A Hon, 1880. május (18. évfolyam, 108-136. szám)
1880-05-01 / 108. szám
108. szám. 18-ik évfolyam Reggeli kiadás. Budapest, 1880. Szombat, május 1. @a©**l£e®aítéei iroda« Barátok-iste, Athanaeura-épülj!. A lap szelemi részét Clet-S minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogjá. Útnak el. — Kéziratok nem adatnak vitája. ELEDÍETÉSEK szintúgy mint előűzetések a kladó-fevsíszba (Barátok- tera, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Kladó-hivatal Barátok-tere, Athenaeum-épülat földszint. Előfizetési dij: Pistán küldve, vagy Budapesten hashoz hordta reggeli és esti kiadta együtt: 1 hónapra...................................................... 2 tol 3 hónapra • • • • ................................3» hónapra •••••••••••13* Az esti kiadás postai küllenküldése ért felül» fizetés negyedévenkint................................1 * Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Előfizetési felhívás A HOST XVIII. évi folyamára. Előfizetési Árak : Fél évre . . . . 12 frt Évnegyedre . . . . 6 » Egy hónapra . . . . 2 » Az esti kiadás postai különküldéséért felillfizetés évnegyedenkint 1 forint. jpg Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre, a »Hon« kiadó-hivatalába (barátok tere, Athenaeum-épület) küldendő. A »Hon« szerző kiadói hivatala. Budapest, ápril 30. Egy napi feladat. Holnapra egy csomó nagy fontosságú kérdés van a képviselőház napirendjére tűzve. Mihelyt megszabadul ez a költségvetési tárgyalás sorvasztó hatásától, azonnal egész erővel képes dolgozni. Ma letárgyalta — az igaz, hogy három nagyfontosságú szakasz függőben tartásával, a büntető törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot ; tehát végezte, ősz óta, az első érdemleges, organikus munkát; ezenkívül most már egész lelkesedéssel készíti elő, illető szakbizottságaiban, a közoktatásról, az erdélyi birtokviszonyok rendezéséről, a csődtörvényről és vicinális vasutakról szóló törvényjavaslatokat; úgy, hogy igazában csak most mondhatjuk el a képviselőházról, hogy codificatiót végez, eddig csak a párttaktika küzdelmeivel vesződött. A holnapi napirend is, sok tekintetben, érdekes és fontos tárgyakat tartalmaz. Az érdemleges teendők közt első sorban áll: egy, Belgiummal az áruvédőjegyek tlalma tárgyában kötött szerződés. Ez az ipartulajdon egyik kiegészítő része, de mi e téren még olyan hátra vagyunk, hogy ha a külföld nem ösztökél, természetesen saját érdekében, egy vagy más szerződés kötésére, nem is foglalkozunk e tárgygyal, így: megkötöttük az áruvédőjegyekre a nemzetközi szerződést , Amerikával, Oroszországgal, Németországgal és Belgiummal; szükséges is, hogy ezt tegyük : a kereskedelmi forgalom és ipari megbízhatóság érdekében; de gondoljunk arra is, hogy a sokkal sürgősebb beltörvényhozás nem csak az áruvédőjegyekre, de még a sokkal fontosabb szabadalmakra, mintákra és ipari nevekre nézve is; az absolut korszakból származó pátensekre van fektetve; pedig azóta haladt a világ és változtak a mi érdekeink, sőt viszonyaink is. Nem kis fontosságú a keleti marhavész elleni óvóintézkedések sigorításáról (az 1874: XX. törvénycikk megfelelő módosításáról) szóló törvényjavaslat is , mely holnapra szintén ki van tűzve, mert ebben a vészes országokkal szemben, a teljes határzárnak, 1882. január 1-jétől fogva való alkalmazására hatalmaztatik fel a kormány. Ez különösen Oroszország ellen van intézve, és ha Ausztria is teljesíti hasonló törvényben elvállalt kötelességét, a nyugati marhapiaczokon teljesen