A Jövő Társadalma, 1930. január-február (4. évfolyam, 1-2. szám)
1930-01-15 / 1. szám
/ 1930 . JAN. 15. / IV. ÉVF. 11. szám, m A JÖVŐ TÁRSADALMA GAZDASÁGI VÁLSÁG A mai gazdasági válság gyökerei nagyon messzire viszszanyúlnak a múltba. A folyamat a balkánháború félmegoldásával egyidőben indult meg és a fenyegető válság előjelei lidércnyomásként nehezedtek a széles tömegek életére. Közvetlen következménye a piacokért való kiélesedett harc volt, amelynek mindössze csak egyszerű folytatása a világháború. A kapitalizmus reprezentánsai radikális megoldásra készültek fel . . . A nyomott gazdasági életviszonyok közepette a háború mint magas konjunktúra szerepelt. A hadseregszállítások szédületes perspektívákat nyitottak meg és a tőkés termelés mindennapi gondjai átmenetileg eltűntek. Minden termék a lehető legszélesebb piacokra talált és egyetlen problémává a termelés lehető fokozása lett. A háború éveiben a tőkés gazdálkodás ellentmondásai groteszk fintorokká torzultak. A termelés egész bonyolult gépezete az ember élet és a termelt javak rendszeres pusztításának szolgálatába állott. A polgári közgazdászok nem látták meg a kiáltó ellentmondásokat és figyelmüket csakis a konjunktúra ködképére irányították. Különös, gyilkos ellentmondásokban tobzódó idők voltak ezek. A gépek mellé betört, leláncolt munkásság, — amelynek minden megmozdulását lehetetlenné tette a kivételes állapot, — leszorított bérek mellett, fokozott tempóban volt kénytelen termelni. A túltermelés veszedelme nem fenyegetett, mert a frontok aránytalanul megnövelték a fogyasztást és a minimális munkabérekkel szemben a fogyasztási cikkek árai rohamosan növekedtek. Hiszen a legfontosabb fogyasztási cikk a muníció volt ... A tőkeakkumulációt a pusztítás élelmezte. A fantasztikus kép hátterében pedig ott integetett a „helyrehozatal“ pompás üzlete. Soha ezelőtt nem öntötte ilyen pompás aranyeső a tőkés termelés ugarát. És így érthető, hogy a határtalan lehetőségekre való kilátás felébresztette a mohó étvágyat és a véres harctereket, a rommálőtt városok és falvak közül a fékevesztett iskolás boszorkány szombatja tombolt. Még az ezelőtt józan polgári közgazdászok is megszédültek és a tőkés termelés új aranykorszakáról álmodoztak. A háborús évek gazdasági életének tarka jelenségei egy pusztulásra ítélt termelési rend agóniatünetei voltak. A termelési rend lényegében rejlő ellentmondások végzetesen kiélesedtek. De átmenetileg ez a helyzet a tőkéseknek szédületes kereseti lehetőségeket jelentett ugyanakkor.