A Hon, 1878. április (16. évfolyam, 80-105. szám)
1878-04-01 / 80. szám, esti kiadás
80. szám. XVI. évfolyam. Kiadó hivatal: Barátok tere. Athenaeum-épület földszint. Előfizetés 5 fij : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt.: 5 hónapra........................................... 6 hónapra..........................................12 8 írt — kr. — az esti kiadás postai különküldéseért. felülfizetés negyedévenkint ... 11 — az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Budapest, april 1 A képviselőház ma, a hármas bizottság szerkezete értelmében hozzájárult a szeszadójavaslathoz. Tárgyalta ezután a képviselőház üzenetét a büntetőjavaslatra tett főrendi módosítások iránt. Sajnos, hogy egy jelentéktelenebb kérdés miatt a két ház közt e tárgyban az egyetértés még mindig nem teljes. Ignatiev missiója végetért. A muszka diplomata tegnap hagyta el Bécset. Mindenfelől érkező tudósítások ritka egyhangúsággal konstatálják, hogy Ignatiev bécsi szereplése és kísérletei sikertelenek maradtak. Bécsi levelezőnk is elmond egyetmást Ignatiev viselt dolgairól. A > szerencsés kezű« Ignatiev ezúttal mégsem bizonyult olyan nagyon szerencsés kezűnek. Ignatiev tudomásul vette Andrássy gróf nyilatkozatait, hogy azokról Pétervárott jelentést tegyen. Azokból meg fog győződni az orosz kormány — írja a »P. LL«, — hogy kormányunk el van határozva semmi nő formában el nem tűrni az orosz hegemóniát a Balkán félsziget nyugati tartományaiban, Ausztria-Magyagyarország azt hogy a Balkán félszigetet akarja, a maga (a monarchia) érdekeinek megfelelőleg szervezze. Szerbia, Herczegovina, Montenegró Bosznia, és Albánia az által vonandók el az orosz befolyás alól, hogy gazdasági és katonai tekintetben monarchiánkhoz szerződési viszonyba hozatnak. Monarchiánk egyenesen a portával érintkezve fogja szabályozni a Bosznia, Herczegovina és Albániára vonatkozó e nemű viszonyokat. Ez az álláspont, melyet Andrássy gróf elfoglal. Természetes, hogy abba sem egyezik be külügyérünk, hogy Bulgária határai az Aegei tengerig terjedjenek. Ignatiev már megtette a készülődéseket az elutazásra,midőn Bratianu oláh miniszterelnök toppant Bécsbe, kinyerni monarchiánk támogatását Oláhország számára. Hirlik, hogy Bratianu föl van hatalmazva kijelenteni, miszerint Románia is készséggel belép a fentebb említett kapcsolatba és szerződési viszonyba, ha Ausztria Magyarország nem engedi a muszka által elraboltatni Bessarábiát. — Ezekből látszik, hogy Andrássy a helyzet ura ez idő szerint, s tud is élni a kedvező alkalommal. — Az országgyűlési szabadelvű párt ápril 1-én d. u. 6 órakor értekezletet tart. Tárgy az 1878 ki költségvetés átalánosságban. — Beszélgetés Ignatievvel. A »Presse« egyik munkatársa meglátogatta Bécsben Ignatievet. Az orosz diplomata ez alkalommal azon kérdésre, hogy váljon Oroszország megváltoztathatónak tartja-e a san stefanói előzetes békét annyiban, hogy az új helyzet a Balkán-Félszigeten az osztrák-magyar monarchia érdekkörét ne érintse ? !— azt felelé, hogy hiszi ezt ; legalább a Bécsben folytatott tárgyalások ezt remélnie engedik. »Én úgy mondá a tábornok, úgy szólván tele marokkal jöttem, s mi engedünk mind abban, a mi hatalmunkban van és másrészt érdekeink körén kivül esik.«Nyugati Bolgárország határaira nézve megjegyzi Ignatiev, hogy miért sértenék ezek Ausztria Magyarország érdekeit.. Ha Oroszország keleti Bolgárországban megtartja befolyását, Ausztria Magyarországot bizonyára nem fogja akadályozni, hogy nyugaton ugyanolyan befolyást gyakoroljon. Ausztria Magyarországnak rendelkezésére áll a szalonikii vasút s kormányának csak komolyan kell akarni, hogy mindazt megkapja, amit tőlünk jogosan követelhet. Esti kiadás. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Teleszky annyit megenged, hogy a közvádló a birót főnöke utján nyilatkozatra fölszólíthassa, de az a bírói függetlenségre nézve sértő, hogy a biró köteles is legyen nyilatkozni s ezt szóló nem fogadhatja el. Hodossy szerint a rendelkezése, mely a birót kötelezi, hogy az ügyész előtt védje magát, oly sértő valami, amit egyszerű magánszemélyekkel sem lenne szabad alkalmazni s szóló ezt semmi szin alatt nem fogadhatja el. Perczel miniszter megjegyzi, hogy Teleszky indítványának elfogadása helyett inkább tartassák meg az eddigi eljárás, mert a fegyelmi biróság most kötelezheti a birói nyilatkozatra. Hammersberg szerint a szerkezet akkop volna módosítható, hogy a közvádló felhívása folytán az elnök felszólítására tartozik a bíró nyilatkozni. Marsovszky nem mindenesetre alkalmazná a nyilatkozás kötelezettségét, mert ez némi alárendeltséget foglalna magában az ügyészszel szemben. Horváth Lajos nem tartja sérelmesnek, ha a biró a főügyész utján az elnök által s nem a fegyelmi biróság által szólittatik fel előleges nyilatkozatra s azt elfogadja, de midőn a feljelentés nem a főügyésznél történt, nem adna ily jogot a közvádlónak, minthogy ez esetben maga a bíróság intézkedhetik. Teleszky ismétli, mike ép ahhoz nem járulhat, hogy amidőn nem magánfeljelentés történt, de a főügyész a maga kezdeményezéséből akar fellépni, a bíró köteles legyen előtte nyilatkozni. Bokrosi elődó hason értelmű felszólalása után, a bizottság kimondja, hogy a közvádló megkeresheti az elnököt az iránt, hogy az illető birót nyilatkozatra szólitsa fel, s a biró, ha nyilatkozni akar, nyilatkozatát 15 nap alatt adja be az elnökhöz. Kimondatott továbbá, hogy a fegyelmi biróság mind a köz- mind a magánvádlónak a fegyelmi eljárás elrendelése iránti indítványát, illetőleg feljelentését előleges meghallgatás nélkül is visszautasíthatja. A § többi részei elfogadtattak, annak rendelkezései az 1871. 8. t. sz. 38. §-ával egybefoglalandóknak határoztatván. A 8. §, mely a fegyelmi biróság előtt a vádlott válasza után, mind a közvádlónak, mind a vádlottnak egy viszonválaszra jogot ad, elfogadtatott. Horváth L. egy újban annak kimondását indítványozza, hogy a fegyelmi bíróság véghatározat előtt is bírságot szabhat, ha a magánvádló nyilván hamis állításokkal s a tények világos elferdítésével emeltek vádat, s a bíróság a fegyelmi eljárás megszüntetését határozza el. A bizottság elvileg az indítvány elfogadását határozza el. A 9. §-nál, mely szerint a felebbviteli bíróság, ha az ügyet a periratokban teljesen tisztázottnak látja, jogosítva van a szóbeli tárgyalást s a felek s tanúk idézését mellőzve, pusztán a felterjesztett iratok alapján határozni Horváth L. ellene nyilatkozik a §.-nak, Perczel miniszter, mint a feleknek is megfelelő § t ajárlja elfogadásra, Hodossy semmi áron nem fogadja el azt. Teleszky a tanúk beidézését hajlandó elfogadni, de a szóbeli tárgyalást fentartatni kívánja, facultative tenni. Hammersberg felszólalása után a bizottság Teleszky indítványa értelmében fogadja el azt, kimondván, hogy a felebbviteli bíróság jogosítva van a tanúk megidézésének mellőzésével tartani meg a szóbeli végtárgyalást. Bokrosi előadó a következő uj §-t indítványozza: A csőd miatt hivatalától felfüggesztett bíró fizetése 1/3-át addig húzza, míg a csőd folytán ellene megindított bűnügyi vizsgálat jogérvényes befejezést nyer, ennek megtörténtével hivatalából elbocsájtatik, s ha vétkes, bukásban vétkesnek ítéltetett, elveszti végellátási igényeit; ha ellenben a vétkes bukás cselekvénye alól fölmentetett, végellátási igényei épségben maradnak s a mennyiben nyugdíja a felfüggesztés tartama alatt élvezett illetményénél többet tenne, e többlet részére megtéríttetik. Pazarlás miatt gondnokság alá helyezett bíró a gondnokság alá tétel jogi érvényes kimondása után szintén elbocsáttatik, de végellátási igényei épségben maradnak.