helyreálltjuk marhakivitelünk hitelét, mely a kormány czélszerű intézkedései következtében, melyek egy pár év óta távol tartják a határról a vészt, máris sokat emelkedett. Azonban vigyázni kell arra is, hogy a határszéli forgalom addig, a székely nép rovására ne szoríttassék meg , amíg Moldvából, Galliczián át, ellátják a bécsi piaczot, mert így a rendszabálynak csak (nem csekély) terhét fogjuk érezni, nem pedig előnyét. A harmadik tárgy lesz : a fiumei hajózásra vonatkozó törvényjavaslat, melyről már elmondtuk nézetünket , azt hiszszük, hogy a magyar tengeri kereskedelemnek önállósága, és az új kiegyezés alkalmával, ha kell, a Lloyd-társaságtól való szabadulásunk kezdete van abban letéve. A biztosított 150—170 járat a nyugati kikötőkkel, hathatósan fogja emelni Fiume forgalmát, sőt környűrendi terményeink nemzetközi versenyképességét is. És ha egy negyedik törvényjavaslatban, már a harmadik tárháznak, Fiuméban építésére, kér a kormány fölhatalmazást , ez mutatja azt, hogy a forgalom biztosítására és emelésére, mindent megtesz. Végül még a szerb vasúti csatlakozásról szóló törvényjavaslat is napirendre kerül. Ez a szerződés, mindenesetre, biztosítja a zimony-belgrádi csatlakozást és ezzel a budapest-zimonyi vonal nemzetközi jellegét, sőt minden más csatlakozást kizár, mert a magyar kormány tetszésére bízza azt. Másfelől : biztosít afelől is, hogy Belgrádtól Zimonyig, mindenesetre három év alatt kiépíti Szerbia a vasutat, és amennyiben Törökországgal, illetőleg Bulgáriával, a csatlakozásra vonatkozó megegyezéstől felételezi, úgy a nis-bellovai (konstantinápolyi) mint nis-mitrovicza(salonikii) vonal kiépítését, még nehézségeknek teszi ugyan ki a nemzetközi vonal teljes kiépülését, de kiköti, hogy egyik déli csatlakozásnak sem szabad előbb létesülnie, mint a belgrádzimonyinak ; tehát a mi forgalmi érdekeink, még nemzetközi nehézségek ellenében is óva vannak, orosz vagy angol verseny ellenében pedig épen biztosítva, mihez járul még az is, hogy nemcsak nemzetközi, de még helyi tariffában sem szabad Szerbiának, a mi forgalmunkra alkalmazott tariffájánál nagyobb kedvezményt nyújtania. Ami annyi, a minél többet nemzetközi szerződésben kikötni sem lehet. És ha eszünkbe jut a sok vád, melylyel a kormányt már eleve illeték, azért, hogy a belgrádi csatlakozást feladja, hogy a nemzetközi versenyben Magyarországot háttérbe engedi szoríttatni, ha visszaemlékszünk arra, hogy hányszor volt hirdetve: egyfelől a Saloniki-belgrádi, másfelől a bécs-sziszeknovű vonal győzelme, Magyarország rovására — most elégtétellel konstatálhatjuk, hogy mindez üres vád volt, a kormány a nemzet érdekeit teljesen megóvta és biztosíta. Ha pedig ezt az egy napi feladatot számba veszszük, látjuk: az ipari védelmet, a marhatenyésztés utalmát, a tengeri kereskedelem önállósítását, a délkeleti nemzetközi forgalomnak, hazánk számára biztosítását, egyszerre kezünkbe adva; valóban kíváncsiak vagyunk, mikép fogja az ellenzék a kormány programmtalanságát és tétlenségét tovább is magyarázgatni. — Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Vizsolyi elnök megnyitván, felvétettek az 1880. Y. t. ez. által engedélyezett hitelművelet (15 milliónyi aranyjáradék elhelyezése) végrehajtásáról szóló jelentés, továbbá a Belgiummal az áruvédőjegyek oltalma tárgyában 1880. január hó 12-én kötött egyezményről — a Fiume és a nyugateurópai kikötők közt rendes gőzhajózási összeköttetést fentartó társaság segélyezéséről, — a fiumei kikötő Zichy — mólóján