A Munkás, 1926 (17. évfolyam, 7-52. szám)

1926-02-13 / 7. szám

A MoNKAS A MUNKÁS (THE WORKER) A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HIVAÄLOS LAPJA OFFICIAL ORGAN OF THE SOCIALIST LABOR PARTY yabb munkások csak mulatni, szórakozni tudnak azon. Különö­sen az utóbbi időben volt ez szó­rakoztató a mi részünkre, mart csak szórakozni — esetleg sz ír Kiadja: V A Szocialista Munkáspárt magyar nyelvű szövetsége: a Magyar Szocialista Munkás Szövetség Megjelen: MINDEN SZOMBATON ELŐFIZETÉSI AJRAK: Egész évre .. . i • ■■ ......... Fél évre ...................................'s2*50 Kaníulaba egy évre ......, • Csomagos lapok 100 péjdáuy ....,$3.50 Egyes példány ara 5c._______ Published by The Hungarian Socialist Labor Federation Published: EVERY SATURDAY Minden levél a következő címre küldendő: A MUNKÁS . 419 E. 83rd St., New York, N. Y. Központi titkár: V ASZ ILY TI. ADAR 419 E. 83rd St., New York, N. Y. Telephone: Butterfield 1388 ___ SUBSCRIPTION RATES: For one year .................................$2.00 For a lialf year..............................$1.00 To Canada for one year ..............$2.50 Bundle Order 100 Copies .............$3.50 Single Copies 5c. Address all communications to: A MUNKÁS 419 E. 83rd St.. New York, N. New York, N. Y. Febr. 13, 1926. THEODORE VASZILY, Nt’l Secretary- 419 E. 83rd St., New York, N. Y Telephone: Butterfield 1388 New York, N. Y. Febr. 13, 1926 Egyről-másról lésével azt igyekszik elérni és bebizonyítani a munkásoknak, hogy: “Napról napra pimaszabb és pimaszabb vagyok;” “Napról napra vastag? ibb és vastagabb nakozni — tudunk azon, hogy fri\ bőr van a pofámon 1 ’ Napról zöldül és kékül bele ez a szert n-j naPra jobban és jobban bírom csétlen renegát azon erőiköd s-|az erkölcsi pofonokat, stb., stb. ae, hogy az őt és “pártját” i< ji-flÉs am'nt liítható, nagy siker TERMELŐ ESZKÖZÖKET VÁSÁROL A SZOVJET A CÁRI ÉKSZEREKÉRT Az Oroszország élén álló bol- sevikiek ismét világot megráz­kódtató, embertelen és'barbár dolog elkövetését vették tervbe Az orosz nép felett zsarnoki uralmat gyakorló szovjetkor­mány nem akar mást, mint azt. a borzalmas dolgot elkövetni, hogy a jelenleg kiállításon levő és nem régen az orosz uralkodók-sírjá­ból kiásott cári ékszereket el akarják adni, hogy aztán azok­nak az árán földművelő szerszá­mokat, ekét, traktort és más ipari gépeket vásároljon. Igen, ilyen borzasztó dolgok elköveté­sére képesek ezek az emberevő bolsevikiek. Az évszázadokon - "v A,7í.^redeken át gyűjtött és vfr ékszereket, ban nem történt más, minthogy ezek az értékek visszakerültek a néphez, amely azoknak jogos tu- ajdona. Ami a szóban levő ékszerek ér­tékét illeti, az 300,000,000 dollár értékben van megállapítva. Ezek között találni a legdrágább gyé­mántokat,* gyöngyöt, rubint, za firt, emeraldot és sok. más nevű értékes követ. Van olyan értékes kő ezek között, amelyek; kétezer évvel Krisztus előtti időből ered, és a Medes és Perzsia uralkodói­nak tulajdonát képezte. A leg­többhöz természetesen nagyon sok vér tapad. A cártkorona, a mely szintén kiállításon van, a létező uralkodó koronák között a legértékesebb, öt font súlyú és 400 karát gyémántot foglal ma­gába, más értékes köveken kí­vül. Egyik szovjet tisztviselő az —7 olatba a kö­ről-időre pőrére vetkőztető S.l P.-t támadja, annak egyes ti jait szkebnek, A MUNKÁS pedig “forradalmi szkeb lapp­nak nevezze. Azoktól az elvtársaktól, akit két a “munkáslevelező” közre­működésével szkebeknek neve­zett, már megkapta az erkölcsi pofonokat, amelyektől még most is rángatódzik az ábrázata, de valamint a piszkos mocsárban fetrengő disznó vagy más állat — és ez vonatkozik az ember­állatokra is — csak akkor érzi jól magát, ha abban fetrenghet, ép igy Basky is már annyira megszokta az ilyen erkölcsi po­fonokat, hogy azok nélkül nem is tudna létezni. Érthető tehát, hogy minél többet kap, annál többet kíván és miután már a szkebeknek nevezett elvtársak­tól megkapta a magáét ,most A MUNKÁS-tól akar kiforszirozni egy pár pofont. Dr. Bojár István és Ács Pál nevű egyének Bridgeporton mü- vészdélutánt rendeztek és mert az Előrének nem juttattak a be­vételből, ezért ez a lap szélhá­mosoknak nevezi őket. Dr. Bojár pel használja ezt a Coue metho- dust, mert a munkások nemcsak bocsájtása a nép legjobb érdeke ellen történne. . Szóval Kellogg újabb győzel­met aratott. Ismételten megvéd- az országot attól, hogy a “vö- ps” grófnő azt összerombolja. A Károlyi üggyel kapcsolatban egemlithető még itt, hogy alter J. McCoy, a District of. olumbia Supreme Cötjrt bírája ashington, D. C,-ben elutasi­elhiszik neki az itt felsoroltakat, tbtta Berkóéknak azon kérelmét, de meg is vannak győződve an nak igazáról. TOVÁBB TAltT^NÉGEREK “FELSZABA DITÁSA” Mivel a Lin-ioln idejében végbe ment polgárháborúból kifolyólag törvényesen megszűntnek lett nyilvánítva a fekete rabszolga­ság és ezért Lincolnt emlegetik a néger rabszolgák felszabadítója­ként, ezért Georgia államban Lincoln születésének évfordulója alkalmából újabb olyan intézke­déseket lépteitek életbe, melyek a négerek “felszabadítására” akarnak emlékeztetni. . Ugyanis- hogy a 16,000 dollár Károlyi- ... p&izt neki adják ki “jótékony­célra” fordítás végett és úgy döntött, hogy löjjOOO dollár Ká­rolyinak adáseék ki. Károlyi az- épt nem kaphatja meg — lega­lább is egyelőre — ipind a 16 ezer dollárt, merjt az idegen vá­gyóig • kiadásával.- kapcsolatban hozow-*törvény értelmében csak azok a vagyonok lesznek egyelő­re visszaadva, .amelyek nem ha­ladják ' meg ’ a 10,000 dollárt. Ezeknek.# vadonoknak a kiuta­lása, igy a Károlyi pérfc*- is, az Alien Property Custodian* (ide­gen, vagyönt őrző hivatal) hatás-» körébe tartozik'*-* MAGÁNÜGY-E A VALLÁS? VITA A PROLETARIAN PARTY ÉS AZ S. L. P. KÖZÖTT. •T——>----------­(Folytatása a mull heti vitának.) ; . *’ * Atlantából, Georgia fővárosából jelentik, hogy ott a városi tanács törvényt hozott, amely megtiltja azt, hogy néger borbélyok fehér embereket szolgáljalak ki*.-- És hogy. a városi tanács teljes, 100 százalékos ámerikai munkát vé­gezz«#, ugyancsak megtiltatja e törvérty által a fehér' borbélyok­nak nég ír vendégek kiszolgálá­sát. , v , IS1,.... , Nem hiába nevezte egy Ame­a több laphoz beküldött ya aszle^^.k.ban ^ japán profesazor velet »A Munkas-ból vett követ­kező idézettel fejezte be: “Józan munkás nem törődik az Uj Előre szerkesztőinek aljas hazugsá­gaival. Ezeket, mint az élősdie- ket, át kell adni a kiérdemelt közutálatnak.” Több sem kellett Lajosnak, azonnal megragadta az “alkalmat”, hogy “üssön’ egyet A Munkás-on és azt azál­tal teszi, hogy gratulál a neve Zpt+ op amiért olvassák Amerikát a leghipokritábbo or­szágnak — amely kijelentésével elég nagy pó t vert fel az ameri­kai tőkés la’ k körében — de ki­jelentésével apósa# is jellemez­te az országot. Az amerikai 100 százalékosok az év minden február 12-én ünnepléssel, szó­noklatokkal emlékeznek meg Lincoln születéséről, amelyeken dicsőítik őt, mint a négerek fel­í ' ca ’ ' ol f NYUGTÁZÁSOK ^926 február 4-tel Kiss Margit, Lorain Aíihók G., Gaines Tóth J. Lőng Island City Vers* Józééf, Detroii. - Marsovszky S., Detroit Mrs. Jusztin, Detroit Bird J., Detroit Csihor B., Detroit — Kovács L., Detroit — Preiner J., Detroit ' — Balogh G., Lorain * — Simon J., Dayton |— Javorcsik J. Johnston City Busa J., Lestock — Schneider N., Chicago — Filek A., So. Norwalk. — Nagy László, Cleveland — Marczi F., Lorain .— Csorba L, New York ^1 — 10-ig, Uj’ Foly. — 11 c- 1 . 1 1 3 1 1 - 1 1 — 1 1 1 1 1 3 1 1 1 5 2 gieteKet teM--. - - » gepeare, aneiyett, hogy azt! a 25,000 gyémánt csillo-1 |ap egymásra találtak egy másik hülye cár tökfejére gását amerikai acél csillogásává helyeznék, vagy hagynák a ki­múlt uralkodók mellett a föld alatt heverni. Amikor pár héttel ezelőtt hi­re ment annak, hogy a szovjet­kormány elrendelte a cári sírok­ban levő ékszerek felszínre hozá­sát és értékesítését, akkor a leg­több amerikai tőkés és polgári szennylapok egymással verse­nyezve üvöltötték, hogy milyen barbárok az orosz bolsevikiek, a kik a békében nyugvó cárokat háborgatják sírjukban és elra­bolják azoktól ékszereiket. (Hogy a tőkés országok ugyanezt tet­ték a Tutankhamen sírjának fel­bontása által, hogy hozzájussa­nak a több millió dollár értékű ékszerhez, az nem jön számítás­ba ezen lapoknál.) Hanem ami­kor tudomást szereztek arról, hogy ezeket Oroszország termelő eszközökért akarja becserélni, akkor már kissé alábbhagytak üvöltésükkel és kezdték vissza­felé magyarázni a dolgot, hogy tudniillik még sem olyan rossz fiuk ezek a bolsevikiek, amilye­neknek első tekintetre látszot­tak, mert mégis csak azért “ra­bolták” meg a holt cárokat és akarnak túladni az ékszereken, hogy termel őeszközök vásárlása által boldogabb életet biztosítsa­nak a még élő földmivelő és ipa­ri munkásoknak. Valamennyi tőkés lap vezércikkben foglalko­zik vele és habár nem szívesen teszik is, de elismerik, hogy he­lyesen cselekszik a szovjetkor­mány. Azon lapok között, ame­lyek azt állítják, hogy az orosz munkások kokmánya elrabolta a cároktól az ékszereket, első he­lyen a Dávid Népszavája. Igaz ugyan, hogy asqt a szerencsétlen alakot alaposan kioktatta a Hearst lapok Brisbane-je, aki megírta, hogy azokat az éksze­reket a triannus uralkodók ere­detileg az általuk elnyomott népmilliók véres verejtéke által szerezték, tehát most a valóság­ra akarjuk változtatni. Ezek a gyö­nyörű és nagyértékü ékszerek az orosz parasztok munkája, ve­rejtéke árán lettek vásárolva Oroszország zsarnok uralkodói által. Mi most ezeket visszaad­juk nekik olyan gépek formájá­ban, amelyekkel a földet művel­hetik és gépeket veszünk az ipa­rok részére. Már több millió ka­tonai szuronyt dolgoztunk át ekevassá, most pedig az imperiá- lis ékszereket, amelyek holt va­gyont képeznek, változtatjuk át traktorokká.” Az orosz szovjetkormány te­hát ismételten bebizonyította a világnak, hogy igazi munkáskor­mány és kizárólag a dolgozó nép érdekét tartja szem előtt, min­dent elkövet az ország gazdasági fölépítése érdekében, hogy igy az ország népe részére biztosítva legyen az emberi élet, amelytől a cárok uralkodása alatt meg voltak fosztva. Több mint bizonyos, hogy nem nagyon hosszú idő múlva sor kerül a többi uralkodóházak ko­ronájának és ékszerének a kiál­lítására és hasznos étrékesitésé- re is. A fejlődés és a világ mun­kásságának forradalmi munkája csupán a cárizmus megszünte­tésénél nem állhat meg. Ezt kell követnie a többi uralkodóházak pusztulásának mindaddig, amig csak egy is létezik a világon és a mig mindenütt az emberiség egyedüli hasznos része, a prole- táriátus a hatalom teljes birto­kába nem jut. NAPRÓL-NAPRA Ez a cime annak az Uj Előre rovatnak, amelyet Basky Lajos, ez a munkásmozgalmon élőskö­dő szellemi prostituált ir és a melyen együgyü bölcsességét tárja a munkások elé. A kevésb- bé értelmes és kevésbbé komoly munkások komolyan veszik azt, viszont az értelmesebb, komo­Well, nekünk nem célunk és nem érdekünk utána járni, hogy kik a fentnevezett urak. Azon­ban annyit megállapítunk, hogy bármilyen nagy szélhámosok lé­gyének is — akár az U. E. sze­rint, akár a valóságban — na­gyobb szélhámosok nem lehet­nek az U. E. féker vezéreinél. A mi pedig azt illeti, hogy a neve­zett egyének és mások egyet ér­tenek A Munkás-sal abban, hogy “Józan munkás nem törődik az U. E. szerkesztőinek aljas ha­zugságaival. Ezeket, mint az élősdjeket, át kell adni á’kiérde melt közutálatnak,” azért egyál talán nincs okunk szégyenkezni. Sőt megelégedéssel vesszük tu­domásul, hogy a munkások egy­re nagyobb része ért velünk egyet minden téren, igy az U. E. szélhámosainak leleplezésé­ben is. A “Napról Napra” rovatot te­hát csak vezesse tovább a rene­gát ur. Ha továbbra is szépen, szellemi prostituálthoz illően fog viselkedni és együgyüségével szórakoztatni fog, akkor nem vonjuk meg tőle a jövőben sem ezeket a pofonokat. Hiszen a mi a rovatot, annak címét illeti, az kibír mindent, mert mint sok mást, ezt is lopták Baskiék. Ma­gát a rovatot a Hearst lapok Brisbane-jétől sajátitto ki, a “Napról Napra” cimet pedig Coue, francia tudóstól. Ki ne emlékezne erre a francia tudós­ra, aki nem régen járt Ameriká­ban és az önszuggesztió alapján gyógyított — állítólag — és hir­dette, hogy aki beteg és jobban akar lenni, az csak állandóan mondja, hogy: “Day by day in every way I am feeling better and better.” Ami magyarul igy hangzik: “Napról napra minden téren jobban és jobban érzem magam.” Ezt a “Napról nap­ra... ” gyógymódszert termé­szetesen lehet sok mindenre és sokféleképen használni. Basky például ennek naponkénti ismét­egyenlő jogot, .-.abads got élvez L’ So. Norwalk — mindenkinek meg van az alkal­ma a teljes boldogság megszer­zésére, stb., stb. és ugyanakkor Georgiában törvényesen tiltják meg, hogy íekete borbély fehér embert szolgáljon ki és vice ver- za. Hogyan is állunk tehát a fe­keték felszabadításával ? Osto­baság a feketék felszabadulásá­ról beszélni akkor, amikor a fe­hérek, a nép nagytöbbségét ké­pező munkásosztály is rabszolga sorsban él s felszabadításra vár. Se a fekete, se a fehér és más szinü munkások mindaddig nein szabadíthatják fel magukat, a; mig a kap*- alizmus fennáll. Ezt csak a kapitalizmus megdöntésé­vel érhetik el. .r MÉG EjGYSZER A KÁROLYI-ÜGY legújabb bejusson Károlyi Mihályné próbálkozása, hogy Amerikába, eredménytelen ma­radt. Mint ismeretes, Kellogg ál­lamtitkár, kinek rémlátásai van­nak és minden liberális gondol- kozásu kük’öldi egyénben vörö­set lát, minden megokolás.nélkül tiltja meg Károlyiék részére a beutazást. Károlyiné ezért itteni ügyvédjei utján egy kérvényt intézett a kerületi bírósághoz, hogy az törvényes utón kénysze­rítse a kormányt a beengedésük­re és kényszerítse Kelloggot, hogy utasítsa a párisi konzult útlevél kiadására. Kellogg, mint azt Washingtonból jelentik, még jelent a bíróság előtt, de vissza­utasította a törvényszékek azon jogát, hogy őt kihallgassák az ügyben és kijelentette, hogy a törvények és az elnöki prokla­máció révén elég hatalommal fel van ruházva arra, hogy kimond­ja, ki jöhet be és ki nem jöhet be ebbe az országba. Mint a múltban, a kitiltás okát ezúttal sem mondotta meg, csupán azt jelentette ki, hogy birtokában lé­vő adatok alapján Károlyiné be­Ritz A., Bridgeport Papp A., Bridgeport Horváth S., Bridgeport Hacka J., Flushing 53 FELÜLFIZETÉSEK 1926 február 4-től 10-ig. Busa John, Lestock, Canada 1.— Kéri József, South Norwalk 1.— Gracer Viktor, Bridgeport 1.— összesen $3.­HELYREIGAZITÁS Mult heti nyugtázásunknál a felülfizetések között Pálfy Já­nos, New York szerepelt $2.00 felülfizetéssel. A helyes név Pálfy József. ELŐADÁSOK DETROITBAN. A detroiti angol S. L. P. szer­vezet az 55 Adelaide St.-en levő helyiségében szombaton estén- kint 8 órai kezdettel a követke­ző előadásokat rendezi: Feb. 20. “Az orosz forrada­lom.” Feb. 27. “Vagyon, ennek hasz­nálata és helye a társadalom­ban.” Márc 13. “Mi az érték?” Márc. 20. “Mi az ár és ha­szon?” Márc. 27..“A mai modern ter­melés.” Ápril. 10. Reform vagy forra­dalom.” Ápril. 17. “A társadalomnak szocialista alapon való átszerve- zese. Ezen előadások meghallgatá­sára minden munkást felkér. A szervező bizottság. Silver elvtárs 15 perces beszéde. Ellenfelem-azt mondja, hogy a vallás, társadalmi kérdés. Igen, az. Ezt az S. L. p. és Marx alá­írja. De a kérdés ez: Elővegyünk e minden társadálmi ügyet, hogy politikai kérdést csináljunk be­lőle? Elvegyük-e a fürdőházakat, a fürdést és . lábkörömvágást, hogy politikai kérdést csinál­junk belőle?. Nem minden társa-* dalmi ügy politikai érdekű. ’ Ellenfelem azt a kijelentést tétté, hogy Marx 1843-bán. bur- zsqó volt. Tudja-e ön, Mr. Berr reitter, hogy önnek és mekeiri Marx Kapitálját * kell tanülmá- nyozríf: .hogy Marx volt* az, akj-a KapíiálU.árta ? Tudja-e,: hogy. Matrx 'égy géniusz volt? Hogy Marxnak nem kéllett azon pro­cesszuson.keresztül menni, ame­lyen a Proletarian pártnak ? Az jpS. P.-bőí a balszárnyba, ázon ke­resztül a Kommunista' pártba, onnan pedig a Kommunista Munkáspártba? ,Én inkább idé­zem Marxot 1843-ból, mint Bér reittert 1925-ből. * A fordítás, minthallottukV égy kőmüveS müve volt. 'JHalioffák az’ ő fordítását? Az nem ugy:hango­zott, jnint egy kőműves fordítá­sa, háhem inkább mint egy sár­hordó fordítása. Mi a különbség, bárhogyan van is lefordítva a cikk, ha, Berreitter szerint, Marx burzsoá volt. Berreitternél nagy különbséget tesz ez. ő ké­pes elővenni egy burzsoá cikket és azt lefordítja szocialista cikk nek. Es elő is veszi Marx szocia­lista cikkét és azt lefordítja búr zsoá cikknek. A Salvation Army leányok ré­szére lehetetlenség az S. L. P.- 11 hez való esi 1*1Aozás, se* "ni i m a történelmi materializmust ta­nítja. Ezért az S. L. P. nem vonz magához vallásos hülyéket és szabadgondolkozókat. Mi a történelmi materializ­must tanítjuk és ezért nem kell, hogy harcoljunk a vallás ellen. A vallás nem kérdés. Az S. L. P. előtt nem számit, hogy Jézus egy vagy két szűztől származott. Az S. L. P.-nél az a kérdés, ho­gyan szabadítsák fel a munká­sok önmagukat a bérrabszolga­ság alól. Az S. L. P. nem harcol a szellemek és kisértetek ellen. Marxot nem idézhetem a val­lás kérdésében később, mint 1843-ból. Marx ettől az időtől kezdve el volt foglalva a kapita­lizmus analizásával és igy nem bajlódott a vallással. hanem most ismertetni fogom, hogyan idézi Lenin Engelst, ki a Marx által irt “Polgárháború Franciaországban” cimü műhöz irt előszavában a vallás kérdésé­vel kapcsolatban többek között ezeket Írja: nak megtéveszteni vele. De az S. P--t nenAehet könnyen meg­téveszteni. Berreitter 15 perces beszéde Berreitter válaszában teljesen terülte a vita tárgyát képező térdést. Erősen próbálkozott az­zal, hogy valamilyen érvet hoz­zon fel az S. L. P. ellen, de hiába­való volt * minden erőlködése. Még közeF se járt ahhoz, hogy érinthesse az S. L. P. tudomá­nyos-álláspontját. “Azon kérdé­sére Vonatkozólag, hogy a vallás magánügy-e a P. P.-ban, kije­lenteni, hogy nem. Amikor Le­nin-‘nyárspolgári félremagyará­zásáról’ beszél, ebből mindjárt látható, hogy’ ha tudta volna az §*. L. P. jelenlegi álláspontját e kérdésben, akkor e kifejezés he­lyett ‘S.<-L. P. félremagyarázás’-t használt volna.” Aztán lekicsinylésre irányuló tricket használva, ezt mondotta: O^ilver kérdései és nyilatkozatai 'eltérnek-árvitától. önnek ragasz­kodni kell a ponthoz, vagy lega­lább megtartani a látszatát a vi­tának. A nép 25 centet fizetett azért, hogy meghallgassa ezt a vitát és ezért elvárják, hogy vi­tát hallgassanak. A kicsinyes soap box trickek nem egyeztet­hetők össze az S. L. P. funda­mentális álláspontjával.” Nem lévén képes megállni helyét az S. L. P. logikával és visszautasítva Marxot, Berreitter mindent ösz- szebeszélt, többször ismételve a már elmondottakat. . Silver válasza. Silver válaszában ismételte1* hangsúlyozta és több adaUf rakoztatott fe1 * 1 ’ Ml _ Ugyancsak ismételten Kimutat­ta, hogy az S. L. P. minden te­kintetben Marxista alapon áll. Berreitter válasza. Berreitter, amikor ismét szó­lásra emelkedett, tovább folytat­ta istenölő frázisait. Azzal vádol­ta Silvert, hogy Lenin “Állam és forradalom” cimü müvéből hamisan idézett és azzal fejezte be vitáját, hogy haragos hangon a következőket kérdezte Silver- től: “Miért kérdez engem, hogy magánügy-e a vallás a Proleta­rian pártban ? Azt hiszi, hogy én egész olyan nagy szamár va­gyok?” "A BANYÁKAT 1 BÁNYÁSZOKNAK!’' Cselekvésre buzdító füzet. - A ra ü cent.— "Minthogy a kominünben majdnem kizárólag munkások, vagy elismert munkásképviselők ültek, határozataik nak is élesen proletárjellegük volt. Részben reformokat létesítettek, ame­lyeket a köztársasági burzsoázia pusz­tán gyávaságból mulasztott el, amely azonban a munkásosztály szabad te­vékenységének szükségszerű alapját te­remtette meg, mint például annak megvaflósitása, hogy a vallás AZ ÁL­LAMMAL SZEMBEN tisztára magán ügy: részben egyenesen a munkásosz­tály érdekét szolgáló és a régi társa­dalmi rend elevenében vágó rendelke­zéseket létesített.” Látjuk tehát ebből, hogy Le­nin Engels idézésével helyesli és bizonyítja azon tényt, hogy a vallás az állammal szemben ma­gánügy. Ami Leninnek “a német elbu- titó vallási opium” elleni küzde­lemre való kitérését illeti, abban nem értünk egyet Leninnel. A P. P.-beliek nem hurroghatnak azért, mert nem értünk egyet Leninnel, mert ők maguk is több kérdésben nem értenek egyet vele. Amit a P. P. tagjai nem ér­tenek meg a Marxizbusból, azt memorizálják és másokat próbál­Silver záró szavai. Silver elvtárs a vitát befejező beszédében ezt mondotta: “Én igazán nem hittem, hogy ellenfe­lem egészen ilyen nagy szamár.” Aztán megmutatta Berreitter- nek, hogy az idézet, amelyet Le­nin “Az Állam és forradalom” ci­mü müvéből vett ki, a Proleta­rian párt saját folyóiratában je­lent meg, tehát ha tévesen, ha­misan volt idézve, akkor azt a P. P. követte el. Aztán Silver ki­mutatta, hogy a P. P. tagjai any- nyira meg vannak fertőzve, hogy semilyen tényekkel szemben nem ismerik el és nem adják fel helytelen álláspontjukat. “Ha el­lenfelem ragaszkodik ahhoz, hogy fejjel rohanjon a kőfalnak, akkor csak tegye. Meggátolni őt ebben úgyis hiábavaló volna.” így fejeződött be a vita, tel­jes győzelemmel a Marxista tu­domány és az S. L. P. részére. AMIHEZ NEM KELL KOMMENTÁR Bármi legyen a gyengeségünk a légi haderő terén, a gyorsan sza­porodó páncél autók, amelyeket bankok és üzletek használnak — a banditák ellen — elég erőssé tesznek bennünket egy újabb há­ború esetére. (Brooklyn Eagle.)

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents