A Hon, 1880. február (18. évfolyam, 28-52. szám)
1880-02-01 / 28. szám
28. szám. 18-ik évi folyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1880. Vasárnap, február 1. Szerkesztési Irodai Barátok-tere, Athenaeum-épület A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalra (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Kiadó-hivatal Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint, Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás esti kiadás együtt: 1 hónapra.................................................2 írt 3 hónapra ,.••••••••• • * 6 hónapra ,.••••• ....19* Az esti kiadás postai különküldéséért felül* fizetés negyedévenkint..............................1 * Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Előfizetési felhívás A HOU XVIII. évi folyamára. Előfizetési Árak : Fél évre . . . . 12 frt Évnegyedre . . . . 6 » Egy hónapra .... 2 » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. előfizetés postai utalványnyal Budapestre, a »Hon« kiadó-hivatalába (barátok tere, Athenaeum-épület) küldendő. AHon« szerk. s kiadóhivatala. Budapest, január 3. A pénzügyi eredmény. Az 1879-ik év utolsó negyedéről is lírjuk a pénztári kimutatásokat és így az egész év pénzügyi eredménye előttünk áll. Mint előre látható volt, midőn az ország negyven törvényhatóságában szünetel az adóvégrehajtás , a negyedik negyedben az egyenes adók 4.666.000 forintnyi visszaesést mutatnak fel, az 1878-ik év megfelelő időszakához képest , de az előbbi évnegyedek kedvező eredménye és különösen indirektt jövedelmeink örvendetes emelkedése oly kedvezővé teszi az egész év eredményét, hogy míg 1878-ban összes bevételeink: 214.575.607 frtra mennek, addig 1879-ben: 220.703.248 frt volt az állami rendes bevételek összege ; tehát nemcsak hogy a megelőző évhez képest 6 milliónál több emelkedés van, de a sokat csúfolt és irreálisnak deklarált 219 és fél milliónyi előirányzatot is; az eredmény több mint 1.100.000 írttal haladta meg. Ez minden tekintetben örvendetes eredmény, mert az »adóprés« kevésbé működött, mint valaha és mert az állam indirekt jövedelmeiben mutatkozik az örvendetes emelkedés. Úgy, hogy e tekintetben, 1877 óta, úgyszólván fordulat állott be államháztartásunkban. A múlt év utolsó negyede is, mely oly nagy visszaesést mutat fel az egyenes adókban: a fogyasztási adókban csak 218,000 frt csökkenést mutat, mit a közös kassából kerülő adóvisszatérítés emelkedése(212,896 forinttal) kárpótol; a bélyegnél (30 ezer), jogilletékeknél (148 és fél ezer), dohánynál (503 ezer), lottójövedéknél (43 ezer), sójövedéknél (47 ezer), államvasutaknál (683,567 írtban) mutatkozó emelkedés pedig, még a legrosszabb évnegyedben sem mutatja a gazdasági erőknek azon hanyatlását, melyet jósoltak, pedig itt az »adóprés« nem működik. Még szembetűnőbbé válik e jövedelmi források emelkedése, ha az egész év eredményét tekintjük, mert míg az egyenes adók eredménye így is mutat, az 1878-ki 84,7 millió eredményhez képest 2 milliónál több csökkenést (82,5 milliót adtak), addig a fogyasztási adók nemcsak az 1878-iki (13 és fél millió) eredményt másfél millióval haladták meg (15 millió), de az előirányzatot (14.365,000 frt) is 700 ezer forinttal múlták felül. A fogyasztási adó visszatérítéséből pedig 3.393,645 forint olyan jövedelmünk volt, melynek 1878-ban