« A bizottság az indítványt elvben elfogadta, s ezzel az ülés véget ért. A képviselőházi igazságügyi bizottság a ma d. e. 10 órakor tartott, ülésében folytatta a bírói függetlenségről szólójavaslat részletes tárgyalását. Mindenek előtt elhatároztatott, hogy a bíróságoknál állandóan alkalmazott szakértők és a bírósági végrehajtók nem helyeztetnek a közigazgatási fegyelmi eljárás alá, s a bírákkal egyenlő fegyelmi elbánásban fognak részesülni. Hodossy azon indítványát, hogy ugyanez mondassák ki a telekkönyvvezetőkre nézve is, mellőzte a bizottság. A 6. §-nál, mely szerint a fegyelmi bíróság tagjai nem sorshúzás, hanem az elnök által jelöltetnek ki, — Teleszky helyesebbnek tartaná, hogy a fegyelmi bíróság tagjait az illető törvényszék grémiuma válassza. A bizottság Teleszky indítványa értelmében kimondta, hogy a fegyelmi bíróság tagjait titkos szavazással az illető törvényszék teljes ülésében választja meg. A 7. §. azon rendelkezésénél, mely szerint fegyelmi eljárás megindítása iránti indítvány megtétele előtt a közvádló az illető bírót nyilatkozattételre felszólíthatja s az 15 nap alatt főnöke utján nyilatkozni köteles. Bokrosi előadó azon inditványt teszi, hogy a közvádló a fegyelmi eljárás megindítása iránti inditványt az elnöknek adja át, ki a vádlott birót nyilatkozatra fölszólítja s nyilatkozatát az inditvánnyal együtt a fegyelmi bírósághoz teszi át. Perczel miniszter elfogadásra ajánlja a §. rendelkezését, kiemelvén, hogy épen a bírák érdekeinek felel meg az leginkább, mert módot ad nekik, hogy alaptalan vádakkal szemben magukat tisztázhassák, mielőtt a vád a fegyelmi bíróság elé kerülne szerkezetének elfogadását, mert az intenczió ugyanaz s egy szó miatt kár a törvény létrejövetelét késleltetni. A ház a hármas bizottság szerkezetéhez járult s így ez ügyben uj üzenetváltásra lesz szükség. Egyebekben a ház hozzájárult a hármas bizottság javaslata értelmében a képviselőház szerkezetéhez. A képviselőház erről — Schlauch kivánatára az indokok hozzácsatolása mellett értesittetni fog. Legközelebbi ülés holnap 11 órakor. Ülés vége 3/42-kor. Országgyűlési tudósítás. A főrendiház ülése ápril 1-én. Miklós.Elnök: Majláth; jegyzők b. Nyáry Jenő, Kiss A miniszterek közül jelen vannak: Széll, Wenckheim, Perczel, Csemeghy, síttetik.A múlt ülés jegyzőkönyve változatlanul hiteleMolnár Aladár képviselőházi jegyző áthozza a képviselőház határozatát a nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 milliós adósság tárgyában. A hármas állandó bizottsághoz utasíttatik, Cziráky János benyújtja a főrendiház hármas állandó bizottságának jelentését a képviselőháznak a büntető törvénykönyv tárgyában átérkezett üzenete tárgyában. A bizottság hozzájárul a határozatokhoz, s csak »az állam által elismert« vallás kifejezéséhez ragaszkodik (A képviselőházi szövegezés: »az államban fönnálló vallás kifejezéssel él.) A napirend kimerültével rögtön tárgyalás alá fog vétetni. Folytattatik ezután a szeszadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A 74. §-nál Cziráky tesz egy jelentéktelenebb módosítást, melyhez Széli pénzügyminiszter hozzájárulván, az vita nélkül elfogadtatik. A javaslat többi része (75—114. §§) a bizottság javaslata szerint változatlanul elfogadtatik. A képviselőház e felől értesíttetni fog, tetik.Ezután az ülés néhány percre felfüggeszSzünet után (mely alatt a hármas bizottság a 80 milliós bankadósság ügyét tárgyalja) Cziráky jelenti, hogy a hármas bizottság ide vágó jelentése holnap kerül a ház elé. kezett.Ezután a büntető javaslat tárgyalása követVita csak a 190. §-nál keletkezett, hol Kiss Miklós indítványozta, hogy a ház fogadja el a képviselőház szerkezetét a »fennálló vallások védelméről.