad. tiszttartó, székesfehérvári lakos. A szegedi kerületben, a makói becslőjárásban: Szilágyi Gyula, volt kincstári haszonbérlő, a battonyai b. j. Fejérvári Imre makói lakos és földbirtokos, a szegedi b. j. Szeremszky József nyug. kincst. urad. gazdatiszt, a csongrádi b. j. Csüry József földbirtokos volt kataszteri becslőbiztos, a hódmezővásárhelyi b. j. Bába Antal szegedi birtokos s volt haszonbérlő, a bajai b. j. Párnitzky Géza volt gazdatiszt, a kulai b. j. Cservenka Lajos kulai kincst. számtartó, a palánkai b. j. Szakácsy Ferencz Baán mezőváros jegyzője, a szabadkai b. j. Melkay József Bácsmegye almási községi jegyző, az újvidéki b. j. jáki Tóth István cs. kir. nyug. százados, a vaskoronarend lovagja, a zentai b. j. Dömötör Zuard ügyvéd, volt kataszteri tisztviselő, a zombori b. j. Demerotz Alajos magyar kir. honvéd-főhadnagy, zombori lakos, volt városi kataszteri nyilvántartó, a titeli b. j. Latinovich Samu földbirtokos, a pancsovai b. j. Ruttner Ferencz mérnök, módosi lakos, a perlaszi b. j. Pethe István török-becsei lakos, jegyző, a módosi b. j. Novák Ödön m. kir. honvéd százados, volt kat. becslőbiztos, a nagy-becskereki b. j. Várnay Győző mérnök, temesvári lakos, a nagy-kikindai b. j. Bartók János volt gazdatiszt, oklev. gazda és a nagy-szent-miklósi földmiv. iskola vezénylő tanára, a nagy-szentmiklósi b. j. Waldberg Károly török-becsei birtokos, a török-kanizsai b. j. Rónay István kis-zombori földbirtokos, a zsombolyai b. j. báró Mahomes Jeromos földbirtokos és bérlő Nagy-Kikindán. A debreczeni kerületben, a békési becslőjárásban: Hellebrandt János püspök-ladányi haszonbérlő, okleveles gazda és h. ügyvéd, a csabai b. j. Kaprinay Gábor bódisháti lakos, haszonbérlő, volt gazdatiszt, a szarvasi b. j. Plávetz György szarvasi lakos, ügyvéd, a belényesi b. j. Közepessy Gyula dusesdi földbirtokos, volt kataszteri tisztviselő, az élesdi b. j. Dömök Kálmán h.k.-kovácsi földbirtokos, biharmegyei útbiztos, a margittai b. j. Bernáth Kálmán biharmegyei szolgabiró, margittai lakos, a nagy-szalontai b.j. Thaisz Péter bírósági végrehajtó, volt haszonbérlő, a tenkei b. j. Vertán Lajos szombatsági közbirtokos h.k.-kovácsi lakos, a debreczeni b. j. Újfalussy Soma debreczeni lakos, mérnök, volt kataszteri mérnök, a székelyhídi b. j. Fráter Ferencz biharmegyei érsemjéni földbirtokos, a nyíregyházi b. j. Szekszty József nyíregyházi lakos, mér-