A Hon, 1880. március (18. évfolyam, 52-79. szám)
1880-03-01 / 52. szám, esti kiadás
52. szám. 18-ik évfolyam. .................... —.......... I ■ ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ■ [UNK] [UNK]! I. II ■! ■ [UNK] [UNK] [UNK] II———1 gzeríteazte a irodát Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEM szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, márczius 1. A képviselőház ma folytatta a költségvetés átalános tárgyalását. Majdnem két órai időt vett igénybe. Csatár Zs egyre fenyegetve a türelmetlen házat, ha meg nem hallgatja, kész kihúzni beszédével az egész ülést, így aztán meghallgatták, milyen sorsa volt az ő lefoglalt zongorájának, paripájának stb. Beszédjét a költségvetés megszavazásának megtagadásával fejezte be anélkül, hogy pipája sorsát megemlítette volna. Utána Dárday Sándor szólt, kifejtve, mennyiben s mily irányban barátja a közigazgatási reformnak, melynek valósítására időt akar engedni a kormánynak, miért is bizalmával támogatja. Ezután Szilágyi Dezső emelt szót, hogy — mint mondá — ha nem is pártja, de ennek többségének nevében előadja közigazgatási programmját. Gladstonetól már ismét egy tanulmány jelent meg a keleti ügyekről egyik angol tudományos folyóiratban. A liberális pártvezér most alaptétel gyanánt állítja föl, hogy Kelet-Európában a szláv föld a szlávoknak, a bellén a helléneknek jusson osztályrészül. Oroszországnak nem szabad területi gyarapodást engedni, de másoknak, nevezetesen Ausztria-Magyarországnak sem. A berlini szerződés egy új rendelkezése kerül most nemsokára a végrehajtásra : a görög-török határszabályozás. A berlini szerződést aláírt hatalmak mindenike 2—2 megbízottat küld a helyszínére a határvonal megállapítása végett, így hát maguk a hatalmak vették kezükbe saját munkájuk végrehajtását, miután a közvetlenül érdekelt török és görög felek között két éven át sikertelenül folyt az alkudozás. Most e szerint nagyobb és alaposabb kilátás van arra, hogy e kérdés is nem sokára el fog intéztetni valahogyan, mindenesetre békés úton és módon. Baj csakis a megbízottak szavazategyenlősége esetén fordulhatna elő, de ettől nem igen lehet tartani, miután maguk a hatalmak kívánják leginkább az ügy elintézését. A német lapok czikkei, melyekben Francziaország háborús törekvésekkel vádoltatik, igen kellemetlen hatást gyakoroltak a franczia politikai körökre. Most ez alkalomból a »Pol. C.« fejtegeti, hogy Francziaországban ily törekvések nincsenek. Roucer a minap fényes beszédet tartott a franczia képviselőházban a szabad kereskedelem mellett, védvén a maga művét 1860-ból. E beszéd nagyon megtetszett Napoleon herczegnek is, névjegyén a következő sorokat intézte a »incze-császárhoz« : »A szabad kereskedelem nagy szónokának csodálatát és köszönetét fejezi ki — Napoleon herczeg.« — Az osztrák államvasut igazgatósága — »B. C.« értesülése szerint — elhatározta, hogy minden kellő előkészületet megtesz arra, hogy a budapesti elkülönített forgalmi igazgatóság, ápril 1-én, legkésőbb azonban május 1-én életbe léptessék. — Bicskey Kálmán képviselőről azt olvassuk a lapokban, hogy beiratkozott az egyesült ellenzék tagjai közé. Ezt feljegyezzük különösen azért, mert mikor Schwarz Gyula t. barátunk vele szemben visszalépett, a »Magyarország« szörnyen sírt,és vádolta a kormányt, hogy veszteget Bicskey érdekében. Úgy látszik, hogy többi vádja is ily őszinte és alapos, mert az »aljas vesztegetés« Esti kiadás. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Bicskey érdekében az egyesült ellenzéknek szerzett egy tagot. Ki vesztegetett ? — Az osztrák-magyar vámkonferenczia egy albizottságot küldött ki a cégből, hogy egy részletes kimutatást állítson össze a felől, hogy Németországgal szemben az autonóm vámtariffa mely tételei volnának érdekeink sérelme nélkül megköthetők vagy meg nem köthetők ? Ezen albizottság jelentését valószínűleg holnapután fogja kidolgozni. A vámértekezlet tegnapi ülésén megvitattatok a Németországban létező vasúti tariffák kérdése és kidolgoztatott erre vonatkozólag egy szerződési tervezet is, mely az osztrák és magyar kormányok javaslataként közöltetni fog most a német kormánnyal. — A tárgyalások Maries szerb kormányképviselővel jövő szerdán fognak itt újból megkezdőtni. (»B. C.«) — Horst osztrák honvédelmi miniszter tegnap délben hosszabb ideig értekezett előbb Szende Béla honvédelmi miniszterrel, aztán pedig Tisza Kálmán miniszterelnökkel s holnap visszautazik Bécsbe. A végbement megbeszélések alapján, most már a mindkét részről a kormányképviselők Bécsben véglegesen meg fogják állapítani a védtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az erre vonatkozó rendelet szövegezését. A budapest-zimonyi vasút kiépítése tárgyában Ribáry miniszteri tanácsos elnöklete alatt néhány nap óta egy bizottság tart tanácskozásokat, amelyeknél a magyar minisztériumok, a magyar közlekedési intézetek főfelügyelősége és a közös hadügyminisztérium vannak képviselve. A bizottság előtt roppant áttanulmányozandó anyaghalmaz fekszik, melyből különösen az érdekelt vidékek részéről a talaj, munkaerő és pénz adományozására vonatkozó ajánlatok lesznek szorgos vizsgálat alá veendők. — A Hartmann-ügy. A »France« maga is elhamarkodottnak mondja ama hírét, hogy a franczia kormány elhatározta Orlow herczeg indítványának eleget tenni és Hartmannt az orosz rendőrségnek kiszolgáltatni. A »Köln. Ztg.«-nak azt sürgönyzik Párisból, hogy Hartmann nem fog kiadatni, mivel az Oroszország által előterjesztett okmányok kielégítőknek nem találtattak. A kiadatás mindamellett nem lehetetlen, ha Oroszország meggyőző bizonyítékokat hoz föl a mellett, hogy Hartmann ama moszkvai vasúti merényletben részes. Az Or 1on herczeg elutazásáról szóló hír a kiszolgáltatás megtagadása esetében bizonytalan híren alapszik. F. hó 27-én fiatal oroszok küldöttsége kereste föl Gambettát azzal a kéréssel, használja föl befolyását Hartmann érdekében. Gambetta azt mondta, hogy neki nincs szilárd nézete e dologról, melybe nincs beavatva ; de biztosíthatja őket, hogy a kormány Francziaország becsületét nem fogja megkárosítani. Andrieux rendőrfőnöknek, ki oly buzgó volt Hartmann elfogatásában s ki ez ügyetlen túlbuzgósága által a franczia köztársaságot s kormányát oly kellemetlen helyzetbe hozta, valószínűleg állásába fog kerülni a dolog. — Az Italia Irredenta egy kiáltványa. Az Itália Irredentának a »Comitato Lombardo” által terjesztett s lapunkban már említve volt proklamácziója igy hangzik: »Testvérek! Ti, kik a hazai virányokat polgár vérrel áztattátok, hogy Olaszország egységét megteremtsétek; ti, kik Magenta és Solferino csatamezein véretekkel mostátok le az idegen zsarnokság gyalázatát; ti, a kik feláldoztátok fiaitokat a távoli Krímben, hol egy megtámadott nép szent jogait kellett védeni — benneteket megsért az idegen, ki titeket gyáváknak, hálátlanoknak, haszontalanoknak mond, és még azt is hozzáteszik, hogy Olaszország egysége nem a ti müvetek, hanem a nagyhatalmaké; hogy Európa tanácsában annyit sem nyomtok mint egy levél, hogy ott csak udvariasságból van helyetek, végre hogy nevetségesek vagytok, ha minden európai mozgalomban okot láttok területi kompenzáczióra, — a nélkül, hogy más jogczimetek volna, mint hogy forradalmár nép vagytok, mely Európát folytonos nyugtalanságban és ennélfogva folytonos harczi felszerelésben tartja. Olaszok! Bűnötök az, hogy azt akarjátok, a mi a tiétek; a vágy felszakitani ama kevés számú testvéreket, kik még az Adria partján a rabló sas körmei alatt élnek. Gyalázat! Nem-e becsvágy volt ez Poroszország részéről, midőn Francziaországtól elszakitá Budapest, 1880. Hétfő, márczius 1, Hiadó-hivatal: Barok-tere, Athenaeum-épület földszint El«fizetési díj s Poetin küldve, vagy Budapesten húshoz hordta reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ............................................................Sírt 3 hónapra ••••••*•••, 6 » 6 hónapra ••••••• . • . Az esti kiadás postai különküldéséért felül*. 12 » fizetés negyedévenkint.................................1 » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik«, mindenkor a hó első napjától számittatik. Elszász-Lotharingiát ? Nem volt-e becsvágy Anglia részéről, midőn Cyprust annektálta ? Nem volt-e Francziaország becsvágyó, midőn Olaszországtól elvette Nizzát és Savoyát ? Nem volt-e és nem-e becsvágyó Oroszország, mely félszázad óta egész Európát lángokba borítja, hogy az ottomán birodalom metropolisát hatalmába kerítse ? — Nem-e szintén becsvágyó Ausztria, mely anélkül, hogy részt vett volna a keleti háborúban, Bosznia és Herczegovina birtokába helyezte magát! . .. Igen, úgy van ! És Olaszország Európát felforgatja és Olaszország becsvágya, mely egy darabka olasz földet reklamál. — És minket neveznek hálátlanoknak ? De hát ki ellen vagyunk hálátlanok ? Talán Anglia ellen, mely a Bourbonok miatti szégyenében támogatott bennünket felkelésünkben ? El vele! Nem segítettük-e mi Angliát a krimi háborúban ? Talán Oroszország ellen, mely semmikép sem ellenezte, hogy Rómát okkupáljuk ? Ez nagyon kis csekélység volt az újdonszült német császárságnak, melynek Olaszország a legnagyobb áldozatot hozta, a saját becsületét, midőn Francziaországnak nem teljesítette a megígért segélyt. Talán Francziaország ellen, melynek oldala mellett harczoltunk a közös ellenség ellen? Nem fizetett-e Olaszország drága árt e segítő nemzetnek, midőn Nizzát és Savoyát feláldozta ? Még csak azt kell eldönteni, hogy talán ne legyünk-e hálásak százados barbár ellenségünk: Ausztria ellen. El vele. Átok alá az eszélyességgel, átok alá a várakozás, s mértéktartás és nyugalom, a szégyen és gyalázat politikájával! Mi nem leszünk vadak, mint Oroszország nihilistái, kik uralkodójuk ellen harczolnak és fenyegetik hazájukat. Mi szeretett uralkodónk mellett, a regalantitomo háza mellett leszünk; távol tőlünk, hogy fenyegessük testvéreinket; de mi a nihilisztikus rombolásokat ellenséges földre fogjuk vinni és nem fogunk lankadni, mig az utolsó talpalatnyi olasz föld nem lesz visszadva Olaszországnak — utolsó szavunk lesz: »Éljen a fel nem szabadított Olaszország, éljen a király, éljen Garibaldi!« És zászlóinkon véres betűkkel lesz ez a felírás: »Esküszöm, hogy Italiát Irredentává teszem Vagy az ellenség előtt a harczmezőn elvérzem.« 1880. febr. A Comitato Lombardo. — Oroszországból. A nihilisták nem szűnnek meg fenyegetődzni s holnap fog eldőlni, mennyire tartják meg szavukat. — A »Times«-nek azt jelentik Szentpétervárról, hogy a berlini rendőrség figyelmeztette a szentpétervári hatóságokat, hogy a nihilisták terve márczius 2-át azzal ünnepelni meg, hogy három főutczát fölrobbantanak. Az aláaknázás a csatornázásokból indult ki. Moszkvában m. hó 20-ka és 21-ke közti éjjel nagy tűz ütött ki a Petrov-féle földmivelési akadémiában. Az akadémia 7 km-nyire fekszik a várostól. Az égés okáról több verzió kering. Tény a következő : Ugyanaz éjjel rendőrök és zsandárok rendeltettek ki az útba eső Ostrog-börtön kaszárnyájába ismeretlen őzeiből. A tanulók lakásait akarták kikutatni. Abban a pillanatban, melyben a rendőrség megjelent az akadémia előtt, a múzeum épülete lángokban állott. Ugyanaz éjjel a tanulók titkos gyülekezetet tartottak, mely gyülekezetek szerint összeköttetésben áll a tűzvésszel. Négy tanuló elfogatott; az egyiknek felöltőjében a febr. 19-ki proklamácziókból találtak egy példányt. Bogdanovits és Schack rendőrhivatalnokok, a »Köln. Zrt.« újabb értesülése szerint, mégsem ölettek meg, hanem csak fenyegető leveleket kaptak, melyek őket halálra ítélik. A szentpétervári rendőrség ismét jelentékenyen meg lett erősítve ; a gyalog és tüzér csapatok éles töltényeket és gránátokat kaptak . Orta, a nagy lőporgyár mellett 2—3000 embert vontak össze, hogy a nihilisták esetleges támadását a lőpor ellen megakadályozzák, végre Szentpétervár összes háztulajdonosait figyelmeztették a rendőrség által, hogy alkalmas helyen tartsanak készen folyvást több veder vizet s éjjel mindig hagyjanak égve nehány lámpást, az esetre, ha a gáz el találna aludni. — Lorisz Melikon gróf, az uj orosz diktátor, örmény születésű s szélesebb körökben először mint egy orosz hadtest parancsnoka az utolsó török háború ázsiai harczterén lett ismeretes. Ez állásában sok katonai sikert vívott ki és kitüntette magát a polgári közigazgatás behozatalánál az újánszerzett ázsiai területrészeken. A pestis kitörése után az asztraháni kormányzóságban a ragály leküzdésére mint főkormányzó messze terjedő teljhatalommal a veszélyeztetett kerületekbe küldetett. Később kharkowi főkormányzóvá nevezte őt ki a császár s ugyanoly hatalmat ruházott rá, mint To 11eben tábornokra Odessában és Gurkó tábornokra Szentpétervárt. A nihilisták által háborgatott Kharkowban — itt öletett meg Krapotkin herczeg is — látszólag sikerült neki a rendet ismét helyreállítani, mert azóta sokkal kevesebbet hallani onnan nihilista merényletekről mint Odessából és nevezetesen Szentpétervárról, hol Gurko intézkedéseinek csak kis sikere volt. Az országgyűlési függetlenségi párt tegnapi értekezletén több házi ügynök elintézése után Simonyi Ernő ismeretes határozati javaslata, melyben a kormány iránti bizalmatlanság fejeztetik ki, került tárgyalás alá. Az értekezlet a hat. javaslatot elfogadta és elhatározta, hogy a költségvetési átalános vita utáni szavazás alkalmával a párt erre fog szavazni. Következett az államkölcsönök tőketörlesztése évi járulékainak fedezéséről és a földtehermentesítési kötvények törlesztéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Beható eszmecsere után jelentéstétel végett egy Simonyi Ernő , He 1fy Ignácz és Vidliczkay Józsefből álló albizottságnak adattak ki a javaslatok. Végül a magyar és erdélyi izraelitáknak az országgyűléshez intézett kérvényei tárgyaltatván, hosszabb eszmecsere után elvileg kimondatott, hogy az országos izraelita alap felosztása a két hitfelekezet között, egyezség vagy bírói úton állapítandó meg. A pártnak egyébként az egész ügyet felölelő álláspontját Eötvös Károly fogja szövegezni és végleges határozathozatal végett a legközelebbi értekezlet elé terjeszteni. (O. É.) — Az egyesült ellenzék elhatározta, hogy a közigazgatási reformra nézve a közigazgatás közegei élethossziglan való hivatalban maradásának szükségességét fogja kiemelni, egyebekben pedig a választás vagy kinevezés kérdését függőben hagyja. Az egyesült ellenzék s a párton kívüli képviselők között még megállapodás nem jött létre. A P. Ll. szerint két indítvány állott szemben egymással a szombati értekezleten. Az egyik Apponyi grófé , hogy a párt a hivatalnokok kinevezésével kapcsolatos állami közigazgatás mellett nyilatkozzék s r, másik Simonyi Lajos báróé, hogy a közigazgatási kérdés mint nem aktuális a napirendről letétessék. Hosszas, élénk vita után Chorin közvetítő indítványt tett, hogy a párt nyilatkozzék egyértelműleg a hivatalnokok kvalifikácziója és élethosszig tartó alkalmazása mellett, de azt a kérdést: választassanak-e vagy kineveztessenek a hivatalnokok, hagyja függőben, illetőleg határozatát erre nézve napolja el. Ez indítvány aztán név szerinti szavazás útján két szótöbbséggel elfogadtatott. Országgyűlés. A képviselőház ülése márczius 1. d. e. 10 órakor. Elnök: Szlávy József, jegyző Baross Gábor. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gr., Kemény Gábor b., Pauler Tivadar, Trefort Ágoston, Szende Béla és Bedekovich Kálmán. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bemutatja a Szebeticzai körjegyzőségnek, Zala megye peklaki járásába kebelezett községeinek kérvényét a boszniai okkupáczió alkalmával 19 előfogat után tett kiadásaik megtérítése iránt. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Simony Gyula, Mosony megye magyaróvári kerületében megválasztott orsz. gyűl. képviselő bemutatja megbízó levelét. Kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. Belolvastatnak a múlt hó végéig előterjesztett, de még el nem intézett interpellácziók, határozati javaslatok, törvényjavaslatok jegyzéke. — Tudomásul szolgál. Pauler Tivadar igazságügyminiszter két törvényjavaslatot terjeszt a ház elé, egyik szól a gőzmalmokról, a másik az erdélyi és hozzátartozó birtokrendezési ügyek egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában. Kiadatnak az igazságügyi bizottságnak. Következik a napirend : az 1880. évi államköltségvetés átalános tárgyalásának folytatása. Csatár Zsigmond szerint a költségvetésből lehetne törölni vagy 18 milliót. Legelőbb is eltörölné a tanfelügyelői intézményt, továbbá megszüntetné az adófelügyelői állásokat, mert ezek nélkül is befolyna az adó, és törölne még sok egyet mást. Nincs megelégedve egyik minisztérium vezetésével sem és egyik miniszternek sem szavazza meg tárczája költségvetését, de legkevésbbé a közoktatásügyi miniszternek, ki az alapítványi tőkéket, mint a lapok kimutatják, elpazarolja. Ha e vádak nem igazak, megvárná a minisztertől,miszerint a sajtóesküdtszék előtt tisztázná az ügy állását." Az ő felsége körüli minisztert óvja, hogy a rendjeleket ne ossza oly könnyelműen és ne tegyen érdemetleneket nemessé. Azt beszélik, hogy egy subarita vázat azért nemesítettek, mert 48 ezer irtot adott a miniszternek kortes czélokra. Kívánná, hogy e szájról szájra járó hírt megczáfolnák. A ház a keleti vasút ügyében 4 év előtt határozatot hozott, hogy vizsgáltassák meg; ugyanez határozat érdekében létetett már interpelláczió is, és mindmáig nem történt benne semmi. A naszódvidéki eladott állami erdők eladása is még mindig homályban van. Az igazságügyminiszter máig sem tett jelentést, hogy mi jogon adta el amaz erdőket Kerkápoly volt miniszter az állam roppant kárával. Ha ezeket és ilyen ügyeket elintézné a kormány, nem is óhajtaná, hogy a tisztelt egyesült ellenzék jusson kormányra. A költségvetést el nem fogadja és bizalmatlanságot szavaz a kormánynak. Dárday Sándor a közigazgatás reformjáról kíván szólani, melyet Grünwald némileg komprommittált idealismusával. Minthogy ő (szőlő) ama reformeszmékben lényegileg osztozik, megkísérlő idealismusát lényegileg konkretizálni. Mindazok , kik a közigazgatás államiságát hangoztatták e vitában, egy szóval sem említették azt, mikép vélik ők az állami municipális közigazgatás közt létező dualizmust szerves összefüggésbe hozni. Pedig ez a punctum saliens és e czél megoldása czéloztatott a közigazgatási bizottság felállításával, de el nem éretett. Jelen közigazgatásunk rendszere csak alakjában emlékeztet arra az időre, midőn a törvényhatóságok önmagukat igazgatták, mert lényegében alá vannak rendelve törvényhatóságaink a miniszteriális bürokráczia képében fellépő miniszteriális omnipotencziának, így állván ez, Grünwalddal ellenkezőleg, kormányunk hatalmi körét állami szempontból teljesen kielégítőnek tartja, sőt e tekintetben valósággal parlamenti absolutismus alatt állunk. A reformot abban találná, hogy a közigazgatási jurisdictióval ruháztassanak fel a törvényhatóságok — ellenben a közigazgatási végrehajtó közegek közvetlenül az állami kormányzatnak legyenek alárendelve. Ez eszme megtestesítésére legalkalmasabb mód kínálkozik a közigazgatási bizottságoknak átalakításában. Nem akar részletekbe bocsátkozni,s a megpendített eszmével csak azt akarta bizonyítani, hogy pártja kebelében is vannak olyanok, kiknek vannak ideáljaik, melyeket telhetőleg realizálni is fognak. Ez azonban időt és erőt kíván. Az időt megadja erre a kormánynak s hogy meglegyen az ereje is hozzá, bizalmi szavazatával támogatja és a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Szaló ezután a sajtó esküdtszéki intézménynek reformjára tér. Beszédének e részére reggeli lapunkban visszatérünk. Utána Szilágyi Dezső emelt szót. Törvényjavaslat az erdélyi, úgy a volt kraszna-, közép-szolnok-, zarándmegyei és kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában. 1. §. Az 1871. évi Lil. t. sz. 80. §. alapján, ezen szakasznak, továbbá az 1871. évi LIV. t. sz. 12. §-ának, végre az 1871. LV. t. sz. 24—27. §§-ainak a törvénykezési eljárást szabályozó intézkedései következőképen módosíttatnak. Erdélyben és a volt kraszna-, középszolnok-, zarándmegyei ungvári, kővárvidéki területeken minden úrbéri egyes telek és telekrészek majorsági vagy úrbéri természete, meg- vagy visszaválthatása iránti perek birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyek az érdekelt felek meghallgatásával bírói nyomozó eljárás és az ügy tisztába hozatalára szolgáló adatok és bizonyítékok hivatalból való beszerzése alapján intéztetnek el. 2. §. Ugyanazon eljárások szerint folytatandók és kiegészítendők mindazon folyamatban levő úrbéri és birtokrendezési ügyek, melyekben jelen törvény életbeléptetésekor még jogérvényes végítélet nem hozatott. 3. §. Jelen törvény 1. §-ában érintett ügyekben hozott ítéleteket másodfolyamodásulag a kir. ítélőtáblához, harmadfolyamodásulag a legfőbb itélőszékhez lehet felebbvinni. A megengedhetőség kérdésében hozott ítéletek ellen a harmadbírósághoz való felebbvitelnek csak A „HON“ TARCZAJA. A szent-gothárdi alagút. Hozsannával fogadtuk a táviró ama hírét, hogy szent-gotthárdi alagút febr. 29-én délelőtt 9 óra• átfuratott. Oly világesemény ez, mely az em■i szellem mérhetetlen hatalmát és erejét hirdeti melynek nagy fontosságát fölösleges bizonyitgatik. Több mint két évi munka, szakadatlan, életfosztó munka után hullott le a válaszfal Német- és tszország