tervezett egyik tárház építésére felveendő kölcsönről, — a keleti marhavész elitni intézkedésekről szóló 1874. XX. t. sz. kiegészítéséről és a szerb fejedelemséggel 1880. ápril 9-én kötött vasúti egyezményről szóló törvényjavaslatok, — melyek Hegedűs Sámlim előadó és Kemény Gábor b. és Szapáry Gyula gr. miniszterek indokolásaik után elfogadtattak. Felszólalás a szerb fejedelemséggel kötött vasúti egyezmény tárgyában történt, Perczel László kérdést intézett a kormányhoz, melyre Szapáry Gyula gr. megnyugtatólag válaszolt. Ezzel az értekezlet véget ért. — A képviselőház jelen ülésszakában elintézendő tárgyakra nézve, az országgyűlési szabadelvű párt vasárnap tartandó értekezletén fog előterjesztést tenni Tisza Kálmán miniszterelnök. A porta állítólagos jegyzéke az albán-montenegrói ügyben, mint bécsi tudósítónk jelenti, még most sem érkezett meg s igy az illető konstantinápolyi távirat alighanem misztifikáczió. Mint a »P. Lt.« tudósítása mondja, a porta képes bebizonyitni, hogya területátadás ügyében Montenegró irányában teljesen korrekt módon s a szerződésnek megfelelőleg járt el és adta ki az instructiókat. Ellenben a két kormányzó , Izzet pasa és Oszmán pasa azt állítják, hogy semminő utasítást nem kaptak. A legvalószínűbb tehát, hogy e két pasa a maga szakállára cselekedve idézte föl a komoly jellegű bonyodalmat, Montenegró és Albánia között. — Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter holnap vesz búcsút a közlekedési minisztérium tisztviselőitől. Ezt követőleg Ordódy Pál közlekedési miniszter átveszi az ügyek vezetését s bemutattatja magának minisztériuma tisztikarát. Ordódyt ő felsége tegnap a hivatalos eskü letétele után hosszabb magánkihallgatáson fogadta. (B. C.) A képviselőház közoktatási bizottsága ma d. u. 5 órakor, Baross Gábor elnöklete alatt tartott ülésében, melyen a kormány részéről Treform miniszter és Szász Károly min. tan. voltak jelen, folytatta a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése alkalmával a 34. §. szövegén azon módosítás történt, hogy ha a tanulók száma egy osztályban három éven át meghaladja az 50-et, ott a párhuzamos osztályok felállítandók. Ezután tárgyalás alá vétetett Molnár Aladár azon javaslata, melyet ő a tanodai tanárok képesítésére vonatkozólag mint külön fejezetet törvénybe iktatni kíván. Az átalános tárgyalás alapjául elfogadott javaslatonkint felolvastatván, az a következő szövegezésben állapíttatott meg: Középtanodai tanárok képesítéséről. A középtanodai tanárok képesítése czéljából a budapesti és a kolozsvári egyetemen a vallás és közoktatásügyi miniszter szervez egy-egy vizsgáló bizottságot, melynek tagjai oly főiskolai tanárok, kik a vizsgálatok tárgyainak előadásával és szakszerű művelésével foglalkoznak. Ezeken kívül szakcsoportonként nevezhet ki még oly 2 — 2 tagot, kik ha nem főiskolai tanárok is, de az illető tudományokkal szakszerűen foglalkoznak. §. Középtanodai tanárságra képesítést nyerhet, a tanári működésre testileg is alkalmas oly egyén, aki igazoljaöl azt, hogy a gymnázium teljes tanfolyamát (illetőleg amennyiben csupán a mathematikai és természettudományi szakokra és pedig csupán reáliskolai tanárságra kíván képesíttetni, a gymnasium vagy a reáliskola teljes tanfolyamát) jó sikerrel elvégezte és az érettségi vizsgálatot letette. A reáliskolát végzett egyén köteles egyszersmind igazolni a latin nyelvnek legalább annyi ismeretét, mennyi a könnyebb latin szöveg megértésére szükséges. Már azt, hogy a középtanodai tanfolyam elvégzése után egyetemen vagy műegyetemen vagy a jelen törvénynek megfelelőleg szervezett bölcsészet — természettudományi akadémián, hol tanárképző tanfolyam van; — 4 éven keresztül tanulta a saját szakjára szükséges tárgyakat és ezeken felül a magyar irodalmat s annak történetét; — b) a nevelés és oktatástant, s ezek történetét; c) a szorosan bölcsészeti tárgyakból legalább logikát, psychológiát és bölcsészettörténetet. Oly egyén, ki a szükséges tantárgyakból néhányat valamely másnemű főiskolán már legalább egy évig tanult, elég, ha a fent említett főiskolákon végzett három évi tanulást mutat ki. Aki bölcsészet, vagy magyar, német, vagy franczia nyelv és irodalom, avagy történet tanítására akar képesíttetni, az tartozik még azt is kimutatni, hogy főiskolai tanpályája alatt a görög és római irodalmat is tanulmányozta. Az illető a főiskolai 4 éves tanfolyam idejéből 3 évet külföldi egyetemen is tölthet. 3or, kimutatni tartozik azt, hogy a főiskolai tanfolyam elvégzése után még legkevesebb egy évet vagy gyakorlatilag középtanodai tanítással töltött, vagy akár hazai, akár külföldi egyetemen tanulmányai folytatására fordított. Azonban mindenesetre tartozik kimutatni, hogy az egész 5 év alatt bármelyik évben nevelői vagy tanítói gyakorlata is volt. 4 ez, hogy az arra jogosított vizsgáló bizottság előtt a következő §§-ban itt képesítő vizsgálatot, illetőleg vizsgálatokat sikerrel letette. A képesítő vizsgálat, legalább végső része a főiskolai tanfolyam elvégzése után egy év múlva tehető le. §. Képesítő vizsgálatra bocsáthatók a tanárvizsgáló bizottságok egyikének véleménye alapján, még oly egyének is, kik nem végezték ugyan el a föntebbi §-ban írt főiskolai tanfolyamot, de irodalmi munkáikban úgy szakképzettségüknek, mint átalános műveltségüknek kitűnő bizonyítékát adták, egyszersmind kimutatták, hogy a tanítással gyakorlatilag is foglalkoztak, vagy pedig, kik már a jelen törvény életbe léptekor tanárokul vannak alkalmazva. §. A vizsgálatok írásbeliek és szóbeliek s kiterjednek : 1- ször oly tárgyakra, melyek ismerete az átalá-HÓS »a■&’■*«'1. $ •- ‘«'évi hivatás tp.lfmnt.p. téből bármely tanszakra kv. ijesitendő jelölttől, a föntebbi határozatok értelmében megkivántatik; 2- ot azon tanszakok körébe tartozó ismeretekre, melyek tanítására a jelölt képesíttetni kíván ; 3- ot az illető tanszakok tanításának módszerére és gyakorlatára. A vizsgálatokon tartozik a jelölt kimutatni azt is, hogy a magyar nyelvet mennyiben éri és kezeli úgy nyelvtanilag, mint irodalmilag. Az eredmény az oklevélben megjelölendő. §. A képesítő vizsgálat szabályrendelettel több részre is osztható, úgy hogy több alkalommal is tehető le. Azonban azon jelöltek, kik a tanfolyam első 3 évét külföldi egyetemen töltik, az egész vizsgálatot egy alkalommal is letehetik. A képesítő vizsgálatok, a szabályrendeletben előre meghatározott időben fognak tartatni. §. A mindegyik korszakra egyaránt szükséges ismeretek a következő tárgyakból legalább is az itt kijelölt mértékben kötelezők. 1. Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irálytan ismerete) — a magyar irodalom fejlődési menetének áttekintése és a kiválóbb irók főbb műveinek ismerete. 