A Nép, 1925. augusztus (7. évfolyam, 170-193. szám)

1925-08-01 / 170. szám

Miérté miért?! A kinek módjábaa van több la­pot olvasni és összehaso nlí tani állás foglalásukat az egyik és a másik esetben, nagyon, sokszor felteheti magának a kérdést: miért? Miért csapnak most a lapok óriási lármát, amely vógigharsog- ja a világot Pekingitől1—Los Ange- lesig, Grönlanditól a Tűzföldig? És miért tesznek egy egészen ha­sonló, vagy nagyobbméret íi eset­ben hangfogót a sajtóerdő zúgá­sára, hogy a vádban már benne legyen a sajnálkozás, a megbo­csátás, a magyarázat, a mentség? Miiért üvölt, bömböl, toporzékol olykor-olykor, hogy a tintahullá- mok felcsapnak a szónokra, mi­niszteri bársonyszékre, megingat­ják az állam ha jót és tengeri 'beteg­gé teszik minden utasát? És miért öntik máskor olyan szakadatlan bőségben a béke ola ját a háborgó néphitek hullámaira, hogy a kalóz­hajó, amely megrablott kincsekkel lelje« gőz alatt fut, biztos révbe jusson? Oh erre a miértre és a többi miértre'van felelet. Megtalálod tel magad is drága olvasóm, csak J figyelj egy kicsit, bogy mikor hon-í í/osak és mikor hallgatnak, mikor , érlel'heteülőnek és mikor megbo­csátok, miikor durvák és erőszaka- ' <tk, mikor- szelídek és szeretettől ivádozóik, mikor hallják meg a szii perCegését a gerendában s mi­kor földsüketek a legnagyobb gazdasági összeroppanásra, miikor fáj nekik egy jól irányzott nyak- leves is . szörnyűségesen s mikor nem vesznek tudomást milliók ha­láláról? Csak figyelj és ne csak olvasd a betűket, de értsd is meg a szelle­mét annak, aki egymás mellé rója őket. Összedől egy kis keresztény vál­lalkozás, hetekig nem fogynak ki a szenzációs részletekből. Összedől száz, ötszáz, ezer zsidó kereskedés, bank, tőzsdeüzlet — nincs részlet. Nincs zaj. Nincsenek szenzációk. Csak katasztrófa van, ami fölött a közgazdaság nevében sajnálkozni illik. Gyilkolnak hónapok, évek óta ezreket, százezrekét. Vagyonából kiforgatnak milliókat. Börzén ősz- szeha rácsolnak aranymilJiárdokat, Ötsoros hírek a tömeges orosz ki­végzésekről. Szürke közgazdasági kommünikék. Semmi emóció, sem­mi zaj. Zsidó kezek dirigálnak iSzent-Péterváron, Moszkvában és foly a vér patakokban, zsidó kezek dirigálnak a pesti, a berlini, a párisi, a newyorki tőzsdén — és áramlik az arany szakadatlanul — hozzájuk. Zütlik, szegényedik az izzadok sokszáz milliója. Csak semmi izgalom. A gazdasági élet rendjét nem szabad megzavarni. Tgy van jól, így kell lennie, így kell maradnia. De valahol megölnek .egy zsidót. jiValahol korlátok közé szorítják Őket. Valahol valaki kijött a béke- tűrésből. És végigharsan a jerikói trombita az egész világon. A saj­tóé rdö zúg, dörög, villámük, a Földet is kimozdítanék sarkaiból. Miért?! Csak keresztényekről van szó. Miért?! Zsidókról yan szó. Rendkívüli minisztertanácsot tartott az angol kormány a bányászkrízis miatt Baldwin miniszterelnök vezeti az egyeztető tárgyalásokat — A bányászok elfogad­ták Baldwin javaslatát London, július 31. < A NÉP tudósítóidtól.) Baldwin miniszterelnök a teg­napi nap folyamán külön-külön megbeszéléseket folytatott a bá­nyatulajdonosok, a bányászok, valamint a vasutasok képviselői­vel. A tanácskozások után a kor­mány tagjait rendkívüli minisz­tertanácsra hívta össze, hogy a helyzetet megvitassák. Este újból tárgyalt a bányászokkal és a bá­nyatulajdonosokkal. akiknek azt javasolta, hogy vonják vissza fel­mondásukat, ideiglenesen adjanak támogatást, ezenkívül a vitás kér­dések elintézését bízzák egy meg­alakítandó királyi biz9ttságra, a molynak szélesebb hatásköre len­ne, mint a vizsgáló-bizottságinak. London, július 31.: A bányászok képviselői hozzá­járultak ahhoz, hogy a miniszter- elnök részéről javasolt vizsgálat-j ban közreműködjenek. A minisz­terelnök felkérte a bányatulajdo­nosokat, halásszák el Lét hétre a felmondásra, vonatkozó határoza-; tok végrehajtását, hogy ilyenfar-1 mán mód legyen időközben a tár­gyalások folytatására. Magyarország tönkretétele a célja a Princip sírját megkoszorúzó belgrádi cseh követnek Gazdaságpolitikai közösséget tervez a szláv államok között — Hem Passes) hanem Seba a pánszláv gondolat vezére — Az új Hartwäg hatalma Belgrad, július 29. (J NÉP tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt a „Deut­sche Allgemeine Zeitung“ lelep­lezte, hogy Jan Seba, a. csehszlo­vák köztársaság belgrádi követe megkoszorúzta Principnek, Fe­renc Ferdinand egykori trónörö­kös gyilkosának a sírját. A szerb kormány nem valami jó néven vet­te ezt a. tüntetést és — belgrádi hírek szerint — szerette volna megakadályozni, azonban nem volt elég hatalma hozzá. Jan Seba mö­gött ugyanis ott állanak támasz­tékul a nagy szerb nacionalisták és á legismertebb pánszláv, veze­tők, ott vannak mögötte továbbá a titkos társaságok, amelyek a nagy szláv gondolat vezérének nem annyira az elöregedett Pasi- csot, mint Jan Sebát tekintik. Ezekkel a hatalmasságokkal nem mert szembeszállani a kormány seun, nehogy abba a kellemetlen helyzetbe kerüljön, bogy a pán- sviá -uk szembefordulnák: vele;*:"’; A feerb kormány tehát távol tartotta magát az egész tüntetés- j tői és úgy tett, mintha nem volna j semmi köze sem hozzá és még ke-1 vesebb köze lenne Prineipliez. i Egy véletlen elszólás, valamelyik délszláv ^ memoáriró őszinteségi rohama 'ugyanis nyilvánosságra hozta a szerb kormánynak és a szarajevói összeesküvőknek nem éppen platóinkus viszonyát. így aztán a szerb kormány csendesen megtanult, amikor Jan Seba kivo­nult a. temetőbe, koszorút tett az orgyilkos gazember sírjára és úgy ünnepelte, mint a pánszláv gon­dolat mártírját. A kormány min­dent elkövetett, hogy Seba urat lebeszélje e fantasztikus tervéről, azonban Seba minden körülmé­nyek között ragaszkodott a terv­hez, amelyet egy titkos társaság­ban főztek ki. Seba — Hartwig politikai utóda á. kormány tehetetlen volt Jan Seba ellenében- Tehetetlen pedig azért, mert ez az úr Hartwig, egykori orosz követ, egyenes politikai jogutódja. Keze éppen úgy benne jár és tur­kál a szerb politikában, mint an­nak idején Hartwig tapintószev- vei. Haiitwig azonban — eltekint­ve politikái meggyőződésétől — kellemes és úri ember volt, aki mögött ott állott a hatalmas nagy orosz cári birodalom sokmitlió szuronyos nyomatéke. Hartwig, mint jól nevelt diplomata, csak a kulisszák mögött szerepelt és avatkozott bele a szerb belpoliti­kába, Jan Seba ellenben egészen nyíltan cselekszik a túlfütöttagyú délszláv nacionalisták segítségé­vel. Jan Seba a pánszlávizmus egyik legveszedelmesebb ügynöke. Ő képviseli a pánszláv gondolatot és törekvéseket a politikában ép­pen úgy, mint a sajtóban. Sokszor maga a cseh kormány is megdöb­ben Jan Seba hadműveletein, azonhaú Jan Seba verhetetlen, már csak azért is, mert Pasicsnak egyik bizalmas embere. A dél­szláv rajongók és álmodozók beü­li o látják vezérüket, ő az. aki ál­landóan fűti őket. Jan Seba telni! Belgrádban a legnagyobb tekin­télyek egyike- Verhetetlen t és tör­hetetlen: ő az, aki megengedhet magának mindent, mert a pán­szláv gondolat élen lovagol. Pánszláv gazdaságpolitika Egyik legjellegzetesebb szerep­lés» az volt, amikor Zágrábban megszervezte a szláv nemzetek kereskedelmi konferenciáját. Ez tavaly volt. A gyűlésen, amelyben a szláv államok mindegyike kép­viselve volt, nagy beszédet mon­dott. A beszédben kifejtette, hogy a szláv államoknak közös nagy céljuk van a politiká­ban: az egyesülés, a pánszláv gondolat valóra váltása. Ezt a végső célt minden eszközzel szolgálni kötelessége minden szlávnak, lett légyen akár északi, akár déú. Ezt a célt. , ezt a nagy politikai; programmot kultúrál is és szelle­mi érintkezéssel szolgálták eddig. Ezt helyesnek és folyta tanúdnak: tartja, azonban az érintkezésnek ebben a formájában nincs elégj erő. Egyetlen útja és módja a pánszláv politika realizálásá­nak és valóra váltásának: a gazdaságpolitikai közösség. A gazdaságpolitikai közösség je- j lenti a gazdasági hasznot, a gaz--.: dasági erőket, amelyek predomi-lj nálnak a szellemi és kulturális tényezőknek. Ferin kell ugyan tartani a szellemi, és kultúrális* érintkezés kapcsait, azonban a • hangsúlyt a gazdasági kapesola-! tokra kell vetni. A gazdasági kapcsolatok út­ján keresztül valósul meg a I nagyszláv gondolat és ez az igazi politika útja. Indítványt tett, ho-gy a szláv ál-’ lamok, mielőtt valamelyik más át-; Iámmá I. kereskedelmi vagy gazda- i sági egyezményt kötnének, előbb: egyezzenek meg egymás -között,! helyezkedjenek közös píliáttf-ormra,! mert- ha egységesen lépnek feil, ak­kor nagyobb eredményeket érhet-, nak el. Keni szabad egy ik állam­nak a gazdasági politikáját n má­sik szláv államétól függetleníteni, hanem minden körülmények kö­zött meg kell teremteni az egysé- • get, amely végül is eredményre- visz. Jan Sebának ezt a fejtegetését1 magáévá tette a nagyszert) poli-í tika és a sajtó is és a Jan Seba ál-j tál leágyazott sínszálakon fejlődik előre a szlávok gazdasági politi­kája, úgyhogy, ha egyikkel 411 1925 augusztus 1, szombat Ára 2000 korona Budapest, VT1. évL^lTO. sz&bí; ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy hóra .............JO.OOOrK Negyedévre. ... 12O.O80K Kttlfüldün: a lenti árak kétszeres© Ausztria területén: j Egy hóra ...... 60.000 á j Negyedévre.. . . 180.000Ki magyar korona'értékben! POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: VI, Rózsa-utca lll.Telefon: Jözäei 63—80, Józsel 63-81 KIADÓHIVATAL: VI. kér., Rózsa-utca 111. Téleion: Józsel 103—85 Megjelenik d. n. 3 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents