A Munkás, 1926 (17. évfolyam, 7-52. szám)

1926-02-13 / 7. szám

A MUNKÁS (THE WORKER) A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HIVAÄLOS LAPJA OFFICIAL ORGAN OF THE SOCIALIST LABOR PARTY Kiadja: V A Szocialista Munkáspárt magyar nyelvű szövetsége: a Magyar Szocialista Munkás Szövetség Megjelen: MINDEN SZOMBATON ELŐFIZETÉSI AJRAK: Egész évre .. . i • ■■......... Fél évre ...................................'s2*50 Kaníulaba egy évre ......, • Csomagos lapok 100 péjdáuy ....,$3.50 Egyes példány ara 5c._______ Published by The Hungarian Socialist Labor Federation Published: EVERY SATURDAY Minden levél a következő címre küldendő: A MUNKÁS . 419 E. 83rd St., New York, N. Y. Központi titkár: V ASZ ILY TI. ADAR 419 E. 83rd St., New York, N. Y. Telephone: Butterfield 1388___ SUBSCRIPTION RATES: For one year .................................$2.00 For a lialf year..............................$1.00 To Canada for one year..............$2.50 Bundle Order 100 Copies.............$3.50 Single Copies 5c. Address all communications to: A MUNKÁS 419 E. 83rd St.. New York, N. New York, N. Y. Febr. 13, 1926. THEODORE VASZILY, Nt’l Secretary- 419 E. 83rd St., New York, N. Y Telephone: Butterfield 1388 New York, N. Y. Febr. 13, 1926 E gyről-másról TERMELŐ ESZKÖZÖKET VÁSÁROL A SZOVJET A CÁRI ÉKSZEREKÉRT Az Oroszország élén álló bol­­sevikiek ismét világot megráz­kódtató, embertelen és­ barbár dolog elkövetését vették tervbe Az orosz nép felett zsarnoki uralmat gyakorló szovjet kor­mány nem akar mást, mint azt­ a borzalmas dolgot elkövetni, hogy a jelenleg kiállításon levő és nem régen az orosz uralkodók­ sírjá­ból kiásott cári ékszereket el akarják adni, hogy aztán azok­nak az árán földművelő szerszá­mokat, ekét, traktort és más ipari gépeket vásároljon. Igen, ilyen borzasztó dolgok elköveté­sére képesek ezek az emberevő bolsevikiek. Az évszázadokon­­ "v A.71.ezedeken át gyűjtött és vír ékszereket, ban nem történt más, minthogy ezek az értékek visszakerültek a néphez, amely azoknak jogos tu­­ajdona. Ami a szóban levő ékszerek ér­tékét illeti, az 300,000,000 dollár értékben van megállapítva. Ezek között találni a legdrágább gyé­mántokat,* gyöngyöt, rubint, za­firt, emeraldot és sok­ más nevű értékes követ. Van olyan értékes kő ezek között, amelyek­ kétezer évvel Krisztus előtti időből ered, és a Medes és Perzsia uralkodói­nak tulajdonát képezte. A leg­többhöz természetesen nagyon sok vér tapad. A cártkorona, a­mely szintén kiállításon van, a létező uralkodó koronák között a legértékesebb, öt font súlyú és 400 karát gyémántot foglal ma­gába, más értékes köveken kí­vül. Egyik szovjet tisztviselő az az­olatba a kö­ ra gieteket te«--. - - » akarjuk változtatni. Ezek a gyö­nyörű és nagyértékű ékszerek az orosz parasztok munkája, ve­rejtéke árán lettek vásárolva Oroszország zsarnok uralkodói által. Mi most ezeket visszaad­juk nekik olyan gépek formájá­ban, amelyekkel a földet művel­hetik és gépeket veszünk az ipa­rok részére. Már több millió ka­tonai szuronyt dolgoztunk át ekevassá, most pedig az imperiá­­lis ékszereket, amelyek holt va­gyont képeznek, változtatjuk át traktorokká.” Az orosz szovjet kormány te­hát ismételten bebizonyította a világnak, hogy igazi munkáskor­mány és kizárólag a dolgozó nép érdekét tartja szem előtt, min­dent elkövet az ország gazdasági fölépítése érdekében, hogy így az ország népe részére biztosítva legyen az emberi élet, amelytől a cárok uralkodása alatt meg voltak fosztva. Több mint bizonyos, hogy nem nagyon hosszú idő múlva sor kerül a többi uralkodóházak ko­ronájának és ékszerének a kiál­lítására és hasznos értékesítésé­­re is. A fejlődés és a világ mun­kásságának forradalmi munkája csupán a cárizmus megszünte­tésénél nem állhat meg. Ezt kell követnie a többi uralkodóházak pusztulásának mindaddig, amig csak egy is létezik a világon és a­mig mindenütt az emberiség egyedüli hasznos része, a prole­­táriátus a hatalom teljes birto­kába nem jut. gepeare, ahelyett, hogy azt­ a 25,000 gyémánt csille-1­­ap egymásra találtak egy másik hülye cár tökfejére gálát amerikai acél csillogásárá helyeznék, vagy hagynák a ki­múlt uralkodók mellett a föld alatt heverni. Amikor pár héttel ezelőtt hí­re ment annak, hogy a szovjet­kormány elrendelte a cári sírok­ban levő ékszerek felszínre hozá­sát és értékesítését, akkor a leg­több amerikai tőkés és polgári szennylapok egymással verse­nyezve üvöltötték, hogy milyen barbárok az orosz bolsevikiek, a­kik a békében nyugvó cárokat háborgatják sírjukban és elra­bolják azoktól ékszereiket. (Hogy a tőkés országok ugyanezt tet­ték a Tutankhamen sírjának fel­bontása által, hogy hozzájussa­nak a több millió dollár értékű ékszerhez, az nem jön számítás­ba ezen lapoknál.) Hanem ami­kor tudomást szereztek arról, hogy ezeket Oroszország termelő eszközökért akarja becserélni, akkor már kissé alábbhagytak üvöltésükkel és kezdték vissza­felé magyarázni a dolgot, hogy tudniillik még­sem olyan rossz fiúk ezek a bolsevikiek, amilye­neknek első tekintetre látszot­tak, mert mégis csak azért “ra­bolták” meg a holt cárokat és akarnak túladni az ékszereken, hogy termel­őeszközök vásárlása által boldogabb életet biztosítsa­nak a még élő földmivelő és ipa­ri munkásoknak. Valamennyi tőkés lap vezércikkben foglalko­zik vele és habár nem szívesen teszik is, de elismerik, hogy he­lyesen cselekszik a szovjet kor­mány. Azon lapok között, ame­lyek azt állítják, hogy az orosz munkások kormánya elrabolta a cároktól az ékszereket, első he­lyen a Dávid Népszavára. Igaz ugyan, hogy a­zt a szerencsétlen alakot alaposan kioktatta a Hearst lapok Brisbane-je, aki megírta, hogy azokat az éksze­reket a triannus uralkodók ere­detileg az általuk elnyomott népmilliók véres verejtéke által szerezték, tehát most a valóság­kell, nekünk nem célunk és nem érdekünk utána járni, hogy kik a fentnevezett urak. Azon­ban annyit megállapítunk, hogy bármilyen nagy szélhámosok le­gyenek is — akár az U. E. sze­rint, akár a valóságban — na­gyobb szélhámosok nem lehet­nek az U. E. féker vezéreinél. A­mi pedig azt illeti, hogy a neve­zett egyének és mások egyet ér­tenek A Munkás­sal abban, hogy “Józan munkás nem törődik az U. E. szerkesztőinek aljas ha­zugságaival. Ezeket, mint az élősdieket, át kell adni a’kiérde­melt közutálatnak,” azért egyál­talán nincs okunk szégyenkezni. Sőt megelégedéssel vesszük tu­domásul, hogy a munkások egy­re nagyobb része ért velünk egyet minden téren, így az U. E. szélhámosainak leleplezésé­ben is. A “Napról Napra” rovatot te­hát csak vezesse tovább a rene­gát úr. Ha továbbra is szépen, szellemi prostituálthoz illően fog viselkedni és együgyűségével szórakoztatni fog, akkor nem vonjuk meg tőle a jövőben sem ezeket a pofonokat. Hiszen a­mi a rovatot, annak címét illeti, az kibír mindent, mert mint sok mást, ezt is lopták Baskiék. Ma­gát a rovatot a Hearst lapok Brisbane-jétől sajátítja ki, a “Napról Napra” címet pedig Coue, francia tudóstól. Ki ne emlékezne erre a francia tudós­ra, aki nem régen járt Ameriká­ban és az önszuggesztió alapján gyógyított — állítólag — és hir­dette, hogy aki beteg és jobban akar lenni, az csak állandóan mondja, hogy: “Day by day in every way I am feeling better and better.” Ami magyarul így hangzik: “Napról napra minden téren jobban és jobban érzem magam.” Ezt a “Napról nap­ra... ” gyógymódszert termé­szetesen lehet sok mindenre és sokféleképen használni. Basky például ennek naponkénti ismét­egyenlő jogot. .­.abads­got élvez L’ So. Norwalk — mindenkinek meg van az alkal­ma a teljes boldogság megszer­zésére, stb., stb. és ugyanakkor Georgiában törvényesen tiltják meg, hogy fekete borbély fehér embert szolgáljon ki és vice ver­­za. Hogyan is állunk tehát a fe­keték felszabadításával ? Osto­baság a feketék felszabadulásá­ról beszélni akkor, amikor a fe­hérek, a nép nagy többségét ké­pező munkásosztály is rabszolga sorsban él s felszabadításra vár. Se a fekete, se a fehér és más színű munkások mindaddig nem­ szabadíthatják fel magukat, a­­míg a kapi­­alizmus fennáll. Ezt csak a kapitalizmus megdöntésé­vel érhetik el. .. NAPRÓL-NAPRA Ez a címe annak az Új Előre rovatnak, amelyet Basky Lajos, ez a munkásmozgalmon élőskö­dő szellemi prostituált ír és a­melyen együgyű bölcsességét tárja a munkások elé. A kevésb­­bé értelmes és kevésbbé komoly munkások komolyan veszik azt, viszont az értelmesebb, komo­ yabb munkások csak mulatni, szórakozni tudnak azon. Különö­sen az utóbbi időben volt ez szó­rakoztató a mi részünkre, mert csak szórakozni — esetleg sz­ír­zésével azt igyekszik elérni és bebizonyítani a munkásoknak, hogy: “Napról napra pimaszabb és pimaszabb vagyok.” “Napról napra vastag­­ibb és vastagabb nakozni — tudunk azon, hogy fri­­bőr van a pofámon ! ’ Napról zöldül és kékül bele ez a szert n-j napra jobban és jobban bírom esétlen renegát azon erőlköd­ő-t az erkölcsi pofonokat, stb., stb. az, hogy az őt és “pártját” is­ji­ fl És amint l­írható, nagy siker­ről-időre pőrére vetkőztető S.­ P.-t támadja, annak egyes f­­jait szkebnek. A MUNKÁS pedig “forradalmi szkeb lapp­nak nevezte. Azoktól az elvtársaktól, akit két a “munkáslevelező” közre­működésével szkebeknek neve­zett, már megkapta az erkölcsi pofonokat, amelyektől még most is rángatódzik az ábrázata, de valamint a piszkos mocsárban fetrengő disznó vagy más állat — és ez vonatkozik az ember­állatokra is — csak akkor érzi jól magát, ha abban fetrenghet, ép­­gy Basky is már annyira megszokta az ilyen erkölcsi po­fonokat, hogy azok nélkül nem is tudna létezni. Érthető tehát, hogy minél többet kap, annál többet kíván és miután már a szkebeknek nevezett elvtársak­tól megkapta a magáét ,most A MUNKÁS-tól akar kiforszírozni egy pár pofont. Dr. Bojár István és Ács Pál nevű egyének Bridgeporton mű­­vészdélutánt rendeztek és mert az Előrének nem juttattak a be­vételből, ezért ez a lap szélhá­mosoknak nevezi őket. Dr. Bojár fel használja ezt a Coue metho­­dust, mert a munkások nemcsak Atlantából, Georgia fővárosából jelentik, hogy ott a városi tanács törvényt hozott, amely megtiltja azt, hogy néger borbélyok fehér embereket szolgáljanak ki*.-- És hogy­ a városi tanács teljes, 100 százalékos amerikai munkát vé­gezzen, ugyancsak megtiltatja e törvér­y által a fehér­ borbélyok­nak nég­er vendégek kiszolgálá­sát. , v , IS1,.... . Nem hiába nevezte egy Ame­a több laphoz beküldött ya aszle^^.k.ban ^ japán profesazor velet »A Munkas-ból vett követ­kező idézettel fejezte be: “Józan munkás nem törődik az Uj Előre szerkesztőinek aljas hazugsá­gaival. Ezeket, mint az élősdie­­ket, át kell adni a kiérdemelt közutálatnak.” Több sem kellett Lajosnak, azonnal megragadta az “alkalmat”, hogy “üssön’ egyet A Munkás­on és azt azál­tal teszi, hogy gratulál a neve Zpt+ op amiért olvassák bocsájtása a nép legjobb érdeke ellen történne. . Szóval Kellogg újabb győzel­met aratott. Ismételten megvéd­­az országot attól, hogy a “vö­­ps” grófnő azt összerombolja. A Károlyi üggyel kapcsolatban elemlíthető még itt, hogy alter J. McCoy, a District of C­olumbia Supreme Cotert bírája ashington, D. C.-ben elutasi­elhiszik neki az itt felsoroltakat, tátta Berkóéknak azon kérelmét, de meg is vannak győződve an­nak igazáról. A MoNKAS TOVÁBB TAR­T A NÉGEREK “FELSZABA­DÍTÁSA” Mivel a Lin­coln idejében végbe ment polgárháborúból kifolyólag törvényesen megszűntnek lett nyilvánítva a fekete rabszolga­ság és ezért Lincolnt emlegetik a néger rabszolgák felszabadítója­ként, ezért Georgia államban Lincoln születésének évfordulója alkalmából újabb olyan intézke­déseket léptettek életbe, melyek a négerek “felszabadítására” akarnak emlékeztetni. . Ugyanis Amerikát a leghipokritább­ or­szágnak — amely kijelentésével elég nagy pó­t vert fel az ameri­kai tőkés la­­k körében — de ki­jelentésével apósa­ is jellemez­te az országot. Az amerikai 100 százalékosok az év minden február 12-én ünnepléssel, szó­noklatokkal emlékeznek meg Lincoln születéséről, amelyeken dicsőítik őt, mint a négerek fel­i ' ca ’ ' ol . MÉG E­GYSZER A KÁROLYI-ÜGY legújabb bejusson Károlyi Mihályné próbálkozása, hogy Amerikába, eredménytelen ma­radt. Mint ismeretes, Kellogg ál­lamtitkár, kinek rémlátásai van­nak és minden liberális gondol­­kozásu külföldi egyénben vörö­set lát, minden megokolás­ nélkül tiltja meg Károlyiék részére a beutazást. Károlyiné ezért itteni ügyvédjei útján egy kérvényt intézett a kerületi bírósághoz, hogy az törvényes úton kénysze­rítse a kormányt a beengedésük­re és kényszerítse Kelloggot, hogy utasítsa a párisi konzuli útlevél kiadására. Kellogg, mint azt Washingtonból jelentik, meg­jelent a bíróság előtt, de vissza­utasította a törvényszékek azon jogát, hogy őt kihallgassák az ügyben és kijelentette, hogy a törvények és az elnöki prokla­máció révén elég hatalommal fel van ruházva arra, hogy ki mond­ja, ki jöhet be és ki nem jöhet be ebbe az országba. Mint a múltban, a kitiltás okát ezúttal sem mondotta meg, csupán azt jelentette ki, hogy birtokában lé­vő adatok alapján Károlyiné be- ­ hogy a 16,000 dollár Károlyi­­... pé izt neki adják ki “jótékony­célra” fordítás végett és úgy döntött, hogy löjjö00 dollár Ká­rolyinak adáscék ki. Károlyi az­­ért nem kaphatja meg — lega­lább is egyelőre — s mind a 16 ezer dollárt, mer­t az idegen vá­gyóig • kiadásával­- kapcsolatban hozom-a törvény értelmében csak azok a vagyonok lesznek egyelő­re visszaadva,­­amelyek nem ha­ladják­­ meg ’ a 10,000 dollárt. Ezeknek,# vadonoknak a kiuta­lása, így a Károlyi perfe*­ is, az Alien Property Custodian* (ide­gen, vagyont őrző hivatal) hatás-» körébe tartozik'*-* NYUGTÁZÁSOK 1926 február 4-től 10-ig, Uj’ Foly. — 11 c- 1 . 1 1 3 1 1 - 1 1 — 1 1 1 1 1 3 1 Kiss Margit, Lorain Arshók G., Gaines Tóth J. Long Island City Vers* József, Detroit. - Marsovszky L., Detroit Mrs. Jusztin, Detroit Bird J., Detroit Csihor B., Detroit — Kovács L., Detroit — Preiner J., Detroit­­ — Balogh G., Lorain * — Simon J., Dayton |— Javorcsik J. Johnston City Busa J., Lestock — Schneider N., Chicago — Filek A., So. Norwalk. — Nagy László, Cleveland — Marczi F., Lorain .— Csorba L, New York ^1 — Ritz A., Bridgeport Papp A., Bridgeport Horváth S., Bridgeport Hacka J., Flushing FELÜLFIZETÉSEK 1926 február 4-től 10-ig. Busa John, Lestock, Canada 1.— Kéri József, South Norwalk 1.— Gracer Viktor, Bridgeport 1.— 53 összesen 13.­ HELYREIGAZÍTÁS Múlt heti nyugtázásunknál a felülfizetések között Pálfy Já­nos, New York szerepelt $2.00 felülfizetéssel. A helyes név Pálfy József. ELŐADÁSOK DETROITBAN. A detroiti angol S. L. P. szer­vezet az 55 Adelaide St.-en levő helyiségében szombaton estén­­kint 8 órai kezdettel a követke­ző előadásokat rendezi: Feb. 20. “Az orosz forrada­lom.” Feb. 27. “Vagyon, ennek hasz­nálata és helye a társadalom­ban.” Márc 13. “Mi az érték?” Márc. 20. “Mi az ár és ha­szon?” Márc. 27..“A mai modern ter­melés.” Ápril. 10. Reform vagy forra­dalom.” Ápril. 17. “A társadalomnak szocialista alapon való átszerve­­zése. Ezen előadások meghallgatá­sára minden munkást felkér. A szervező bizottság. "A BÁNYÁKAT­­ BÁNYÁSZOKNAK!’' Cselekvésre buzdító füzet.­­ A ra­p cent.— MAGÁNÜGY-E A VALLÁS? VITA A PROLETARIAN PARTY ÉS AZ S. L. P. KÖZÖTT. •T——-----------­(Folytatása a múlt heti vitának.) . . *’ * Silver elvtárs 15 perces beszéde. Ellenfelem­ azt mondja, hogy a vallás, társadalmi kérdés. Igen, az. Ezt az S. L. p. és Marx alá­írja. De a kérdés ez: Elővegyünk e minden társadalmi ügyet, hogy politikai kérdést csináljunk be­lőle? Elvegyük-e a fürdőházakat, a fürdést és­­ lábkörömvágást, hogy politikai kérdést csinál­junk belőle?