csak 1.347,091 forint felelt meg és amely jövedelmet a kiegyezés előtt nem is ismertük. A bélyegben van ugyan (7.449,806 forint jött be az 1878-iki 7.519,557 forint ellenében) egy kis visszaesés, de ez jelentéktelen, míg a jogilletékek, az 1878-iki (1248 millió) eredményt szép 640,000 forinttal (1347 millió) haladták meg; a dohányjövedék pedig az 1878-diki (297 millió) eredményt kerek 300.000 forinttal ; az 1879-ki előirányzatot pedig (27,9 millió) 2*1 millióval haladta meg; a sójövedékben is örvendetes emelkedést tapasztalunk, úgy, hogy nemcsak az 1878-ki (13 8 millió) eredmény, de az 1879-ki (13'9 milliónyi) előirányzat is meg van haladva, mert a tényleges eredmény 14.501,373 forint. Még nagyobb emelkedést mutat a posta, mert nyers bevétele 6.104,466 forint, ami 240 ezer forinttal több az 1878-ki eredménynél és 170 ezer forinttal haladja meg az előirányzatot; a távirdánál az eredmény még örvendetesebb, mert 1879-ben 1.955,923 forintot jövedelmezett; tehát az 1878-ki eredményt 260,000 forinttal haladta meg és igy az előirányzatnál 330,000 írttal több. Ha az államjószágok (559 millió) eredménye meghaladja az 1878-ki (53 milliót) eredményt és az előirányzatot (54 milliót) is; ha az államvasutak és gépgyár tiszta jövedelme (3 millió 583,567 forint) szintén meghaladja az 1878-ki (22 millió) eredményt, és alig hetedfél ezer forinttal marad az előirányzat mögött, mindez bizonyít kettőt. Egyik az, hogy az állambevételek fejlődése oly ágakban halad, melyek az adósok direkt terheltetésével összeköttetésben nem állanak, éspedig fejlődnek annyira, hogy az elemi csapások miatt, az egyenes adókban történő viszszaeséseket is pótolják; tehát államháztartásunk soliditását fentartják; másik tény pedig az, hogy az 1879-ki költségvetés átalában véve reálisnak bizonyult, tehát az ellenzék vádjai alaptalanok voltak. Azonban a bevételek emelkedése daczára, a kiadások fokozódása, főleg az államadósság és középítkezés czimén (értjük a közmunka miniszter költségvetésében az 1878- diki eredményhez képest mutatkozó 1 millió 750,000 frtnyi kiadási emelkedést, ami az előirányzatot is kerek egy millióval haladta meg) növekednek a kiadások — a mérleget még mindig kedvezőtlenné teszi, így, ha az 1878-iki rendes deficzit volt 26,959,098 frt, az 1879-diki deficzit 28,286,405 frtban mutatkozik ; de ezt az 1,300,000 frtnyi visszaesést, maga a közlekedési miniszter kiadásai annyira fölülmúlják, hogyha az elemi csapások ezeket szükségessé nem tették volna, deficzitünk újra apadt volna , hogy ne is beszéljünk arról, hogy a 153 milliós kölcsön konzerviója, valamint a boszniai hadjárat miatt kötött kölcsön, államadósságunk kamatterhét az 1878-ai 82,9 millióról 888 millióra növeli. Természetes, hogy a föntebbi mérlegben nincs meg a Szegedre költött 2.450,576 frt és a közös ügyek rendkívüli (boszniai) kiadása czimén adott 11.066,630 frt;,ha ezeket mind összeadjuk, akkor igaz, hogy a deficit 41.843,952 frtra emelkedik ; de ha az 1878- diki év megfelelő kiadásait is fölveszszük az összehasonlító mérlegbe , akkor ennek deficitje 53.663,936 frt lesz és ekkor 12 milliónyi mérlegjavulást fog előállani, és hogy 1880-ban is fog ily arányban javulni mérlegünk , azt bizonyítja az a körülmény, hogy a delegáczió Boszniára csak 2 és fél milliót irt terhünkre és új jövedelmi források (hadmentességi dij, arany agrójövedelem, petro A „HON“ TÁRCZÁJA. A kik kétszer halnak meg. Regény. Irta: Jókai Mór. Első rész: A „Tegnap.