« Cziráky a hármas bizottság szerkezetét ajánlta, mely a »bevett vallások védelméről« intézkedik. Csemeghy sürgette a képviselőház eredeti Bécs, márczius 31. (Eredeti levél.) —o— Furcsa lenne, ha igaz lenne, hogy Ignatiev tábornok ő exciája, miután sorra járta mindazon magas, magasb és legmagasb egyéniségeket, akiket a rossz nyelvek Magyarország »barátai« gyanánt említeni soh sem szoktak, utolsó órában óhaját fejezte ki — a magyar miniszterelnök — Tisza Kálmánnal is megismerkedhetni. Miután ez épen itt jár, az érdekes találkozás könnyen létrejöhet, de ha a muszka generális már Andrássy »makacsságát« is »megfoghatlannak« nevezte a »Golos« szoknyában járó levelezője előtt, mit fog mondani Tiszáról, kit »engedékenységgel« a muszka törekvésekkel szemben legelkeseredettebb ellenségei sem mertek és mernének gyanusítni ? Az is furcsa, ha igaz, hogy Ignatiev tábornok, aki a hozzá taj számra tolakodó levelezők iránt ezúttal kivételesen óvatos és begomboltnak mutatkozott, Andrássy aggályait érthetleneknek, kifogásait gyermekeseknek, föltételeit alaptalan félelemből eredőknek épen egy asszony, tehát olyan előtt dedlarálta, a kinek már neménél fogva előjoga kissé pletykázni és tovább adni, a mit ily fontos tárgyban titoktartás pecséte alatt az isten is tudja, hogy ily czélból bíztak nyelvecskéjére . .. Bizalmatlan emberek ebből könnyen azt sejthetnék, hogy az egész nyilatkozatnak épen ellenkezőjét kell hinni, s hogy az a feszültség és nézetkülönbség, melyet Andrássy és Ignatiev között nemcsak létezőnek, de horribilisnek és kiegyenlithetlennek is festenek a félhivatalos tollak, volt a kép nagyon szerény formákban és dimensiókban mozog, s nem sokára egy lágy és édes akkorddá fog összefolyni. Pedig az egyszer Ignatier komolyan igazat mondott. Akár tény, akár mese, hogy Ausztria- Magyarország és Oroszország megegyeztek mindazon pontokra nézve, mik Ignatiev látogatása után is differencziák maradnának, a német kanczellárt és eventualtér császárt kérni föl és fogadni el bíróul, a leghatározottabban constatálhatom, hogy Ignatievnek Andrássyt befonni egyátalán nem sikerült, s hogy e brutális katona e miatti rossz kedvében Andrássy személye és politikája felől még oly kiváló egyének előtt is illetlenül mert nyilatkozni, akiket némi tapintat és szemérem mellett a jelen esetben tüntetőleg fölkeresnie szabad sem lett volna. Jó volna, ha ezt a magyar sajtó is tudomásul venni szíveskednék, a dicsőséget, Andrássy helyzetét időszerűtlen ráfogásokkal nehezebbé tenni egészen a bécsi lapoknak hagyván. Mi az, ami fölött Andrássy és hívatlan vendége megegyezni nem bírtak ? teljesen és biztosan a közvetlen érdekelt személyeken kívül jó ideig persze senki sem fogja tudni. Mondják, hogy bizonyos dolgokra az orosz diplomata föltétlenül ráállt, így például természetesnek találta, hogy Ausztria-Magyarország — Törökországgal directes Oroszország legkisebb beavatkozása nélkül egyezkedjék az osztrák magyar forgalmi és közlekedési vonalnak török területen le egész Szalonikiig terjedő bizottsági eszközei és módozatai fölött . .. úgy azt is, hogy a szomszédos apró régi és p.j államoknak az osztrák-magyar kereskedelmi, politikai s más érdekek oltalmára Ausztria-Magyarország szabadon és korlátlanul szabjon feltételeket, tűzzön ki határokat, mérjen ki időtartamot stb., de részemről erősen meg vagyok győződve, hogy ilyesmi szőnyegre sem kerül, mivel Ausztria-Magyarországnak, ha nagy hatalmi állásáról lemondani nem akar — ily eljáráshoz és actióhoz Oroszország »véleményét« kikérni s plane írásba foglalni bajosan lesz kedve. Épen oly kevéssé valóozinü egy másik ondit, miszerint Ignatiev, Andrássy azon óhajának, hogy uj Bulgáriának az Aegei tengert nem szabad érinteni, — teljesítését attól tette függővé, ha e concessió Angolországot is megnyugtatná, mivel Angliát és monarchiánkat egy b&lap alá szorutni s közös aketióban, ha mindjárt csak egy pontra nézve egyesíteni — oly körmönfont diplomata, mint Ignatiev nehezen vállalkozik. Nem hiszem egy előkelő külföldi lap azon állítását sem, hogy Andrássy határozott és félremagyarázhatlan kötelezvényt kíván Oroszországtól az iránt, hogy nem fog belekottyani azon tárgyalásokba, miket monarchiánk a portával Bosznia és járulékainak jövő berendezését illetőleg már a legközelebbi jövőben megindítani szándékozik, mert ez reánk nézve, kik milliókat költöttünk az imént is a bosnyák menekülők hizlalására, fontos kérdés ugyan, de saját czéljainknak megfelelő rendezésével Oroszország nagylelkűségére appellálni s koncressió gyanánt élvezni, ami elvitázhatlan jog, 800,000 szuronynyal rendelkező államtól legalább is kislelkűség lenne. Mindezek tehát vagy egyátalán nem, vagy ha igen , nem a mi részünkről hozottak most szóba s engedmény számban el sem ismertetnek ... ellenben egy »kívánság«, melyet, ha nem csalódom, a »Temps« hozott először Andrássy nevével fogalomba, — saját értesüléseim szerint is valóban egyik programmpontja Andrássynak, s az lesz hitem szerint a magyar közvéleménynek is. Andrássy gróf (ép úgy mint Anglia) állítólag erélyesen követeli, hogy »a török uralom léte és jövője ott, ahol meghagyatik, kellő biztosítékokkal láttassék el«, e midőn Ignatiev ártatlan képpel kérdezősködött, mit ért ez alatt külügyérünk ? szokott sokértelmü mosolyával válaszolt ez: Először azt, hogy a török állam sem Budapest, 1878. Hétfő, april 1? Szerkesztési irodát Barátok tere, Athenaeum-épület A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEM, szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. területi, sem más tekintetben ne fosztassék meg a megélhetés természetes és nélkülözhetlen szükségeitől ; másodszor: kifelé is független s semmi más idegen hatalomnak és érdeknek szolgája és eszköze ne legyen«.Úgy hallom, hogy Ignatiev bizonyos határig ezt sem »ellenezte«,de hogy ez nemzetközi paragrafussá formuláztassék és proclamáltassék , nézete szerint oly éles és czélzatos kihívás é sértés lenne Oroszországra nézve, hogy annak szégyenét magáról elháritni még a legvéresb és legvégzetesb háború árán is kényszerülve lenne. Nekünk persze más fogalmaink vannak a muszka becsület és önérzet felől, s ha Andrássy szilárdul állja a sarat, s ahol a legcsekélyebb alkalom nyílik , az angol kabinettel a jelenlegihez hasonló jó egyetértésben élni és működni ezentúl sem szűnik, akárhogy csörgeti is silány fringiáját a muszka: kétszer is meg fogja gondolni, mielőtt kihúzná a hüvelyből, hogy velünk és az angolokkal egyszerre mérje össze. A Bulgáriáiban levő orosz hadsereg. A »Pol. Corr.« Drinápolyban kelt levelében ezt írja az orosz hadseregről: Bolgárország északi részében 130.000 ember áll, a Balkántól délre pedig 200.000 ember. Az utóbbi hadjárat kitüntette az orosz hadseregnek minden előnyét s minden gyengéjét. A különböző fegyvernemek alkalmazása és vezénylete kivált kezdetben nem volt a czélnak megfelelő. Csak a túlnyomó haderő kifejtése s az ellenség hibái és mulasztásai vezettek azon eredményre, hogy most az orosz hadak Konstantinápoly előtt állnak A többszörös bizonyíték, melyet az orosz csapatok a kitartásban és gyaloglásban tanúsítottak, mely a Balkánon való átkelésben érte el tetőpontját, valamint a csapatok fegyelme a tűzben méltán dicséretet érdemel. A katonák Italában be vannak gyakorolva a fegyverek kezelésében , zárt sorokban kitünően helyt állnak, az előőrsi szolgálatot jól teljesítik, de szétszórva kevésbé jól harczolnak. A terület sajátságait nehezen tudják előnyükre felhasználni és csak csekély önállóságot tanúsítanak. A tisztek és altisztek nagyban és egészben véve elég ismerettel bírnak; a parancsnokok minden helyzetben feltétlenül számíthatnak a csapatokra ami az oroszok hagyományos vak engedelmessége által van indokolva. A gyalogság a küzdelemben és lövésben jól viseli magát. De, úgy látszik, hogy a harczias szellem fejlesztése Oroszországban nem részesü kellő ápolásban; az elődök hősiségéről például a legtöbb katona alig tud valamit, sőt a magasabb tisztek sem igen képeznek kivételt e tekintetben. Az orosz lovasság legénysége és lovai igen jól vannak iskolázva, erőteljesek, szívósak s magasabb igényeknek is megfelelnek. A végleges sikert az oroszok nem csekély részben lovasságuk felsőbbségének köszönik. Az osztrák-magyar lovassággal azonban nem állják ki a versenyt. Hatalmas és döntő tényezőt képez a harczban az orosz tüzérség. Több harczban magamnak volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a tüzérségi személyzet mily kitűnően van begyakorolva. A lovak igen hasznavehetők. De a tüzérségnél nincs meg a képesség nagy tömeggel a küzdelembe elhatározólag belépni. Az orosz törzskar nagy erőfeszítéssel rajta volt, hogy a hiányzó elemeket képezze. A technikai csapatok kiképzésére is nagy gondot fordítottak. Toddleben befolyása folytán e csapatok tekintélyes állást foglalnak el. Munkáik nem oly szépek ugyan, mint a törököké, de gyorsabban és jobban dolgoznak. Az egészségügyi szolgálat nincs azon a fokon, melyet a humanitás egy harczra kész seregtől megkíván. A fuvarozási szolgálat is kezdetleges. Az élelmezésnél ugyan sok egyén van alkalmazva — de becsületesség tekintetében sok kifogást lehet tenni ellenük. Az intendatura fóroké nem ok nélkül mondá egyszer: óbestereink zsiványok.« törvényei« czimü könyvet, egy »ABC alapelvei« 90 Kron, a magyar tud. akadémia harmadik évkönyvét 3 frt 50 kron, Bossányi 2 frtot adott Tisza Kálmán arczképéért. Dr. Hertzka Imre 25 frtért vette meg Ballági szótárát. — Délután négy órakor az árverés megélénkült. Nagyszámú árverező érkezett, a tárgyak is becsesebbek voltak, így Deák szemüvege, mely 6 forinttal volt árverésre bocsájtana, 52 fton kelt el, dr. Neuhofer vette meg; ugyan ő vette meg és azonnal Fraknóinak át is adta a múzeum könyvtára számára »Lustkandl magyar közjog«-ot 50 fton. — Gróf Károlyi István (ifj.) vett egy baltát 70 fton, egy csengetyűt 100 fton, egy zsebtintatartót 30 fton, egy boussole-t 48 fton. »Deák Ferencznek egy lutheránus gyerek« vésettel ellátott pipa (amint többen mondták Pulszky Ferencz műve) 40 ftért ment egy kereskedő birtokába, egy kártyaprés 40 ftért; 2 ezüst gyertyatartót Marchovszky osztálytanácsos vette meg 109 ftért, egy szivarszekrényt 66 ftért Nagy János; azon kanalat, mellyel Deák az utolsó gyógyszert vette be, 26 ftért Fleischman Nándor vette meg; Ghyczy Kálmán 15 ftért vett egy levélnyomót ; egy másik falevélnyomót, melyet Nyáry Pál faragott 1854 ben a komáromi fogházban, Szemző János vette meg 52 fton, ugyanő vette meg a csinos virágtartót 26 fton, az 1848-iki magyar nemzetgyűlés évkönyvét 14 fton; Bossányi László a betegszoba hévmérőjét 25 ftért vette meg. Fél hat órakor beszüntették az árverést; jövő vasárnap délelőtt 11 órakor folytatása lesz. — Összesen befolyt mint a mai árverés eredménye 2355 ft 05 kr. Deák Ferencz hagyatékának elárverezése. Tegnap d. e. 11 órakor kezdé meg a bizottság , zsúfolva telt teremben az árverést. A