2. Philologia és paedagogia átalános része. A philologia történetéből a főbb irányoknak és a legnevezetesebb rendszereknek legalább alapelvekben ismerete. A logika tanainak és a tudományos kutatás módszereinek ismerete. Alapos készültség a paedagogiában, tekintettel annak alaptudományaira, a psychologiára és ethikára. A paedagogia újabb történetének ismerete. §. A szakismeret tekintetéből megkivántatik.lör, hogy az illető két vagy három középiskolai tantárgyban — melyek egy-egy szakcsoportot alkotnak, — oly tanultságot mutasson ki, melyből kitűnik, hogy legalább is a középtanodában tanítani kellő tananyagot és ismereteket teljesen megszerezte és hogy szaktárgyait tudományosan érti. 2or. Hogy tantárgyának tanításában és módszertani kezelésében a kellő ismerete és ügyessége megvan. Minden egyes tárgyból a vizsgálat aj középiskola összes osztályaiban tanitandókra kiterjed. §. Azt, hogy a föntebbi §-okban irt vizsgálatok mily renddel tartassanak, azokon a tantárgyak mikép osztassanak be, továbbá hogy a tantárgyak mely szakcsoportokba foglaltassanak össze; végre az ismereteknek ezen szakcsoportokban megkívántató mértékét, az egyetemi vizsgáló bizottságoknak és az orsz. közokt. tanácsnak meghallgatásával a miniszter szabályrendelettel — állapítja meg. Elégtelen képzettség miatt visszautasított egyén, a vizsgálat ismétlésére, egy évnél rövidebb idő alatt nem bocsátható s az ismételten visszautasított jelölt többé vizsgálatra nem bocsátható. Ezután a törvényjavaslat 29. §-a vétetett tárgyalás alá s behatóbb megvitatás után a következő szövegben állapíttatott meg: »Hogy külföldön nyert tanároklevelek, mennyiben tekintethetnek a hazában is érvényeseknek, a közoktatásügyi miniszter a hazai tanárvizsgáló bizottságok valamelyikének meghallgatása után esetről esetre határozza meg, azonban mindenesetre megkövetelendő, hogy az illető egyfelől a szakaszban körülírt előkészültséget igazolja, másfelől, hogy a hazai egyetemeken a képesítő vizsgálat köteles tárgyaiból bizonyítványnyal bír. A mennyiben ily bizonyítványt felmutatni képes nem volna, a hiányzó tárgyakból pótvizsgára utasítandó.« A bizottság ezután a törvényjavaslat IV. fejezetét, mint III. fejezetet vette tárgyalás alá, mely az érettségi vizsgálatokra, az állam rendelkezése és közvetlen vezetése alatti középiskolákban szól. Az 58. §-nak l-fő bekezdése elfogadtatván, a 2-ik bekezdés következőleg alakíttatott át: »a gymnasiumi érettségi vizsgálat á átalában a főiskolába való felvételre képesít; a reáliskolai érettségi vizsgálat csak a műegyetemre és az azzal egy irányú főiskolai tanfolyamokra*. Az 59. 60. §§-ok változatlanul elfogadtatván, a 61. §. első bekezdésébe felvétetett, az érettségi vizsgálat írásbeli s szóbeli s annak megítélésére intézendő stb. A végére pedig bevezetett, hogy az érettségi bizonyítványok kívánatra latin nyelven mellékletkép kiadhatók. Következett a voltaképen a III. fejezet: az állami gymnasiumok és reáliskolák közigazgatása. A 39. §. kihagyásával a 40. §-nál élénk vita után, mely a kezelési nyelv fölött folyt, megállapíttatott, hogy miután a kezelés állami, a nyelv nem lehet más mint az állam nyelve, és ezt külön felemlíteni szükségtelen. Csupán a §. végére vezetett be az, hogy a felállítandó intézetek tannyelve a magyar. A 42, 43. §§. elfogadtatván, a 44. §. helyett Molnár indítványa értelmében következőleg szövegeztetett: »amennyiben sem az illető intézetben működő tanárok nem bízathatnának meg a vallástanítással, sem arra külön rendes tanár alkalmazható nem lenne, a vallástanítással a 12. §. értelmében megbízottak méltányos tiszteletidíjat kapnak. A 45. §. érintetlen maradt, a 46. §-ba felvétetett, hogy az igazgató a tanári testület elnöke. A 47. styláris módosításokkal, a 48. azon kiegészítéssel fogadtatott el, hogy a reáliskolák latin nyelv tanárai is nyugdíjképesek lesznek. A szakasz végére Molnár ezen indítványa fogadtatott el:a miniszter követlen hatósága alatt álló gymnasiumokhoz vagy reáltanodákhoz kinevezett bármely nem állami nyilvános középtanodák igazgatóinak és rendes tanárainak nyilvános intézetekben töltött szolgálati évei ép úgy beszámíttatnak, mintha azokat államszolgálatban töltötték volna.