“ (90. Folytatás.) Illavay kifizette neki s rögtön kezdte a lovat kifogni a szánkó elől. — Mit akar a tekintetes ur! jajgatott Rokomozer. Csak nem akar, szörni, nyereg nélkül, felülni erre a lóra ? Csak van esze, hogy nem lovagol oda, ahol innen is lőnek ; túlról is lőnek ? Illavay nem felelt már senkinek semmit; egy elbusult pillantást vetett az útféli kastély felé ; azzal fölvetette magát a ló hátára. — No tekintetes úr, monda Rokomozer, amilyen igaz, hogy élek , ezt még nem tette meg soha senki az édes testvéréért, amit a tekintetes úr megtesz azért a rossz kölyökért. Ne menjen oda. Hagyja elveszni, ha már veszni indult. Nem kár érte. Csákka föld terhe lesz. Hadd veszszen oda az én pénzem is, hiszen kevés volt, nem sok volt, majd megfizeti az Isten. Ugyan ne tegye azt a bolondot, hogy érte menjen ebbe a nagy bombardirozásba. Ha tudná a tekintetes úr, hogy szidja, mocskolja a tekintetes urat a gézengúz! — Bizony mégis elmegy ! — Ez aztán a csodaember. Illavay nem hallgatott semmi beszédre; megvagdalta a gyeplőszárral a lógóst s azzal neki vágtatott a bolondjának; s olyan szerencséje is volt, se röppentyű, se puskagolyó nem tett kárt a lovában: magára nem gondolt, így találta meg, amit keresett, a magyar tábort. Az épen visszavonulóban volt. Ilyenkor mindenki haragos. Kérdezősködéseire alig akartak választ adni. Nagy nehezen megtudta, hogy az a huszárezred, amelynél ő szépen beassentáta, felequipálta Soma urfit, valahol a Tisza vidékén jár, tehát ezt elcsapta magától az urfi. Most aztán keresheti őt, akár egy tűt egy szalmakazalban. . A visszavonlás folytonos csatározás közben egész nap tartott, estére mind a két fél éjjeli szállásra vonult vissza. Huszonkét fok hideg volt odakünn a mezőn. Nagy baj volt, hogy Rokomozer elmaradt, aki valami tájékozást tudott volna adni, hanem aztán segített a jó sors ezen a bajon is, a megpihenő táborban kire futamodott az öcscsét kereső nagybátyának s ez a nyakára vezeté a hű Sancho Panzát. Megkerült Koczur. Az is gyalog honvédruhában állt elő , pedig azt is lóháton eresztette el Illavay. — Hát ti megettétek a lovaitokat? — Csak megítuk. Régen volt az. Még Pesten elfogyott. Soma urfi azt mondta, hogy neki lőcslába lesz, ha soká lovon ül, s áttétette magát a gyalogsághoz; engem pedig felavandzsíroztatott Privatdienerének. — Hát ott aztán jobb dolga volt a lábának. — Jobb ám, mert felült egy hagázsiás szekérre s úgy vitette magát tovább. Egyszer aztán a fővezér kiadta a napi parancsot, hogy a mely gyalogsági tisztet még a podgyászszekérre felrakodva találnak, húzzák le s ott mindjárt az útfélen fizessék ki farmatringgal. — S ezt természetesen a legelső sorban megszolgálta és megkapta az én öcsém. — Megszolgálta, de nem ő kapta meg, hanem én. Együtt kaptak ott bennünket, s mert az urfi azt mondta, hogy ő beteg, hát az ő porczióját is nekem fizették ki. — Ebben aztán megnyugodtatok mind a kettőn. — Én meg, de az urfi nem. Megharagudott, h°gy így mer bánni valaki egy Apátváry Somával s neki ment a fővezérnek és kihitt a párbajra. Ezért aztán elfogták, vasraverték, itt ül a porkolábnál. Csak arra várnak vele, hogy egy nap elég időt engedjen az ellenség a haditörvényszék tartásra, rögtön terhelybe veszik s aztán megexequálják. Illavay még csak azt a különös kérdést intézte Koczurhoz : — Mi a kedvencz nótája most a fiúnak ? (Mert mindig szokott valami nótát dúdolni magában.) — Az, hogy »boldog az a pillantás, melyben megláttuk egymást.