közlekedési területe között s most ez ási munka uj utat nyitott a világforgalomnak azok sziklái alatt. Nem csupán közlekedési, de tanányos szempontból is halhatatlan győzelemnek ■ezhetjük a szent-gotthárdi alagút sikerült átfura, mert ily vállalat csakis a tudomány legnagyobb mányainak fölhasználásával lehetett végrehajtható. A bámulatos terv megvalósításában átalános kételkedtek; annak daczára, hogy oly nagy elődök, mint a szuezi csatorna és a montcenisi alagút , reményekre adhattak jogot. A montcenisi alagút átfúrására (12,3335 méennek hossza) 13 év kellett; a gotthárdi műi mese Favre 8 év alatt vállalkozott e feladatra. Utalás volt a kétség, hogy az óriási munkát lehetetlen ennyi idő alatt végrehajtani. A kétkedőket tágatta az a körülmény, hogy itt valóban sokkal úajbb nehézségek merültek föl, mint a Montcenisnél t tapasztalatok után várható volt. Hihetetlen könységü és szivósságu sziklák képezték az ut legnagyobb részét s oly lassúvá és időrablóvá tették a munkát, hogy mindenkinek kétségbe kellett esni annak sikere iránt. A vállalkozó e mellett, túlbizakodván erejében, a legsúlyosabb feltételeknek vetette magát alá, aminők ily vállalatnál valaha előfordultak. Hét ajánlattevő közül az egyetlenegy komoly pályázó az olasz közmunkák társulata volt, melynek élén a legtapasztaltabb mérnökök, a mont-cenisi alagút építői állottak. Favre vállalkozott a munkát tizenöt millió frankkal olcsóbban elkészíteni, mint e tapasztalt alagutépítők, kik oly népfajból valók voltak, mely a legjobb ut- és vasútépítő munkásokat adja egész Európában. Mig az olasz társulat csak azon esetre egyezett bele a nyolcz millió franknyi óvadék elvesztésébe, ha az alagutat 11 év alatt el nem készíti, Favre elfogadta a kavézióvesztést 9 év leteltével s még azon további súlyosbító föltétel mellett, hogy nyolcz év elteltével mindennapi késedelemért 5000 frankot húznak le neki az első félévben s 100,000 frankot a második félévben. Ez utóbbi félév, tehát a kilenczedik év beteltével, ha a munka még akkor sem kész, a nyolcz millió frank óvadékot is elveszti. S a természeti akadályokhoz még pénzügyi zavarok is járultak. Az építési költségek előirányzatába becsúszott rendkívüli hibák miatt ugyanis az építés megkezdése után néhány évvel 102 millió frank deficit mutatkozott, mely minden kőrétegnél szívósabb gát volt a nagyszerű törekvések előtt. Egy ideig úgy látszott, hogy az épitést be kell szüntetni s csak a legszorosabb takarékosság mellett lehetett a munkálatokat folytatni. Mindezen akadályok daczára azonban az irány akna áttörése mégis két hónappal előbb megtörtént, mint a szerződésben ki volt kötve. Most már a bevégzett tény előtt állunk s örömmel üdvözöljük a kolossális müvet, mely a többieket mind jóval felülmúlja. A szent-gotthárdi alagút a legnagyobb mindazon átvágások közt, melyeket eddig emberi kéz hegyeken keresztül vitt. Hossza 14.920 méter, tehát mintegy 2600 méterrel hosszabb a mont cenisi alagutnál, ámbár ebben a vasút 186 méterrel fölebb emelkedik. A szentgotthárdi szűk akna most széles alaguttá fog átalakíttatni s addig még legalább két év lefolyik, míg a vasút is készen lesz, mely a két ország közt a forgalmat közvetíteni fogja. Fájdalom, a merész vállalkozó Favre nem érte meg vállalatának sikerület. Tavaly nyáron belebetegedett a munkába, azon borzasztó lég következtében, melyet az alagútban a mérnököknek és munkásoknak szívni kellett, s rövid időn meg is halt. Rajta kívül egész serege dőlt ki a munkából a mérnökök és munkásoknak. A hegybefúrt aknában átlag 30 R ° volt a hőmérséklet. A por és fojtólag oly gyilkoló hatású volt ott, hogy a munkások két óránként csak felváltva dolgozhattak. Épen e miatt a megnyitási ünnep is nem az alagútban, hanem egy szomszéd városban fog megtartatni. Ez óriás műve Európa közlekedési hálózatában uj csomópont van alkotva. Évezredeken keresztül fogja az e korszak tetterejét hirdetni. — Mig a korábbi időkben az Alpokat mint egy roppant hegylánczot fogták fel, melyben a szorosok mint bemetszések voltak tekinthetők, e nézet ma már megváltozott. A modern földirat megállapította, hogy a népek e nagy választó fala inkább nagyobb számú hegytömbökből áll, melyek számra mintegy 35-en, éles folyam és hegyszoros vonalak által vannak elkülönítve. Ezeken keresztül nyomult eddig az emberi szorgalom, mely szorgosan fölkereste az alacsonyabb választóvonalakat az egyes massiv hegytestek közt, s hidak és utak által járhatókká tette azokat. — Azt lehet mondani, hogy Közép Európa valamennyi vasúti vonala, mely dél felé megy, e három vasút felé irányul most: a cenisihez, a gotthardihoz és a Brennerhez. E három út közép Európát, amennyiben Olaszországgal érintkezik, három nagy kereskedelmi területre osztja, melyek ha határaikon összefolynak is, nagyban és egészben e három vasútra lesznek utalva. A gotthardihoz fog tartozni egész nyugati Németország és az északi Francziaország, tehát a Rajna, a Maas és a Schelde melletti gazdag iparterületek, szintúgy a távol Anglia is, mely az olasz postát nem sokára Szt.Gotthárdon keresztül fogja kapni. Az osztrák Brennerre nézve e területek ezentúl elvesznek, s Trieszt sőt Velencze is forgalmuk egy részét kénytelenek lesznek Szt.Gotthárdnak átadni. Épen ezért a bécsi lapok meglehetős vegyes érzelmekkel tekintenek az uj alagút megnyitására s nagy hajlandóságot mutatnak, hogy annak világforgalmi jelentőségét kétségbe vonják. Az Alpoktól délre Genua mérhetetlen hasznot fog e műből vonni, mert a gotthárdi vonal e városnál érinti a földközi tengert, s így Genua, mint kikötő hatalmas versenytársa leend Marseillenek és Havre de Gracenak, melyek forgalmi területüket eddig Svájczba és nyugati Németországba mélyen benyújtották. Meglepő összetalálkozása az eseményeknek, hogy ugyanakkor, midőn Svájcz, Német- és Olaszország e vállalatot annyi áldozattal és erőlködéssel végrehajtották, egy bár sokkal kisebbszerű, de csaknem ily fontosságú vállalat közeleg kiviteléhez, mely Francziaországot és Ausztriát fogja egymáshoz közelebb hozni. Ez az Arlberg-vasút és alagút. Könnyen felismerhetni itt a fejlődés lánczolatának összefüggését, mely a modern kultúra nagy korszakalkotó eseményeit az egész világon át összeköti. Épen úgy egy uj korszak kezdetét jelenthetik ezek, mint az egymásutáni következő fölfedezések a 15-ik század végén és a 16-ik elején. Mint akkor az indiai tengeri út fölfedezése a világkereskedelmet uj pályákba irányította, — úgy történt ez 1869-ben a szuezi csatorna megnyitásakor. Ehhez járult mindjárt a következő évben Franczia- és Olaszországnak a montcenisi alagút által való összeköttetése. Ez adta meg az indítást a szentgotthárdi alagút kiépítésére, s ha az Arlberg-vasút is készen lesz, új út nyílik ezzel nyugati Európának kelet felé. S hova fordul ismét a jövőbe irányzott tekintet ? Oly tervezésekre, melyek ma még ép oly mesésen hangzanak mint évtizedekkel ezelőtt a szuezi földszoros átmetszése, a Mont-Cenis vagy a Szt.-Gotthard átfúrása. Dovernél és Calaisnál a mérnökök már készülődnek azon akna megásására, melyből az Angol- és Francziaország közti összeköttetést létesíteni remélik.