nagy elhalt iránti kegyelet a középosztálynál nyilvánul, főuraink közül csak épen kettő jött vásárolni. Ez okozta is, hogy délután alig volt ígéret, mely föltűnést okozna, minthogy az árverező polgárság részint megvette azt, amit venni akart, mindjárt elején, részint pedig közel nem jutva a tárgyakhoz, eredménytelenül távozott. A könyvek körül sokat forgott Fraknói Vilmos, Horovitz Fülöp antiquarius pedig a könyvek becslésénél mint szakértő szerepelt. Egy éjjeli szekrény 30 frton (Bossányi), egy kártyaasztal 11 frton, egy kis asztal 8 frt 50 kron kelt el, míg egy papír gyufadobozért Keményfy ur 3 frt 50 krt fizetett. Szitányi Bernát vett egy homoeopatha szekrénykét 16 írton, dr. Neuhofer egy kis asztalt 62 írton, Jekelfalusy miniszteri tanácsos egy játszma kártyát 5 forinton, egy nagy ruhaszekrényt 51 írton. Egy kis csésze, melyből Deák orvosságot ivott, élénk ígéretet keltett dr. Neuhofer 51 forintért nyerte el. Rákossy Jenő 40 frton vett egy magyar aílast, Deák sajátkezű névaláírásával. Egy légycsapót 10 fton vett Jakabfalvy kir. táblai bitó. Egy szivar és szivarpipatartó »kis Deák nagy Deáknak« föliratu faragvány 33 írton lett Ragályi sajátja, egy széntartóért 26 forintot adott Fraknói ; Reich Ignácz vett selyemzsebkendőt 10 írton, egy levélnyomó töredéket 40 írton, egy levélpapirtartót 55 írton. Egy kis fűrész 52 írton, egy véső 25 írton kelt el, ezekkel dolgozott Deák, József főherczeg, ki szintén faragó ember, vette meg. Tacitust 25 írton meg Pompéry. Neuhofer egy kis darab márványért (nehezítő) 29 frtot adott. Egy egyszerű szivartárczát Weisz Salamon 55 frton vett meg a balassagyarmatha i?r. hitközség részére. Egy selyem zsebkendő 12 forinton kelt el, egy vékony füzet két 21 forinton vett Lévay Henrik. Polonyi Géza vett egy öt kötetes történelmi művet 20 forinton és egy üveg Eau de Colognet 8 forinton. Egy fali festmény, melyet Deák Szentkereszti bárónőtől kapott 10 uj magyar hatos cseréjében 45 írton kelt el Bischitz Mór tulajdonába. A miniszterelnök fia Kisza Kálmán egy követ 4 írt 50 kr., egy osztrák törvénykönyvet 6 írt és egy légyfogó gépet 50 kron vett. Toldy István vett 4 írton »magyarország alap KÜLÖNFÉLÉK. Kineveztettek:A m. kir. pénzügyminiszter a katasteri felmérés szervezetében rendszeresített igazgatói állomásra, pénzügyi tanácsosi czimmel és ranggal, Sártory Antalt a földadó szabályozásánál központi felügyelői minőségben alkalmazott első osztályú felmérési felügyelőt nevezte ki. A magyar királyi pénzügyminiszter a katasteri felmérés személyzetének rendszeresített létszámában: Gally Ignácz, Farnik Adél és Baumgartl Venczel másodosztályú háromszögellő segédekkel I. osztályú háromszögellő segédekké, Bereghy Károly másodosztályú felmérési felügyelőt, első osztályú felmérési felügyelővé, Kőszeghy Winkler Antal első osztályú mérnököt főmérnökké, Przyslopski János, Mihályházi Tóth Adolf, Jraupmann József és Swoboda Mátyás másod osztályú mérnököket, első osztályú mérnökökké, Wagner János, Usztrzyeki Ferencz, Wächter Lipót , Nemajovszki Benő, Stonjek József, Ulbricht József, Spőrer Károly, Füssl János, Kraft Károly, Hübsch Ferencz, Klose József, Semdner Willibald, Lokota Adolf, Dávid Károly, Franzl Ede, Grosch Kelemen és Gamsjäger Alajos harmad oszt. mérnököket, másod oszt. mérnökökké, Pollák Károly, Kreupl Lipót, Heid Román, Fins József, és Wurda Pál segédmérnököket, valamint Denkstein Lipót és Major István mérnök-segédeket és helyettes térképtárnokokat, harmad oszt. mérnökökké, Kosttala Imre, Morgenbesser Károly, Brousil I., Kracsun Miklós, Mijatovics Tivadar, Yevér Sándor, Vrabetje J. és Diebl Károly felmérési növendékeket mérnök-segédekké, Branszky István, Szojecsevits Márton, Holub Károly, Piringer Ede, Bakendorf (Arczfalvi) József, Titl János, Goller Konrád, Zahora József, Bossmann Sándor, Buss Kornél, Sehädl Károly, Schiller Antal, Ulrich Ödön, Herczog József, Brunner Károly, Szviderka Nándor, Péch István, Kulka Henrik, Láng Lajos és Selymesy Béla dijnokokat, felmérési növendékekké nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter Prezsinszky Pál zalamegyei volt főmérnököt a máramarosmegyei m. kir. államépitészeti hivatalhoz Ilod oszt. kir. ménünké neveztek! — Fejedelmi ajándék. A király a schönwaldi tűzkárosultak segélyezésére 50 frtot; Fertő- Szent Miklós község tűzkárosult lakosai segélyezésére 100 frtot s a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Kégli róm. kath. hitközség plébánia-temploma főoltára és orgonájának kijavítására, magánpénztárából 100 frtot adott. — Személyi hir. Újabb értesítés szerint Tisza Kálmán miniszterelnök csak ma este fog Bécsből megérkezni. — Érzékeny veszteség sújtotta legközelebb lapunk belmunkatársát, Frecskay János barátunkat. Egyetlen gyermeke, Gábor, hosszas szenvedés után szombat éjjel 1 órakor meghalt. Élénk, eszes gyermek volt, kinek jövőjéhez sok szép reményt kötöttek. Temetése ma délután 3 órakor lesz. A magyar írók s művészek társasága tegnap délután tartotta meg közgyűlését saját helyiségében. Az évi jelentés szerint e társaság kezdeményezte a múlt évben az írói s művészeti nyugdíjintézetet, először rendezett két hangversenyt a török sebesültek javára, részt vett Barabás Miklós, Kovács Pál s Feleki jubileumainak megülésén a, Kerepesi úti temetőben nyugvó nagynevű halottak sírjainak ápolásáról s emlékkövekkel megjelzéséről is gondoskodott. A társulat vagyona meghaladja a 4000 frtot, a múlt évi kiadás 7814 frt s ezenkívül maradt 218 frt készpénz. A tagdijhátralékok azonban (daczfera annak, hogy több mint 20 rossz fizető a társulat tagjai közül kitörültetett) 2150 írtra megy. A közgyűlés ez ügyben Szomjas, Serák, Névy László, Szalay Imre, Vizváry, Várady Béla és Krajcsik tagokból bizottságot küldött ki. A jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával örvendetes jelenségül kiemlhtetjük, hogy a hirlapokra s könyvekre előirányzott összeg jelentékenyen felemeltetett. A kiadás még így is csak 5790 frt, miután a társaság ősszel az újvilág utczai Ukey-házba költözködik, hol a házbér jelentékenyen csekélyebb. Bevételül 6820 frt van előirányozva A közgyűlés elhatározta, hogy a választmány az alapszabályokat revideálja. A nyugdíjintézet alapszabályainak bemutatását a közgyűlés örvendetes tudomásul veszi s ajánlja a tagok pártfogásába. A tisztujítás folytán a régiek választattak meg, Szigligeti Ede elhunyt elnök helyébe (kinek özvegyéhez a közgyűlés is intéz részvétnyilatkozatot) Éjszaki Károly, a Kolozsvárra távozó s a közgyűlés által is kitüntetésben részesült pénztárnok Benedek József helyére pedig Együd István választatott meg. Az egyetemes tanítógyűlés rendező bizottságának küldöttsége Molnár Aladár vezetése alatt ma délelőtt nyújtotta át Ráth Károly főpolgármesternél a fővároshoz intézett kérvényét, melyben az aug. 21-én kezdődő nagygyűlés megtartását bejelenti s egyúttal néhány községi iskolának ez alkalomra vidéki tanítók elszállásolása végett, másoknak mintaszerű berendezések megtekintése végett átengedését kéri. A főpolgármester örömét fejezte ki a gyűlés megtartása fölött s ígérte, hogy a kérvény teljesítésében közreműködik. Az országos régészeti társulat alakítása ügyében tegnap d. u. 5 órakor Pulszky Ferencz lakásán számosan gyűltek össze. Ott voltak többek közt: Ipolyi Arnold, Henszlmann Imre, Szabó József, Hunfalvy Pál, Hegedűs Kandid Lajos, báró Nyáry Jenő, b. Nyáry Albert, b. Orbán Balázs, Ham-