« — Van itt czigány a táborban? — Hogyne volna. Még pedig jó banda. — Kéznél kell őket tartani. Itt a pénz. Illavay addig bolyongott, amíg rátalált a dandárparancsnokra. Az igen kevés szavú férfi volt. Amint az Apátfalvy nevét említette Ferencz, rögtön felelt rá. — Holnap haditörvényszék elő fog állítatni. — De csak nem lövetik főbe. — Nem. Lógni fog! — Kérem. Tábornok úr. — Lógni fog ! Alászolgája. Azzal becsapta az orra előtt az ajtót, nem lehetett vele többet beszélni. (Folytatása következik.) A „zsidó kérdés“ Németországban, ti. Azok közül, kik a németországi zsidóság ellen írtak és izgattak, a fölsoroltakon kívül említést érdemel még Grog au, kinek »Der Börsen- und Gründungschwindel in Berlin« czimü, Lipcsében 1876-ban megjelent röpirata állítólag egy millió példányban kelt el s abban a szédelgés főfaktoraikép a zsidókat mutatja be. Különös figyelmet érdemel még Marr-nak a tavaly Bernben megjelent »Der Sieg des Judenthums über das Germanenthum« czímű munkája, mely szintén nagyban járult közre a zsidók elleni gyűlölet felszításához. Marr idézett munkájában a lehető legsötétebb színekkel rajzolja a németség jövőjét a zsidóság felül- kerekedése következtében, mely nyomasztóan érezhető minden képzelhető téren. »Háromnegyed része a német sajtónak — mondja Marr — zsidó kezekben van s tiz esztendő múlva Németországban a nemkörülmetélt birlapbó oly ritka lesz, mint a fehér holló. Nyisd ki csak a szádat, s próbáld megtámadni őket: azonnal ezer jéribói trombita nyomja el hangodat. Állam, egyház, protestantizmus, katholicizmus, börze, bank, művészet, színház — minden meghajol e mindenható sajtó előtt.« Marr annyira megy pessimistikus felfogásában ; a német faj jövőjét annyira veszélyeztetve látja a zsidóknak minden téren való elhatalmasodása által, hogy aggodalmait végül e szavakban fejezi ki:Vae victis! — Finis Germanie! Ezekhez csatlakozik az ismert nevű udvari praedikator: S tö c k e r is, ki egy »keresztény-socialis« munkás gyűlésen ezeket mondá: »Ha a modern zsidóság ezentúl is a sajtó és a tőke kettős eszközeit zsákmányolja ki, mint eddig tévé, a nemzet romlására és vesztére, a katasztrópha kikerülhetetlen. Izraelnek le kell mondani a pretensióról, hogy Germániát uralja; szűnjék meg azt hinni, hogy a judaismus a jövő vallása. A zsidó orthodoxia a maga körülmetélésével: bevégzett tan ; a reformált zsidóság nem zsidó vallás. Ha azt be fogja ismerni Izrael, akkor félreteendi a praetenciált missiót s nem fogja meghóditni akarni azon keresztény népeket, melyek azt vendégszeretetben és polgári jogokban részesiték. A társadalmi bűnök, melyek a zsidóság nyomaiban kelnek, csakis bölcs és szerves törvényhozási intézkedések által szüntethetők meg. Nevezetesen : el kell törülni a mostani jelzálog-hitel-rendszert; szükséges új hitelrendszer behozatala, mely felszabadítja az iparost és kereskedőt a tőke zsarnoksága alól; új törvény alkotása a börzéről és részvénytársaságokról; a felekezeti statisztika behozatala oly régből, hogy kimutatható legyen a létező nagy aránytalanság a zsidók gazdagsága és a keresztények munkája között; a zsidó bírák kinevezésének megszorítása; a zsidó tanítók kiküszöbölése az elemi iskolákból, hogy ez által a keresztény-német szellemet, amennyire lehet megszilárdítsuk. Nem kevesebbről, mint nemzetünk jövője, szelleme és jólétéről van szó. Visszatérés a germán joghoz és gazdasági élethez, vissza a keresztény hithez. Egyedül ezekben van az üdv. A zsidó-ellenes irány képviselőiből, a sok közül, még csak egyet említünk: Busch Móritzot, ki Bismarckról irt könyve által lett ismeretessé, nemrégiben, egy porosz lapban szintén sorompóba lép s Treitschke nézeteit tévé magáévá. Mindezek, nézeteiknek propagálására nyomatékosan hivatkoznak arra,miszerint Göthe,Kant, Fichte, Schopenhauer szintén azt a nézetet vallották, hogy a zsidó faj soha sem fog elvegyülni s hogy csak paraszta módra szedi meg magát más nemzetek rovására, melyek között mindenütt ellenséges államot alkot az államban. Ezen vádakra a németországi Izrael részéről felelt egyebek közt Lazarus egy röpiratban, melynek czime: »Was heisst national?« . Továbbá Oppenheim a Lindau Pál »Gegenwart«-jában vette föl a keztyüt s mindnyájok közt a legkiválóbb, Graetz a »Breslauer Zig« hasábjain védte sok leámadó) mintegy 6 millióval bizton fogják növelni jövedelmünket. így áll pénzügyi helyzetünk az 1879- diki év eredménye után ítélve; nem rózsás, de bizonyára nem is kétségbeejtő, sőt bátorító sikert fölmutató az ! — Az országgyűlési szabadelvű párt f. hó 2-ikán, este 6 órakor értekezletet tart. — A képviselőház kérvényi bizottsága ma esti ülésében a zsidó hitalap kérdése volt tárgyalás alatt, azonban határozatot a bizottság nem hozhatott, miután még több adatra van szüksége, hogy a kérdésben végleg döntsön. E czélból felkérendőnek határozta a közoktatási minisztert, hogy a bizottság rendelkezése alá bocsássa nevezett alapnak 1879-ik évről szóló számadásait és az 1880-ik évi előirányzatot, melyekből a bizottság tudomást kíván szerezni az iránt, hogy ezen a lap mire fordittatott eddig és mire fordittatik jelenleg. — Cseh lapok s az osztrák kormány. A prágai »Pokrok« a Taaffe-kabinet kiegészítéséhez a következőket mondja: »Koaliczionális minisztériumnak volt értelme, mig remény lehetett, hogy az alkotmányosak kebelében mérsékelt frakció megalakul. Hanem azon perctől fogva, amint erre megszűnt kilátás lenni, nincs a koalicionális kormánynak létalapja, és azért követelni kell képviselőinknek, hogy a kabinet békülékeny, a jobboldalhoz közel álló férfiakkal kiegészíttessék és meg kell vonni bizalmukat azon miniszterektől, kik az autonómia és a jogegyenlőség ellenségei. Ha ezt jószerével kivihetik, annál jobb. Ha nyomós eszközökhöz kell nyúlniok, nyúljanak akkor, ha mindjárt a kabinet kérdéséhez is.« A brünni »Moravská Orlice« a csehországi német képviselők által tervezett ellenmemorandumnak semmi fontosságot nem tulajdonít. A lap mondja: »A jelenlegi belügyi politika nem a személyek óhajain alapszik, hanem az irányadó körök érett megfontolásán. A jelenlegi politika oda irányul, hogy a nemzeteket az állam szilárdítása czéljából kibékítse. És ha e politika érett megfontolás után folytattatik, akkor a cseh kívánalmak, ha nem is egyszerre, de mindenesetre teljesítetni fognak, akárhány ellenmemorandumot is készítenek német szomszédaink.« ■— A Hivatalos tárgyalások Mariescsal — mint a »Presse« jelenti — csak a magyar kormányképviselők Bécsbe érkezte után fognak megkezdődni. Szerbia, úgy látszik, lemond arról, hogy elsősorban a szerb vasúti csatlakozások délkeleten állapíttassanak meg. A szerb kormánynyal megértették, hogy az osztrák-magyar-szerb csatlakozások megállapítása után Ausztria-Magyarországgal egyetemben több nyomatékkal és sikerrel fog Bulgária és Törökország ellen fölléphetni. A szerb vasúti vállalkozó megválasztására vonatkozólag Szerbia szabadon fog intézkedhedhetni, de Hirsch báró még mindig bizonyos vadurságot látszik élvezni. — Am. kir. belügyminiszter Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun megye községéhez következő rendeletet intézte: A megye főispánjának f. évi január 7-én 6. szám alatt tett jelentéséből megütközéssel értesültem a felől, hogy a néhai gróf Ráday Pál váczi alsójárási volt szolgabiró kezelése alatt állott közpénzekre vonatkozólag foganatosított leszámolás befejezése után a közmunkaalapból 27,314 frt 70 krnyi, a betegápolási alapból 8,178 frt 6610 kr, a kőnyomdai alapból 409 frt, a jegyzői nyugdíjalapból 1,066 frt 87 kr, összesen 36,964 frt 12 ,2 krnyi hiány jön megállapítva. A főispáni jelentésből egyszersmind arról is értesültem, hogy a megye alispánja a felmerült hiányok biztosítása iránti szükséges intézkedéseket a néhai gróf Rádai Pál ingóinak lefoglaltásával s a tiszti ügyésznek a megállapított hiány erejéig a rendes kereset megindítása a megye követelésének behajtása iránti lépések megtételére való utasításával megtette ugyan, de a lefoglalt ingóságok a hiányra nézve még megközelítőleg sem nyújtanak fedezést. Miután az 1870. évi 42. t. sz. 6. fejezete értelmében a tisztviselők mulasztása miatt sem az állam, sem a közalapok, sem egyesek nem károsodhatnak s azon esetben, ha az okozott károk a közpénzt kezelő tisztviselők vagyonából meg nem térülnének, a fedezetlen hiányokért a vagyoni felelősség és a kártérítési kötelezettség első vonalban a kellő ellenőrzést elmulasztott megyei központi közegeket, másodvonalban pedig a törvényhatósági bizottságot terheli, felhívom a megye közönségét, hogy a kimutatott nagymennyiségű hiány biztosítása iránt elrendelt lépéseket a legnagyobb szigorral foganatosíttassa s a"amennyiben a hiányzó összegek a sikkasztó vagyonából megtéríthetők nem lennének, a megyei központi tisztviselőket ez ügyben az ellenőrzésnek elmulasztása miatt terhelni látszó felelősség, valamint a kárttérítési kötelezettség megállapítása iránt beható nyomozódás után határozatot hozzon és az erre vonatkozó tüzetes jelentést hozzám a tárgyalási iratokkal és az elsikkasztott összegek minden egyes tételét s az egyes tételek alatti pénzösszegek bevételének időpontját s azok rendeltetési czélját kitüntető rovatos kimutatással mielőbb terjeszsze fel. — A belgrádi »Videlo« kijelenti, hogy a keleti népek érdekében fog működni, Ausztria-Magyarország ellen nem fog agitálni, Oroszország keleti érdekei mellett sem fog lándzsát törni. A Kelet a keleti népeké, az se nem orosz, se nem osztrák. A kereskedelmi szerződés megkötését s a vasúti csatlakozás kérdésének elintézését úgy Szerbiára, mint Ausztria,Magyarországra nézve a legelőnyösebbnek tartja. Életérdek ez mindkét államra nézve. Riszticset e miatt korholni és megtámadni nem engedi, habár