« A 49. 50. §§. irályi módosítással, az 51. §-ban pedig kimondatott, hogy az ország 12 tankerületre osztatik. A 52. 53. §§. úgyszintén az 55. 56. és 57. §§. változatlanul fogadtattak el, az utóbbihoz csatoltatván, hogy ha a megyei orvos nem lakik az intézet székhelyén, méltányos napidíjt húzzon. Az 54. §. függőben hagyásával a tárgyalás 9 órakor véget ért. Mai számunkhoz fél iv melléklet vart csatolva. mmmmmmmmmmmmmmmmmmm» ■———— O rszággyűlés. A képviselőház ülése április 30. A tárgyalás továbbifolyamában a 40. §-nál JBOKrosa 02Jich mcsujiija muixvauyai, hogy a 21. czikkben meghatározott vétség a járásbíróság hatáskörébe utasittassék. — Erre nézve módositványt is ad be. Chorin Ferencz a 40. §-t az utána következő három §-al együttesen kívánja tárgyaltatni s indítványt ad be, hogy e szakaszok oly utasítással küldessenek vissza az igazságügyi bizottsághoz, hogy azokat a következő elvek alapján újból szövegezze: 1. A kir. járásbíróságok hatásköréhez utaltatnak : a) a magyar büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről szóló javaslat 4. §-ában elősorolt azon vétségek, melyek büntetése a magyar törvénykönyvben három hónapot meg nem haladó fogházbüntetésben van megállapítva; b) a magyar büntető törvény 261. §-a szerint büntetetendő becsületsértés vétsége, azon esetek kivételével, melyekben az eljárás hivatalból indítandó meg; c) a magy. büntető törvénykönyv 302. §-a szerint büntetendő könnyű testi sértések vétsége; d) a magyar büntető törvénykönyv 302. §-a szerint, büntetendő lopás vétsége, ha az ellopott tárgy értéke 10 forintot meg nem halad és az eset körülményei szerint 3 hónapnál hosszabb fogság ki nem szabandó. A 358. és 359. §§-ok szerint büntetendő sikkasztás vősége, ha az elsikkasztott tárgy értéke 20 frtot meg nem halad és az eset körülményei szerint három hónapnál hosszabb fogságbüntetés ki nem szabandó, e) a 360. §. szerint büntetendő zártörés; f) a 364. §-ban büntetett jogtalan elsajátítás nem szabatik; g) a 368. §. szerint büntetendő jogtalan elvétel vétsége, ha arra az e) f) és g) pontok alatt felsorolt vétségek körülményei szerint három hónapnál hosszabb fogságbüntetés ki nem szabandó ; h) a magyar büntető törvénykönyv 370. §-a szerint büntetendő orgazdaság vétsége, a mennyiben oly vétségre vonatkozik, melynek elbírálása a járásbíróságok hatásköréhez van utalva ; i) azon kihágások, melyek a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasítva nincsenek. A kir. járásbíróság hatásköréhez utasított kihágásokban hozott másodbirósági ítélet ellen a törvény helytelen alkalmazása miatt jogorvoslatnak van helye a magyar kir. Curiához. A járásbíróságnak határozata ellen, melylyel a hatáskörébe utalt vétségek és kihágások előnyomozása vagy vizsgálata alkalmával a gyanúsítottnak letartóztatását rendeli el, jogorvoslatnak van helye azon kir. törvényszékhez, melynek területén a kir. járásbíróság létezik. A kir. törvényszék a felterjesztett iratokat a legközelebbi ülésben vizsgálat alá venni és a jogorvoslat felett haladéktalanul határozni tartozik. E határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincsen. 2. A közigazgatási hatóságokhoz utasított kihágási ügyekben az első fokú határozat hozatalára rendelt közigazgatási hatóság ítélete ellen a benyújtott jogorvoslat másodfokúlag és végérvényesen az illetékes kir. törvényszék által döntendő el. Az igazságügyi és belügyminiszterek utasíttatnak, hogy a büntető törvénykönyv életbeléptetése előtt, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt rendőri kihágások eljárását, a törvényhozás további intézkedéséig, rendeleti úton szabályozzák. Teleszky István előadó a bizottsághoz való utalás indítványához hozzájárul, hogy e kérdés még egyszer tanulmányoztassék, de a hozzájárulást csak a következő hat. javaslatához köti. A Chorin és társai által beadott indítvány újabb tárgyalás s véleményes jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasíttatik. Hosztinszky János a 43. §-hoz ad be módosítványt, melyben a felebbvitelnek akkor is helyet akar engedni, mikor azon kérdésben: forog-e fönn büntetendő cselekvény esete vagy sem, — a másod bíróság a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatta, úgyszintén, ha a bűntettet vagy vétséget képező cselekvény kihágásnak minősíttetett. Pauler Tivadar miniszter elfogadja Teleszky indítványát, fentartván magának, hogy Chorin véleményéhez hozzászólhasson úgy a bizottságban, mint a házban. Tisza Kálmán miniszterelnök a bizottsághoz való utalást elfogadja, s a maga részéről is ad be módosítványt a közigazgatási érdekek szempontjából és kéri, hogy azt is a bizottság vegye tárgyalás alá. Meczner Gyula azt óhajtja, hogy e bizottság egyúttal terjeszkedjék ki arra, hogy a közigazgatási hatóságokhoz utasított kihágási ügyekben a személyes letartóztatás esetei szigorúan körvonalaztassanak. Szilágyi Dezső és Tisza Kálmán viszont megjegyzése után a ház elfogadja Teleszky Kat. javaslatát. Ezzel tehát nemcsak Chorin módosítványai, hanem a többi módosítások is a bizottsághoz utasíttatnak. A 48. §-nál Irányi Dániel ellenzi, hogy a miniszter felhatalmaztassék arra, hogy Fiuméra nézve a büntető törvényt külön rendelettel léptettesse életbe. Az igazságügyi miniszter felszólalása után a ház a §-t elfogadja, úgyszintén az ezután még hátralevő 49. §-t. Ezzel a javaslat végig tárgyaltatott, kivéve a 7-ik 40—40. §§., melyeket a ház újból fog tárgyalni. Következik a napirend további tárgya: a miniszterelnök válasza Maximovics Miklós képviselő interpellációjára. Tisza Kálmán miniszterelnök, T. képviselőház ! (Halljuk !) Midőn Maximovics Miklós képviselő úrnak hozzám intézett interpellációjára felelek, felfogom olvasni, a hozzám intézett kérdő pontokat is ezen kérdések kapcsában, azt hiszem, meg fogom adhatni a választ az indokolásnak ide tartozó részére is, amelylyel képviselő úr interpellációját annak idejében bevezette. A t. képviselő úr első kérdése így szól: »Mely indokoknál fogva kérte Ivacskovics Prokop szerb patriarchs, a karloviczi érsekség és a szerb metropolita vezetésétől való felmentését, hajlandó-e a miniszterelnök úr a patriarchs által benyújtott felmentési kérvény tartalmát közölni; fel lett-e a patriarchs a kormány által szólítva lemondásának benyújtására, s ha igen, miféle okok szolgáltak az ily eljárás alapjául?« T. hát! Az ok, amiért a patriarchs felmentését kérte, amely ok elégséges volt arra, hogy a lemondás a kormány által elfogadtassák, benne van úgy a hozzá intézett legmagasabb leiratban, mint a congoctus választmányához intézett elhatározásokban, de benne van uiu^muan v* rr .. _ * ~ « beszédében is. Itt tehát újabb, bővebb nyilatkozatra, vagy okmány előterjesztésére szükség nincs, mert hivatalos okmányok által konstatálva van a lemondás benyújtásának indoka, jelesen az egészség állapotának rossz volta, mely teendőinek teljesítésére képtelenné tette. Ezen pontra nézve többet mondani, azt hiszem, nem szükséges. Mindenkinek joga van lemondását beadni. Ott, ahol az beadatik, meg kell fontolni a lemondásnak elfogadását, vagy el nem fogadását. De azután, hogy mit beszéltek együtt, hogy néztek egymásra, mikor ez történt, ez iránt, azt hiszem, sehol a világon kérdést nem szoktak intézni, feleletet kapni pedig soha. Arról, hogy elfogadhatta-e a lemondást a kormány, mert annak jogosultságát is kétségbe vonja a t. képviselő úr, fogok szólnni a többi kérdésre adandó válaszomban. A t. képviselő úrnak második és harmadik kérdését együtt fogom felolvasni. (Olvassa.) 2. Mely okoknál fogva nem utasította a miniszterelnök úr a felmentési kérvényt a szerb nemzeti egyházi kongressushoz a végből, hogy az a patriarcha lemondásáról és annak következményeiről esetleg a püspöki zsinat közreműködésével határozhasson és határozatát a koronának felterjeszthesse? 3. Mely jog és a törvény alapján történhetett Ivacskovics Prokop szerb patriarchia, a karloviczi érsekség és a szerb metropolia vezetésétől való felmentése és Angelics Germán bácsi püspöknek a nevezett érsekség és metropolia administratorává való kinevezése a gör.keleti egyháztörvények s az autonomikus szerb nemzeti egyházi intézmények ellenére ? Ezen két kérdésből magából méltóztatnak látni azt, amit a t. képviselő úr bővebben is kifejtett, hogy szerinte nem volt jogosult a lemondásnak elfogadására, mert azt le kellett volna véleményezés végett küldeni a kongresszushoz, és kimondja a t. képviselő úr a harmadik kérdésben, de kifejtette az indokolásban is, hogy az, hogy adminisztrátor neveztessék ki, nemcsak az érsekségre, hanem a metropoliára is, ellenkezik a szerb egyházi kánonokkal, a régi gyakorlattal és az autonomistikus jogokkal. Itt tehát, az tartom, hogy mindenekelőtt azzal kell tisztába jönni, hogy mik történtek ily irányban máskor és régebben. S erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy az, miszerint eddigi esetekben adminisztrátor kinevezések csak az érsek metropolitának halála után és soha sem történtek volna annak életében, mint a t. képviselő ezen kérdésekkel kapcsolatban állította, és akkor is csak a karloviczi érsekség, nem pedig a szerb metropolia számára is: ezen állítás, mondom, a történeti tényekkel és a törvény határozmányaival ellenkezik. Midőn Popovics Vincze karloviczi metropolia testi törődöttsége miatt, egyházi hivatalának ellátására már képtelennek látszott, a péterváradi sánczban — a mi akkor Újvidéknek neve volt — 1722-ben összegyűlt kongresszus Petrovicz Mózes belgrádi érseket választotta meg helyettesének. S minthogy ezen alkalommal a kongresszuson valamennyi püspök és egyházi követ jelen volt s az érsek metropolita helyettesének megválasztása az ő közreműködésükkel ment véghez, bajosan lehetne állítani, hogy az egyházjoggal, az egyházi kánonokkal ellenkezik az olynemű eljárás, mely szerint az érsek metropolitának életében helyettes vagy adminisztrátor adassék melléje. De erre azt mondhatná a t. képviselő úr, hogy: »igen, de hiszen mint magam is mondom, ez a kongresszus által történt.« Igaz, ez kongresszus által történt, de a kongresszus ezen választási ténye a legfelsőbb helyen involatio in jura