A Hon, 1878. április (16. évfolyam, 80-105. szám)

1878-04-01 / 80. szám, esti kiadás

80. szám. XVI. évfolyam. Kiadó­ h­ivatal: Barátok­ tere. Athenaeum-épü­let földszint. Előfizetés 5 fi­j : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt.: 5 hónapra........................................... 6 hónapra..........................................12 8 írt — kr.­­ — a­­­z esti kiadás postai különkü­ldéseért. felülfizetés negyedévenkint ... 1­1 — a­z előfizetés az év folytán minden hónapban meg­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó első napjától számittatik. Budapest, april 1 A képviselőház ma, a hármas bizottság szerkezete értelmében hozzájárult a szeszadó­­javaslathoz. Tárgyalta ezután a képviselőh­áz üzenetét a büntetőjavaslatra tett főrendi mó­dosítások iránt. Sajnos, hogy egy jelentékte­lenebb kérdés miatt a két ház közt e tárgy­ban az egyetértés még mindig nem teljes. Ignatiev missiója végetért. A muszka diplomata tegnap hagyta el Bécset. Minden­felől érkező tudósítások ritka egyhangúsággal konstatálják, hogy Ignatiev bécsi sze­replése és kísérletei sikertelenek maradtak. Bécsi levelezőnk is elmond egyet­­mást Ignatiev viselt dolgairól. A > szerencsés kezű« Ignatiev ezúttal még­sem bizonyult olyan nagyon szerencsés kezűnek. Ignatiev tudomásul vette Andrássy gróf nyilatkozatait, hogy azokról Pétervárott je­lentést tegyen. Azokból meg fog győződni az orosz kormány — írja a »P. LL«, — hogy kormányunk el van határozva sem­mi nő formában el nem tűrni az orosz hegemóniát a Balkán félszi­get nyugati tartomány­aiban, Ausz­­t­r­i­a-M­agy­agyarország azt hogy a Balkán félszigetet akarja, a maga (a monarchia) érdekeinek megfelelő­leg szervezze. Szerbia, H­e­r­c­z­e­g­o­v­i­n­a, Montenegró Bosznia, és Al­bánia az által vonandók el az orosz befo­lyás alól, hogy gazdasági és katonai tekintetben monarchiánkhoz szer­ződési viszonyba hozatnak. Monar­chiánk egyenesen a portával érintkezve fogja szabályozni a Bosznia, Herczegovina és Albá­niára vonatkozó e nemű viszonyokat. Ez az álláspont, melyet Andrássy gróf elfoglal. Ter­mészetes, hogy abba sem egyezik be külügyé­­rünk, hogy Bulgária határai az Aegei tengerig terjedjenek. Ignatiev már megtette a készülődéseket az elutazásra,midőn Bratianu oláh minisz­terelnök toppant Bécsbe, kinyerni monar­chiánk támogatását Oláhország számára. Hir­­lik, hogy Bratianu föl van hatalmazva kije­lenteni, miszerint Románia is készséggel belép a fentebb említett kapcsolatba és szerződési viszonyba, ha Ausztria Magyarország nem engedi a muszka által elraboltatni Bessará­­biát. — Ezekből látszik, hogy Andrássy a helyzet ura ez idő szerint, s tud is élni a ked­vező alkalommal. — Az országgyűlési szabadelvű párt ápril 1-én d. u. 6 órakor értekezletet tart. Tárgy az 1878 ki költségvetés átalánosságban. — Beszélgetés Ignatievvel. A »Pres­se« egyik munkatársa meglátogatta Bécsben Igna­­tievet. Az orosz diplomata ez alkalommal azon kér­désre, hogy váljon Oroszország megváltoztathatónak tartja-e a san­ stefanói előzetes békét annyiban, hogy az új helyzet a Balkán-Félszigeten az osztrák-magyar monarchia érdekkörét ne érintse ? !— azt felelé, hogy hiszi ezt ; legalább a Bécsben folytatott tárgyalások ezt remélnie engedik. »Én úgy mondá a tábornok, úgy szólván tele marokkal jöttem, s mi engedünk mind abban, a mi hatalmunkban van és másrészt érdekeink körén kivül esik.«Nyugati Bolgárország határaira néz­ve megjegyzi Ignatiev, hogy miért sértenék ezek Ausz­tria Magyarország érdekeit.. Ha Oroszország keleti Bolgárországban megtartja befolyását, Ausztria­ Ma­­gyarországot bizonyára nem fogja akadályozni, hogy nyugaton ugyanolyan befolyást gyakoroljon. Ausztria­ Magyarországnak rendelkezésére áll a szalonikii vasút s kormányának csak komolyan kell akarni, hogy mindazt megkapja, a­mit tőlünk jogosan követelhet. Esti kiadás. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Teleszky annyit megenged, hogy a közvádló a birót főnöke utján nyilatkozatra fölszólíthassa, de az a bírói függetlenségre nézve sértő, hogy a biró köteles is legyen nyilatkozni s ezt szóló nem fo­gadhatja el. H­o­d­o­s­s­y szerint a­­ rendelkezése, mely a bi­rót kötelezi, hogy az ügyész előtt védje magát, oly sértő valami, a­mit egyszerű magánszemélyekkel sem lenne szabad alkalmazni s szóló ezt semmi szin alatt nem fogadhatja el. P­e­r­c­z­e­l miniszter megjegyzi, hogy Teleszky indítványának elfogadása helyett inkább tartassák meg az eddigi eljárás, mert a fegyelmi biróság most kötelezheti a birói nyilatkozatra. Hammersberg szerint a szerkezet akkop volna módosítható, hogy a közvádló felhívása folytán az elnök felszólítására tartozik a bíró nyilatkozni. Marsovszky nem mindenesetre alkalmazná a nyilatkozás kötelezettségét, mert ez némi aláren­deltséget foglalna magában az ügyészszel szemben. Horváth Lajos nem tartja sérelmesnek, ha a biró a főügyész utján az elnök által s nem a fegyelmi biróság által szólittatik fel előleges nyilatkozatra s azt elfogadja, de midőn a feljelentés nem a főügyész­nél történt, nem adna ily jogot a közvádlónak, mint­hogy ez esetben maga a bíróság intézkedhetik. Teleszky ismétli, mike ép ahhoz nem járul­hat, hogy a­midőn nem magánfeljelentés történt, de a főügyész a maga kezdeményezéséből akar fellépni, a bíró köteles legyen előtte nyilatkozni. B­o­k­r­o­s­i elődó hason értelmű felszólalása után, a bizottság kimondja, hogy a közvádló megke­resheti az elnököt az iránt, hogy az illető birót nyi­latkozatra szólitsa fel, s a biró, ha nyilatkozni akar, nyilatkozatát 15 nap alatt adja be az elnök­höz. Kimondatott továbbá, hogy a fegyelmi biróság mind a köz- mind a magánvádlónak a fegyelmi el­járás elrendelése iránti indítványát, illetőleg feljelen­tését előleges meghallgatás nélkül is visszautasíthatja. A § többi részei elfogadtattak, annak rendelkezései az 1871. 8. t. sz. 38. §-ával egybefoglalandóknak ha­­tároztatván. A 8. §, mely a fegyelmi biróság előtt a vád­lott válasza után, mind a közvádlónak, mind a vád­lottnak egy viszon­válaszra jogot ad, elfogadtatott. Horváth L. egy új­­­ban annak kimondását indítványozza, hogy a fegyelmi bíróság véghatáro­zat előtt is bírságot szabhat, ha a magánvádló nyil­ván hamis állításokkal s a tények világos elferdítésé­vel emelte­k­ vádat, s a bíróság a fegyelmi eljárás megszüntetését határozza el. A bizottság elvileg az indítvány elfogadását határozza el. A 9. §-nál, mely szerint a felebbviteli bíróság, ha az ügyet a periratokban teljesen tisztázottnak látja, jogosítva van a szóbeli tárgyalást s a felek s tanúk idézését mellőzve, pusztán a felterjesztett iratok alapján határozni Horváth L. ellene nyilatkozik a §.-nak, Perczel miniszter, mint a feleknek is megfelelő § t ajá­rlja elfogadásra, H­o­d­o­s­s­y semmi áron nem fogadja el azt. Teles­zky a tanúk beidé­­zését hajlandó elfogadni, de a szóbeli tárgyalást fen­­tartatni kívánja, facultative tenni. Hammers­berg felszólalása után a bizottság Teleszky indítvá­nya értelmében fogadja el a­z­t, kimondván, hogy a felebbviteli bíróság jogosítva van a tanúk megidézé­­sének mellőzésével tartani meg a szóbeli végtá­r­­gyalást. B­o­k­r­o­s­i előadó a következő uj §-t indítványoz­za: A csőd miatt hivatalától felfüggesztett bíró fize­tése 1/3-át addig húzza, míg a csőd folytán ellene megindított bűnügyi vizsgálat jogérvényes befejezést nyer, ennek megtörténtével hivatalából elbocsájtatik,­­ s ha vétkes, bukásban vétkesnek ítéltetett, elveszti­­ végellátási igényeit; ha ellenben a vétkes bukás cse­­­­lekvénye alól fölmentetett, végellátási igényei épség­­­­ben maradnak s a mennyiben nyugdíja a felfüggesz­­­­tés tartama alatt élvezett illetményénél többet tenne,­­ e többlet részére megtéríttetik. Pazarlás miatt gond­­­­nokság alá helyezett bíró a gondnokság alá tétel jog­­i érvényes kimondása után szintén elbocsáttatik, de végellátási igényei épségben maradnak.« A bizottság az indítványt elvben elfogadta, s ezzel az ülés véget ért. A képviselőházi igazságügyi bizottság a ma d. e. 10 órakor tartott, ülésében folytatta a b­í­r­ó­i fü­ggetlenségről szóló­­javaslat részletes tár­gyalását. Mindenek előtt elhatároztatott, hogy a bírósá­goknál állandóan alkalmazott szakértők és a bíró­­sági végrehajtók nem helyeztetnek a közigazgatási fegyelmi eljárás alá, s a bírákkal egyenlő fegyelmi elbánásban fognak részesülni. H­o­d­o­s­s­y azon indítványát, hogy ugyanez mondassák ki a telekkönyvvezetőkre nézve is, mel­lőzte a bizottság. A 6. §-nál, mely szerint a fegyelmi bíróság tagjai nem sorshúzás, hanem az elnök által jelöltet­nek ki, — Teleszky helyesebbnek tartaná, hogy a fegyelmi bíróság tagjait az illető törvényszék grémiuma válas­sza. A bizottság Teleszky indítványa értelmében kimondta, hogy a fegyelmi bíróság tag­jait titkos szavazással az illető törvényszék teljes ülésében választja meg. A 7. §. azon rendelkezésénél, mely szerint fe­gyelmi eljárás megindítása iránti indítvány megté­tele előtt a közvádló az illető bírót nyilatkozattételre felszólíthatja s az 15 nap alatt főnöke utján nyilat­kozni köteles. B­o­k­r­o­s­i előadó azon inditványt teszi, hogy a közvádló a fegyelmi eljárás megindítása iránti in­ditványt az elnöknek adja át, ki a vádlott birót nyi­latkozatra fölszólítja s nyilatkozatát az inditván­nyal együtt a fegyelmi bírósághoz teszi át. P­e­r­c­z­e­l miniszter elfogadásra ajánlja a §. rendelkezését, kiemelvén, hogy épen a bírák érdekei­nek felel meg az leginkább, mert módot ad nekik, hogy alaptalan vádakkal szemben magukat tisztáz­hassák, mielőtt a vád a fegyelmi bíróság elé ke­rülne szerkezetének elfogadását, mert az intenczió ugyanaz s egy szó miatt kár a törvény létrejövet­el­ét késleltetni. A ház a hármas bizottság szerkezetéhez járult s így ez ügyben uj üzenetváltásra lesz szükség. Egyebekben a ház hozzájárult a hármas bi­zottság javaslata értelmében a képviselőház szer­kezetéhez. A képviselőház erről — Schlauch kivána­­tára az indokok hozzácsatolása mellett értesit­­tetni fog. Legközelebbi ülés holnap 11 órakor. Ülés vége 3/42-kor. Országgyűlési tudósítás. A főrendiház ülése ápril 1-én. Miklós.Elnök: Majláth; jegyzők b. Nyáry­ Jenő, Kiss A miniszterek közül jelen vannak: Széll, Wenck­­heim, Perczel, Csemeghy, síttetik.A múlt ülés jegyzőkönyve változatlanul hitele­Molnár Aladár képviselőházi jegyző áthozza a képviselőház határozatát a nemzeti bankot cselekvő­­leg illető 80 milliós adósság tárgyában. A hármas állandó bizottsághoz utasíttatik, Cziráky János benyújtja a főrendiház hármas állandó bizottságának jelentését a képviselőháznak a büntető törvénykönyv tárgyában átérkezett üzenete tárgyában. A bizottság hozzájárul a határozatokhoz, s csak »az állam által elismert« vallás kifejezéséhez ragasz­kodik (A képviselőházi szövegezés: »az államban fönnálló vallás kifejezéssel él.) A napi­rend kimerültével rögtön tárgyalás alá fog vétetni. Folytattatik ezután a szeszadóról szóló törvény­­javaslat tárgyalása. A 74. §-nál Cziráky tesz egy jelentéktelenebb módosítást, melyhez Széli pénz­ügyminiszter hozzájárulván, az vita nélkül elfo­­gadtatik. A javaslat többi része (75—114. §§) a bizott­ság javaslata szerint változatlanul elfogadtatik. A képviselőház e felől értesíttetni fog, tetik.Ezután az ülés néhány perc­re felfüggesz­Szünet után (mely alatt a hármas bizottság a 80 milliós bankadósság ügyét tárgyalja) Cziráky jelenti, hogy a hármas bizottság ide vágó jelentése holnap kerül a ház elé. kezett.Ezután a büntető javaslat tárgyalása követ­Vita csak a 190. §-nál keletkezett, hol Kiss Miklós indítványozta, hogy a ház fogadja el a képvi­selőház szerkezetét a »fennálló vallások védelméről.