elismeri, hogy Risztics közigazgatási rendszerével nem ért egyet. Meg van győződve, hogy a vasúti ügy a legbékésebben, mindkét állam érdekében fog kiegyenlítetni. A »Kisbirtokosok országos földhitelintézeté«-nek igazgatósága a szervezési munkálatokat már legközelebb befejezendő. Az üzletforgalomhoz szükségelt összes könyvek, kiadványok és minták, valamint az alapitó okiratok sajtó alá adatjak s ez utóbbiak a megfelelő szelvényivekkel együtt elkészültek után az egyes alapítóknak haladéktalanul meg fognak küldetni. Az üzleti működés tényleges megkezdésére lényeges befolyással lévén a vidéki intézetek csatlakozása, a már eddig is beérkezett, részben pedig biztos kilátásba helyezett csatlakozási nyilatkozatok után ítélve, a központi intézet rövid néhány hét múlva üzleti működését meg fogja kezdhetni. Az intézet vagyonának átvétele és rendezése után mindjárt újabban is fölhívta a vidéki hitelegyesületeket és pénzintézeteket, hogy az intézettel, annak alapszabályai szerint leendő csatlakozásukra nézve nyilatkozzanak. Ennek következtében nemcsak számos csatlakozási nyilatkozat érkezett már be s érkezik még folyton, hanem az egyesületek egy részével már annyira haladtak a tárgyalások, hogy a kölcsönös megállapodások a legrövidebb idő alatt elfogadtatván és megpecsételtetvén, az intézetet mi sem fogja többé akadályozni, hogy rég várt tevékenységét megkezdhesse. Az igazgatóság azonban e mellett — mint értesülünk — elhatározta, hogy a dr. Lederer Sándor tervezete szerint alakítandó mezőgazdasági szakszövetkezetek létesítő bizottságát felhívja, hogy miután az általuk kontemplált szövetkezetek úgyis nagyrészben azonos elveken s hason mintára lesznek felállítandók, mint ahogy a »kisbirtokosok országos földhitelintézete« alapszabályaiban a mezőgazdasági előleg egyesületek minta-alapszabályai szólnak — lassankint felállítandó ilyen egyesületeiket annál is inkább illeszszék be eme kiváltságolt országos hitelszervezet keretébe, minthogy ekkér azok az intézet törvényadta kedvezményeiben is részesülvén, prosperálásuk a legnagyobb mérvben támogatva s biztosítva leend. A szerzői tulajdonjog biztosítása tárgyában összehívott enquête Pauler igazságügyminiszter elnöklete alatt ma d. u. 5 órakor tartott hatodik ülésében tárgyalta a bitorlás folytán követendő kártérítés és a bitorlás folytán kiszabandó büntetés kérdését. Az értekezlet következő megállapodásokra jutott : aki szándékosan vagy vétkes gondatlanságból bitorol oly czéllal, hogy a többszörözést akár belföldön akár külföldön terjeszsze, vétséget követ el, és köteles a szerzőt vagy annak jogutódát kártalanítani, azon fölül pedig 1000 írtig terjedhető pénzbírságra büntettetik. Ha a pénzbüntetés be nem hajtható, az fogházbüntetésre változtatandó át oly formán, hogy tíz forint helyett egy napi fogház szabandó ki. A menthető tévedésből jóhiszeműleg elkövetett többszörözés nem büntettetik, de ez esetben is a többszöröző saját vagyona erejéig felelős. A bitorlásból eredt kárt a bíró saját belátása szerint állapítja meg. A bitorlásért úgy a felbujtó, mint a tettes egyaránt felelősek, ha szándékosan vagy vétkes gondatlanságból követték el mindketten a tettét. Ezzel az ülés véget ért. — A magyar delegáczió — a »B. C.« értesülése szerint — tárgyalásait február 10-dike előtt aligha fogja, megkezdhetni. — A magyar képviselőhöz pénzügyi bizottsága — miután az ünnepek alatt is ülések fognak tartani — a költségvetést le fogja ugyan legkésőbb szerdáig tárgyalni, jelentése ennélfogva február 8-án, vagy 10-én be fog mutattathatni a képviselőháznak, az osztrák delegáczió azonban — miután a Bosznia közigazgatásáról szóló törvényjavaslat csak kedden kerül az osztrák képviselőházban tárgyalás alá — a megszálló csapatok számára megkívántató rendkívüli hitelt csak a jövő hét végén, a boszniai közigazgatásról szóló törvényjavaslat elintézése után fogja tárgyalás alá venni, úgy, hogy a magyar delegáció üléseit február 10-dike vagy 12- dike előtt nem fogja megkezdhetni. A képviselőház költségvetési vitája legkésőbb február 20-án veendi kezdetét. Körrendelet a borhamisítás ellen. A belügyminiszter körrendelete a borhamisítások ellen valamennyi törvényhatósághoz. A borhamisítások lehető meggátlása szempontjából szükségét látom annak, hogy a f. évi január 2-án 67.333/1879. szám alatt kelt körrendeletemben foglalt intézkedéseken kívül úgy a fehér, mint a vörösborok vegyvizsgálatának rendszeres eszközlé e foganatba vétessék, mely czélból a következőket rendelem: Mihelyt a hatóságnak arra nézve, hogy valamely borkereskedőnél, bortermelőnél, vendéglősnél, korcsmárosnál s átalában bárkinél, hol eladásra vagy kimérésre szánt nagyobb borkészlet tartatik, hamisított borok lehetnek, gyanúja merül föl vagy erre nézve feljelentés létetik, sőt ezek hiányában, a borkészlet kellő tisztaságáról való meggyőződés nyerése czéljából is a hatóság hivatva van a borokból mustrákat venni s azokat vegyvizsgálat alá vétetni. A mustrák töltésére csakis teljesen tiszta és legalább három deiliteres üregek használandók, a melyek azután jól lepecsételendők s megjelölve, hogy melyik mustra minő hordóból való, vizsgálat végett a vegyésznek megküldendők. A boros hordók vagy edények, a melyekből ily mustrák vétettek, a fentemlitett két első esetben hatóságilag lepecsételendők és — a vegyvizsgálat alapján keletkezendő határozat hozataláig — az üzletforgalomból eltiltandók s hatósági zár alatt tartandók. A pincze vagy borraktár is szükség esetében, jelesen azon okból, hogy a vizsgálat eredménye bármi módon meg ne hiúsíttassék, hatóságilag lezáratható. A vegyvizsgálat legegyszerűbben és leggyorsabban a dr. Wartha Vincze budapesti műegyetemi tanár által közlött, A) és B) alatti mellékletekben foglalt módon teljesíthető, mely módszerek oly biztosak, hogy általuk az egészségre ártalmas anyagok legparányibb részei (nyomai) is kimutathatók; e mellett oly egyszerűek, hogy azokkal a vegyvizsgálat — vegyészi szakegyén hiányában — bármely gyógyszerész által is nehézség nélkül végrehajtható, megjegyezvén még, hogy az A) alatti módszer a fu chsinnak a vörös borban, a B) alatti pedig az egészségre és oly ártalmas szabad kénes savnak a fehér borban való kimutatására szolgál. A vizsgáló vegyésznek vagy gyógyszerésznek feladata lészen az általa megvizsgált minden egyes bormustrára nézve nyilatkozni: vájjon az tisztának vagy pedig fuchsinnal, esetleg szabad kénes savval hamisitottnak találtatott-e ? s mily fokozatban ? vagyis, hogy a fuchsin- vagy a kénes sav-tartalom erős, gyenge vagy csak parányi-e? (nyomok). Azon vörös bor-mustráknak megfelelő borok, melyek a vegyelemzés alapján fuchsinnal hamisitva.