­ Nem minden társa-­­dalmi ügy politikai érdekű. ’ Ellenfelem azt a kijelentést tette, hogy Marx 1843-ban­ bur­­zsgó volt. Tudja-e ön, Mr. Berr­reitter, hogy önnek és mekeiri Marx Kapitálját * kell tanulmá­­nyozzíf, .hogy Marx volt* az, aki­ a Kapítály­árta ? Tudja-e,­ hogy­ Matrx 'egy géniusz volt? Hogy Marxnak nem kellett azon pro­cesszuson­ keresztül menni, ame­lyen a Proletarian pártnak ? Az IpS. P.-ből a balszárnyba, azon ke­resztül a Kommunista­ pártba, onnan pedig a Kommunista Munkáspártba? .Én inkább idé­zem Marxot 1843-ból, mint Ber­reittert 1925-ből. * A fordítás, mint hallottuk, egy kőműves műve volt. 'JHallották az’ ő fordítását? Az nem úgy­ hango­zott, m­int egy kőműves fordítá­sa, hanem inkább mint egy sár­hordó fordítása. Mi a különbség, bárhogyan van is lefordítva a cikk, ha, Berreitter szerint, Marx burzsoá volt. Berreitternél nagy különbséget tesz ez, ő ké­pes elővenni egy burzsoá cikket és azt lefordítja szocialista cikk­nek. És elő is veszi Marx szocia­lista cikkét és azt lefordítja bur­zsoá cikknek. A Salvation Army leányok ré­szére lehetetlenség az S. L. P.- 11 hez való ősi 1*1 hozás, se* "ne­­­m a történelmi materializmust ta­nítja. Ezért az S. L. P. nem vonz magához vallásos hülyéket és szabadgondolkozókat. Mi a történelmi materializ­must tanítjuk és ezért nem kell, hogy harcoljunk a vallás ellen. A vallás nem kérdés. Az S. L. P. előtt nem számít, hogy Jézus egy vagy két szűztől származott. Az S. L. P.-nél az a kérdés, ho­gyan szabadítsák fel a munká­sok önmagukat a bérrabszolga­ság alól. Az S. L. P. nem harcol a szellemek és kisértetek ellen. Marxot nem idézhetem a val­lás kérdésében később, mint 1843-ból. Marx ettől az időtől kezdve el volt foglalva a kapita­lizmus analitásával és így nem bajlódott a vallással, hanem most ismertetni fogom, hogyan idézi Lenin Engelst, ki a Marx által írt “Polgárháború Franciaországban” című műhöz írt előszavában a vallás kérdésé­vel kapcsolatban többek között ezeket írja­­nak megtéveszteni vele. De az S. P--t nem lehet könnyen meg­téveszteni. Berreitter 15 perces beszéde Berreitter válaszában teljesen terülte a vita tárgyát képező kérdést. Erősen próbálkozott az­zal, hogy valamilyen érvet hoz­zon fel az S. L. P. ellen, de hiába­való volt­­ minden erőlködése. Még közel se járt ahhoz, hogy érinthesse az S. L. P. tudomá­nyos­ álláspontját. “Azon kérdé­sére Vonatkozólag, hogy a vallás magánügy-e a P. P.-ban, kije­lenteni, hogy nem. Amikor Le­nin­‘nyárspolgári félremagyará­zásáról’ beszél, ebből mindjárt látható, hogy’ ha tudta volna az­­*. L. P. jelenlegi álláspontját e kérdésben, akkor e kifejezés he­lyett ‘L.­-L. P. félremagyarázás’-t használt volna.” Aztán lekicsinylésre irányuló tricket használva, ezt mondotta: O Silver kérdései és nyilatkozatai­­eltérnek­ árvitától, önnek ragasz­kodni kell a ponthoz, vagy lega­lább megtartani a látszatát a vi­tának. A nép 25 centet fizetett azért, hogy meghallgassa ezt a vitát és ezért elvárják, hogy vi­tát hallgassanak. A kicsinyes soap box trickek nem egyeztet­hetők össze az S. L. P. funda­mentális álláspontjával.” Nem lévén képes megállni helyét az S. L. P. logikával és visszautasítva Marxot, Berreitter mindent ösz­­szebeszélt, többször ismételve a már elmondottakat. . Silver válasza. Silver válaszában ismételten* hangsúlyozta és több ada­t rakoztatott fel * 1 ’ 1 1 5 2 "Minthogy a komm­ünben majdnem kizárólag munkások, vagy elismert munkásképviselők ültek, határozataik­nak is élesen proletárjellegük volt. Részben reformokat létesítettek, ame­lyeket a köztársasági burzsoázia pusz­tán gyávaságból mulasztott el, amely azonban a munkásosztály szabad te­vékenységének szükségszerű alapját te­remtette meg, mint például annak megva­lósítása, hogy a vallás AZ ÁL­LAMMAL SZEMBEN tisztára magán­ügy, részben egyenesen a munkásosz­tály érdekét szolgáló és a régi társa­dalmi rend elevenében vágó rendelke­zéseket létesített.” Látjuk tehát ebből, hogy Le­nin Engels idézésével helyesli és bizonyítja azon tényt, hogy a vallás az állammal szemben ma­gánügy. Ami Leninnek “a német elbu­­tító vallási opium” elleni küzde­lemre való kitérését illeti, abban nem értünk egyet Leninnel. A P. P.-beliek nem hurroghatnak azért, mert nem értünk egyet Leninnel, mert ők maguk is több kérdésben nem értenek egyet vele. Amit a P. P. tagjai nem ér­tenek meg a Marxizmusból, azt memorizálják és másokat próbál-Mi . Ugyancsak ismételten kimutat­ta, hogy az S. L. P. minden te­kintetben Marxista alapon áll. Berreitter válasza: Berreitter, amikor ismét szó­lásra emelkedett, tovább folytat­ta istenölő frázisait. Azzal vádol­ta Silvert, hogy Lenin “Állam és forradalom” című művéből hamisan idézett és azzal fejezte be vitáját, hogy haragos hangon a következőket kérdezte Silver­­től: “Miért kérdez engem, hogy magánügy-e a vallás a Proleta­rian pártban ? Azt hiszi, hogy én egész olyan nagy szamár va­gyok?” Silver záró­szavai. Silver elvtárs a vitát befejező beszédében ezt mondotta: “Én igazán nem hittem, hogy ellenfe­lem egészen ilyen nagy szamár.” Aztán megmutatta Berreitter­­nek, hogy az idézet, amelyet Le­nin “Az Állam és forradalom” cí­mű művéből vett ki, a Proleta­rian párt saját folyóiratában je­lent meg, tehát ha tévesen, ha­misan volt idézve, akkor azt a P. P. követte el. Aztán Silver ki­mutatta, hogy a P. P. tagjai any­­nyira meg vannak fertőzve, hogy semilyen tényekkel szemben nem ismerik el és nem adják fel helytelen álláspontjukat. “Ha el­lenfelem ragaszkodik ahhoz, hogy fejjel rohanjon a kőfalnak, akkor csak tegye. Meggátolni őt ebben úgyis hiábavaló volna.” Így fejeződött be a vita, tel­jes győzelemmel a Marxista tu­domány és az S. L. P. részére. AMIHEZ NEM KELL KOMMENTÁR Bármi legyen a gyengeségünk a légi haderő terén, a gyorsan sza­porodó páncél­autók, amelyeket bankok és üzletek használnak — a banditák ellen — elég erőssé tesznek bennünket egy újabb há­ború esetére. (Brooklyn Eagle.)

Next