« Cziráky a hármas bizottság szerkezetét ajánl­­ta, mely a »bevett vallások védelméről« intézkedik. Csemeghy sürgette a képviselőház eredeti Bécs, márczius 31. (Eredeti levél.) —o— Furcsa lenne, ha igaz lenne, hogy Igna­tiev tábornok ő exciája, miután sorra járta mindazon magas, magasb és legmagasb egyéniségeket, a­kiket a rossz nyelvek Magyarország »barátai« gyanánt említeni soh sem szoktak, utolsó órában óhaját fejezte ki — a magyar miniszterelnök — Tisza Kál­mánnal is megismerkedhetni. Miután ez épen itt jár, az érdekes találkozás könnyen létrejöhet, de ha a muszka generális már Andrássy »makacsságát« is »megfoghatlannak« nevezte a »Golos« szoknyában járó levelezője előtt, mit fog mondani Tiszáról, kit »engedékenységgel« a muszka törekvésekkel szemben legelkeseredettebb ellenségei sem mertek és merné­nek gyanusítni ? Az is furcsa, ha igaz, hogy Ignatiev tábornok, a­ki a hozzá taj számra tolakodó levelezők iránt ez­úttal kivételesen óvatos és begomboltnak mutatko­zott, Andrássy aggályait érthetlenek­­nek, kifogásait gyermekeseknek, fölté­teleit alaptalan félelemből eredők­nek épen egy asszony, tehát olyan előtt dedlarálta, a kinek már neménél fogva előjoga kissé pletykázni és tovább adni, a mit ily fontos tárgyban titoktartás pecséte alatt az isten is tudja, hogy ily czélból bíz­tak nyelvecskéjére . .. Bizalmatlan emberek ebből könnyen azt sejt­hetnék, hogy az egész nyilatkozatnak épen ellenkező­jét kell hinni, s hogy az a feszültség és nézetkülönb­ség, melyet Andrássy és Ignatiev között nemcsak létezőnek, de horribilisnek és kiegyenlithetlen­nek is festenek a félhivatalos tollak, volt a kép nagyon sze­rény formákban és dimensiókban mozog, s nem so­kára egy lágy és édes akkorddá fog összefolyni. Pedig az egyszer Ignatier komolyan igazat mondott. Akár tény, akár mese, hogy Ausztria- Magyarország és Oroszország meg­egyeztek mindazon pontokra nézve, mik Ignatiev látogatása után is diffe­­rencziák maradnának, a német kan­­czellárt és eventual­­tér császárt kérni föl és fogadni el bír­óul, a leghatározottabban constatálhatom, hogy Ignatiev­nek Andrássyt befonni egyátalán nem sikerült, s hogy e brutális katona e miatti rossz kedvében Andrássy személye és politikája felől még oly kiváló egyének előtt is illetlenül mert nyilatkozni, a­kiket némi ta­pintat és szemérem mellett a jelen esetben tüntetőleg fölkeresnie szabad sem lett volna. Jó volna, ha ezt a magyar sajtó is tudomásul venni szíveskednék, a di­csőséget, Andrássy helyzetét időszerűtlen ráfogá­­sokkal nehezebbé tenni egészen a bécsi lapoknak hagyván. Mi az, a­mi fölött Andrássy és hívatlan ven­dége megegyezni nem bírtak ? teljesen és biztosan a közvetlen érdekelt személyeken kívül jó ideig persze senki sem fogja tudni. Mondják, hogy bizonyos dolgokra az orosz diplo­mata föltétlenül rá­állt, így például természetesnek ta­lálta, hogy Ausztria-Ma­gyarország — Törökor­szággal directe­s Oroszország legkisebb beavat­kozása nélkül egyezkedjék az osztrák magyar forgalmi és közlekedési vonalnak török területen le egész Szalonikiig terjedő bizottsági eszközei és módozatai fölött . .. úgy azt is, hogy a szomszédos apró régi és p.j államoknak az osztrák-magyar kereskedelmi, po­litikai s más érdekek oltalmára Ausztria-Magyaror­­szág szabadon és korlátlanul szabjon feltételeket, tűzzön ki határokat, mérjen ki időtartamot stb., de részemről erősen meg vagyok győződve, hogy ilyesmi szőnyegre sem kerül, mivel Ausztria-Magyarország­­nak, ha nagy hatalmi állásáról lemondani nem akar — ily eljáráshoz és actióhoz Oroszország »vélemé­nyét« kikérni s plane írásba foglalni bajosan lesz kedve. Épen oly kevéssé valóozinü egy másik on­dit, miszerint Ignatiev, Andrássy azon óhajának, hogy uj Bulgáriának az Aegei tengert nem szabad érinteni, — teljesítését attól tette füg­gővé, ha e concessió Angolországot is megnyugtatná, mivel Angliát és monarchiánkat egy b&lap alá szorutni s közös aketióban, ha mindjárt csak egy pontra nézve egyesíteni — oly körmön­font diplomata, mint Ignatiev nehezen vállalkozik. Nem hiszem egy előkelő külföldi lap azon állí­tását sem, hogy Andrássy határozott és félremagya­­rázhatlan kötelezvényt kíván Oroszországtól az iránt, hogy nem fog belekottyani azon tárgyalásokba, m­i­­ket monarchiánk a portával Bosznia és járulékainak jövő berendezését il­letőleg már a legközelebbi jövőben megindítani szándékozik, mert ez reánk nézve, kik milliókat költöttünk az imént is a bos­­nyák menekülők hizlalására, fontos kérdés ugyan, de saját czéljainknak megfelelő rendezésével Oroszor­szág nagylelkűségére appellálni s koncressió gyanánt élvezni, ami elvitázhatlan jog, 800,000 szuronynyal rendelkező államtól legalább is kislelkűség lenne. Mindezek tehát vagy egyátalán nem, vagy ha igen , nem a mi részünkről hozottak most szó­ba s engedmény számban el sem ismertetnek ... el­lenben egy »kívánság«, melyet, ha nem csalódom, a »Temps« hozott először Andrássy nevével fogalomba, — saját értesüléseim szerint is valóban egyik pro­grammpontja Andrássynak, s az lesz hitem szerint a magyar közvéleménynek is. Andrássy gróf (ép úgy mint Anglia) állítólag erélyesen követeli, hogy »a török uralom léte és jövője ott, a­hol meghagyatik, kellő biztosítékokkal láttassék el«, e midőn Ignatiev ártatlan képpel kérdezősködött, mit ért ez alatt külügyérünk ? szokott sokértelmü mosolyával válaszolt ez: Először azt, hogy a török állam sem Budapest, 1878. Hétfő, april 1? Szerkesztési irodát Barátok­ tere, Athenaeum-épü­let A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEM, szintúgy mint előfizetések a kiad­ó-hivatalba (Barátok­­tere, Athenaeum-épület) küldendők. területi, sem más tekintetben ne fosztassék meg a megélhetés természetes és nélkülözhetlen szükségei­től ; másodszor: kifelé is független s sem­mi más idegen hatalomnak és érdek­nek szolgája és eszköze ne legyen«.Úgy hallom, hogy Ignatiev bizonyos határig ezt sem »ellenezte«,de hogy ez nemzetközi paragra­fussá formuláztassék és proclamáltas­­s­é­k , nézete szerint oly éles és czélzatos kihívá­s é sértés lenne Oroszországra nézve, hogy annak szé­­gyenét magáról elháritni még a legvéresb és legvég­­zetesb háború árán is kényszerülve lenne. Nekünk persze más fogalmaink vannak a muszka becsület és önérzet felől, s ha Andrássy szi­lárdul állja a sarat, s a­hol a legcsekélyebb alkalom nyílik , az angol kabinettel a jelenlegihez hasonló jó egyetértésben élni és működni ezentúl sem szűnik, akárhogy csörgeti is silány fringiáját a muszka: kétszer is meg fogja gondolni, mielőtt kihúzná a hüvelyből, hogy velünk és az angolokkal egyszerre mérje össze. A Bulgáriáiban levő orosz hadsereg. A »Pol. Corr.« Drinápolyban kelt levelében ezt írja az orosz hadseregről: Bolgárország északi részében 130.000 ember áll, a Balkántól délre pedig 200.000 ember. Az utóbbi hadjárat kitüntette az orosz hadseregnek min­den előnyét s minden gyengéjét. A különböző fegy­vernemek alkalmazása és vezénylete kivált kezdetben nem volt a czélnak megfelelő. Csak a túlnyomó had­erő kifejtése s az ellenség hibái és mulasztásai vezet­tek azon eredményre, hogy most az orosz hadak Konstantinápoly előtt állnak A többszörös bizonyí­ték, melyet az orosz csapatok a kitartásban és gya­loglásban tanúsítottak, mely a Balkánon való átke­lésben érte el tetőpontját, valamint a csapatok fe­gyelme a tűzben méltán dicséretet érdemel. A kato­nák Italában be vannak gyakorolva a fegyverek ke­zelésében , zárt sorokban kitünően helyt állnak, az előőrsi szolgálatot jól teljesítik, de szétszórva kevés­bé jól harczolnak. A terület sajátságait nehezen tud­ják előnyükre felhasználni és csak csekély önállósá­got tanúsítanak. A tisztek és altisztek nagyban és egészben véve elég ismerettel bírnak; a parancsnokok minden hely­zetben feltétlenül számíthatnak a csapatokra a­mi az oroszok hagyományos vak engedelmessége által van indokolva. A gyalogság a küzdelemben és lövés­ben jól viseli magát. De, úgy látszik, hogy a harczias szellem fejlesztése Oroszországban nem részesü kellő ápolásban; az elődök hősiségéről például a leg­több katona alig tud valamit, sőt a magasabb tisztek sem igen képeznek kivételt e tekintetben. Az orosz lovasság legénysége és lovai igen jól vannak iskolázva, erőteljesek, szívósak s magasabb igényeknek is megfelelnek. A végleges sikert az oro­szok nem csekély részben lovasságuk felsőbbségének köszönik. Az osztrák-magyar lovassággal azonban nem állják ki a versenyt. Hatalmas és döntő tényezőt képez a harczban­­ az orosz tüzérség. Több harczban magamnak volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a tüzérségi sze­mélyzet mily kitűnően van begyakorolva. A lovak igen hasznavehetők. De a tüzérségnél nincs meg a ké­pesség nagy tömeggel a küzdelembe elhatározólag belépni. Az orosz törzskar nagy erőfeszítéssel rajta volt, hogy a hiányzó elemeket képezze. A techni­kai csapatok kiképzésére is nagy gondot fordítottak. Toddleben befolyása folytán e csapatok tekintélyes állást foglalnak el. Munkáik nem oly szépek ugyan, mint a törököké, de gyorsabban és jobban dolgoznak. Az egészségügyi szolgálat nincs azon a fokon, melyet a humanitás egy harczra kész seregtől megkíván. A fuvarozási szolgálat is kezdetle­ges. Az élelmezésnél ugyan sok egyén van al­kalmazva — de becsületesség tekintetében sok kifo­gást lehet tenni ellenük. Az intendatura fóroké nem ok nélkül mondá egyszer: óbestereink zsiványok.« törvényei« czimü könyvet, egy »ABC alapelvei« 90 Kron, a magyar tud. akadémia harmadik évkönyvét 3 frt 50 kron, Bossányi 2 frtot adott Tisza Kálmán arczképéért. Dr. Hertzka Imre 25 frtért vette meg Ball­ági szótárát. — Délután négy órakor az ár­verés megélénkült. Nagyszámú árverező érkezett, a tárgyak is becsesebbek voltak, így Deák szemüvege, mely 6 forinttal volt árverésre bocsájta­­na, 52 fton kelt el, dr. Neuhofer vette meg; ugyan ő vette meg és azonnal Fraknóinak át is adta a mú­zeum könyvtára számára »Lustkandl magyar köz­­jog«-ot 50 fton. — Gróf Károlyi István (ifj.) vett egy baltát 70 fton, egy csengetyűt 100 fton, egy zsebtin­­tatartót 30 fton, egy boussole-t 48 fton. »Deák Fe­­rencznek egy lutheránus gyerek« vésettel ellátott pipa (a­mint többen mondták Pulszky Ferencz műve) 40 ftért ment egy kereskedő birtokába, egy kártyaprés 40 ftért; 2 ezüst gyertyatartót Marchovszky osztály­­tanácsos vette meg 109 ftért, egy szivarszekrényt 66 ftért Nagy János; azon kanalat, mel­lyel Deák az utolsó gyógyszert vette be, 26 ftért Fleischman Nán­dor vette meg; Ghyczy Kálmán 15 ftért vett egy le­vélnyomót ; egy másik falevélnyomót, melyet Nyáry Pál faragott 1854 ben a komáromi fogházban, Szemző János vette meg 52 fton, ugyanő vette meg a csinos virágtartót 26 fton, az 1848-iki magyar nemzet­gyű­lés évkönyvét 14 fton; Bossányi László a betegszoba hévmérőjét 25 ftért vette meg. Fél hat órakor be­szüntették az árverést; jövő vasárnap délelőtt 11 órakor folytatása lesz. — Összesen befolyt mint a mai árverés eredménye 2355 ft 05 kr. Deák Ferencz hagyatékának elárverezése. Tegnap d. e. 11 órakor kezdé meg a bizottság , zsúfolva telt teremben az árverést. A nagy el­halt iránti kegyelet a középosztálynál nyilvánul, főuraink közül csak épen kettő jött vásárolni. Ez okozta is, hogy délután alig volt ígéret, mely föltű­­­nést okozna, minthogy az árverező polgárság részint megvette azt, a­mit venni akart, mindjárt elején, ré­szint pedig közel nem jutva a tárgyakhoz, eredmény­telenül távozott. A könyvek körül sokat forgott Fraknói Vilmos, Horovitz Fülöp antiquarius pedig a könyvek becslésénél mint szakértő szerepelt. Egy éj­jeli szekrény 30 frton (Bossányi), egy kártyaasztal 11 frton, egy kis asztal 8 frt 50 kron kelt el, míg egy papír gyufadobozért Keményfy ur 3 frt 50 krt fizetett. Szitányi Bernát vett egy homoeopatha szekrénykét 16 írton, dr. Neuhofer egy kis asztalt 62 írton, Jekelfalusy miniszteri tanácsos egy játszma kár­tyát 5 forinton, egy nagy ruhaszekrényt 51 írton. Egy kis csésze, melyből Deák orvosságot ivott, élénk ígéretet keltett dr. Neuhofer 51 forintért nyerte el. Rákossy Jenő 40 frton vett egy magyar aílast, Deák sajátkezű névaláírásával. Egy légycsapót 10 fton vett Jakabfalvy kir. táblai bitó. Egy szivar és szivarpipa­­tartó »kis Deák nagy Deáknak« föliratu faragvány 33 írton lett Ragályi sajátja,­ egy széntartóért 26 forintot adott Fraknói ; Reich Ignácz vett se­lyemzsebkendőt 10 írton, egy levélnyomó töredéket 40 írton, egy levélpapirtartót 55 írton. Egy kis fűrész 52 írton, egy véső 25 írton kelt el, ezekkel dolgozott Deák, József főherczeg, ki szintén faragó ember, vette meg. Tacitust 25 írton meg Pompéry. Neuhofer egy kis darab márványért (nehezítő) 29 frtot adott. Egy egyszerű szivartárczát Weisz Salamon 55 frton vett meg a balassagyarmatha i?r. hitközség részére. Egy selyem zsebkendő 12 forinton kelt el, egy vékony füzet két 21 forinton vett Lévay Henrik. Polonyi Géza vett egy öt kötetes történelmi művet 20 fo­rinton és egy üveg Eau de Colognet 8 forinton. Egy fali festmény, melyet Deák Szentkereszti báró­nőtől kapott 10 uj magyar hatos cseréjében 45 írton kelt el Bischitz Mór tulajdonába. A miniszterelnök fia Kisza Kálmán egy követ 4 írt 50 kr., egy osztrák törvénykönyvet 6 írt és egy légyfogó gépet 50 kron vett. Toldy István vett 4 írton »m­­agyarország alap­ KÜLÖNFÉLÉK. Kineveztettek:A m. kir. pénzügyminiszter a katasteri felmérés szervezetében rendszeresített igazgatói állo­másra, pénzügyi tanácsosi czimmel és ranggal, Sártory Antalt a földadó szabályozásánál központi felügyelői minőségben al­kalmazott első osztályú felmérési felügyelőt nevezte ki. A magyar királyi pénzügyminiszter a katasteri felmérés sze­mélyzetének rendszeresített létszámában: Gally Ignácz, Farnik Adé­l és Baumgartl Venczel másodosztályú háromszö­­gellő­ segédekkel I. osztályú háromszögellő segédekké, Bereghy Károly másod­osztályú felmérési felügyelőt, első osztályú fel­mérési felügyelővé, Kőszeghy Winkler Antal első osztályú mérnököt főmérnökké, Przyslopski János, Mihályházi Tóth Adolf, Jraupmann József és Swoboda Mátyás másod osztályú mérnököket, első osztályú mérnökökké, Wagner János, Usz­­trzyeki Ferencz, Wächter Lipót , Nemajovszki Benő, Stonjek József, Ulbricht József, Spőrer Károly, Füssl Já­nos, Kraft Károly, Hübsch Ferencz, Klose József, Semd­­ner Willibald, Lokota Adolf, Dávid Károly, Franzl Ede, Grosch Kelemen és Gamsjäger Alajos harmad oszt. mérnökö­ket, másod oszt. mérnökökké, Pollák Károly, Kreupl Lipót, Heid Román, Fins József, és Wurda Pál segédmérnököket, valamint Denkstein Lipót és Major István mérnök-segédeket és helyettes térképtárnokokat, harmad oszt. mérnökökké, Kosttala Imre, Morgenbesser Károly, Brousil I., Kracsun Mik­lós, Mijatovics Tivadar, Yevér Sándor, Vrabetje J. és Diebl Károly felmérési növendékeket mérnök-segédekké, Branszky István, Szojecsevits Márton, Holub Károly, Piringer Ede, Ba­kendorf (Arczfalvi) József, Titl János, Goller Konrád, Zahora József, Bossm­ann Sándor, Buss Kornél, Sehädl Károly, Schil­ler Antal, Ulrich Ödön, Herczog József, Brunner Károly, Szvi­­derka Nándor, Péch István, Kulka Henrik, Láng Lajos és Sely­­mesy Béla dijnokokat, felmérési növendékekké nevezte ki. A­ közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter Prezsinszky Pál zalamegyei volt főmérnököt a máramarosmegyei m. kir. államépitészeti hivatalhoz Il­od oszt. kir. ménünké neveztek! — Fejedelmi ajándék. A király a schön­­waldi tűz­károsultak segélyezésére 50 frtot; Fertő- Szent Miklós község tűzkárosult lakosai segélyezésére 100 frtot s a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Kégli róm. kath. hitközség plébánia-temploma főol­tára és orgonájának kijavítására, magánpénztárából 100 frtot adott. — Személyi hir. Újabb értesítés szerint Tisza Kálmán miniszterelnök csak ma este fog Bécs­b­ől megérkezni. — Érzékeny veszteség sújtotta legköze­­lebb lapunk belmunkatársát, Frecskay János bará­tunkat. Egyetlen gyermeke, Gábor, hosszas szenvedés után szombat éjjel 1 órakor meghalt. Élénk, eszes gyermek volt, kinek jövőjéhez sok szép reményt kö­töttek. Temetése ma délután 3 órakor lesz.­­ A magyar írók s művészek tár­sasága tegnap délután tartotta meg közgyűlését saját helyiségében. Az évi jelentés szerint e társaság kezdeményezte a múlt évben az írói s művészeti nyugdíjintézetet, először rendezett két hangversenyt a török sebesültek javára, részt vett Barabás Miklós, Kovács Pál s Feleki jubileumainak megülésén a­­, Kerepesi úti temetőben nyugvó nagynevű halottak sírjainak ápolásáról s emlékkövekkel megjelzéséről is gondoskodott. A társulat vagyona meghaladja a 4000 frtot, a múlt évi kiadás 7814 frt s ezenkívül maradt 218 frt készpénz. A tagdijhátralékok azonban (da­­czfera annak, hogy több mint 20 rossz fizető a társu­lat tagjai közül kitörültetett) 2150 írtra megy. A közgyűlés ez ügyben Szomjas, Serák, Névy László, Szalay Imre, Vizváry, Várady Béla és Krajcsik ta­gokból bizottságot küldött ki. A jövő évi költségve­tés tárgyalása alkalmával örvendetes jelenségül ki­­em­lhtetjük, hogy a hirlapokr­a s könyvekre előirány­zott összeg jelentékenyen felemeltetett. A kiadás még így is csak 5790 frt, miután a társaság ős­szel az új­­világ utczai Ukey-házba költözködik, hol a házbér jelentékenyen csekélyebb. Bevételül 6820 frt van elő­irányozva A közgyűlés elhatározta, hogy a választ­mány az alapszabályokat revideálja. A nyugdíjinté­zet alapszabályainak bemutatását a közgyűlés örven­detes tudomásul veszi s ajánlja a tagok pártfogásába. A tisztujítás folytán a régiek választattak meg, Szig­ligeti Ede elhunyt elnök helyébe (kinek özvegyéhez a közgyűlés is intéz részvétnyilatkozatot) É­j­s­z­a­k­i Károly, a Kolozsvárra távozó s a közgyűlés által is kitüntetésben részesült pénztárnok Benedek József helyére pedig Együd István választatott meg.­­ Az egyetemes tanítógyűlés ren­dező bizottságának küldöttsége Molnár Aladár ve­zetése alatt ma délelőtt nyújtotta át Ráth Károly főpolgármesternél a fővároshoz intézett kérvényét, melyben az aug. 21-én kezdődő nagygyűlés­ megtartá­­sát bejelenti s egyúttal néhány községi iskolának ez alkalomra vidéki tanítók elszállásolása végett, má­soknak mintaszerű berendezések megtekintése végett átengedését kéri. A főpolgármester örömét fejezte ki a gyűlés megtartása fölött s ígérte, hogy a kérvény teljesítésében közreműködik.­­ Az országos régészeti társulat alakítása ügyében tegnap d. u. 5 órakor Pulszky Fe­­rencz lakásán számosan gyűltek össze. Ott voltak töb­bek közt: Ipolyi Arnold, Henszlmann Imre, Szabó József, Hunfalvy Pál, Hegedűs Kandid Lajos, báró Nyáry Jenő, b. Nyáry Albert, b. Orbán Balázs, Ham-

Next